Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-20 / 57. szám

1957. július 20. szombat NÉPÜJSAG 7 Kinccsé lesz-e Eger kincse: A TUFAKŐ? »/w-wwwwwwwwwwwwwwwww'wwwwwwww’ftO/w w goztatja, naponta 100 tonna tufazuzalékot lehet előállítani, ez pedig kereken 80 ezer tég­lának megfelelő alapanyag. Nagy kincs tehát a tufakő, méltó arra, hogy foglalkozza­nak vele az illetékesek, hogy és széleskörű alkalmazásának megtalálják hasznosításának lehetőségeit. — Tisztában va­gyunk azzal, hogy sok min­denben rosszul állunk, de leg­főképpen a pénz az, ami egye­lőre nagyon halkan pendül az állam pénztárába... Mégis, a hároméves terv keretén belül meg kellene valósítani ezt a tervet, amely ma még csak ott hever az ipari osztály egyik fiókjában. Meg kellene, mert egy év alatt megtérülne a be­fektetés és mert az így kiter­melt nagy mennyiségű tufakő és tufatégla jelentős hozzájá­rulás lenne az országos méretű építőanyagprobléma enyhíté­séhez. (Gy) 200 féle ipari jelentőségű fém A geológiai kutatások azt mu­tatják. hogy Eszak-Korea igen gazdag természeti kincsekben. — Már eddig is több mint 200 féle ipari jelentőségű fémet találtak. Az országban gazdag nikkel, ko­balt. vas, magnézium, mangán és egyéb fémlelőhelyek vannak. A készletek nagyságáról képet alkot­hatunk magunknak már abból is, hogy csupán Meszán kerületben 300 esztendeig elegendő magnezit érckészlet van, de évente 6 mil­lió tonna magnezit ércet hoznak felszínre, Gazdag wolfram-lelőhelyek A kínai fémipari miniszté­rium geológiai osztályának jelentése szerint Kelet-Kvan- tung tartományban felszíni kihasználásra alkalmas gaz­dag wolfram lelőhely van. Az ásványrétegek 10 kilométer hosszú területen húzódnak. RÁDIÓ MŰSOR * Építkezni... építkezni... épít­kezni, és ha lehetne, még tíz­szer és százszor is építkezni szeretne mindenki. Az állam, a magános, a különböző szö­vetkezetek, üzemek, — épít­kezni, hogy mind több és jobb legyen a lakás, hogy otthonhoz jussanak a fiatal házasok, — otthonhoz azok, akik még ma sem laknak megfelelő körül­mények között, hogy megszűn­jön a társbérlet, a lakásdzsun­gel, hogy... Minek tovább so­rolni? De kevés, nagyon kevés az építőanyag, pedig téglagyára­ink teljes erőfeszítéssel dolgoz­nak, barátainktól is kaptunk ezen a téren nagyon is szá­mottevő segítséget, — mégis kevés, mert olyanok az igé­nyek, olyan nagyok a követel­mények. Nem véletlen tehát, hogy az építőipar szakemberei oly nagy igyekezettel dolgoz­nak, keresik az új. a legmeg­felelőbb megoldást, amellyel meg lehetne gyorsítani, köny- nyíteni az építkezések ütemét. Űj építési anyagok, s az új anyagok legjobb alkalmazási módszerei után kutatnak, s — ahogy olvassuk, halljuk — nem is eredménytelenül. A nagy kutatás közepette azonban ne feledkezzünk meg egy olyan hazai kincsről, mely kéznél van, bőven van, s ame­lyet érthetetlen módon eddig figyelmen kívül hagytak az építési szakemberek, figyel­men kívül hagyott maga a mi­nisztérium is. Ez pedig az egri tufa-kő, amelyet évszázadok óta fejtenek, s használnak az építkezésekhez, s amely szinte beláthatatlan ideig és korlát­lanul rendelkezésére áll az or­szágnak. Eger lakóházainak majdnem 80 százaléka, a kör­nyező községek majdnem mind ebből a kőből épültek fel, ebből építkeznek ma is so­kan, s mégis a tufa nem ka­pott létjogosultságot, nem te­kintik „hivatalosan” építő­anyagnak. A megyei tanács ipari osz­tálya még az elmúlt esztendő nyarán lépéseket tett az egri tufakő nagyüzemi hasznosítá­sára. A kőfejtés ugyanis kis­üzemi „maszek”-módszerekkel ma is folyik, dolgozik a csá­kány és a feszítővas, — ép- penúgy, mint száz esztendővel ezelőtt, mert jó üzlet, mert ke­resik a tufát. A kezdeménye­zés nyomán egy szakemberek­ből álló brigád vizsgálatot folytatott Eger környékén, s e vizsgálat nyomán nemcsak azt állapította meg, hogy a tufa jó az építkezésekhez, hogy s tufaporból kitűnő és olcsó tég­la sajtolható, hanem kidolgoz­ta egy korszerű, gépesített kő­Országos Takarékpénztár a megyei hálózatába keres pénzügyileg képzett, lehe­tőleg fiatal, esetleg közép­korú férfi dolgozókat, vezető állásba is. Bankszakmában jártasak előnyben. Személyes jelent­kezés: OTP megyei fiókja, Eger, Széchenyi u. 6. FIIYELEM! GŐZ- £S KÁDFÜRDŐ július 29-től augusz­tus 10-ig nagytakarí­tás miatt ZÁRVA Egri Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat bánya tervét is. — A szovjet, vagy csehszlovák gépekkel fel­szerelt kőbánya beruházása három és félmillió forintot igényelt volna, de a termelés egyetlen év alatt kereken 4 millió hatszázezer forintot ho­zott volna az álamnak. — Volna — mert közbe jött 1956. októbere, a terv megma­radt s most nincs rá pénz, — hogy a „megmaradt” tervet megvalósítsák, hegy jelentős mennyiségű építőanyaggal já­ruljon hozzá az egri tufakő­bánya az ország építőanyag­szükségletének biztosításához. Ugyanakkor innen-onnan hallani vádakat a tufa ellen, azt bizonyítván, hogy nem jó építőanyagnak, mert vízszívó, nem fagyálló, s emiatt képlé­keny, morzsolódó kőfajta. — Mondani sem kell, hogy ezek a vádak nincsenek kellően megalapozva. Kétségtelen, a tufa vízszívó képessége, de megfelelő szigeteléssel, s a szi­Golyóscsapágygyár Kínában Lojangban (Honan tartomány) modern golyóscshpágy-gyár kezdte meg a próbaüzemet. A gyár fel­építése azokhoz a tervekhez tar­tozik, melyek Kíra ezen ősi köz­pontját ipari centrummá hívatot­tak átalakítani. A gyár ebben az évben több százezer golyós- csapágyat gyárt motorok, kocsik, gőzhajók, traktorok és más gé­pek számára. A gyár építését 19őö-ben kezdték el. Lengyelországban megkezdik a törpeautók gyártását Lengyelországban, a miclcei járműgyárban elkészült a „MIKRUS” típusú lengyel tör­peautó modellje. A kocsiban Csütörtökön reggelre ígértük a müncheni háziasszonyoknak a gyöngyösi barackot, de ma még, — mikor e sorokat írom — csak kedd van, s itt va­gyunk a városban és figyeljük, hogyan indul hosszú útjára a környék gyümölcse. A Gyöngyös és környékének földművesszövetkezetei a fel­vásárló telepeken veszik át az árut. Kerékpárra kötött kosa­rakban, laposkocsikon, a put­tony tetején, vagy csak egy­szerűen fülönfogva a kosarat, kézben hozzák a termelők a barackot a telepre. Az átvevő megállapítja a minőségét: bel­földi fogyasztásra, vagy ex­portra alkalmas-e. Az export­minőségért természetesen töb­bet fizet a vállalat, s ezt lá­dákba rakva kell a termelők­nek beszállítani. Az áruátvétel kisebb-nagyobb vita közepette lebonyolódik, a termelő meg­kapja a pénzét, s részére az ügy be van fejezve. A követ­kező lépés már a szövetkezet csomagolóié. akik az ömleszt­ve hozott árut kiválogatják, csomagolják, majd teherautók­ra rakva az állomásra szállít­ják. Nem rakják még vagonba a ládákat, előbb a MÉK (Me­zőgazdasági Termékeket Érté­kesítő Szövetkezeti Központ) getelés felett vagy négy sor téglával még az olyan nedves altalaj ú helyen is, mint Eger, kiváló építőanyagnak bizo­nyul. A helyes külső és belső vakolás pedig fagyállóvá teszi Egernek ezt a kincsét. S ami a legfontosabb, olcsó és gyors vele az építkezés. — különösen, ha géppel fejtik, s formálják, amikor a kőmű­vesnek nem kell órákig farag­ni a megfelelő formára. Egy tufakő behelyezésével a kőmű­ves lényegében 15 kisméretű téglát „falazott” be, — nem kell nagy szaktudás ahhoz, — hogy kiszámoljuk, mennyire meggyorsul így az építkezés. A kő mellett hasznosítható a tufa darabolás során előállott pora is. A sajtolt tufatégla fel­veszi bizonyos körülmények közepette a versenyt a drága szénnel égetett agyagtéglával. S ebből is jelentős mennyisé­get tudna előállítani a gépesí­tett bánya. Mint a terv fián­két felnőtt és két gyermek, il­letve poggyász számára van hely. Kéthengeres, kétütemű léghűtéses motor hajtja, ft mo­tor űrtartalma kb. 800 köbcen­ti, sebessége óránként 80 kilo­méter. Üzemanyag fogyasztása 100 kilométerenként 5.5 liter. A törpeautó aklimatizáló be­rendezéssel, panoráma tárcsá­val, hidraulikus fékkel és belső nélküli abronccsal lesz ellátva. Új cseppkő barlang Bagaméri Béla, kolozsvári hegymászó Rév közelében új barlangot fedezett fel. A szép cseppkőalakulatokban bővel­kedő barlangon át földalatti patak folyik, amely a Sebes- Kőrösbe ömlik. A kutatók mintegy 600 méterre követték a folyót, ahol tóvá szélesedik ki. A barlang alapos áttanul­mányozására tudományos ex­pedíciót szerveznek. állomáson lévő telepére, a box- okba kerül, ahol minőség sze­rint csoportosítják, ellenőrzik, s ha szükséges, átrakják a ba­rackot. Sokszer szükséges, mert a termelői csomagolás nem szak­szerű. A külföldi cégek pon­tosan megszabják a barack nagyságát és érettségi fokát. A müncheni cég negyven milli­méteren felüli nagyságot, s hetvenöt százalékos érettséget követel, a csehszlovákok hu­szonöt-harmincöt milliméteres nagyságot is átvesznek. A cso­magolás tehát pontos, szaksze­rű és lelkiismeretes munkát igényel. A termelők így nem igen csomagolnak, s ezért most itt a hűvös vasúti raktárakban asszonyok és lányok hajolnak a lád^k fölé és válogatják a barackot. A megrakott ládák között járkál, figyel, olykor-olykor be­lemarkol a barackba, nézegeti á növényvédelmi szolgálat megbízottja Bakó István. A növényi fertőzést ellenőrzi, mert fertőzött áru nem me­het külföldre. így követelik a megrendelő cégek. Főleg a pajzstetű fertőzés és a molyo- sodás veszélyes. Ha a barack fertőzött gyanús, akkor ala­pos vizsgálat következik, meg­állapítják a fertőzés százalé­kát, s ha szükséges, vissza­tartják az árut. Skopár György is, az export­ra induló barackos ládák kö­zött forgolódik. Szigorú em­bernek látszik. Ö az exportáló cég, a HUNGAROFRUCT he­lyi megbízottja, illetve minő­ségi ellenőre. Csak az az áru mehet el, amelyiket ő megfe­lelőnek talál. Ezért figyeli már a csomagolást, s ezért csinálja a szúró-próbát is. De- hát az ő szeme sem röntgen, s nemigen látja, hogy mi van a ládák alján, s ezért a lelkiis­meretes csomagolás a jó ex­port egyik elengedhetetlen fel­tétele. A Münchenbe induló ládák már a mázsán vannak. Itt már a MÁV is bekapcsolódik a munkába. Rátkai Béla mérle­gelő raktárnok pontosan mé­ri az áru súlyát. Ez is fontos munka, hiszen a címzett cég is utánaméri és egyezni kell a két mérésnek. A mérlegelés után vagonba rakják a ládá­kat. Hatszáztizenhat rekeszben hatvanhét mázsa barack indul útjára ebben a különleges va­gonban. Mert nem egyszerű vagon ez, két végében jégtar­tály van. ahová 25-30 mázsa jeget raknak be. s így bizto­sítják a gyümölcs megfelelő hűtését. SZOMBAT, JULIUS 20. 8.10: Zenekari hangverseny.— 9: Mesél a hegedű. — 9.40: Könnyű Múzsa — egyveleg. — 10.10: Régi operettek. — 10.56: Svejk. Egy derék katona kaland­jai. — 11.20: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak műsora. — 12.10: Népi zene. — 13: Mi van a könyvesboltokban? — 13.10: Művészlemezek. — 14.20: A Gyermekrádió műsora. — 14.40: A mikrofon előtt: Nagypál László. — 15.25: Kórusaink életébőL — 15.45: A nemzetközi munkásmoz­galom időszerű kérdései. — 16.15: Zenés hétvége. — 17: Budapesti képek. — 17.15: Híres prímások: 36. Rácz Laci. —• 18.10: Szív kül­di szívnek szívesen. — 18.45: Ri­portműsor. — 19: Opera- és ope­retthangverseny. — 20.20: Moszk­vai vendéglátók — csepeli vendé­gek ismerkedése. — 21.20: Hang­lemezek. — 22.15: Sporthíradó. VASÁRNAP, JULIUS 21. 8.10: A búzamezőkről jelentjük. — 8.20: Népdalcsokor. — 8.55: Édes anyanyelvűnk. — 9: Üj Zenei Újság. — 10: Vasárnapi versek. — 10.10: Tánczene — 10.50: Az Ifjúsági Rádió Műsora. — 11.30: Térzene. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 13: Szív küldi szívnek szívesen... — 13.40: Séta az Állatkertben. — 14: Szim­fonikus zene. — 15.15: Hét nap a külpolitikában. — 15.30: A mű­sort összeállította Kisfaludi Stróbl Zsigmond. — 16.30: Szórakoztató muzsika. — 17.10: Kincses Ka- landárium. — 18: Tánczene. — 19: Helyszíni közvetítés a Közép­európai Kupa labdarúgómérkőzés­ről. — 20.10: Köznapi dolgok­ról... —- 20.25: Sose lehet tudni. Vígjáték három felvonásban. — 22.10: A vasárnap sportja. — 23.27: Dvorzsák: Dumki trio. — 0.15: Népdalok. HÉTFŐ, JULIUS 22. 8.10: Szimfonikus táncok. — 9: A Gyermekrádió műsora. — 9.20: — SZEMES Mihály rövidesen befejezi „Dani“ című filmjének forgatását, amelynek főszerepeit Tolnai Klári, Kállay Ferenc és a kis Weiser Gyuri játszák. A leg­utóbbi külső felvételeket a Palatí­nus strandon készítették. A pontosan lemért szállít­mány már a hűvös vagonban pihen, jöhet a mozdony, s irány Hegyeshalom, majd München... De álljunk meg csak egy szóra, még valami hátra van. Szemüveges, zöldes egyenruhái ú férfi áll a vagon ajtajában és néz, — néz, fi­gyel, ellenőriz. Vámvizsgálat. A vámhivatal a jeges vagono­kat a feladóhelyen ellenőrzi, mert a határállomáson nem bontják fel azokat. Az ellen­őrzésre szükség van, mert nagy a csempészés lehetősége, (volt már rá példa) s ezért kí­sérte nagy figyelemmel az egyenruhás fiatalember a va­gon pakolását. No, de itt most semmi hiba, minden rendben van. A növényvédelmi ellenőr, a minőségi ellenőr, s most már a vámhivatal megbízottja is kijelenti, — sőt alá is írja — a vagon rendben, az áru ex­portképes, fertőzés mentes: mehet! A kísérőjegyzék a lá­dák tetejére kerül, a vagon aj­tajai becsukódnak, a vámtiszt kezében megcsillan egy fényes fogó, mely összeszorítja a kis ólomzárat. A vagont lepecsé­telte, s a jobb alsó sarkába odakerül egy kis címke, me­lyen ez áll: „Feladó: HUN- GÁROFRUCT Gyöngyös, Cím: BALTAZÁR PAP, München.” Filmzene. — 9.40: Hangszerszó­lók. — 10.10: Az óvodások mű­sora. — 10.30: Szívesen hallgat­tuk. — 12.10: Magyar nóták. — 13: Lányok asszonyok. — 13.10: Heti zenés kalendárium. — 14.20: Mit hallunk az ifjúsági rádióban. — 14.30: Üttörő-híradó. — 14.50: Hangverseny gyermekeknek. — 15.30: Válaszolunk hallgatóinknak. — 15.40: Zengj új világ. — 16.10: Kamarazene. 16.40: Könv- nyű zene. — 17.15: Ifjúsági őrjá­rat. — 17.30: Tánczene. — 18.10: A Gyermekrádió műsora. 18.20: Szórakoztató muzsika híres művé­szek előadásában. — 18.45: Fiúk a városban. — 19: írjunk együtt. A rádió folytatátos regénye. — 19.20: Tánczene. — 19.39: A bú­zamezőkről jelentjük. — 20.30: ünnepi műsor a lengyel nemzeti ünnepre. — 21.10: Magyar nóták. — 21.23: A Lengyel Zenei Hét nyitó hangversenye. 23.40: Tánc­zene. — 0.10: Lakodalmas dalok. KEDD, JÜNIUS 23. 8.10: Népdalok. — 8.40: Indu­lók és dalok. — 9: A Gyermek­rádió műsora. — 10.10: Két fes­tőről, Edvi Illésről és Gadányiról. 10.20: Zenekari hangverseny. — 11: Svejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban. — 11.20: Ajándékműsor a házi­asszonyoknak és nagymamáknak. —- 12.10: Hanglemezek. — 13: Nagy László versei. — 13.10: Lengyel Zenei Hét. ,— 14: Ro­mánc a klasszikus zenében. Elő­adás. — 14.40: A Gyermekrádió rejtvényműsora. — 15: Fiatalok sakkiskolája. — 15.10: Színes népi muzsika. — 16.15: Ezüstga­ras. Ifjúsági rádiójáték. — 17.15: A „bizalom“ története az Egye­sült Izzóban. — 17.30: Szív küldi. — 18.10: Magyar nóták, csárdá­sok. — 18.35: A Rádió ipari ro­vata jelenti. 18.50: Karel Vlach zenekara játszik. — 19.22: Med- gyaszai Vilma előadóestje. — 20.27: Kis kabaré. — 20.55: Ka­marazene-est. — 22.41: Magyar népdalok. — 23.10: Zenekari hangverseny. — 0.10: Verbunko­sok. keres azonnali belépésre a Csányi Állami Gazdaság, írásbeli ajánlkozást kérünk. Hz Egri Vendáglátóipari Vállalat Vasúti (Lenin út 78. szám) folyú hó 26-án, szombaton nyílik Kedves vendégeit hideg- és meleg ételekkel és mi­nőségi italokkal várja Ismét kapható a vidéki fogyasztók állal ked­„alföldi csípős tű ró“ Fogyasztói ára 16 formt. — Ugyancsak kapható kiváló mi­nőségű gyenge juhtúró, juh­sajt, parenyica sajtféleségek. Gyártja és forgalomba hozza: Pest — Nógrádmegyei Tejipari Vállalat. — Kereskedelem a megrendeléseit leadhatja a Gyöngyösi Tejüzemnél. így indul el hosszú útjára a gyöngyösi barack. Persze nemcsak Münchenbe, hanem Becsbe, Berlinbe. Svájcba, s Csehszlovákiába is exportálnak Gyöngyösről. Híre van a gyöngyösi baracknak, egyes külföldi cégek ragaszkodnak is hozzá, s a barackkal teli vagonok nap, mint nap indul­nak külföldi útjukra, s öregbítik a magyar gyümölcs jó­hírét. Ezen a nyáron már hatezer mázsa barackot küldtek el a gyöngyösi állomásról. És mécf mindig sárgulnak a ba- racfák. egy hétig még fel-feltűnnek a barackkal megrakott szekerek, kerékpárok, a város és környékének átvevő­telepein. De gondolni kell nemcsak a mára. hanqm a holnapra is. Fejleszteni kell a környék baracktermését, s gondozni kell a meglévő fákat. Igaz. hogy szép a barack, de még lehetne szebb is. jobb is. ha rendszeresebben permeteznék és ritkítanák a fákat, mert bizony sok az apró. hibás ter­més is. Megéri ez a munkai a költséget és fáradságot is, mert a magyar áru becsületét emeljük vele, s exportunk komoly valutát jelent az országnak és jó jövedelmet a ter­melőnek. (márkusz) G YÖNG YÖS—HEG YES HALOM—MÜNCHEN (Világhírű a gyöngyösi sárgabarack) Ha a müncheni háziasszonyok csütörtökön reggel ki­mennek a piacra, s meglátják a „Hungária“ jelzésű, nem­zetiszínű szalaggal ellátott ládákat, mint régi, jó ismerő­süket üdvözlik a gyöngyösi barackot. De nemcsak üdvöz- lik, hanem vásárolják is, sőt lehet, hogy sorba állnak, s kicsit veszekednek is érte. A müncheni kereskedő pedig udvariasan szolgálja ki vevőit, s a ládákból egymás után vándorol az ízes, gyöngyösi barack a háziasszonyok sza­tyor jába. Ma már nehéz lenne kikutatni, hogy ki hozta el az első barackfát valami távoli vidékről, s ki ültette el azt Gyöngyösön, vagy környékén. Akárki volt is, nagyon oko­san csinálta, mert azóta már a sárgabarack a szőlő mel­lett a legelterjedtebb gyümölcs lett ezen a vidéken. Alig van errefelé ház, melynek udvarán ilyen tájban ne sárgul­nának a fákon a szép, ízletes barackok. A Gyöngyös-környéki barack az első világháború utáni években indult meg, s azóta kisebb megszakításokkal, minden év júliusában külföldi útra indulnak a barackkal megrakott vagonok. 3 szocialista országon életéből ■^WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW w

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom