Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)
1957-05-01 / 34. szám
4 Ü J ÜTŐN 195". május 1. szerda „A nacionalizmus nem hazafiság“ — ifjúsági nagygyűlés Egerben — Ifjúsági nagygyűlést tartott a KISZ Eger városi szervezete április 26-án a szak- szervezeti székház nagytermében. A helység zsúfolásig megtelt fiatalokkal, akiknek nagyobb részét diákok alkották. Voltak olyanok is, akiknek már bent nem jutott hely és a folyosón/ állva hallgatták végig a beszámolót. A gyűlésen résztvettek a megyei párt- bizottság, a megyei ifjúsági szervezet képviselői és Eperjesi László elvtárs, a KISZ országos szervező bizottságának tagja. Szabó Imre elvtárs, a KISZ megyei szervező bizottságának tagja nyitotta meg a gyűlést, majd Kovács Emil, az egri Gárdonyi Géza Színház tagja szavalt egy Petőfi verset, utána Eperjesi elvtárs tartotta meg beszámolóját. Beszéde elején azzal foglalkozott: miért volt szükség az MSZMP március 16-i határozatára, mely életrehívta a Kommunista Ifjúsági Szövetséget. „Az egységes ifjúsági szövetség problémája a magyar ifjúmunkás mozgalomban már nemcsak október 23 utáni keletkezett. Az elvi támadás a DISZ ellen már 1953 után megkezdődött és ez a gyakorlatban az első MEFESZ szervezet megalakulásával fejeződött be. Célja az volt, hogy rétegekre bontsa és elszigetelje egymástól a magyar ifjúságot és így ne lehessen egységesen nevelni és mozgósítani a szocializmus építésére. Nem utolsósorban pedig, hogy kivonja a párt irányítása alól és amennyiben lehet, ellene is fordítsa. Akkor látszott ez flegvilágosabban. amikor október 23 után gombamódra szaporodtak a különböző klerikális, fasiszta, kasgazda, cserkész és egyéb reakciós ifjúsági szervezetek. Az ellenforralom katonai megsemmisítése után a reakció igyekezett ezeket a szervezeteket felhasználni céljaik megvalósítására.” „Objektív szükség volt ilyen helyzetben a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozása. Nagy feliadat várt és vár a kommunista fiatalokra, politikai, gazdasági és kultúrális szempontból egyaránt. Nekik is harcolniuk kell azért hogy az ifjúság nagy része a KISZ- be tömörülve vegye ki részét a szocializums építéséből és a Uj színházi bemutató Az Egri Gárdonyi Géza Színházban 26-án, pénteken bemutatták Jean Anuilh: „öt perc boldogság” című darabját. A darab méltatására következő számunkban visszatérünk. _ — MÁ JUS MÁSODIK felében a megye területén több helyen majálisokat rendez a KISZ. Ilyen majális lesz Füzesabonyban, Poroszlón és Felsőtárkányban a tónál, ahol a környék ifjúsága is részt- vesz. — JÓZSEF ATTILA emlék- ünnepélyt tartottak április 27- én a Közgazdasági Technikum dísztermében. A nagysikerű ünnepélyen Abkarovics Endre gimnáziumi tanár tartott előadást és a költő versei. bői a Gárdonyi Géza színház tagjai szavaltak. munkáshatalom megvédéséből- Meg kell értetni a ma még mindig tévelygő fiatalokkal: október 23-át nem a nép akarta és robbantotta ki, hanem néhány ezer író, újságíró, egyetemista, akik szövetkeztek a reakció hazánkban élő földalatti szervezeteivel és az akkoriban beözönlött felfegyverzett diverzánsokkal. A magyar ifjúság nem ellenforra- dailmár, mint ahogyan azt nyugat szeretné bebizonyítani! Az viszont igaz, hogy sokakat megtévesztett gyilkos nacionalizmusával Nagy Imre és csoportjának revizionista politikája. Nem azonos 1848 március 15 és 1956 október 23! Ez egy népcsalás, melyet nem védhet meg sem a himnusz, sem a nemzeti zászló. Mert Háy Gyulának semmi köze Petőfihez, éppen úgy Nagy Imrének az első felelős magyar kormányhoz. Vajon miért köszönte meg Mindszenthy bíboros és gróf Löveinstein ,,az ifjúság forradalmi cselekedetét?” „Éppen ezért minden becsületes fiatalnak a KISZ-ben a helye. Hitet kell tenniük az ifjúság legjobbjainak, hogy igenis szocializmust, munkáshatalmat és egységes ifjúsági szövetséget akarnak. És mindezt a párt vezetésével, a marxizmus-leninizmus alapján. Legyen a KISZ méltó harcos elődjének nevéhez és valósítsa meg azt, amit Révész Gyula, Ságvári Endre, Kállai Éva és Mező Imre akart. Építsen ki szoros kapcsolatot a Komszomollal és legyen őszinte híve a szovjetmagyar barátságnak! — fejezte be beszédét Eperjesi elvtárs. A beszámoló után még egy szavalat következett, majd I bemutatták az „így történt” című filmet az ellenforradalom pusztításáról. Van-e lehetőség a kápolnai halálkanyar átépítésére Kápolnán keresztül vezet a 3. számú műút, melyet még 1930-ban építettek. A tervezést, az építést még akkoriban be is fejezték. Véleményem szerint nem is az építőknél, hanem a tervezésnél volt hiba, mikor megépítették ezt a halálkanyart. A harmincas évek óta nagyon sok aggodalmat, kárt okozott a szülőknek és a gépkocsivezetőknek egyaránt. Véleményem szerint az azóta, — de még az 1945 óta eltelt idő alatt keletkezett károkból hatszor is kitelt volna az út korszerűsítésére szükséges összeg. Az egész község kívánságát fejezem ki. mikor azt kérem, változtassák meg a kápolnai műút derékszögű, de teljesen kilátás nélküli kanyarját. Kérem tartsanak helyszíni szemlét, vegyék fel a kapcsolatot az illetékesek a községi tanáccsal, mi is tudunk segítséget adni ahhoz, hogy megvalósítsák a kétirányú közlekedést ezen a veszélyes útvonalon. RAJNA ISTVÁN közs. tanácselnök. Kápolna 3Ó A BOR, — DE NEM MINDÍG Igazán jó érzés mikor az ember a családjával kirándul megyénk boráról híres tájaira. Lelátogat az ismerősök pincéjébe, s a bor kóstolgatása sok keillemes órát, jó szórakozást jelent. Sajnos, azonban nemcsak szórakozást jelent a bor fogyasztása, hanem sok esetben éppen ennek következménye lesz sok családi tragédia. Nem vagyok antialkoholista, én is megiszom a bort. de nem iszom akkor, mikor kocsit, vagy motort vezetek. Nagyon sok plakát figyelmezteti az embereket ennek veszélyére, mégis, újból és újból, nap, mint nap találkozhat az ember ittas vezetőkkel. Sok ember álilítia azt. hogy így is biztos kézzel tud vezetni, pedig nem igaz. mert az alkoholt fogyasztó ember később reagál a dolgokra, később kezd fékezni kitérni, csökken a térbeli érzékelése a saját és az idegen jármű közötti távolság pontos felbecslésének képessége. De csökken a felfogóképesség. a sötétséghez való alkalmazkodás. a jármű sebességének megítéHése s a felelősség érzet és a megfontoltság is. Tehát éppen azokra a képességekre hat károsan az ital. am!kre a legnagyobb szüksége van a vezetőnek. És mégis mennvi ember nem tartja be ezt a tilalmat, hány baleset okozóig a bor. az ital. Családokat tesz tönkre, hiszen az áldozat és a gázoló vezető családja egyaránt elveszti ke- nvérkeresőjét. Jó lenne ezen többet gondolkozni. S ha jól esik az a néhány pohár bor. hát fogvasszák el egészséggel munka után. amikor már nem kerülhet esetleg ember életbe. Gácsi László Gyöngyös Bemutatták Egerben a Bakaruhában című új magyar filmet ___ Áp rilis 25-én ünnepi ősbemutató színhelye volt az egri Vörös Csillag filmszínház. Bemutatták a Hunyadi Sándor novellájából készült „Bakaruhában” című új magyar filmet. A bemutatón megjelent a film főszereplője, Bara Margit, valamint Barsi Béla, Fehér Imre a film rendezője és még többen a film művészeti és műszaki munkatársai közül. A bemutató közönsége a filmet nagy tetszéssel fogadta. Egri Vörös Csillag: Május 1—3: Bakaruhában. Egri Brúdy: Május 3—4: Útban a karaván. Gyöngyösi Szabadság: Május 2—3: özönvíz előtt. Gyöngyösi Petőfi: Május 2—3: Első számú közellenség. Füzesabony: Május 4: Dr. Danwitz házasságaHatvani Kossuth: Május 1—3: Római lányok. Hatvani Vörös Csillag: Május 2—3: Egymilliófontos bankjegy. Pétervására: Május 4: Utak és sorsok. Heves: Május 4: Ha a világon mindenki ilyen volna. Színház műsora Május 1. szerda: Egerben, este 7 órakor: öt perc boldogság (Főiskolás bérlet). Május 2. csütörtök: Egerben, este 7 órakor: öt perc boldogság (Kisfaludi bérlet). Putnokon, este fél 8-kor: Nebántsvirág. Május 3. péntek: öt perc boldogság (bérletszünet). Sirokban. este fél 8-kor: Nebántsvirág. Felfújható »átrak Az egyik ausztráliai cég gumírozott vászonból felifújható gumisátrakat készített. A sátor belsejének alapterülete 9.14x5.80 méter, magassága 2.75 méter. A sátor 3 perc alatt bárhol felállítható. minden emelőszerkezet igénybevétele nélkül. Nem árt neki sem az erős szél. sem a fagy. sem a hőség. Könnyen száldítható, belefér egy 1.22x0.46x0.46 méteres bőröndbe. Szónya Nem lehetett több 17 esztendősnél, amikor egy esős, őszi este bekopogtak anyámékhoz. Ijedtszemmel, sötét-szőkehaju kislánynak nézett ki, s félósen húzódott embere hátamögé. míg anyámék serény kezekkel lefejtették róluk a nedvességtől gőzölgő kabátokat, ezernyi kérdéssel ostromolták a régen látott, elveszettnek hitt ismerőst. Pedig bátorszívű asszonyka volt. Szibériából jött, keresztül a lángoló Oroszországon, néha szökve a határokon, emberével, akit visszahúzott a szíve, a poros kis alföldi városba, ahol nyár elején, mikor nyílni kezdenek az akácok, illatfelhőkben tobzódnak az emberek. Letelepedtek, sokáig ott laktak a szomszédunkban. Küszködtek a szegény emberek ezernyi kisebb-nagyobb bajával. Ahogy teltek az évek. egész helyre kis magyar menyecske lett belőle, olvasva elmehetett volna a többi között, — míg ki nem nyitotta a száját. Mert beszélni sohasem tanult meg rendesen magyarul. S néha ott bújkált a szemében a furcsa szomorúság. Néha kisírt szemmel jött át anyámhoz, s ilyenkor patakzott ajkáról a szó. végtelen erdőkről mesélt, meg égnek szökő hegyekről, szikrázóan hideg és mégis fájón felejthetetlen szibériai éjszakákról. Néha meg nagyon halkan, ismeretlen szövegű dalt dúdolt. Tőle hallottam először az Intemacionálét. Mert az orosz haza végtelen szeretete mellett még valamit őrzött a szívében. Egy olyan ország képét, mely akkor még lángokban állt. emberek ezrei haltak meg, de ígéretét jelentette a jobb munkáséletnek. Egyszer látta, hallotta Lenint, s egy életre való mesélnivalója volt erről a találkozásról. Ahogy visszaemlékezem rá. őszesnek látom, szeme köré keskeny ráncokat vésett az idő. Egyszer eltűnt egy egész hétre, s mikor újra jött hozzánk, kétszer is körülnézett az utcán, mielőtt belépett volna. Megütközve, csodálkozva néztünk rá. Szeme körül sárgás-barna folt volt és sokat megcsodált, irigyelt hófehér fogsorából éppen elől hiányzott kettő. Mi történt ? fogtuk közre ijedt kíváncsisággal. Előbb elgondolkozva végignézett rajtunk gyerekeken, mintha csak mérlegelte volna magában, hogy beszéljen-e, aztán megszólalt. kicsit szomorkás, fáradt mosollyal. Anyámhoz intézte szavát: — Tudod Pepuska. megint csak sokat gondoltam haza. Eszembe jutott az otthoni május 1. Gondoltam, én is megünnepelem most velük együtt... Aznap, május 1-én nem ment be a gyárba dolgozni, hanem felöltözött szépen, vasárnapi ruhába, aztán féltve dédelgetett szekfűjéből, melynek csodájára jártak a szomszédok, letörte a legszebb ágat. Feltűzte keblére az égő-piros mrágot. s elment sétálni a városba. Nem ért messzire, a harmadik, vagy negyedik utcasarkon megállították a detektívek bekísérték. Hogy odabent miről és hogyan folyt a szó. arról hallgatott. csupán a szeme alatti folt árulkodott. Bent tartották három napig, kommunisták felől faggatták. Nem tudom, tudott-e róluk valamit, de ha tudott is, hallgatott, mint a sír. Kiengedték, De mielőtt kiléphetett az utcára, magához hívta az egyik detektív: — Aztán máskor ne éppen május elsején parádézzon a piros szekfűvel! Tudod mit mondtam neki? Tiltsa meg a mrágnak, hogy pirosat nyisson. Elzavart, hazamentem. Otthon megnéztem magam a tükörben és nagyon meg voltam ijedve. Még tán sírtam volna is de eszembe jutott, hiába vertek meg. a piros színt nem irthatják ki. Hiszen még a vér is piros volt. ami kicsordult az ütés nyomán. És a május 1-ét se tilthatják le a naptárról... DEÁK RÖZSI o EGERT AKARTA „MEGVÉDENE1Bíróság előtt a pétervásári járás ellenforradalmi vesére 1956 december második felében, mikor megyeszerte kezdett a rend megszilárdúlni, a pétervásári járás még mindig a izgatás, rendbontás helyszíne volt. A zavargások előidézője az úgynevezett járási munkástanács volt, melynek vezetője ifj. Fehérdi József si- roki szobrász, a napokban került másodszor bíróság elé. Fehérdi 1956 november 3- án a járás fegyveres erőinek parancsnokságát is átvette, utasítást adott arra, hogy a községekben lévő nemzetőröket fegyverezzék fel és a lisz- kói gyárból nagyobb mennyiségű lőszert szállítsanak a nemzetőrségnek. Mikor tudomást szerzett a szovjet csapatok érkezéséről, felszólította a körülötte lévőket, hogy menjenek ki a Bükkbe, ott ellenállást fejtsenek ki. Megígérte, hogy amennyiben szükség lesz rá és a szovjet csapatok be akarnak vonulni Egerbe, úgy a rendelkezésre álló fegyveres erőkkel segítségére siet az egrieknek, hogy közösen álljanak ellen a szovjet csapatok bevonulásának. Mint a munkástanács elnöke , a szomszédos községet rendszeresen járta, ott előadásokat tartott, melyben a kormány ellen uszított. Beismerése szerint a járás területén lakó volt politikai foglyokkal állandó kapcsolatot tartott, s egyiküket, Ivádi Kázmért, a járási tanács végrehajtó bizottságába is javasolta. Fehérdi bűnlistájához tartozik a fegyverrejtegetés is, 1948-tól kezdve birtokában volt egy 7.65-ös amerikai colt- pisztoly, melyet állítása szerint egy rokonától kapott. Ezt a pisztolyt az ellenforradalmi események kezdetén magához vette, csak a letartóztatásakor vették el tőle. Az egri megyei bíróság a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés és fegyverrejtegetés bűntettében találta bűnösnek és ezért 12 évi börtönbüntetésre ítélte, s egyes jogaitól io évre eltiltotta. A bíróság elrendelte Fehérdi vagyonának teljes elkobzását is. Homokban tárolják a gázt Nyugat-Németországban kidolgozták a gáztárolás olcsó módját. A geológusok olyan homokos és agyagos talajrétegeket kutattak fel, melyek nem eresztik át a gázt, s ezek alá nyomják a tárolandó gázt. 1955-ben a Ruhr-vidéken ezzel a módszerrel 60 millió köbméter kokszgázt tároltak. WWW