Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-10 / 28. szám

1957. április IP. szerda. C J ÜTŐN 3 Az április 4-i koszorúzási ünnepség alkalmából a karhatalom visszaadta az úttörőknek az ellenforradalom alkalmából elvett csapat- zászlót „MARKA” VOLT az ellen- forradalom ideje alatt a Gyöngyösi Szerszám- és Ké­szülékgyár neve, s követke­zésképp nemcsak a járás, de majdhogynem az egész megye ellenforradalmi szervezkedé­sének. — Tetőtől tápig ellen- forradalmár ott mindenki — vélték nem is kevesen Heves \Jt »megyében. Valójában itt is JKtr ' (csa>c kevesen, igaz hogy fegy­......." .í »veresen képviselték az ellen­|0| '‘ »forradalmat, de a dolgozók t túlnyomó többségét nem lehe- »tett a népellenes kalandokba tbclesodorni. I S ezt nem szavak, hanem a tettek, az elmúlt hetek, sőt ___________ _____________ lassan már hónapok tettei "Z BPBtM- ? ♦ igazolják. A gyár dolgozói is­imét „márkás” nevet, a mim­ika p, becsület márkáját sze- 1 retnék üzemük számára ki- ♦ vívni. _ , ., , , , * Ha végigkísérjük az üzem A honvédség diszszazada. Az emlekmu másik termelésének fejlődését, az új oldalán a milícia díszszázada áll ugyanilyen lesztendőben, megállapíthat- ‘ fegyelmezetten íjuk, hegy a fenti célokért tet­etek már egyet s mást az itt [ •dolgozók, hogy munkájukat máris példaképül lehet állíta­ni a megye valamennyi üzeme s’é. A Gyöngyösi Szerszám- és 1 Készülékgyár a januári ko- ímoly energia- és anyagellátá- |si nehézségek ellenére, 1957. lelső negyedévi termelési szint­ijével túlszárnyalta az 1956-os »év harmadik negyedévének [termelési szintjét és 154 ezer [forint nyereséget fizetett be az [államnak. ^ EZ BIZONY igen örvende- ♦ tes dolog, de... S itt kezdődik J a komoly munka. Április 1-től az üzem teljesen önálló lett, saját maga gazdálkodik, ahogy mondani szokás, egy vasat se kap az államtól, semmiféle tá­mogatás címén, amellett a második negyedévben több mint félmillió forintot kell befizetni nyereségképpen az állam, a nép számára. Huszár István, az üzem igazgatója azonban egyáltalán nem borúlátó. Kimutatásokat húz elő a fiókból, s az onnan előszedett számok valóban azt igazolják, hogy nincs ok borúlátásra. Az üzem dolgozóinak 27 szá­zalékát racionalizálták. A szám megértéséhez az szüksé­ges, hogy tudjuk: a racionali­záltak elsősorban az impro­duktív, valamint a gyenge szakmai képzettséggel bíró dolgozók közül kerültek ki. Februárban áttértek a darab­bérezésre s ott hajtották vég­re a 10 százalékos fizetéseme­lést. S a Szerszám- és Készü­lékgyár ma értékben is többet termel, mint azelőtt, ma több az egy főre eső termelési át­lag, mint volt a racionalizálás előtt. Magyarán: kevesebb létszámmal többet termelnek. Hozzátehetjük, hogy nemcsak többet, de jobbat is. Ma hét százalékkal magasabb a ter­melési szint mint az elmúlt év legjobb negyedéves átlaga, s lényegesen csökkent a selejt is, az egy főre eső termelési érték pedig 26 százalékkal emelkedett. OLYAN EREDMÉNYEK e­zek, amelyek méltán megérde­melnek minden dicséretet és elismerést, s amelyek méltán adhatnak magabiztonságot az üzem számára, hogy önállóan is megállja majd a helyét gaz­dasági életünkben. Természetesen nem minden rózsás azért még itt, hisz volt- taképpen alig két és félhóna­pos idő telt el normális terme­lési ütemmel, hisz január kö­zepén még állt az üzem, sőt január második felében is akadt még üzemzavar bőven. Ennek tudható be egyrészt, — másrészt annak, hogy munka­igényesebb alkatrészek gyár­tását végzi az üzem, egyszóval e kettő hatása megmutatkozik még az önköltség alakulásá­ban. Ez ugyanis még maga­sabb mint a tavalyi szint, s előreláthatólag még a máso­dik negyedévben sem sikerül a múlt évi átlag alá szorítani. De a. harmadik negyedévben minden bizonnyal itt is ered­ményt ér el majd ez a fiatal üzem. A CIKK ELEJÉN arról volt szó, hogy „márka” volt az üzem az ellenforradalom ideje alatt, s most új „márkáért” dolgoznak a gyár becsületes dolgozói. Úgy véljük, ez a munka már hozott eredménye­ket, s abban meg éppen bizto­sak vagyunk, hogy az itt elért eredmények nyomán tartósabb és valóban megbecsült, hírne­vet vív ki magának a Gyön­gyösi Szerszám- és Készülékek svára. (Gy. G ) Félt, hogy kiderül a 150 ezer forintos hiány — inbetörést követett el A Közgazdasági Technikum diákjai a koszorú elhelyezése után néma tisztelgéssel adózna k az elesett szovjet hősök emlékének Hosszú kényszerszüne után is­mét peregnek az úttörő dobok | Február 21-én betöréses lo­• pást jelentett a rendőrségnek J Czövek Vince, a Poroszló és í Környéke Földművesszövet­* kezet italmérője. J A helyszíni vizsgálat meg- , állapította, valóban járt va- ; laki a pincében, a lakat le Jván verve és a drága ital ki­lenged ve a pince földjén... í lehetett vagy 200 liternyi. ♦ A rendőrség fölöttébb gya­• núsnak találta a hordókat í ________________ csapoló betörést és egy merész fordulattal éppen a feljelen­tést tévő kocsmárost tartóztat­ta le... s amint később kide­rült, nem is alaptalanul. Czövek Vince költekező életmódja sok pénzt, sok italt j kívánt, s a könnyelmű ital- j mérő, miután saját pénze el- í fogyott, a szövetkezetéhez nyúlt. Az így keletkezett hi­ányt igen raffinált módon lep­lezte. Leltár alkalmával a bor­ral teli hordóra ráírta: „Rum”, ennyi és ennyi liter és a jóhi­szemű leltározók elhitték, — hogy tényleg rum van a hor­dóban, vagy legalább is likőr. A bor és a rum ára közti kü­lönbözeiét aztán újból «'sik­kasztotta. s ez elég volt mu­latozásra a következő leltárig, így gyűlt össze 150 ezer forint adósság alig két év alatt és ez év február 20-án, mikor Czövek megtudta, hogy ezút­tal komoly leltár lesz és ott nem lehet a bort rumnak ke­resztelni, új megoldás után nézett. Félt, hogy kiderül a nagy hiány, ezért éjszaka be­tört a pincébe, s kieresz ett jó 200 liternyi pálinkát, hogy ezzel leplezze a hiányt. Ki is mutatta, hogy 19 hektó pálin­kát eresztett ki a „betörő”. Ennyi hiányzott ugyanis az ál­tala kezelt szövetkezeti va­gyonból. Ez volt a veszte. A talajszakértő bebizonyította, hogy legalább fél lábszárig érő „pálinka tónak” kellett volna a pincében lenni, ha 19 hektót kieresztenek a hordókból. A bizonyítékok hatására Czövek Vinczc bevallotta az önbetörést, a hiányzó pénzt azonban nem lehetett megta- 'á'ni, mert az időközben ital formájában lecsúszott Czövek és barátai torkán. Czövek Vince ellen társadalmi tulaj­don elleni sikkasztás és csa­lás miatt indult eljárás. Talán nem is érdemelt vol­na ilyen részletes leírást az ügy, ha magában álló bűncse­lekményről lenne szó. De igen gyakori eset az önbetörés. Ilyen önbetöréses pálinka ki- eresztéssel próbálta leplezni sikkasztását a felnémeti Seffer Artúr italmérő és megyeszerte ki tudja még, hány társa. Az, hogy idáig jutnak az embe­rek, az ellenőrzés felületessé­gén, s látszólagosságán is mú­lik. Mert ha felfigyelnek a fi­zetését túlhaladó költekezésre, a nap nap után megismétlődő dáridókra, Czövek Vince sem tudta volna két évig leplezni bűnös tevékenységét. Remél­jük, ez az eset jó figyelmez­tetés lesz azok számára is. — akik remélik, hogy újabb bűn­nel el tudják simítani előző ballépéseiket. A mi kor halállal végződik a szeszesital fogyasztása „s milyen jól esik nézni a fia­tal, kedves, piros nyakkendős lányokat és fiúkat, az úttörőket Egy magyar és egy szovjet állampolgár barát- kozása az ünnepségen. Igaz, hogy a korkü­lönbség nagy közöttük, nem is értik egymás szavát, de a bácsinak olyan szép fényes a sapkája, s oly jól esik a karjaiban ülni. JEGYZETEK így együtt jó ez A z e’lenforradalom kedvenc szólama az emberség, a humanizmus volt. De m t mutattak tetteik? Suhancok véresre vertek idős asszonyokat, akik anyjuk lehettek volna. Éjjel-nappal zaklatták a kommunisták’t, a haladó gondolkozású embereket, humaniz­must kiabáltak és vandál módon gyilkoltak, pusztítottak emberben lélekben egyaránt. Most az ellenforradalom elleni harcban ne­héz dolguk van a rendőri, a karhatalmi szer­veknek. Szembe találják magukat vádakkal, rágalmakkal, gyakran rosszindulatú bizalmat­lansággal. Biztos, ők is követnek el hibát, hisz ott is emberek vannak, az ember pedig ese­tenként téved De álljon itt most néhány olyan tény, ami kimaradt a rendőrségi tudósítások­ból, s ami a rendőrségi szervek munkájának másik oldalát mutatja. Tizenöt éves kisleány disszidált, majd haza­tért Egerbe. Itt állt bizonytalanságban, mun­ka nélkül. Mit tett a rendőrség egyik osztály- vezetője? Munkát, kenyeret keresett számára, segített neki elheelyezkedni az egyik egri üzenv ben! Egy másik: Fiatal nő, négy gyermekkel, síró szemmel. A férje bűnt követett el, bör­tönbe került, dehát bűnhődjenek a gyerme­kek, a feleség is? A már említett rendőrségi ember munkát keresett az asszonynak, hogy gondoskodhasson gyermekeiről. » Csak két példát említettem — van több is — de ez is bizonyítja, hogy a kemény kéz mellett szív, emberség is van a rendőrségnél. És ez így együtt jó... —papp— Féltő szeretettel, áldozatos munkával neveli fel legtöbb szülő a gyermekét. Aggódva ülnek gyermekük betegágya mellett és ha szükséges, min­den értéküket feláldozzák gyermekük egészségének megmentéséért. Nem tud eléggé hálás lenni egy-egy gyermek és éppen ezért azt a féltő és szerető gondosko­dást igyekszik továbbítani sa­ját gyermekének. É gondolatok után hadd tegyük fel ezt a kérdést: de miért nem vigyáz életére és testi épségére akkor, midőn már értelmes, meglett, ko­moly ember, mikor már ki­kerül szülei védő szárnya alól, sőt már családja is van? Közlekedési dolgozók, ide­értve a közlekedési rendőrö­ket is, nap mint nap észle­lik, hogy az emberek felelőt­lenül, könnyelműen — a for­galom árjával mit sem törőd­ve — közlekednek az utcán. így közlekedett Mádi J. gyöngyösi lakos is március 18-án a késő esti órákban kerékpárjával, mely nem volt kivilágítva, de még priz­ma sem tette láthatóvá. Ittas állapotban hajtotta kerékpár­ját ugyanúgy, mint Majoros László, aki az egri Téglagyári Egyesülés tulajdonát képező tehergépkocsit vezette. Mádit a. tehergépkocsi elütötte, s az a helyszínen meghalt. Majo­rost vezetői igazolványának bevonása után őrizetbe vet­ték és átadták a megyei ügyészségnek. Két ember sorsát, életét, reményeit és boldogságát tör­te ketté szándékos, felelőtlen cselekedetük. Félreértés elke­rülése végett: nem a gázolás volt szándékos, hanem a gá­zolást előidéző körülmény, — vagyis mindkettő ittas álla­pota. Hogy ez menny'rc nem ritka tragédia, bizonyítja az, hegy pár nappal később Fo­dor I. ugyancsak gyöngyösi lakos az esti órákban kivilá­gításán kerékpárját hajtotta ittasan és a vele szemben jö­vő, szabályosan közlekedő mentőgépkocsi elé hajtott. Annak vezetője már nem tudta elhárítani a gázolást és Fodor a kórházba szállítás közben meghalt. A közlekedési és közrend- védelmi rendőrök naponta ellenőrzik a forgalmat. Hely- színbirságolnak, feljelentést írnak, enyhébb szabálytalan­ságnál figyelmeztetik a sza­bálytalanul közlekedőket. It­tas gépjárművezetők ellen bűnvádi eljárást indítanak, még akkor is, ha nem csinált balesetet, vagy más szabály­talanságot. Ez azonban még mindig kevés ahhoz, hogy életünket megmentsük. Legszüksége­sebb az önfegyelem, és a kö­rültekintő. óvatos közlekedés. Ez gyalogosra éppúgy vo­natkozik. mint egyéb jármű vezetőjére, vagy hajtójára. Közismert tény, hogy me­gyénk egyes tája szőlőterme­lő vidék. Egyetértünk azok­kal. akik azt állítják, hogy az embernek kell elfogyasztani a hegy levét, de a sorozatos tragédia tanúsága nyomán meg kell érteni azt, hogy szeszesital hatása alatt sem­miféle járművet nem szabad vezetni, Illetve hajtani. Ezt nem csak a rendelkezések tiltják, hanem elsősorban az élni akarásunk, családunk, szeretteink és nem utolsósor­ban édesanyánk, — aki nem egyszer élete kockáztatásával hozza világra gyermekét. KÖZLEKEDÉST ÉS GÉP­JÁRMÜVEKET ELLENŐRZŐ CSOPORT — Rómában elkezdték forgatni a Kikötő dallama című olasz-nyu­gatnémet filmet. A film kinepano- rámik eljárással készül, rendezi Carlo Campogllina. A külső fel­vételek színhelye Róma és Ná­poly. Képekazegri április 4-i koszorúzási ünnepségről! Egy üssem, amely példa lehet * * * j áss egész megye előtt — híradás a Gyöngyösi Szerszám és Készülékgyárból

Next

/
Oldalképek
Tartalom