Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-20 / 31. szám

1957. április 20. szombat 0 .? ÜTŐN 3 RAJZOK FÖLÖTT görnyed, éjjelbe nyúló estéket, járja az üzemrészeket, figyel, tanítja az új munkaerőt, odahaza ölébe veszi kislányait és meghallgat­ja csicsergésüket a nap „fon­tai” eseményeiről, míg ünnep­napokon mint egy kisgyerek tűri, hogy a család által ké­szített programban.' sétára menjen a várba, ha éppen azt kívánják, mássza meg a mi­naretet, szedjen velük virá­got. Szóval úgy él, ahogyan a többi ember munkahelyén és otthon: Sztán Ferenc az egri Gyermekkocsigyár igazgató fő­mérnöke. Élete olyan változatos és gazdag eseményekben, hogy könyvet kívánna annak rész­letes ismertetése. Fiatalon ke­rült a munkás-mozgalomba. Évekig tagja volt a titkos szervezetnek, bár tudta meny­nyire kockázatos ez. A párt szervezését, eszméjének ter­jesztését kis híján életével fi­zette meg: társaival már az akasztásra vitték, amikor le­leményes merészséggel meg­szökött. Átélte az országos körözés borzalmait, heteket bújkált erdőkben, mint vala­mi rabló, bűnös. És akkor jött a felszabadulás. Végre meg­nyugodhatott és nyií'.tan vall­hatta azt az eszmét, amelyért oly sokat szenvedett, amely­nek győzelmére feltette egész életét. Több társával együtt keltet­te életre, szervezte most már nyíltan az üzemi pártcsopor­tokat. Nagy üzemekben, töb­bek között a Csepeli Autó­gyárban és mert a helyzet úgv kívánta tőle egy időre félbehagyta a műszaki mun­kát, mint titkár csak a cári­nak élt. Végétért, az üldözte­tés és szenvedés? Dehogy;s. Számára 1949-ben folytató­dott. És ez sokkal jobban fájt Küzdelmes évek neki, mint akár az összes ed­digi. Hiszen a párt, az állam szervei gyanúsították összees­küvéssel. Azt tételezték fel róla, hogy elfordult az igaztól, a néptől, gáládul elárulta elv­társait, mi több elárulta az egész ügyet, hazáját, Vádolták, hegy részese Rajk összeeskü­vésének és emiatt hosszas meghurcolás után 15 évi bör­tönbüntetést szabtak rá. Ti­zennyolc nehéz, fájdalmas hó­nap a börtönben, utána a re­habilitáció, amely visszaadta ártatlanul meghurcolt ember becsületét, szabadságát, élet- és munkakedvét. A Finom- mechanikai Vállalathoz ke­rült műszaki vezetőnek, itt kezdte meg a sajáttervezésű babakocsi gyártását. Sokat, de szívesen dolgozott, s munká­jáért csak elismerést, bizal­mat. várt. AZ OKTÓBERI események kórházban találták, ahová egy véletlen, de súlyos baleset kényszerítette. Hogyan? Hát ő feküdjön itt nyugodtan, bor­datörésekkel. amiket a párt ügye, egysége veszélyben van? Dehogy is bírta volna ki. Fel­kelt, bár alig tudott lábraáll- ni, Pestre ment, hogy kapcso­latot teremtsen a párttal, fegyvert kért és a többiekkel védte a pártházat gyűléseket tartott az üzemekben. Úgy tett, annyit dolgozott, ameny- nyit a párt nem is kívánha­tott és nem is kívánt egy be­teg embertől. Újból veszélyez­tette életét, mert a párt vé­delme október-novemberben ezt jelentette. Akarata erősebb volt, mint szervezete, a meg­erőltető idegmunka ágvba kénysmerítette, pihennie kel­lett. És amikor visszaért, az egri Gyermekkocsigyárat bíz­ták gondjaira. Ez volt az első üzemünk, amelyben a januári hónap elejétől teljes terme­lést jelentett és tervüket 225.6 százalékra teljesítették. Elsőnek vezették be a teljesít­ménybérezést, amely kezdettől a dolgozók nagy megelégedé­sére szolgált. Egy hónap múl­va az általa tervezett babako­csi országosan első díjat nyert és nagy export-ilehetőségeket sejtetve megrendelte külföld. Azóta főleg exportra dolgoz­nak. S ezzel az első negyed­évben 146 százalékot értek el. Nagy igyekezettel és szorga­lommal, a régi berendezés mellett most már felfejlesztve a. 46 személy helyett 240-en dolgoznak. Ök használják fel a környék üzemeinek hulladék anyagát. Készítenek például új típusu triciklit, ez is Sztán Ferenc találmánya. A (legszű­kebben számítva is négy és fél milliót ér újítása, amely most van a Találmányügyi Hivatal­ban elbírálás végett. Ez a szállítandó kocsik csomagolá­sán módosít, kis rekesz segít­ségével olcsóbbá teszi szállí­tásukat. Ezt nemcsak minit újítását tartja számon, hanem úgy értékeli, hogyha jóváhagy­ják a rekeszeket, helyben ké­szíthetik, mert anyag bőven han hozzá és 17 embernek je­lent kenyérkeresetet. Büszke-e eredményeire?; Nem válik-e elbizakodottá? —; Nem, mert azt mondja, hogy! csak azt teszi, ami egy műsza-i ki vezetőnek mindenkor köte-1 lessége. Üzemükben jelenleg« újabb intézkedéseken dolgo-« zik. Műszaki csoportok felál­lítását tervezi, ennek munká-; ja lenne az anyagnormák pon-; tcs kiszámítása, így a pocsé-' kolás megszüntetése. Készül-^ nek az új mélykocsi rajzai is, ez modernebb, könnyebb és olcsóbb lesz (980 forint) az ed­digieknél. S mivel télen senki nem vásárolt gyerektriciklit, tehát csak elfekvő árut szapo­rítaná készítésével, így terv­bevette, hogy a tricikli dolgo­zóit különféle szobai játékok készítésével foglalkoztatja, ne kelljen őket elküldeni. Például villanymotorral hajtott kis mozdonyt, amelynek nagy ke­letje lesz. hiszen nincs gye­rekjáték gyárunk. — Nem vágyik vissza na­gyobb üzembe? — NEM VÁGYOM, mert ebből az üzemből nagy üzemet szeretnék fejleszteni, olyan gyárat, melyet nemcsak az or­szág, de külföld is jól ismer — ízléses szép termékeiről. És ha továbbra is ilyen emberek­kel dolgozom mint most, azt hiszem, sikerülni fog. Szívből kívánjuk. D. M. Kovács László, a hatvani vasú összeköttetésben van a Hatvan den állomásává] és így irányít KERESNI AKAR Fiatal barna asszonyka lép be kopogtatás után a munkaközvetítő irodába. Nincs valami jó hely lakatosnak? — kérdi. Hiszen a maga férjét kiközvetítettük már — csodál­kozik rá az iroda vezetője. Nem jó hely? Nem — feleli. Az én uram jó munkás, szorgalmas ember, mégis ugyanannyit keres csak, mint az, aki csak elsétálgatja a munkaidőt. Olyan helyre tessék kiközvetí­teni. ahol nem időbérben, hanem teljesítménybérben dol­goznak. Mert ő is keresni akar. Igazságosan. Elgondolkoztató dolog és jó is. Jó az, hogy a mun­kások, akik néhány hónappal ezelőtt az ellenforradalom hangulatkeltése után a normák eltörlését követelték, most a teljesítmény béreket követelik vissza. És igazuk is van! Miért jár annyi a lógósoknak is, mint azoknak, akik becsületesen végigdolgozzák a munkanap nyolc óráját? — d. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága határozata értei­mében május 1-ig átigazol­hatják magukat az új párt­ba az MDP voit, becsületes tagjai. E dátum után min­den jelentkezőt új tagként kel! elbírálnia a taggyűlés­nek. Az ellenforradalom vad tcmbolása közben született meg hazánkban a kommu­nisták új pártja, amely büsz­kén vallja magát a Magyar Dolgozók Pártja ügye to­vább folytatójának, a kom­munisták eredményei to­vább vivőjének. Az ellenfor­radalom vad tombolása köz­ben született, s az ellene való kemény és kérlelhetet­len harc íüzében acélosodott és acélosodik ma is, miköz­ben arra is volt és van ere­je, hogy elhatárolja magát azoktól a hibáktól, amelyek kétségkívül hozzájárultak a fehérterror talpraugrásához. Azokban a napokban, a- mikor a kommunisták új pártja megszületett, látszó­lag teljesen felülkerekedett hazánkban az ellenforrada­lom, széles egységfrontba Fél esztendő vége előtt tömörültek a párt-, a népel­lenes külső és belső erők... azokban a napokban nem­csak nehéz, de veszélyes is volt kommunistának lenni. Kevesen vállalták azt a fel­adatot, hogy dacoljanak a gyilkosokkal, hogy az új párt tagjaiként fegyverrel, szóval, tettekkel harcoljanak a né­pi hatalom megvédéséért. Kevesen vállalták, mert még a kommunisták soraiban is rendkívül mély és nagy volt az eszmei zűrzavar, mert még a kommunisták jelentős része sem látott tisztán az októberi, novemberi rendkí­vül bonyolult helyzetben. A Nagy Imre — Losonczy féle csoport politikai szereplése október végén, november ele­jén, s már azt megelőzően eszmeileg is. szervezetileg is tevőlegesen hozájárult a párt szellemi és szervezeti felbom­lásához. Az egyszerű komunisták ott álltak a legnagyobb ta- nácstlanságban, s egyszerűen nem értették a helyzetet, hisz tizenkét esztendő telt már el, olyan országban véltek élni és dolgozni, ahol az ellensé­get régen megverték és meg­semmisítették, ahol valóban történtek súlyos hibák, tehát ... A nép „kelt” fel a hibák ellen, s nem az ellenforrada­lom ragadta üstökön és na­gyította fel a végtelenségig a meglévő hibákat... a nép, — hisz ott áll az élen a kommu­nista Nagy Imre. Ezekután érthető és vilá­gos, hogy a párt időt adott, mert ez volt a helyes, és az igazságos, hogy a fejekben, a lelkekben leülepedjen az esz­mei, ideológiai zűrzavar, — hogy megértsék — elsősorban a kommunisták értsék meg: ellenforradalom, valódi, te­hát kegyetlen és véres, a népi hatalom, a munkásosztály ve­zetése ellen törő, a kapitaliz­must restaurálni akaró ellen­forradalom volt, ami volt. — Időt adott arra is a párt. hogy a volt, becsületes MDP-tagok, Tíz év maira találkozunk Egeresek! városban Egercsehi jövője, szinte hihetetlenül szépnek ígérkezik. A kíváncsi és többre vágyó ember képzeletében repüljünk csak kissé előre, milyen is lesz Egercsehi a most még kicsi bányászfalu jövője? Hogy írnak jó néhány év, vagy évtized múlva a várossá nőtt bányatelepről? A városka közepén még a ré­gi időből megmaradt kultúr- ház tetején televíziós anten­nát rezegtet a szél. Belül több látnivaló akad. A presz- szóból érzelmes tangó szűrő­dik ki. Bekukkantunk. Igen, a szokásos ötórai tea. A hat­órás műszakból már kijöttek a fiatalok, s itt találnak feL- üdülést. A többi termet a sakkozók, televízió kedvelők, olvasók uralják, ez a városka kulturális központja, de érde­mes megtekinteni milyen so­kan tartanak a széles kiraka- tu új üzletház felé, mely má­sik központját képezi Egercse- hinek. A helyi járatú autó­busz, a régi keskeny utcákon autókat, a bányászok sze­mélyautóit előzve igyekszik Csónakútja felé. Ez egy új városrész, 1957-ben kezdték építeni. Az itt található né­hány száz épület főképpen áh- lami költségen épült. Ide köl­töztek a régebben vidékről bejáró vájárok, itt laknak az új bekölced bányaüzem szakem­berei és bányászainak nagy­része is. Ehhez a városrészhez tarto- z'k a sportpálya, mely az egy­kori lejtakna mellett fek­szik. Futballpálya, atlétikai pálya, öltözővel, fürdővel —ez a sporttelep. Igen sok ember találja itt meg szórakozását. Itt kerültünk össze a „Fekete Gyémánt” futballcsapat egyik lelkes szurkolójával, aki eképp áradozott kedvenc csapatáról: „Nagy esélyeink vannak az NB I-be jutásra. A bányász- gyerekek jól játszanak, már csak néhány pontot kell sze­rezni és mi leszünk Északi Magyarország csapat elsője.” A sporttelep zsibongását már alig lehet hallani a fö­lötte terpeszkedő dombról, de a felkapaszkodásért kárpótol a látvány, mely szemünk elé tárul. Hatallmas tartályokkal, csövekkel, kéményéből sűrű füstöt okádó üzem vonja ma­gára a figyelmet. Vegyiüzem. A műbemzintől kezdve, a mű­anyag fésűig ezerféle árut ké­szítenek itt a csehi szénből. Ez a másik városrész, mely egészen az erdők közé szorul, kedvelt kirándulóhelye a fe­kete gyémánt városának, — a bánvászokfiatalok megszo­kott találkozó helye. Nincs idő soká nézelődni, ha mmdent látni akarunk. A he­lyi járat percek alatt felvisz egv másik domboldalra épült városrészre, melyet valamikor Fzucs községnek hívtak, de az idők folyamán valósággal ösz­szenőtt Egercsehivel. Diszná- szó felé kanyarodva egy újabb akna tűnik szemünk elé. Ez a „százas”. A nevét mélységéről kapta. Hogy örültek a bányá­szok, mikor megnyitották... Műszakonként 4—5 kilóméte- ternyi gyaloglástól szabadítot­ta meg őket. A régi Beniczky akna helyett itt szállnak le a bányászok néhány év óta. En­nek az aknának megnyitása egyik jelentős áldomása volt a bánya fiatalításának. Mert va­lósággal megfiatalodott a bá­nya. Néhány éve még a sze­szélyes lejtaknán szállították a szenet, drótkötéllel vonta­tott csillékkel, a meddőhaldá- nyon pedig bányalovak (?!) húzták a csilléket. Most? Az újonnan biztosított fővágatban villamosmozdony csattog a váltókon és az egykori fate­lep helyén épült új csehi ak­nán szinte ömlik a szén. Het­ven vagonnal naponta, de lesz több is, csak megnyissák a bekölcei. monosbéti, szarvas­kői új üzemet, ahol több mil­lió tonna jobb minőségű szén vár i a a réselő. rakodó gépeket. Mielőtt még leszállniánk a bányába, vessünk néhány pil­lantást a pár kilómétemyire lévő két domb közé szoruló erdőkoszorúzta csendes lakóte­lepre. Ez a bánya nyugdíjas telepe Itt pihennek, szórakoz­nak, töltik hátralévő éveiket a küzdelmes munkásévek után Egercsehi bányászai. Úgy hívták valaha, Bagoly­lyuk. Ma a csend, a pihenés városa, s az évszádos fák iigy fogják körül a telepet, mintha a-.széltől is óvni akarnák a pi­henő bányászokat. Egy-egy I ünnepre százával vonulnak i kart-karba fűzve az öreg bá- j nyász házaspárok a város szí­ve felé. A sötétkék aranysúj- tásos bányászruhán két-három sor kitüntetés csillog és na­gyot köszöngetnek egykori munkatársuknak. Indulnak megnézni, hogy a fiatalok, akik helyükre álltak, nem hoz - nak-e szégyent a bányászbe­csületre, s útközben nem fogy­nak ki a történetekből, a múlt idézéséből, mikor még barakokban laktak a bányá­szok és a hét végén 40 kilo­métert kellett gyalogollni, ha látni akarták családjukat. Meg arról, hogy az ő idejük­ben alig volt egy-két kaparó­gép a bányában, most meg a támfát is gép helyettesíti, s a bányásznak jóformára csak az eszét kell használni, a keze egyre többet pihenhet. És lent a bányában... Aki jó néhány éve nem járt lent, hiá­ba is próbál eligazodni. A fő szállítóvágatot átépítették, mintha nem is bányában, ha­nem egy modem alagútban járna az ember. Ácsolat nincs, TH-gyűrűk, acélszerkezetek tartják a fővágat felett lévő 2—300 méter vastag földréte­get. Még a mozdonyok sem hiányoznak. Apró villamos mozdonyok, melyek szorgal­masan húzzák a szénnel teli csilléket. Külön ehhez a bá­nyához épített szénkombájn marja a föld kincsét a fronto­kon. Lapos a testük, mintha a nagy nvomás préselte volna össze. A távirányítású „gép- vakond” az alacsony szénme­zőben is jól boldogul, sőt itt' érzi magát „elemében”. A szállítószalagok ugyancsak! iparkodhatnak, hogy kiszolgál­ják a morgó „gépvakondot”. A diszpécser szobában a fel­villanó lámpák üzemanyagot követelnek, csillét kémek, üzemzavart jeleznek. A bánya esze mindent tud... De vége is a műszaknak...j Búcsúzunk a fekete gyémánt új városától...” XXX Az ezerszer halálra-ítéltnekj mondott bánya így fiatalodik' meg az ember kezenyomán így nő iparteleppé a kis bá­nyászfalu, s így nő felvilágo- súlt, jól kereső munkássá, a környék rossz hegyi földekkel küzdő népe. Ezek az álmok ma még ilyen prózaian hangzanak, a bánya fejlesztési tervben a szakemberek által: „Hasznosí­tani kell Egercsehi szenét ve­gyileg is. mert az ország észa­ki szénmedencé5nek egyik leg­alkalmasabb szene vegyi fel­dolgozásra... Egercsehiben öt év alatt többszáz bánvászlakást, sport­telepet, fürdőt, óvodát, üzlethá­zat kell építeni... Végre kell hajtani a bánya rekonstrukció­ját. vagyis fiatalítását, ezen belül a fő szállítóvágat átépí­tését, kötélvontatás helyett villamos mozdony vontatást és két új aknát kell mélyíte­ni... „Hosszú életű” frontokat kell munkálni .. tállomás főtisztje közvetlen —Salgótarjáni vasútvonal min- ja a forgalmat. akiket nem egyszer ért sére­lem az elmúlt években, meg­láthassák: az MSZMP a pro­letárdiktatúra vezető ereje, melynek nemcsak szóban, de tettekben is megvalósulóan ott van a zászlaján — dikta­túra a nép ellenségeivel szemben, szocialista demok­rácia a nép, a haladó erők számára. Időt adott a párt, hogy lássák, ez a párt egysé­ges, szervezett, az elmúlt 12 esztendő eredményeit büsz­kén magáénak valló, inter­nacionalizmus talaján álló párt, amelyet még egyszer nőm bonthat meg az ellenfor­radalom. amelynek vezetésé­vel nem állítják még egyszer szembe a szovjet népet a ma­gyar néppel. Erre adott időt, s erre kel­lett is az idő. Az MSZMP nem akar, mert. nem is volna helyes úgynevezett „tömeg” párt, ami létszámát jelenti, de a tömegek pártja akar lenni, ami eszmei, szervezeti egységét, vezető erejét illeti. Nincs tehát szükség megsza­bott százezrek párttagságára, de van a legjobbakra, akik a munkában, a harcban ige­nis „különös” emberek, akik megállják helyüket minden történelmi pillanatban. Az MSZMP nem lesz a karrier­isták, a törtetők, a gyávák és meghunyásskodók, a menthe­tetlen „baloldaliak” a ment­hetetlen revizionisták párt­ja. Az elmúlt hetekben, hó­napokban mindezt látva, és tapasztalva erősödött és gya­rapodott a munkásosztály ve­zető ereje. Ezrével és tízezré­vel kérték átigazolásukat az MDP volt becsületes tagjai, ezrével azok, akik most vall­ják magukat először kommu­nistáknak. Fél esztendőt várt a párt, hogy a régi párttagok megta­lálják útjukat, helyüket az új pártban, a kommunisták pártjában. Fél esztendőt várt, mert ez becsülete és köteles­sége volt, de egyetlen perc­cel sem szabad tovább vár­nia, mert az már bűn lenne. Hat hónap sok mindenre ele­gendő. Elegendő volt arra, hogy akit kellett, lehetett és érdemes veit, meggyőzzön a régi párttagok közül: hol a helyük. De „nem áll” olyan rosszul a mi pártunk, hogy május 1 után is nyitva hagy­ja kapuját a „gondolkodók” előtt. Tudjuk, hogy vannak még ilyenek, hisz nem min­den emberben egyformán ülnek le és rende­ződnek sorba a gondo­latok, tapasztalatok. Még kö­zel két hét áll rendelkezésre ezek számára, s utána, mint új ta-gok léphetnek csak be a pártba, új tagok, tagságok keltének új dátumával. így, ilyenformán sohasem lesz zár­va a párt kapuja a becsüle­tes emberek, a volt pártta­gok előtt sem __De csak így. A hitetlenek még csóválják a fejüket. Néhány év, vagy évtized múlva találkozunk Csehiben egy ötórai teán. s meg­látjuk, kinek lett igaza... KOVÁCS ENDRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom