Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)
1957-08-28 / 68. szám
4 NÉPÚJSÁG 1957. augusztus 28. szerda A TANÉV KÜSZÖBÉN Látogatás 3 iskolában Múlik az idő, az osztályfőnökből kolléga lesz Olyan üresen kong a Köz- gazdasági Technikum folyosója, hogy félő rajta járni. Friss festégszag árad a falakról, takarítónők szorgoskodnak még a lépcsőkön, de a tantermek már tiszták, akár meg is kezdhetnék benne a tanítást. Fazekas Bertalan igazgató- helyettes az iskolai év előkészületeiről beszél. A tanári karról érdeklődve érdekes dologra bukkantunk. Az iskola egykori diákjai Lökös István, az idén mint orosz tanár kezd tanítani egykori osztáyfőnö- kével Szabó Gábor tanárral, így lesz kolléga egy évtized múlva az egykori tanítvány. De jegyezzük tovább a híreket... Az elsőosztályosok hatvanon felül lesznek, s ebből ötven lány. A híres keri-bálokon tovább „romlik” az arány a fiúk örömére, örvendetes, hogy az elsősök hétharmada vidéki. Belőlük lesznek a termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek könyvelői, a két felső osztály ugyanis ipari tagozaton tanul. — Lesz-e valami változás a tanrendben? — érdeklődünk. — Az oroszon kivül angol és németet is tanulhatnak a diákok, ezenkívül gyors- és gépírás is szerepel a tanrendben rendkívüli tantárgyként. — Más érdekeset hirtelen nem is tudok mondani — szabadkozik az igazgató-helyettes — hacsak azt nem, hogy az iskola rendbehozására 15 ezer forintot fordítottunk. De olyan szép lett, hogy öröm benne tanulni. Félezer diák a Dobóban A Dobó Gimnáziumban is az igazgatóhelyettes, Séra László fogadott, s nyilatkozott a tanév megnyitásával kapcsolatban. — Az idén 560 diák kezdi a tanulást a megifjodott gimnázium padjaiban. A gimnázium fiatalítása két év alatt több, mint 650 ezer forintjába került az államnak. Az idén már a tornatermet is használni tudjuk, de a tatarozás még szeptemberre is átnyúlik. A tanrendben nem lesz különösebb változás, valószínű, a negyedik osztályban filozófiát és művészettörténelmet is tanítanak az új iskolai évben. Lényeges változás lesz az osztályfőnöki órák tartalmát illetően, ugyanis ezeken az órákon főleg erköcstani kérdésekkel foglalkoznak. Az új tanévben 10 új tanár kezdi meg a tanítást, s ebből három most került ki az egyetemről. — A Dobó gimnázium mindig népszerű volt az öreg diákok előtt. Évek óta sok dolgozó, katonatiszt jelentkezett levelezési oktatásra. Most mi a helyzet? — Nagy az érdeklődés. Hatvan levelező hallgató kezd tanulni az idén, de több jelentkező is lenne. Egy újabb osztály szervezését kérik, akik munkájuk mellett tanulni szeretnének. Különösen a honvédtisztek közül jelentkeztek sokan levelező oktatásra. — Bővűltek-e a szertárak? — Nem volt szükség rá, hiszen szertáraink felszerelése elég jó, de kaptunk egy kes- kenyfilm vetítőgépet, s ez nagyban könnyíti majd a nevelők munkáját. Mielőtt megkezdődne a tanítás, a nevelőkre még nagy feladatok . várnak, ugyanis augusztus 28-án, 29-én lesznek a pótvizsgák, magánvizsgák, 30-31-én pedig a pótbeíratá- sok. A gimnázium épülete már most sem csendes, diákok, szülők keresik fel a tanárokat, s lent az udvaron szorgalmasan dolgoznak a kőfaragók, csak az iskola harangja néma, türelmetlenül várja, hogy szeptember 3-án tanulni hívja a gimnázium félezernyi diákját. Bölcs mondásai) rövid gyűjteménye Nyugodt ember tanácsa: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Hisz ott van a holnapután is. * * * Szeresd felebarátaidat, mint ők téged. * * * Mi a hosszú élet titka? Egyszerű: sokáig kell élni! * * * Jobb ma egy veréb, mint holnap semmi. * * * Mindenki költőnek születik, de nem mindenki lesz azzá. Szerencsére! * * * Könnyebb a tevének átjutni a tű fokán, mint védekezni a hízelgők és az intrikusok ellen. * * * Azt tanultam, hogy a könny a könnyzacskók terméke. Mióta megnősültem, rájöttem, hogy: eszköz. Megint tévedtek a tudósok! * * * Azt mondják, hogy a gyerek önző, pedig csak őszinte. A felnőttek jórésze már azonban az őszinteséget is elfelejtette. * * * Szeretlek - mondta a férfi. Szeretlek - mondta a nő. S aztán örökre búcsút mondtak egymásnak. lm egy emberpár, amelyik tudta, mi a sírig tartó szerelem titka. * * * Gondolkodom, tehát vagyok. De hogy ki vagyok, attól függ, min gondolkodom. * * * Az önzetlen szerelem a legnagyobb önzés. Ha nem esne jól az önzetlenség, akkor én lennék a legönzőbb szerelmes. * * * Ha szembejönnék saját magammal az utcán, nem ismerném meg magam. De azért állítom, tökéletesen ismerem saját magam. * * * Érthetetlen, hogy miért félnek egyesek a fogorvostól, pedig az is csak fúr. S ezt ráadásul előre tudjuk is. * * * Addig jár a korsó a kútra, míg titkárnő lesz a Vízműveknél a korsó tulajdo nosa. * * * Bízzál feleségedben, de a világért se úgy, mint önmagadban. (ey-ó) NAPTÁR AUGUSZTUS 28. 39 évvel ezelőtt alakult meg Finnország Kommunista Pártja, 11 esztendővel ezelőtt bontotta ki zászlaját a Koreai Munkáspárt. AUGUSZTUS 29. 10 esztendővel ezelőtt ratifikálta a Szovjetunió Olaszországgal, Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával, és Finnországgal a béke- szerződéseket. AUGUSZTUS 30. 200 esztendővel ezelőtt zajlott le a hétéves háború nevezetes ütközete Egersdorf- nál, ahol az orosz seregek győzelmet arattak a poroszok felett. 45 évvel ezelőtt alakult meg a bolgár ifjúmunkások szövetsége. Egri Vörös Csillag: Augusztus 22—28: Egy kerékpáros halála. Augusztus 22-től szeptember 4- ig: Aida. Egri Bródy: Augusztus 26—28: Halló itt Gabriella. Augusztus 29-től szeptember 4- ig: Kötekedő Lia, Gyöngyösi Petőfi: Augusztus 27—28: Rómeó és Júlia. Augusztus 29-től szeptember 1- ig: Vörös és Fekete I. II. Gyöngyösi Szabadság: 4-ig: Till Ulenspiegel. Hatvani Kossuth: Augusztus 27—28: Császár pékje. Augusztus 31-től szeptember 4- ig: Bel Ami. Hatvani Vörös Csillag: Augusztus 27—28: Párniai kolostor I. Augusztus 29—30: Pármai kolostor II. Augusztus 31-től szeptemberig: Egy kerékpáros halála. Füzesabony: Augusztus 27—28: Graciella. Augusztus 29: Holnap már késő. Augusztus 31-től szeptember 2- ig: Rumjancev ügy. Pétervására: Augusztus 27—28: Riadó a hegyekben. Augusztus 31-től szeptember 1- ig: Halló itt Gabriella. Heves: Augusztus 27—29: Adám bordája. Augusztus 31-től szeptember 2- ig: Dankó Pista. F C L M t EGY KERÉKPÁROS HALÁLA Egy kerékpáros halála... rövid hír az újságokban, a rendőrségnél újabb nyomozási akta, a kis családnak azonban, aki kenyérkeresőjét vesztette, rettenetes szerencsétlenség. A tragédia okozói: egy elegáns asszony, egy dúsgazdag ember felesége és szeretője Juan, a madridi egyetem fiatal professzora. Elgázolták és sorsára hagyták a kerékpárost, mert intim kapcsolatuk megőrzése fontosabb volt számukra, mint egy ember élete. így kezdődik a film, s számos tragikus bonyodalmon keresztül tárja a néző elé a mai Spanyolország életét. A film méltán érdemelte ki az 1955 évi cannesi filmfesztiválon a Nemzetközi Kritika díját. A nagy spanyol filmdráma a Hatvani Vörös Csillag moziban augusztus 31-től szeptember 4-ig kerül bemutatásra. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Mátrafüreden lévő | gépkocsivezetőképző táborát meglátogatta Szabó István altábornagy elvtárs, a szövetség főtitkára és elbeszélgetett a fiatalokkal. Közlemény Augusztus 3-i számunkban — a rendőrségtől kapott értesülés alapján — közöltük, hogy Erdélyi Károly felnémeti kovácsmester meggyilkolta feleségét és ismeretlen helyre távozott. A nyomozás, a tanúvallomások, a beszerzett bizonyítékok és a boncolási jegyzőkönyv alapján bebizonyította, hogy bűncselekmény nem forog fenn, Erdélyi Károlyné betegségébe halt bele. Ennek alapján az egri városi és járási rendőrkapitányság a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. AZ ERDÉSZETI iroda előtt már egy órája befogva állnak a lovak. A deres nyugtalanul kaparja a földet, indulni, menni szeretne már. A kocsis békésen pipázik a lovak mellett és várja a mérnököt. — Sok dolga lehet — gondolja az öreg, aki egyébként nagyon szereti fiatal gazdáját. Szereti, mert nem felvágó, rátarti és ragaszkodik az embereihez. Igaz, becsülik a munkások is, örülnek, hogy idekerült. Parasztgyerek volt. Egyszerű, közvetlen most is. Végre kijön az irodából, felül a kocsis mellé a könnyű, zöld, erdei szekérre, amellyel a hegyeket járják. — A kilencesbe előbb a termelőkhöz János bácsi — mondja a kocsisnak. Elindulnak. A lovak végig kocognak a falun, aztán nekifeszítik az istrángot a köves, meredek útnak. Csak lassacskán, lépésben haladnak. Itt a borsosvölgyi oldalúton, itt a legkövesebb. A mérnük fáradt, majd elalszik a kocsin. Sok a munka mostanában. Termelés, szállítás, tisztítás, mind komoly feladat. Elhanyagolt volt az erdő, hogy idekerült. Fiatalos lendülettel teljes odaadással akarja pótolni a mulasztottakat. Ilyenkor pihen egy kicsit, mikor kijön az erdőre. A fáradt ember legjobb orvossága az erdő. János bácsi krákog vagy kettőt, mondani készül valamit. — Megjöttek a fürdőre a vendégek. Van ám köztük egy csinos, takaros kis teremtés. Úgy nézem, valami pesti leányka lehet, mert ugyancsak bámulja a fákat, meg a hegy eket..._ A mérnök az öregre figyel. Aztán úgy mondja az unokám, hogy a kis őzet szereti legjobban. Miféle kis őzet? Hát a gondnokét, amit mi adtunk neki, az erdészet. János bácsi még mondani akart valamit, de hogy a mérnök egyet se szólt többet, elhallgatott. Még egy darabig tartott az út, aztán nagyot zökkenve megállt a kocsi. A mérnök leugrik, a munkásokhoz siet. A kerületvezető meglátja a főnököt, elébe megy, jelentést tesz: „Négy fűrész dolgozik itt, három a völgyben. A motor áll, elromlott. A lánctalpas közelít a vadalmáknál. Lopás nem történt.” Kezet- fognak. Miért áll a motorfűrész, mi baja? — Nem tudom mérnök kartárs, még nem néztem meg jobban, de őszintén szólva az emberek nem valami szívesen dolgoznak vele... A mérnök a motoroshoz lép. Indítaná, nem megy. Valamit igazít rajta, aztán egyszerre berobban. Odahívja a termelőket. — Ezt a motort azért hozattuk — kezdi magyarázni, — hogy a maguk munkája könnyebb lenne. Úgy látom nem kell, nem tetszik vele a munka. De csak azért emberek, csak azért, mert nem értenek eléggé hozzá. Ez gép, meg kell becsülni, ki kell tapasztalni és meglássák könnyebb lesz vele dolgozni. Egy- szerannyit lehet keresni is. — BELEUNTUNK mérnök kartárs — szól az egyik fiatal fatermelő. Minden kétórában rossz, megáll, csak szégyenkezik vele az ember. — — Igen, mert új, melegszik. Most még pihentetni kell, de ha be- járódik, szombatra behozzák a lemaradást. A két fiatalember csak a fejét csóválja mosolyogva. — No hagy induljon a motor legények — biztatja őket a mérnök. Aztán, ha szombatra nem hozzák be a lemaradást, egy kocsi gallyat adok pótlásul. Jövő héten meg már veszekedni fognak a gépen. Felült a kocsira és tovább mentek. Messziről még hallotta a fűrész muzsikáját, ahogy éles fogaival belemart a fába. A ritkításnál megint megálltak. Fiúk, lányok, asszonynépek dolgoztak itt, vagy tizenhatan. Nem éppen nehéz munka, nekik való. Pihenőt tartanak. A mérnök is közéjük ül a fűbe. Beszélgetnek. Van-e panasz szép lányok? — Kérdi a fiataloktól. — Kimerült a rádiótelep a munkás- szállóban, sajnálkozik az egyik, pedig olyan jó volt egy kis zenét hall- ni esténként. — János bácsi is ott áll közöttük. Mérgesen néz a panaszkodó leánykára, aztán dühösen elkezdi. Micsoda? Még hogy rádió? Még mi a csodabogár nem kéne nektek? Nem elég, hogy tiszta szobában hálhatsz, négyszer eszel egy héten húst, meg nyolc órát dolgozol? Még több is kéne nektek mi? Hát mit gondoltok, nyaralni fogtok az erdőn? — háború gott tovább az öreg. Még hogy rádió is, meg zene! Nagy lélegzetet vesz, aztán tovább hadonászik a pipájával. Hej, bizony az én időmben! Kalibákon háltunk télen is, a szabad ég alatt. Tűz égett a közepén. A féloldalad sült, a másik felén megfagyott a nadrág. Az egyik fiú felnevetett. — Mit nevetsz te? — mordult fel az öreg. Nem hiszed? Kérdezd meg a felvégi nagyapádat, majd ő megmondja neked. Velejártunk ölfát vágni a szilvási erdőkre. Még látástól vakulásig, ha keresni akartál hékás. Érted? Most? Urak vagytok, meg kisasszonyok... fiaim, tette hozzá most már János bácsi, hogy párolgott a haragja. — Akkor úgy volt János bátyám, most meg így van — válaszolt az öregnek egy tizenhat év körüli leányka. Aztán mondja, nem jobb így? Az öreg már nem szólt semmit. Mit tudják ezek a régiek életét? Gondolta magában és összekaparta a lucernát a lovak előtt. A mérnök felállt és zsinóros erdészkalapját nyomatékkai a fejébe igazította. Szóval a telepért reggel valaki lépjen be az irodára, aztán esténként mégis csak hadd szóljon az a rádió. Elköszöntek a munkásoktól, aztán hazafelé indultak a rázós, köves erdei úton. Lassan, lassan leszált az este. Az árnyak megnőttek és a völgyekben hűvös lett a levegő. A nap elbújt a hegyek mögé és csak egy nagy piros- ság maradt az égen. A távolban őzbak riasztott és a gyalogúton ege- részni indult a róka. A szarvasok fényesre fenték aggancsukat valahol, de nem mutatkoztak, mert az ő idejük még nem érkezett el. A sűrűben mozdulatalanul hevertek a disznók és várták az éjszakát, hogy elindulhassanak a faluszéli kukoricásba. A KOCSI NAGYOKAT zökken a kiálló köveken, a lovak magukra- hagyva ballagnak a falu felé. Halló... ha... hó. kiált egyre, aztán egyre csak kiáltoz valaki. Vékony gyerek, vagy női hang. Az öreg megrántja a gyeplőt és visszakiabál. Egymásra néznek. Valaki talán eltévedt a fürdővendégek közül. A valaki mindinkább közelebbről kiáltoz. Néhány perc múlva egy csinos barna lány bukkan elő, kisírt szemekkel a bokrok közül. Arcán rémület, szeme még most is könnyes... — Kérem bocsássanak meg, — rebegi félig sírva, — de eltévedtem, s ezért kiabáltam. Ugye nem haragszanak? A mérnök bemutatkozik és bátorítani igyekszik a kislányt. Most már nincs semmi baj, foglaljon helyet, hazavisszük kocsival. De, ha nem haragszik meg a kérdésért, hogy került maga ide ilyen későn? A kislány megszabadulva a rettegéstől. lassan megnyugszik és beszélni kezd. Pestről jöttem ide nyaralni a hegyek közé. Ott egy gyárban dolgozom. Olyan szép itt és úgy szeretem az erdőt. Ma aztán, ma igazán megjártam. Eltévedtem. Nem is tudom, mi történik, ha maga erre nem jön. VALAHOGY MÉGIS hazajutott volna, de így hamarabb és biztosabban hazakerül. Nevettek. Egy denevér csapott el a fejük fölött. A kislány összerezzent. Csak egy denevér, nyugtatta meg a mérnök. Azok ott a fűben Szent János bogarak, az erdő lámpácskái. Ugye mennyi titkot rejt az erdő? Ezeket maguk pestiek nem ismerik, f élnek tőlük. Valahol egy bagoly huhogott. A kislány megérintette szomszédja karját, aztán örömmel mondta: ez bagoly volt ugye? Öt már ismerem. Igen ez bagoly volt. Ám az erdőnek sok-sok titka van. Ha mindegyikkel meg akar ismerkedni, tartson velünk, holnap is. Szívesen látjuk. A kislány mosolygott. Ó... köszönöm... Aztán egy pillanatra találkozott a tekintetük. Beértek a fürdőbe. A villanylámpák ragyogtak már messziről. A Kislány kezet szorított megmentőivei, aztán elsietett. — Furcsa eset — tűnődött a mérnök. Egy ilyen bájos, csinos lánnyal az erdőn véletlenül találkozni! Titok... És bizony ezt a titkot még ő nem tudta megfejteni. Ha író volnék, — gondolta most írnék egy történetet és mc.st már biztosan érezte, hogy ennek a történetnek még folytatása is lesz. Szalay István
