Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-06 / 53. szám

1957. július 6. szombat

0 J ÜTÖM

5

Figyelem! Felvétel!

Lendül a kasza, s nyomában rendre dőlnek a súlyos ka- lászú gabonák. A kaszás néha felegyenesedik egy pillanatra, megtörli verejtékben úszó homlokát, egy biztató pillantást vet a marokszedőre, aztán suhan a kasza, szabályos, kiegyensúlyozott mozdulattal. Nehéz munka, ilyenkor a paraszt versenyt fut az égen szálló felhővel is, melyből ki tudja, talán éppen jég esik majd, s akkor veri le a drága kalászokat, mikor már kenyér lehetne belőle. Aratnak szerte a megyében, a hevesi homokon, a füzesabonyi, hatvani földeken, s egy-két nap és a hegyesebb vidékeken is munkába állnak a kaszások, hogy betakarítsák egy esztendő fáradságos, nehéz munkájának gyümölcsét.

Még szürke az ég alja, a nap még csak előhírnökként küld egy-egy bággyadt sugarat, de azok már kint a mezőn találják

A VISZNEKI BÉKE TSZ

tagjait. Még hajnali három órakor jött ki az egyik csapat, kicsit cinkosan egymásra hunyorítva nézik, mikor a másik brigád is megérkezik, ugyan még jóval a napkelte előtt, de csak nem elsőnek. Nem beszélték meg ugyan előre, hogy versenyben lesznek, de megegyezés nélkül is tudják, hogy míg a nagy sárga gabona tengerben egyetlen szál is lábpn áll, nem kerül ki a kasza a kezükből kora hajnaltól késő estig. Ilyenkor nincs munkaidő, csak egy van, hogy a gabonát le kell vágni minél hamarabb, hiszen nem lehet a paraszt embernek egy nyugodt félórája sem, míg nem tudja zsákban a magot. Mert jég verheti, vihar kavarhatja, elpereg a drága szem, melynek minden részecskéje az életet jelenti.

Negyven aratópár vágja itt a gabonát, mert úgy meg keverte a legutóbbi vihar, hogy jó, ha 60 holdnyit le lehet géppel vágni. S van olyan búzájuk is, — negyven holdnyi, amelyik áll, szálegyenesen, mégis kiskasza kell hozzá, mert nem tudják géppel vágni Olyan magas, hogy egy meglett ember eltűnik benne. Míg meg-megállnak egy percre megpihenni, elmlorzsolgat- nak egy-egy kalászt, s számít- gatnak: 15 mázsa lesz az átlag előreláthatóan, de lesz olyan táblájuk, ahonnan 22-őt is levesznek.

Még lábon áll a búza nagy része, de a sorsát azért már eldöntötték. Osztanak minden munkaegységre 5 kilogrammot, ez elég lesz az egész évi kenyérre, s a többit eladják. Az alig 500 holdas termelőszövetkezet hat vagonnyi gabonát ad el az államnak.

ARAT

jó a termés a

A MEGYE

termelőszövetkezetekben

AZ ATKÄRI MICSURIN TSZben a kaszások mellett már dolgozik a gép is. Gyorsan érik a gabona, még le sem vágták az árpát, s már lassan a búzát is lehet vágni. Nagy szükség van a gép segítségére, hogy ne peregjen el a termés egy része. Itt segítségül jöttek a gyöngyöshalásziak is. Amiolyan kölcsönös segítségnyújtásról van szó. A gyöngyöshalásziaknak nincs csak szőlőjük, jól jön a búza, amit kapnak az aratásért, a micsurmistáknál meg kevés az ember, nagyon elfér a segítség az olyan gabonában, amit eléggé megcsúfolt a vihar.

A VÄMOSGYÖRKI HALADÁS TSZ

földjén két aratógép vágja az árpát.

Sok termelőszövetkezet már az árpa aratás befejezéséről is

—■ KI

hírt adott. A káli Vörös Hajnal már minden árpát learatott, s a besenyőtelki Béke útja, a poroszlói Béke és Haladás termelőszövetkezetekben sincs már lábon az árpa.

ARATNAK MINDENÜTT AZ EGYÉNIEK IS

A szihalmi, poroszlói, káli egyéni parasztok már nemcsak az árpa, de a búza aratásához is hozzáfogtak. A káliak, felhasználva az esztendős tapasztalatokat még tervet is készítettek. Figyelőszolgálatot szerveztek a tanácstagok, hogy állandóan megnézzék, milyen ütemben érik a gabona, kiszámolták azt is, hány kaszás van a faluban, nem kell-e segítség valamelyik parasztnak, aki nem győzi családjával aratni a gabonáját. Hogy gyorsabban menjen minden, már előre eldöntötték azt is, hogyan halad a cséplőgép, s a hordást azok

kezdik, ahová legelőször megy* a gép. Ami változást jelent at tervnél az elmúlt esztendők-* höz képest, az az, hogy ezút-* tál nemcsak a tanács vezetői* dugták össze fejüket, hogy mi-* lyen betakarítási tervet ké-t szítsenek, hanem tevékenyt résztvevők voltak maguk a dol-t gozó parasztok is, a tanácsta-} gok, a termelési bizottság tag-* jai. Az eredménye a közös* munkának az, hogy az árpát aratása után késedelem nélkül,! most már a beérett búzát ist vágják a káliak. }

Kevés olyan hely vani már a* megyében, — még az északit községeket is beleszámítva,* ahol ne aratnák már az árpát,* s a nagy melegben beérett* búza egyrészét is. Most már| a gyors betakarításon múlik, } hogy a tavalyinál jobb tér-} mésből mennyi kerül a mag-} tárakba. }

(deák)l

S ŰGYEE Bajai

és egy terhes asszonyt azzal, hogy az autóbuszon többen vannak, mint a megengedett létszám. Mi is csatlakozunk Erdélyi Vilmos megállapításához, hogy a MÁVAUT fenti két alkalmazottja emberségből elégtelenre vizsgázott.

xxx

Tajti Ferenc, hevesi lakos a hevesi KTSZ-re panaszkodik, ahol egy ablakot csináltatott, melynek árát a KTSZ 1400 forintban állapította meg. Amikor az ablakot ki akarta váltani, közölték vele, hogy a közbejött áremelkedés miatt 600 forinttal több az ára. Közölték vele, hogy amennyiben záros határidőn belül ki nem váltja az ablakot, eladják és a

A „Kis ügyek’1 rovatban ma először Magyar Györgynek üzenünk, akinek Gyöngyösön gyermeke született és a járás- bíróság havi 180 forint tartásdíj fizetésére kötelezte. Az anya igen nehéz körülmények között él, ráadásul most beteg és a lelkiismeretlen apa még ezt az alacsonyösszegű tartásdíjat sem küldi. Az emberek nyilvánossága előtt figyelmeztetjük kötelességére, hiszen a saját gyermekének sorsáról van szó ,

XXX

Erdélyi Bertalantól kaptunk levelet, aki a tüzelőutalványok körül felmerült hibákra hívja fel a figyelmet. Meg kell mondanunk, hogy nem az 6 panasza az egyedüli e téren. Köztudomású, hogy a tüzelőutalványok meghatározott ideig válthatók be, s előfordul, — és ez a gyakori eset, — hogy érvénytartamuk lejárta előtt két-három nappal kézbesítik tulajdonosaiknak. Sok tüzelőutalvány lejárt amiatt is, hogy a TÜZÉP-nél csak rossz, poros, használhatatlan szén volt. Ha valaki mégsem akarta tüzelőutalványát elveszíteni, kénytelen volt ezt a minősíthetetlenül rossz tüzelőt átvenni. A kis emberek érdekében sürgősen változtatni kell ezen a tarthatatlan helyzeten.

XXX

Erdélyi Vilmos hatvani MÁV dolgozó levelében mélységesen elítéli a G. J. 872-es számú június 15-én Hatvan-Hort- Ecséd útvonalion közlekedő autóbusz személyzetét, akik a 33 fokos kánikulában az országúton embertelen módon leszállítottak két kisgyermekes anyát,

Vadmeggy, A Mátra és a Bükk erdeiben nagy mennyiségben találhatók a vadon növő gyümölcsök, gyógynövények, gombák és egyéb melléktermékek. A hegyvidékek lakói az elmúlt hetek bőséges esőzései után a napokban megkezdték az értékes termékek összegyűjtését. Megszokott nyári foglalkozásként jelenleg több, mint 2000 ember szedi a nagy tömegben található tinóra gombát, a legkedveltebb gomba-fajták egyikét. A sokszor 20-25 dekás gombákból rövid idő alatt több, mint 200 mázsát gyűjtöttek össze, melyek egyrészét friss állapotban, más részét pedig szárítva juttatják el a fogyasztókhoz. Mivel az időjárás rendkívül kedvez a gombák szaporodásának, a gyűjtők úgy

befizetett előlege is elvész.

Nem hisszük, hogy az áremelkedés ilyen nagy mértékű volt, valószínű, hogy az előkalkulációban volt a hiba.: Minden esetre a KTSZ hibája^ miatt nem szenvedhet kárt! Tajti Ferenc. t

xxx t

Jenei Józsefné, Csőke Jó-* zsefné, Eger, Lenin út 65 szám* alatti lakosok a köztisztasági* hivatalra panaszkodnak, amely* hat hónap óta, többszöri sür-t getés ellenére sem hajlandó} a ház WC-jét kitisztítani. Hat} kisgyermek lakik ebben a ház-i ban és nem hisszük, hogy ma-} gyarázni kellene azt a súlyos 2 veszélyt, amelyet az udvaron» folydogáló szennylé jelent. }

l — í- külföldnek !

♦

«

számítják: az idei szüret 80—' 100 ezer forinttal több bevételt biztosít, mint a múlt esztendőben.

A hegyek déli fekvésű lejtőin már érik az értékes vadmeggy is, amelynek jelentős részét értékes valutáért külföldre szállítják. Csak a Bükk- ből előreláthatólag 20-25 vagon vadmeggyet exportálnak a hónap folyamán.

A film meséje szerint két fiatal: egy férfi és egy nő visszatérnek Egerbe, diákéveik szin helyére. Az csak természetes, hogy felkeresik a Szépasszony völgyet is. A rendező éppen ezt a jelenetet állítja most be, — ahol természetesen van zene is, borozgatás is, no meg szalonnasütés is

«■•a

■!!í

A két főszereplő a felvevőgép előtt

Varga Gyula és Pálfalvi Éva, az Egri Gárdonyi Géza Színház művészei játsszák a film két főszerepét

Fejér Tamás, a film rendezője és Magyar József operatőr, az egyik műemlék homlokzatát fényképezik

— BRIT NEMZETKÖZÖSSÉGI miniszterelnökök hétfőn

Stassen leszerelési javaslatairól tárgyaltak.

MÁRKUSZ LÁSZLÓ képes- riportja. m

AZ ERDŐK MESTEREI KÖZÖTT

A TERMÉSZETIMÁDÓ ember számára nincs jobb érzés, mint nyár elején a erdőben, a dús lombkoronájú bükk és tölgyfák, a bódító illatot árasztó hársfák, a karcsú minaretre emlékeztető gyertyáníak tövében járni és ismerkedni a végtelennek látszó Bükk hegység titkaival, csodálatba ejtő ezernyi szépségével. Akik nem ismerik behatóan az erdő rejtelmeit, titkait, azok úgy gondolják, hogy az erdő az egy „magától” létező természeti adottság, bár olykor-olykor jönnek az emberek gépekkel, szerszámokkal és a kivágják, ledöntögetik az iparnak, a tüzelőnek való fát. Kétségtelen, a természet sem mostoha áldásaival. De ahhoz, hiogy a vadon, a természet jóvoltából kialakult erdőségek valóban hasznosaik legyenek és azt a célt szolgálják, amire leginkább szüksége van az emberiségnek, keményen kézben kell tartani. Fel kell venni a versenyt az időjárással, az évszázadokon át kialakult természeti ellentétekkel, s mindezt azért, hogy az értékes erdő valóban az ország egyik kincsestára legyen.

S ennek a szép és felelősség- teljes munkának a mesterei az erdészek, az erdőmémökök, a munkások, akik télen, nyáron, esőben, hóban tapossák az erdőt, járják a dűlőket, hogy minden úgy legyen, ahogy

rendjén van. Sokáig magam is úgy gondoltam, hogy az erdésznek van a legjbbb dolga a világon. Reggelente jól megrakja a tarisznyáját, vállára akasztja a puskáját és kirándulgat az erdőbe, ha meglát egy vadat lepuffant ja, abból este jó bográcsgulyást főz és másnap kezdi újra elölről. Ennek a tévhitnek az ellenkezőjéről csak most győződtem meg, mikor egy szép júniusi napon kintjártam a nyugatbükki állami erdőgazdaság vígkedélyű erdészeivel, mérnökeivel a cserépfalusi erdészetben, hogy eredeti környezetben megbeszéljük, megvitassuk: mi a tennivaló, mint kell munkálkodni a jövőben az erdők felújításáért. A népes családnak beillő gyülekezetnek a gazdaság negyvenötéves tapasztalattal rendelkező idős erdőművelési előadója: Urbánfi Ignácz apai szeretettel ismertette a sok, szép feladatot

ERDÉSZEINK, mérnökeink, munkásaink az utóbbi évtizedben sokat tettek az erdők helyes neveléséért, fejlesztéséért — mondta. De látnunk kell, hogy amit tettek, az csak egy csepp a tengerben. A munkának a dandárja, a java még hátra van. Mindenek előtt

minden erdésznek azt kell figyelembe venni, hogy helyes és minden tekintetben hasznos erdőművelést csak az elmélet és a gyakorlat szoros egybekapcsolásával lehet biztosítani.

Mi volt a helyzet eddig? Sok szép elméleti szavakat hangoztattunk, beszéltünk erről is, beszéltünk arról is, csak a szép szavakat nem vittük át a gyakorlatba, nem támaszkodtunk a tudományos erdőművelés tapasztalataira. Ezekután felmerüli a kérdés, mit kell tehát tenni a jövőben? Hozzá kell látni a tudományos erdőműveléshez, amely elsősorban alapja a korszerű, hasznos termelésnek. A gyakorlati erdőművelők elsősorban és mindenek előtt a termőhely tipológiájával, talaj összetételével

ismerkedjenek meg, mert ez adja meg az alapját és ezen múlik, hogy több, vagy kevesebb fát termelünk és olyan erdőségek alakuljanak ki, amelyek az elkövetkező évtizedek, évszázadok során utódainknak is több és jobb fatömeget biztosítanak.

Az elhangzottakat rövidesen a gyakorlati ismeret követte. A jelenlévőkkel együtt felkerekedtünk és megtekintettük, hogyan kell helyesen a talajvizsgálatokat elvégezni, amelyből következik majd az erdőtelepítés módszerei, fajtái, milyen talajösszetételnél, milyen fajták ültetése, természetes szaporítása a legalkalmasabb. A résztvevő fiatal szakemberek hozzáértően vizsgálgatták a feladatokat: milyen az éghajlat, milyen a termőhely mélysége, tápanyag mennyisége, savanyúsága, fizikai szerkezete. Kovács Jenő, a bélapátfal- vai erdészet fiatal vezetője öreg, tapasztalt erdésznek is beillő szaktudással, határozottsággal beszélt a jelenlévőknek, akik előtt ugyan nem egészen újkeletű ez a tudomány, dehát eddig inkább csak beszéltek róla, mintsem hogy csinálták. Ezért volt tehát lényeges és igen hasznos ez a tapasztalat- csere, valamint a gyakorlati bemutató.

Négy különböző összetételű talajt vizsgáltak meg közösen az erdészek, az ötödikről aztán már saját maguk, ki-ki a maga meglátása szerint alakította ki véleményét. A feljegyzett vizsgálati eredmények az adott esetben lényegében megegyeztek, kisebb eltérések voltak ugyan egyik-másik erdész megállapításaiban, de ezek különösebben nem befolyásolták

a közös eredményt, összegezve a gyakorlati bemutató elérte célját.

Ehhez természetesen hozzájárult Bánki Gyula, az országos erdészeti főigazgatóság tudományos előadója is, aki nagy tudásával, bővebb előadások keretében támasztotta alá elméletileg a gyakorlati bemutatókat.

AZ IGEN ÉRDEKES és az

erdészetet forradalmosító tapasztalatcsere még sok más dologban is megmutatta: Értékes volt ez az összejövetel azért is, mert több kisebb nagyobb probléma is feltárásra került. Többen megállapították, hogy a cserépfalusi erdészet erdészháza megengedhetetlenül elhanyagolt állapotban van, szükségszerű tehát, hegy a vezetőség aktív vezetésével mielőbb helyrehozzák. — Mások arról beszéltek, hogy a helyes gyakorlati erdőműveléshez szükséges egy szakképzett, minden tekintetben megfelelő munkásgárda kialakítása. Jelenleg ugyanis nem valami rózsás a helyzet ezen a téren, elsősorban azért nem, mert a bérezéseket kifogásolják a munkások. Célul tűzték ki, hogy megpróbálnak ilyen vonatkozásban is új helyzetet

teremteni a jövőben. A gyakorlat teszi az embert mesterré, tartja a közmlondás és ez a megállapítás különösen vonatkozik az erdő munkásaira. Olyan munkásgárdát kell kialakítani, amelynek szívéhez nő az erdő és ott éli le életét öreg napjaiig. A beszélgetések közben szóbakerült az is, hogy jelenleg facsemetékkel sem állnak úgy az erdészetek, ahogy az szükséges vtolna. így nem tudják mindenkor az adott talajviszonyoknak megfelelő fafajtákat ültetni, jövő feladatainak egyikét tehát a megfelelő csemetenevelésre kell fordítani. Ezzel a megállapítással kapcsolatban arra kérték a jelenlévőket, hogy maghozáskor mindig csináljanak termésbecslést és azt tudassák az illetékes vezetőkkel.

AZ ERDŐ MESTEREI kifejezték azt a véleményüket, hogy ilyen és ehhez hasonló tapasztalatcseréket a jövőben is rendezzenek, annál is inkább, mivel sok a fiatal szakember és fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükséges. Legközelebb Tiszafüreden lesz egy tapasztalatcsere, ahol az árterületek erdősítésének problémáiról tartanak majd gyakorlati ismertetőt. Jó munkát, erőt, egészséget az erdészek nehéz, de szép és felelősség- teljes munkájához.

ENDRÉSZ SÁNDOR