Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-03 / 18. szám

1957. március 3. vasárnap ÜJ ÜTŐN 7 VÁLASZ EGY NÉVTELEN LEVÉLRE Mi a helyzet a Mátravidéki Erőműben a racionalizálások körül jobb munkát végez. A termelés elérte, sőt bizonyos mértékig túl is haladta az októberi színvona­lat, gőzerővel dolgozik, mind tíz öt gépegység. Ilyen körülmények között felesleges álhírekkel {elza­varni az elnyugvó kedélyeket. Ami pedig az osztályvezetők fe­leségeit illeti! Elvben nyilván­valóan egyet lehet és kell érteni, hogy a racionalizálásnak úgy kell történni: ott bocsássanak el, ahol a szociális körülmények ezt lehe­tővé teszik. De ez azért semmi­képpen sem jelentheti azt, hogy küldj iink el valakit csak azért, mert férjével együtt mondjuk 3.600 forintot keres, ha erre sem politikai, sem szakmai ok nincs, í különösen, ha racionalizálás sincs Ügy véljük ezzel egyetért a név­telen levélíró, s egyetértenek az üzem dolgozói is. Levél érkezett a szerkesztőség- f be, — névtelenül. Nem szoká­sunk névtelen levelekre reflek­tálni, de mivel a Mátravidéki Erőműről és ráádásul az ott folyó racionalizálás körüli hibákról szólt a levél, — ez egyszer „alá- j írottnak“ tekintettük a tájékozta­tót. A levél arról szólt, hogy amig az osztályvezetők feleségei ott dolgoznak ma is az üzemben, adminisztratív beosztásukban, ad­dig érettségizett embereket racio­nalizáltak, illetve minősítettek át segédmunkásnak. Az író mindjárt ( neveket is hoz fel példának, s a nevek mellett számok igazolják, hogy az illető család — férj és feleség — együttesen mennyit keres. Mi az igazság a levél körül? Először is a villamos iparban, tekintettel sajátos jellegére nem volt, s előreláthatólag nem is lesz racionalizálás. így tájékoztatott bennünket Zárai elvtárs az üzem igazgatója, s így tudja az Erőmű pártszervezete és munkástanácsa. Tény, hogy majd ezer főnyi üzemben néhány ember munka­körét — ezek is adminisztratív dolgozók — megszüntették. így került az elő, illetve az utókalku­lációs osztályról egy-egy ember, érettségizett, akiknek semmi dol­guk nem volt már ott, a fizikai laborba, ahol műszerész lehet be­lőle, de fizetése már több, mint volt Elkerült a vállalattól két nő, az egyiket ideiglenesen vették fel, a másik pedig nem tudta el­látni munkakörét. Ennyi volt a „racionalizálás“! Egyébként a la­kótelepen nincs munkanélküliség. Miért, hogy mégis racionali­zálásról suttognak az üzemben? A helyzet az, hogy a Munkás- tanács még a közelmúltban — függetlenül attól, hogy tudomása volt a felsőbb intézkedésekről — félhivatalosan, inkább csak né­hány tagjának öntevékenységéből tárgyalni kezdte, kiket lehetne el­küldeni. E félhivatalos tárgyalás kiszivárgott az üzembe is, ahol szintén megkezdődött a vita a ra­cionalizálás felett,, s ma már a kapus fülkében is tudják, hogy „most jön a java“. Ez bizony BŰNÖZÖK SORSA — Búzás Béla nagyúti lakos 1956. október 27-én Saiga Ist­ván tsz-elnököt tettleg bántal­mazta, s követelte a tsz felosz­latását. Az októberi események során uszító röplapokat írt és terjesztett. A bíróság két év és hat hónapi börtönre ítélte. — A füzesabonyi járásbíró­ság ítéletet hozott a mezőtár- kányi ellenforradalmi cselek­mények szervezői és vezetői ügyében. If j. Szabó Károly me- zőtárkányi lakost egy év, Cseh László 10 hónap, Szecskó Ru­dolf egy év, Macskás József hét hónapi börtönbüntetést kapott, mert Birinyi Andrást, a községi tanács elnökét tett­| leg bántalmazták. ütlÓ(UíDAÍ4Í&l É Mikor és mennyi fejtrágyát használjunk Tapasztalatból tudjuk, hogy jó termésre csak akkor szá­míthatunk, ha növényeinket megfelelően látjuk el a szük­séges tápanyagokkal. Különö­sen fontos a nitrogén tápanyag pótlása, erre a pétisó műtrá­gya alkalmas. Fejtrágyázni elsősorban akkor szükséges, ha az őszi vetés rossz elővete- mények után következik, pl. lászosok, burgonya. De akkor I is, ha a talaj tápanyagokban : szegény, vagy ha nem volt | elég idő a talaj jó előkészí­tésére, esetleg később vetet- I tünk, így vetéseink nem tudtak I kellőképpen megerősödni. A tavaszi fejtrágyázás akkor | is fontos, ha a vetés fagyott, i és erősítenünk kell a gyenge 1 növényt. A fejtrágyázást már március elején kezdjük el, s amennyiben a talaj megfele­lően szikkadt, utána befoga- soljuk. A műtrágyát nem sza­bad nedves, deres, harmatos növényre kiszórni, mert éget, hanem csak akkor, amikor a talaj jól feiszikkadt és a gya­logos ember károso­dás nélkül rámehet. A foga- I solást pedig akkor végezzük, a- I mikor már a talaj felszín any- nyira megszikkadt, hogy a fo­gas nem tesz kárt a vetésben. Panasz, melynek kicsit örülni is lehet. . . A bizonyítékot sztoniol-papírba csomagolva hozták be a ^' szerkesztőségbe. A panasz tárgya egy darab kenyér, benne a „mazsola“, frissen sült svábbogár. A „lelet’ a Buk­tái úti kenyérbolt árudájából került hozzánk. ,,Bosszantó dolog, hogy a sütőipariak megint ott kezdik, ahol a múlt évben abbahagyták, mindent belesütnek a ke­nyérbe” — így reklamált a panaszos. Igazán bosszantó... De engedje meg a svábbogár miatt reklamáló elvtárs — azon túl, hogy énis elítélem a sütőipa­riak gondatlanságát, figyelmetlenségét — kicsit örülök is a panasznak, az ilyen panasznak. Mert az úgy van, hogy a nagy bajok elmúltával az ember felháborodik a kis bajon is, de örül, hogy már csak ezen kell bosszankodnia. Hogy is wlt a kenyérrel? Két hónapja még órák hosszat tartó sor- banállás után ha kaptunk egy kilócskát, diadallal vittük ha­za. Száraz volt? — Ez legyen a legnagyobb baj — mondtuk legyintve. Spárga volt benne? Kikanyarítottuk a késsel. S féltünk, hogy valaki felzaklatja a sütőipariakat, jön a sztrájk, nem lesz kenyér. Ezért örültem egy kicsit, hogy már csak azon bosszan­kodhatunk, mert svábbogár került a kenyérbe. Persze a sü­tőipar nem veheti ezt „bűnpártolásnak“, mert már két hó­nap múlt el azóta és most már azt szeretnénk, ha a svábbo­gár miatt sem kellene bosszankodni. Az emberek többre és jobbra vágynak, s annyi megpró­báltatás után — jogosan... Tisztit! vihar a petöfibányai irodákban JDztőfibányán járva hiába kerestük megszokott helyén az * irodákat, osztályokat. Már megint valami „átszervezés” — gondoltuk, egy kis „költözik a hivatal" játék zajlott le, mióta nem jártunk Petőfibányán, de ez egyszer alaposan té­vedtünk. Átszervezés valóban volt, csak nem a régi érte­lemben, mikor a létszám és a kiadás maradt, legfeljebb a neve változott a gyereknek... Most Petőfibányán üresek voltak az irodák, hallgattak a telefonok és az aktával teli mappák háborítatlanul hever­tek a fiókok mélyén, „Nagy vihar volt itt” — világosít fel az egyik alkalmazott, mikor az irodák gazdái után érdeklő­dünk. „Felére csökkentették az irodákban dolgozók számát.“ A nagy vihar hasznos, tisztító vihar volt, mert akik megmaradtak, nem csücsülnek naphosszat az asztalok mel­lett, többet járnak a bányába, az emberek közé, s nem dosz- sziékból irányítják többezer bányász és a bánya sorsát. A tisztító vihar után nemcsak ezt láttuk örömmel, ha­nem azt is, hogy milyen kiadásoktól mentette meg a bá­nyát az adminisztratív dolgozók létszámának csökkentése. Durván számolva is évi egymillió forint megtakarítást je­lent, de erkölcsi haszna talán még nagyobb, mert a bányá­szok régi kérése teljesült ezzel, akik már unták fizetni és szenvedni a bürokrácia ezerfejű sárkányának káros tevé­kenységét. Ezért örültek úgy a tisztító viharnak üresek a petöfibányai irodák... és annak, hogy bátori — Mennyi pétisót szórjunk ki fejtrágyának? Sok esetben a fejtrágyázás azért nem volt eredményes, mert kevés pétisót szórtunk ki. 40—50 kiló pétisó nem elegen­dő, ez a mennyiség csupán a kezdeti fejlődés megindítására jó. így nem marad a növény­nek éppen a legfontosabb idő­ben, a magkötés idején ele­gendő tápanyaga. Nem is be­szélve arról, hogy 40—50 kilót nem is lehet egy holdra ren­desen kiszórni. Ezért legalább egy mazsa pétisót számoljunk holdankint. Ezt a mennyiséget két rész­letben is kiszórhatják. Egyik részét kora tavasszal, a töb­bit szárbaszökkenés előtt. A pétisó hatására a gyomok is erőre kapnak, úgy, hogy a hasznos növényeket sokszor teljesen elnyomják, ezért a vegyszeres gyomirtásról is gon­doskodni kell. A gabona teljes bokrosodásakor, illetve a szár­baszökkenés előtt, április kö­zepétől május közepéig perme­tezzünk vegyszeres gyomirtó­val. Szoó János körz. felügyelő. KERESZTREJTVÉNY Oscar Wilde a „Readingi fegyház balladája“ című verséből idézünk Tóth Árpád fordításában folytatólagosan a vízszintes 1, és függőleges I szám alatt. p 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 |14 m 15 16 r 17 m 18 19 ■ 20 21 m 22 23 24 m 25 m 26 27 28 H 29 ■ 30 31 32 33 M m 34 fi m 35 m 36 m m 37 38 39 m 40 s 41 42 43 44 m 45 46 ■ 47 48 ■ 49 50 ■ 51 52 53 m 54 55 ■ 56 57 58 ■ 59 60 m 61 i ■ 62 63 L V m 64 VÍZSZINTES 14. Mátyás király egyik olasz tudósa. 15. és 16. Két szó: ázsiai hegy és kiváló bár­ny ász. 17. Karcsú, ékes halfaj­ta. 18. Mesebéli. 19. TBI. 20. Szicíliai város. 22. Angol más­salhangzók. 23. Rossz diák ré­me. 25. Angol hegy. 26. Vízi­növény visszafelé. 27. Névelő és két igekötő. 29. Pang más­sal hangzói. 30—31. Két szó: Mezőgazdasági eszköz és ének- hang. 32. Uj magyar zeneszer­ző. 34. Névelővel: lámpabél. 35. Gépkocsizók réme. de so­kan fején találják. 36. Durr ikerszava visszafelé. 37. Kele­ties üzdet mutatószóval. 41. Ilyen föld is van. 44. Arkan­gyal. 4R Férfi név 47 Majd­nem kölyök. 48. Angol herceg­ség. 49. Illatos keleti kenőcs. 51. Angol mérték. 52. Klasz- szikus út. 54. Francia költő. 56. SKE. 67. Erkölcs kezdete. 58. Zseb keverve. 59. Elemi csapás. 61. Imádó. 62. Sz... szláv férfi név. 64. Ázsiai hegy­lánc névelőveL FÜGGŐLEGES 2. Romantikus közlekedési eszköz. 3. Vissza: francia köl­tő. 4. Áfonyában van. 5. Nem egészen Vilmos. 6. Ázsiai ál­lam. 7. Békét szokás rájuk kí­vánni (visszafelé). 8. Kínai író. 9. Petőfi vers. 10. Zola re­gény. 11. GLD. 12. Vivace! 13. Szidó! 21. Vannak latinul. 24. Európai nép. 26. Gát. 28. Ko­márom megyei község. 30. Vissza: erdei állat. 33. Klasz- szikus levegő. 34. Latin művé­szet. 38. ...Day távolkeleti po­litikus. 39. A lónak ez a szé­na. 40. Had is van ilyen. 42. Afrikai tó. 43. Pálinka ágya. 45. Európai főváros. 46. Kíván­ságai. 49. Mozgás kezdete. 50. Anénm. 53. Ázsiai állam. 54. A lelke mindennek. 55. Gida j keverve. 68. Betűk egymás- I után. 60. Les keverve. 63. OA. Képrejtrény u íl AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ HE­VES MEGYEI IGAZGATÓ­SÁGA 1957. január hó folya­mán 28 család elhunyt hozzá­tartozói részére 14.755.— fo­rint temetkezési segélyössze­get fizetett ki. ________ v= 7n-=KÉIWÜStLE FELELET a föl d ren d esésr Megyénk dolgozó parasztjait a tavaszi munkára való felké­szülés mellett erősen foglal­koztatja a földrendezésről szó­ló törvényerejű rendeíet. Fel­kerestük Szitás Elek elvtársat, hogy tájékoztassa a lapon ke­resztül a megye dolgozó pa­rasztságát a rendelet végre­hajtásáról, Milyen eredmények vannak eddig a rendelet végrehajtásá­nál és milyen nehézségek mu­tatkoznak? A földrendezéssel kapcsola­tos 10. számú törvényerejű rendelet értelmében február végéig kellett elintézni a ter­melőszövetkezetekből kilépet­tek földkiadásának ügyét, s ugyancsak február 28-án járt le az egyénileg dolgozó parasz­tok sérelmei bejelentésének határideje. A kilépettek föld­kiadásának ügye megyénkben csaknem minden termelőszö­vetkezetet érintett. 103 köz­ségben 143 termellőszövetkezet- ből léptek ki. 16—18 község kivételével meg is történt ez, a hátramaradó községekben március 9-ig intézik el a kilé­pettek ügyét. A kilépők részé­re a tagosítatlan területekből vagy a tagosított táblák szé­lén adták ki a földeket. A termelőszövetkezetek közgyű­lésen határozták el. hányán maradnak, mennyi földterüle­tet tartanak meg és hol. Eze­ken a gyűléseken résztvettek a kilépők küldöttei és a szö­vetkezeti tagok meg a kilépők közösen határozták el hol ad­ják ki a földeket. Előfordultak olyan esetek, hogy vagy a tsz, vagy a kilépők íléptek fel jog­talan követelésekkel, de min­denütt. sikerült megegyezni. A termelőszövetkezetek a földek rendezése után megszi­lárdulva. az egyénekkel együtt megelégedve fognak hozzá a tavaszi munkához. Sem a ter­melőszövetkezetek, sem a kilé­pettek földjén nem akadályoz­za most már a földrendezés a tavaszi munkák megkezdését Február 28-án zárult le az egyéni sérelmek bejelentésé­nek határideje. Teljesen pon­tos számokat éppen ezért még nem tudunk, azonban az ed­digiek szerint mintegy 4—5000 kérelem érkezett a tanácsok­hoz. Községi tanácsainknak, most az lenne a feladatuk, hogy a beérkezett kérelmek elbírálása után a dolgozó parasztokkal együtt vitassák meg a sérel­mek orvoslásának leghelye­sebb módját. A parasztok is­merve a falut és a lehetősége­ket, igen sok segítséget tud­nak nyújtani tanácsainknak. A földrendezésben igen ko­moly nehézséget okoznak az egyes falvakban előforduló törvénytelen földfoglalások. Néhány községben, minit Ujlő- rincfalván, Boldogon, Atká- ron, az egyénileg dolgozó pa­rasztok jogtalanul behatoltak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, nem ritkán egy másik dolgozó paraszt jogos földtulajdonába. Ezeken a he­lyeken az első feladat az 1956. évi október 1-i birtokviszo­nyok visszaállítása. Az ilyen földfoglalások törvénysértő voltuk mellett igen nagy mér­tékben hátráltatják a föld­ügyek törvényes kereteken be­lül való rendezését és a tava­szi munkákat Általában a legjogosabb sé­relmekre minden községben megtalálják a módot az orvos­lásra. Elsősorban azokat a dol­gozó parasztokat kártalanítják, akik a tagosítások során a ta- gosító bizottságok hibájából nem kaptak csereingatlant, vagy kártérítés nélkül sajátí­tották ki földjüket. Csak ezek kártalanítása után kerülhet sor esetleg olyan emberek kár­talanítására, akik elhagyták, vagy felajánlották földjeiket. Hogyan fogadták a dolgozó parasztok a földrendezés hí­rét, nem igyekszik-e az ellen­forradalom ezt a törvényt a parasztoknak az állammal va­ló szembefordítására kihasz­nálni? A dolgozó parasztok általá­ban mindenütt nagy várako­zással néznek a törvény vég­rehajtása elé. Azt már is meg kell mondani, hogy a sérel­mek túlnyomó részének orvos­lására csak a nyár folyamán kerülhet sor, tekintettel arra, hogy idő kell a beérkezett kérvények elbírálásához. A termelőszövetkezeteknél és a kilépetteknél általában meg­elégedésre végezték a föld­rendezést, itt nincs is hiba. A községek túlnyomó részében az egyénileg dolgozó parasztok sem léptek fel jogtalan köve­telésekkel. Néhány községünk­ben azonban, — a fentebb is említett Boldogon, Atkáron, el­lenforradalmi elemek, kulákok és volt földesurak hozzátarto­zói igyekeztek törvénytelen­ségre uszítani. Volt is némi eredménye ennek, azonban azóta már lelepleződtek ezek az uszítok. Remélhető, hogy a törvényesség szigorú betartásá­val elérjük, hogy nem lesz sehol talaj az ellenforradaL- márok támadásához. Milyen munkát végez az ÁFTH? Az Állami Földrendező és Térképészeti Hivatal dolgozói­ra komoly feladatok várnak a földrendezés során. Akadtak közöttük olyan elemek, akik ellenforradalmi uszításra akar­ták felhasználni pozíciójukat, azonban már eltávolították őket. A dolgozók többségére azonban nem ez a jellemző, régi tapasztalt szakemberek, akik jól végzik feladatukat Sajnos, nagyon kevés a szak­emberük és sok községben he­lyi erőkkel kell megoldaná a földmérési feladatokat. Sok múlik az ÁFTH szakemberein, mert az ő lelkiismeretes mun­kájuktól is függ, mennyi olyan földterületet tudnak felkutat­ni, amelyik kártalanításra al­kalmas. ' nem segíti elő a kedélyek meg­nyugvását, s meg kell azt is mon­dani, hogy az Erőmű pártszerve­zete is hozzájárult a „kedélyek“ ébrentartásához. Jószándékkal, kétségtelenül, de hozzájárult, i A pártszervezet is megkapta ezt a levelet, legépeltette néhány j példányban, s kifüggesztette, hogy vitatkozzanak rajta az üzem dol­gozói. Már pedig, ha a párt vala­mit vitat, altkor az a valami be is következik, — gondolhatják most az Erőmű munkásai, pe- , j dig, mint már mondottuk a villa­mosiparban ezután sem lesz raci­onalizálás, s különösem nem a fi­zikai dolgozók között. Pedig most megnyugvásra van szükség, hisz az Erőmű, melynek munkástanácsa nagyobbrészt meg­tisztult a nem odavaló elemektől, a műszakiakkal karöltve egyre

Next

/
Oldalképek
Tartalom