Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)

1957-10-09 / 80. szám

6 NÉPÚJSÁG 1951. október 9. szerda. Délután a tanulószobán HOZZÁSZÓLÁS: az Eger Táros közlekedés rendészete című cikkhez CSAK AZ ÁLLANDÓ mun­kába járó szülők tudják meg­mondani, milyen segítség ál­lamunktól a tanulószoba. Az, hogy gyermekeik naponta jó ebédet kapnak és tanári fel­ügyelet mellett készülhetnek délután a következő napi órákra. Nem haszontalan idő­töltésben, hancúrozásban, ha­nem komoly, egymást segítő munkában telik el a három óra — ezt tapasztaltam, mikor ellátogattam hozzájuk. Erről a látogatásról részletesebben is beszámolok a szülők teljes megnyugtatására. Az egri Dobó gimnázium növendékei a Vörös Csillag kollégiumban ebédelnek, együtt a kollégista fiúkkal, tanulni pe­dig visszamennek az iskólába. Olyan szép ez az épület most, mert kívül lefestették, hogy öröm benne lenni. A föld­szinti osztályok egyikébe nyi­tunk Somlai György tanárral, 6 most az inspekciós. Tizenöt­tizennyolc buksifej fogad, so- molygó kamasz fiúk, kicsit erőltetetten a könyvbe bújva. De feltűnő csendben! Beszélgetünk Somlai tanár­ral, aki elmondja, hogy most többen sportköri foglalkozás­ra kérezkedtek, mások szak­körökre mentek, így ma dél­utánra kevesen maradtak a 30 első és második osztályos­ból. Délután 3—6-ig vannak itt, óránként tíz perces szüne­teket tartanak, a többi idő ta­nulással telik. Az órára né­zek, négyet mutat. Tehát egy óra már eltelt a tanulásból. Lássuk, ki hogyan használta fel ezt az időt. Csendes, termetben is kicsi fiú ül az első padban, lapul­va. Történelem könyv áll előt­te nyitva, még a legelején. Bo­rító lapjára fordítom és leol­vasom nevét: Sütő Ferenc I/C. — Tudja már? — Nem még, most kezdem tanulni. — Milyen órák lesznek még holnap? , Sorolja: orosz, kémia, ma­gyar, torna. Még csak a tornát tudja. Elmosolyodom. Azután érdeklődöm, felelt-e már eb­ben az évben, miből, hányas­ra. Halkan válaszolja, egy je­gyet kaptam még számtanból, az is egyes. Azt a részt nem értettem. Jó lenne, ha a tanu­lószoba jobb matematikusai ki­csit foglalkoznának Sütő Fe­rikével, úgy látszik nehezen megy neki a számtan. Külön­ben is közepes tanuló. Tovább megyek a padokban, Lapu Zoltán II/B osztályos előtt állok meg. Latinból, ami most kötelező tárgy a gimná­ziumban, első leckéjét tanul­ja. Állatorvos, vagy tanár sze­retne lenni, kell hát a latin. Mifcó Sándor tanítja, szeretik is — meséli. Elég jól tanul, az első évet jórendűen végezte, pedig Füzesabonyból jár be naponta. Neki különösen jól jön a tanulószoba, csavargás helyett itt hasznosan tölti el az időt. Berec László szintén az I/C tanulója. Magyar könyvét bújja. Kőműves Kelemen cí­mű vers tartalmát kell hol­napra megtanulnia. Megvá­rom, amíg elolvassa, azután kérem mondja el. Ha másnap Dr. Némedi Lajosné magyar tanárnőnek is ilyen szépen el­mondotta, bizonyosan meg volt vele elégedve. TALÁN A LEGNAGYOBB és legelevenebb a tanulószo­bában Szilágyi Lajos i/c osz­tályos tanuló, viszont, ahogy tapasztaltam, egyike a legoko­sabbaknak is. Már megtanulta a kémiát és kicsit elcsodál­kozva, de azért előveszi a könyvet. Nem bánja, felmond­hatja a holnapi leckét. Az anyagmegmaradás törvényé­vel foglalkoztak. Nem szóról- szóra, magolva, de a lényeget szépen elmondta. Azután visz- szalapoztam, emlékszik-e még az előző leckékre, helyesebben, megtanulta-e azokat is. Lomo- noszovról — vagy három ol­dallal odébb, ugyanúgy beszél, mintha félórával ezelőtt tanul­ta volna. Megérdemelné, hogy kémia tanára ezért jó jeggyel jutalmazza. — Van ellenőrző füzetük? — Hogyne — és máris veszi elő. — Miért van az angol 1-es áthúzva? — Többen feleltünk egyszer­re, vagyis hát nem feleltünk és mivel sokan kaptunk volna egyest, a tanár úr meggondol­ta. Különben van már belőle egyesem. No ez cseppet sem dicsek­vésre méltó, de biztos majd kijavítja. S emellett azt is megígérte, hogy ezután segít a kis Sütő Ferikének, ha megint nehezebb számtan részhez ér­nek. NEM VÁLASZTOTTAM ki a legjobb tanulószobát, azt sem tudták, hogy látogatójuk lesz, mi több, ott létemkor sem árultam el, honnan és miért jöttem. Mert általános képet akartam a dolgozó anyák meg­nyugtatására, akiknek gyer­mekük itt foglalatoskodik. D. M. Komoly terveket forgatnak a fejükben a vámosgyörkiek. A falu közepén igen bőven ontja a kút az artézi vizet, ez adta az ötletet a tervhez. El­határozták, hogy jövőre a köz­ségfejlesztési alapból egy víz­tornyot építenek a kút mellé, ott gyűjtik az eddig haszonta­lanul elfolyó vizet. Már be­szélgettek a gazdákkal arról, hogy a víztorony felépítése után részben saját költségü­kön, részben a község fejlesz-- tési alapból, részben társadal­mi munkával vízvezetéket Örömmel üdvözlöm az Eger város területén életbelépő egy­irányú járműközlekedés hatá­rozati javaslatát és azt hiszem hogy üdvözletem találkozik az egri lakosság többségének vé­leményével. Az egyirányú köz­lekedés javaslata előtt szeret­nék hozzászólni az egyik rész­lethez, amely a Széchenyi ut­cán nemcsak fenntartja, ha­nem növeli a járműközlekedés sebességét. Úgyszólván az egész város lakosságát érdek­lik az ipari és kereskedelmi üzletek, amelyek természete­sen a Széchenyi utcára von­ják a forgalmat. Ezen az úton van egy kórház, több iskola, így tehát nemcsak a felnőttek, hanem diákok, gyerekek is látogatják, vásárolnak köny­veket, író-, tanszereket. Aztán feljebb a posta, még tovább egy központi kenyérbolt, a Fűszer és Csemege üzlet, cuk­rászdák, mozi, mind gyalog­járást igényel egy elég keskeny járdával szegélyezett úton, amely maga is keskeny. Nem hiszem, hogy a forgalom mel­lett még a kétoldalú jármű­közlekedés is lehetséges. Papp Dánielt Muzsika az éjszakában. Papp Dániel, ez a korán el­hunyt, művelt író egyike sza­tirikus irodalmunk kiemelke­dő művelőinek: A kiegyezés utáni magyar világot, Tolnai és Mikszáth korát ábrázolja szatirikus éllel. Már első mű­ve, a Rátótiak is méltán kel­tette fel az érdeklődést de ez a könyve még nagyobb sikert jelentett. Korai halála meg­akadályozta abban, hogy ko­ráról nagyobb lélegzetű mű­ben összegezze a véleményét, de elbeszéléseinek, tárcáinak ez a gyűjteménye is nagyon értékes darabja a magyar iro­dalomnak. Bölöni Györgyné: Szenvedé­sek könyve. fektetnek le, s a házak több­ségébe bevezetik a vizet. Ha minden jól megy, két-három esztendő múlva eltűnnek az udvarokból a gémeskutak, s bent a konyhában ott lesz kéz­nél a vízcsap. A terv ma még csak terv, csak beszélnek róla, de annyi elhatározottsággal, hogy biztos nem marad ábránd. Tervükre érdemes felfigyelni és segíteni megvalósítását. Ez ismét nagy lépés lenne a falusi élet szín­vonalának emelése felé. Ha már egy ilyen sűrűn lá­togatott útszakaszra járművet engedünk, ezt csakis nagy előrelátás és óvórendszabályok mellett tehetjük. Viszont szük­séges, hogy az elméletileg megállapított biztonsági rend­szabályokat egyeztessük össze főutcánk közlekedési lehetősé­geivel, mert 30 kilométeres sebesség nem megfelelő és a hatóság által továbbra is fenn­tartani akaró 30 kilométeres sebességet 5—10 kilométerre kellene szabályozni. A járműközlekedés legfőbb alapelve, hogy senki testi ép­ségében. vagy vagyonában kárt ne okozzon. Ez pedig csak akkor várható, ha a jár­mű minden esetben meg tud állni. Ezt a megállást a fékút szabályozza. A fékút azonban a fő utcán, amely különösen esős időben, nagyon 'csúszós, kell, hogy csökkentett legyen. Ezért szükséges, hogy a mi főutcánkon a lehető legkissebb sebességet állapítsák meg. Ugyanakkor javasolnám ezen az útszakaszon a teherfor­galom végleges betiltását. Dr. Bodnár István, ügyvéd Egy ártatlanul meghurcolt asszonyt ismerünk meg a könyvből, aki kétségbeesetten, összetörtén remeg, sír és vér­zik. De nemcsak a maga fáj­dalmát mondja el, hanem a vele együtt szenvedő s fogoly­társai szörnyű sorsát is leírja a Horthy-börtönben szenvedő foglyok állatias kínzását, bor­zalmas megcsonkítását, lelep­lezi az erőszakkal kicsikart vallomásokkal operáló, ostoba kegyellen hatalmaskcdókat. Heltai Jenő’ A LLI-ES. Heltai Jenő halála utáni na­pokban hagyta el a sajtót ez a regénye. Egy dúsgazdag or­vos fiáról szól, akik öröksége leltékozlósa után öngyilkos akar lenni. Régi szerelme egy táncosnő és a tőle maradt mű- vészkönyv segítségével meg­menekül, sőt gazdag is lesz. Végül azonban mindketten el­buknak: milliomos felesége és ő is. A főhős izgalmas, érde­kes önvallomásában ezt a tragikus történetet meséli el. Tersánszky: Viszontlátásra drága. A novellista Tersánszky kissé naturalista hangja csen­dül ki a pompásan megírt, érdekes elbeszélésekből. A kö­tet legértékesebb darabjai: Havasi selyemfiú Két Sám­son, azok amelyekben az író szabadjára engedheti kissé fü- ledt, de mindig az élet belső fonákságai felé nyúló képzelő erejét. Tehetsége itt talán még szókimondóbb és színesebb, mint regényé­ben. Elgondolkoztató és élve­zetes könyv. DICSÉRETRE MÉLTÓ TERVEK KÖNYVESPOLC Földművesszövetkezeti küldöttgyűlések tapasz ta la tálról Megyénk földművesszövet­kezetei ezekben a napokban tartják küldöttgyűléseiket. Ezek jelentőségét különösen az határozza meg, hogy a ve­zetőség most számol be először munkájáról az ellenforradalom óta. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a tagok érdeklő­déssel várták ezeket a gyűlé­seket, ezt mutatja a megjele­nés is. A beszámolók megvita­tása után sok helyes javaslat hangzik el a tagság részéről a további munkákkal kapcsolat­ban. Füzesabonyban például arról vitáztak, hogyan lehetne a szövetkezetét erősíteni, ho­gyan növelhetnék a saját tö­két, hogy minél kevesebb ál­lami hitelt kelljen igénybe venni. Elhatározták, hogy részjegyek befizetésével járul­nak hozzá a saját erőforrások növeléséhez, s ott a tagérte­kezlet után le is fizetett 15 tag újabb 50 forintos részje­gyet. Elhatározták azt is, hogy az így befolyt összeget a bolt­hálózat fejlesztésére fordítják, új fiókboltot létesítenek a Ke- recsendi útnál. A csányi és horti földműves­szövetkezetekben főleg a fel­vásárlás és értékesítés mun­káját vitatták meg, s úgy hatá­rozott a tagság, fejleszteni kell az ezirányú munkát. •Sok helyen kifogásolták az italboltokban mért italok mennyiségét, minőségét. Java­solták, nagyobb választékot biztosítsanak az italokból, s azt is, hogy jobban ügyeljenek a mennyiségre. A pélyi föld­művesszövetkezetnél többek között foglalkoztak a szövet­kezeti dolgozók munkájával, követelték, hogy vonják fele­lősségre azokat, akik nem tud­nak elszámolni. Általában lemérhető volt már az eddigi küldöttgyűlések tapasztalataiból is, hogy a szövetkezeti tagság a jó gazda gondosságával értékeli a szö­vetkezet munkáját, bátrabban vetették fel a hiányosságokat a helyi és a felsőbb vezetők­kel szemben. Éltek az alap­szabályban biztosított jogokkal s követelték, hogy szigorúan ahol kell. bírósági úton is von­ják felelősségre azokat, akik az ellenforradalmi időkben megkárosították a szövetkeze­teket. Igen helyes új törekvés a földművesszövetkezeteknél, hogy figyelmük a termelési kérdések felé fordult. A csá­nyi és horti földművesszövet­kezetekben javasolták, hogy a jövőben sokkal többet foglal­kozzanak a termelési kérdé­sekkel. Több helyen elhatároz­ták, hogy ezt az alapszabály­ban is lerögzítik. Javasoltak más módosítást is az alapsza­bályban. Például Pélyen és Füzesabonyban határozatot hoztak, hogy az eddigi 20 és 50* forintos részjegyzéseket egysé­gesen 50 forintra változtatják, s egy-egy szövetkezeti tag több részjegyet is válthat. Ha- tározatilag mondták ki azt is, hogy a földművesszövetkeze­teknek nemcsak személyek lehetnek tagjai, hanem terme­lőszövetkezetek, tszcs-k, ter­melői társulások, gépállomá­sok, Ktsz-ek, ha öt, vagy ennél több ötven forintos részjegyet jegyeztetnek. Javasolták azt is., hogy a jelenleg érvényben lévő alapszabályt áttekinthe­tőbbé kell tenni, s annak rö­vid kivonatát a tagoknak is rendelkezésére kell boesájfcani Süveges Benedek MÉSZÖV a szociaL’STfl obszpbob ÉLETÉBŐL Helikopterekkel keresik a radioaktiv érceket A Szovjetunióban helikopter segítségével kutatják és hatá­rozzák meg az uránium és egyéb rádióaktivitású ércek lelőhelyeit. A radiométerrel el­látott helikopter kis sebes­séggel halad a vidék felett, közben a gépben elhelyezett műszer kimutatja a földben előforduló rádium tartalmú anyagokat. Ortopéd ülés gépkocsivezetők számára A Német Demokratikus Köztársasági Banbergben mű­ködő egyik orvos különleges ortopéd ülést javasolt a gép­kocsivezetők számára. Abból indult ki, hogy azok hátgerin­ce, akik egész nap a kormány mellett ülnek, természetelle­nes helyzetben van, aminek igen gyakori következménye é, hátgerinc krónikus megbete­gedése. Felépítik a világ leghosszabb olajvezetéket A Szovjetunióban felépítik a világ leghosszabb olajveze­tékét, amely Szibériából aa or­szág nyugati részébe fog ve­zetni. Az olajvezeték hossza 6300 kilométer lesz <és egy év alatt 18 millió tonna olaj szál­lítását biztosítja. gi z elmúlt napokban izgatott (&' hang hívta fel telefonon az Egri Műemlékbizottságot : egyik üzemünk dolgozója érdek­lődött, tudunk-e róla, hogy bont­ják a Rókus temető kápolnáját“. Megköszöntük a bejelentést és közöltük, hogy nem a műemlék­kápolna bontásáról van szó, csu­pán az eredeti épülethez később hozzátoldott részeket távolítják el, engedély alapján, — mert ezek a műtörténelmileg különben is kevéssé értékes toldalékok tették lehetetlenné a főépületnek a meg­óvását. Elgondolkoztunk a bejelenté­sen. Lám, az évek óta folytatott felvilágosításnak mégis meg van az eredménye: ma már egyszerű nem is tanult emberek kezdik magukénak érezni ezen kultúrér- tékeinket, szeretettel vigyáznak reájuk, törődnek a műemlékek fennmaradásával. Ennek a ked­ves érdeklődőnek, de a többi mű­emlékbarátnak is szól mai leírá­sunk az ősi Rókus-temetőről és épületeiről. A Szent Rókusról elnevezett, néhány éve lezárt temető a Mak­iári út felett, minden valószínű­ség szerint meg volt már a török hódoltság alatt is, mint ahogyan tudunk a közelben egy török te­metőről a mai Almagyar-utea északi végén, az ottani nyugat felőli háztömb helyén. A XVIII. század folyamán az­után már három nagy temetője volt a városnak. Az említett Ró­kus temetőn kívül, — ahová el­sősorban a vagyonos német­nyelvű polgárok temetkeztek és éppen ezért azt „német temető­nek“ hívták, — a Rác-kapun túl 1720-ban nyitották meg a mai „Kisasszony“ — akkori nevén „Tót temetőt“, majd időbeli sor­rendben utoljára, az 1752. évben került használatba a jelenlegi „Fájdalmas“, vagy hatvani te­mető, amelynek akitori elneve­zése „Magyar temető“ — volt... (Az 1700-as évek közepéig a mai Telekessy utca déli felén lévő területen volt ennek a kör­nyéknek a temetkezési helye). cg* e térjünk vissza a Rókus temetőhöz, — és emlé­kezzünk meg a hely történetében olyan szomorú nevezetességű kor­szakról, az 1709. esztendőről. II. Rákóczi Ferenc dicsőséges sza­badságharc végéhez közeledett már ekkor. A nemzet ereje ki­merült, nyomor és ínség terjedt mindenfelé és a hosszú háborús­kodás rémes kísérője, a pestis felütötte a fejét. A pestis, vagy „keleti vész“ a középkori élet legnagyobb vesze­delme volt. Magyarországon már a tatárjárás utáni években jelent­kezett és a XIV. században olyan rettentő pusztítást okozott, hogy elvitte Európa lakosságának egy- harmadát, 25 millió embert. Azó­ta is minden században pusztí­tott néhányszor — nem csoda hát, hogy a hatóságok mindent megtettek terjedésének megaka­dályozására. Leghatásosabb esz­köznek bizonyult, hogy a fertő­zött területek felől lezártak min­den közlekedést: „Feje vesztése alatt mind az itt Lakos kereskedőknek, Ugv akár mely Utas embereknek ti- lalmul adatik tuttára, hogy az ollyan Helyekről való embereket, fő képen a‘hol már az pestis Uralkodnék, akár Szekerei, akár pedigh gyalog képen is az Város­ban be ne merészeéllyék hozni és be vezettni.. .“ Ma már mosolyogni való gyógymódokat is ajánlottak, pl: azt tartották: Jó Bakkot tartani a Ház táján és néha Kézzel is hozzá nyúlni, mer annak is szaga űzi el a dolgot... „Vagy: „Az ki éhgyomorra az maga Vizelle- tét ihattya, ne féllven bár 24 óráig az dögletességtől. . .“ De úgy látszik sem az elren­delt zárlat, sem a különféle gyó­gyító eljárások nem bizonyultak elég hatásosnak, mert a polgárok az akkori idők szokásainak meg­felelően fogadalmat is tettek, hogy kápolnát emelnek a hiede­lem szerint a pestis ellen védő szenteknek: Rókusnak, Rozáliá­nak és Sebestyénnek, — ba sze­rencsésen elmúlik a fenyegető vész. A járvány megszűntével azután be is váltották fogadal­mukat: az 1710—1714 években megépítették a ma is önálló Ró­kus kápolnát. yönyörű helyet választot­tak a kis épület számára. A Rókus temető dombjáról pom­pás kilátás nyílik az alant elte­rülő soktomyú városra és a tá volabbi dombokra, hegyekre. Az egyszerű kis kápolna alaprajzát érdekessé teszi, hogy a négyszögű hajóhoz háromkaréjú szentély csatlakozik. (Ez a megoldás úgy látszik a Rókus és Rozália kul­tusszal kapcsolatos, mert ugyan­ilyen megoldású a pesti Rókus kápolna szentélye). A homlokzat aránylag magas oromzatának csú­csán az 1714. évszám olvasható, felette karcsú huszártorony ül a meredek tetőn. A kőkeretes bejá­rati ajtót vasrács díszíti, ahol a felső lezáró rész szép rokokó részleteket mutat. Az ajtó feleti vízszintes fülkében Rozáliának fából faragott szobrát helyezték el. Érdekes az épület belseje is: kagylós, fapillér fejezetekkel, szép kivitelű csehsüveg boltoza­tokkal. A három szentélyfülkében eredetileg három oltár állott, a bejárat fölé fából építettek kórust. Az eredeti padok a barokkot megelőző reneszánsz stílus jegyeit mutatják (egy belőlük a városi múzeumban található) — és mint ilyenek az egyedüliek Eger vá­rosában. A kápolna hajója alatt kripta készült, kőlappal befedett bejá­rata a hajóból nyílik. Ide temet­keztek a XVIII. századi Eger szinte összes nevezetesebb család­jai, nem csoda, hogy a kis helyi­ség hamarosan megtelt. Ekkor 1756-ban a kápolna körül patkó alakban új kriptát építettek, és valószínűen ezután keletkeztek a most lebontott déli toldalékrészek is. A külső kriptának felszínre vezető szellőzőnyílásai voltak, ezek mindegyikén virágfűzérekkel díszített rokokótalapzat-, és azo­kon egy-egy szobor állt. Ma a szobrok összezúzott, fej­nélküli kőteste a kriptában hever. Egyáltalán felháborító az a pusz­títás, amit ezen az egyik legré-r gebbi műemlékünkön barbár ke­zek elkövettek. A belső tér ki­fosztva, a kripta feltörve, a ko­porsók „kincskeresők“ által szét­dobálva vádolják a kultúrálatlan: rombolókat. A kápolna körüli régi temető, sem nyújt vigasztalóbb képet. A sírmező, ahol valamikor az 1700- as években ide bevándorolt, azóta jó magyarrá lett egykori német iparos- és kereskedő családok: A Ringelhann, Ruzsin, Glósz, Kaány Steinhäuser stb. famíliák hozzá­tartozói feküdtek, — ma szétdúJt csatatér, ahonnan a régi, sok­szor művészi kialakítású emlékek közül alig néhányat lehetett már csak átmenteni a múzeum udva­rára. I őst a kápolnát a legszeré­nyebb eszközzel úgy- ahogy rendbehozzák, legalább is igyekeznek Eger ezen különleges műemlékén a további pusztulást megakadályozni. Helyes volna; ha a környékbeli lakosok — el­lentétben az eddigi tapasztala­tokkal — összefognának az épü­let megőrzésére, — egy kicsit sa­játjuknak is tekinthetnék azt, mint ahogy saját elődeik voltak azok a dolgos egri polgárok, akik 250 évvel ezelőtt ide építkeztek, és ma már jeltelen sírokban alusszák örök álmukat HEVESY SÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom