Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)

1957-06-08 / 45. szám

1957. június S. szombat 0 J 0 T O N 3 „As amit tettek ellenforradalmi cselekmény volt 66 • • • (Folytatás a 1. oldalról) Az utolsó szó jogán .. . JOÓB LÁSZLÓ: A rendszer neveltje vagyok, nem törekedhettem tehát meg­döntésére. Cselekedeteimért felelősséget érzek, s ma már nyilvánvaló előttem, hegy ha győz az ellenforradalom, azóta én sem lennék életben. Azt akartam, hogy vér nélkül hi­daljuk át a nehéz időket. Ez a per tanulságos veit, nemcsak a vádlottak, de a többi ember számára is. Igazságos ítéletet kérek. CZAGA ISTVÁN: Nem akartam megdönteni a Népköztársaság hatalmát, igaz­ságos ítéletet várok. TOMPA ANDRÁS: Nem tudtam hogy hova tar­tunk. Abban az időben nem lehetett józanul gondolkodni. Kérem a bíróságot, vegye fi­gyelembe, hogy 12 évig becsü­lettel igyekeztem dolgozni, s nem volt szándékomban meg­dönteni a fennálló társadalmi rendet. Ha mégegyszer szembe kerülnék az ellenforradalmi bandákkal, tudnám a köteles­ségem — lőnék rájuk az utolsó töltényig. KÁDAS GÉZA: Belátom, hogy hibáztam, saj­nálom hegy mindez megtör­ténhetett. Igazságos ítéletet várok. RÓZSA KÁLMÁN: Mégcsak kijelentést sem tet­tem, hogy meg akartam dönte­ni a Népköztársaság hatalmát. TORMÁSSY TIBOR: Azt a parancsot kaptam, hogy védjem a Lyceumot. Azt az utat láttam becsületesnek, ha ott maradok a századdal. A század tevékenységéért válla­lom a felelősséget. MÄRTONFFY DÉNES: Én a rendet akartam meg­tartani, nem tudtam, hogy az ellenforradalom szolgálatába álltam BATTIIA ANDRÁS: Ismétlem, nem érzem ma­gam bűnösnek. Nem vettem részt semmi eseményben. Csak — hangsúlyozom — munkát vállaltam — fizetésért. Kérem a bíróságot, mentsen fel a vád alól. BÓTA JÓZSEF: November 4. óta nem vettem reszt semmi ellenforradalmi tevékenységben, Kérem a bí­róságot, mint megtévedt em­bernek, adjanak lehetőséget, továbbszolgálhassam a népet. A Budapesti Helyőrségi Katonai Bíróság pénteken hirdetett ítéletet A Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szer­vezkedés vezetése miatt a ka­tonai bíróság Joób László fő­hadnagyot 15 évi börtönbünte­tésre, egyes jogainak gyakor­lásától 10 évre való eltiltásra, lefokozásra és teljes vagyonel­kobzásra ítélte. Czaga István főhadnagyot 13 évi börtönbüntetésre ítélte, — egyes jogainak gyakorlásától 10 évig eltiltotta, s elrendelte lefokozását, és teljes vagyon­elkobzást. Tompa Andrást 13 évi bör­tönbüntetésre, állásvesztésre, egyes jogai gyakorlásától 10 évi eltiltásra, teljes vagyonel­kobzásra ítélte. Tormássy Tibor tartalékos századost 12 évi börtönbünte­tésre, egyes jogai gyakorlásától 10 évi eltiltásra, lefokozásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szer­vezkedésben való tevékeny részvétele miatt Kádas Gézát nyolc évi börtönbüntetésre, egyes jogai gyakorlásától öt évi eltiltásra, s fele vagyoná­nak elkobzására ítélte. Rózsa Kálmánt hat évi bör­tönbüntetésre, egyes jogai gyakorlásától öt évi eltiltásra, s fele vagyonának elkobzására ítélte. E'artók Lászlót nyolc évi börtönbüntetésre, egyes jogai gyakorlásától öt évi eltiltásra, fele vagyonának elkobzására ítélte. Mata Józsefet nyolc évi bör­tönbüntetésre, egyes jogainak gyakorlásától öt évi eltiltásra, fele vagyonának elkobzására ítélte. Bitskey Aladár tartalékos őrnagyot négy évi börtönbün­tetésre, egyes jogai gyakorlá­sától öt évi eltiltásra, lefoko­zásra, fele vagyonának elkob­zására ítélte. Mártonffy Dénes tartalékos századost öt évi börtönbünte­tésre, egyes jogainak gyakor­lásától öt évi eltiltásra, lefoko­zásra, fele vagyonának elkob­zására ítélte. Soltz József tartalékos szá­zadost nyolc évi börtönbünte­tésre, egyes jogainak gyakor­lásától öt évi eltiltásra, lefoko­zásra, fele vagyonának elkob­zására ítélte Faragó Lóránd tartalékos főhadnagyot két évi börtön- büntetésre, egyes jogai gya­korlásától öt évi eltiltásra, le­fokozásra, fele vagyonának el­kobzására ítélte. Battha Andrást hat évi bör­tönbüntetésre, egyes jogainak gyakorlásától öt évi eltiltásra, fele vagyonának elkobzására ítélte. Bóta József tartalékos fő­hadnagyot két évi börtönbün­tetésre, egyes jogai gyakorlá­sától öt évi eltiltásra, lefoko­zásra, s fele vagyonának el­kobzására ítélte. Az ügyész a bíróság ítéletét tudomásul vette, a vádlottak és a védők enyhítésért felleb­beztek. KOVÁCS ENDRE Szilárd fegyelem nélkül nincs korszerű termelés — ezt vallják a gyöngyösi 12-es aknánál Vasárnap délelőtt a gyöngyösi főtéren Úttörőink életéből Az elejtett úttörő lobogót is­mét lengeti a szél. Elet költö­zik az elárvult csapatottho­nokba, ismét munkához látnak az őrsök, a rajok. így történt ez nálunk, Adá- cson is. Az októberi ellenfor­radalom következtében megakadt az úttörő élet len­dületes. gördülékeny, sokrétű továbbfejlődése- De egy kis ki­esés után újraéledt a munka. Az önkéntesség alapján 480 tanuló közül mintegy 80 hatá­rozta el, hogy kiveszi részét a közösségi életből, s tovább fej­leszti az ifjúsági mozgalmat. A fiatalok méltóképpen meg­ünnepelték május 1-ét. A ta­nácsháza udvarán rendezett ünnepségen versekkel, énekek­kel. dobokkal és színdarabbal köszöntötték a munkások nagy ünnepét, majd délután sport­műsorral. Arra is törekednek a pajtá­sok, hogy elmélyítik az úttörő barátságot a távolabb lakó községek pajtásaival is. így látta vendégül a pajtásokat a maklártályai úttörőcsapat. El­beszélgettek egymással, milyen munka folyik és hogyan zajla­nak le a foglalkozások. Végül labdarúgó mérkőzést rendeztek a két község úttörői között. NAGYVÁRADI JÁNOS csapatvezető HA MÁS ÜZEMEKHEZ vi­szonyítjuk a mi helyzetünket, akkor nincs okunk a szégyen­kezésre — feleli kis megelége­dettséggel hangjában Miskei László elvtárs, a gyöngyösi XII-es akna pártszervezetének titkára. A beszélgetés és a feltett kérdés is a munkafegyelem kö­rül forog, amely — mondjuk meg őszintén — nem éppen a legjobb a megye üzemeiben, s úgy tudjuk, hogy más megyék ipari üzemeiben, bányáiban sem. Az ellenforradalom, a sztrájk,'az időbérre való átté­rés, a munka szervezésének nehézségei nyomán még ma sem állt teljesen helyre az a munkamorál, amely nélkül el­képzelhetetlen a tervszerű, s főleg eredményes munka. A fenti kijelentés bizonyítá­sára Miskei elvtárs rögtön hoz­záteszi: — A mi bányaüzemünknél a munkaidő nyolc óra, s ebben nincs benne sem a leszállás, sem a kiszállás... A nyolc órát lent töltik el a munkahelyen a dolgozók. Bernáth Viktor főmérnök, a XII-es akna üzemvezetője el­mondja azt is, hogy a beveze­tett szakmánybér kétségkívül hozzájárul a fegyelem megszi­lárdulásához. Egy-egy csapat megkapja a munkát, az érte járó bér megjelölésével, s a csapat tagjai együttesen felel­nek a végzett munkáért. Ter­mészetesen akadnak még olya­nok, akik más bőrén akarnak élősködni, de ezeknek nem sok jövőt lehet jósolni, nem tűrik meg maguk között a lógóst a kollektív bérben dolgozó bá­nyászok. Az októberi események után) elszaporodott a lopás is a bá­nyában. Úgy hordták, vitték az anyagot — nem is kevesen — mintha közprédára bocsáj-! tóttá volna valaki. Volt olyan. I akinél az ellenőrzéskor 14 j csapágyat találtak, amelyhez 14 görgőt kellett szószerint szétverni, pedig — az árán túl — rendkívül nehéz a görgők beszerzése. De vitték a bánya­fát is, a legkülönbözőbb mére­tekben. függetlenül attól, hogy használható-e még a bánya­művelésben, vagy sem A párt- szervezet javaslatára aztán az üzemvezetőség igen határozot­tan és keményen lépett fel az ilyen jelenségekkel szemben, akadt olyan, akit fegyelmi 1 útont azonnali hatállyal elbo-‘ csájtottak, akadt olyan, aki csak figyelmeztetést kapott. Mindenesetre ma már becsüle­te és tisztelete van a nép va­gyonának! Hasonló keménységgel lép­nek fel azokkal szemben, akik még ma is lazítani próbálják a munkafegyelmet. Az igazo­latlan hiányzónak még véletle­nül sem írják át mulasztott műszakját a szabadság terhé­re, azoknak pedig, akik rossz minőségű munkát végeznek, vagy lógnak lenn a munkahe­lyen. levonják műszakjuk egy részét. Nem is itt van a fő problé­ma, mint Bernáth Viktor és Miskei László elmondták. A legnagyobb baj a „betegek” körül van. Mióta beköszöntött a tavaszi és nyári munka ide­je, lehet szőlőt kapálni, per­metezni, meglehetősen magas napszámbérért, feltűnő módon elszaparodtak a betegek. A té­li hónapokban egykézen meg­lehetett volna számolni a táp­pénzesek számát, ma rendsze­resen 60-70 embernek fizet az állam táppénzt. Az üzem vezetősége, a párt- szervezet most elhatározta, hogy utánnanéz ennek a be- tegséghulllámnak. Nem lehet tűrni, hogy a táppénzesek jó­voltából, naponta mintegy 15- 20 vagon szén essen ki a ter­melésből. Annak ellenére, hogy meglehetősen nagy területről járnak ide dolgozni, megtalál­ják a módját, hogy rendszere­sen ellenőrizzék a betegek „ál­lapotát”, s azok ellen kemé­nyen eljárjanak, akik a kapa mellett keresik „gyógyulásu­kat.” Az a határozottság, amely­lyel fellépni kívánnak most az üzem vezetői a gyanúsan sok „betegséggel” szemben, s amellyel felléptek a népva- gyon herdálása, a munkafegye­lem bármilyen formájú lazítá­sa ellen, — meghozta ered­ményét. „Szépek a fizetések — szép munkát várunk” — hangoztatja Bernáth, s öröm­mel kell megállapítani, hogy a „szép” munka eredménye nagyon is lemérhető. Az el­múlt havi tervét is túlteljesí­tette a bánya, ebben a hónap­ban is rendszeresen felszínre kerül a 100 vagon szén, amely­re oly nagy szüksége van az országnak. A gyöngyösi XII- es akna vezetői, egyszerű dol­gozói is felismerték és megér­tették: szilárd fegyelem nélkül nincs megfelelő Ütemű ter­melés. (Gy...ó) ÉRDEKES HÍREK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL vvwvyvvyvvww»vi?AA/wvwyy] Mire képes az apai büszkeség? J. P. Spencer vancouveri (Kanada) lakos, amikor meg­tudta, hogy a felesége egy kisgyermeknek adott éle­tet, kibérelt egy re­pülőgépet és egy félórán ke­resztül körözött a város fe­lett, egy 13 m hosszú transz­parenssel, amelyen az a fel­irat állt: „J. P. Spencemek lá­nya született!” A büszke apa azonban később kijelentette, hogy örömmámorának ilyen költséges kitörését csak első gyermeKének születésekor en­gedte meg magának. Ha igaz lenne, szép lenne . .. Sophia Loren, a világhírű olasz fUmszínésznő, aki sikereit szép­KIS ÜGYEK Kis ügyekről írunk most. Nem országos, vagy legalább is me­gyei érdeklődésre számottartő kérdésekről lesz szó. Néhány em­ber mindennapi kis problémájának megoldása érdekében emel­jük fel szavunkat. Néhány embernek szeretnénk segíteni és kér­jük azokat, akik az alant felsorolt kérdésben segíteni tudnak, — menjenek és tegyenek, ne többet, csak ami emberi kötelességük. Kis ügyek ezek. — Nekünk, kívülállóknak igen kis ügyek. De nekik, akiket ezek a kis ügyek foglalkoztatnak, igen komoly sokszor életbevágó dolgok. Es végeredményben nincsenek kis ügyek. Az emberek apró-cseprő bajai, problémái, panaszai egy vékába öntve adják az országos problémákat. Bajzáth Bertus Felsőtárkány- ban lakik. 82 éves, öreg, munká­ban megtört parasztember, aki reszkető térdekkel nap mint nap begyalogol Egerbe fát vágni. — „Vagyona“ egy fűrész és egy balta. Körülbelül egy hónapja, öreg, munkában elgyötört szervezete felmondta a szolgálatot. Rosszul lett az utcán, és bevitték a kór­házba. De közben elvesztette ke­nyérkereső szerszámját, fűrészét, baltáját. A szegény öreg hozzánk jött, hogy segítsük visszaszerez­ni azokat az eszközöket, melyek nélkül nem tudja azt a csekély pénzt sem megkeresni, amely létfenntartásához feltétlenül szük­séges. Nem is sejtjük, ki lehetett az, akinek kellett ez a nem nagy' ér­téket képező, néhány szerszám. De emberi lelkiismeretére hivat­kozva kérjük, adja vissza Bajzátii bácsinak az eltulajdonított fűré­szét és baltáját. A Dobó tér 5. néhány lakó­jának kérését továbbítjuk a KIK felé. A földszinten három család használ egy közös mel­lékhelyiséget, melynek azon­ban dőledezik az oldala, sűly- lyed az egyik fele, a tartályból folyó víz áztatja a talajt. A lakók a több kisgyermekre és a saját egészségükre hivat­kozva már többször kérték az illetékeseket, hogy csináltas­sák meg a már szinte használ­hatatlan WC-t. Mindeddig nem történt sem­mi. Tudjuk, hogy a KIK sok­kal kevésbé égető munkákat is elvégeztetett már Hát miért mostoha ez a néhány család? Nem kételkedünk az ott dol­gozók jó indulatában és re­méljük, hogy csak a sok mun­kával indokolható feledékeny- ség volt, ami késleltette a Do­bó tér 5 beliek kérésének tel­jesítését. És most a ház lakói­val együtt reméljük, hogy vég­re ez a kis ügy is elintézést nyer. O O Kocsis Piroska és Srauf Ibo­lya fiatal lányok. Fiatalok, akik szét etilének élni, sétálni a szép tavaszi estéken, társaságba jár­ni, szórakozni, úgy, ahogy a többi dolgozó fiatal lány is te­szi. De ők nem tehetik. Mindketten ipari tanulók. Mezei Lászlóné egri varrónő­nél. Ez persze a fentieket még nem zárná ki, ha a munkaadó­juk betartaná a szerződés tör­vények értelmében kötelező pontjait, nevezetesen azt, hogy a tanulókat napi 8 óránál to­vább nem foglalkoztatja. A helyzet azonban az, hogy a két lányt, aki reggel fél 8-kor már a varróasztalnál görnyed, este 8 óra előtt nem igen engedi haza, s az sem ritka, hogy 10 óráig is a műhelyben kell dol- gozniok. Mindezért a nehéz 12- 14 órás — a fiatal szervezetnek ártalmas munkáért — egy fil­lérrel sem fizet többet, mind a hivatalosan megállapított he­ti 60 forint. De persze itt nem arról van szó, hogy fizessen. Tartsa be a törvényt, mely vé­di a fiatalokat és gondoljon arra, hogy valaha ő is volt ilyen fiatal gyermeklány, aki vágyott a szórakozásra, az élet­re. Tudjuk, hogy törvényes úton is kötelezhető lenne Mezei Lászlóné a szabályok betartá­sára. De ismét az emberiesség­re hivatkozva kérjük, engedje, hogy Kocsis Erzsébet és Srauf Ibolya épp úgy. mint a többi 18 éves lány élvezhesse ezt a szép tavaszt. O O Délutánonként gyermeksereg látogat el az egri Népkertbe, — de eddig még mindig csaló­dottan távoztak onnan. Az el­ső tavaszias napon már ők azt várták, hogy hinták, a homok, nagyszerű játéklehetőség vár­ja őket. Majd május elsején — biztatgatták őket a szülők. De sem május elsején, sem most. Egyelőre nem tudjuk, hogy ki­nek a jóvoltából — csak csa­lódott gyermek-arcot látni a Népkertben. Meddig? A hinták megvannak, egy kis rend kellene csak ott — pénzbe se sokba kerülne — és nagyon-nagyon sok apró em­berkének szerezhetnénk boldog örömet. Ugye intézkedik a városi ta­nács? O O Kérjük olvasóinkat, hogy akinek olyan problémája van, melyben a „Kis ügyek” rovat segítségére lehet, írja meg azt szerkesztőségünknek. A boríté­kon feltűnő helyen tüntesse fel: „Kis ügyek rovat”. ségének is köszönheti, Hollywod- ban a következőket mondotta: „Szeretnék férjhez menni. Azt akarom, hogy férjem jóval idősebb legyen nálam. IrUeligens ember legyen, de feltétlenül gazdag, ne­kem ugyanis mindkettőnk számá­ra van elég pénzem. A boldog házasélet receptje szerintem a következő: egy otthon, egy férj, és sok-sok gyerek.“ Különös leánykérés Abesszínia bonni nagyköve­tét a napokban rendkívüli lá­togató kereste fel: ápolója kí­séretében megjelent nála egy hatalmas abesszíniái hímorosz­lán, szájában egy levéllel, a- melyen a következő állott: „Abessziniábó.l kérek felesé­get magamnak”. Az angolok ejtőernyős macskákat vetnek be Malájföldön A macskáknak is vannak ej- 11őernyőseik: Malájföld bizonyos pontjain ejtőernyős macskákat 1 vetettek be az egerek elleni harc­Szív — üvegből Salisbury amerikai szivspe- cialista kijelentette: nincs messze az a nap, amikor a be­teg szívet épp úgy lehet he­lyettesíteni műszívvel, mint a * rossz fogat műfoggal. Elmon­dotta, hogy nyolc különböző szívmodellel kísérletezik. Ezek üvegből és plasztikból készül­nek. r Értekezlet a nyugdíjas pedagógusoknak Nyugdíjas pedagógusok! Egerben folyó hó 10-én, hét­főn délután 5 órai kezdettel a pedagógus klubban (Tanító­képző, II. emelet) összejövetelt tartunk nyugdíjas pedagógu­sok (nevelők, óvónők) részére. A megbeszélés célja: nyugdí­jasaink élet- és munkakörül­ményeinek alapos megismeré­se, részükre segítségnyújtás, — valamint szakszervezetünkön belül a nyugdíjasok tagozatá­nak megalakítása. Erre a megbeszélésre váro­sunk valamennyi nyugdíjas pedagógusán szerettei elvár­juk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom