Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-10 / 54. szám

1957. Július 10. szerda. NÉPÚJSÁG 7 Jobb állattenyésztés, tervszerűbb termelés és felvásárlás növelhetné a belterjesebb növénytermesztést a hatvani járásban Ha megyénkben belterjes gazdálkodásról esik szó, a hat­vani járást hozzák fel példá­nak. A rizst leszámítva, való­ban itt vannak a legnagyobb öntözött területek, szántóföldi kertészetek. A csányi és a hor- ti dinnyések, a boldogi papri­katermelők híre bejárta már az egész országot, a legtávo­labbi megyékben is szívesen látják őket feleskertészként. A hatvani járás parasztjai terme­lik meg a konzervgyárban fel­dolgozott zöldségfélék többsé­gét. Mindent összevetve, a já­rás szántóterületének 14 száza­lékán kertészkednek, s ha eh­hez hozzászámítjuk a mintegy 1000 holdat kitevő szőlőt, és gyümölcsöst, valóban jó példá­ja lenne a hatvani járás e bel­terjes gazdálkodásának. Van lehetőségük a továbbfejlesz­tésre is. A selypi cukorgyár mellett mintegy 50 holdnyi te­rületen lehetne 5—6 hónap alatt rövidtenyészidejű zöld­ségféléket termelni, s ezzel biztosítva lenne a selypi ipar­medence dolgozóinak zöldség­ellátása. Van lehetőség a Zagyvaparton újabb területek öntözésére, s tetemes beruhá­zással igen jól fel lehet majd használni az Erőmű meleg vi­zét melegházi kertészetre. A tervek megvalósításának azon­ban komoly akadálya az, ami a már meglévő kertészetek megtartását is veszélyezteti, — hogy elhanyagolják az állatte­nyésztést. Enélkül pedig nem lehet nem belterjes, de még gabona- és kukoricatermesztést folytató külterjes gazdálkodást sem folytatni. Lehet ugyan ideig-óráig eredményt elérni — mint a hatvani járás példája mutatja —, de állandót nem. A növénytermesztés alapja az állattartás, a talajerő visz- szapótlását biztosító trágya­mennyiség előteremtése, s ez fokozottan áll a belterjes nö­vénytermesztésre. A meglévő állatállományt fi- gyelembevéve, évenként a szántóterületnek csak mintegy 9 százalékát tudják letrágyáz­ni. Ez azt jelenti, hogy egy földdarabra 10—11 évenként jut trágya. Nálunk eddig a legtöbb eset­ben, ha belterjességről beszél­tek — néhány kivételtől elte­kintve — csak a növényter­melésre gondoltak, s még ezen belül is leszűkítették a ker­tészkedésre. Hogy milyen ered­ményt hozott ez, arra talán ke­resve sem találnánk szemlél- tetőbb példát Boldog község­nél. A boldogiak régi állatte­nyésztők. Évtizedes hagyomá­nyai vannak a községben, a te­nyészállatnevelésnek, régen törzskönyveztetik jószágaikat, s a parasztok jövedelmének nagy részét az állattenyésztés adta. Szántó területük jelentős részén termeltek takarmányt. Az elmúlt tizenkét esztendő óta fellendült a községben a ker­tészkedés, majdnem minden gazda termel paprikát, — de ahogy nőtt a kertészet területe, úgy csökkent az állatállomány. Jelenleg Boldogon 30 százalék­kal kevesebb a számosállat, — mint 12 esztendővel ezelőtt volt, s ez nem csupán a hábo­rús károknak tudható be. Fe­lületes szemlélő levonhat eb­ből olyan következtetést, hogy lám a belterjesebb növényter­mesztés, ez esetben a kertész­kedés, nem egyeztethető össze az állattenyésztéssel. Alapo­sabban megnézve a számokat, nem áll ez. Mert a boldogiaknál például csak 300 holdat tesz ki az összes paprika, 10 év alatt kb. tízszeresére nőtt, de ugyan­akkor nagyot csökkent a ta­karmánytermelésre szánt terü­let. Jelenleg a szántóterületnek csupán 2 százalékán termelnek pillangóst. S ez a 15—18 szá­zalékos csökkenés jóval több, mint 300 hold. S hogy lehet a kertészkedés mellett tenyész­állatokat nevelni, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy van­nak Boldogon olyan parasztok is, akik mindkettővel igen jö­vedelmezően foglalkoznak. Hogy hová vezet az állatál­lomány hiánya, azt egyre vilá­gosabban látják a hatvani já­rás parasztjai is, s vannak biz­tató jelek arra, hogy a belter­jes növénytermesztés mellett ismét jobban tért hódít az ál­lattenyésztés. Ez megmutatko­zik abban is, hogy az elmúlt hárem-négy hónapban nem történt fekete-vágás, ugrássze­rűen megnőtt a növendék ne­velési szerződések száma, — s abban is, hogy a vásárokon na­gyon kevés jószágot hajtanak fel. Jól tejelő, törzskönyvezett tehenet meg igazán csak elvét­ve látni a vásáron. Noha a járás újjáalakult ter­melőszövetkezetei ezekben a hetekben akarnának állatokat vásárolni, s nehézséget okoz, hogy kevés a felhajtás, mégis örülni lehet annak az egészsé­ges fejlődésnek, hogy nem akar ma már megszabadulni a paraszt tehenétől, növendék állataitól. Remélhetően együtt jár ezzel, hogy megnövekedik ismét a takarmány vetésterület nagysága is, nem csak 6 szá­zalékát teszi majd ki a pillan­gós terület az összes szántó­földnek. Szorosan hozzátartozik a já­rás belterjesebb gazdálkodásá­nak problémájához az értéke­sítés is, mely a földművesszö­vetkezetek feladata lenne. — Ezen a téren bizony nagyon sok a probléma. Tervszerűbbé kellene tenni a zöldségterme­lést, s erre legjobb lehetőség a szakcsoportok szervezése, de tervszerűbbé a felvásárlást és elosztást is. Az elmúlt esztendőben né­hány gazdának Csányban igen jó jövedelmet hozott a főzőtök termelés. Mi sem természete­sebb, hogy az idén nem törőd­ve azzal, hogy az emberek nem fognak ötször annyi tököt fo­gyasztani, mint tavaly, majd­nem minden gazda termelt tö­köt. Az eredmény az lett, hogy Horton is, Csányban is vagon­számra lenne eladó tök, csak akadna, aki megvegye. Illetve akadna is, sokkal kevesebb el­adatlan tök maradna a terme­lő nyakán, ha a földművesszö­vetkezetek jobban, okosabban végeznék a piac felderítését. Mert amíg a két községben va­gonszámra állt a tök, addig Miskolcon el kelt volna. Az egyik elvtárs személyes össze­köttetése folytán sikerült Js egy nagyobb mennyiséget el­helyezni. Hiba az is, hogy a földművesszövetkezet csak „nagyban” számol. Nem gon­dolnak arra, hogy egy-egy köz­ségben kisebb mennyiség gaz­dát találna, s a sok kicsi az sokra menne. Csak a járás te­rületén előfordult, hogx míg az egyik helyen nem tudják hová tenni a zöldséget, a másikban csak drága pénzen lehet meg­vásárolni. De arra is van pél­da, hogy a kofák Hatvanban vásárolták fel a friss zöldség­félét, vitték fel Salgótarjánba, s nyilván jó piacot csináltak, mert ezt megismételték több esetben is. Szövetkezeteinknek nehézsé­get okoz az is, hogy sok eset­ben felvásárolják előlük a spe­kulánsok, mert például Hat­vanban nem megy ki a szövet­kezeti felvásárló a termelők­höz, így azoktól a szebb árut megveszik a kofák. Csak a ma­radék kerül a szövetkezetbe, az meg nem kél el, mert szíve­sebben ad mindé háziasszony néhány fillérrel többet a fris­sebb, szebb zöldségért, aminek nem megy a fele kárba a fő­zésnél. A belterjesség fokozásának tehát az állattenyésztés mellett olyan feltétele is van, hogy jobban tervszerűbbé tegyék a földművesszövetkezetek segít­ségével a zöldségtermelést, — s ugyanakkor a felvásárlást is. Ezen múlik, hogy a meglévő jó eredményeket újabbak kö­vessék. DEÁK RÓZSI Nagyfokú éberségre van szükség A múlt héten a megyei, já­rási és városi pártbizottságok ülései után az alapszervezetek vezetőségei is megvitatták az SZKP Központi Bizottságának Malenkov, Kaganovics, Molo­tov pártellenes csoportjával kapcsolatos határozatát. A vitákban résztvevő elvtár­sak egységesen helyeselték az SZKP Központi Bizottságának határozatát. Állástfoglaltak a- mellett, hogy aki szembehe­lyezkedik a párt lenini irány­vonalával — legyen bármily magas funkciója — el kell tá­volítani a vezetésből, mert a legfontosabbat, a párt egysé­gét veszélyeztetik. Általában az volt a véle­mény, hogy nekünk is hasonló következetességgel kell eljárni minden elhajlással szemben. Nagyfokú éberségre van szük­ség a pártban, hogy soha töb­bé ne ismétlődjön meg az ok­tóber 23-át megelőző állapot, amikor különböző csoportok szétforgácsolták a párt erejét Több helyen figyelmeztettek az elvtánsak, hogy az SZKP Központi Bizottságának szó- banforgó határozatát a revizi­onisták megpróbálják felhasz­nálni arra, hogy saját oppor­tunista nézeteiket igazolják. A mi sajátos körülményeink kö­zött a legfontosabb feladat, to­vábbra is ezek ellen harcolni. Tanteremhiány Mainzban A weisenaui Schiller iskola szülői értekezletén kérték a szülők, hogy szüntessék meg a gyerekek műszakonkénti ok­tatását. A szülők iskolasztrájk­kal fenyegetődztek, mert kb. 800 gyermeket zsúfoltak be egy szűk iskolába. A fizikai és rajztermet is tanteremnek használják, így a szakoktatás elmaradt. 7 » Keresse l*el nrrnet ismét a megszépült HLLHu! egri Érettségiseit V/MfiWiiRT nőket felvesz mun kamell&tti éttermet képzés céljára tan folyamos «V Kitűnő ÁPOLÓNŐKET ételek és italok MÁTRAHÁZI ÁLLAMI Udvarias kiszolgálás TÜDŐBETEG Hangulatos zene GYÓGYINTÉZET Minden régi és új vendéget szívesen 850.— forint, látunk-j- 30 % havi fizetéssel 1------——_— Új szerződéses marhahizlalási akcióit Az új marhahizlalási akciók az eddigi­nél magásabb átvételi arat biztosítanak. Az 1958. évi bika- és tinóbizlalási akcióban szerződés köthető jó csontozatú, hizlalásra alkalmas bika és tinóborjúra 70—300 kg-os 18 hónapos korig. Előleg 300 Ft állat-darabonként. Átadás ideje a szerződéskötéstől számított legkorábban 4 hónap, legkésőbben 18 hónapon belük Legalacsonyabb átvételi súlyhatár 400 kg. A le­szerződött állatok után 400 Ft adókedvezmény. Átvételi árak: 1957 július 1-től már a korábban szer­ződött állatok is, ha azok határidőben kerülnek át­adásra: Extrém Ft/kg I. oszt. Ft/kg II. oszt. Ft/kg bika tinó bika tinó bika tinó 400—450 kg-ig 13.— 14.— 11.50 12.50 10.— 11.— 451—500 kg-ig 14.— 15.— 12.50 13.50 11.— 12.— 501—550 kg-ig 15.— 16.— 13.50 14.50 12.— 13.— 550 kg-on felül 16.— 17.— 14.50 15.50 13.— 14.— Az 1958. évi iiszóbizlaiási akcióban Szerződés köthető minden-fajta hizlalásra alkalmas 50— 280 kg súlyú 18 hónaposnál nem idősebb üszőborjúra. Át­adás ideje a szerződéskötéstől számítva legkorábban 4 hó­nap, legkésőbben 18 hónap. Előleg 300 Ft állat db-ként. Az üszőket nem vemhes állapotban kell átadni. A leg­alacsonyabb átvételi súlyhatár 350 kg. Átvételi árak: 1957 július 1-től már korábban leszer­ződött állatok is, ha azok határidőben kerülnek át­vételre. oszt. Ft/kg 12.— 13. — 14. — Termelőszövetkezetek részére, ha egy átadás nem késedelmesen szállítva 10 db extrém, vagy I. oszt. állatot adnak át, kg-ként 1.— Ft, 20 db átadás után kg- ként 1.50 mennyiségi prémiumot fizet a vállalat. Szerződések köthetők a községi állatfelvásárlóknál. SZOLNOK—HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT Extrém Ft/kg 1. 350—100 kg-ig 401—450 kg-ig 451 kg-on felül II. oszt. Ft/kg 10.50 9.— 11.50 10.— 12.50 11.— alkalmával N GYÖNGYÖS! ÉPÍTŐIPARI KSZ azonnali belépésre kubikosokat és segédmunkásokat keres Vidékieknek munkásszállást és az előírt szociális juttatásokat biztnsítja. — Jelentkezés a Szövetkezet Központjában Gyöngyös, Batthyány tér 21. Tel.: 39. A szerződéses termeltetés jövedel­mezőbbé teszi az állattenyésztést A Minisztertanács az állatte­nyésztés továbbfejlesztése, vala­mint az ország jobb liúseilátásá- nak biztosítása érdekében határo­zatot hozott az 1957/58. évi szer­ződéses akciók beindítására. A Minisztertanácsi határozat alapján az eddigi kedvező felté­telű állatnevelési és liizlalási szer­ződések rendszerét tovább foly­tatjuk, illetve kibővítjük. A beadási kötelezettség eltörlé­sével az egyéni és termelőszövet­kezeti gazdaságokban a megter­melt takarmányok értékesítésére az állatok tartásán, azok nevelé­sén és hizlalásán válik legjöve­delmezőbbé, illetve leggazdaságo­sabbá. Ezen jövedelmezőségen belül különösen figyelmet érdemel a szarvasmarha nevelése és hizlalá­sa, mert ezen állatfajta a mel­léktakarmányokat a legkifizetőb- ben értékesíti. A szerződéses feltételek tovább­ra is magas árat, előleget és egyéb jelentős kedvezményt biz­tosítanak a szerződők részére. A szerződéses árak függetlenek a szabadpiaci árak ingadozásától és azoknál jelenleg is magasab­bak. A szerződéses akciók előnyei­ről és az abból származó maga­sabb jövedelemről megyénk terü­letén több tízezer termelő és igen sok termelőszövetkezet meggyőző­dött, amikor meghízlak állatait szerződéses alapon tudta maga­sabb áron értékesíteni, a jóval alacsonyabb szabadpiaci árral szemben. Annak érdekében, hogy me­gyénk területén az állattartó ter­melők és termelőszövetkezetek tájékozva legyenek a július 1-én beindult szerződéses akciókról, — alábbiakban közöljük a feltétele­ket: 1957-58 évi sertéshizlalási akció Szerződés köthető minden meg­lévő, jó csontozató, hizlalásra al­kalmas, 20 kg-nál nehezebb súlyú süldőre, legkésőbb 1958. szeptem­ber 30-i leadási határidőre. Átvételi áraks 90—125 kg súlyú hús- és húsjeilegű sertésért 15.— Ft/kg 126—145 kg súlyú bizottserlésért 16.— Ft/kg 146—165 kg súlyú hízottsertésért 17.— Ft/kg 165 kg-on felük súlyú hizottsertésért 18.— Ft/kg 170 kg-on felük súiyú tenyésztésbe fogott koca, kan, kanlott sertésért 17.— Ft/kg 90—105 kg súlyú szabvány minőségnek megfelelő ba­con sertésért 16.— Ft/kg A szerződéskötéssel egyidejűleg a vállalat egyéni termelő részére 400 Ft, Tsz-ek részére 600 FI kamatmentes előleget folyósít. Fenti árukon felül az átadás alkalmával az egy gazdaságban, egy tételben hizlalt, egyöntetű, azonos súlykategóriába tartozó, falkásított sertéseknek egyidőben történő átadása esetén, ha az át­adott sertések darabszáma az 5 darabot eléri, kg-ként 50 filler mennyiségi prémiumot, Tsz-ek részére 26—50 darabig kg-ként 1.50 Ft-ot, 50 darabon felül, kg-ként 2 Ft-ot fizet a vákalat. 1957 április 20-ig megkötött szerződésekből történő sertésát­adás után, ha az átadás 1957. szeptember 30-ig határidőben tör­ténik, a régi szerződéses árakat fizeti a vállalat. 1958. évi üszőhixlalási akció Szerződés köthető minden faj­ta, hizlalásra alkalmas 50—280 kg súlyú, 18 hónaposnál nem idő­sebb üszőborjúra. Átadás ideje a szerződéskötéstől számítva, legko­rábban 4 hónap, legkésőbb 18 hó­nap. Előleg 300 Ft állatdarabon­ként. Az üszőket nem vemhes ál­lapotban kell átadni, legalább 350 kg alsó súlyhatárban és legalább II. oszt. minőségben. Átvételi árak: 1957. július 1-től, már a ko- ezen az áron fizetjük, ha határ- rábban szerződött állatokat is időben kerülnek leadásra. Extrém Ft/kg 1. oszt. Ft/kg II. oszt. Ft/kg 350—400 kg-ig 12 10.50 9 401—450 kg-ig 13 11.50 10 451 kg-on felül 14 12.50 11 1958 évi bika-9 tinóhixlalási% akció Szerződés köthető jó csontozató, hizlalásra alkalmas bika, és tinó- borjúra, 70—300 kg-os súlyban, 18 hónapos korig. Állatdarabon­ként 300 Ft előleg. Az átadás ide­je a szerződéskötéstől számított legkorábban 4 hónap, legkésőb­ben 18 hónap. Legalacsonyabb súlyhatár 400 kg, legalább II. oszt. minőségben. Átvételi árak: 1957. július 1-től, már a ko- az áron fizetjük, ha határidőben rábban szerződött áüatokat is ezen kerülnek leadásra. Extrém Ft/kg I. oszt Ft/kg II. oszt. Ft/kg 400—450 kg-ig 13 14 451—500 kg-ig 14 15 501—550 kg-ig 15 16 550 kg-on felül 16 17 Termelőszövetkezetek részére, ha egy átadás alkalmával nem késedelmesen szállítva 10 db ex trém, vagy I. osztályú állatot ad­nak át, kg-ként 1.— Ft, 20 db átadás után kg-ként 1.50 Ft mennyiségi prémiumot fizet a vál­11.50 12.50 10 11 12.50 13.50 11 12 13.50 14.50 12 13 14.50 15.50 13 14 lalat. Fenti akciókkal kapcsolatban részletes felvilágosítást adnak az Ál litforgalrm Vállalat járási ki- rendeltségei, ahol a szerződése- kea is meg lehet kötni. Losonczi Péter Modern Pantagruel Horvátországban kétségbe­esetten keres segítséget egy Franc Margin nevű 28 éves agronómus. Kerületi és közsé­gi tanácsoktól, kórházaktól, nagyobb gyárak vezetőségétől kér támogatást, orvosi bizo­nyítvány felmutatásával, hogy hatalmas étvágyát kielégíthes­se. Az orvosi bizonyítványok SZAKÉRTELEM — Mit jelent az, hogy a vízierő kihasználása? — Ha a feleségem addig sír, amíg meg nem veszem neki a bundát... AZ ÖNTELT Száll a légy és megpihen szerint hypoglykémiában szen­ved. Ez a betegség a vérből eltávolítja a cukrot, s a bete­get állandó éhség gyötri. A szerencsétlen agronómus egy ebédre 10 kg kenyeret, 4—5 kg lekvárt, 7—8 kg édességet, — vagy egyéb, nagy cukortartal­mú élelmiszert fogyaszt. a mezőre ballagó ökör szarván. Arra repül egy másik légy és megkérdi: — Hova, hova, komám? — Megyünk szántani — fe- feli nagy büszkén az első.

Next

/
Oldalképek
Tartalom