Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-07 / 27. szám (28. szám)

1957. április 7. vasárnap. Ü J ÜTŐN Két halálos ítélet az egerkörnyéki ellenforradalmi szervezkedő^ tárgyalásán A miskolci megyei bíróság különtanácsa gyorsított eljá­rással táigyalta dr. Szomba- thy István és hat társai ellen- forradalmi szervezkedési bűn­ügyét. A tárgyalás adatai alapján a bíróság dr. Szombathy Ist­ván és Berzsenyi György vád­lottakat bűnösnek mondotta ki a néni demokratikus a am- rend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettében — ezért mindkettőjükét halálra ítélte. Mellékbüntetésül a bí­róság teljes vagyonelkobzást mondott ki. Vörös Lajos vádlottat tevé­keny részvételben találta bű­nösnek a bíróság, ezért 12 évi börtönbüntetésre, részleges va­gyonelkobzásra és egyes jogai­tól való eltiltásra ítélte. Mészáros György. Jakab Ágoston, Sütő József és Nagy János vádlottakat a szervez­kedésben való résztvételük miatt találta bűnösnek a me­gyei bíróság. Nagy János vád­lott ezenkívül lőszert is rejte­getett. Mészáros Györgyöt tíz -évi, Jakab Ágostont hathóna­pi, Sütő Józsefet három évi, Nagy Jánost tíz hónapi bör­tönbüntetésre ítélte a bíróság, ezenkívül mellékbüntetéseket is alkalmazott velük szemben. Dr. Szombathy az ellenfor­radalmi időkben élére került az egri járási úgynevezett „Forradalmi Tanácsnak” he­lyettese Vörös Lajos lett. A já­rásban tett kőrútjaik alkal­mával a munkástanácsokat a parasztság ellenforradalmi ak­tivizálására hívták fel. Első ténykedésük volt, hogy a já­rási és a községi munkástaná­csokból azonnal elbocsájtatták a kommunista funkcionáriu­sokat. Felhívásokat szerkesz- , tettek, Szarvaskőn Mészáros J György, Felnémeten Bercsé- nyi György munkástanács tit­károk, melyek előidézői vol­tak az október 23.-át követő , egri és az egerkörnyéki ellen- j forradalmi eseményeknek. A | szervezet fő irányítói dr.Szom- bathy és Berzsényi György voltak. Vörös Lajos hű segí­tője volt dr. Szombathynak, a többi vádlottak pedig intéz­kedéseiket helyeselve, támo­gatták munkájukban. Nagy János és Jakab Ágoston, mint községi munkástanács vezetők magatartásukkal igyekeztek megakadályozni a vérengzést, de ez nem mentheti egyéb bű­nös cselekedeteiket. A vádlot­tak nem ismerték el a Kádár kormányt, az államhatalom és igazgatás helyi szerveit, annak teljes likvidálására töreked­tek. Sütő József vádlott, a fel­németi munkástanács tagja legagresszívebben viselkedett és nehezen lehetett megfékez­ni a demokráciához hű szemé­lyek meglincselésében. A szervezkedés eredménye az lett, hogy az egri járásban, csak 1956. december végén si­került a törvényes rendet és fegyelmet megszilárdítani és nagyban hozzájárult cselek­ményük az egri december 10- 12.-Í ellenforradalmi tünteté­sek megszervezéséhez, mely­nek során több ember életét vesztette és sokan megsebe­sültek, nem is beszélve a te­temes anyagi kárról. ítélethirdetés után a vád­lottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. A végleges dön­tést a legfelsőbb bíróság hozza meg ügyükben. 15 mázsa rizs holdanként — Ext akarják a pélysek Heves megye egyik legjobb pa­raszti társulásának a pélyi rizs­termelő szakszövetkezetnek tagjai megnövekedett létszámmal készül­nek a közelgő rizstermelési idény­re. A múltévi harminckilenc tag­gal szemben most 114-en készítik az új rizstelepet. Az együttes erővel dolgozó gazdák a tervezett 130 holdból, 100 katasztrális hol­don már elvégezték a szükséges földmunkákat. Jelenleg a gépállo­más traktorai dolgoznak rajta, hogy a talajt is mielőbb megfor­gassák. A szakcsoportba tömörült gazdák az idén összesen 186 hol­dat vetnek be. A nagyobb termés érdekében úgy számítják, hogy felelevenítik a hagyományos ver­sengést a környék többi szakcso­portjával. A múlt évben a terme- lősszövetkezetek eredményeit is túlszárnyalva 14 mázsás átlagter­mést takarítottak be, ebben az évben legalább 15 mázsát akarnak elérni egy-egy holdon. A rizs veté­sét előreláthatólag a jövő hónap­ban megkezdik, mert vetőmag­nak alkalmas rizst akarnak beta­karítani. SZÍVVEL LÉLEKKEL Megalakult a KISZ az egri Közgazdasági Technikumban Egymásután alakulnak or­szágszerte a KISZ szerveze­tek, egyre több fiatal vallja magáénak az MSZMP célki­tűzéseit és ez azt bizonyítja, hamis az a rága'om, hogy az egész magyar ifjúság támo­gatta az ellenforradalmat. A kommunista fiatalok maguk­ra maradtak, az októberi ese­mények idején, nem volt egyetlen szervezet sem, amely össze tudta volni fogni őket. A DISZ szétesése és szétve­rése után ifjúsági rétegszer­vezetek jöttek létre, mely ugyan demokratikus úton ment végbe, de legtöbb eset­ben nyíltan, vagy burkoltan nem vallotta magáénak a manxizmus-'eninir’must. Az -ellenforradalom katonai meg­semmisítése után pedig meg­indult a harc az ifjúságért. Október szervezői és irányítói második hadállásként akarták felhasználni az ifjúsági szer­vezeteket. Hogy ez nem sike­rült nekik, ebben nagy részük van azoknak a kommunista fiataloknak is, akik mindent megtettek, hogy útját állják az ifjúság politikai nézetei megmérgezésének. És létrejött a KISZ, hogy az ellenforrada­lom eMeni harc az ifjúság köré­ben is egységesebb legyen. Most is új KISZ szervezet született: az egri Alpári Gyu­la Közgazdasági Technikum­ban. A bejárat melletti osz­tályteremben 40 tanuló gyűlt össze, jórészt lányok. A gyűlésen Kovács Irén ív­es tanuló mondott megnyitó beszédet. Szólt arról, milyen jelentősége van a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetségnek, mely nem független a párttól, ha­nem elfogadja annak határo­zatait. Elmondta, hogyan hasz­nálták ki az októberi _ zűr­zavart . egyes hangoskodó, ko­molytalan elemek náluk a gimnáziumban. „Reggel sorra járta két tanuló az osztályo­kat, hogy 9 órakor gyű és lesz a díszteremben. Fel­mentünk és vártuk, mi lesz. Hogy mi volt? Olyanok szó­nokoltak, akik vagy a fegye­lem, vagy tanulás, esetleg mindkettő szempontjából az utolsó helyen kullognak. Hal­kan, félve lehetett olyan han­gokat is hallani: „mi akarunk ifjúsági szervezetet, de nem veletek az élen”. Hangosan nem merték nyilatkozni. Bez­zeg a nagyhangúak mondták a magukét: sztrájkolunk, nem kell Alpári Gyula, a rádiót ad­ják nekünk, le a tanári kar­ral stb.” És amikor egy ne­gyedikes lány felállt és el­mondta, milyen nevetséges a sztrájk, örüljünk, hogy tanul­hatunk’* — lehurrogták. — Most kevesen vagyunk még, de szíwel-lélekkel aka­runk harcolni a párt politi­kájáért. Erősek vagyunk, mert a kommunista ifjúsági moz­galomnak olyan példaképei vannak, kiket nem tudott be- mocskolni az ellenforradalom. A mi legfőbb dolgunk továbbra is a tanulás és a politikai ta­nulás is. Emellett természete­sen szórakozni is fogunk. Megalakult Eger Vára Barátainak Köre Évente több, mint százezer ember keresi fel az egri vá­rat és jogosan tesz megjegy­zéseket, észrevételeket a vár jelenlegi állapotáról. Az egri vár érdekében az elmúlt na­pokban egy társadalmi egye­sület alakúit meg: Eger Vára Barátainak Köre. Célja lesz a vár további feltárása, állagá­nak megóvása, a régi hagyo­mányok ápolása, tudományos és népszerű füzetek kiadása. A társadalmi egyesület tagjai évente tíz forint tagsági díjat fizetnek, melyet teljes egészé­ben a vár restaurálására for­dítanak. Az egyesületnek tagja lehet minden olyan férfi és nő az ország bármely területéről, aki szereti és szívén viseli a történelmi nevezetességű egri vár sorsát IGAZOLÓ IRATOK ÉS AZ SZTK — Levél — A feleségem, Lévai András- né, aki a Mátravidéki Erőmű iskolájánál tanítónő, 1956. de­cember 6-án egy egészséges gyermeknek adott életet. Mi­vel kormányunk 12 heti szülé­si szabadságot biztosít minden dolgozó nőnek, azt jelenti, ezen idő alatt fizetését nem a mun­kaadójától (sajnos), hanem az SZTK-tól kapja. Azaz, hogy csak kellene kapnia... Nejem december 3-án kezdte meg szabadságát, január 15-ig sok utánjárásra többszöri rész­letekben meg is kapta járan­dóságát. Január 18-án az SZTK kérte, hogy igazoljuk, él-e a gyermek, s nem dolgo­zik-e a feleségem. Ennek kéz­hez vétele után februárban új­ra utaltak ki segélyt. Eljött február 27-e és a feleségem újra megkezdte munkáját. Mi pedig vártuk a hátralévő | segély kiutalását. Sajnos hiá­ba. Március 20-án levélben bá­torkodtam megérdeklődni a gyöngyösi kirendeltségtől, — hogy vajon mi az oka hall­gatásuknak, mire újabb iga­zoló iratok beszerzésére buz­dító levelet kaptunk. Ha már ez a szabály, hogy utólag fizetnek és ennek két­ségtelen jogosságát igazolni keli, miért nem közük ezt a dolgozókkal? Ha az ilyen ügyeket máshol is így intézik, igen sok embernek okoznak kellemetlenséget, mert hiába a kormány gondoskodása, ha a végrehajtó szervek, a dolgo­zóknak bosszúságot okoznak, nem beszélve az anyagi kel­lemetlenségekről. Mi lenne, ha az SZTK tájé­koztatná a szülőket, hogy mi lyen igazolványokat kell be­küldeni ahhoz, hogy pénzü­ket megkaphassák? Lévai András A juhásznak jól nvegy dolga.. „Megy a juhász a szamáron..” Ki ne ismerné ezt a kedves Petőfi verset. Nos, ez a kép is a juhászról, Marton Péterről szól, aki a verpeléti Dózsa szövetkezet juhait őrzi, s sza­badidőben farag is tudós bicskájával. Igaz, hogy szamara nincs, de van egy csupa vakarcs kutyája, — róla viszont Petőfi feledkezett meg versében. Iz idén is lesz héven dinnye — ha ez csak a dinnyéseken múlik A hevesi dinnyekertészek min­den tudásukat felhasználják, hogy az idén is jó minőségű, ízes dinnyével lássák el a hazai és kül­földi piacokat. Jelenleg mintegy másfélezer katasztrális holdra ne­velik a palántákat, amelyek előre­láthatólag május elején kerülnek ki a szabadba. Az értékesítést végző szövetkezetek a legjobb | dinnyetermelő körzetekben Erdö- ' telek, Kúl. Heves, Csúny környé­kén az idén osztályozzák a ter­mést és a legjobb dinnyéket mi­nőségi jelzőkkel látják el. Ezzel biztosítják, hogy csak zamatos, érett dinnye kerüljön a fogyasz­tókhoz. Külön márkázzák az ex­portra szánt cukor és sárgadinnyé­ket is, mert így nagy obb piacot tudnak biztosítani számukra. A megye dinnyekertészei tudá­sukat, nemcsak Hevesben, hanem a környező megyékben és az or­szág távolabbi vidékein is gyü- mölcsöztetik. Eddig több mint négy-százán szerződlek el, Jiogy másütt is meghonosítsák és elter­jesszék a hevesi dinnyetermelés hasznos módszeréi. Erdőtelepítés 1700 holdon Az elmúlt hónapokban a Nyugat-Bükki Erdőgazdaság erdeiben is jelentős kórokat okoztak a fatolvajok " és a gyújtogatok. A számítások szerint mintegy 7—8 ezer szálfát pusztítottak ki enge­dély nélkül. Az Erdőgazdaság munkásai a rendőrség segítsé­gével a lopásokat megakadá­lyozták és a kipusztított fák helyére most újakat ültetnek. A tavasz folyamán mintegy 170C katasztrális holdat ültet­nek be tölgy, bükk, platán és más fák csemetéivel. Jelenleg mintegy ezer munkás dolgozik az üzemi és az erdőn kívüli fásításon. A tavasz beköszön­tése óta már több, mint 40 ezer csemetét tettek a földbe, amelyek nagyrésze már szé­pen fakad. i VVVVVYVVVVVYYYVVVVVVN'VVVVVVvV^* A Miskolcon eltöltött vidám napok és az érzékeny búcsú után vonatra szálltak Kavi- esék, hogy Besenyőfalván , megvigasztalják” Sarkantyús Sanyi szüleit is. Füzesabonyban már várta őket a besenyőfalvi „lóbusz”, azaz Sarkantyús bácsi egyfo- gatú szekere. Felpakolták hát a csomagokat, de mielőtt élin- dúltak volna, betértek az ál­lomással szemközti vendéglőd be, ahonnan csábító cigány­muzsika hangjai szűrődtek ki. Felhajtottak egy pohár bort, s ekként megerősítve magu- Tcat, kényelembe helyezkedtek a szekéren. Füzesabony és Besenyőfalva között nem hosszú az út, a „lóbusz” gyorsan nyelte a ki­lométereket, Kavicsék meg az út porát, de azért mégis csak megérkeztek épen, egészsége­sen —• no meg szomjasan és éhesen. Itt is ebéd közben derült ki Sarkantyús Sanyi élbukása, amit Sarkantyús bácsi élénk .,hergottozás”-sal fogadott, Sarkantyús néni meg váltig azt hangoztatta: — Mi lesz belőled te gye­rek, mi lesz belőled... — és nem győzte könnyeit törölni a kék-babos kötényébe. És ekkor jött Kavics. Való­A JÉGOLVASZTÓ“ ANGYAL... (RÉGI DIÁKTÖRTÉNETEK) ságos vádbeszédet intézett az igazságtalan tanárok ellen úgyannyira, hogy az öregek végül is megnyugodtak és ki tudja miféle dolgokat kíván­tak ama kegyetlen lénynek, aki az ő Sanyi fiúkat el me­részelte buktatni. Három napja tartózkodtak már Besenyőfalván Kavicsék, amikor unni kezdték a falut. Sarkantyús mindenáron ott szerette volna tartani őket, különböző szórakozásokat eszelt ki részükre, de hiába! A társaság tovább akart vo­nulni más tájak felé. Ekkor Sarkantyús kijátszotta legna­gyobb tromfját, megígérte, hogy megmutatja nekik a fa­lu legszebb lányát, a bogár­hajú, éjfekete ^szemű Boriskát, akinek a tekintete éget, akár a tűz és félolvasztja a sarkvi­dék jegét is. Másnap izgatottan kelt útra a kis társaság Boriskáék falu szélén lévő házikója felé. A „jégolvasztó angyal” térden felül érő szoknyácskájában, mezítláb szökdécselt a ház előtt, olyan bájosan, hogy va­lósággal megbabonázta Kavi- csékat. — Gyere ide szépséges Bo- riskám — szólt oda neki Sar- cantyús Sanyi — mire Boris hipp-hopp előttük termett. — Szerbusz Sanyi — kö­szöntötte Sarkantyúst moso­lyogva és a térde fölött meg­vakarta barnára sült lábát. Kavics akkorát nyelt, hogy majdnem előreesett, Tepsi pe­dig hipnotizáltan meredt a karcsú bokákra. Sarkantyús bemutatta ba­rátait, akik dadogva szóltak egy-két szót és továbbra is ki­tartóan bámúlták Boriska fes­tő ecsetjére kívánkozó lábait. Hej, milyen gyönyörűség lett volna végigsímogatni e lábakat... Mily élvezet lett vol­na néhány röpke percet ket­tesben eltölteni e gyönyörű te­remtéssel... Efajta gondolatok járhattak Kavicsék fejében, mivel — ámulatukból magukhoz térve — egymást túllicitálva ver­sengtek Boriska kegyeiért és azon mesterkedtek, hogy a le­ányzót becsalják a szobába. A manőver azonban nem si­került. Boriska édesapja, egy nagybajússzos, zordtekintetü ember a küszöbön ült és kosa­rat font. — Aztán szombaton eljön­nél-e velünk táncolni a mulat­ságba — kérdezte Boriskát Sarkantyús, mire a szép lány tekintete elborult és szomorú­an felelte: — Elmennék én, hogyne mennék el... de ha egyszer nincs ruhám... — és könnyek gyűltek a szemébe. Na, azt aztán nem bírták nézni Kavicsék és elhatároz­ták: ha törik, ha szakad, meg­szerzik Boriskának a ruhát. — Milyen ruhát szeretnél szép kislány — érdeklődött mellét kifeszítve Kavics. — Hát... olyan nagyrózsás selyemruhát, mint a nagyságos jegyző-kisasszonynak van. — — Meglesz a ruha — fogad- lcoztak a felajzott ifjak és egé­szen) felvillanyozva váltak el Boriskától. —- No, utaztok-e holnap gyerekek? kérdezte hamiská­san Sarkantyús hazafelé me­net. — —- Egy nagy frászt utazunk — válaszolta az eddig szótlan Tepsi — hanem honnan lesz pénz a ruhára? — — Az ám. Honnan lesz pénz a ruhára... — Bárányfelhők címmel új játékfilm előkészületeit kezd­ték meg a Hunnia Filmstú­dióban. A történet egy 18 éves kamasz fiú szerelméről szól, melyet Karinthy Ferenc for­gatókönyvéből Fábri Zoltán rendez. — Rosztov közelében meg­kezdték az Afanaszij Nyiki- tin> című film felvételeinek forgatását. A film egy tveri kereskedőről szól, aki az oro­szok közül elsőnek látogatott el Indiába. — Máriássy Judit forgató- könyvéből Máriássy Félix ké­szít filmet ideiglenes címén: Szivárvány Angyalföldön. A film napjainkban játszódik egy pesti bérházban, hőse egy vi­dám fiatal villamos kalauz. Vajdahunycd várában forgatják a napokban a Gerol- steini nagyhercegnő című fil­met. — Sucksdorf svéd rendező és természetfilm készítő Nagy kaland címen filmet készített, amely egy kisfiú és egy vidra barátságának tükrében érde­kes, drámai és költői képek­ben mutatja be a természet életét. — Albert Lamorisse, A vö­rös léggömb rendezője Japán­ba utazott, hogy ott színes filmet forgasson. Este aztán kifőzték a hadi tervet. Mikor az öregek le nyugodtak és a hold is feljöt az égre, s a falu álomba szén' derült, —belopództak az ud­var végén lévő csűrbe. Kitapo­gatták az egyik búzás-zsákot feldobták a nagyerejű Sarkan­tyús vállára és óvatosan el- szeleltek a tetthelyről. Sarkantyús idősebb barátja -— akivel este megbeszélték a dolgot, — már várta őket. Át­vette a búzát és kifizette az érte járó pénzt. Megvolt hát a ruha ára! Másnap Kavics — hivatalos dolgaira hivatkozva — Füzes­abonyba távozott. Első útja a korcsmába, a második pedig a Hangyába vezetett, ahol meg­vásárolta Boriska részére a sárga színű nagyrózsás se-; lyemruhát. De milyen ruha volt az!; Mondanom sem kell, hogy a' Kavicsék társaságában meg-; jelenő leányzó volt a mulatság, középpontja, Besenyőfalva fia-' talsága szájtátva bámúlta, mi-; kor Kavics karján végig ke-, ringőzött a termen. ; Szóval jól sikerült a mulat-; ság és az előzőleg megúnt fa-; lutól — vagy méginikább aj szép Boriskától — nehéz szív-; vei vett búcsút a társaság. ; SOMOD Y JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom