Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)
1957-10-09 / 80. szám
6 NÉPÚJSÁG 1951. október 9. szerda. Délután a tanulószobán HOZZÁSZÓLÁS: az Eger Táros közlekedés rendészete című cikkhez CSAK AZ ÁLLANDÓ munkába járó szülők tudják megmondani, milyen segítség államunktól a tanulószoba. Az, hogy gyermekeik naponta jó ebédet kapnak és tanári felügyelet mellett készülhetnek délután a következő napi órákra. Nem haszontalan időtöltésben, hancúrozásban, hanem komoly, egymást segítő munkában telik el a három óra — ezt tapasztaltam, mikor ellátogattam hozzájuk. Erről a látogatásról részletesebben is beszámolok a szülők teljes megnyugtatására. Az egri Dobó gimnázium növendékei a Vörös Csillag kollégiumban ebédelnek, együtt a kollégista fiúkkal, tanulni pedig visszamennek az iskólába. Olyan szép ez az épület most, mert kívül lefestették, hogy öröm benne lenni. A földszinti osztályok egyikébe nyitunk Somlai György tanárral, 6 most az inspekciós. Tizenöttizennyolc buksifej fogad, so- molygó kamasz fiúk, kicsit erőltetetten a könyvbe bújva. De feltűnő csendben! Beszélgetünk Somlai tanárral, aki elmondja, hogy most többen sportköri foglalkozásra kérezkedtek, mások szakkörökre mentek, így ma délutánra kevesen maradtak a 30 első és második osztályosból. Délután 3—6-ig vannak itt, óránként tíz perces szüneteket tartanak, a többi idő tanulással telik. Az órára nézek, négyet mutat. Tehát egy óra már eltelt a tanulásból. Lássuk, ki hogyan használta fel ezt az időt. Csendes, termetben is kicsi fiú ül az első padban, lapulva. Történelem könyv áll előtte nyitva, még a legelején. Borító lapjára fordítom és leolvasom nevét: Sütő Ferenc I/C. — Tudja már? — Nem még, most kezdem tanulni. — Milyen órák lesznek még holnap? , Sorolja: orosz, kémia, magyar, torna. Még csak a tornát tudja. Elmosolyodom. Azután érdeklődöm, felelt-e már ebben az évben, miből, hányasra. Halkan válaszolja, egy jegyet kaptam még számtanból, az is egyes. Azt a részt nem értettem. Jó lenne, ha a tanulószoba jobb matematikusai kicsit foglalkoznának Sütő Ferikével, úgy látszik nehezen megy neki a számtan. Különben is közepes tanuló. Tovább megyek a padokban, Lapu Zoltán II/B osztályos előtt állok meg. Latinból, ami most kötelező tárgy a gimnáziumban, első leckéjét tanulja. Állatorvos, vagy tanár szeretne lenni, kell hát a latin. Mifcó Sándor tanítja, szeretik is — meséli. Elég jól tanul, az első évet jórendűen végezte, pedig Füzesabonyból jár be naponta. Neki különösen jól jön a tanulószoba, csavargás helyett itt hasznosan tölti el az időt. Berec László szintén az I/C tanulója. Magyar könyvét bújja. Kőműves Kelemen című vers tartalmát kell holnapra megtanulnia. Megvárom, amíg elolvassa, azután kérem mondja el. Ha másnap Dr. Némedi Lajosné magyar tanárnőnek is ilyen szépen elmondotta, bizonyosan meg volt vele elégedve. TALÁN A LEGNAGYOBB és legelevenebb a tanulószobában Szilágyi Lajos i/c osztályos tanuló, viszont, ahogy tapasztaltam, egyike a legokosabbaknak is. Már megtanulta a kémiát és kicsit elcsodálkozva, de azért előveszi a könyvet. Nem bánja, felmondhatja a holnapi leckét. Az anyagmegmaradás törvényével foglalkoztak. Nem szóról- szóra, magolva, de a lényeget szépen elmondta. Azután visz- szalapoztam, emlékszik-e még az előző leckékre, helyesebben, megtanulta-e azokat is. Lomo- noszovról — vagy három oldallal odébb, ugyanúgy beszél, mintha félórával ezelőtt tanulta volna. Megérdemelné, hogy kémia tanára ezért jó jeggyel jutalmazza. — Van ellenőrző füzetük? — Hogyne — és máris veszi elő. — Miért van az angol 1-es áthúzva? — Többen feleltünk egyszerre, vagyis hát nem feleltünk és mivel sokan kaptunk volna egyest, a tanár úr meggondolta. Különben van már belőle egyesem. No ez cseppet sem dicsekvésre méltó, de biztos majd kijavítja. S emellett azt is megígérte, hogy ezután segít a kis Sütő Ferikének, ha megint nehezebb számtan részhez érnek. NEM VÁLASZTOTTAM ki a legjobb tanulószobát, azt sem tudták, hogy látogatójuk lesz, mi több, ott létemkor sem árultam el, honnan és miért jöttem. Mert általános képet akartam a dolgozó anyák megnyugtatására, akiknek gyermekük itt foglalatoskodik. D. M. Komoly terveket forgatnak a fejükben a vámosgyörkiek. A falu közepén igen bőven ontja a kút az artézi vizet, ez adta az ötletet a tervhez. Elhatározták, hogy jövőre a községfejlesztési alapból egy víztornyot építenek a kút mellé, ott gyűjtik az eddig haszontalanul elfolyó vizet. Már beszélgettek a gazdákkal arról, hogy a víztorony felépítése után részben saját költségükön, részben a község fejlesz-- tési alapból, részben társadalmi munkával vízvezetéket Örömmel üdvözlöm az Eger város területén életbelépő egyirányú járműközlekedés határozati javaslatát és azt hiszem hogy üdvözletem találkozik az egri lakosság többségének véleményével. Az egyirányú közlekedés javaslata előtt szeretnék hozzászólni az egyik részlethez, amely a Széchenyi utcán nemcsak fenntartja, hanem növeli a járműközlekedés sebességét. Úgyszólván az egész város lakosságát érdeklik az ipari és kereskedelmi üzletek, amelyek természetesen a Széchenyi utcára vonják a forgalmat. Ezen az úton van egy kórház, több iskola, így tehát nemcsak a felnőttek, hanem diákok, gyerekek is látogatják, vásárolnak könyveket, író-, tanszereket. Aztán feljebb a posta, még tovább egy központi kenyérbolt, a Fűszer és Csemege üzlet, cukrászdák, mozi, mind gyalogjárást igényel egy elég keskeny járdával szegélyezett úton, amely maga is keskeny. Nem hiszem, hogy a forgalom mellett még a kétoldalú járműközlekedés is lehetséges. Papp Dánielt Muzsika az éjszakában. Papp Dániel, ez a korán elhunyt, művelt író egyike szatirikus irodalmunk kiemelkedő művelőinek: A kiegyezés utáni magyar világot, Tolnai és Mikszáth korát ábrázolja szatirikus éllel. Már első műve, a Rátótiak is méltán keltette fel az érdeklődést de ez a könyve még nagyobb sikert jelentett. Korai halála megakadályozta abban, hogy koráról nagyobb lélegzetű műben összegezze a véleményét, de elbeszéléseinek, tárcáinak ez a gyűjteménye is nagyon értékes darabja a magyar irodalomnak. Bölöni Györgyné: Szenvedések könyve. fektetnek le, s a házak többségébe bevezetik a vizet. Ha minden jól megy, két-három esztendő múlva eltűnnek az udvarokból a gémeskutak, s bent a konyhában ott lesz kéznél a vízcsap. A terv ma még csak terv, csak beszélnek róla, de annyi elhatározottsággal, hogy biztos nem marad ábránd. Tervükre érdemes felfigyelni és segíteni megvalósítását. Ez ismét nagy lépés lenne a falusi élet színvonalának emelése felé. Ha már egy ilyen sűrűn látogatott útszakaszra járművet engedünk, ezt csakis nagy előrelátás és óvórendszabályok mellett tehetjük. Viszont szükséges, hogy az elméletileg megállapított biztonsági rendszabályokat egyeztessük össze főutcánk közlekedési lehetőségeivel, mert 30 kilométeres sebesség nem megfelelő és a hatóság által továbbra is fenntartani akaró 30 kilométeres sebességet 5—10 kilométerre kellene szabályozni. A járműközlekedés legfőbb alapelve, hogy senki testi épségében. vagy vagyonában kárt ne okozzon. Ez pedig csak akkor várható, ha a jármű minden esetben meg tud állni. Ezt a megállást a fékút szabályozza. A fékút azonban a fő utcán, amely különösen esős időben, nagyon 'csúszós, kell, hogy csökkentett legyen. Ezért szükséges, hogy a mi főutcánkon a lehető legkissebb sebességet állapítsák meg. Ugyanakkor javasolnám ezen az útszakaszon a teherforgalom végleges betiltását. Dr. Bodnár István, ügyvéd Egy ártatlanul meghurcolt asszonyt ismerünk meg a könyvből, aki kétségbeesetten, összetörtén remeg, sír és vérzik. De nemcsak a maga fájdalmát mondja el, hanem a vele együtt szenvedő s fogolytársai szörnyű sorsát is leírja a Horthy-börtönben szenvedő foglyok állatias kínzását, borzalmas megcsonkítását, leleplezi az erőszakkal kicsikart vallomásokkal operáló, ostoba kegyellen hatalmaskcdókat. Heltai Jenő’ A LLI-ES. Heltai Jenő halála utáni napokban hagyta el a sajtót ez a regénye. Egy dúsgazdag orvos fiáról szól, akik öröksége leltékozlósa után öngyilkos akar lenni. Régi szerelme egy táncosnő és a tőle maradt mű- vészkönyv segítségével megmenekül, sőt gazdag is lesz. Végül azonban mindketten elbuknak: milliomos felesége és ő is. A főhős izgalmas, érdekes önvallomásában ezt a tragikus történetet meséli el. Tersánszky: Viszontlátásra drága. A novellista Tersánszky kissé naturalista hangja csendül ki a pompásan megírt, érdekes elbeszélésekből. A kötet legértékesebb darabjai: Havasi selyemfiú Két Sámson, azok amelyekben az író szabadjára engedheti kissé fü- ledt, de mindig az élet belső fonákságai felé nyúló képzelő erejét. Tehetsége itt talán még szókimondóbb és színesebb, mint regényében. Elgondolkoztató és élvezetes könyv. DICSÉRETRE MÉLTÓ TERVEK KÖNYVESPOLC Földművesszövetkezeti küldöttgyűlések tapasz ta la tálról Megyénk földművesszövetkezetei ezekben a napokban tartják küldöttgyűléseiket. Ezek jelentőségét különösen az határozza meg, hogy a vezetőség most számol be először munkájáról az ellenforradalom óta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagok érdeklődéssel várták ezeket a gyűléseket, ezt mutatja a megjelenés is. A beszámolók megvitatása után sok helyes javaslat hangzik el a tagság részéről a további munkákkal kapcsolatban. Füzesabonyban például arról vitáztak, hogyan lehetne a szövetkezetét erősíteni, hogyan növelhetnék a saját tökét, hogy minél kevesebb állami hitelt kelljen igénybe venni. Elhatározták, hogy részjegyek befizetésével járulnak hozzá a saját erőforrások növeléséhez, s ott a tagértekezlet után le is fizetett 15 tag újabb 50 forintos részjegyet. Elhatározták azt is, hogy az így befolyt összeget a bolthálózat fejlesztésére fordítják, új fiókboltot létesítenek a Ke- recsendi útnál. A csányi és horti földművesszövetkezetekben főleg a felvásárlás és értékesítés munkáját vitatták meg, s úgy határozott a tagság, fejleszteni kell az ezirányú munkát. •Sok helyen kifogásolták az italboltokban mért italok mennyiségét, minőségét. Javasolták, nagyobb választékot biztosítsanak az italokból, s azt is, hogy jobban ügyeljenek a mennyiségre. A pélyi földművesszövetkezetnél többek között foglalkoztak a szövetkezeti dolgozók munkájával, követelték, hogy vonják felelősségre azokat, akik nem tudnak elszámolni. Általában lemérhető volt már az eddigi küldöttgyűlések tapasztalataiból is, hogy a szövetkezeti tagság a jó gazda gondosságával értékeli a szövetkezet munkáját, bátrabban vetették fel a hiányosságokat a helyi és a felsőbb vezetőkkel szemben. Éltek az alapszabályban biztosított jogokkal s követelték, hogy szigorúan ahol kell. bírósági úton is vonják felelősségre azokat, akik az ellenforradalmi időkben megkárosították a szövetkezeteket. Igen helyes új törekvés a földművesszövetkezeteknél, hogy figyelmük a termelési kérdések felé fordult. A csányi és horti földművesszövetkezetekben javasolták, hogy a jövőben sokkal többet foglalkozzanak a termelési kérdésekkel. Több helyen elhatározták, hogy ezt az alapszabályban is lerögzítik. Javasoltak más módosítást is az alapszabályban. Például Pélyen és Füzesabonyban határozatot hoztak, hogy az eddigi 20 és 50* forintos részjegyzéseket egységesen 50 forintra változtatják, s egy-egy szövetkezeti tag több részjegyet is válthat. Ha- tározatilag mondták ki azt is, hogy a földművesszövetkezeteknek nemcsak személyek lehetnek tagjai, hanem termelőszövetkezetek, tszcs-k, termelői társulások, gépállomások, Ktsz-ek, ha öt, vagy ennél több ötven forintos részjegyet jegyeztetnek. Javasolták azt is., hogy a jelenleg érvényben lévő alapszabályt áttekinthetőbbé kell tenni, s annak rövid kivonatát a tagoknak is rendelkezésére kell boesájfcani Süveges Benedek MÉSZÖV a szociaL’STfl obszpbob ÉLETÉBŐL Helikopterekkel keresik a radioaktiv érceket A Szovjetunióban helikopter segítségével kutatják és határozzák meg az uránium és egyéb rádióaktivitású ércek lelőhelyeit. A radiométerrel ellátott helikopter kis sebességgel halad a vidék felett, közben a gépben elhelyezett műszer kimutatja a földben előforduló rádium tartalmú anyagokat. Ortopéd ülés gépkocsivezetők számára A Német Demokratikus Köztársasági Banbergben működő egyik orvos különleges ortopéd ülést javasolt a gépkocsivezetők számára. Abból indult ki, hogy azok hátgerince, akik egész nap a kormány mellett ülnek, természetellenes helyzetben van, aminek igen gyakori következménye é, hátgerinc krónikus megbetegedése. Felépítik a világ leghosszabb olajvezetéket A Szovjetunióban felépítik a világ leghosszabb olajvezetékét, amely Szibériából aa ország nyugati részébe fog vezetni. Az olajvezeték hossza 6300 kilométer lesz <és egy év alatt 18 millió tonna olaj szállítását biztosítja. gi z elmúlt napokban izgatott (&' hang hívta fel telefonon az Egri Műemlékbizottságot : egyik üzemünk dolgozója érdeklődött, tudunk-e róla, hogy bontják a Rókus temető kápolnáját“. Megköszöntük a bejelentést és közöltük, hogy nem a műemlékkápolna bontásáról van szó, csupán az eredeti épülethez később hozzátoldott részeket távolítják el, engedély alapján, — mert ezek a műtörténelmileg különben is kevéssé értékes toldalékok tették lehetetlenné a főépületnek a megóvását. Elgondolkoztunk a bejelentésen. Lám, az évek óta folytatott felvilágosításnak mégis meg van az eredménye: ma már egyszerű nem is tanult emberek kezdik magukénak érezni ezen kultúrér- tékeinket, szeretettel vigyáznak reájuk, törődnek a műemlékek fennmaradásával. Ennek a kedves érdeklődőnek, de a többi műemlékbarátnak is szól mai leírásunk az ősi Rókus-temetőről és épületeiről. A Szent Rókusról elnevezett, néhány éve lezárt temető a Makiári út felett, minden valószínűség szerint meg volt már a török hódoltság alatt is, mint ahogyan tudunk a közelben egy török temetőről a mai Almagyar-utea északi végén, az ottani nyugat felőli háztömb helyén. A XVIII. század folyamán azután már három nagy temetője volt a városnak. Az említett Rókus temetőn kívül, — ahová elsősorban a vagyonos németnyelvű polgárok temetkeztek és éppen ezért azt „német temetőnek“ hívták, — a Rác-kapun túl 1720-ban nyitották meg a mai „Kisasszony“ — akkori nevén „Tót temetőt“, majd időbeli sorrendben utoljára, az 1752. évben került használatba a jelenlegi „Fájdalmas“, vagy hatvani temető, amelynek akitori elnevezése „Magyar temető“ — volt... (Az 1700-as évek közepéig a mai Telekessy utca déli felén lévő területen volt ennek a környéknek a temetkezési helye). cg* e térjünk vissza a Rókus temetőhöz, — és emlékezzünk meg a hely történetében olyan szomorú nevezetességű korszakról, az 1709. esztendőről. II. Rákóczi Ferenc dicsőséges szabadságharc végéhez közeledett már ekkor. A nemzet ereje kimerült, nyomor és ínség terjedt mindenfelé és a hosszú háborúskodás rémes kísérője, a pestis felütötte a fejét. A pestis, vagy „keleti vész“ a középkori élet legnagyobb veszedelme volt. Magyarországon már a tatárjárás utáni években jelentkezett és a XIV. században olyan rettentő pusztítást okozott, hogy elvitte Európa lakosságának egy- harmadát, 25 millió embert. Azóta is minden században pusztított néhányszor — nem csoda hát, hogy a hatóságok mindent megtettek terjedésének megakadályozására. Leghatásosabb eszköznek bizonyult, hogy a fertőzött területek felől lezártak minden közlekedést: „Feje vesztése alatt mind az itt Lakos kereskedőknek, Ugv akár mely Utas embereknek ti- lalmul adatik tuttára, hogy az ollyan Helyekről való embereket, fő képen a‘hol már az pestis Uralkodnék, akár Szekerei, akár pedigh gyalog képen is az Városban be ne merészeéllyék hozni és be vezettni.. .“ Ma már mosolyogni való gyógymódokat is ajánlottak, pl: azt tartották: Jó Bakkot tartani a Ház táján és néha Kézzel is hozzá nyúlni, mer annak is szaga űzi el a dolgot... „Vagy: „Az ki éhgyomorra az maga Vizelle- tét ihattya, ne féllven bár 24 óráig az dögletességtől. . .“ De úgy látszik sem az elrendelt zárlat, sem a különféle gyógyító eljárások nem bizonyultak elég hatásosnak, mert a polgárok az akkori idők szokásainak megfelelően fogadalmat is tettek, hogy kápolnát emelnek a hiedelem szerint a pestis ellen védő szenteknek: Rókusnak, Rozáliának és Sebestyénnek, — ba szerencsésen elmúlik a fenyegető vész. A járvány megszűntével azután be is váltották fogadalmukat: az 1710—1714 években megépítették a ma is önálló Rókus kápolnát. yönyörű helyet választottak a kis épület számára. A Rókus temető dombjáról pompás kilátás nyílik az alant elterülő soktomyú városra és a tá volabbi dombokra, hegyekre. Az egyszerű kis kápolna alaprajzát érdekessé teszi, hogy a négyszögű hajóhoz háromkaréjú szentély csatlakozik. (Ez a megoldás úgy látszik a Rókus és Rozália kultusszal kapcsolatos, mert ugyanilyen megoldású a pesti Rókus kápolna szentélye). A homlokzat aránylag magas oromzatának csúcsán az 1714. évszám olvasható, felette karcsú huszártorony ül a meredek tetőn. A kőkeretes bejárati ajtót vasrács díszíti, ahol a felső lezáró rész szép rokokó részleteket mutat. Az ajtó feleti vízszintes fülkében Rozáliának fából faragott szobrát helyezték el. Érdekes az épület belseje is: kagylós, fapillér fejezetekkel, szép kivitelű csehsüveg boltozatokkal. A három szentélyfülkében eredetileg három oltár állott, a bejárat fölé fából építettek kórust. Az eredeti padok a barokkot megelőző reneszánsz stílus jegyeit mutatják (egy belőlük a városi múzeumban található) — és mint ilyenek az egyedüliek Eger városában. A kápolna hajója alatt kripta készült, kőlappal befedett bejárata a hajóból nyílik. Ide temetkeztek a XVIII. századi Eger szinte összes nevezetesebb családjai, nem csoda, hogy a kis helyiség hamarosan megtelt. Ekkor 1756-ban a kápolna körül patkó alakban új kriptát építettek, és valószínűen ezután keletkeztek a most lebontott déli toldalékrészek is. A külső kriptának felszínre vezető szellőzőnyílásai voltak, ezek mindegyikén virágfűzérekkel díszített rokokótalapzat-, és azokon egy-egy szobor állt. Ma a szobrok összezúzott, fejnélküli kőteste a kriptában hever. Egyáltalán felháborító az a pusztítás, amit ezen az egyik legré-r gebbi műemlékünkön barbár kezek elkövettek. A belső tér kifosztva, a kripta feltörve, a koporsók „kincskeresők“ által szétdobálva vádolják a kultúrálatlan: rombolókat. A kápolna körüli régi temető, sem nyújt vigasztalóbb képet. A sírmező, ahol valamikor az 1700- as években ide bevándorolt, azóta jó magyarrá lett egykori német iparos- és kereskedő családok: A Ringelhann, Ruzsin, Glósz, Kaány Steinhäuser stb. famíliák hozzátartozói feküdtek, — ma szétdúJt csatatér, ahonnan a régi, sokszor művészi kialakítású emlékek közül alig néhányat lehetett már csak átmenteni a múzeum udvarára. I őst a kápolnát a legszerényebb eszközzel úgy- ahogy rendbehozzák, legalább is igyekeznek Eger ezen különleges műemlékén a további pusztulást megakadályozni. Helyes volna; ha a környékbeli lakosok — ellentétben az eddigi tapasztalatokkal — összefognának az épület megőrzésére, — egy kicsit sajátjuknak is tekinthetnék azt, mint ahogy saját elődeik voltak azok a dolgos egri polgárok, akik 250 évvel ezelőtt ide építkeztek, és ma már jeltelen sírokban alusszák örök álmukat HEVESY SÁNDOR