Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)
1957-05-25 / 41. szám
6 C J C X O N 1957. május 25. szómba« Tűzhányó volt-e az Eged? MINDJÁRT AZ ELEJÉN igazat adok az olvasónak, hogy nem ez ma a legfontosabb kérdés, viszont a hegyek íelépítését ismerni mégis igen fontos aktuális kérdés, midőn fejlődő iparunkhoz egyre több nyersanyagot kívánunk biztosítani. Aránylag kevesen tudnak arról, milyen nagy eredményeket ért el a felszabadulás óta a hazai földtani kutatás, hazánk „földalatti felfedezésed. Több kőolajmező, a pécsi uránérc, a perkupái gipsztelep stb. tanúskodik emellett. Hogy közelebb maradjunk, a szarvaskői vasérctelep, az egeresein szénmedence pontos felmérése is az új kutatások eredménye. A nyersanyagkincsek kikutatását, feltárást mindig megelőzi annak eldöntése, hogyan származott az illető terület anyaga, megállapítják a terület földtani múltját, vagyis életrajzát. Ilyen módszerrel kell eldöntenünk azt az Egerben régóta folyó vitát, tűzhányó (vulkán) volt-e az Eged, vagy sem. Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogyan lehet megállapítani egy hegy anyagáról, kőzetéről, hogy hogyan keletkezett? Ha a kőzet olyan szerkezetű, olyan kémiai összetételű, mint amilyen a ma működő vulkánok izzón-folyó lávájából szilárdúl meg, bátran rámondhatjuk, hogy a kőzet anyaga olyan, amilyenek a tengerből, folyókból, szélhordalékból ma is lerakódnak, akkor viszont arról lehetünk biztosak, hogy a kőzetet nem vulkáni tevékenység hozta létre, hanem régi tenger, folyó, vagy szél hordaléka, üledéke. A MÄTRA túlnyomó többsége olyan kőzetekből épül fel, amelyek csakis vulkáni úton jöhettek létre. Egyrészt ma is vannak vulkánok, amelyek hasonló kőzetet hoznak létre. A kőzet anyaga igen dús szilíciumban, helyesebben szilikátot tartalmazó vegyü- ietekben (ásványokban). Ehhez hasonló összetételű üledék sehol sem képződik. A SZARVASKŐ melletti kőbányák kőzete ugyancsak egykori, a Mátrában működött vulkánoknál régebbi tűzhányóknak a felszínre kiömlött, részben pedig a kiömlés előtt a felszín alatt megszilárdult izzó kőzetolvadékból keletkezett. Eger mellett is voltak vulkánok. aránylag nem is cflyan régen. Az Egerben elforduló nagy tömegű tufa (riolittufa) kb. 20 millió évvel ezelőtti vulkánok által kiszórt törmelékének összecementeződéséből kelletkezett. (Igen régóta használják Egerben építkezésre ezt a kőzetet. A vár legnagyobb része, de a Lyceum is tufából épült.) Nem volna csoda tehát, ha az Eged egy kialudt vulkán lenne, de mégsem úgy van, Az Egedet felépítő kőzet mészkő, szilícium nincs is benne. Ha egy égedi kőzetdarabot összetörünk, megfigyelhetjük, hogy különböző állati váz-maradványok láthatók benne. Ilyenfajta állatok részben ma is élnek a tengerekben, részben azonban már kihaltak, mint a nummulinák (amelyeket néhol Szent László pénzének nevez a magyar néphagyomány.) Ebbőd egyrészt azt állapíthatjuk meg, hogy az Eged kőzete tengerben, mint üledék képződött, másrészt pedig azt, hogy akkor képződött, amikor még nummulinák is éltek. Geológiai elnevezéssel úgy mondjuk, hogy az egedi kőzet eocén-korú, ami kb 55 millió évnek felel meg. DE HAT AKKOR HOGYAN juthatott az Eged abba a gyanúba, hogy egykor fortyogó tűzhányó lett volna? Ez sem rejtély! Eger felől nézve az Eged nagyjából kúpalaku, olyan, amilyennek a Vezuvot láthatjuk közismert fényképeiről. A forma azonban nem minden! A kialudt vulkánok pár ezer év alatt (ez a hegyek életében nagyon keveset jelent), kezdik elveszteni kúpalakjukat, lekopnak, s csak a kőzetanyagjuk tanúskodik arról, hogy valamikor büszke tűzhányó volt ott. A Mátrában például ma meg sem lehet állapítani, hcá voltak az egykori tűzhányók, ahonnan kiömlött a hatalmas tömegű kőzet (andezit). Az Eged formáját nem a tűzhányó tetejéről leömlő és részben ott megszilárduló láva alakította kúppá, hanem a vetődések emelték a környezet fölé, s a víz koptató ereje adta annak Eger fedői nézve, megtévesztő formáját. (Máshonnan nézve, a forma is más). A KEDVES OLVASÓ talán szegényebb lett egy illúzióval, de talán gazdagabb lett azzal, hogy betekinthetett a geológia gondolkodásmódjába, vizsgálati módszerébe, s igyekezni fog talán az Olvasó figyelmét a természetben is, de talán az életben is a formáról a lényegre irányítani. Sz. Nagy Zoltán a TTIT fiz-kém. szakosztályának tagja. — SZÍNES BABFILM készül Móra Ferenc meséjéből, a Didergő királyról. A Pannónia filmstúdió rajzfilmet készít Móricz három verses meséjéből, az Iciri-piciri, a Török és a tehenek és a Kismalac, meg a farkasok címűből. — A HUNNIA filmstúdióban Ranódi László rendező vezetésével folynak a Halái- tánc próbafelvételei. A kislány főszerepére Moór Máriáimét szerződtették. A VIII. általános iskolába járó kislány felelt meg a sokszáz pályázó közül legjobban a követelményeknek. — UTOLSÓ SIMÍTÁSOKAT végzik a Budapest Filmstúdióban a Gerolsteini kaland című filmen. A vidám filmoperett júniusban kerül a közönség elé. — RÖVIDESEN BEFEJEZIK Kcllányi Ágoston rendező és Purczell Miklós operatőr színes filmjét Szőnyi István festőművész életéről, munkásságáról, munkamódszeréről. — BERLINBEN hatalmas sikerrel mutatták be a Thomas Mann regényéből készült Félix Krull — egy szélhámos naplója című filmet. Az egri óvodák helyzete Az óvoda a köznevelés első hajléka, a magyar nyelv és közösségi nevelés alapvető intézménye. Az élet legfogékonyabb korszakában a szokások, érzelmek és magatartásformák kialakításával arra is nevel, hogy ha felnő a gyermek, jó közösségi ember legyen. Az óvodai hálózat létesítése és kiépítése terén hazánk a múlt század első felében európai viszonylatban is előljárt. Hazánkból terjedt el az óvodák létesítésének gondolata Nyugatra (Bécsbe, Ausztriába). A szocialista nevelés egyik sürgős és fontos feladatának kall ma is tekinteni az óvodai hálózat kiépítését és azok fenntartását. Úgy gondolom, nem szorul bővebb magyarázatra, milyen nagy jelentőséggel bír az óvoda ott, ahol az édesanya akár ipari üzemben, akár hivatalban, vagy a mezőgazdaságban van állandóan elfoglalva. Az óvoda átvállalja a dolgozó anya gondját, s azzal, hogy gyermekének nyugodt környezetet, az állandó felügyelet Qz&yLaLko-z&m a fiammal — Igazán többet foglalkozhatnál a gyerekkel — intett minap apai tisztem tökéletesebb ellátására fiam anyja■ Az intelem szívem mélyéig megrázott, ön- gyónást gyakoroltam, s azonnal hozzáláttam a gyerekkel való foglalkozáshoz. Leültettem velem szemben egy székre, én leültem vele szemben egy másik székre, ránéztem a gyérekre, ő ránézett az apjára.. aztán ezt csináltuk egy ideig mert fiamban volt türelem, de bennem nem volt egy épkézláb gondolat, ami az ilyen foglalkozáshoz feltétlenül szükségesnek torta- tik. — Nézd kisfiam — kezdtem végülis — az élet tele van olyan izékkel, amelyeket még neked nem kell tudni, mert kisfiú vagy ... Ne nézz folyton, az idegesít — rivaltam rá a feleségemre, aki a hátam mögött tartott ellenőrzést a foglalkozás minőségét illetően... Szóval hol is hagytam abba? Tehát... De hol ez a gyerek? Jössz azonnal vissza, micsoda tiszteletlenség ez apáddal szemben! Légyszíves, ne ints le, amikor én a fiammal foglalkozom, s igenis kiabálok, mert ez hozzátartozik a tekintélyhez... Hogy mit mondasz kedvesem? Nahát ezt már igazán kikérem magamnak! Hogy jössz te ahhoz, hogy itt engem oktass? Én is nagyon jól tudom, mit kell csinálnom a fiammal, hogy hasznos polgára legyen az országnak... Mitéoda? Ez neked frázis- igen... neked minden épkézláb gondolatom frázis... Ugyan kérlek.* hagyjál békén azokkal a női nyavaj- gásokkal... Talán gugoljak lé és vegyem a hátamra, meg nyerítsek is... Mi? Meg kukorékoljak! Hát mi vagyok én, az apja, vagy valami kakas... Igen... igen... ez a te ostoba nevelési elved... Ez teszi tiszteletlenné a gyermeket az apjával szemben, ez visz a fiatalkorúak börtönébe... ez visz a... Légy szíves és ne szakíts félbe... Ragyogó, nagyon jó... itt vagy te mindjárt példának. igenis éppen te..: Neked biztos kuka-; rékolt az apád, s ime: annyi tisztelet nincs benned, hogy végig hallgasd a ház', fejének logikus ok-', fejtését... Hogy mi-', csoda? Nahát nekem ebből épp< elegem volt-, No*' gyón szép tőled,! hogy így beszélsz rólam, amikor én< éppen a gyerekkel,< a fiammal akarok< foglalkozni, amikor< a tisztelet, a finom\ lélek magvait áka-\ rom a leikébe elül-\ tetni— Tudom, nemi fog sikerülni, mert', te vagy az anyja,< aki csak gügyögni, tud, meg velem ve-, szekedni, de arra', nem képes, hogy', foglalkozzon saját' gyerekével, hogy< tiszteletre nevelje az; apja iránt... Gyerekem anyjá-\ nak válaszát már, nem hallottam, el-', rohantam mély', dühhel és felhábo-'. rodással. Mert még-', is csak borzalmas,' hogy egyszerűen lehetetlenné teszi a fiammal való komoly. elmélyült pszihoanalitikus foglalkozást... (egri) mellett korához mért szellemi elfoglaltságot biztosít, jelentős mértékben emeli a dolgozó édesanya munkájának eredményét. Ha megnézzük az egri óvodák helyzetét mennyiségi és minőségi szempontból, sajnos nem tapasztalhatjuk, hogy teljes mértékben betöltik rendeltetésüket. Nap, mint nap problémákkal találkozunk ezen a téren, nincs elég óvoda, s a meglévőkben nincs megfelelő számú férőhely. így a gyakorlatban azt tapasztalhatjuk, hogy számos dolgozó édesanya nem tudja elhelyezni gyermekét, bár nagyon szeretné s körülményei is olyanok, hogy gyermeke nem tud otthon, vagy a családon belül felügyeletet biztosítani. Óvodai fölvételre azonban nincs lehetőség! Nincs, mert a meglévő óvodákban a férőhely kihasználás mindenütt túlhaladja a százszázalékot. így érthető is az, hogy az óvoda vezetőjétől elutasító választ kap a munkába induló édesanya, ha gyermekének óvodai felvételt kér. S aztán mit tesz? Kétségbeesetten futkos hivatalokba, tanácstól-tanácsra gyermeke számára némi „protekciót” feilhaj szólni, s ha az nem sikerült, (mit tehet?) Gyermekét otthoni hagyva aggódik munkahelyén, hogy vajon a kis csöppség mi kárt tesz magában a nap folyamán? Előfordulhat aztán az, hogy a gyermek egy életre szerencsétlenné, nyomorékká teszi magát, mint a közelmúltban is megtörtén/t: egy óvodáskorú gyermek felügyelet hijján elvágta kezét szecskavágóval! Mi a helyzet a meglévő óvodákban? Kétségtelen, hogy Hal!otta-e már ? MOLNÁR BÉLA: történt változás, — az elmúlt 12 év alatt létesült két új tanács-óvoda és egyet újjáépítettek. Az óvodai igény azonban duplájára emelkedett, tehát könnyen megtaláljuk a magyarázatot arra a kérdésre, miért mines férőhely. A zsúfolt óvodák között akadnak egészségtelen nedves falu csoport- szobák is, amelyeket, ha alaposabban szemügyre vennénk, aligha bizonyulna alkalmasnak arra, hogy a zsenge fejlődő gyermeki szervezet a napnak legnagyobb részét benne töltse! Komoly problémák ezek. Sok szülő ajkáról hangzik el a panasz, hogy ezen segíteni kellene! Segíteni, új óvodák létesítésével a meglévők bővítésével, mert saját magunkkal kerülünk ellentmondásba, amikor hangoztatjuk „legdrágább kincsünk a gyermek.” Értsék meg az illetékes felettes szervek, hogy sürgős gyakorlati segítségre van szükség, új óvodák létesítésével, a meglévők bővítésével. Pártolják a művészet, sport stb. mellett az oktatásügy első hajlékát, az óvodát is, higyjék el, kamatosán megtérül a befektetés! Sok. nagyon sok csillogószemű gyermek áll ma egy csodálatos díszítésű kapu előtt, s várják, hogy ez kinyíljon előttük és azon belépjenek. Ez a kapu a meseország, hétköznapi nyelven az óvoda kapuja, mely bízom benne, hogy a jövőben sok gyermek előtt meg fog nyílni. Ezt kívánja tőlünk nemzeti hagyományunk, fejlődő szocialista társadalmunk és sok dolgozó édesanya. Vaszily Anna. 1 óvodai felügyelő ...HOGY ANGLIÁBAN a rövid nylon szálakból papírt készítenek. Ennek a papírnak az a fő tulajdonsága, hogy rendkívül tartós, ellenáll a nedvességnek, a penészgombának, a hőmérsékletnek és különböző erős vegyianyagoknak. Csak nagyon nehezen szakítható. ...HOGY GRÖNLAND szigetén nehézkes a közlekedés. Az egész országot hatalmas és egyenetlen jégréteg borítja. Ezért most tervet készítettek, melynek alapján alagutat fúrnak a jégben. Az alagúton villamosvonat fog közlekedni. Az egyik alagút hossza az előzetes számítások szerint 700 mérföld lesz és összeköti a sziget nyugati és keleti partját. ...HOGY A NAPSZEMÜVEG legalább ezer éves. Először az erősen havas vidékeken használták, nézőkéje nem üvegből, hanem vékony borostyán lemezből vagy erősen kifeszített halhólyagból készült. Ezek az anyagok átlátszóak és jól megvédtek a szemet a hó csillogásától. ...HOGY A NAP, amelyet látunk hamis, mivel sugarait megtöri a légkör. A mesterséges bolygó, amely a légkör fölé fog emelkedni, képet adhat majd nekünk arról, hogy milyen a sűrű szárazföldi légréteg mögött rejtőző „titkos” nap. ...HOGY MATHIAS Boes professzor a hellén kultúra híres szakértője leleplezte, hogy a görögök már kétezerötszáz évvel ezelőtt ismerték a rock and roll táncot. „Cord”-nak nevezték, lant és nádsíp szavára táncolták, ugyanabban az ütemben, mint most modem utódját. ÉDESAPÁM Mosolyogni alig láttuk. Szálfa-sudár derekával feleselt a félvilággal. De féltettük, de sajnáltuk... Elmerengett... Magasokba szállt mindig: a csillagokba; bavastáji csendességet hozott közénk: békességet. Korát mindig megelőzte, érvekkel is bírta, győzte. Ha elindult, máris vártuk, három napig nem is láttuk. Vasutas volt... Harminc évig robogott a tájon végig s Budapest és Lőkösháza között bámult a határba ... Ha úton volt: ázott, fázott, Karácsonyunkon hiányzott; percre osztva éjjé. napja, se éjjele, se nappala. Hat évtized búja, gondja verte most is nyugalomba s ki mindennap egyre vállalt, nyugalomba belefáradt. Egyre álmos, egyre ásít, kiballag az állomásig: nézegeti hogy tolatnak, szalutálgat a vonatnak. Félek, egyszer nem jön vissza, felveszi egy Masiniszta s haló fényben — gyorsvonattal elszáguld az alkonyattal... PAGONY LAJOS: A ZONGORÁNÁL Kis tömlöcömből leslek minden este — csak szállnak az eltékozolt napok — s a,z órák hülő, gémberedett teste úgy fon körül mint álnok jégcsapok. Nincs már remény. A vértelen vasárnap zöld békanyálként undokul tapad két tánc között — míg pihennek a lábak csak önmagámnak szövök álmokat. De hangok zengő hó mezőit repdeső bús szemem fel-felriad s a vak öröm vibrálón elfehérít míg pillantásom egy arcra tapad: Megjöttél! Nem... a csalódástól ernyedt kéz lankadva, bántón elhibáz... Hamis akkord: jelképe e percnek mely alattomban éget, mint a láz. FERENCZY JÓZSEF: őgjpnilfht o aggunk Elhervadt, megsárgúlt s lehullott halkan Ahonnan lett, a föld ölére Egy fehér szirom, s kifolyt a vére, Ott lenn a szürke avarban. Szikrázva pompázott ennekelőtte, Illata színe elragadó, Szerelme, vágya odaadó, És most, még ez is messze megelőzte. Ez a fehér olcsó kis virág, Eddig, hogy van azt se tudta S lám most odalenn megtanulta. Hogy rajta kívül is van még világ. Most egy kis lehullott piszkos rongydarab Eső veri, elrothad csendben Búsan lemondó gyötrelemben, Pedig fehér volt, mint a hab. Táplálja társai karcsú szárát, És elfelejti, hogy mi volt. Bennük él tovább, pedig már holt, Színe, illata beléjük száll át. S mi is ugyanúgy, mi is testvérek Egymásért vagyunk, Élünk, harcolunk S közben egyre múlnak az évek. S mi is lehullunk a barna avarba, Voltunk azért, hogy más is lehessen. Mert milyen szépség rejlik is ebben. Hogy valaki a jót csak másért akarja. CINEGE Ablakunk előtt vidám serege Tartózkodott a tél kis madarainak, Fekete fehér sárga cinege Vidám, frissen röpködve az ágak Között, mint kis pamutgomolyagok, Nyolc, tíz is egyszerre, kicsik és nagyok. Emlékszem oly szívesen néztem A meleg szobából, mint ettek. Szorgosan gyorsan csupa értelem Ragyogott szemükben, jöttek mentek. Derűs gyermekkorom tér vissza vele, Fekete fehér, sárga cinege.
