Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)

1957-05-15 / 38. szám

1957. május 15. szerda.

0 J Ü I O N

5

Jó úton, a belterjesebb gazdálkodás útján

járnak a tarnabodiak

MIKOR A MEGVE leggazdagabb községeiről beszélnek, akkor Abasár, Visonta, meg a többi szőlőtermelő község mellett mindig megemlítik Tarna- bodot, a kis alföldi falut is. Wem nagy község, 415 család lakja, összesen 1400 holdnyi szántójuk van. A birtokmeg- osZlásról meg talán elég any- nyi is, hogy az égés faluban 7 családnak van 15 holdnál több földje, de 25 holdon felül már egy sincs. A zömmel 3—8 holdas kisparaszt, s mégis az egy családra eső átlagos jövedelem eléri a 20—22 ezer forinr- tot évente, szemben a többi alföldi faluval, ahol az évi átlagos jövedelem ilyen földterület mellett 15 ezer forint körül mozog. Jobb életük titka a belterjes gazdálkodás.

Belterjes gazdálkodás évtizedes problémája már a magyar mezőgazdaságnak, de talán soha nem volt még olyan égető hogy a kukoricát, s búzát váltakozva termelő külterjes gazdaságot felváltsa a nagyobb jövedelmet adó. több export- lehetőséget jelentő belterjes gazdálkodás, minit napjainkban. Arra van szükség hogy ezer és ezer alföldi faluban kövesssék a tarnabodiak és a többi hasonlóan gazdálkodó község példáját.

A KÖZSÉGBEN egy-egy családnak igen sok pénzt hoz a házhoz a paprika, paradicsom és zöldségtermelés. Van rá eset, hogy egy 4—500 négyszögöles területről, ha jó termés van, 14—15 ezer forint értékű termést szed le a hozzáértő kertész. Ebből jórészt az export szállítás hoz. Igen fellendült a kertészkedési kedv, mióta megalakúit a zöldségtermelő szakcsoport. Erős kis csoportosulás ez, efeinte, csak az értékesítésre fogtak össze, most már a munkák egy részénél is. Béreltek 18 motort közösen a gépállomástól az öntözéshez. Két-három gazda társúlt egy-egy gépre. A föld- wiűvesszövetkezet segíti őket minden erejével, az idén tavasszal például 10 ezer forint értékű kertész üveget adott a csoportnak, majd ősszel a termés árából fizetik vissza. Ezzé! lehetővé vált, hogy olyan •ember is résztvegven a szakcsoportban, akinek nem lett volna meg tavasszal a kellő

pénze a kertészeti beruházásokhoz. Az idén már közösen kötötték meg a földművesszövetkezettel a szállítási szerződést is, közösen felelősek, hegy a lekötött mennyiségű áru feltétlen átadásra kerüljön. Ugyanakkor jól is jártak, mert a földművesszövetkezet minden esetben köteles átvenni az árujukat.

A KÖZÖSSÉG FELÉ haladásnak nem ez az egyetlen jele a községben. Az idén például nagyon kedvelt lett a községben a vegyszeres gyomirtás. Egy-egy gazda nehezen végezhette volna el, mert nincs elég permetezőgép, s a gépállomás kölcsöngépe elég sokba került. A tanács javaslatára összefogtak, s egy dűlőben közösen végezték el a vegyszeres gyomirtást. Figyelemmel kísérik a termelőszövetkezet munkáját is, s bizonyos, hogy a szövetkezetiek jobban hajlanak a belterjesség felé, nagyobb jövedelmet szereznek. közelebb kerülnek a tarnabodi gazdák is a közös gazdálkodás gondolatához. Most még csak ismerkednek egy-egy oldalával a közös munkának, de hát a gyümölcsnek is idő kell, hogy megérjen, így van ez a szövetkezéssel is.

A BELTERJESSÉG másik cfldala, — aminek jóval több hagyománya van a faluban, — az állattenyésztés. Egyikmásik községünk tanácsa bizonyára nem kevés irigységgel hallaná, mikor a tanácselnök azzal „dicsekszik”, hogy nem kell a faluban senkit sem ösztökélni az üszőborjú felnevelésére. A tamabodiakat nem keil külön meggyőzni arról, hogy visszatérői a befektetett takarmány összege, mikor tejelni kezd a jószág. Az üszőborjút mind felnevelik, s a tenyésztésre alkalmas bikaborjakat is. A gond itt az, hogy nem szívesen nevelik fel a tinókat. (Azt hiszem nem egy községi tanácselnök boldog lett volna, ha csak ilyen problémát okoz a szarvasmarha tenyésztési terv.) A szarvas- marha tenyésztési kedvre, csupán két jellemző adatot: a községben 301 ház van és 326 szarvasmarha tulajdonos. Tehát nincs olyan ház, ahol egy tehén ne volna. A község szántóterülete 1400 hold, ossz szarvasmarha állománya 1000 darab felett van. Tehát majd minden holdra jut egy szarvasmarha. S noha kevés a föld, eltudják tartani a jószágot. Ebben jelentkezik az a sokszor emlegetett kör, hogy nincs jó növénytermesztés fejlett állattenyésztés nélkül és viszont. Van elég szervestrágyájuk, többet hoz a föld, s a nagyobb terméshozamból lehet fejleszteni az állatállományt, mert van elég takarmány.

ÉRDEKES és jellemző a falu gondolkozására az is, hogy a belterjesség mellett a búza termelést sem hanyagolják el, jóformán semmivel sem vetettek kevesebb búzát, mint az elmúlt esztendőben. Ha nem is volt rá törvény, betartották a 38 százalékos vetésterületet A szerződéses növénytermelés sem marad el túlságosan. Például mindössze két hóiddal kevesebb cukorrépát vetettek, mint tavaly. Okos tervekkel, beosztással még arra is volt föld, hogy az idén több, mint 40 hold vörösherét vessenek. Kell a több takarmány, mert éppen úgy, mint eddig, továbbra is országos hírű tenyészállatokat akarnak nevelni, hiszen ez igen sokat hoz a „konyhára”. Pethő Kristóf, a falu egyik középparasztja évente 10-15 ezer forintot is kap tenyészállataiért.

Mindebből persze nem következik az, hogy Tamsbod valami csodálatos falu, ahol most már mindenki megérti a belterjes gazdálkodás fontosságát, s asszerint műveli földjét. Akad még ezért jócskán ett is olyan, aki látja ugyan a másik jóval- nagyobb jövedelmét, még sem követi. És mégis jó, ha megismerik a példáját megyeszerte, mert az út, amin járnak, nagyon helyes, s a jövedelmezőbb mezőgazdaság útja. — deák —

EGY SZÍNHÁZ — HÁROM BEMUTATÓ

Az idény befejezése előtt lázas munka folyik az egri Gárdonyi Színházban. Három rendező, három, nagy sikerre számítható darabot készít elő: egy operettet, egy vígjátékot és egy újszerű kamara darabot.

Az első bemutatóra május 17-én kerül sor. A színház vezetői igen merész kísérletbe kezdenek, amikor a Zeneiskola nagytermében Kamara Színpadot létesítenek. A Kamara Színpad első bemutatója egy érdekes színmű, Louis Vernéiül: Lamberthier úr című drámája. A darabnak két szereplője van, a harmadik, a főszereplő Lamberthier úr meg sem jelenik a színen. A „Lamberthier úr” rendezője és

egyben az egyik szereplője J Solti Bertalan, partnere Szén-' de Bessy. Eger színházlátogató közönsége nagy érdeklődéssel várja ezt a bemutatót, melyen nemcsak a színház, hanem a közönség is vizsgát tesz, hogy megérti és értékeli-e ezt a szokatlan művészetet.

Az operettkedvelőknek kellemes estét szerez majd a május 24-én bemutatásra kerülő „Diadalmas asszony”, melynek zenéjét Csajkovszkij legszebb melódiáiból állították össze, operett története Nagy Katalin cámő romantikus szerelmét dolgozza fel. Katalin cámőt Illyés Ilona, Nagy Péter cárt Antal József, Mensikov tábornokot pedig Tarján Tamás

játssza. A szubrett és tánckomikus posztján kettős szerep- osztásban Bőd Terézt és Varga Gyulát, illetve Fontos Magdát és Forgács Kálmánt látjuk. A szereposztás érdekessége, hogy Bőd Teréz, ez a tehetséges prózai színésznő most mint szubrett mutatkozik be.

Heltai Jenő „Néma levente” című verses vígjátékának káprázatosán szép rímei június elején csendülnek fel a színpadon. Ennek a darabnak is folynak már a próbái, Vass Károlynak, a békéscsabai színház főrendezőjének vezetésével. Ziliát Szende Bessy, — Agárdi Pétert pedig szintén egy vendégművész, Angyal Sándor, a debreceni Csokonai színház tagja játssza.

Csak rajtunk múlik

Szikrázó kék ég, puha, lágyan bodrozódó bárányfelhők, amelyeket lassan vitorláztál a tavaszi szél végig a Mátra felett. A pipishegyi fensíkon, a gyöngyösi vitorlázórepülők főhadiszállásán most éppen jélüzem van. Nincs itthon a repülőtér parancsnoka, s csak «egyetlen gép, a Június 18 szállhat fel, Fehér Ferenccel a

nius 18, amely magassági és

időtartam-repülésre indul, jó

lermíket találjon, sikerrel járjon.

A hangár előtt nagy a sürgés-forgás, a gépet készítik elő. alapos vizsgálatot végeznek a szárnyakon, műszereken, nehogy 3000 méter magasságban kelljen észrevenni a vitorlázónak. hogy teszem azt,

%£■$■. ' s' ,

■ ,

télhúzó kocsi kurblizásában is- Bár, legyünk őszinték, hogy azért vagy ötször megkérdezte, nem rúg-e vissza a kurbli karja... szóval veszélyes jószág az ilyen, nem úgy, mint a 3000 méter magasság, ahonnan legfeljebb ejtőernyővel lejön az ember, bármi is történik... De mit segít az ejtőernyő egy kurblinál, amely visz- szarúg?

S a gép máris utazásra kész. Kötelet akasztanak az orrába, bekötik a gépkocsi mögé, s vontatják a fensík legmagasabb pontjára. A vontatókötél már ott hever a földön, egyik vége jó messze, a völgyben a csörlőre kötve, másik végét most akasszák be a Június 18 orrába. Fehér Ferenc beül a

nyergében. Hiába fáj a szíve ■az újságírónak, hiába minden könyörgés.... parancs, az parancs, — tessék a földről írni riportot: a levegőről. Felszállni"! — majd legközelebb.

Nincs hát alku. tudomásul kell venni, hogy most az egyszer nem ülhetek a szárnyak közé, csak nézhetek, szurkolhatok jómagam is, hogy a JúEs#*. 1111 JfillllIiP

elveszett az egyik szárnya. A gép. amely most itt hever ártatlan . arccal” előttünk, tavaly már megjárta Lengyel- országot, Romániát, tehát világlátott vitorlázógép, s aki c nyergébe ül, azt is úgy ismerik itt Pipiske gyen. hogy ügyes meggondolt és bátor repülő. Ö maga is segít a gép felszerelésében, sőt még a kö*4^

gépbe, magára húzza a kabin tetejét, leköröz a fehér zászló,

felbúg a csörlő, s a következői pillanatban 100 kilométeres < sebességgel, orrát meredeken < a levegőbe fúrva felröppen vitorlázógép.

Már vagy 300 méter magasan van, a lentiek figyelik, si- kerül-e termiket, azaz felszálr\ ló légáramlatot kapnia a fen-< síknak azon a részén, ahol- most a gép, mint valami tapo-‘ gató ujj, keresi a levegő se-; gítségét. Nem sikerül! Puhán,", lágyan ismét földreereszkedik", a Június 18. ismét kötél az or-", rába, leköröz a zászló, s a gép! újból vagy 300 méteren köröz, - de most más irányba. Lent fe-< szült figyelem: „Nullázik” —<

jegyzi meg valaki, földi nyel-', ven mondva, tartja a magas-', Ságot, nem is súly ed, de nem', is emelkedik a gép. a csörlőtől", kapott lendülettől körözve ke-‘, rest... keresi a termiket. Hirtelen, szinte szemlátomást- megemelkedik a két keskeny,] hosszú szárny... ..Megvan!” rikoltanak fel itt mellettem, s', valóban mind magasabbra', és magasabbra emelkedik a', gér), állandóan körözve, hogy", elérje azokat a lágyan fodro-', zódó felhőket, amelyek maid- valósággal magukhoz szívják] a Június 18-at.

A végtelen levegő-óceánban^,

már csak pontnak látszik Fe-j hér Ferenc gépe. mi meg itt lent szomorkodunk és irigykedünk: milyen ragyogó, milyen repülésre való idő s pont most kellett elromlania a parancsnok kocsijának Budapesten. Az újságíró azzal mgasztaja magát, hogy azért az első lépést megtette a levegő meghódítására, mégha az a földön történt is. Biztos sor kerül a másodikra is, amely már a levegőbe röpíti majd — hogy arról is beszámolhasson: milyen érzés madárnak lenni?

(gy.ó)

Még néhány hónappal ezelőtt egy ország reszketett: lesz-e infláció, végigéljük-e mégegyszer a 12 évvel ezelőtti vöröshagymás kenyeres hónapokat, amikor kosárban vitte a pénzt a háziasszony, s a markában hozta haza, amit kapott érte. Munkásosztályunk, dolgozó népünk a párt vezetésével gátat vetett az infláció rémének, sikerült megakadályozni a pénzromlást. Hat hónap telt el az ellenforradalom dühödt és véres támadása óta, s még annyi se, hogy megindulhatott a normális termelő munka, s a legfontosabb közszükségleti cikkekből nincs hiány az üzletekben, biztosítva van egész népünk megfelelő ellátása.

S néhány napal ezelőtt — váratlanul — számos, elsősorban iparcikk árában változás történt, nem egynél komoly forintösszeggel emelkedett az eladási ár. Mit jelent ez? Talán mégis infláció veszélye fenyeget? Talán ezeknek áremelését nyomon követi a többi? — teszik fel sokan most az aggódó kérdést, miután ki örülne az áremelkedésnek?

Mi tehát a helyzet, mi lehet a megnyugtató válasz?

Való tény, hogy többek között a motorkerékpár, a varrógép, a mosógép, az eszpresszófekete és a sütemények, a bor ára kisebb-na- gyobb összeggel emelkedett. A motorkerékpár jelentősen, a cukrászsüteményeké pedig csak 10 fillérreL De ezek a cikkek — amelyek ugyan kétségkívül hozzátartoznak az életszínvonalhoz — nem nélkülözhetetlen, mindennapi, hogy úgymondjuk, közszükségleti cikkek. Nem emelkedett a ruha és a cipő, a kenyér és a zsír, a hús és a liszt, a szappan ára... éppen azért, mert az előbbi cikkek ára megváltozott.

Fél év van csak mögöttünk a bénító sztrájk után, sok üzemünk még ma sem érte el a tavalyi szeptemberi termelési szintet, s amelyik elérte, ott is igen magas még a termékek önköltsége, sok az anyagpazarlás és — mondjuk ki nyíltan — az órabérek miatt sok a lógás, fegyelmezetlenség. Mindez együttvéve azt jelenti, hogy számos iparágban még mindig több a kiadás, mint a bevétel, több a ráfordítás bérben, anyagban, mint az áru eladási értéke. Nem beszélve arról, hogy pótolni kell az október, november, december, sőt a január, február termelésének is számottevő részét.

A múlt év szeptemberében már arról volt szó, hogy újabb árleszállításokat lehet végrehajtani. Nem mi tehetünk róla, hogy most komoly gazdasági nehézségekkel küzdünk. lőzeknek a gazdasági nehézségeknek áthidalására, az alapvetően fontos közszükségleti cikkek árainak megtartására vált szükségessé az említett áremelés. Másszóval: a motorkerékpárok felemelt ára, a 10 fillér a cukrászsüteményeknél, — ezek révén vásároljuk meg a kenyér, a zsír, a hús, vagy ruha stabil árait.

A magunk erejéből kell talpraállnunk. Barátaink hatalmas arányú segítsége megmentette hazánkat egy súlyos gazdasági katasztrófától. De végeredményben mégse lehetünk a szocialista tábor, a világ koldusát Ha más nem, éppen sokat emlegetett, s itt igazán érvényes nemzeti büszkeségünk is kötelez erre. Saját erőnkből, a magunk munkájával kell biztosítanunk továbbhaladásunkat, ha még bizonyos megszorításokra is van szükség. S legyünk őszinték saját magunkkal szemben is. A bérből és fizetésből élő dolgozók, de még a nem abból élők is, szívesen kiegyeztek volna látatlanba is januárban, vagy februárban: legyen a Pannónia motor 20 ezer forint, a szimpla fekete meg 1.60, de legyen zsír, kenyér, s maradjon meg a cipő ára, — mert ezek mégis csak gyakrabban kellenek az embernek, mint a motorkerékpár.

Mondani sem kell, hogy ez az intézkedés átmeneti jellegű... Ha gazdasági életünk teljesen talpra áll, ha falakul az ipar megfelelő termelési és árvolumenje, ha arányba jut a tartalék és a vásárlóerő — mert most a bérrendezések folytán nincs arányban! — természetszerűleg sor kerül az árak csökkentésére, nemcsak az említett cikkeket illetően, de általában is. Ehhez azonban munka, fegyelmezett és szervezett. lelkes munka szükséges. Mindenkinek saját érdeke, hogy helytálljon, hogy mindent megtegyen saját munkaterületén az ellenforradalom okozta súlyos sebek begy ógyí fásában. gazdasági életünk teljes talpraállításá- ban.

Mit adjunk tavasszal a gyerekekre?

A sok eső után úgylátszik mégiscsak megjön végre a meleg idő, s vele a gond, hogyan öltöztessük tavassza a gyermeket, —

Hat-nyolc éves kislánynak való ruha, színes mosószövetből készült, divatos, fehér piké, sálgallérral és kézelővel. A szoknya le- vasalatlan hajtásokba rakott.

hogy csinos legyen. A gond meg- könnyítésére közlünk néhány gyermekruha modellt.

Csinos kötény- ruha 4—5 éves kislány részére. Anyaga sötétkék tropikál, szoknyája az oldalvonaltól húzott, a bőséget a ruhára rágombolt külön öv fogja össze hátul. — Tetszés szerint adhatunk hozzá kötött pulóvert, vagy ja pánujjas színes kis vászonblúzt.

Hat—nyolcéves kislánynak való kötényruha, piros vagy kék csíkos vászonból. Könnyen mosható. Fehér, világoskék vagy rózsaszín vászonból piké blúzt csi- íáltatunk hozzá.

Ujvonaló játszóruha 6—9 éves kislányok részére. Sötétkék vászonból készült,, a ruha gallérját és a zsebeit keskeny fehér csík díszíti. A derék gurai- behúzásos.