Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)
1957-04-17 / 30. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA II. ÉVFOLYAM 30. SZÁM ARA 60 FILLÉR 1957. ÁPRILIS 17. SZERDA Igazságos bérezést! Egyre több üzemből érkezik jelentés arról, hogy már áttértek, vagy néhány nap múlva új bérezési formára térnek át. Az új bérezési formák elnevezése néha nem egyforma, de egyben megegyezik: a teljesítményt veszi alapul, mint az egyetlen olyan lehetséges alapot, — amelyre építeni lehet az igazságos bérezés megteremtésében. Ezek a jelentések is azt igazolják, hogy üzemeink, a munkások nagy többsége az elmúlt hetekben, hónapokban rádöbbent, hogy az időbér nem valami okos és főleg nem valami igazságos valami. Tény és való, hogy normarendszerünknek voltak komoly fogyatékosságai, az is tény, hogy ezeket a fogyatékosságokat nyergelte meg az „ellenforradalom”, amikor a világon szinte egyedülálló módon megteremtette a „sajátos magyar viszonyoknak” megfelelő időbért. Hogy ez mennyire felelt meg a „sajátos” magyar viszonyoknak, arról képet alkothatunk csak a selypi cementgyár példáján is. Az itt dolgozó, s egyébként jól dolgozó Tóth János udvari akkordos brigád hat forintos órabért kap nyolc dömper lerakásáért. S mi történik, ha tízet tudnak lerakni egy műszak alatt? Semmi. Akkor is hat forintot kapnak óránként. S mi történik akkor, ha a brigád egyik-másik tagja lényegesen kevesebb anyagot pakol le, mint a többiek? Semmi! Azok is megkapják a hat forintos órabért, hisz utóvégre „sajátos” magyar viszonyokra kialakult időbérezést vezetett be itt is annakidején az ideiglenes munkástanács. Eddig — mivel a cement- gyártás csak a napokban kezdődött meg — nem mutatható ki a jól dolgozó szakmunkások bérének csökkenése a múlt év hasonló időszakához, mintahogy kimutatható ez számos más üzemnél, — de a csökkenés nyilvánvaló. Nem véletlenül kérték itt is, hogy térjenek át a teljesítménybérezésre, az igazságos bérezésre, ahol lehet keresni, ahol ösztönzi a munkást a forint. Csak helyeselni és üdvözölni lehet, hogy a gazdaságvezetés, a munkástanács támogatásával, s annak kezdeményezésére kidolgozta a darabbéres rendszert mindazokra a munkafolyamatokra, amelyeken mérhető a teljesítmény. Az emberek besorolása helyett most a munkát sorolták be, ugyanakkor percek helyett forinttal mérik a végzett munkát, s így a gyár dolgozói világosan, áttekinthetően látják bérezésüket, maguk is ki tudják számolni tonna, vagy darab teljesítményük után, mennyit is kerestek aznap. A selypi cementgyárban jártunkkor beszélgettünk az üzem vezetőivel, a pártszervezet, a szakszervezet, s nem utolsósorban a munkástanács vezetőjével. Valamennyiüknek egyöntetű véleménye, hogy a teljesítménybérezés bevezetése számottevő mértékben megemeli a dolgozók átlagkeresetét, s ami a legdöntőbb, az átlagkeresetek emelkedésével párhuzamosan emelkedik a termelékenység, s csökken az önköltség is. Hogy ez a vélemény Selypen, ez egyben azt is igazolja: az itteni vezetők tisztában vannak gazdasági életünk legkirívóbb aránytalanságával, a bérek, és a termelés aránytalanságával. Sokkal messzebb, — sokkal előbb tartanánk az építésben, ha az ellenforradalomnak nem sikerült volna a bérezés területén is átmeneti eredményeket elérni, amelynek nyomán még a mai napig sem sikerült felszámolni az említett aránytalanságot. Aránytalanság? Nagyon diszkrét) megfogalmazása ez annak, hogy megyei és országos szinten még mindig nem sikerült elérni az 1956. szeptemberi szintet a termelésben, de 15—20 százalékkal túlszárnyaltuk a béralap szintjét. Másszóval tetemes bérösszegek kerülnek kifizetésre, amelyek mögött nincs termelés, nincs áru... ez pedig az infláció szülőanyja. S mégegy. Nem elég az, — hogy a bérek messze maguk mögött hagyták a termelést, de a még így megtermelt áruk önköltsége is rendkívül magas, számos üzemünkben ma is kétszerese az 1956 szeptemberi önköltségi mutatóknak, pedig abban az időben sem dicsekedhettünk hogy olcsón termel a magyar, ezen belül is a Heves megyei ipar. A selypiek a darabbérrendszer kialakítár fásával megtették az első, és tegyük hozzá, számottevő lépést e tarthatatlan állapot felszámolására. Rendkívül örvendetes, hogy a munkás- tanács felismerte ennek jelentőségét, hogy a pártszervezet segítségével élére állt az igazságos bérezés megteremtéséért folyó munkának, a termelés belső aránytalanságai felszámolásának. Arra van szükség, hogy a munkástanács tagjai — Selypen is, de másutt is — ismerkedjenek meg mind alaposabban a tervezés, a pénzügyi gazdálkodás, az üzemszervezés problémáival, hogy megfelelő szinten legyenek képesek ellenőrizni és segíteni a műszaki vezetés ezirá- nyú munkáját. Ebben sem fog magára maradni a munkástanács, mint ahogy a bérezési rendszer igazságos kialakításában is maga mellett tudhatta a kommunistákat, az üzem legjobb dolgozóit. Fel a borversenyre A múlt évben nagy sikerrel rendezték meg a megyei borversenyt Egerben. Tiszta minőségi borért több, mint száz termelőszövetkezetet és egyéni gazdát jutalmazott oklevéllel a szakemberekből álló bíráló bizottság. A bortermelő gazdák kívánságára az idén ez év májusában ismét megrendezik a már hagyományossá vált borversenyt, ahol a múlt évben termett borokat bírálják majd felül. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának a felhívására már több, mint kétszáz termelő jelentette be, hogy minőségi borával résztvesz a versenyen. A bíráló bizottságnak nem lesz könnyű dolga, mert több, mint huszonöt fajta kiváló bor közül kell majd eldönteni: melyik a legtüzesebb bor Heves megyében. Széljegyzet Schröder úr, nyugatnémet] belügyminiszter huszonnégy órával a Saarvidéki Kom-| munista Párt betiltása utón] betiltotta a Német Demokrat tikus Nőszövetséget is, mint. hogy ez „alkotmányos rend', elleni tevékenységet fejt ki.“ A hamis vádról ne beszél jünk, s az is tény. hogy, Schröder belügyminiszternek1 ehhez a joga is, helyesebben hatalma megvan. Csak egy kérdés merül fel minden józan újságolvasó emberben. Vájjon a nyugatnémet belügyminiszternek ahhoz nincs joga, hogy betiltsa a szép számmal működő, s magát nyíltan is fasisztának, nácinak deklarált pártokat? Vagy azok működése nem ..fejt ki tevékenységet az alkotmányos rend ellen"? Más oldalról feltéve a kérdést:, csak az a szerv fejt ki ál-1 kotmányellenes tevékenység get, amely demokratikus amely a békés egymás mel lett élés volitikáiát. általa-• ban a békét hirdeti, s azi nem, amelv ennek povto- \ san az ellenkezőjét tűzte pártzászlajára? Hogy ez kellemetlen kér-\ dés? Tudjuk! Nem is kérünk] választ rá. mert. Schrődet úr és társai valóban csak azt\ tekintik ,.alkotmány ellenes, nek”. ami nem, az s ..alkot- mnnv-véd.őnek". ami értvén- séanel nem. az. Véleményünk] szerint a hiba talán nem, i< az alkotmányban. honéig aj nyugatnémet miniszter úrban van... Virágba borultak az erdők, kertek, s a madara rak szép tavaszról énekelnek (Márkusz László felvétele) — Április 25-én tartják az egri Vörös Csillag filmszínházban, díszelőadás keretében a Bakaruhában című új magyar film ősbemutatóját. Ezen megjelennek a film alkotói, rendezője, operatőrje és néhány filmszínész, köztük Bara Margit is. A bemutatót rövid ankét követi, amelyen megbeszélik a jelenlevők a filmet. Méltó búcsúztató Az egész ország területén megszűnt a kijárási tilalom. Ez a rendelkezés szorosan összefügg azzal a konszolidációs folyamattal, amely oly annyira jellemzője volt az elmúlt heteknek, hónapoknak. A kijárási tilalom elrendelését — éppen a békés lakosság érdekében — az ellenforradalom fegyveres megsemmisítése. a szökött és nem egy helyen fegyverrel kóborló fegyencek elfogása tette szükségessé. A közbiztonsági szervek jó munkája nyomán kialakúit közállapotok végülis lehetővé tették, hogy az egész ország területén megszűnjön a kijárási tilalom, hogy megszűnjön a lakosság éjszakai mozgásának korlátozása. Az elmúlt hét szombatján Egerben is „megünnepelték“ e korlátozás megszűntét. Bált rendezett a Pedagógiai Főiskola KISZ szervezete, a MÉSZÖV, a Dohánygyár, késő éjszakáig volt nyitva a Park szálló étterme és a Tünde mulató. S nemcsak nyitva volt, de tömve is a szórakozni, mulatni vágyó emberekkel. A szombat éjszaka „méltó búcsúztatója" volt a megszűnt kijárási tilalomnak. Takarékos iskolák Jól bevált szokás, hogy tanuló ifjúságunk év közben takarékbélyegekben összegyűjti pénzét és ebből nyáron kirándulásokat, táborozásokat rendez. így tesznek diákjaink ma is és megyénk egyes iskolái a takarékossági versenyben szép eredményeket értek el. Például a markazi iskola, a középlétszámú iskolák közül országosan első, mert most már minden tanulóra 50 forint megtakarítás jut. Szép az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium 49 forintos átlaga is. A kis létszámú iskolák között pedig legtakarékossabb a szederkénypusztai iskola. Ezek a pajtások bizonyára kellemesen töltik el majd a nyári szünidőt és a fáradságos vizsga után jól kipihenik magukat. Szovjet kulturális ujándék a szakszervezeti kulturháznak Több javaslatot terjeszt a kormány elé a megye képviselő csoportja Szombaton ülést tartott Egerben a Heves megyei országgyűlési képviselőcsoport, melyen a megye politikai és gazdasági életét beszélték meg. Az ülésen résztvett Úszta Gyula vezérőrnagy, a Központi Vezetőség tagja is, aki a gyöngyösi járás képviselője. Ezenkívül megjelent Putnoki László, az MSZMP Heves megyei intézőbizottságának elnöke és Lendvai Vilmos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A képviselő csoport tagjait az elmúlt hónapok eseményeiről és a jelenlegi politikai helyzetről Putnoüi László, az MSZMP Heves megyei intéző- bizottságának elnöke tájékoztatta. Ezután Mucsi Sándor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője a helyiipari vállalatok tevékenységéről, majd Vajda László a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának vezetője a megye mezőgazdaságáról, a tsz-ek helyzetéről és a tavaszi munkák jelenlegi állásáról tartott rövid beszámolót. Az ismertető előadások után vita következett. melyben a megjelent országgyűlési képviselők és szakemberek is résztvettek. Különösen sok vita folyt a megye szőlőtermelőinek arról a problémájáról, melyben azt kérik, hogy a jelenlegi boradó formáját változtassák meg. — Azt kérik a termelők, hogy az adót ne a bor után, hanem a művelt és termő szőlőterület után vessék ki. Ez a módszer ösztönzőbb lenne a többtermelésre. Sok szó esett a tsz-tagok nyugdíjproblémájának mielőbbi megoldásáról is. A képviselőcsoport tagjai végül úgy határoztak, hogy két javaslatot dolgoznak ki, melyet a kormány elé terjesztenek. A javaslatok kidolgozására bizottságokat választottak maguk közül. Az egyik javaslat a jelenlegi boradó módosítás, a másik pedig a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjának intézményes, gyors megoldására irányul. Elhatározták, azt is, hogy ezentúl minden hónapban összejönnek és megI beszélik a megye problémáit, és ha kell, máskor is illetékes felsőbb szervhez folyamodnak | a gyors intézkedés érdekében. Talpraállt és erősödik az erőszakkal feloszlatott atkári Micsurin Tsz A szovjet emberek több var- gon kultúrális felszerelést ajándékoztak a magyar dolgozóknak. Ebből a felszerelésből nagyon szép és értékes ajándékokat kapott az egri szakszervezeti kultúrház is. Kaptak egy nagyteljesítményű magnetofon berendezést, modern zenegépet és egy univerzális villanygramafont. Az értékes felszerelést a kultúrotthon jól fel tudja használni a dolgozók szórakozási igényeinek kielégítésére. Az országos hírű atkári Micsurin Tsz-t is feloszlatták az ellenforradalmárok. A hírneves tsz azonban a tagság többségének az akaratára rövid időn belül újjálakult, A gazdaságilag helyreállt tsz tagjai most célul tűzték ki, hogy visszaszerzik országos hírnevüket. Az idei gazdasági évet meghatározó tervben elsősorban a belterjes gazdálkodás fejlesztésére fordították a legtöbb gondot. A szőlő, a gyümölcs és a takarmány termelést. valamint az állattenyésztést fejlesztik jelentősebben az idén. Az elmúlt hetekben már 12 szarvasmarhát vásároltak saját erőből, azonkívül a megfogyatkozott lóállo- I mányt is pótolták. A tsz 80 katasztrális hold szőlőjét, öt hold új telepítéssel bővítették és azonkívül rövidesen üzembehelyezik a szeszfőzdét is, — amely jelentősen növeli a bevételt. A tavaszi munkát serényen végző termelőszövetkezet tagjai úgy számítják, — hogy az idén mintegy tíz forinttal több lesz egy munkaegység értéke, mint tavaly és nagyobb lesz a kívülálló gazdák érdeklődése is munkájuk iránt. Áz alig 30 taggal újjáalakult gazdaság létszáma ma már 60 családra emelkedett, ä birtokukban lévő földterület pedig felül van a 600 katasztrális holdon.