Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)
1957-05-29 / 42. szám
4 í,-iJL Ü J ÜTŐN 1951. májas 29. szerda. Uj9 nagy feladatok előtt Heves megye kommunistái ülést tartott a megyei pártaktiva A vörös drapériával díszített színpaddal szemben vagy félezer kommunista ül. Félezer elszánt harcosa a pártnak, aki eljött most a nagyaktivára, hogy meghallgassa a megyei pártbizottság beszámolóját, hogy megvitassa e beszámoló alapján az elmúlt félesztendő kemény, de mégis eredményes munkáját, hogy ezen az aktíván mintegy pontot tegyen a párt, a megye életének egy történelmi szakaszára. Helyesebben felkiáltójelet tegyen utána: ezt tettük, jól tettük és most tovább! Országos értekezletre készül pártunk, a Magyar Szocia- l sta Munkáspárt, e történelmi jelentőségű értekezlet megyei előkészítője ez az aktíva, amely új feladatok megoldására ad erőt és ösztönzést Heves megye kommunistáinak. Uj f Aadatok megoldására, amely az ellenforradalom fegyveres szétzúzása, politikai elszigetelése után döntően a termelés frontján, az ideológiai harc területén áll most minden egyes párttag, minden egyes kommunista előtt. A megyei pártaktiva elnökségében helyet foglaltak a párt megyei intéző bizottságának tagjai, ott volt Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, aki a vita során felszólalt az aktíván. Biró József elvtárs, a megyei pártbizottság másod titkárának megnyitó szavai után Putnoki László elvtárs, a pártb'zottság első titkára emelkedett szólásra. Ezen a mai pártaktiva ülésen a megyei pártbizottság számot akar adni az eddig végzett munkájáról, ezétrt úgy gondoljuk, szükséges néhány igen fontos kérdést az aktíva elé tárni, úgy is, mint tényeket, úgy is, mint vitatható dolgokat. A Magyar Dolgozók Parija vezetésével is kijavítottuk volna a hibákat Mindenekeiőtt szükséges annak ismertetése, hogy zajlott le Heves megyében ma még egyesek előtt mindig „tiszta” Heves megyei sajátosságú forradalomnak nevezett ellenforradalom. Heves megyében — mindenekeiőtt Egerben — október 23-a előtt megkezdődött az ellenforradalom ideológiai előkészítése. Ez itt is, mint szerte az országban úgy kezdődött, hogy az elkövetett hibák kijavításának leple alatt megkezdték a szocializmus alapjainak, eddig elért eredményeinek alá- ásását. Egerben és a megye többi városaiban tartott különböző értelmiségi aktíváknak és gyűléseknek kinevezett összejöveteleknek a képe már azt mutatta, hogy az ott felszólaló és előadást tartó személyek nemcsak az elkövetett hibákkal szemben elégedettének, hanem mindenekelőtt magával a párttal, a szovjet—magyar barátsággal is. Nálunk, Heves megyében is megkezdődött annak a lemeznek forgatása, amelyet már 12 év óta világgá kürtőit a velünk ellenségesen szemben álló külföldi országok rádiója. Ugyanis azt, hogy Magyarországon valamiféle rabláncra fűzött emberek sokasága él, amely rabláncot a kommunisták kovácsolták össze és ennek végét a magyar nép legkönyörteler.ebb elnyomója, a Szovjetunió tartja a kezében. Megindult annak elvi bizonygatása, hogy Magyarországon a munkás, paraszt és az értelmiségi dolgozók hallatlan embertelen körülmények között élnek és dolgoznak Sokan akadtak már Heves megyében is olyanok, akik előzőleg semmit sem értve a közgazdasági problémákhoz, egyszerre a közgazdaság szakemberei lettek és kezdték magyarázni, a magyar népgazdaság meglévő problémáit. Tekintve, hogy ezek között az emberek között sok volt a dolgokban járatlan, laikus, és még több az ellenséges, rossz szándékú ember, csak egyet tudtak, és azt magyarázták, hogy a Szovjetunió kizsákmányolása és a tsz-ekben meglévő nyomorúságos helyzet a magyar népgazdaság alapvető problémája. Tény és való, hogy országunk gazdaságpolitikájában követtünk el komoly hibákat. A hibák elég jelentős számban megvoltak és hatottak. Az ország dolgozói érezték, hogy népgazdaságunk nincs teljesen rendben. A dolgozó parasztok látták hogy az alapvetően helyes szocialista nagyüzemű mezőgazdaság gondolata egyre barátságosabb lesz a falvak dolgozói előtt. Azonban azt is érezték, hogy a helyes gondolat gyakorlati megvalósítását valahogy másképpen kellene megoldani. Az értelmiségi dolgozók egyes kategóriájának gyenge fizetése, és a társadalom nem elég gondoskodása az értelmiségiekről, őket is sarkalta arra, hogy megtanácskozzák ezeket a bajokat és sérelmeket. Nos, a párt is felismerte ezeket a bajokat, és hozzálátott ezeknek a bajoknak orvoslásához. Egyrészt a hibák elkövetőit félreállították, egyeseket közülük felelősségre is vontak, és ráléptünk arra az útra, amelyen járva, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével is ki tudtuk volna és ki is javítottuk volna a hibákat. Nálunk nem maga a párt volt a rossz, hanem annak vezetése követett el hibákat. Azonban a hibák kijavítása még sem kezdődhetett, mert a párttal párhuzamosan, de vele szemben álló csoportok vélték , hivatottnak magukat arra, hogy síkra szánjanak a hibák kijavításáért és kezükbe vegyék a hibák kijavításáért folyó harc vezetését. Ez kezdődött el magában a pártban is. Nagy Imre és csoportja a nacionalizmus, a soviniszta burzsoá elmélet platformjáról támadta a pártot Nagy Imre jobboldali revizionista csoportja kizárólag magát tartotta alkalmasnak arra, hogy e hibákat kijavítsa. Ezért már kezdetben is párt- szerűtlenül, olyan rétegek között szervezett vitafórumot és gyakorolt nyomást a pártra, amely rétegek jelentős része szemben állt a párttal. Nos, az ilyen fellépés sok embert tévesztett meg, vezetett félre és ’csalt olyan zsákutcába, amiből csak a Szovjetunió november 4-i beavatkozása jelentett kiutat. A hiba kijavításának leple alatt első percben kapaszkodott, mászott előre az az ellen- forradalmi erő, amely az egész társadalom megdöntését tűzte lobogójára. Ez kiderült abban a percben, amikor nem a nemzetközi proletár internacionalizmus talaján állva bírálták a hibákat, hanem a nacionalizmus, a sovinizmus burzsoá elmélet platformjáról támadták a pártot és annak vezetését. Bizonygatták a munkás- osztály tehetetlenségét, ellenezték a szovjet és a magyar nép barátságát. Ezeknek a burzsoá elméleteknek megfelelően olyan személyek kerültek elő a történelem szemétdombjáról, mint a volt horthysta katonatisztek, csendőrök, földbirtokosok, akik nem átallották szövetségre lépni börtön töltelékekkel, huligánokkal és kikiáltni magukat a magyar szabadság bajnokainak. Ezek az emberek vették kezükbe azt a nemzeti lobogót, amely lobogó alatt ténylegesen vívott már ádáz harcot a magyar nép elnyomóival szemben. De ez a lobogó már egyszer volt kalózok kezén a Horthy-időkben. És most októberben újra a kalózok kezébe került és kalóz lobogóvá változtatták a magyar színeket. Azért, mert ezalatt árulták a népet, az országot, ezalatt akarták újra rabságba hajtani a magyar népet. Az ellenforradalom harca a hatalomért megyénkben Ilyen politikai helyzetben érte Heves megyét is október ,23-a. Itt is megkezdődött az úgymond „hibák elleni harc”. Kezdődött azzal, hogy leverték a Főiskola tornyán lévő ötágú vörös csillagot, ledön- tötték a szovjet emlékműveket. De alapvetően nemcsak ;ebben jutott kifejezésre az ellenforradalom jellege, nem is abban elsősorban, hegy kommunistákat tartóztattak le, hanem abban, hogy itt is elkészült az a prog- gram, mely szerint meg kell dönteni a fennálló társadalmat. Az egri forradalmi tanács kezdettől fogva csatlakozott Dudásék programjához, az egyébként áruló Nagy Imrét, annak programját, túl baloldalinak tartották saját elképzeléseikhez. Az egri járási forradalmi tanács kidolgozott programjában az is szerepelt, hogy a földbirtokokat 500 kh-ig visz- sza kell adni volt tulajdonosainak. A Heves megyei ellen- forradalmi tanács által felállított rádió kizárólag a Szabad Európa adásait közvetítette és csatlakozott Borsod megye által meghirdetett valamiféle Észak-Magyarországi Szövetséghez. Való igaz, hogy itt, ebben a megyében valamiféle nagy atrocitások nem voltak. Ez azonban nem téveszthet meg senkit és nem téveszthető ösz- sze azzal, hogy nem is akartak ilyen atrocitást végrehajtani a megyében. Nálunk olyan előkészületek folytak, hogy előbb a hatalom teljes birtokosává válni és azután megkezdeni a könyörtelen leszámolást. Ezért legfontosabbnak tartották a hatalom megszerzését. Az Államvédelmi Hatóság feloszlatása után, a rendőrség szétzüllesztése, és a honvédség teljes bizonytalansága és árulásá folytán nagy- mennyiségű fegyverhez jutottak. Ezután e fegyverekre tá- lamaszkodva megkezdték az államhatalom helyi képviseletének, a tanácsoknak likvidálását. Ezek helyett, a megyétől kezdve egészen a községekig létrehozták a forradalmi tanácsokat, amelyek olyan emberekből rekrutálódtak, akik nem kevesebb, mint olyan „hibákat” akartak kijavítani, hogy a föld a dolgozó paraszté, a gyárak a munkásoké és hogy a munkásosztály van hatalmon. Kik álltak ezeknek a követeléseknek élén? Ténylegesen a nép támadt-e fel itt a megyében? Nem, nem a nép, hanem a nemzet salakja és szemétje. Az egri forradalmi tanács vezetői volt horthysta rendőrfogalmazókból, csendőrökből, állott. Dr. Szombatikból és Veresékből. A hevesi járási forradalmi tanácsnak szemétdombján a következő személyek állottak. Volt benne a szadizmust, a butaságot, a sötétséget megtestesítő 72 horthysta csendőr. A magyar fasizmust megtestesítő kék at- tillás 79 horthysta katonatiszt, a falu parasztjait nyúzó 38 ku- lák, jelzővel is nehezen illethető 35 közönséges bűnöző. Ezek alkották a forradalmi tanácsok gerincét és ezek hozták létre a csendőrökkel megspékelt és papokkal is díszített káli úniót. Ezek vallották magukat a nemzeti szabadságmozgalom bajnokainak. Ezek ígértek a népnek újfajta szocializmust, szélesebb demokráciát, jobb megélhetést, több emberi jogot a megyében. Ezeknek az embereknek első cselekedetük az volt, hogy megkezdték a néphez, a szocializmushoz hű vezetők eltávolítását. Helyüket a népi demokráciával ellenségesen szemben álló elemekkel töltötték be. A megyében eltávolítottak öt járási, három városi és 76 községi tanácselnököt, 41 tanácstitkárt, a megye 10 legnagyobb üzemének igazgatói közül hatot, három kórházigazgatót és kb. 50 iskolaigazgatót. Ezek helyére a dolgok természeténél fogva számukra megbízható és véleményük szerint műveltebb, kultúráltabb embereket, csendőröket, kulákokat állítottak. Ezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan megkezdték az áltáluk nemzetőrségnek nevezett, ténylegesen azonban terrorlegényekből álló különítmény megszervezését. E nemzetőrség már kezdetben úgy regrutálódott, hogy elsősorban a volt horthysta katonatisztek, csendőrök és a velük egyen- rangra emelkedett volt bűnözők többszörös emberölésért elítélt, betöréses lopásért büntetett emberek kezébe került a fegyver, a magyar szabadságharc Oltalmának jelszava alatt. E fegyveres hatalom volt lényegében az az erő, melynek segítségével Végrehajtották az államhatalom helyi szerveinek likvidálását. A hatalom megdöntését célzó tendenciák, a napnál is világosabban kitűnnek azokból a nyilatkozatokból, melyek akkor napvilágot láttak. Az első nyilatkozatban és ez főleg a tömegek félreve- j zetésére szolgált és még bizonyos erőhiányt jelentett, az szerepelt hogy nem akarjuk visszaadni az államosított üzemeket, nem akarunk tőkés rendet, megtartjuk a földreformot és így tovább. Később azonban amikor úgy érezték, hogy bizo- ! nyos erővel rendelkeznek kiderült a nyilatkozatból: a korábban szereplő népi demokrácia helyett, már csak általános demokráciáról volt szó és az általános demokráciának megfelelően olyan dolgokról, hogy teljes érvényesülési jogot, szabadságot, egyenlőséget minden embernek, kivéve a rákosista, sztálinista vezetőket, egyszóval a volt állami és pártvezetőket, beleértve a községekét is. Kommunistákat és nem kommunistákat egyaránt. Ezzel szemben teljes jogot a földbirtokosoknak, a csendőröknek, a megyében. Ezek a jelszavak és intézkedések lényegében igazol ják a marxizmus—leninizmus tanításának ama kitételét, hogy a burzsoázia a hatalma megszerzésének idején a szabadság, a testvériség, az egyenlőség jelszavát írta zászlajára, ezeket csak addig vallotta magáénak, amíg a hatalom birtokosa lett. Utána felállította a maga erőszakszervezetét és aki szabadságot, testvériséget, egyenlőséget követelt, annak börtönben volt a helye. A hatalom után a testvériség helyett kizsákmányolást, az egyenlőség helyett elnyomást, a szabadság helyett pedig börtönt adott. Ez a történelem vastörvénye és a marxizmus- leninizmus meghamisíthatatlan igazsága. Ezek az intézkedések. melyek megyénkben ismeretesek, világosan mutatták, hegy a fasizmus új hírnökei, a polgári forradalmak reneszánsz jelszavain keresztül akartak hatalomra jutni újra csak a tömegek hátán. Szerencsére a burzsoá rendet képviselők butaságának, ez elég korán világossá vált, s ezért nem tudták maguk mellé állítani a nép döntő többségét. A dolgozó parasztság jól érezte, hogy Mindszenthyvel aligha maradhat meg a földje. A hatalom átvevésével párhuzamosan folyt a kommunistákkal való végső leszámolás. A szabadság jelszava kezdett börtönné válni. Joób László, teljhatalmú katonai parancsnok és Holczer volt horthysta százados vezetésével egy rendkívüli különítmény szerveződött, amelynek az volt a feladata, hogy gyűjtse össze a volt állami és párt vezetőket, készítsék elő ezek fizikai likvidálását. Erre egyébként dokumentumok szolgálnak. A Heves megyei Gyógyszertár Vállalat memoranduma azt követelte, hogy azonnal tartóztassák le a pártfunkcionáriusokat, mert ezek veszélyeztetik a forradalom teljes győzelmét. Másrészt olyan követelések voltak, hogy a volt vezetőket bíróság előtt vonják felelősségre. November 3-án olyan döntés született, hogy meg kell kezdeni a már szervezkedő MSZMP szétzúzását és vezetőinek letartóztatását. November 4-én a határozat végrehajtását meg is kezdték. 10 óra tájban megtámadták gépkocsira felszerelt golyószórós és géppisztolyos egyének a párt akkori helyiségét. Éppen ülésezett az Intéző Bizottság. Vezetőit le akarták tartóztatni, ezt azonban korábban észrevéve úgy tudtuk megakadályozni, hogy az ülést berekesztettük és elhagytuk a helyiséget. Ugyanez a különítmény követelte a börtönben lévő személyek kivégzését, amelyet végső soron a szovjet hadsereg Egerbe való bevonulása akadályozott meg. így készült vérengzésre november 4-ig a Heves megyei nép vezetőinek magukat kinevezett történelmi figurák szabadságmozgalma. így váltak volna a hangzatos jelszavak, a csendőrlegények vak terrorjává, így vált volna a szabad munkás és dolgozó paraszt a tőke és a nagybirtok szeszélyét kiszolgáló és minden nyomorúságát, — megaláztatását elviselő hazafivá. Ebből a megyében senki sem kér. A megye dolgozó népének egyöntetű véleménye, — hogy úgy akar szabad lenni, hegy szabad és független legyen a tőkétől és a nagybirtoktól. Ezt pedig most már másodszor biztosította számunkra a baráti szovjet nép, annak pártja és hadserege. Ezért köszönet és hála a Szovjetunió népének, pártjának és minden katonájának, aki részese volt a magyar nép függetlenségéért vívott harcnak. A szovjet segítség új feltételeket teremtelt a forradalmi erők összefogására, az ellenforradalommal szemben Nálunk is, Heves megyében, mint szerte az országban a szovjet csapatok bevonulása új helyzetet teremtett. Ez mindenekelőtt azt jelentette, hogy most már a nyílt fasiszta rendszer visszaállítása kizártnak bizonyult, másrészt a szovjet hadsereg bevonulása új feltételeket teremtett a most már tényleges forradalmi erők ösz- szekovácsolására és csatasorba állítására az ellenforradalommal szemben. Elsőnek azt tartottuk fontosnak, hogy egy olyan fegyveres testületet szervezzünk, mely fegyveres erő segítségével biztosítani tudjuk a rendet, vissza tudjuk szorítani az ellenforradalmat és meg tudjuk akadályozni az atrocitásokról még le nem mondott ellenforradalmi erőket. A karhatalom megszervezése nem veit egyszerű feladat. Nem azért, mert a forradalmi erők, a kommunisták jelentős része még defenzívában volt. Esvnéhány elvtárs közreműködésével nekiláttunk ennek a fegyveres alakulatnak a megszervezéséhez. Ez azonban a vártnál jóval nagyobb akadályokba ütközött. Egynéhány tiszt elvtársat kivéve, a honvédségnél teljes ellenállással találkoztunk, vagy jobbik esetben teljes passzivitással. E nehézségeket még csak növelte az, hegy a fegyverek még mindig olyan emberek kezében voltak, akik nem szívesen adták át számunkra, megbízható emberek •kezébe, egyszóval nyílt ellenforradalmárok, másrészt még ki nem józanodott emberek sokaságával álltunk szemben. Mindennek ellenére megszerveztük, létrehoztuk a karhatalmat, amelynek első beavatkozása megrémítette a legvadabb ellenforradalmárokat is. Ma már ez az erő jóval egységesebb, jóval erősebb. Erőnk gyarapodott a munkás milicia megszervezésével, amelyben a szocializmus, a nép leghűségesebb katonái foglalnak helyet, A népi milicia egységes felvonulása csakúgy, mint a karhatalom első beavatkozása megrémítette az ellenforradalmárokat a megyében. Innét tolmácsoljuk elismerésünket és köszöneíünket mindazoknak, akik elsők között fogtak fegyvert a munkáshatalom mellett. Külön üdvözöljük a munkásmozgalom veteránjait, akik ősz fejjel ugyan, de korukat megcáfoló lelkesedéssel bátorsággal ragadtak fegyvert a nép hatalma mellett és fogják ezt a fegyvert ma is a népi milícián belül. Talpra áll a párt, kezd helyreállni a rend A fegyveres erők szervezésével párhuzamosan kezdtük helyreállítani pártszervezeteinket. Mindenekelőtt, legsürgősebben a pártbizottságok helyreállítását tartottuk fontosnak. Ebben a munkában elkövettük azt a hibát, hogy néhány elvtársat nyíltan rákosistának, sztálinistának neveztünk. Ezzel bizonyos fokú bizonytalanságot idéztünk elő a pártban, különösen a volt vezetők körében. A sztálinista- rákosista jelző helyett azt kellett volna megmondanunk, hogy magatartásod, elkövetett hibáid most lehetetlenné teszik, hogy visszakerülj régi funkciódba. E hibákat azonban gyorsan kijavítottuk és a megnevezett elvtársak többsége a pártban dolgozik. A hiba gyors beismerése és kijavítása, valamint a pártbizottságok helyre- állítása azt eredményezte, hogy december végére közel 4000 párttagot számláltunk a megyében, ezek a párt legszilárdabb tagjai- | ból kerültek ki. I Ez az időszak parancsoló! ag ' megkövetelte tőlünk, hogy ha komolyan vesszük a munkáshatalmat, akkor nagyon gyorsan szerezzük vissza az ellenforradalmárok által kisajátított pozíciót. Ezért mindenekelőtt vissza kellett állítani a városi, járási és községi tanácsok eredeti állapotát. Ez nem ment egyszerűen, azért nem, mert a meglévő és akkor még felszínen mozgó rétegek között befolyással bíró munkás- tanácsok ezt igen komolyan megnehezítették. Másrészt megfelelő erő híján bizonyos kom-
