Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)

1957-05-22 / 40. szám

6 0 J ÜTŐN 1957. május 22. szerda MEGTÖRTÉNT... Az elmúlt hét szerdáján, a Csendes óceán térségében, nagy magasságban hidrogén­bomba robbant. A négymo­toros, lökhajtásos Valiant- mintájú lökhajtásos bombá­zó angol felségjelet viselt szárnyain. Anglia megkezdte az ötödik atombomba kísér­leti sorozatát. S most szerte a világon magasra csapott a tiltakozás. XJjabb japán jegyzék Angliá­hoz — diáktüntetés a tokiói angol követség előtt — Neh­ru elítéli a katasztrófa-poli­tikát — a genfi parlament síkraszáll a nukleáris kísér­letek eltiltása mellett — jön­nek a hírek, egyre jönnek. Amíg a konzervatív Daily Mail hatalmas betűkkel lel­kendezik a hatalmas fegyver kipróbálásán, s azt írja, — „visszanyerte függetlenségét” ezzel a kísérlettel Nagy- Bri­tannia, addig más újságok arról adnak hírt, hogy ja­pán halászhajók egy csoport­ja feltehetőleg a ve­szélyességi zónában tartóz­kodott. Megtörtént... Anglia az atomháborús hisztéria foko­zására megtette az újabb lé­pést, „megmutatta”, hogy „nagyhatalomé, hogy „visz- szanyertc függetlenségét”. De ki vonta kétségbe, hogy Anglia nagyhatalom? De ki vette el függetlenségét, ame­lyet vissza kellett nyernie? Ki veszélyeztette ezt a füg­getlenséget, nagyhatalmi po­zícióját? A válasz mi sem könnyebb, ha az angolszász politikusok nyelvén és po­litikai gondolatvilága alapján fejezzük ki magunkat. Azért kellett a Csendes óceán tér­ségében hidrogénbombát robbantani, mert a Szovjet­unió — hát ki más? — vonta kétségbe Anglia nagyhatal­mi jellegét, mert a Szovjet­unió — ki más? — vette el, az ahogy veszélyeztette Ang­lia függetlenségét! Égnek áll minden józan ember hajaszála, e mérhe­tetlen hazugság, aljas csalás hallatán. S ökölbeszorul a keze! Igen, a hazugság nem először jelentett ideig-óráig alibit a bűnözőnek, a gyilkos­nak. De csak ideig-óráig! — Nincs ember a földön, aki elhinné, hogy azért kell ta­lán elpusztulni a veszélyez­tetett zónába került japán halászhajók legénységének, mert a Szovjetunió, a szoei- lista tábor országai itt Euró­pában veszélyeztetik Anglia függetlenségét. Nincs ember a földön, aki józan ésszel bír, hogy elhigyje: háborút akar­nak a szocialista tábor or­szágai, s ez ellen Angliának, a béke országának védekez­ni kell. Annak az országnak, amely megtámadta Egyipto­mot, annak az országnak, a- mely tagja a Natonak, annak a szervezetnek, amely a pusz­títás fogalmává emelte e szót: Korea. Nincs ember a földön, aki mindezeket elhinné! Tiltakozik a világ, s ez a bomba, amely gombafelhőt húzott a Csendes óceán egé­re, nemcsak még egységeseb­bé tette ezt a tiltakozást. — még határozottabbá s elszán- tabbá a követelést: vessenek véget a halál kísérleteinek! S lesz ereje a józan embe­reknek, hogy lefogják az őrültek kezét. Mert ez a so­kat szenvedett földgolyó mégsem az őrültek szabad garázdaterülete, mégsem a gyilkosok paradicsoma. (gy-ó) Gyöngyöstarján példát matat az adófizetésben Az elmúlt években Gyön­gyöstarján nagy szőlőtermelő község arról volt nevezetes, — hogy adófizetésben mindig az utolsó volt a gyöngyösi járás­ban. Ebben az évben azonban a község dolgozó parasztjai ki­tettek magukért. Május 17-re az első félévi adókötelezett­ségüknek is teljes egészében eleget tettek. Ezzel az utolsó helyről most az első helyre kerültek. Több olyan termelő) is van a faluban, mint Ludá- ’ nyi István, aki már egész évi adóját befizette. A gyöngyöstarjániak köte­lességtudásának lendítője a helyi tanács jó munkája. A tanácstagok gyakran felkere­sik választóikat, beszélgetnek velük az orszác helyzetéről, az adófizetés jelentőségéről. — Ezenkívül az elmúlt hónapok­ban egyetlen eset sem fordult elő, hogy valamely panasszal a helybeli gazdáknak a járás­ra, vagy a megyére kellett volna utazniok. A helyi ta­nácsnál gyorsan, igazságosan rendezik a dolgozó parasztok problémáit. Iz egri Képzőművészeti Kiállításon — Szépek a képek? Minden bizonnyal! A fiatalembert, úgylátszik a részletek is érdeklik — egészen közel hajol. Ujtipusú Diesel-motor A győri Vagon és Gépgyár­ban elkészült egy új Diesel­motor mintapéldánya. Súlya 300 kilóval könnyebb teljesít­ménye 135—150 lóerő. Július­ra elkészül a még könnyebb kivitelű, fekvő elrendezésű 6- hengeres Diesel motor minta- példánya is. Ennek súlya 1300 kiló lesz, a régi 2000 kilóval szemben. Teljesítménye kompresszo­ros kivitelben 200 lóerőre fo­kozható. 600 lóerős BOBO mozdony A MÁVAG-ban hét 600 ló­erős BOBO mozdonyt készíte­nek. Az új típusú Diesel-elekt­romos mozdony első példánya­it még ebben a hónapban a MÁV rendelkezésére bocsát­ják. BOBO mozdonyra újab­ban külföldről is érkezett rendelés. Nemrég, még egy-két I héttel ezelőtt, a mező ; szorgos népe aggódó J tekintettel fürkészte az Jeget, mely tiszta volt Jés kék, és amelyen ott J hevült vörösös-sérgán Ja Nap. Meleg, meleg... Jkeményre száradtak a ; rögök, kongott rajta a Jkapa éle és a f elszán- Jtott, bevetett földeken Japró szabálytalan mér- Jtani formákat rajzolt a Jsok hosszú, keskeny re- Jpedés. Kellene az eső, Inagyon kellene már — ! hajtogatták az embe- !rek, mert így nehezen Ikalászosodik a búza, — lerősödik az alig kibújt Ikukorica. Az emberek kívánsá- Iga teljesült, megjött az >eső, örültek neki. De Sközben annyira bele­jött, hogy már abba ESIK ja TECHNIKA, C7t TUDOMÁNY V LÁGÁBÓL tás gyógyítására tartja. A beteg utána 15 per­cig becsukott szemmel ül és ezzel a gyógyítás be is fejező­dött. így gyógyítják a rövid­látást, távollátást és az asztig- matizmust. A szemüveges em­bereket az a „veszély fenye­geti'’, hogy meg kell válni a, szemüvegtől. ás motorok motorokat készítenek. A gyu- fásdoboz méretű, két és fél köbcentis henger ürtartalmú készlékek tengelye 11 ezret j fordul percenként. k a mezőgazdaságban | A kísérlet lényege, hogy izo­tóp foszforral jelzik a búza vi­rágporát és vizsgálják annak sorsát a megtermékenyített növényeken. A módszer sok: segítséget nyújt majd a búza- nemesítők munkájához. ntomata schillinges fémpénz bedobása ellenében ki lehet húzni az. „olcsó regénytár” tetszés sze­rinti kötetét. ötven éves éleikor hálásának problémáját. S amennyiben az orvostudomány nagyobb segítséget nyújt az idős emberek egészségének fenntartásához, a korhatárt 125—150 évre lehet emelni. ? Röntgen eladó \ A budapesti Verseny Álla­< mi Áruház cipő osztály ár» < munkába állt a röntgen-eladó. < Az ötletes gép a cipővásárlást < könnyíti meg, ugyanis segít­< ségével megállapítható, hogyan < helyezkedik el a láb a felpró­< bált cipőben. Az asztalnyi gép í szemmagasságban ernyőn ki­> vetíti, hol szorít a cipő. Ez el­> sősorban azoknak jelent segít­> séget, akik nem tudják meg­> határozni, mi a baja a cipő­> nek. A röntgengépnek már az; > első napon nagy sikere volt. > — FAGERHOLM kormánya > néhány héttel ezelőtt lemon- ; dott, most elhatározta, hogy ; visszavonja lemondását l — AZ EGYESÜLT Államok ! haditengerészete vízre bocsáj- ; tóttá „Skate” nevű atomener- í giával hajtott harmadik ten- I geralattjáróját. Új módszer a Iái Tizenkét pekingi kórházban kísérleteznek az új szemgyó­gyítási eljárással. A gyógymód rendkívül egyszerű, abban áll, hogy a beteg kezébe veszi egy száraz elem pozitív pólusát, a negatív pólust pedig az orvos' három percig a beteg szemgo­lyójának kötőszövete közelébe Kilenc dek A szegedi Vas- és Fémipa­ri KTSZ évek óta készít — nagyrészt exportra — minia­tűr repülőmotorokat. Jelenleg a régebbieknél 3 dekával könnyebb, összesen 9 dekás 1 Rádióizotop kísérlete A martonvásári mezőgazda-1 sági kutatóintézetben tavaly rádióizotóp laboratóriumot sze­reltek fel. Az idén érdekes kísérletet kezdtek a búza meg- termékenyülés biológiájának vizsgálatára. Könyvautomata Egy bécsi könyvkereskedés érdekes újítást vezetett be. — Több olyan automatát állított fel a város legforgalmasabb pontján, amiből két darab öt Százlmszonöt-százötven éves életkor Dr. Edward L. Bortz, az a- merikai orvosszövetség volt el­nöke kijelentette, hegv az or­vostudomány azon az úton ha­lad, mely megoldja a szövetek idős korban bekövetkező ei­sern akarja hagyni és éjjel-nappal fáradha­tatlanul hullanak az alacsonyan úszó fel­hőkből a hideg vízcsep- pek A határban már sok helyen apró tavacs­kák csillognának, ha sütne a Nap, jelezve, hogy részegre itta ma­gát a föld és egyelőre nem kér többet. Ez túl- licitálás egy kicsit az eső részéről és az em­berek már „napsugarat kémek”. Az egri embernek ilyen esős időben más gondolatai is támad­nak. Mert ugye ilyen­kor is menni kell az utcán, felhajtott kabát­gallér közé húzva a nyakát és látja, amint piszkosbarnán ömlik a víz a köveken és be­csurog a vízgyűjtőbe, látja, hogy a többi já­rókelőnek is átnedvese­dik a ruhája, borzong- va érzi, hogy fut a hi­deg a hátán. De tudja, hogy ez csak igy lehet­séges: zuhogó esőben is az utca közepén kell mennie és nem a fal mellett! És., .és mesél­hetném, hegy mi min­dent gondol, érez ilyen­kor. Többek között tisz­teletlenül emlékszik meg az ősökről, mert azt tanították fiaiknak, „ha esik az eső, állj az eresz alá”. Ezt az emlegetést meg is érdemlik, dog­matikusak voltak, álta­lánosítottak és sabloni- záltak. Nem vették fi­gyelembe, hogy ez „tan”, csak alapjában véve helyes. Itt Eger­ben nem nagyon alkal­mazzák ezt a közmon­dást. Mert itt csak azok állnak az eresz alá, akik az ősök iránti szertartásos tiszteletük­ben már arra is haj­landók, hogy fél óra múlva bőrig ázva me­hessenek haza, másnap pedig tüdőgyulladással a kórházba. Mert a kétségbeejtően rossz egri ereszek olyan idegtépő csurranások- kal öntik a háztető összefutó vizét az ut­cán járók nyakába, — mintha örökös húsvét volna a világon. (poroszlói) A Béke Világtanács javaslatára az idén az egész világon megünnepelik Linné Károly- nak, a nagy svéd természetkutatónak 250 éves születési évfordulóját. Ki volt Linné Ká­roly, mi az érdeme, hogy minden művelt nem­zet áldoz emlékének? Erre akkor adhatunk választ ha megismerjük a természetismeret állapotát Linné előtt, majd áttekintjük vázla­tosan munkálkodását, s végül értékeljük ha­tását a tudomány továbbhaladása terén. 1. Amióta ember él a Földön, kapcsolat­ban állt a növényekkel, állatokkal. Már az ősembernek is táplálékot, gyógyanyagot, tü­zelőt, s eszközeinek egyik fő anyagát adták. A növények termesztésre, az állatok rendsze­res tartására csupán a rabszolgatársadalom­ban került sor. így az emberek egyre több növényre és állatra lettek figyelmesek. Míg az ókori görögök növényismerete nem érhette az 500 fajt, addig a római Pliniusz (23-79) már kereken 1000 termesztett és gyógynövényt tartott számon munkájában. Az ismert nö­vény — és állatfajok száma a könyvnyomta­tás feltalálása és a képsokszorosítás, valamint a földrajzi felfedezések révén a 18. század elejéig több ezerre emelkedett. A botanika „atyái, patresei” a XVI— XVII. században kezdik a növényeket a ter­mészetben megfigyelni, leírni, sőt fametsze­tekkel ábrázolni is. De ahány szerző, szinte annyiféle névvel jelölik leírt növényeiket. Ezek a nevek sokszor egy-két sorosak is. A turbánliliom neve pl. a Hortus Eystettensis- ben a következő: Lilium montanum flóré pur- purascente punctatum. így volt ez az állat­tanban is. A sokféle leírás, rövidebb-hosszabb elnevezés, a fajok számárak állandó növeke­dése valóságos zűrzavart idézett elő még a tu­dósok körében is. Ezért a sveici, bázeli Bauhin 1623-ban megkísérli, hogy a különböző elne­vezésű növényfajokat azonosítsa, s így meg- közeiíti a faj fogalmát. A francia Tournefort (1656—1708) pedig a virág felépítése alapján a nemzetség (genus) fogalmát határolja körül. A káoszban lassan derengeni kezdett, de a zűrzavar még mindig igen nagy volt a XVIII. század elejéig, mert a többezer ismert növény és állatfaj elnevezése nemzetközileg, nem volt egységes, továbbá könnyen áttekinthető rend­szerezésük sem alakult ki. A növények, állatok bizonyos elvek sze­rinti csoportosítása olyan régi, mint maga az emberiség. Az első rendszerezők az élőlénye­ket a legfeltűnőbb külső tulajdonságaik alap­Linné Károly születésének 250. évfordulójára ján és a gyakorlati szempontok, hasznuk fi­gyelembe vételével csoportosították. így járt el pl. több, mint kétezer évvel ezelőtt a gö­rög Arisztotelész és Theofrasztosz. Fákat, cserjéket, hasznos, mérgező növényeket és hasonló csoportokat különböztettek meg. A civilizált rómaiak elsősorban a gyakorlat emberei voltak, náluk különösen a termesz­tett növények és a gyógynövények kerültek az érdeklődés középpontjába. A középkorban jóformán csupán az arabok fejlesztik tovább a természettudományos ismereteket. A kutatók általában arra törekedtek, hogy a régi görögök és rómaiak növényeit azonosítsák a középeurópaiakkal. Ez azonban nem sikerülhetett, mert a középeurópai növé­nyek mások, mint a déleurópaiak, a kisázsiai- ak, a zavar emiatt is nőttön nő. Ekkor lépett fel a természettudomány nagy reformátora: Linné. 2. Linné Károly (1707 V. 23 — 1778. I. 10) először is rendet akart teremteni a sokezerre szaporodott növény- és„ állatfaj között, mert minden rendszerető kísérletnek egyik főaka­dálya a rövidebb-hosszabb nevek, az un. „phrasisok” voltak. Híres mondása is erre utal: „Systema est filum Ariadneum, sine guo Chaos”. A sokezer növényféleség labirin­tusában a rendszer ariadnei fonala nélkül nem igazodhatunk el. Linnét az élővilág nagy rendcsinálójának is nevezhetjük. Támaszko­dott a már említett faj és genus (nemzetség) fogalmak tisztázódására, az akkori összeírá­sokhoz hasonlóan a növény- és állatfajokat il kettős névvel látta el. Ez az un. binominalis nomenclatura, a kettős növényelnevezés, ahol az első név a nemzetség, a másik a faj nevét jelenti, tette lehetővé a növények és az állatok első világos, áttekinthető törzskönyvezését. A rövid, kétnevü elnevezés megteremtése után az akkor ismert élőlényeket rokonságon alapuló rendszerbe, természetes rendszerbe szerette volna szedni, azonban) ez a kísérlet még abban az időben megvalósíthatatlan volt, mivel az élőlényekre vonatkozó ismere­tek nagyon hiányosak voltak. Igen nagy ér­deme. hogy felismerte, az állatrendszerezésnek a belső felépítésre kell alapulnia, továbbá észrevette a porzók és a termő, azaz az ivar­szervek jelentőségét a növények rendszerezé­sében. Az ivarszervek ugyanis a növények legvédettebb részén alakulnak ki, így a kör­nyezeti hatásoknak a legjobban ellenállnak, tehát a rokonsági bélyegeket, az ősi vonáso­kat a legjobban megőrizhetik. A növény éle­tében is későn alakulnak ki, az egyedi élet hatásai ugyancsak rövid ideig hatnak rájuk. Árunak ellenére, hogy igen helyes szempont­ból indult ki rendszerezésénél, mégis rend­szere mesterséges, mert pl. a növények cso­portosításánál csupán egy kiragadott szem­pontot vett alapul: a porzók és a bibék szá­mát és azoknak a virágban való elhelyezke­dését s egyéb tulajdonságait. A rendszerezés­ben következetesen használt kategóriáként Linné használta először a fajt. Egy fajhoz so­roljuk mindazon szervzeteket, amelyek lénye­ges tulajdonságaikban egymással megegyez­nek, más fajoktól eltérnek és azonos külső körülmények között magukhoz hasonló utó­dokat hoznak létre. A fajfogalommal kapcso­latosan érdeme, hogy a fajok tetszőleges ala­kulásáról vallott primitív nézeteket felszá­molta, viszont a fajfogalmat — késői munkái­tól eltekintve — teremtettnek és változatlan­nak tartotta. A fajfogalmat ezzel megmereví­tette, sztatikussá tette, amit azután Darvin igazított helyre evolúciós tanában: dinamikus fajfogalma szerint a faj egy hosszú fejlődési állapot pillanatnyi állomása, vagy kereszt- metszete. Linné az akkori katonai hierarchia min­tájára a fajon kívül még több rendszertani egységet, kategóriát alkalmazott. A rokonfa­jokat egy nemzetségbe, a rokon nemzetsége­ket rendbe, a rokon rendeket pedig osztály­ba sorolta. A fajokon belül még változatokat (varietasokat) különböztetett meg. Linné az akkori ismert valamennyi nö­vényt, állatot és ásványt elnevezett, leírt és rendszerbe foglalt a természettudomány te­rén valóságos forradalmat jelenítő munkái­ban, mint az 1735-ben megjelent Systema na­turae, Systema vegetabilum, az 1737-ben megjelent Genera plantarum és az 1753-ban napvilágot látott Species plantarum. Jávorka Sándor szerint Linné 8551 növényfajt sorol fel növényrendszerének 24 osztályában. A Systema naturae XIII. kiadásában (1788) 19604 állatfaj található. 3. Linné kísérelte meg először a növények és állatok könnyen áttekinthető rendszerbe foglalását. Rendszerére azt mondjuk, hogy a legtökéletesebb mesterséges rendszer, amely már egyes, a természetes, azaz a rokonsági, fejlődési alapokon nyugvó rendszerre jellem­ző alapelvekkel is rendelkezik. Annyiban mesterséges, hogy önként kiválasztott jelle­gekre épül. Élesen megkülönböztette a rend­szertani csoportokat, azokat röviden, szaba­tosan jellemezte. Szabatos jellemzései ma is mintaképül szolgálnak, kétnevü elnevezéseit ugyancsak az egész világ elfogadta és a mai napig használja. Joggal állapítja meg róla Engels A Természet dialektikájában, hogy a „A kor Newton és Linné nevéhez fűződő vég­ső szakasz e tudományának bizonyos fokú le­záródását is meghozta” (1950: 11—12). Jávor- ka akadémikus szerint „Mint minden idők, egyik legnagyobb vezető szelleme a biológia terén, jelentőségében' tehát Kopemikus és Newton mellé állítható, mint ahogyan a kö­vetkező században elsősorban Darwin képvi­seli a haladó szellemet” (1957: 6). Az új kor­ban a botanika, zoológia újászületésének kor­szakát méltóan fejezi be e nagy svéd termé­szettudós. Linné korszakalkotó működésével aa egész világon előrelendítette a botanika és zo­ológia fejlődését. Idősebb korában már felis­merte, hogy a fajok nem állandóak, amit a termesztett növényeken végzett megfigyelé­seiből szűrt le. 1763-ban nyomós példával bi­zonyítja, hogy a fajok nem öröktől fogva ál­landóak, s felhívja a figyelmet a „keresztezés­re, a hibridizációra”, Munkássága hazánkban is csakhamar érezhető veit. Linné hatására született meg az első magyar növényrend­szerben is a debreceni Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály (a Ludas Matyi szerzője)- könyvében. Ez a Magyar Füvészkönyv 1807- ben jelent meg. Nem követték szolgaian a nagy mestert, hanem a „Természeti Rend” kedvéért, változtattak is azon. Az első magyar nyelvű állattani kézikönyv Földi János: Ter­mészeti Históriája (1801) ugyancsak teljes egé­szében Linné munkája alapján készült. A nagy svéd tudós eloszlatta a biológiai tudományokban addig uralkodó káoszt, az ál­lat- és növényvilágot világos, könnyen átte­kinthető rendszerbe foglalta, megadta a to­vábbi fejlődéshez nélkülözhetetlen aüapokat. Méltó az utókor hálájára! Dr. Hortobágyi Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom