Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)
1957-06-01 / 43. szám
4 0 J TTON 1957. június 1. , szombat ORSZÁGOS ÉRDÉK CONTRA HEVES MEGYE mi lesz az egri színházzal különösebb számolási tehetség ahhoz, hogy megállapítsuk: meglehetősen messze eső Miskolcról ennyi kiutazás, milyen jelentős anyagi befektetést igé nyel, nem beszélve arról, hogy a miskolci díszletek nem megfelelők az egri színpadra. Egy héten túl, márpedig egy-egy operett hosszabb ideig van műsoron, az operett-társulat tagjainak 120 forintos házbe rhozzájárulást kell fizetni, számos egyéb más költség mellett Már ennyiből is kiviláglik, hogy a gazdasági okok nem okok ebben az esetben, hogy a Miskolchoz csatolás nem megtakarítást, ellenkezőleg, további költségemelkedést eredményezne. Itt is van ok és lehetőség a vitára. Kétség sem férhet ahhoz. hogy a fiatal, alig két éves múltra visszatekintő egri társultat nem ért el, mert nem is érhetett el olyan művészi színvonalat, mint a nagymúltú miskolci Nemzeti Színház. De az elmúlt két év sem múlt el nyomtalanul: bátor kezdeményezés, a művészi színvonal egyenletes és állandó emelkedése — ez jellemzi a fiatal társulat életét és munkáját. A megye dolgozói, ezen belül is az egriek, megszerették, és megszokták a színházat, amely mind jobban szerves egészévé vált a város életének. „Csak szervezeti változás lesz, megyei helyett területi színház, legfeljebb a patriotizmust sérti ez az intézkedés” — mondották az elgondolással kapcsolatban a minisztériumban. Ez a „legfeljebb” elég komoly dolog. A város és a megye történelmi és kulturális hagyományai hosszú évek óta szinte követelőén írták elő: ál- j landó színházat Egernek! Az I átlagember számára a kultúr- forradalom győzelmének legkézzelfoghatóbb jele, éppen e színház létrejötte és működése. Kultúrpolitikailag sem volna A Hétfői Hírek május 20-i száma „Több és jobb színházi előadást a következő évadban” címmel egy kedvesnek aligha mondható meglepetést tartogatott a Heves megyeiek, elsősorban az egriek számára. — Mint a lap írta: „Az egri színház megerősödését várják attól az intézkedéstől, hogy a nagyhírű, magymultú miskolci Nemzeti Színháznak lesz a kamaraszínháza”. E meghökkentő hír nem sajtóhiba útján került a lap hasábjaira, hanem az illetékes felsőbb szervek elgondolásait tükrözte. Mert nem másról, mint arról van szó, hogy bizonyos „gazdasági és művészeti” meggondolások alapján a következő színházi évadban a Művelődésügyi minisztérium — a Művészeti Tanács javaslatára — meg akarja szüntetni az egri Gárdonyi Géza színházat, illetőleg egy prózai részleg meghagyásával, mint kamarszínházat kívánja Miskolchoz csatolni. A Hétfői Hírek munkatársát erről Kenyeres Ágnes, osztályvezető tájékoztatta, s csak utólag. majdnemhogy az újságból értesültek erről az elgondolásról a szinház vezetői, s maga a megyei tanács is. Melyek azok az okok, amelyek állítólag szükségessé teszik az egri színház önállóságának megszüntetését? Igen alacsony az egri színház művészeti színvonala; gazdaságilag is ráfizetéses, országos érdek, hogv az ilyen színházakat megszüntessék, hisz például Miskolc „olcsóbb és jobb színházat” tud biztosítani a Heves megyeieknek. Vegyük boncolóra ezeket az érveket, amelyek egy fiatal, de máris szép eredményeket felmutatni tudó színház felett lennének hívatva elmondani az I utolsó ítéletet. Tény és való, hogy az ország gazdasági helyzete nagyarányú takarékosságot Követel minden vonalon, még a kultúra, ezen belül a színház területén is. Az egri színház évi 2.2 millió forint állami támogatást kapott, s megszüntetése — a prózai részleg meghagyásával — tetemes költségmegtakarítást jelentene, legalábbis látszólag. A helyzet azonban az, hogy a megyei tanács illetékesei, a színház vezetői már tárgyaltak arról, hogy helyes átcsoportosítással, bizonyos takarékossági rendszabályok életbeléptetésével 700 ezer forint évi megtakarítást tudnának elérni, az elmúlt évekhez viszonyítva, hozzátéve, hogy a megyei tanács költségvetésében is keresnének szükség esetén lehetőséget a színház „hazai” erőből történő támogatására. Ha alaposabban utána nézünk a dolognak, az is kiderül, hogy a Miskolchoz való csatolás egyáltalán nem gazdaságos. Az egri színház évi 450 előadást tartott a megyében, megszokták, megszerették, a megye, az üzemek, falvak dolgozói is igénylik is a mind gyakoribb és gyakoribb színházi előadásokat. Legalább! ennyi előadást kellene tehát! tartani a miskolci együttes tájrészlegének is. Nem kell tehát helyes az előbbrelépés helvett visszalépni, mert ez nem egyszerűen a patriotizmus — bár a jól értelmezett lokálpatriotizmus egyáltalán nem elítélendő valami — megsértését, hanem kulturális vívmányaink egy részének felszámolását jelentené. Két éven keresztül agyba- főbe dicsérték az egri színház munkáját a miniszteriális szervek, ez történt a budapesti fesztiválon is. Nem egyszer kellett felemelniük a megye vezetőinek tiltakozó szavukat, hogy nem helyes ez a túl gazdagon osztogatott dicséret, mert helytelen irányba befolyásolhatja az itt folyó színészi munkát. Két éven ke resztül ez történt, most a Művészeti. Tanács — amelynek összesen két vidéki tagja van, abból is az egyik éppen a miskolci színház igazgatója — elmarasztalja az egrieket — a harmadik esztendőben. Pedig, mint már elmondottuk, azóta csak fejlődik az együttes. Eléggé érthetetlen és furcsa tény ez, amelyet ismét nem lehet „országos érdekkel” igazolni, legfeljebb azzal, hogy kellenek az érvek az egri színház felszámolásához. Egyébként is helytelennek tartjuk az országos és az úgynevezett helyi érdek szembeállítását, különösen akkor, ha tudjuk, vagy legalább is alapos a gyanú, hogy többek között az egri színház megszüntetésével akarják egyrészt a miskolci színház rentabilitását fokozn1, másrészt új színházat szervezni a Dunántúlon. Arra van szükség, hogy a megye vezetőinek, a színház művészeinek alapos bevonásával, alapos és kellő megfontoltsággal tegyék mérlegre az egri színház ügyét, mely nemcsak egyszerűen néhány színész ügye, hanem egy megye kuiltúrájis életének, s ezen keresztül valóban az országnak az ügye is. (Gy. G.) Hallotta-e már ? ....... hogy a Földön a legalacsonyabb hőmérsékletet az elmúlt napokban az antarktiszi „Mimij” tudományos kutató intézetben mértek. A Kelet-i állomáson mínusz 70.1 fokra süllyedt a hőmérő ....... hogy két román mérnök igen egyszerű és olcsó eljárással üvegből készített porcelánt. A szakemberek igen nagyra értékelik az új találmányt, mely új lehetőségeket nyit a finom kerami- kában. ....... hogy Honsu és Kisu ja pán szigetek között 5 kilométer hosszú tengeralatti alagút épül. Az alagútban külön úttest készül a gépkocsik és külön a járókelők részére. ....... hogy Oklahomában érdekes új világrekord született. Josue Baxter 47 keménytojást evett meg három perc alatt — életben maradt. ....... hogy a tudósok megállapításai szerint az Atlanti Óceánban 20 ezer mázsa gabona termésének megfelelő tápérték található. Egy köbméter tengervíz 1,5 gramm fehérjét és közel 4 gramm szénhidrátot tartalmaz. .. .. hogy a Földön élő emberek percenként átlag 600 ezer csésze kávét isznak, 300 ezer tonna burgonyát, 4 tonna húst, 50 ezer darab tojást és 250 ezer darab cipót esznek. Percenként átlag két és fél millió levelet adnak postára, cilenc millió férfi hajt fel egy- egy pohár sört, 78 ezer nő próbál új kalapot, 3500 ember követ el bűncselekményt, és 2000-en vonulnak börtönbe. .... hogy a golyóstollat. — melyből ebben az évben már egy millió darabot gyártottak világszerte, egy Argentínában élő magyar, Bíró József találta fel. ....... hogy Japán még ma is „ő rzi” kétesértékű dicsőségét, hogy első helyen áll a világ öngyilkossági statisztikájában. Évenkint átlag 21.800 ember 1 lesz öngyilkos. FILM: SMETANA Jelentkezni lehet a mezőgazdasági technikum levelező tagozatára Kormányzatunk az idén is lehetővé teszi, hogy a dolgozók tanulhassanak a mezőgazdasági technikum levelező tagozatán, — amely négy év alatt nyújt képesítést a hallgatóknak. Az idén meginduló tanévre jelentkezhetnek mindazon dolgozók, akik: 1. A megyei, járási, városi pártbizottságokon, a tanácsoknál, az állami kísérleti és tangazdaságokban. gépállomásokon, termelőszövetkezetekben, vagy mezőgazdasági vállalatoknál dolgoznak és munkakörük ellátásához középfokú képesítésre van szükségük. 2. Elvégezték az általános, vagy elemi iskola nyolc osztályát, illetve az ezzel egyenértékű középiskola négy osztályát. 3. 18. életévüket már betöltötték, de ötvenedik évükéi még nem. A 20. és 23. év közötti férfiak csak abban az esetben nyernek felvételt, ha tényleges katonai szolgálatuknak eleget tettek, vagy ha katonai szolgálatra való alkalmatlanságukat igazolják. A technikum igazgatójához a tintával, sajátkezűleg irt kérvényhez mellékelni kell: Születési anyakönyvi kivonatot, utolsó, iskolai bizonyítványt, származási igazolást, munkahely vezetőjének javaslatát. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A mennyiségtanból szóbeli, a magyar nyelv és irodalomból írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek a jelentkezők. PECH Göteborg, 1861... A gazdag svéd kikötő-városban összegyűltek a művészet kedvelői, hogy meghallgassák a fiatal és tehetséges cseh zeneszerző. Bedrich Smetana búcsúhangversenyét. Á jelenlévők között ott van Fröda asszony, Smetana egyik csodálója, kedves barátja. A zeneszerző fájdalmasan búcsúzik barátaitól, de szíve parancsát követve visszatér hazájába, hogy maga is tevékenyen résztvegyen a fejlődő prágai művészi életben. Hazatérése után vitába keveredik a fiatal Smetana egy olyan konzervatív csoporttal, mely kételkedik az önálló cseh nemzeti opera megteremtésében. Smetana elhatározza, hogy megcáfolja a konzervatívok állítását. Rövidesen egy drámai operát szerez; A brandenburgiak Csehországban. Még be sem mutatták az első operáját, amikor már Az eladott menyasszony című vígoperáján dolgozik. A közönség várakozáson felüli lelkesedéssel fogadja az operát, de Smetana ellenfelei hallgatnak. Később szomorú napok virradnak a cseh népre. A poroszok megtámadják az országot, elfoglalják Prágát. Smetana barátai tanácsára Dél-Csehországba utazik, s ott a táj vad, romantikus szépsége új melódiák, új művek alkotására ihleti. Visszatérte után az Ideiglenes Színház karmestere lesz, s résztvesz a Nemzeti Színház építésére indított gyűjtésben. Az új színház alapkövének letételekor mutatják be a Dalibor című operáját. A harmadik opera után kudarcok következnek, s a nagy mester feleségével együtt lányához költözködik. Itt éri élete nagy tragédiája, — megsüketül. 1883 a Cseh Nemzeti Színház megnyitásának napja. A premieren Smetana operája, a Libuse szerepel. Az igazgatóság nem küld külön meghívót a nagy mesternek, a közönség azonban lelkes tapsai ünnepli a nagy zeneszerzőt, aki annyi szépséget és örömet adott hallgatóinak. Hatvani Vörös Csillag: Június 1—5-ig: Gyötrelmes éjszaka. Június 2-án vasárnap délelőtt matiné: Aranyalmafácska. Hatvani Kossuth: Június 1—5-ig: Éjszaka a Mont Blancon. Füzesabony: Június 1—3-ig: Bagdadi tolvaj. Június 4—6-ig: Riadó a hegyekben. Pétervására: Június 1—2-ig: Hannibál tanár úr. Június 4—5-ig: Vörös pipacs. Heves: Június 1—3-ig: Visszaélés. Június 4—6-ig: Mary hercegnő. ♦ mm Egri Vörös Csillag: Június 1—5-ig: Nevetés a paradicsomban. Június 2-án vasárnap de. matiné: Rejtett folyosó. Egri Bródy: Június 1—2-ig: Smetana. Június 4—5-ig: Hamlet. Gyöngyösi Szabadság: Június 1—5-ig: 306-os ügy. Június 2-án vasárnap de. matiné: Furfangos fejedelem. Gyöngyösi Petőfi: Június 1—-5-ig: Játék az életért. Június 2-án vasárnap de. matiné: Bűvös szék. T.T.I.T. előadások Egerben Június 3-án, hétfőn este 6 órakor a Főiskolai növénytani előadótermében lesz a Szülőknek a nevelésről c. előadássorozat első ellőadása: A gyermek, a szülő, meg a tanulás. Előadó: Kristóf László, a III. sz. isk. igazgatója, a TTIT pol. szakosztály tagja. Június 4-én, kedden este 6 órakor a Főiskola zenetermében Garibaldi emlékest lesz, a nagy olasz szabadsághős halálának 75. és születésének 150. évfordulója alkalmából. Előadó: dr. Molnár József főiskolai adjunktus, a TTIT tört. szakosztály titkára. Június 4-én. kedden este fél 6-kor kezdődik a 3 hónapos eszperantó tanfolyam a TTIT klubban. Június 5-én, szerdán este fél 8-kor Linné emlékünnepély a TTIT klubban. Ünnepi megemlékezést tart dr. Hortobágyi Tibor főisk. tanár, a TTIT elnökségének tagja. x Kiállítás nyílik június 1-én (szombaton) du. 5 órakor Gyöngyösön a Járási Tanács nagy tanácstermében a TTIT és a Könyvtár rendezésében Effel francia karikaturista rajzaiból készült fényképmásolatokból. A kiállítás nyitva június 1—10-ig, naponta de. 10—1-ig és du. 4—7-ig. Itt a világ vége! Biztos! Eszti nénitől hallottam, aki a Kacsaparton lakik és Juli néni is megerősítette a Csákóból. „Itt volt“ az üstökös, „jelzetté a többi idő kérdése csupán. Sőt. Tegyük fel, a világ vége már be is következett. Gábor ’ arkangyal megfújta a harsoná- , Icát, a sírok lakói feltápászkod- ’ tak, s most a letűnt évszázadok pihenő vándorai nagy mértékben megnövelik az IBUSZ idegenforgalmát. A szűk sírok lakói nagyot ásíto.nak, körülnéznek a nagyvilágban, s a mostani életről mindegyik tesz egy-két megjegyzést a maga stílusában: MÓZES: Az én „választott népemnek° még semmi baja sem volt Egyiptommal?... MOHAMED: Ma helikopterrel mennék Mekkába! NÉRÓ: Napalmmal jobban tudnám Rómát felgyújtani. PARACELSUS: És még engem tartottak kuruzsiónak! Hát a penicillin? Az is csak gomba? Nincs igazam? COLUMBUS: Nna! Ezt a (]H a világ vége Sxínhás] műsora Június 1 szombat: Egerben este fél 7 órakor: diadalmas asszony. Katona bérlet. Erdőtelek, este fél 7 órakor: néma levente. Június 2 vasárnap: A diadalmos asszony. ;Bé szünet. Június 3 hétfő: Nincs előadás. Június 4- kedd: mot nem viszek magammal, mert Darwin azóta folyton gyanusítgat! DARWIN: Nem hiszi el, hogy a majomtól származik? Borotválkozzon fél éven át magyar zsilettel, s utána nézzen a tükörbe! ARCHIMÉDES: Most, amióta látom az egri strandon ezt a sok kövér nőt. kezdek kételkedni a tételemben... ANDERSEN: Egy csomó napilaptól kaptam ajánlatot, de én a Szabad Európához Szerződöm. * PLÁTON: Torkig vagyok a f piától szerelemmel, nem tud I valami jó nőt? t HITLER: Auschwitzban én I is produkáltam valamit, de mi J az Hirosimához képest! Hajaj, » ha énnekem atombombám lett I volna... t PASTEUR: Ahogy így élné- ■> zem a bugi-vugit, meg a Rock * and Rollt, belátom, hogy hiába • fedeztem fel a veszettség eile- * ni szérumot... j —pala— t második részébe Dulles mindig beleköpne. VERDI: Tegnap találkoztam a Trubadúrral egy vendéglőben, alig ismertem rá! GEOTHE: A „Panzerfaust- hozu semmi közöm. JOHANN STRAUSSZ: Jajj de fáj mindenem! Teljesen elcsépeltek! NOBEL ALFRÉD: Vájjon kapnék az ,,amik’‘-tól Nóbel- díjat? EINSTEIN: Hogy jók-e a Tarzán regények? Teljesen relatív dolog. SEHEREZÁDÉ: Divatba jöttem, hála a magyar slágerszerzőknek. De vegyék tudomásul, hogy nem bírom az olyan férfiakat, akik ezeregy éjszakán át csak meséltetnek maguknak... NOÉ: Ha mégegyszer özönvíz lesz, atomhajtású tengeralattjáróval megyek, de majmai Amerikát nem lennék hajlandó felfedezni! DON QUIJOTE: Eltüntették a szélmalmaimat! Na jó, ha szélmalom harc kell, azért még itt a Patyolat... J. S. BACH: Ha tudtam volna, hogy a jazz így fizet, Rock and Rollt írtam volna fugáim helyett. NAPOLEON: Mennyi is ma a „napcsi” árfolyama zúgban? MONTECUCCOLI: Az atomháborúhoz három dolog kell: dollár, dollár és dollár. DANTE: Mi az én Comédi- ám egy francia kormányválsághoz képest? EDISON: Pardon! A villa- mosszéket nem én találtam fel... MADÁCH: Ember küzdj és fúrva fúrjál! TOLSZTOJ: Sajnos, ma nem tudnám megírni a „Háború és Békét", mert a mű
