Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)

1957-05-01 / 34. szám

4 Ü J ÜTŐN 195". május 1. szerda „A nacionalizmus nem hazafiság“ — ifjúsági nagygyűlés Egerben — Ifjúsági nagygyűlést tar­tott a KISZ Eger városi szer­vezete április 26-án a szak- szervezeti székház nagyter­mében. A helység zsúfolásig megtelt fiatalokkal, akiknek nagyobb részét diákok alkot­ták. Voltak olyanok is, akik­nek már bent nem jutott hely és a folyosón/ állva hallgatták végig a beszámolót. A gyűlé­sen résztvettek a megyei párt- bizottság, a megyei ifjúsági szervezet képviselői és Eper­jesi László elvtárs, a KISZ országos szervező bizottságá­nak tagja. Szabó Imre elvtárs, a KISZ megyei szervező bizottságának tagja nyitotta meg a gyűlést, majd Kovács Emil, az egri Gárdonyi Géza Színház tagja szavalt egy Petőfi verset, utá­na Eperjesi elvtárs tartotta meg beszámolóját. Beszéde elején azzal foglalkozott: mi­ért volt szükség az MSZMP március 16-i határozatára, mely életrehívta a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetséget. „Az egységes ifjúsági szö­vetség problémája a magyar ifjúmunkás mozgalomban már nemcsak október 23 utáni ke­letkezett. Az elvi támadás a DISZ ellen már 1953 után megkezdődött és ez a gyakor­latban az első MEFESZ szer­vezet megalakulásával fejező­dött be. Célja az volt, hogy rétegekre bontsa és elszigetel­je egymástól a magyar ifjú­ságot és így ne lehessen egy­ségesen nevelni és mozgósíta­ni a szocializmus építésére. Nem utolsósorban pedig, hogy kivonja a párt irányítása alól és amennyiben lehet, ellene is fordítsa. Akkor látszott ez flegvilágosabban. amikor októ­ber 23 után gombamódra sza­porodtak a különböző kleriká­lis, fasiszta, kasgazda, cser­kész és egyéb reakciós ifjúsá­gi szervezetek. Az ellenforra­lom katonai megsemmisítése után a reakció igyekezett eze­ket a szervezeteket felhasz­nálni céljaik megvalósítására.” „Objektív szükség volt ilyen helyzetben a Kommunista If­júsági Szövetség létrehozása. Nagy feliadat várt és vár a kommunista fiatalokra, politi­kai, gazdasági és kultúrális szempontból egyaránt. Nekik is harcolniuk kell azért hogy az ifjúság nagy része a KISZ- be tömörülve vegye ki részét a szocializums építéséből és a Uj színházi bemutató Az Egri Gárdonyi Géza Színházban 26-án, pénteken bemutatták Jean Anuilh: „öt perc boldogság” című darab­ját. A darab méltatására kö­vetkező számunkban vissza­térünk. _ — MÁ JUS MÁSODIK felé­ben a megye területén több helyen majálisokat rendez a KISZ. Ilyen majális lesz Füzesabonyban, Poroszlón és Felsőtárkányban a tónál, ahol a környék ifjúsága is részt- vesz. — JÓZSEF ATTILA emlék- ünnepélyt tartottak április 27- én a Közgazdasági Techni­kum dísztermében. A nagysi­kerű ünnepélyen Abkarovics Endre gimnáziumi tanár tar­tott előadást és a költő versei. bői a Gárdonyi Géza színház tagjai szavaltak. munkáshatalom megvédésé­ből- Meg kell értetni a ma még mindig tévelygő fiatalokkal: október 23-át nem a nép akarta és robbantotta ki, ha­nem néhány ezer író, újságíró, egyetemista, akik szövetkez­tek a reakció hazánkban élő földalatti szervezeteivel és az akkoriban beözönlött felfegy­verzett diverzánsokkal. A ma­gyar ifjúság nem ellenforra- dailmár, mint ahogyan azt nyu­gat szeretné bebizonyítani! Az viszont igaz, hogy sokakat megtévesztett gyilkos nacio­nalizmusával Nagy Imre és csoportjának revizionista po­litikája. Nem azonos 1848 már­cius 15 és 1956 október 23! Ez egy népcsalás, melyet nem védhet meg sem a himnusz, sem a nemzeti zászló. Mert Háy Gyulának semmi köze Petőfihez, éppen úgy Nagy Imrének az első felelős ma­gyar kormányhoz. Vajon mi­ért köszönte meg Mindszenthy bíboros és gróf Löveinstein ,,az ifjúság forradalmi csele­kedetét?” „Éppen ezért minden becsü­letes fiatalnak a KISZ-ben a helye. Hitet kell tenniük az ifjúság legjobbjainak, hogy igenis szocializmust, munkás­hatalmat és egységes ifjúsági szövetséget akarnak. És mindezt a párt vezetésével, a marxizmus-leninizmus alap­ján. Legyen a KISZ méltó harcos elődjének nevéhez és valósítsa meg azt, amit Ré­vész Gyula, Ságvári Endre, Kállai Éva és Mező Imre akart. Építsen ki szoros kap­csolatot a Komszomollal és legyen őszinte híve a szovjet­magyar barátságnak! — fe­jezte be beszédét Eperjesi elv­társ. A beszámoló után még egy szavalat következett, majd I bemutatták az „így történt” című filmet az ellenforrada­lom pusztításáról. Van-e lehetőség a kápolnai halálkanyar átépítésére Kápolnán keresztül vezet a 3. számú műút, melyet még 1930-ban építettek. A tervezést, az építést még akkoriban be is fejezték. Véleményem szerint nem is az építőknél, hanem a tervezésnél volt hiba, mikor megépítették ezt a halálka­nyart. A harmincas évek óta nagyon sok aggodalmat, kárt okozott a szülőknek és a gépkocsivezetőknek egyaránt. Vé­leményem szerint az azóta, — de még az 1945 óta eltelt idő alatt keletkezett károkból hatszor is kitelt volna az út kor­szerűsítésére szükséges összeg. Az egész község kívánságát fejezem ki. mikor azt kérem, változtassák meg a kápolnai műút derékszögű, de teljesen kilátás nélküli kanyarját. Ké­rem tartsanak helyszíni szemlét, vegyék fel a kapcsolatot az illetékesek a községi tanáccsal, mi is tudunk segítséget adni ahhoz, hogy megvalósítsák a kétirányú közlekedést ezen a veszélyes útvonalon. RAJNA ISTVÁN közs. tanácselnök. Kápolna 3Ó A BOR, — DE NEM MINDÍG Igazán jó érzés mikor az ember a családjával kirándul megyénk boráról híres tájaira. Lelátogat az ismerősök pincé­jébe, s a bor kóstolgatása sok keillemes órát, jó szórakozást jelent. Sajnos, azonban nemcsak szórakozást jelent a bor fo­gyasztása, hanem sok esetben éppen ennek következménye lesz sok családi tragédia. Nem vagyok antialkoholista, én is megiszom a bort. de nem iszom akkor, mikor kocsit, vagy motort vezetek. Nagyon sok plakát figyelmezteti az embereket ennek veszélyére, mégis, újból és újból, nap, mint nap találkozhat az em­ber ittas vezetőkkel. Sok em­ber álilítia azt. hogy így is biz­tos kézzel tud vezetni, pedig nem igaz. mert az alkoholt fo­gyasztó ember később reagál a dolgokra, később kezd fé­kezni kitérni, csökken a tér­beli érzékelése a saját és az idegen jármű közötti távolság pontos felbecslésének képes­sége. De csökken a felfogóké­pesség. a sötétséghez való al­kalmazkodás. a jármű sebes­ségének megítéHése s a fele­lősség érzet és a megfontolt­ság is. Tehát éppen azokra a képességekre hat károsan az ital. am!kre a legnagyobb szüksége van a vezetőnek. És mégis mennvi ember nem tart­ja be ezt a tilalmat, hány bal­eset okozóig a bor. az ital. Családokat tesz tönkre, hiszen az áldozat és a gázoló vezető családja egyaránt elveszti ke- nvérkeresőjét. Jó lenne ezen többet gondolkozni. S ha jól esik az a néhány pohár bor. hát fogvasszák el egészséggel munka után. amikor már nem kerülhet esetleg ember életbe. Gácsi László Gyöngyös Bemutatták Egerben a Bakaruhában című új magyar filmet ___ Áp rilis 25-én ünnepi ősbe­mutató színhelye volt az egri Vörös Csillag filmszínház. Be­mutatták a Hunyadi Sándor novellájából készült „Bakaru­hában” című új magyar fil­met. A bemutatón megjelent a film főszereplője, Bara Mar­git, valamint Barsi Béla, Fe­hér Imre a film rendezője és még többen a film művészeti és műszaki munkatársai kö­zül. A bemutató közönsége a filmet nagy tetszéssel fogadta. Egri Vörös Csillag: Május 1—3: Bakaruhában. Egri Brúdy: Május 3—4: Útban a karaván. Gyöngyösi Szabadság: Május 2—3: özönvíz előtt. Gyöngyösi Petőfi: Május 2—3: Első számú köz­ellenség. Füzesabony: Május 4: Dr. Danwitz házassá­ga­Hatvani Kossuth: Május 1—3: Római lányok. Hatvani Vörös Csillag: Május 2—3: Egymilliófontos bankjegy. Pétervására: Május 4: Utak és sorsok. Heves: Május 4: Ha a világon min­denki ilyen volna. Színház műsora Május 1. szerda: Egerben, este 7 órakor: öt perc boldogság (Főiskolás bérlet). Május 2. csütörtök: Egerben, este 7 órakor: öt perc boldogság (Kisfaludi bérlet). Putnokon, este fél 8-kor: Nebántsvirág. Május 3. péntek: öt perc boldogság (bérlet­szünet). Sirokban. este fél 8-kor: Nebántsvirág. Felfújható »átrak Az egyik ausztráliai cég gumírozott vászonból felifúj­ható gumisátrakat készített. A sátor belsejének alapterülete 9.14x5.80 méter, magassága 2.75 méter. A sátor 3 perc alatt bárhol felállítható. minden emelőszerkezet igénybevétele nélkül. Nem árt neki sem az erős szél. sem a fagy. sem a hőség. Könnyen száldítható, belefér egy 1.22x0.46x0.46 mé­teres bőröndbe. Szónya Nem lehetett több 17 esztendősnél, amikor egy esős, őszi este bekopogtak anyámékhoz. Ijedtszemmel, sötét-szőkehaju kislánynak nézett ki, s félósen húzódott embere hátamögé. míg anyámék serény kezekkel lefejtették róluk a nedvesség­től gőzölgő kabátokat, ezernyi kérdéssel ostromolták a régen látott, elveszettnek hitt ismerőst. Pedig bátorszívű asszonyka volt. Szibériából jött, keresztül a lángoló Oroszországon, né­ha szökve a határokon, emberével, akit visszahúzott a szíve, a poros kis alföldi városba, ahol nyár elején, mikor nyílni kezdenek az akácok, illatfelhőkben tobzódnak az emberek. Letelepedtek, sokáig ott laktak a szomszédunkban. Küsz­ködtek a szegény emberek ezernyi kisebb-nagyobb bajával. Ahogy teltek az évek. egész helyre kis magyar menyecske lett belőle, olvasva elmehetett volna a többi között, — míg ki nem nyitotta a száját. Mert beszélni sohasem tanult meg rendesen magyarul. S néha ott bújkált a szemében a furcsa szomorúság. Néha kisírt szemmel jött át anyámhoz, s ilyen­kor patakzott ajkáról a szó. végtelen erdőkről mesélt, meg égnek szökő hegyekről, szikrázóan hideg és mégis fájón fe­lejthetetlen szibériai éjszakákról. Néha meg nagyon halkan, ismeretlen szövegű dalt dú­dolt. Tőle hallottam először az Intemacionálét. Mert az orosz haza végtelen szeretete mellett még valamit őrzött a szívében. Egy olyan ország képét, mely akkor még lángok­ban állt. emberek ezrei haltak meg, de ígéretét jelentette a jobb munkáséletnek. Egyszer látta, hallotta Lenint, s egy életre való mesélnivalója volt erről a találkozásról. Ahogy visszaemlékezem rá. őszesnek látom, szeme köré keskeny ráncokat vésett az idő. Egyszer eltűnt egy egész hétre, s mikor újra jött hozzánk, kétszer is körülnézett az utcán, mielőtt belépett volna. Megütközve, csodálkozva néz­tünk rá. Szeme körül sárgás-barna folt volt és sokat meg­csodált, irigyelt hófehér fogsorából éppen elől hiányzott kettő. Mi történt ? fogtuk közre ijedt kíváncsisággal. Előbb el­gondolkozva végignézett rajtunk gyerekeken, mintha csak mérlegelte volna magában, hogy beszéljen-e, aztán megszó­lalt. kicsit szomorkás, fáradt mosollyal. Anyámhoz intézte szavát: — Tudod Pepuska. megint csak sokat gondoltam ha­za. Eszembe jutott az otthoni május 1. Gondoltam, én is megünnepelem most velük együtt... Aznap, május 1-én nem ment be a gyárba dolgozni, ha­nem felöltözött szépen, vasárnapi ruhába, aztán féltve dédel­getett szekfűjéből, melynek csodájára jártak a szomszédok, letörte a legszebb ágat. Feltűzte keblére az égő-piros mrágot. s elment sétálni a városba. Nem ért messzire, a harmadik, vagy negyedik utcasarkon megállították a detektívek bekí­sérték. Hogy odabent miről és hogyan folyt a szó. arról hallga­tott. csupán a szeme alatti folt árulkodott. Bent tartották három napig, kommunisták felől faggatták. Nem tudom, tu­dott-e róluk valamit, de ha tudott is, hallgatott, mint a sír. Kiengedték, De mielőtt kiléphetett az utcára, magához hívta az egyik detektív: — Aztán máskor ne éppen május elsején parádézzon a piros szekfűvel! Tudod mit mondtam neki? Tiltsa meg a mrágnak, hogy pirosat nyisson. Elzavart, hazamentem. Otthon megnéztem magam a tü­körben és nagyon meg voltam ijedve. Még tán sírtam volna is de eszembe jutott, hiába vertek meg. a piros színt nem irt­hatják ki. Hiszen még a vér is piros volt. ami kicsordult az ütés nyomán. És a május 1-ét se tilthatják le a naptárról... DEÁK RÖZSI o EGERT AKARTA „MEGVÉDENE1­Bíróság előtt a pétervásári járás ellenforradalmi vesére 1956 december második fe­lében, mikor megyeszerte kez­dett a rend megszilárdúlni, a pétervásári járás még mindig a izgatás, rendbontás helyszí­ne volt. A zavargások előidé­zője az úgynevezett járási munkástanács volt, melynek vezetője ifj. Fehérdi József si- roki szobrász, a napokban ke­rült másodszor bíróság elé. Fehérdi 1956 november 3- án a járás fegyveres erőinek parancsnokságát is átvette, utasítást adott arra, hogy a községekben lévő nemzetőrö­ket fegyverezzék fel és a lisz- kói gyárból nagyobb mennyi­ségű lőszert szállítsanak a nemzetőrségnek. Mikor tudo­mást szerzett a szovjet csapa­tok érkezéséről, felszólította a körülötte lévőket, hogy men­jenek ki a Bükkbe, ott ellen­állást fejtsenek ki. Megígérte, hogy amennyiben szükség lesz rá és a szovjet csapatok be akarnak vonulni Egerbe, úgy a rendelkezésre álló fegy­veres erőkkel segítségére siet az egrieknek, hogy közösen álljanak ellen a szovjet csa­patok bevonulásának. Mint a munkástanács elnö­ke , a szomszédos községet rendszeresen járta, ott elő­adásokat tartott, melyben a kormány ellen uszított. Beis­merése szerint a járás terüle­tén lakó volt politikai fog­lyokkal állandó kapcsolatot tartott, s egyiküket, Ivádi Kázmért, a járási tanács vég­rehajtó bizottságába is java­solta. Fehérdi bűnlistájához tar­tozik a fegyverrejtegetés is, 1948-tól kezdve birtokában volt egy 7.65-ös amerikai colt- pisztoly, melyet állítása szerint egy rokonától kapott. Ezt a pisztolyt az ellenforradalmi események kezdetén magához vette, csak a letartóztatásakor vették el tőle. Az egri megyei bíróság a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szer­vezkedés és fegyverrejtegetés bűntettében találta bűnösnek és ezért 12 évi börtönbüntetés­re ítélte, s egyes jogaitól io évre eltiltotta. A bíróság el­rendelte Fehérdi vagyonának teljes elkobzását is. Homokban tárolják a gázt Nyugat-Németországban ki­dolgozták a gáztárolás olcsó módját. A geológusok olyan homokos és agyagos talajréte­geket kutattak fel, melyek nem eresztik át a gázt, s ezek alá nyomják a tárolandó gázt. 1955-ben a Ruhr-vidéken ezzel a módszerrel 60 millió köb­méter kokszgázt tároltak. WWW

Next

/
Oldalképek
Tartalom