Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)

1957-06-08 / 45. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! KÖSZÖNJÜK TRAKTOROSAINKAT AZ MSZMP HEVES MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM. ÁRA 60 FILLÉR 1957. június 8. szombat Üdvözöljük a mezőgazdaság „nehéz hadosztályát“ Évről-évre, immár hagyo­mányosan ünnepli az ország a traktoristák napját, a gép­állomások dolgozóit. Ünnepli és szeretettel köszönti most, 1957. traktcrista napján is, amikor az ország teljes talp- raállításában. az ellenforra­dalom okozta sebek mara­déktalan begyógyításában, a mezőgazdasági termelés nagyarányú növelésében kü­lönösen nagy feladatai van­nak a gépállomások dolgozói­nak. Az elmúlt év őszén, amikor országszerte tombolt az ellen- forradalom, a mezőgazdaság­ban viszonylag nyugalom volt, ami a munkát illeti. Amikor az ország ipari üzemeiben sztrájkok bénították az életet, falun éppen az életért: a ke­nyérért dolgoztak. Hogy a mi megyénkben is zömében elvé­gezték mindenütt az őszi mélyszántást, hogy időben és viszonylag megfelelő terüle­ten földbekerült a kenyémek- való, — mindebben nagy ér­demei vannak traktoristáink­nak, gépkezelőinknek, a gép­állomások valamennyi dolgo­zójának. Méltán lehet hálás ezért dolgozó népünk, hisz az ő munkájuk nyomán szelhe­tünk majd az idén is új, és előreláthatólag vastag karéj kenyeret. Amidőn a traktoros napon köszönti és ünnepli a megye a mezőgazdaság „nehéz had­osztályát”, abban is bízik, — éppen az elmúlt idők helytál­lása, jól végzett munkája alapján —, hogy a gépállomá­si dolgozók ebben az évben is, a nyári és őszi kampány­ban is odaadó, és eredményes munkát végeznek. Szükség is van rá, hisz a kedvezőtlen, esős időjárás miatt lemaradás van a növényápolásban, s en­nek elhúzódása veszélyeztet­heti a betakarításra való jó és gondos felkészülést, magát a betakarítás sikerét is. Már­pedig ha valaha, akkor ebben az évben különösen nem en­gedhetjük meg magunknak, hogy szervezetlenség, a kellő felkészülés hiánya miatt csökkenjenek a ma még biz­tató terméskilátások, hogy kevesebb mezőgazdasági ter­mény kerüljön hazánk élés­kamrájába. Éppen ezért rendkívül fon­tos feladat, hogy a szövetke­zeti társulások megkapjanak minden segítséget a növény- ápoláshoz, annál is inkább, mert ma már a gépállomások rendelkeznek megfelelő szá­mú univerzális gépekkel eh­hez a munkához. A növény- ápolás elvégzése mellett már most kell gondosan és kellő körültekintéssel felkészülni az aratás és cséplés évről- évre visszatérő nagy munká­jára. Kombájnok és aratógé­pek megfelelő előkészítése, — az alkatrész utánpótlás biz­tosítása, a kellő üzemanyag- készlet megteremtése, a gépek legjobb elosztásának időbeni megtervezése, — ezek azok a tennivalók, amelyek a közel­jövő feladatai minden gépál­lomáson. De nem közömbös az sem, hogy milyen költséggel vég­zik el ezeket a munkákat, — hogy mennyi az üzemanyag­fogyasztás, általában milyen mérvű az anyagfelhasználás. A lőrinci gépállomáson csök­kent az üzemanyagfagyasztás, és bizonyos emelkedést mu­tat — ha egyelőre még itt sem kielégítőt — az egy nor­málholdra eső termelési ér­ték. Ez a példa azonban ko­rántsem általános. A gépál­lomásokra is érvényes az a, sajnos, eléggé általános jelen­ség, hogy magas az önköltség, az üzemanyagfogyasztás, — pedig ma már önelszámoló egységek a gépállomások, és a traktoristák személy szerint is érdekeltek: nyereséggel zárja-e, vagy sem munkahe­lyük a gazdasági évet. ügy véljük, nem ünnepron­tás, ha ezekre a problémák­ra felhívjuk ismét és ismét a gépállomások dolgozóinak figyelmét. Nem ünneprontás, hisz mindez saját érdekük is, személyes ügyük is, amelyek megoldásához ez az ünnep, népünk szerető bizalma is, kellő erőt és ösztönzést ad valamennyiük számára. Ün­nepeljünk ma, s dolgozzunk holnap jobban és eredménye­sebben, mint eddig, csapjon ismét magasra az oly sok si­kert hozó traktorista verseny, hogy az év végén sikeres esz­tendőről, jó termésről, magas jövedelemről adhassunk szá­mot egymásnak. S mindezért érdemes keményen dolgozni! Köszönetnyilvánítás Az Egri Járási Tanács VB. és az összeíró Bizottság kö­szönetét fejezi ki Bélapát­falva községi MSZMP Szer­vezetének, a községi Tanács Végrehajtó Bizottságának, az Állami Iskola igazgató­jának, valamennyi nevelő­jének, tanulójának, és út­törőjének azért, mert az 1937-ben születettek össze­írása alkalmával az össze­írást kifogástalanul készí­tették el és kiválóan szer­vezték meg a fiatalok két napi szórakoztatását. Milák Géza alez. Jár. Kiég. Pk. Bóta Zoltán Jár. Tanáes VB ig. oszt v.- VISONTA MELLETT még az ősszel új és nagy teljesítmé­nyű külszíni fejtéssel művelt lig­nitbánya nyílik meg. A szakem­berek véleménye szerint az itt fel­lelhető szénvagyon napi három­száz vagonos termelést véve ala­pul, 30 évre elegendő. „As amit tettek ellenforradalmi cse A katonai bíróság összesen liÖ év börtönbüntetést szabott ki Joóh és társai bűnügyében A tíz napos per véget ért. Közel másfél száz tanú vallomá­sa, a periratok tömkelegé segített a bíróságnak az igazság kiderí­tésében. A vádlottak a tárgyalás utolsó előtti napján magukba roskadva hallgatták az ügyész vádbeszédét, melyből világosan megérthették cselekményük súlyát, károsságát. A majd egy hetet igénybe vevő tanúkihallgatásokon tisztázódott tevékenységük, a népi demokratikus államrend megdöntését eredményező cselek­ményeik, de a tanúk vallomása ezen túl hű képet adott az el­lenforradalom uralmának napjairól is. Hogy került át a város védelme Joóbék kezébe? A budapesti ellenforradalmi események kezdete után Eger­ben a pártbizottság, a rendőr­ség, honvédség és más társa­dalmi szervek képviselőiből egy védelmi bizottság alakult, melynek célja a város megvé­dése az idegenből ideszivárgó felforgató elemektől. Ez a bi­zottság, mely valóban végre tudta volna hajtani a felada­tát, csak egy napon működ­hetett, mert estére már kom­munista tagjait „megbízhatat­lanságuk” miatt eltávolították a védelmi tanácsból, s a ha­talmat átvette a Joób László vezetése alatt álló „honvédel- I mi bizotmány”. Kicsi gyerek, nagy ló hátán, így még a ka­pálás is jobban megy... Mi volt az emberdaráié gép? Heverde István tanúvallo- hogy jókora fantázia kellett mása során ez is kiderült. Az ahhoz, hogy a papírzúzóból ÁVH épületében a fontos és: emberdaráló legyen, de mi- államtitkokat képező iratok; vei ezzel is gyűlöletet tudtak megsemmisítésére egy papír-; szítani az államvédelmi kato- zúzógép szolgált, ezt nézték nák iránt, ezt az alkalmat is emberdaráló gépnek. Igaz, I megragadták. Vallanak a „speciális egység“ tagjai ni fogja őket, nincs tehát ok a félelemre. Ahogy mondotta, a letartóztatott államvédelmiek­kel nem volt távolabbi céljuk. Az ügyész kérdésére, hogy ké­sőbb mi volt velük a cél, Mi- kus azt felelte, hogy Lengyel Attila javaslata szerint ki akarták végezni őket. Lengyel Attila, a speciális egység legbrutálisabb tagja őszintén bevallotta, hogy „ke­mény magatartást” tanúsított a letartóztatottakkal szemben. Mikus Gyula, a főiskolai speciális egység egyik tagja vallomásában Czagát jelölte meg parancsnokának, mivel neki számoltak be az államvé- delmisták összefogdosásáról. Vallomása szerint november 4-én Tompa András a főisko­lásokat igyekezett meggyőzni, hogy menjenek ki a Bükkbe és vegyék fel a harcot a szov­jet csapatok ellen. Arról be­széltek, hogy kint a Bükkben minden elő van készítve, a környékbeli lakosság támogat­kolci egyetemistákat hoztak, de segédkeztek az egri Peda­gógiai Főiskola tanárai, hallga­tói, s a Gárdonyi Géza színház egyes tagjai is. A „Szabad Eger” nem helyi híreket kür­tőit a nagyvilágba, kerülő úton kapta információit a Szabad Európától, Amerika Hangjától, Londontól. A gyors- és gépírók lejegyezték ezeket a „biztos értesüléseket” és a „Szabad Eger“ versenyben mételyezte az emberi lelkeket, a hozzá hasonló ellenforradalmi rádió- állomásokkal. De azzal sem elégedtek meg, hogy a megye és a környező falvak lakóinak lelki nyugalmát felbolygatták, még az ENSZ-szel is fel akar­ták venni a kapcsolatot és fel­hívást röpítettek világgá, az ENSZ segítségét kérve. Bíró Lajos vallomása szerint Joób László utasítására adták át a rádiót a MEFESZ-nek. Mire kellett volna a verpeléti páncélos egység? Horváth István a verpeléti páncélos egység volt parancs­noka vallomásában fényt de­rített Kádas Géza, Papp had­nagy és néhány társa kül­detésének igazi céljára. El­mondotta, hogy a szovjet csa­patok bevonulásának napján azzal a kéréssel keresték fel őt Verpeléten, hogy páncélos egységével vonuljon Eger vé­delmére, és szálljon szembe a szovjet csapatokkal, mert ugyanezt tették a gyöngyösi és a hatvani páncélos egységek is, persze az ő értesülésük sze­rint. Mivel Horváth alezredes nem állt kötélnek, kénytele­nek voltak elállni a fegyveres harctól. ,Nem ártatlanok felelősségre vonása folyik itt!“ a „Szabad Eger“ rádióállomás kalózkodása A szerdára beidézett tanúk egy része az ellenforradalmi erők rádióállomásának meg­szervezéséről és tevékenységé­ről vallott. Kovács Emil szí­nész azt mondotta, hogy Tom­pa András adott engedélyt, hogy egyik társával üzemké­pes állapotba hozza az állam- védelmi hatóság rádió-adóját, mely nekik nem sikerült, de később Himmer Miklós vallo­mása szerint sikerült Miskolc- cal az összeköttetést megte­remteni. Az ellenforradalmi rádióállomás vezetésére mis­A tanúvallomások után a periratok ismertetésére került sor. A bíróság nyilvánosságra hozta a fegyver kiadásokra, a kommunista funkcionáriusok telefonjainak kikapcsolására rendelkező iratokat, Eger vá­ros térképét, melyre a csapat elhelyezések voltak feljegyez­ve, majd a vádlottak vagyoni helyzetének ismertetésére ke­rült sor. Még szerdán délután megkezdődött a vádbeszéd, — melynek során a vádlottak te­vékenysége — a tárgyalás so­rán bebizonyosodott tények alapján — ismeretessé vált. A vádbeszédében az ügyész a többek között a következőket mondotta: „Nem ártatlanok fe­lelősségre vonása folyik itt. Bűnösöket vonnak felelősség­re. Az, amit a vádlottak tettek, ellenforradalmi cselekmény volt a javából. Felforgató te­vékenységükkel lehetetlenné tették az államhatalmi szervek működését Egerben. Elhurcol- tatták a kommunistákat, hala­dó szellemű embereket, az ál­lamvédelmi hatóság beosztott­jait, uszítottak a népi hatalom, a Szovjetunió ellen. S hogy valami törvényes formát is ta­láljanak tevékenységükre, egy ellenforradalmi beállítottságú ügyésszel szentesítették cselek­ményüket. A szovjet csapatok bevonulása után más eszkö­zökkel, de hasonló céllal tevé­kenykedtek. Ez kihatással volt a december 10-ét követő vé­res eseményekre is. Az általános helyzet ismer­tetése után az ügyész rátért az egyes vádlottak cselekményei­re és tevékenységükhöz mér­ten kérte a bíróságtól a bünte­tést. Szerdán délután és csü­törtökön délelőtt a védőbeszé­dekre került a sor, és a vádlot­tak szóltak hozzá az utolsó szó jogán. (Folytatás a 3. oldalon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom