Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)
1957-04-10 / 28. szám
AZ MSZMP HEVES MEG VEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM 28. SZÁM. ARA 60 FILLER 1957. ÁPRILIS 10. SZERDA A magunk erejéből Ha végiglapoznánk egy- egy üzem termelési, bérkifizetési kimutatásait, nem kapnánk valami vigasztaló képet. Általános jelenség, hogy a tavaly hasonló időszakához képest 15—20, nem egy helyen még jelentősebb százalékkal alacsonyabb még ma is a termelés, ugyanakkor lényegesen emelkedett a kifizetett bérek összege, tekintettel a végrehajtott béremelésekre. S ha még ehhez hozzávesszük hogy igen magasra emelkedett az előállított termékek önköltsége is, — nem kell különösebb közgazdasági szaktudás, hogy megállapítsuk: ez semmiképpen sem segíti a gazdasági élet íteljes konszolidációját, az életszínvonal emelését. Egercsehi bánya szene, a gyöngyösi 12-es akna lignitje — hogy csak ezt a két példát hozzuk —■ többszörösébe kerül, mint az elmúlt évben, s ritka, mint a fehér holló az olyan üzem, mint a Gyöngyösi Váltógyár, ahol nemcsak a termelés haladta túl a múlt év szeptemberi szín- tót (jp. előnyös az önköltség alakulása is. Nem akarunk ördögöt festeni a falra, nem akarunk mumust játszani, gazdasági helyzetünk látszólagos stabilitása. a tele kirakatok, a szemmel látható árubőség csak kis részben a mi munkánk eredménye. Barátainktól, elsősorban a Szovjetuniótól kapott rendkívül nagyarányú segítség lehetővé tette hogv a legnehezebb heteket, hónapokat átvészeljük, hogy a másfélhónapos esztelen és értelmetlen sztrájk ne taszítsa, olyan súlyos gazdasági katasztrófába az nrrif'lvnok- kihatásait évekig nyöghette volna egész dolgozó népünk. Az inflációt eddig tehát sikerült megelőznünk, sőt, sikerült biztosítani hogy népünk életszínvonalában se történjen visszaesés. Eddig! De barátamk segítsége nem tarthat örökké, nem koldulhatunk évről-évre, nem lehetünk Európa .koldusa, csak azért, mert ..elfeledtünk” dolgozni mert kényelmesebb barátaink segítségéből élni... A magunk erejéből kell most már nemcsak teljesen talpaállni., de a kapott felbecsülhetetlen segítség okos felhasználásával meg is teremteni az alapot további sikeres munkánkhoz Nyugodtan elmondhatjuk, hogy nincs a világon arra példa, legkevésbé a tőkés orszá-1 gokban, hogy a termelés ne ■ legyen legalább is arányban a kifizetett bérekkel*, hogy az önköltség ilyen messze felülmúlja a nemzetközi piaci ; árakat. Azon kell lennünk, 1 hogy ezt a számunkra is : tragikus hatású „példát” megszüntessük, hogy kiala- j kuljanak a helyes, az előre- vivő arányok a termelés lát- szólag száraz mutatói kö- j zött. Különben hiába a segít- j ség. hiába a rubelek százmii- ] liói, odajutunk, ahova juthattunk volna az ellenforradalom eseményei következtében áz év elején. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a kommunisták élére álljanak minden olyan kezdeményezésnek, amely a feladat megoldását segíti elő, hogy a pártszervezetek igenis foglalkozzanak a termeléssel, — új módon, segítő módon, tanácsot, útmutatást adva a gazdasági vezetésnek. Semmiképpen sem lehet egyetérteni az olyasfajta hol kimondott, hogy elhallgatott, de vallott nézetekkel, hogy a termelés pártellenőrzése holmi „rákosista” csinálmány. ! arra most semmi szükség nincs, a pártszervezetek ne üssék mindenbe az orrukat. Életünk alapja a munka, a mi életünket, népünket a párt vezeti, hogyne szólhatna bele, hogyne ellenőrizhetné, segíthetné éppen a legfontosabbat, — a munkát a párt! Ez kötelessége is. Sok, nagyon sok most a tennivaló, hogy begyógyítsuk az ellenforradalom ütötte sebeket, hogy biztosítsuk népünk rangját, helyét a nemzetközi gazdasági és politikai életben, hogy elősegítsük népünk életének gazdagodását. Mégsem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a „következő láncszem”, amelyet meg kell ragadnunk, az a termelés, az önköltség helyes alakulásának biztosítása. Enélkül nincs továbbhaladás, fejlődés, enélkül elképzelhetetlen a szocializmus építése. Dolgoznunk kell, összefogva, a magunk erejére támaszkodva, hogy megteremtsük azt a jólétet, amely egyet jelent a szocializmussal, s amelyet joggal áhít minden becsületes dolgozó. Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő sárguló nyár, S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsúzánál Szeme színére visszarévedek. » Milyen volt hangja selyme, nem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Vgy érzem Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég. Juhász Gyula halálának 20. évfordulója alkalmából. A földadóról szóló új kormányrendeletek kedvezőek a parasztságnak tosít a rendelet a földadó fizetése alól új telepítésű gyümölcsösnél hat évig, erdőnél húsz évig, vagyis mindaddig, amíg a termelők munkájuknak hasznát nem látják. Tájékoztatója végén Polónyi Szűcs Lajos miniszterhelyettes hangoztatta, hogy a földadó kötelezettsége nem jelent lényegesebb megterhelést a parasztság számára, mert a régi beszolgáltatási kötelezettségnek — az állati termékek beadását is beleszámítva — mindössze 10 —12 százalékát teszi ki, ha pedig csak a régi terménybeadást számítjuk, akkor sem haladja meg annak húsz százalékát. Várható tehát, hogy a pénzbeli fizetés lehetőségét a kevés földdel rendelkezők közül is csak azok veszik igénybe, akik valóban saját kenyérgabona szükségletüket biztosítják ezzel. Egyébként a pénzben átszámított ár nem lesz alacsonyabb a szabad felvásárlási áraknál. Köze! ezer tagat számlál a KISZ í Hétről-hétre szaporodnak, i erősödnek a Kommunista If- ! júsági Szövetség szervezetei j megyénkben. A megye terüle- | tén eddig 25 helyen — köztük ! minden nagyobb üzemben — | megtartották a zászlóbontó ün- i nepélyeket és már közel ezer tagot számlálnak. Megalakultak a KISZ helyi szervezetei az egri Pedagógiai Főiskolában. a Közgazdasági Technikumban és a hatvani Bajza gimnáziumban is. A fiatalok máris mindenütt munkához láttak. A hatvaniak egy nagy ifjúsági zenekart hoznak létre, a gyöngyösiek ifjúsági házat és klubot rendeznek be, az egriek pedig ugyancsak egy zenekar és egy művészegyüttes összeállításán fáradoznak. Szépiák a Hím és a Bükk túrisfahézai A tavasz beköszöntésével megnövekedett a forgalom a Mátra és a Bükk turistaházaiban. A környék legszebb helyein épült turistaházakat mindenütt szépítik, tatarozzák, csinosítják. Legszebb lesz közülük az Eger közelében lévő sikfőkúti menedékház, melyet az idén a külföldi idegenforgalomba is bekapcsolnak. Az épület, melyet most jelentős összeggel bővítenék, korszerűsítenek, egy festői szép völgyben fekszik, előtte két hegyi tóval, melyben ezerszámra úszkálnak a különböző fajta díszhalak. A házat és a tavakat — melyeket természetes források táplálnak — magas hegyek és évszázados fák veszik körül. Ez a kirándulóhely a legkedveltebb az egri lakosok körében is. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Dolgoznak a mészégetők A Bitiek mészkőben gazdag I hegyei közt most ismét a régi j látvány tárul a kirándulók ! szemei elé. Ezeken a helyeken í — elsősorban Bélapátfalva, \ Felsőtárkány és Szarvaskő í környékén — a több százéves t hagyományokat követve meg- ! kezdődött a mészégetés. Azok a magánosok, akiknek már \ dédapjuk is a mészégetéssel | foglalkozott, iparengedélyt j kaptak és újra felépítették kis j kemencéiket a hegyek közé. j Eddig már több, mint tíz ilyen | mészégetőt állítottak fel, melyek meg is kezdték működésüket. Szakemberek és termelők véleménye szerint az így égetett meszet sokkal jobban keresik a szőlő , és gyümölcspermetezéshez, mint a nagyüzemi módszerrel előállított meszet. Ezekben a kis kemencékben a meszet nem szénnel, hanem fával égetik. 3 Az újonnan épített kernen-» céktől reggelenként lófogatokj indulnak a környék falvaiba,* ahol az égetők hozzátartozóig értékesítik saját munkájuk^ eredményét, a meszet. «---------—-------- ] I 2 — Chaplin elhatározta, hogy < j a nyárra a Rivérára költözik, j I Három hónapra egy luxusvil-' lát béralt ki. < — A kaliforniai egyetemi földrengést jelző műszerei« újabb földlökéseket jeleztek* i San Francisco környékén.* j Március 22-e óta ez volt a 85.‘ S földlökés. j méseredményekben már nem mutatkozik meg az a különb- : ség, amit az aranykorona egyébként kifejez.' A kizárólag szőlőműveléssel foglalkozók esetében pedig a kataszteri 1 tiszta jövedelemnek 30 arany- 1 koronát meghaladó részét en- j gedik el a földadó kivetésé- j nél. j Helyes a kormány másik j i rendelete is, amely bizonyos j j esetekben lehetővé teszi, hogy j a parasztok búza helyett egyéb i terményekkel, például borral I fizessék a földadót. Számításba vették ugyanis, hogy Ma-| gyarországon több mint ] 600 000 gazdálkodó a földterü-! leiének jelentős részén szőlő-! termeléssel foglalkozik. Módot j kéül tehát nekik adni, hogy j borral fizessenek az államnak. Hangoztatta nyilatkozatában j < Polónyi Szűcs Lajos minisz- j terhelyettes, hogy a földadó ' július 1-én esedékes, s búzával , vagy egyéb gabonával szep- , tember 30-ig, egyéb termény■ ben — például borban — no■ vember 15-ig kamatmentesen ; fizethető be. E határidők meg■ tartása minden gazdálkodónak í érdeke, mert mulasztás esetén i július 1-t® számítva, napi egy ezrelék késedelmi kamatot . ] kell fizetndök. A természetbeli > fizetésre kötelezettek késedel- . me esetén az adóügyi hatósá- . gok szigorúan ragaszkodni fog- . ] nak a természetbeli behajtás- k hoz. Senki se számítson tehát . arra, hogy mulasztás esetén . pénzben róhatja lé földadó- 5 tartozását. Ideiglenes mentességet bizA forradalmi munkás-pa-! raszt kormánynak a földadó-1 ra vonatkozó legújabb rende-1 leteivel kapcsolatban az MTI munkatársa tájékoztatást kért Polónyi Szűcs Lajos pénzügyminiszterhelyettestől arról, miilyen előnyöket jelentenek ezek a rendeletek a termelőknek. A miniszterhelyettes rámu- i tatott, hogy bár a parasztság jövedelme az utóbbi időben számottevően növekedett, a kormány a földadó mértékét i a kataszteri tiszta jövedelem ] minden aranykoronája után i változatlanul négy kilogramm | búzában állapította meg. A S földadó kivetésének és lero- I vásának bizonyos módosítása i viszont jelentős kedvezménye- ; két biztosít a termellőkíiek. Ilyeni például az az intézke- • dés, hogy azok, akik négy | holdnál kisebb területet mű- | veinek meg, a jövőben pénz- i ben róhatják le a földadót. ■ Eddig ezek is búzáyal fizettek, | s nem egyszer saját fejadag- i jukat is beadták földadó fejében. Ezt a visszás helyzetet i szünteti meg a kormány ren- ! delete azzzal, hogy lehetővé ■ teszi, számukra a pénzbeli ! teljesítést. Sok gazdálkodó számára ettő- i nyös az az intézkedés, hogy a | holdanként! húsz aranykoro- j nát meghaladó kataszteri t!sz- | sa \ jövedelem esetében a föld- ;; adó fizetési kötelezettségsí csak húsz aranykoronáig állapítják meg. Az ezen felüli jövedelem mentesül a földadó fizetése adói. Itt ugyanis a terA megyei oktatási és művelődési állandó bizottság a napokban tartotta egyesülő ülését. Az új művelődési állandó bizottság tagjai készülő munkaterveikben számos vitás kérdés, probléma megoldásáról határoztak. A sok értékes javaslat közül különösen jelentős az államilag gondozott gyermekek elhelyezésének kérdése. Az állandó bizottság tagjai ugyanis ei/lenőrzéseik alkalmával több helyen tapasztalták, hogy a nevelő szülőknél elhelyezett gyermekek, nem kapnak megfelelő nevelést, sokhelyen durván, embertelenül bánnak velük. Ennek megakadályozása érdekér ben felmerült az a gondolat hogy a szülők nélkül maradt állami gondozásba vett gyermekek elhelyezéséről intézményesen gondoskodjanak. A javaslat alapján máris megkezdték egy olyan épület felkutatását a megyében, amelyben mintegy kétszáz ilyen gyermek állami nevelését, tanítását tudnák biztosítani. Nem kisebb jelentőségű terveikben az iskolaév sikeres befejezéséért indított mozgalom. Az állandó bizottsági tagok megyeszerte felkeresik a nevelőket, a szülői munka- közösségek tagjait és taná- 1 csókkal, közvelilen gyakorlati ! segítséggel látják el őket, hogy az iskolaévet, a hosz- : szább kiesés ellenére is sikeresen befejezzék. Az állandó bizottság tagjai április köze- j pén újból összeülnek, ahol ■ már a konkrét kidolgozott * terveket vitatják meg, ame- : lyek a megye kulturális életéI nek és iskolai munkájának sikerét segíti majd elő. Az államilag gondozott gyermekek helyzetéről tárgyalt a megyei oktatási és művelődési állandó bizottság
