Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)

1957-05-15 / 38. szám

1957. május 15. szerda. 0 J Ü I O N 5 Jó úton, a belterjesebb gazdálkodás útján járnak a tarnabodiak MIKOR A MEGVE leggaz­dagabb községeiről beszélnek, akkor Abasár, Visonta, meg a többi szőlőtermelő község mel­lett mindig megemlítik Tarna- bodot, a kis alföldi falut is. Wem nagy község, 415 család lakja, összesen 1400 holdnyi szántójuk van. A birtokmeg- osZlásról meg talán elég any- nyi is, hogy az égés faluban 7 családnak van 15 holdnál több földje, de 25 holdon felül már egy sincs. A zömmel 3—8 hol­das kisparaszt, s mégis az egy családra eső átlagos jövede­lem eléri a 20—22 ezer forinr- tot évente, szemben a többi al­földi faluval, ahol az évi átla­gos jövedelem ilyen földterület mellett 15 ezer forint körül mozog. Jobb életük titka a bel­terjes gazdálkodás. Belterjes gazdálkodás évtize­des problémája már a magyar mezőgazdaságnak, de talán so­ha nem volt még olyan égető hogy a kukoricát, s búzát vál­takozva termelő külterjes gaz­daságot felváltsa a nagyobb jövedelmet adó. több export- lehetőséget jelentő belterjes gazdálkodás, minit napjaink­ban. Arra van szükség hogy ezer és ezer alföldi faluban kövesssék a tarnabodiak és a többi hasonlóan gazdálkodó község példáját. A KÖZSÉGBEN egy-egy családnak igen sok pénzt hoz a házhoz a paprika, paradi­csom és zöldségtermelés. Van rá eset, hogy egy 4—500 négy­szögöles területről, ha jó ter­més van, 14—15 ezer forint értékű termést szed le a hoz­záértő kertész. Ebből jórészt az export szállítás hoz. Igen fellendült a kertészkedési kedv, mióta megalakúit a zöld­ségtermelő szakcsoport. Erős kis csoportosulás ez, efeinte, csak az értékesítésre fogtak össze, most már a munkák egy részénél is. Béreltek 18 motort közösen a gépállomástól az ön­tözéshez. Két-három gazda társúlt egy-egy gépre. A föld- wiűvesszövetkezet segíti őket minden erejével, az idén ta­vasszal például 10 ezer forint értékű kertész üveget adott a csoportnak, majd ősszel a ter­més árából fizetik vissza. Ez­zé! lehetővé vált, hogy olyan •ember is résztvegven a szak­csoportban, akinek nem lett volna meg tavasszal a kellő pénze a kertészeti beruházá­sokhoz. Az idén már közösen kötötték meg a földműves­szövetkezettel a szállítási szer­ződést is, közösen felelősek, hegy a lekötött mennyiségű áru feltétlen átadásra kerül­jön. Ugyanakkor jól is jártak, mert a földművesszövetkezet minden esetben köteles átven­ni az árujukat. A KÖZÖSSÉG FELÉ hala­dásnak nem ez az egyetlen je­le a községben. Az idén példá­ul nagyon kedvelt lett a köz­ségben a vegyszeres gyomir­tás. Egy-egy gazda nehezen végezhette volna el, mert nincs elég permetezőgép, s a gépállomás kölcsöngépe elég sokba került. A tanács javas­latára összefogtak, s egy dű­lőben közösen végezték el a vegyszeres gyomirtást. Figye­lemmel kísérik a termelőszö­vetkezet munkáját is, s bizo­nyos, hogy a szövetkezetiek jobban hajlanak a belterjesség felé, nagyobb jövedelmet sze­reznek. közelebb kerülnek a tarnabodi gazdák is a közös gazdálkodás gondolatához. Most még csak ismerkednek egy-egy oldalával a közös munkának, de hát a gyümölcs­nek is idő kell, hogy megérjen, így van ez a szövetkezéssel is. A BELTERJESSÉG másik cfldala, — aminek jóval több hagyománya van a faluban, — az állattenyésztés. Egyik­másik községünk tanácsa bi­zonyára nem kevés irigységgel hallaná, mikor a tanácselnök azzal „dicsekszik”, hogy nem kell a faluban senkit sem ösz­tökélni az üszőborjú felneve­lésére. A tamabodiakat nem keil külön meggyőzni arról, hogy visszatérői a befektetett takarmány összege, mikor te­jelni kezd a jószág. Az üsző­borjút mind felnevelik, s a tenyésztésre alkalmas bika­borjakat is. A gond itt az, hogy nem szívesen nevelik fel a ti­nókat. (Azt hiszem nem egy községi tanácselnök boldog lett volna, ha csak ilyen prob­lémát okoz a szarvasmarha tenyésztési terv.) A szarvas- marha tenyésztési kedvre, csu­pán két jellemző adatot: a községben 301 ház van és 326 szarvasmarha tulajdonos. Te­hát nincs olyan ház, ahol egy tehén ne volna. A község szán­tóterülete 1400 hold, ossz szar­vasmarha állománya 1000 da­rab felett van. Tehát majd minden holdra jut egy szar­vasmarha. S noha kevés a föld, eltudják tartani a jószá­got. Ebben jelentkezik az a sokszor emlegetett kör, hogy nincs jó növénytermesztés fejlett állattenyésztés nélkül és viszont. Van elég szervestrá­gyájuk, többet hoz a föld, s a nagyobb terméshozamból lehet fejleszteni az állatállományt, mert van elég takarmány. ÉRDEKES és jellemző a fa­lu gondolkozására az is, hogy a belterjesség mellett a búza termelést sem hanyagolják el, jóformán semmivel sem ve­tettek kevesebb búzát, mint az elmúlt esztendőben. Ha nem is volt rá törvény, betartották a 38 százalékos vetésterületet A szerződéses növénytermelés sem marad el túlságosan. Pél­dául mindössze két hóiddal kevesebb cukorrépát vetettek, mint tavaly. Okos tervekkel, beosztással még arra is volt föld, hogy az idén több, mint 40 hold vörösherét vessenek. Kell a több takarmány, mert éppen úgy, mint eddig, to­vábbra is országos hírű te­nyészállatokat akarnak ne­velni, hiszen ez igen sokat hoz a „konyhára”. Pethő Kristóf, a falu egyik középparasztja évente 10-15 ezer forintot is kap tenyészállataiért. Mindebből persze nem kö­vetkezik az, hogy Tamsbod valami csodálatos falu, ahol most már mindenki megérti a belterjes gazdálkodás fontos­ságát, s asszerint műveli föld­jét. Akad még ezért jócskán ett is olyan, aki látja ugyan a másik jóval- nagyobb jövedel­mét, még sem követi. És mégis jó, ha megismerik a példáját megyeszerte, mert az út, amin járnak, nagyon helyes, s a jö­vedelmezőbb mezőgazdaság útja. — deák — EGY SZÍNHÁZ — HÁROM BEMUTATÓ Az idény befejezése előtt lá­zas munka folyik az egri Gár­donyi Színházban. Három ren­dező, három, nagy sikerre szá­mítható darabot készít elő: egy operettet, egy vígjátékot és egy újszerű kamara dara­bot. Az első bemutatóra május 17-én kerül sor. A színház ve­zetői igen merész kísérletbe kezdenek, amikor a Zeneisko­la nagytermében Kamara Színpadot létesítenek. A Ka­mara Színpad első bemutatója egy érdekes színmű, Louis Vernéiül: Lamberthier úr cí­mű drámája. A darabnak két szereplője van, a harmadik, a főszereplő Lamberthier úr meg sem jelenik a színen. A „Lamberthier úr” rendezője és egyben az egyik szereplője J Solti Bertalan, partnere Szén-' de Bessy. Eger színházlátoga­tó közönsége nagy érdeklődés­sel várja ezt a bemutatót, me­lyen nemcsak a színház, ha­nem a közönség is vizsgát tesz, hogy megérti és értékeli-e ezt a szokatlan művészetet. Az operettkedvelőknek kel­lemes estét szerez majd a má­jus 24-én bemutatásra kerülő „Diadalmas asszony”, melynek zenéjét Csajkovszkij legszebb melódiáiból állították össze, operett története Nagy Kata­lin cámő romantikus szerelmét dolgozza fel. Katalin cámőt Illyés Ilona, Nagy Péter cárt Antal József, Mensikov tábor­nokot pedig Tarján Tamás játssza. A szubrett és táncko­mikus posztján kettős szerep- osztásban Bőd Terézt és Var­ga Gyulát, illetve Fontos Mag­dát és Forgács Kálmánt lát­juk. A szereposztás érdekessé­ge, hogy Bőd Teréz, ez a te­hetséges prózai színésznő most mint szubrett mutatkozik be. Heltai Jenő „Néma levente” című verses vígjátékának káprázatosán szép rímei júni­us elején csendülnek fel a színpadon. Ennek a darabnak is folynak már a próbái, Vass Károlynak, a békéscsabai szín­ház főrendezőjének vezetésé­vel. Ziliát Szende Bessy, — Agárdi Pétert pedig szintén egy vendégművész, Angyal Sándor, a debreceni Csokonai színház tagja játssza. Csak rajtunk múlik Szikrázó kék ég, puha, lá­gyan bodrozódó bárányfelhők, amelyeket lassan vitorláztál a tavaszi szél végig a Mátra felett. A pipishegyi fensíkon, a gyöngyösi vitorlázórepülők főhadiszállásán most éppen jélüzem van. Nincs itthon a repülőtér parancsnoka, s csak «egyetlen gép, a Június 18 szállhat fel, Fehér Ferenccel a nius 18, amely magassági és időtartam-repülésre indul, jó lermíket találjon, sikerrel jár­jon. A hangár előtt nagy a sür­gés-forgás, a gépet készítik elő. alapos vizsgálatot végez­nek a szárnyakon, műszereken, nehogy 3000 méter magasság­ban kelljen észrevenni a vi­torlázónak. hogy teszem azt, %£■$■. ' s' , ■ , télhúzó kocsi kurblizásában is- Bár, legyünk őszinték, hogy azért vagy ötször megkérdez­te, nem rúg-e vissza a kurbli karja... szóval veszélyes jó­szág az ilyen, nem úgy, mint a 3000 méter magasság, ahon­nan legfeljebb ejtőernyővel le­jön az ember, bármi is törté­nik... De mit segít az ejtőer­nyő egy kurblinál, amely visz- szarúg? S a gép máris utazásra kész. Kötelet akasztanak az orrá­ba, bekötik a gépkocsi mögé, s vontatják a fensík legmaga­sabb pontjára. A vontatókötél már ott hever a földön, egyik vége jó messze, a völgyben a csörlőre kötve, másik végét most akasszák be a Június 18 orrába. Fehér Ferenc beül a nyergében. Hiába fáj a szíve ■az újságírónak, hiába minden könyörgés.... parancs, az pa­rancs, — tessék a földről írni riportot: a levegőről. Felszáll­ni"! — majd legközelebb. Nincs hát alku. tudomásul kell venni, hogy most az egy­szer nem ülhetek a szárnyak közé, csak nézhetek, szurkol­hatok jómagam is, hogy a Jú­Es#*. 1111 JfillllIiP elveszett az egyik szárnya. A gép. amely most itt hever ár­tatlan . arccal” előttünk, ta­valy már megjárta Lengyel- országot, Romániát, tehát vi­láglátott vitorlázógép, s aki c nyergébe ül, azt is úgy isme­rik itt Pipiske gyen. hogy ügyes meggondolt és bátor repülő. Ö maga is segít a gép felszerelésében, sőt még a kö­*4^ gépbe, magára húzza a kabin tetejét, leköröz a fehér zászló, felbúg a csörlő, s a következői pillanatban 100 kilométeres < sebességgel, orrát meredeken < a levegőbe fúrva felröppen vitorlázógép. Már vagy 300 méter maga­san van, a lentiek figyelik, si- kerül-e termiket, azaz felszálr\ ló légáramlatot kapnia a fen-< síknak azon a részén, ahol- most a gép, mint valami tapo-‘ gató ujj, keresi a levegő se-; gítségét. Nem sikerül! Puhán,", lágyan ismét földreereszkedik", a Június 18. ismét kötél az or-", rába, leköröz a zászló, s a gép! újból vagy 300 méteren köröz, - de most más irányba. Lent fe-< szült figyelem: „Nullázik” —< jegyzi meg valaki, földi nyel-', ven mondva, tartja a magas-', Ságot, nem is súly ed, de nem', is emelkedik a gép. a csörlőtől", kapott lendülettől körözve ke-‘, rest... keresi a termiket. Hir­telen, szinte szemlátomást- megemelkedik a két keskeny,] hosszú szárny... ..Megvan!” rikoltanak fel itt mellettem, s', valóban mind magasabbra', és magasabbra emelkedik a', gér), állandóan körözve, hogy", elérje azokat a lágyan fodro-', zódó felhőket, amelyek maid- valósággal magukhoz szívják] a Június 18-at. A végtelen levegő-óceánban^, már csak pontnak látszik Fe-j hér Ferenc gépe. mi meg itt lent szomorkodunk és irigyke­dünk: milyen ragyogó, milyen repülésre való idő s pont most kellett elromlania a parancs­nok kocsijának Budapesten. Az újságíró azzal mgasztaja magát, hogy azért az első lé­pést megtette a levegő meghó­dítására, mégha az a földön történt is. Biztos sor kerül a másodikra is, amely már a le­vegőbe röpíti majd — hogy arról is beszámolhasson: mi­lyen érzés madárnak lenni? (gy.ó) Még néhány hónappal ez­előtt egy ország reszketett: lesz-e infláció, végigéljük-e mégegyszer a 12 évvel ez­előtti vöröshagymás kenye­res hónapokat, amikor ko­sárban vitte a pénzt a házi­asszony, s a markában hozta haza, amit kapott érte. Mun­kásosztályunk, dolgozó né­pünk a párt vezetésével gá­tat vetett az infláció rémé­nek, sikerült megakadályozni a pénzromlást. Hat hónap telt el az ellenforradalom dühödt és véres támadása óta, s még annyi se, hogy megindulhatott a normális termelő munka, s a legfonto­sabb közszükségleti cikkek­ből nincs hiány az üzletek­ben, biztosítva van egész né­pünk megfelelő ellátása. S néhány napal ezelőtt — váratlanul — számos, első­sorban iparcikk árában vál­tozás történt, nem egynél komoly forintösszeggel emel­kedett az eladási ár. Mit je­lent ez? Talán mégis inflá­ció veszélye fenyeget? Talán ezeknek áremelését nyomon követi a többi? — teszik fel sokan most az aggódó kér­dést, miután ki örülne az ár­emelkedésnek? Mi tehát a helyzet, mi le­het a megnyugtató válasz? Való tény, hogy többek kö­zött a motorkerékpár, a var­rógép, a mosógép, az esz­presszófekete és a sütemé­nyek, a bor ára kisebb-na- gyobb összeggel emelkedett. A motorkerékpár jelentősen, a cukrászsüteményeké pedig csak 10 fillérreL De ezek a cikkek — amelyek ugyan kétségkívül hozzátartoznak az életszínvonalhoz — nem nélkülözhetetlen, mindenna­pi, hogy úgymondjuk, köz­szükségleti cikkek. Nem emelkedett a ruha és a cipő, a kenyér és a zsír, a hús és a liszt, a szappan ára... éppen azért, mert az előbbi cikkek ára megváltozott. Fél év van csak mögöttünk a bénító sztrájk után, sok üzemünk még ma sem érte el a tavalyi szeptemberi ter­melési szintet, s amelyik el­érte, ott is igen magas még a termékek önköltsége, sok az anyagpazarlás és — mond­juk ki nyíltan — az órabérek miatt sok a lógás, fegyel­mezetlenség. Mindez együtt­véve azt jelenti, hogy szá­mos iparágban még mindig több a kiadás, mint a bevé­tel, több a ráfordítás bérben, anyagban, mint az áru ela­dási értéke. Nem beszélve arról, hogy pótolni kell az október, november, decem­ber, sőt a január, február termelésének is számottevő részét. A múlt év szeptemberében már arról volt szó, hogy újabb árleszállításokat lehet végrehajtani. Nem mi tehe­tünk róla, hogy most komoly gazdasági nehézségekkel küz­dünk. lőzeknek a gazdasági nehézségeknek áthidalására, az alapvetően fontos köz­szükségleti cikkek árainak megtartására vált szüksé­gessé az említett áremelés. Másszóval: a motorkerékpá­rok felemelt ára, a 10 fillér a cukrászsüteményeknél, — ezek révén vásároljuk meg a kenyér, a zsír, a hús, vagy ruha stabil árait. A magunk erejéből kell talpraállnunk. Barátaink ha­talmas arányú segítsége meg­mentette hazánkat egy sú­lyos gazdasági katasztrófá­tól. De végeredményben mégse lehetünk a szocialista tábor, a világ koldusát Ha más nem, éppen sokat emle­getett, s itt igazán érvényes nemzeti büszkeségünk is kö­telez erre. Saját erőnkből, a magunk munkájával kell biztosítanunk továbbhaladá­sunkat, ha még bizonyos megszorításokra is van szük­ség. S legyünk őszinték sa­ját magunkkal szemben is. A bérből és fizetésből élő dolgozók, de még a nem ab­ból élők is, szívesen kiegyez­tek volna látatlanba is janu­árban, vagy februárban: le­gyen a Pannónia motor 20 ezer forint, a szimpla fekete meg 1.60, de legyen zsír, ke­nyér, s maradjon meg a cipő ára, — mert ezek mégis csak gyakrabban kellenek az em­bernek, mint a motorkerék­pár. Mondani sem kell, hogy ez az intézkedés átmeneti jelle­gű... Ha gazdasági életünk teljesen talpra áll, ha fala­kul az ipar megfelelő terme­lési és árvolumenje, ha arányba jut a tartalék és a vásárlóerő — mert most a bérrendezések folytán nincs arányban! — természetszerű­leg sor kerül az árak csök­kentésére, nemcsak az emlí­tett cikkeket illetően, de ál­talában is. Ehhez azonban munka, fegyelmezett és szer­vezett. lelkes munka szüksé­ges. Mindenkinek saját érde­ke, hogy helytálljon, hogy mindent megtegyen saját munkaterületén az ellenfor­radalom okozta súlyos sebek begy ógyí fásában. gazdasági életünk teljes talpraállításá- ban. Mit adjunk tavasszal a gyerekekre? A sok eső után úgylátszik mé­giscsak megjön végre a meleg idő, s vele a gond, hogyan öltöz­tessük tavassza a gyermeket, — Hat-nyolc éves kislánynak való ruha, színes mo­sószövetből ké­szült, divatos, fe­hér piké, sálgal­lérral és kézelő­vel. A szoknya le- vasalatlan hajtá­sokba rakott. hogy csinos legyen. A gond meg- könnyítésére közlünk néhány gyermekruha modellt. Csinos kötény- ruha 4—5 éves kislány részére. Anyaga sötétkék tropikál, szok­nyája az oldalvo­naltól húzott, a bőséget a ruhára rágombolt külön öv fogja össze hátul. — Tetszés szerint adhatunk hozzá kötött pu­lóvert, vagy ja pánujjas színes kis vászonblúzt. Hat—nyolcéves kislánynak való kötényruha, pi­ros vagy kék csíkos vászonból. Könnyen mosha­tó. Fehér, vilá­goskék vagy ró­zsaszín vászonból piké blúzt csi- íáltatunk hozzá. Ujvonaló ját­szóruha 6—9 éves kislányok részére. Sötétkék vászonból ké­szült,, a ruha gallérját és a zse­beit keskeny fe­hér csík díszíti. A derék gurai- behúzásos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom