Népújság, 1957. szeptember (12. évfolyam, 70-77. szám)
1957-09-18 / 74. szám
2 NÉPÚJSÁG 1957. szeptember 18. szerda. Van szavuk a vezetésben a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt dolgozóinak Az üzemekben és a különbé jn havi 200 méteres rése- lési gyorsaságát 555 méterre fokozta, ezzel Európában a ré- selési gyorsaság tekintetében a második helyre kerültek. (Csehszlovákiában ugyanis ennél értek el nagyobb eredményt is.) A Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél találkoztam először szakszervezeti választmánnyal is és hozzátehe- tem — működik. A választmány rendszeresen meghallgatja a területi bizottság elnökének beszámolóit és meghatározza időről-időre a területi bizottság és az üzemi bizottságok feladatait. Legközelebbi ülésén a SZOT XI. plénumának határozatát fogja tárgyalni, amivel kapcsolatosan állást foglal. Ahhoz természetesen, hogy az üzemi demokrácia teljes legyen, még a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél is akad néhány tennivaló. Fel kell eleveníteni például a különböző szakmai tanfolyamokat, amelyek tavaly október előtt eredményesen folytak, hogy ezek segítségével mennél több dolgozó ismerkedhessen meg a gazdasági vezetés kérdéseivel. A szakszervezetek XI. ülésének határozata alapján a Mátravidéki, Szénbányászati Tröszt dolgozói is I kilcsanos bizalom megteremtése lehelévé teszi a párt és a műszaki értelmiség szoros kapcsolatát — Értelmiségi ankét a Mátravidéki Erőműben — Mi újság a postai lapterjesztésben A postahivatalok kézbesítői az elmúlt hónapban igen szép eredményeket értek el. Jó példával jár elől a megye kézbesítői közül Erdőtelek postahivatal kézbesítője Pelyhe Flórián, aki 8 Népszabadság, 2 Heves megyei Népújság és 19 Szabad Föld előfizetőt gyűjtött. Nem sokkal maradt le kézbesítő társa Ka- lóczkai István sem, — aki csak alig két hónapja kézbesítő — az elmúlt hónapban ő is 24 előfizetőt gyűjtött a pártlapokra. Az átányi kézbesítő is jó munkát végzett, a múlt hónapban 12 előfizetővel növelte az olvasók számát. Dicséret illeti még az alábbi hivatalok hirlapfelelőseit és kézbesítőit: Petőfibánya: 18 Népszabadság, 24 Népújság. Kál: 18 Nép- szabadság, 24 Népújság, 4 Szabad Föld, Verpeléti 10 Nép- szabadság, 16 Népújság, 46 Szabad Föld, Tarnaszentmária: 1 Népszabadság, 10 Népújság, 9 Szabad Föld, Egerbocs: 5 Népszabadság, 2 Népújság, 6 Szabad Föld, Karácsond: 7 Népszabadság, 10 Népújság, 3 Szabad Föld, Feldebrő: 11 Népszabadság, 1 Népújság, 6 Szabad Föld, Kápolna: 8 Nép- szabadság, 1 Népújság, 4 Szabad Föld, Rózsaszentmárton: 9 Népszabadság, 28 Népújság, Egerszalók: 6 Népszabadság, 5 Népújság, 7 Szabad Föld, Hatvan: 40 Népszabadság, 80 Népújság, 19 Szabad Föld, Gyöngyös: 133 Népszabadság, 130 Népújság, 60 Szabad Föld előfizetőt gyűjtött. Vegyenek példát a többi hivatalok is a fentiektől s bizonyítsák be, hogy ők is részt- vesznek ebben a szép munkában és nem maradnak le az élenjáró hivataloktól. Október 1-ig kell jelentkezni a téli mezőgazdasági iskolákba Értelmiségünk egy a néppel böző szakszervezeti vezetőszervekben régóta folyik a vita, hogyan valósítsák meg a termelés munkás ellenőrzését, hogyan bővítsék az üzemi demokráciát. A vita részben akörül folyik, milyen jogok illessék meg a vállalatok dolgozóit, másrészt, hogy ezeknek a jogoknak a gyakorlásához milyen szervezeti keret volna a legmegfelelőbb. Mindezek mellett az alapkérdés azonban változatlanul az, hogy a dolgozóknak nagyobb szavuk legyen minden olyan kérdés megoldásában, amely összefügg munkájukkal, életkörülményeikkel. Ez a törekvés egybeesik egész társadalmi életünk növekvő demokratizálásával. A vállalatok nagyobb önállósága, a centralizált vezetés módszereinek helyesebb értelmezése lehetőséget is nyújt arra, hogy fokozzuk az üzemekben az üzemi demokráciái Amig a vállalatok nem rendelkeztek kellő önállósággal, addig sem a dolgozók, sem pedig az igazgatók elhatározása, kezdeményezése nem valósulhatott meg. Gazdasági életünkben a demokratikus centralizmus elve alapján történő irányítás lehetőséget nyújt arra is, hogy a szocialista termelési viszonyok által megteremtett központi tervezés előnyeit kihasználjuk és ugyanakkor érvényesüljön a helyi végrehajtás önállósága. A vezetők és a munkások pedig ötleteikkel, kezdeményezéseikkel segíthessék a gazdasági célok megvalósítását. Azzal mindenki egyetért, hogy ha a munkásoknak naés egyre inkább elfoglalják az üzem életében az őket megillető helyeket. Elmondható, hogy ma már nemcsak a szűkén értelmezett közvetlen érdekvédelemmel foglalkoznak, mint október után jó ideig, hanem bele-bele szólnak a termelésbe is. (Persze e téren még van tennivaló.) A szakszervezeti csoportok megtalálták a módját annak, hogy rendszeresen tanácskozzanak a dolgozókkal, a termelés különböző kérdéseiről. Javaslatokat kérnek, tanácsokat adnak, a javaslatokat a műszaki vezetőkhöz továbbítják és ellenőrzik, mi lesz azok sorsa. Igen nagy gondot fordítanak a termelési értekezletekre. Az üzemi vezetők rendszeresen beszámolnak a termelés helyzetéről, alakulásáról, a tennivalókról. Az itt elhangzó tanácsokat, javaslatokat, bírá-1 latokat az üzemi bizottságok figyelemmel kísérik. A termelési értekezletek után gyakran műszaki vizsgálatot is tartanak a végrehajtás és a javaslatok helyességét illetően. Egy-egy megbeszélést, határozatot azonnal üzemvezetői intézkedés követ. Augusztus 25-én a dolgozók javaslata alapján mozgalmat indítottak a tröszt valamennyi üzemében, a biztonságos többtermelés érdekében. Erre azért volt szükség, mert az utóbbi időben a különböző mellékmunkák elhanyagolása miatt aránytalanul megnövekedett a balesetek száma, ami miatt gyakran zökkenők voltak a folyamatos termelés zavartalan biztosításában. A mozgalom alig néhány napos és máris érezteti hatását. Mindkét félnek, a dolgozóknak is, de az üzemvezetésnek is hasznára válik. A termelés ellenőrzésében az jüzemi demokrácia kiszélesítésében fontos szerepet tölA szűcsi X-es aknánál például júniusban az F 4-es kombájn csapatvezető vájára Nagy István, az egyik lakatos segítségével olyan elgondolásra jutott, hogy a kombájn eredeti konstrukciójának négyobb beleszólásuk van az üzemek életébe, saját feladataiknak meghatározásába, sokkal inkább magukénak érzik az üzemeket, amelyeknek végeredményben a, tulajdonosai. Ha fokozzuk ezt az érzésüket, akkor megnövekszik termelési kedvük, a felelősségük az üzemek sorsáért, sikeres munkájukért. Az üzemi demokráciát két úton lehet növelni. Egyrészt a szakszervezetek jogköreinek bővítésével, másrészt pedig a munkástanácsok révén. Kérdés, melyik a járhatóbb út, melyiken juthatunk előbb, valamelyes megoldáshoz. Erre próbáltam választ kapni megyénk legnagyobb üzemében, a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél. Mi a helyzet a munkástanácsokkal ? Az ellenforradalom idején a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél is megalakultak a munkástanácsok. Egy ideig működtek is. Amikor azonban kifogytak a praktikus, népszerűnek látszó munkákból és jelentkeztek intézkedéseiknek az árnyoldalai, a tanácsok már csak üléseztek, de lényeges munkát nem végeztek. Amikor pedig a sztrájk és a meglazult munkafegyelem miatt csökkent a dolgozók keresete fs a munkások elégedetlenkedtek a tanácsok működése miatt, egyszerre beszüntették tevékenységüket. Azóta megpróbálták őket néhányszor életre kelteni, de sikertelenül. Nem hajlandók tovább dolgozni, megtett intézkedéseikről mind-máig nem számoltak be a dolgozóknak. Ezzel szemben fenek be a bizalmiak. A tröszt' üzemeiben 757 választott bizalmi dolgozik. A bizalmiakat összbizalmi értekezleteken rendszeresen tájékoztatják a legfontosabb kormány és szak- szervezeti határozatokról, akik aztán továbbítják azt a dolgozók felé. A bizalmi hálózat segítségével tájékozódnak az üzemi bizottságok is, legtöbbször a dolgozók problémáiról, kívánságairól. A bizalmiak természetesen nemcsak a „közvetítő” szerepét töltik be, de rendszeresen résztvesznek a különböző dolgozókat érintő kérdések megoldásában is. Legutóbb például, amikor megjelent a minisztertanácsnak és a Szot-nak a határozata a munkaversenyről, a különböző jutalmak és kitüntetések odaítéléséről, a vállalatvezetés és az üzemi bizottság valamennyi kitüntetett, illetve jutalmazott esetében támaszkodott a bizalmiak véleményére. Valamennyi kitüntetést és jutalmazást az illetékes szakszervezeti bizalmi javaslata alapján, a dolgozók még szélesebb közreműködésével, termelési értekezleten hagytak jóvá. A bizalmiak véleménye ezen túlmenően számottevő a segélyezés, az üdültetés és a hűségjutalom stb. elosztásában, de az üzemvezetés módszereinek kialakításában is. Az üzemi bizottságok a legtöbb esetben azokat a kérdéseket tárgyalják, amelyekre a bizalmiak felhívják a figyelmet. A Petőfi altárói üzemi bizottság pl. a múlt héten tárgyalta a bérkérdést. A dolgozók előtt ugyanis tisztázásra váró probléma volt, hogy az egy m3-re megszabott áraknál menyi munkát kell elvégezni, s hol van az a határ, amikor a pótmunkát, a megfizetett köbméter áron kívül is át kell venni. mi kis változtatásával növelhető annak teljesítő képessége. Elképzeléséről tájékoztatta az üzemvezetőséget és az üzemi bizottságot, ahol a kivitelezéshez a hozzájárulást megkapta. Eredmény: a komKéső ősszel újból megkezdődik az oktatás a téli mezőgazdasági iskolákban. Az iskolák a tanulóknak a táj termelési adottságok figyelembevételével megfelelő mezőgazdasági alapísmereteket nyújtanak, megismertetik őket a szocialista nagyüzemi gazdálkodással és mélyítik általános műveltségüket. A tanulmányokat eredményesen elvégzők „Aranykalászos gazda“ jelvényt és bizonyítványt kapnak. Az ősszel kezdődő tanévben 12 helyen kezdik meg az oktatást, mégpedig Abaújszántón, Balassagyarmaton, Hajdúdorogon, CsongráNagyobb jogkört kérnek Az eddigi véleményezési jogkör helyett egyetértési jogot, a szociális, a kultúrális és a munkavédelmi beruházások megteremtésében és hatásos biztosítékokat az ellenőrzés és a megvalósulás terén. Ugyancsak egyetértési jogot akarnak a bérek és a normák megállapításánál. A szakszervezetek hozzájárulása nélkül ne lehessen egyetlen bértételt vagy normát sem megváltoztatni. Szükségesnek tartják a szakszervezet jogainak 5 őví- tését a munkaügyi vitákban. A területi egyeztető bizottságok helyett az üzemben kellene minden munkaügyi vitát eldönteni. Fellebbezési joga csak a dolgozónak lenne, az igazgató csak akkor fellebbezhetne, ha a döntés törvény- ellenes. Szükségesnek tartják, hogy mennél előbb szakszervezeti törvény jelenjék meg. Mert enélkül az igazgatót semmi sem kötelezi arra, hogy a munkásokat érintő kérdéseket a szakszervezettel megbeszélje. Annál szilárdabb lesz az igazgató, vagy más vezető helyzete, annál helyesebb, eredményesebb döntéseket hozhat, minél inkább számol a dolgozók és képviselői, a szakszervezetek álláspontjá- va! HORVÁTH NÁNDOR Harmincöt értelmiségi jött össze az elmúlt hét keddjén a Mátravidéki Erőmű kultúrott- honában, hogy megbeszéljék mi foglalkoztatja ma az értelmiségieket, mit tesznek és mit várnak a párttól és a kormánytól. Az ankét vitavezetője Nyírő Imre ügyeletes mérnök és Szilágyi Antal MSZMP titkár volt. dón, Csurgón, Kalocsán, Karcagon, Mátészalkán, Mozsgón, Szegeden, Szombathelyen és Vácott. Az iskolákban összesen 420 tanulót vesznek fel, 15—26 éves, nyolc általános iskolát végzett parasztfiatalokat. Jelentkezési határidő: október 1, Jelentkezni közvetlenül az iskolák igazgatóságánál kell. Ezenkívül Mohácson, Kiskunhalason, Hódmezővásárhelyen és Berettyóújfalun a termelőszövetkezetek mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkező vezetői részére kétéves termelőszövetkezeti vezető tanfolyamokat szerveznek. Bár már az ENSZ ülés befejeződött, ismét emlékeztetünk, milyen széles hullámokat vetett a tiltakozás az egész országban. Városokban és falvakban százával gyűltek ösz- sze az emberek, hogy szót emeljenek az ENSZ jogtalan beavatkozása ellen, melynek csupán az a célja, hogy az úgynevezett „magyar ügy” napirenden tartásával elvonja a világ figyelmét a közép-, közelkeleti és az algériai eseményekről. Ilyen körülmények között került sor az egri értelmiségi nagygyűlés megrendezésére is. Az elmúlt hónapokban szinte „divattá” vált, hogy az értelmiséget válogatás nélkül felelőssé tegyék az októberi ellenforradalom eseményeiért. Ez a gyűlés sok ember szemét felnyithatta, sokan megtanulhatták, hogy az értelmiségek szembenéznek bátran az októberi eseményekkel, levonták belőle a tanulságokat, s maguk is kiközösítik azokat, akik kivették részüket — közvetlenül, vagy közvetve — az ellenforradalmi események szervezéséből, az ifjúság lelkének megmérgezé- séből. Hallatták szavukat a régi értelmiségiek, akiknek az igazi megbecsülést a demokrácia hozta meg, még akkor is, ha sokszor érte egyiketAz ankéton a legteljesebb nyíltsággal, bátran beszéltek az értelmiség gondjairól, bajairól. S kibontakoztak azok a legfontosabb feladatok, amelyeket az élet megszépítése érdekében tenni kell. A párt és az értelmiség közötti viszonyt ma is az értelmiségi határozat szabja meg, — hangoztatták többen . a felszólalásukban. Az alapelvek tember végéig tart. Felhívjuk a figyelmet, hogy a postára közvetlen leadott megrendelésekről kérjenek átvételi elismervényt s azt küldjék be a Kiadóhivatalhoz, Egerbe, vagy a Mészövhöz. Az eddigi eredmények: 1. Heves, 2. Kál, 3. Kápolna, 4. Ecséd földművesszövetkezetek, aztán következik Erdőtelek, Pélervására, Csány, Pély, stb. földművesszövetkezetek. Heméljük, hogy a hátralévő hetekben még nagyobb lendülettel gyűjtik az új előfizetőket, s a verseny végén még nagyobb eredményekről számolhatunk be. Makiártálya községben esztendők óta foglalkoznak öntözéses termeléssel. Mezőgazdasági kiállításuk jelmondata is ez volt: belterjes gazdálkodás a nagyobb jövedelem alapja. Kiállításukat a központi iskolában rendezték, s a környező községekből Andornak- tálya, Felnémet, Kerecsendről >s többen jöttek el. A látogatók elismerésüket fejezték ki a kiállításon, s maguk a makiéi! dolgozó parasztok is kijelentették, ők sem hitték, hogy ilyen szép terményeik vannak. Nem volt könnyű munkája a bíráló bizottságnak a dijak odaítélésénél, mert sok értékes termény közül nehéz volt kiválogatni a legjobbakat. Pólónkat Lajos új vetésű heréje az idén már harmadik kaszálást adta, külön figyelemreméltó volt, öntözéses lucernája. Elismerést érdemel Egervári József 13.8 mázsás búzatermése. Kliber Andfás első díjat nyert paprikájával és zöldségféléjével. Szúcs Péter 250 mázsás cukorrépájáért és 500 mázsás takarmányrépájáért kapott első díjat, Gulyás János példásan művelt hárslevelű szőlőjéért. Az állatbemutató igazolta, szép másikat jogtalan bántalom. Felszólaltak az új, az 1945 óta felnövekedett értelmiségiek nevében, akiknek a demokrácia tette lehetővé, hogy tehetségük szerint vállaljanak szerepet az életben. Az egri értelmiség színe-ja- va ezen a gyűlésen is kiállt a kormány, a párt mellett, s ezt nemcsak szavakban, hanem a forró tapsokban is kifejezésre juttatták. Nyíltan kimondták, hogy a „magyar ügy” annyiban magyar ügy, hogy ez a világon senkire nem tartozik rajtunk kívül, s akik még sem nyughatnak, akik tovább terjesztik a rágalmakat, azok az egész nemzettel találják szembe magukat. Mert a tiltakozás egységbe kovácsolta az ország dolgozóit, legyen az munkás, paraszt, vagy értelmiségi. Nem hangzottak el a gyűlésen szárnyaló szavak, csak az októberi napok emlékét idézték, nem tettek nagy szavakkal ígéretet, de aki ott volt, mégis érezhette, értelmiségünk nagyrésze a kormány mellett áll, s nyugodtan bízhatjuk rájuk életünket, — ha orvosok, gyermekeinket, ha pedagógusok, mert épp oly tiszta szívvel állnak a szocialista haza mellett, mint a munkások és parasztok milliói. ugyanazok, csupán a velük való foglalkozás módszere változott meg. A párt, mint az elmúlt esztendőkben, ma is rendkívüli nagy szerepet tulajdonít az értelmiségnek. Nem mellőzi, hanem igényli és segítségét kéri a szocializmus építéséhez. A közeledés azonban kétoldalú. Az értelmiségieknek szakítaniuk kell azzal az állásponttal, hogy csak a gazdasági ügyekbe temetkezzenek bele; hogy nem kívánnak politizálni, véleményt mondani egyes kérdésekben, mert hiszen a két doiog szorosan ösz- szefügg és nem választható el. Szoros együttműködés a párttal úgy képzelhető el, ha mindkét fél akarja. A párt megtette a közeledés első lépéseit, kéri és igényli a műszaki értelmiség támogatását, az üzemi pártszervezet változtatott néhány eddigi módszerén, erre példa volt ez az ankét is. Az ankéton kilencen szólaltak fel, többek között Dóricá József elvtárs is, az MSZMP megyei bizottságának ágit. prop. osztályvezetője. állománnyal rendelkezik a község. Mindenki tetszéséi megnyerte Gyulai János tehene, mely az országos versenyben is harmadik díjat nyert. Első díjat nyert Egervári József 17 hónapos tenyészbikája. Sokan megcsodálták Tóth Ferenc hárommázsás hízóját. A kiállítás is bizonyítolta jó irányba halad a község a belterjesség felé. Dicséretet érdemelnek a községi tanács, a tanácstagok és pedagógusok is, akik segítettek a kiállítás rendezésében. Pallagi Imre, mezőgazdász. Gombnyomással rögzíthető sebesség Amerikában egy 67 éves világtalan feltaláló olyan készüléket szerkesztett, amely rögzíti a gépkocsi kívánt sebességét. Nagy hasznát veszik az óriási amerikai autóutakon, ahol többszáz kilométeres szakaszokon állandóan 100 kilométeres sebességgel robognak a gépkocsik. Tehát a kocsivezetőnek így mindkét lába szabadon maradhat. Erősödnek a szakszervezeti csoportok A dolgozók javaslatainak megfelelő figyelembe vétele legtöbbször termékenyítőleg hat a munkások öntevékenységére is Eredményes az fmsz-ek pártsajté terjesztési munkája A nagyrédei földművesszövetkezet kezdeményezésére pártsajtó terjesztési verseny indult a megye fmsz-ei között. Az augusztus 20-i terjesztésnek voltak nehézségei is, mivel a mezőgazdasági munkák zöme ebben az időben zajlott le. Az aratás és cséplés, hátráltatták az új előfizetők gyűjtését és többen fordultak hozzánk azzal a kéréssel, hosszabbítsuk meg a gyűjtés határidejét, legalább egy hónappal, hogy minél eredményesebb munkát tudjanak végezni s minél több előfizetőt gyüjthesse- nek lapunk számára Ezzel a kéréssel mi egyet értünk, így a határidő augusztus 20,-a helyett szép Tóth József, kiadóhiv. vez. Jó! sikerült mezőgazdasági kiállítás Maklártályán Fantasztikus rekord Sydneiben egy tolvaj túlszárnyalta a gépkocsi tolvajok eddigi rekordját. Korán reggel ellopott egy mentőautót, délelőtt átszerelte a belső berendezéseket, a délutáni órákban átfestette a gépkocsi karosszériáját, este pedig eladta a rendőrségnek, amely éppen rabszállító autót vásárolt.
