Népújság, 1957. szeptember (12. évfolyam, 70-77. szám)

1957-09-04 / 70. szám

1957. szeptember 4. szerda. NÉPÚJSÁG 5 A terméskilátásokról a tsz-ek helyzetéről pedagógus problémáról lakásgondokról nyilatkozott a megyei tanács elnöke Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke az el­múlt héten sajtótájékoztatót tartott, s néhány közérdekű kérdésre válaszolt lapunk munkatársának. Mikorra fejeződik be a cséplés, milyenek a termés­átlagok, hogyan halad a fel- vásárlási, az adógabona be­adása, várható-e ősszel föld- rendezés? A cséplés még tart, előre­láthatólag e héten fejeződik be a pétervásárai járásban is. Ilyenformán csak megközelítő képet tudunk alkotni a ter­méseredményekről. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azok jobbak, mint a ta­valyiak. Búzából 8.6, árpából 10 mázsa a megyei átlag. A szakemberek becslése szerint a kukorica 12 (májusi mor- zsoltban) a szőlő 21, a rizs 14- 15 mázsa holdankénti átlag­termést ad. A jó termés lehe­tővé tette, hogy a felvásárlás is gyors ütemben haladjon, a megye harmadik negyedévi tervét 102 százalékban teljesí­tette, a búzaföldadó teljesíté­sével 62 százaléknál tart. Itt kell megemlíteni, hogy a pénz­adó befizetése is jól halad, a negyedévi előirányzatot telje­sítettük anélkül, hogy egyet­len esetben is szükség lett volna végrehajtásra. Meg kell azonban mondani, most is akadnak notórius nem fizetők, például Halmajugrán a község egyharmada ebben az évben még egyetlen fillért sem fize­tett. Földrendezés nem lesz Heves megyében. Úgy értesültünk, hogy fel- vásárlási felügyelőség alakul a megyében is. Mi a célja, feladata ennek az új szerv­nek? Az új szerv gazdaságpoliti­kai célkitűzéseken alapul. Nem operatív, hanem értékelő jellegű munkát kell végeznie, feladata, hogy vizsgálja ki a helyzetet, elemezze az árakat, s ezzel a módszerrel megfelelő értékelést adjon a helyes gaz­daságpolitika kialakításához. Milyen az érdeklődés He­ves megyében a termelőszö­vetkezetek iránt. Milyen a termelőszövetkezetek hely­zete? A mi megyénkben is komoly erkölcsi és anyagi kárt szen­vedtek a termelőszövetkeze­tek, mégis 33 ezer holdon 3463 család gazdálkodik a kö­zös táblákon. Az idei jó ter­més stabilizálja a tsz-eket, se­gíti fejlődésüket, s mivel a széthordott jószágállomány jó részét is visszaszerezték,' úja­kat is vásárolnak, még ái idén elérik a tavalyi állatsűrűséget. Az elmúlt esztendőben 100 holdra 16.5 számos állat ju­tott, már most túl vagyunk a 12 százalékon. A szövetkezetek megerősödése, talpraállása egyre jobb gazdasági helyzete megnövelte az érdeklődést is irántuk. Jelenleg nyolc terme­lőszövetkezet van alakulóban, Maklártályán, Kerecsenden, Mezőtárkányban, Csányban és másütt. és vagy 16 községben várható nagyobb arányú be­lépés. Értesüléseink szerint 270 nevelő adott be áthelyezési kérelmet a megyei tanács­hoz. Mi az oka ennek az év- ről-évre megismétlődő peda­gógus vándorlásnak? Egész pontosan 300 áthelye­zési kérelem futott be hoz­zánk, ez a pedagógusok egy­harmada. Egyik oka: a falusi pedagógusok városban szeret­nének tanítani, ahol nyilvánva­lóan mások a kultúrális körül­mények is. Természetesen igen káros jelenség ez, hisz ily mó­don nem lenne mód arra, hogy eg}-egy községben kia.akuljon egy pedagógus kollektíva, nincs mód arra, hogy meg­szokják a gyerekek tanítóikat. Számos esetben, kellő indokok figyelembevételével, intézked­tünk az áthelyezési kérelmek orvoslása ügyében, néhány pe­dagógust mi magunk is áthe­lyeztünk, de természetesen nem vehettük figyelembe va­lamennyi kérelmező kérését. Megyénkben is nagy prob­léma a lakáshelyzet. Milyen javulásra számíthatunk ezen a téren? Kényes kérdés a lakásprob­léma. Hosszú ideig nem volt felmérés és emiatt nem is lát­tunk tisztán ebben a kérdés­ben. Nem tudtunk megfelelően válaszolni azoknak, akik a népi demokráciát próbálták vádolni a lakáshelyzetért, sőt azt mondották, hogy évről- évre romlanak a lakásviszo­nyok. A felmérés most meg­történt, s bár az eredmények nem véglegesek még, az ada­tok mégis sokat mondanak. A valóságos helyzet a követke­ző: országosan egy lakószouá- ra 3.9 lakos jut. Heves megyé­ben ez a szám 3.1, a községek­ben még jobb, ott 2.7. A leg­rosszabb Eger, ahol egy lakó­szobára 3.7 lakos jut. 1949-ben a teljes helyreállítás után a megyében átlagosan 3.3 ember jutott egy szobára, 1953-ban pedig 3.2. Ez a néhány szám is igazolja, hogy a kétségkívül lassú fejlődés ellenére van ja­vulás ezen a téren. 1951-től 6357 lakást építettek a megyé­ben. Ahhoz, hogy a javulás gyorsabb ütemű legyen, éven­te 1720 lakást kellene építeni. 1953 óta a lakásépítés ütemé­ben elértük az 1450-es számot, tehát már csak 300 a hiány. Az állam igyekszik mindent megtenni, hisz a felépült la­kásoknak 60 százalékát az ál­lam, vagy állami támogatással magános építette. Ehhez a problémához tarto­zik az is, hogy a települési vi­szonyaink nem modernek, lassan egy falu lesz az egész megye, közben fogy a szántó- terület, amiből ugyancsak nem állunk bőven. Javasoltuk is már az egri városi tanácsnak, hogy tárgyalja meg és hagyja jóvá a városrendezési tervet, s csak ennek figyelembevételé­vel lehessen építkezni Eger­ben. A lakásprobléma végle­ges megoldása nem megy má­ról-holnapra. Arra van szük­ség, hogy felhasználjuk a la­kosság gazdasági erejét is hogy biztosítsuk az államilag tervezett lakások tervezését, törődjünk a lakások állagának megőrzésével, felújításával. ... hogy a rakéta lényegesen régibb eredetű, mint azt általában gondolják? A kínai harcosok már a XIII. században használtak ra­kétát, csakhogy akkor még „tűz- nyíl“ volt a neve. ... hogy egy tömeg, amelynek súlya nálunk a Földön 100 kilo a Vénuszon csak 86 kilo, a Mar­son 36 kilo, a Holdon pedig mindössze 16 kilogrammot nyom? ... hogy a labdarúgó játékot, vagyis a futballt a múlt század közepén találták ki Angliában? Az első meccsen két város állt fel, szemben egymással. Mindkét város egész lakossága résztvett a játékban. A labdát kézben továb­bítva, dobással és rugdosással igyekeztek az ellenfél kapujába juttatni. ... hogy honnan ered a „szten- tori“ hang kifejezés? Sztentor görög királyfi volt, aki Homeros szerint Trója ostromakor megré­mítette a trójaiakat erős hangjá­val. Lám, akkoriban még a kia­bálásnak is fontos hadászati je­lentősége volt. ...hogy az ajakrúzs nem újabb- kori találmány? A keresztes vitézek hozták hozzánk Keletről. ... hogy a kínai csillagászok már i. e, 2158-ban megfigyelték a napfogyatkozást. Híradás az atkári Petőfi termelőszövetkezetből SOK VIHART ÁLLT KI az atkári Petőfi termelőszövetke­zet. De kiállta, s huszonnyolc tagja most jólsikerült eszten­dőre tekinthet vissza, amely a kemény munka nyomán be­csülettel fizet a szövekezet tagjainak. Nem nagy szövet­kezet a Petőfi, összesen sincs több mint 300 holdja, de az okos és tervszerű gazdálkodás a sokoldalúság jellemző a munkájára. A kukoricájuk jó­része hibrid, van dohányuk, termeltek dinnyét, paprikát és paradicsomot, borsót, van ele­gendő takarmányuk, s termé­szetesen megfelelő mennyisé­gű kenyérgabonát is betaka­rítottak. A zárszámadás még odébb van. de kiosztott előleg, az el­ért termésátlagok már előre­vetik: ki mit várhat osztozko­dásnál, a közös alap megfe­lelő biztosítása után. Egy munkaegységre 85 forint kö­rül jut, s az átlag munkaegy­ség eléri a 260-at. Iványi Pál, aki családjával dolgozik a szövetkezetben márciustól — csak azóta számolnak munka­egységet —■ az év végéig elő­reláthatólag legalább 320 mun- kaegvséget teljesít. Ez maga kereken 30 ezer forint, ha mindent pénzre számolunk át. De ehhez jön még a háztáji, ahol a fél hold kukorica mel­lett fél hold szőlő is gyarapít­ja a család jövedelmét, úgy­hogy nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy ebben a nehéz esz­tendőben is meglesz a 40 ezer forint. Ez pedig már szép kis summa. A MUNKA EGYÉBKÉNT most is gyors ütemben folyik. Törik a dohányt, amelyből vagy 250 mázsát beszállítottak a kápolnai dohánybeváltóba. Úgy számolnak, hogy a do­hány meghozza a jó 200 ezer forint jövedelmet, ha... Ha a kápolnai dohánybeváltó meg­értéssel viseltetik a szövetke­zet iránt. Mert van olyan nap, amikor 30 mázsa dohányt is át tudnának adni, de a válla­lat csak 14—15 mázsát hajlan­dó átvenni i egyszerre. S egy nap alatt sokat romlik a le­tört dohány minősége. A do­hány mellett szedik és hord­ják, még Salgótarján környé­kére is a görögdinnyét, meg a paprikát. A fogatosok trágyát hordanak az ősziek alá, meg­kezdték a mélyszántást is. — egyszóval az idei esztendő las­san összefolyik a következő mezőgazdasági év munkájával. Mert ugyan még nincs vége az esztendőnek, még lábon áll a kukorica, még hátra van a cukorrépa, burgonya szedése, s hátra a szüret, de megállás nincs: készülnek a következő évre, hogy az jobb, gazdagabb legyen az ideinél is. Hogy mit szándékoznak tenni a követ­kező esztendőben? Pontos ter­vek még nincsennek, de el­gondolások vannak, s történ­tek már olyan lépések, ame­lyek a szövetkezetét vannak hívatva tovább gazdagítani. Most vettek például 17 te­henet, amelyből négy már meg is ellett, így aztán egyből 21- re emelkedett a szövetkezet szarvasmarhaállománya. Majd 60 ezer forintba került az új daráló megépítése, de megéri a pénzt, hisz nem kis összeget takarítanak meg munkájával. A vontató mellé szeretnének egy teherautót is vásárolni, mert a zöldségtermő terület növelésével még jobban meg­növekszik a fuvardíj, amit a gépállomásnak kell kifizetni. A hibrid kukorica bevált, lesz vagy 35—40 mázsa hol­danként, ezt akarnak ter­melni a következő esztendő­ben is. A dinnye, paradicsom és a dohány, — ez is ott szere­pel a jövőévi elgondolások­ban, mint ahogy ott szerepel három hold újtelepítésű szőlő terve is. SOK APRÓ TERV, sok át­gondolás kavarog még a szö­vetkezetbeliek fejében. Istállót is kellene építeni, tovább gya­rapítani a jószágállományt, nö­velni a takarmánytermő terü­letet,— de mindezek a tervek nem öltöttek még végleges formát, hisz még nem is kés­tek öl vele. De egy biztos: mindent el akarnak követni, hogy a következő gazdasági év eredményesebb, sikeresebb le­gyen az ideinél, hogyha lehet, lefőzzék versenytársukat, a helybeli nagynevű Micsurin termelőszövetkezetet. Leendő Moped tulajdonosok figyelem ! Készen áll a pince — jöhet a szüret A csalóka, hűvös tavasz után szinte észrevételnül el­szaladt a nyár, s ime már ko­pogtat az ősz is. Még csak üze­netben: leperdül a fáról egy zsugorodott levél, fázósan hú­zódik össze a kukorica, s ami­nek talán lagjobban örülünk ■egyre pukkad, hízik a szőlőtő­kék drága termése. Hamarosan itt a szüret, erre készülnek már. Dane Pál az egri Állami Pincegazdaság vezetője ÍR}' nyilatkozik átvevőhelyük szü­reti előkészületeiről. — Eger és környéke terme­lői jól emlékeznek a Borfor­galmi Vállalat pincéire és át­vevőhelyére. Tudják, mennyi várakozást, sorbanállást je­lentett a hiányos felszerelés, a szűkös tárolóhely, a mázsahi­ány, stb. Egy ideig így is jó volt, de most már évente min­dig többen termelnek „ne­künk”, sürgősen bővíteni kel­lett tehát készleteinken. Még inkább szükségessé tette ezt a törekvést az egri Bikavér hír­nevének visszaszerzésére. Kö­rülbelül három éve tart a fel­készülés a nagyüzemi feldol­gozásra és reméljük hamaro­san, még szeptember végén elkészül az új feldolgozó üzem. Több új gépet is vettünk. Ter­mészetesen ezek sem jelent­hetik a sorbanállás megszűn­tét, kisebb várakozásra még számíthatunk, de éppen azért építünk, gépesítünk, hogy mi- nei kevesebb legyen. Idén is és a jövőben is min­dig legfontosabb a Bikavér feldolgozása. Erre külön fel­dolgozó üzemünk lesz, de ez magában nem elegendő. Szük­séges, hogy a gazdák minél többet szerződjenek és minő­ségi szőlőfajtákat, például Burgundit, Oportót, Medoc Noárt, stb. Ezekből Eger kör­nyékén sok van. Érdemes szer­ződést kötni, mert a minden­kori átvételi ár, plusz tíz szá­zalék felár fizetés és a szerző­déskötéskor hektoliterenként kapott kétszáz forint kamat­mentes kölcsön mellett öt szá­zalék prémiumot fizetünk a fajtiszta szőlőkért. És az sem kis dolog, hogy akik szőlőként adják át, mentesülnek a sutu- lási fáradtságtól. A szerződés- kötés már megkezdődött. Leg­többen eddig mustra szerződ­tek és ezektől a gazdáktól kérjük, hogy a Bikavér-fajtá­kat külön szedjék. Minden ter­melőnek érdeke ez. Töreked­jünk az egri Bikavér régi hír­nevének öregbítésére. Idejében gondoltunk az át­vétel meggyorsítására. Tavaly sok várakozást okozott a mér­leghiány, most két mázsánk van, egyik az árumérlegelést, a másik az üres kocsi mázsá- lását végzi. Két szállítószala­gunkon egyszerre hat-nyolc kocsiról pakolhatnak. A mun­káslétszámunk is megfelelő, két műszakban dolgozunk majd. A nagyobb szőlőterme­lő községekben, mint például Ostoros, Kerecsend, Egerszó- lát, külön átvevőhelyeket ál­lítunk fel, itt must átvétel lesz. Pincehálózatunk is je­lentősen bővült, 14 új pincé­szetünk van és a meglévő pin­cegazdaságba többezer hekto­liter űrtartalommal tölgyfa­hordókat vetünk külföldről. Tehát még a nehéz gazdasági helyzet ellenére is idén jól felkészültünk. Á gazdákhoz az a kérésünk, hogy a szürettel ne siessenek, had érjen jól be a termés, így lesz jóminőségű a must. S aki eddig még nem szerződött, de szándékszik leszerződni, az mielőbb keresse fel pincegaz­daságunkat. Néhány hónappal ezelőtt már beszámoltunk olvasóink­nak arról, hogy hogyan készül az egri Fínomszerelvénygyár új gyártmányának a „Berva” elnevezésű Mopednak a proto­típusa. Azóta sok szó esett erről az új motorról, amelyből néha egy-egy feltűnik Eger, vagy a megye más városainak, közsé­geinek utcáin. Az emberek ilyenkor körülveszik, nézege­tik és a sok szakmai érdeklő­dés után minden motorbarát felteszi a nagy kérdést: mikor lehet majd kapni? Nos, most erre és még eg}7 kérdésre szeretnénk válaszolni ebben a kis riportban. Leendő Moped tulajdonosok figyelem! Eddig négy prototípus fut a megye és az ország legrosz- szabb útjain. (A rossz utat megyénkben nem is nagyon kell keresni). Egy gép közel 10 ezer kilométert futott ed­dig. Sokszor megjárták a he­gyes vidékeket, a Mátrát és a Bükköt is. Eddig semmi ko­moly hiba nincs, különösen jó a gép rugózása. S a mi útjain­kat figyelembe véve ez nagyon megnyugtató dolog. A prototípusok tehát bevál­tak, s most a tapasztalatok felhasználásával elkészülnek a szerszámok a sorozatgyártás­ra. A szerszámokat egy százas null széria gyártásával fogják kipróbálni. Szeptember végé­re készül el ez a száz darab, de még ez is csak próbaútra indul. A vállalat dolgozói kö­zött osztják ki ezt a száz da­rabot, akik majd naplószerüen vezetik a bejáratást és figye­lik az esetleges hibákat és pontosan jegyzik, hogyan vi­selkedik a motor használat közben. Később a dolgozók megvásárolhatják a részükre kiadott motorokat. A null széria után — amely egyébként már burkolt motor­ral készül — a negyedik ne­gyedévben kezdődik meg tu­lajdonképpen a sorozatgyár­tás. Úgy tervezik, hogy ha­vonta 2000 darabot készítenek majd. Természetesen már a kereskedelemnek készülnek. A gyár a Csepel Nagykereske­delmi Vállalatnak szállítja el a gépeket és az osztja szét a szaküzleteknek. Előreláthatólag tehát, akik­nek erre a célra van 4200—4500 forintjuk, azok már október végén, vagy november elején megvásárolhatják a hazai Mo- pedot. Addig azonban türelemmel kell lenni. A gyár műszaki ve­zetői, tervezői és dolgozói min­dent elkövetnek, hogy kielé­gítsék a nagy érdeklődést. Nemcsak a belföldit, hanem a külföldit is. Bár a gyárnak ne­héz dolga van, mert 200 Mo­ped típus szaladgál a világon, de a mi Bervánk felveszi ve­lük a versenyt. Befejezésül még két dolgot árulunk el: Az egyik, hogy már készül­nek a kilométer órák és az elektromos kürtök is, s az el­következő évben már ezek is be lesznek építve a gyártmá­nyokba. A másik pedig, hogy elindult próbaútjára a lemez­vázas Moped is. Nyá rvégi örömök Ha nincs is kánikula, azért a finom fagylalt most is jól esik. A strand és a víz szerelmesei még kihasználják az utolsó napokat, bár a hatvani strand vize elég hideg. De ez a kis­lány úgy látszik, nem fél a víz tói ÍH A legkisebbek öröme: a kör­hinta. Azért ez sem utolsó dolog. A gyöngyösi piacon állandóan kapható a frissen sült liba és kacsa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom