Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)
1957-10-05 / 79. szám
4 NKIrüJSAU 1957. október 5. szombat. Megnyitja kapuit a TTIT Bugát Pál szabadegyeteme írta : Dr. LUKÁCS DEZSŐ, a TTIT biológiai szakosztály elnöke A közeljövőben megnyitja a kaput Egerben a TTIT Bugát Pál Szabadegyeteme. Ebből az alkalomból megemlékezünk röviden a TTIT elődjének a Magyar Természettudományi Társulat megalapítójának Bugát Pálnak (1793 április 12. — 1865 június 9.) életéről és munkásságáról. Bugát Pál 1793 április 12-én Gyöngyösön született. Szülei egyszerű kézműves emberek voltak. Gyöngyösön és az egri liceumban végezte középiskoláit. 1811-ben Pestre került, itt nehéz anyagi viszonyok és nélkülözések között élt. Ennek ellenére kiváló eredménnyel végezte orvosi tanulmányait. 1818-ban orvosdoktorrá avatták, 1820-ban a szemészmesteri oklevelet szerezte meg. 1819-ben asszisztens lett a szemészeti tanszéken, majd két féléven vezette a tanszéket. Egyideig a gyakorlati orvosi tanszéken is segédkezett. 1823- ban megürült a tanszék, megpályázta. Mind a bécsi, mind a pesti orvosi, kar a legjobb véleményt adta Bugátról. mégsem nevezték ki. Ez nagyon bántotta, Bakabányára ment tehát tisztiorvosnak. 1824- ben azonban már a pesti orvosi karon a jegyzői tisztet töltötte be, de csak néhány hónapig. Visszament Selmec- ég Bakabányára előbbi főorvosi állásába. Hazáját is el akarta hagyni, ki akart vándorolni Oroszországba. Útlevél kérelmét azonban a király elutasította. 1824 október 5-én mégis megjött a kinevezése. Pár nappal később az elméleti orvostani tanszéket is elfoglalta. A tettrevágyó 31 éves Bugátot azonban munkaköre nem elégítette ki. A tanszéken kívül kereste munkásságának terét IVem szaktudós akart lenni, olyan feladatot tűzött maga elé, melyet, ha megvalósít, az a szaktudománynak is nagy szolgálatot tesz, „...az orvosi és természettudományi magyar irodalom reformálását tűzte maga elé, s ez óriási feladat elérésére sem munkát, sem fáradságot, sem áldozatot nem kímélve annyit tőn, mennyit azon a téren nálunk ő előtte még senki, úgy, hogy a nevezett tudományok újjá- teremtőjének egyenesen és teljes joggal Bugátot tekinthetjük.” Ebben az időben orvosi és természettudományi műnyelvünk tulajdonképpen nem is' volt. Több külföldi orvosi könyvet fordított le, és maga is írt a hallgatók számára kisebb kézikönyveket, mindezt azzal a céllal, hogy a műnyelvet megteremtse. Ezért indította meg 1831-ben az Orvosi Tárat. 40.000 műszót gyűjtött össze hihetetlen szorgalommal és sok esetben bámulatos ügyességgel újakat is gyártott. Ebből kevés maradt meg, de a láz, lob, genny, tályog, az izom, a mirigy, az ideg, a due, a csipesz szavakat ma is használjuk. Az 1840-es években a hazai kultúrális vagy gazdasági jelentőségű intézményeknek egész sora alakult. Az elméleti természettudományoknak azonban ebben az időben nem volt semmiféle hivatalos fóruma. A Magyar Tudományos Akadémia a megalapítását követő években nem sokat törődött a természettudományokkal. A természettudományok iránti érdeklődés pedig ebben az időszakban már hazánkban is erősen megindult. A Magyar Természettudományi Társulat gondolata már- már csaknem kibontakozott és amikor a magyar orvosok és természetvizsgálók 1841 május 29-én Pesten vándor- gyűlésre összejöttek, meg is valósult. Ebben az időben Bugát Pál már nem látta a természettudományok fejlesztése szempontjából elegendőnek a vándorgyűléseket, önálló indítvánnyal állt elő. 1841 május 28-án, az üléseket megelőző napon az ország minden részéből összegyűlt orvosok és természetvizsgálók előtt kifejtette és megokolta indítványát és a jelenlévők között aláírási ívet köröztetett A Magyar Természettudományi Társulatra. Ezt követőleg „A társulat egy rövidke óra alatt megalakult.” (Kátai G: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat története alapításától fogva máig. Budapest, 1868. 248. lap.) ^ társulat jelszava „Minél nagyobb mértékben részeltetni hazánk fiait a természettudományok jótékonyságában” lett. 1848-ban Bugát örömmel üdvözölte a márciusi napokat, azoktól elsősorban társadalmi átalakulást várt.” ...elkövetkeEgri Vörös Csillag: Október 5—9: Láz. Egri Bródy: Október 5—Egymásra találtak. Gyöngyösi Puskin: Október 5—9: Vágyakozás. Gyöngyösi Szabadság: Október 5—9: Aida. Hatvani Vörös Csillag: Október 5—9: Csodacsalár. Hatvani Kossuth: Október 5—6: Az új ember kovácsa. Október 8: Ed Martin cérfiú. Füzesabony: Október 5 ~8: Pillanat embere. Pétervására: Október 5—6: Tánc és szerelem. Október 8: Irén menj haza. Heves: Október 5—7: Egy kerékpáros halála. Október 8: Csínytevők. Hatvan város anyahőnpebő! Születtek: Sánta Éva, Széles Béla, Pásztor Éva, Mikula Erzsébet, Kepics Ferenc Pál, Tóth András, Tari Ilona, Talum Mária Magdolna, Aszódi Mária Magdolna, Várhegyi István, Balogh István, Pázmándi Mária, Bugyi Mária, Csömör Rozália Katalin, Tóth András, Nyerlucz József, Molnár Katalin, Smid Márta Margit. Házasságot kötöttek: Sztojka István és Both Irén, Vudi Sándor és Bordás Mária, Szilágyi János István és Környei Klára Erzsébet, Nagy László József és Czmorek Margit Aranka, Juhász Imre Illés és Fehér Ilona, Szu- lágyi Dezső és Szabó Piroska Ilona. Meghaltak. Dávid János, Sin- ka János. zendenek az aranykalászé évek, „midőn nem lesznek a pór véres verejtékén felhízott gazdagok”. Az Orvosi Tár 1848 április 9-i számában vezércikket is írt. 1849 elején a honvédelmi bizottmány kinevezte Bugátot Magyarország főorvosává. Világos után ő is bújdosott. Az egyetemen állását is elvesztette és még nyugdíjától is megfosztották. lete későbbi idejéről keve- ■Li set tudunk. Magángyakorlatából és megtakarított vagyonából élt. Tudományos és irodalmi működése ebben az időben úgyszólván csak a nyelvészkedésre szorítkozott. Olyan sokat tett a szaknyelvért, hogy. ma is aláírhatjuk Toldi Ferencnek szavait: „Helyesen szólni Révai, szépen Kazinczy, műszabatosan Bugát Pál tanította a nemzetet.” Izzó magyarság, féktelen és szilaj vérmérséklet jellemezték. Társadalmi felfogása erősen demokratikus, majdnem forradalmi volt. Büszke volt paraszti származására. Az orvosi tudományok történetének egyik legjellegzetesebb egyénisége a Magyar Természettudományi Társulat megalapítója Bugát Pál 1865 július 9-én távozott az élők sorából. műsora: Október 5, szombat: Egerben 19.30 órakor: Víg özvegy. Madách béi'let). Október 6, vasárnap: Egerben 19.30 órakor: Víg özvegy. (Bérletszünet). Október 7, hétfő: Nincs előadás. Október 8. kedd: Egerben 19.30 órakor: Víg özvegy. (Petőfi bérlet). Bemutató a színházban Az egri Gárdonyi Géza Színház pénteken este tartotta Lehár: Víg özvegy című nagyoperett bemutatóját. A darab ismertetésére legközelebbi lapszámunkban visszatérünk. ^Ij|| Filmhírek Megkezdődtek a Ház a sziklák alatt című magyar film felvételei Badacsonyban. Rendezője Makk Károly, főszereplője Bara Margit. — Közös NDK-lengyel film készül Stanislaw "Lem utópista — tudományos regénye alapján, címe: A Halál égitestje. — Gina Lolobrigida a következő bárom film forgatására készül: Brooklyni Anna, rendezője Vittorio de Sica, Bonaparte, rendező Castellani és Salamon király, King Vidor rendezésében. BEMUTAT1UK Ú1 SZÍNÉSZEINKET H a d h á x y Sándor í o o © o 5S&OÍOOÍ503 © o o © <rc= a e"s 'O'Q'o c c p 'o & o'oúooa e © 0' KÉT KÉP — KÉT MÚZEUM Sok látogatója van a nemrégen megnyílt Gyöngyösi Mátra Múzeumnak, ahol a Mátra és környéke népművészeti alkotásait őrzik meg az utókor számára. Nagyszámú vendég kereste fel az egri Vármúzeum sát is. kiállítá Az 1943-ban kapott diploma óta eredményekben gaz dag színész múlt áll Had házy Sándot mögött. Azótt játszott már i Madách színháznál, éveket töltött a szolnoki Szigligeti társulatában, majd a József Attlia színházhoz került éi most Egerbe jött. Számos szerepet játszott: A Bánk bán, Fáklyaláng, Ármány és szerelem, az Úri muri, a Tűzkeresztség és más darabokban nyújtott alakításaira emlékszik vissza. Hogy melyik volt a legkedvesebb, azt nehéz eldönteni. Talán a Bánk bán Michelje. Első, évadnyitó darabunkban, a Szentivánéji á- lomban is kapott már szerepet. Theseust, Athén atyját személyesíti meg nagy sikerrel. Tehát a bemutatkozása jól sikerült. Továbbiakban is prózai szerepekre vágyik, szeretné minél gyakrabban és minél jobban szolgálni a magyar művészetet. Mindezért a közönség megelégedését várja cserében. r >LM A LÁZ A magyar film hazai és nemzetközi filmnevét, sikersorozatát öregbíti majd a közelmúltban elkészített Láz című film. Az olvasó talán túl magabiztosnak veszi a megállapítást, de ha megnézi a filmet, maga is meggyőződik arról, hogy így van. A Láz az elmúlt évek legszebb, legművészibb filmjei közé tartozik. Egy nagy elhatározás és egy nagy, hirtelen jött szerelem története. A lelkileg és testileg összetört Szabó Barna mérnök hosszú katonáskodás és hadifogság után vasakarattal, hittel és reménnyel kezd hozzá a magyar alumínium- ipar megteremtéséhez. Vállalkozása, amely kezdetben sikeresnek látszik, az erősödő fasizmus, emberi gyávaság és rosszindulat miatt elbukik. Szabó Barnát a lázban égő, alkotni vágyó embert mindenki elhagyja. Magára maradva, csalódottan, életuntán, züllésnek adja fejét. Gyönyörű művészi filmet alkotott Gertler Viktor rendező Szabó Barnából — nagyon helyesen — nem csinált tragikus nemzeti hőst, de alakjában érzékelteti a múlt társadalmának jobb sorsra érdemes, tetterős típusát. Főszereplői: Bessenyei Ferenc, Gordon Zsuzsa, Somló István, Bara Margit, Kiss Manyi. A filmet bemutatja az egri Vörös Csillag filmszínház október 3-tól 9-ig, a gyöngyösi Szabadság október 17-től 23-ig. Hírlapérfekezlet Egerben Egerben a SZOT székház kultúrtermében a sajtóterjesztés dolgozói tanácskozáson vettek részt. A tanácskozás tárgya volt az őszi terjesztési feladatok megbeszélése, különös tekintetei a Népújság fejlesztésére. Az értekezlet azzal az elhatározással ért véget, hogy a legteljesebb mértékben kiveszik részüket a sajtóterjesztés dolgozói, — a szervezők, a postahivatalok kézbesítői és hivatalvezetői — a pártsajtó terjesztéséből. Az értekezlet résztvevői vállalták, hogy az őszi hónapokban mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az ellen- forradalmi demagógia által a sajtóterjesztésben okozott visz- szaesést megszüntessék és a múlt év szeptember havi át- lapotot visszaállítsák. Ehhez a feladathoz a legteljesebb összmunkára van szükség. A góchivatalok irányítják a területükhöz tartozó postahivatalok munkáját és az eredmények kiértékeléséhez és népszerűsítéséhez segítséget nyújtanak. Verpelét postahivatal vezetője: Gergely Ferenc versenyre hívta ki a megye összes postahivatalát. Vállalta, hogy ez év végéig a Szabad Föld és a Népújság 1956. évi szeptember havi példányszámát 10 százalékkal túlteljesíti. Kál kézbesítője 30 Népújság előfizető gyűjtését vállalta. Selyp postahivatal vezetője Honti József úgy irányítja a körzetébe tartozó hivatalok munkáját, hogy területének minden hivatala eléri a Népújság múltévi példányszámát. Hozzászólásaikban a résztvevők kifejezték csatlakozásukat a versenykihíváshoz. A verseny- kihívást a szakvezetés és a szakszervezet nagy megelégedéssel fogadta. A feladatok végrehajtása közben felmerült problémák megodásához a szakvezető a támogatást megadja. Ezúton kérem az értekezleten részt nem vevő postahivatalok dolgozóit, csatlakozzanak Verpelét postahivatal vezetőjének kezdeményezéséhez és a legteljesebb mértékben vegyék ki részüket a versenyfeladatok minél jobb teljesítéséből. Remélem, minden postás dolgozó magáévá teszi az őszi terjesztési feladatok megoldását és a következő hónapokban gazdag, eredményekről számolhatunk be. Molnár József p. fel. Mehiv vezető Tolókocsira szerelhető vastüdő A közelmúltban Csehszlovákiában tolókocsira szerelhető vastüdőket szerkesztettek. A gyermekparalízisben megbetegedettek kényelmesen ülhetnek tolókocsiban, miközben a kocsi alján elhelyezett akkumulátor ellátja a vastüdőt a szükséges árammal. Az újtípusú vastüdő lehetővé teszi, hogy a beteg friss levegőn legyen. Éljen a méhpempő! /
