Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-10 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A JÖVŐ ÉVI JÓ TERMÉSÉRT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM. ARA 60 FILLÉR 1957. JULIUS 10. SZERDA) A nép kenyeréért Aggodalommal tekintettünk az új gazdasági év elé januárban. Az októberi ellenforradalom és az utána rövid ideig tartó gazdasági anarchia bizonytalanságot ébresztett az emberekben. Féltettük az ország gazdasági életét, fél­tettük a dolgozó nép kenyerét. Ma már eloszlott a kétely, megszűnt a bizonytalanság, a féltés helyett bizalom szüle­tett. Hogy ez így történt, abban nagy része van paraszt­ságunknak, mely erőt és fáradságot nem kímélve, a legna­gyobb zűrzavar idején is dolgozott a földeken, — az ország népének kenyeréért. Széljegyzet Egy hét óta csak a kőfara­gók dolgoznak az egri Líce-j ura tatarozásán, a kőművesek, a segédmunkások tengenek- lengenek, jóformán semmit sem csinálnak. Nem ők te-' hetnek róla, dolgoznának, lehetne szívesen. De a firyön-j gyösi Magasépítő Vállalati műszaki vezetői megfeledkez-, tek arról, hogy állványozó­kat hozassanak, akik átsze­reljék az állványokat a műn-1 kára váró új falrészekhez. Ez, a 4,kist‘ feledékenység több mint 20 ember egy heti ácsor-, gását, több, mint hatezer forint időbérben, teljesít­mény, munka nélkül kifize­tett bért jelentett. Annyi baj legyen, úgyis bővibe vagyunk mostanság pénznek, ott költsük, ahol le­het, s ahogy lehet. így pedig kitűnően lehet... Bő termést Ígér a nyár. A nehéz kalászok sárgára érve várják a kaszát, sok helyen már zsákban az idei gabona. A parasztemberek pedig megnövekedett munkakedvvel dolgoznak, nem félnek már a beszolgáltatási rendszer újra bevezetésétől — a forradalmi munkás—paraszt kormány beváltotta ígéretét. De az ellátatlanok kenyerét ma is biztosítani kell és ez új feladatok megoldására kötelezi az államot, a kereske­delmet — a dolgozó parasztokat is. A kormány nemrég felhívással fordult az ország dolgozó parasztságához, hogy gabonafeleslegét adja el az államnak. A városi lakosság ellátásához nagy mennyiségű központi készlet szükséges, s ezt az új helyzetben más módon, — de mindenképpen biz­tosítani kel!. Ennek a módnak szükségszerűen olyannak kell lenni, amely helyes összhangban tartja a városi és falusi dolgozók közös érdekeit. Az új módszer: az állami felvásárlási rendszer, mely a begyűjtési rendszeren kívül az első más fajta kísérlet a népi demokratikus országok életében, az ország lakos­ságának kenyérellátására. Nagy feladat egyszerre bizto­sítani, hogy a termelők megérdemelt jövedelemhez jussa­nak munkájuk után; hogy a városi dolgozók, munkások, hivatalnokok és értelmiségi emberek élelmiszer szükség­letüket keresetükhöz mérten megfelelő áron vásárolhas­sák meg; hogy a szükséges mennyiséget exportálni tudjuk. Mindezeknek az előfeltétele megteromtődött a kormány­nak azokban az intézkedéseiben, melyekben orvosolta a múltban elkövetett hibákat és új rendcletekkel segítette elő a mezőgazdasági termelés fellendülését. A tervek megvalósításához most különösen a paraszt­ság és a kereskedelem segítsége szükséges. Az állam normális árak mellett kívánja felvásárolni a dolgozó parasztságunk gabona feleslegét, mely az elmúlt évekhez viszonyítva több milliárd forinttal gyarapítja a mezőgazdasági dolgozók jövedelmét. Megyénkben ez az összeg eléri a 122 millió forintot. Ezeket minden bizonnyal megelégedécssel fogadják a parasztemberek. Ettől függet­lenül számolni kell azzal, hogy különböző spekulációs kí­sérletekkel egyes helyeken áremelkedést idézhetnek elő, hogy megzavarják az állami felvásárlás természetes mene­tét. Az ilyen kísérletek ellen a legszigorúbb intézkedé­sekkel kell fellépni, mert kormányhatározat, hogy a kenyér- és takarmánygabonát továbbeladásra csak az ál­lami és szövetkezeti felvásárló szervek, valamint a kije­lölt malmok vásárolhatnak. A terményforgalmi vállalatok az új helyzetben be­gyűjtő szervből — kereskedő szervekké váltak. Sok, nagyon sok múlik az ő jó munkájukon. A piac törvényeit állandóan ismerniük kell, alkalmazkodni hozzájuk és meg­felelő módon kihasználni azokat. Megbízható, komoly üz­lettársaivá kell válniuk parasztságunknak, olyan üzlet­társakká, akik mindenkor a szocialista kereskedelem tör­vényeit és követelményeit juttatják érvényre. Kereskedni, ügyesen kereskedni — ez a fontos! Ügy kell dolgoznia a felvásárló apparátusnak, hogy sem az állam, sem a dolgozó parasztok érdekelt ne sértsék. A gabona-feleslegek felajánlása a parasztság részéről bizonyos fokig hazafias kötelesség is, ha figyelembe vesz- szük azokat a kedvezményeket, melyeket a munkás— paraszt kormány adott a mezőgazdaságnak. Meg kell ma­gyarázni azt is, hogy az élelmiszer árának emelkedése, — köztük a gabona áráé is, szükségszerűen fizetésemeléshez vezetnek, mely növelné az önköltséget és így megdrágul­nának az ipari cikkek is. Ez pedig dolgozó parasztságunk számára sem közömbös — és nem is fordulhat elő. Minden bizonnyal lesznek olyanok, akik nem adják el felesleges terményüket az államnak, visszatartják és odahaza tárolják, hogy ha kedvező lesz a gabona árának ingadozása, akkor megfelelő haszonnal eladhassák. Feles­leges erőfeszítés ez. mert áringadozás nem lesz! Nem lehet, mert kereskedelmünk rendelkezik olyan mennyiségű köz­ponti készlettel, mellyel letöri az itt-ott mutatkozni pró­bálkozó gabona spekulációs kísérleteket — és normális egyensúlyban tudja tartani a piaci árakat. A jövő év kenyeréről, az egész ország népének ke­nyeréről van szó — és ez nem lehet közömbös ma senki­nek. A kormány, a népi hatalom most különösen a paraszt­ság és a felvásárló apparátus segítségét kéri. Az admi­nisztratív intézkedéseket követő nyomott hangulatot most a bizalom légköre váltotta fel, mely kell, hogy normális úton vigye tovább gazdasági életünk fejlődését és minden bizonnyal — viszi is. A Bükk rendkívüli gazdag vadállománya iránt nemcsak az országban, hanem külföldön is nagy az érdeklődés. Három évvel ezelőtt itt ejtették cl azf ország egyik legszebb őzbiká­ját, melynek aranyérmet nyert agancsait most a frankfurti nemzetközi vadász és agancs­kiállításon is bemutatják. A szarvasbőgés idejére egyéb­ként a Német Demokratikus Köztársaságból vadászok jön­nek majd a Bükkbe, hogy ta­nulmányozzák a vadállományt, és tapasztalatokat szerezzenek szarvasállományuk fejlesztésé­Helyet követelünk a magyar szövetkezeti mozgalomnak a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében — Nemzetközi Szövetkezeti Nap Egerben Vasárnap a kora délelőtti órákban hosszú sorokban vo­nultak fel a szépen feldíszített Népkertben az egri KTSZ-ek, földművesszövetkezetek és ter­melőszövetkezetek dolgozói. Ott voltak a felvonulók között a meghívott vidéki szövetkezeti dolgozók és a legjobb szövetke­zeti kultúrcsoportok is. Tíz órakor kezdődött az ün­nepség. Az ünnepi beszédet Bartolák Mihály elvtárs, a MÉSZÖV elnöke tartotta. Be­szélt az elmúlt 12 év eredmé­nyeiről, a szövetkezetek de­mokratizmusáról, a párt és kormány segítségéről. Me­gyénkben — mondotta Barto­lák elvtárs — csaknem 5000 választott szövetkezeti vezető van. Szövetkezeteink tehát megfelelnek a nemzetközi szö­vetkezeti mozgalom elveinek, s alapszabályában lefektetett követelményeinek. M inezek el­lenére a magyar szövetkezetek országos szervei még ma sem tagjai a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetségének annak ellenére, hogy felvételi kérel­müket már többször benyújtot­ták. A továbbiakban a szövetke­zeti mozgalom erősítéséről be­szélt, — áriról, hogy jelenleg 7-8000 család dolgozik a ter­melőszövetkezetekben, s méltó helyet foglalnak el a kisipari szövetkezeti mozgalom jelentős családjában. A szövetkezeti mozgalom jelentős részét — folytatta Bartolák elvtárs — megyénkben is a földműves- szövetkezetek képviselik. E mozgalom évről évre nagy mértékben erősödött és fejlő­dött. Ma 70 körzeti, illetőleg önálló földművesszövetkezet működik 76 ezres taglétszám­mal. Ez a mezőgazdasági la­kosság 71 százalékát teszi ki- Csak elmúlt év folyamán 11 ezer tag lépett be a földmű­vesszövetkezetekbe. Az ünnepi beszéd után átad­ták a kitüntetéseket a jól dol­gozó szövetkezeti vezetőknek és tagoknak. Az ünnepség második ré­szében színes kultúrműsor szó­rakoztatta az ünneplő szövet­kezeti dolgozókat. A szövetke­zeti mozgalom dolgozói jól szórakoztak ezen a napon, hi­szen a jó műsor mellől nem hiányoztak az italios-sátrak, az illatozó Laci-konyha, sőt a sportműsor sem. Az ünnepség a késő esti órákban ért vé­get. „ JELENTÉS A MEGYEI TANÄCS ÜLÉSÉRŐL TOTÓ TÁJÉKOZTATÓ ★ ÁRPA UTÁN, A BÚZA Aratnak a» égé»» megyében Az északi fekvésű Heves megye déli részén Heves, Ti- szanána, Kisköre környékén megkezdték az őszibúza ara­tását. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák örömmel figyelik, hogy az árpa mellett a búza is jól fizet. Több he­lyen, mint a pélyi Tiszavirág tsz-ben, a tiszanánai Petőfi tsz földjén 10-12 mázsán felül van egy-egy hold termésho­zam, mely ezen a vidéken re­kord termésnek számít. A me­gye szakembereinek összesített számítása alapján az idei bú­za termésátlag tíz százalékkal magasabb, mint a múlt esz­tendőben volt. Ez a mennyiség 24 000 ember egész évi ke­nyérszükségletét fecíezi. A ka­lászosok érését figyelembe vé­ve a héten már a megye észa­kibb részein is mindenütt megkezdik a búza aratását. A nagy nyári betakarítási munkák idején is biztosítják megyénkben a mezőgazdasági munkások egészségügyi ellátá­sát. A közegészségügyi és jár­ványügyi állomás, valamint a megyei tanács egészségügyi osztályának rendelkezése alap­ján ezekben a napokban orvo­sokból és egészségügyi szak­emberekből álló brigádok jár­ják az állami gazdaságokat, gépállomásokat és a termelő- szövetkezeteket. A nagyüzemi gazdaságokban megvizsgálják, hogy egészségügyi szempont­ból hogyan készültek fel erre az időszakra és utasításokat adnak a tisztálkodási lehetősé­gek biztosítására, a munkások tiszta ivóvízzel, élelemmel és szállással való ellátására. Az aratómunkások egészségvédel­me érekében munkához láttak a vöröskeresztes brigádok is. Hordágy akkal. egészségügyi táskákkal fölszerelve járják a határt, s ahol arra szükség van, segítik a betegeket. Az aratás-cséplés idejére sok köz­ségben az orvosi rendelések idejét, a gyógyszertárak nyit- vatartását is megváltoztatták. Ahol arra szükség van, ott a beteg-rendeléseket az esti órákban tartják és a gyógy­szertárak is későig kiszolgál­ják a betegeket. EGRI ÚSZÓK < BUKARESTBEN ÉS KASSÁN < ASSZONYOKNAK... EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET KÖZLEMÉNYE Bükki | szarvasagancs | Frankfurtban re, felfrissítésére. A vadászati szakemberek a Bükkben már megkezdték a szarvas és őz állomány felfrissítését. Az al­földi dunamenti erdőségekből őzeket és egy jól fejlett szarvasbikát hoztak, amelyek az itteni állományt fejlesztik majd. A szarvastehenek ellése azt mutatja, hogy a felfrissítés jó eredményekkel járt. A je­lenlegi szarvastehén ellési idő­szakban több mint 180 újszü­lött szarvas jött a világra. Ezek között több mint 60 ikerellés volt. Eke jár az aratógép nyomában. A szerkesztőség közleménye Annak a ténynek alapján, hogy a megyei lap „Népújság” nevét közel tíz esztendeje megszokták olvasóink, mind többen és többen fordultak szerkesz­tőségünkhöz már hónapok óta, — kérve a lap címé­nek a régi névre való változtatását. Ennek alapján határozatot hozott az MSZMP megyei párt végre­hajtó bizottsága, hogy lapunk vegye fel ismét a „Népújság” nevet. A mai számunktól kezdve tehát a megyei lap ismét a „Népújság” néven kerül kedves olvasóink kezébe. Egészségügyi brigádok az aratásért

Next

/
Oldalképek
Tartalom