Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)
1957-03-03 / 18. szám
1957. március 3. vasárnap ÜJ ÜTŐN 7 VÁLASZ EGY NÉVTELEN LEVÉLRE Mi a helyzet a Mátravidéki Erőműben a racionalizálások körül jobb munkát végez. A termelés elérte, sőt bizonyos mértékig túl is haladta az októberi színvonalat, gőzerővel dolgozik, mind tíz öt gépegység. Ilyen körülmények között felesleges álhírekkel {elzavarni az elnyugvó kedélyeket. Ami pedig az osztályvezetők feleségeit illeti! Elvben nyilvánvalóan egyet lehet és kell érteni, hogy a racionalizálásnak úgy kell történni: ott bocsássanak el, ahol a szociális körülmények ezt lehetővé teszik. De ez azért semmiképpen sem jelentheti azt, hogy küldj iink el valakit csak azért, mert férjével együtt mondjuk 3.600 forintot keres, ha erre sem politikai, sem szakmai ok nincs, í különösen, ha racionalizálás sincs Ügy véljük ezzel egyetért a névtelen levélíró, s egyetértenek az üzem dolgozói is. Levél érkezett a szerkesztőség- f be, — névtelenül. Nem szokásunk névtelen levelekre reflektálni, de mivel a Mátravidéki Erőműről és ráádásul az ott folyó racionalizálás körüli hibákról szólt a levél, — ez egyszer „alá- j írottnak“ tekintettük a tájékoztatót. A levél arról szólt, hogy amig az osztályvezetők feleségei ott dolgoznak ma is az üzemben, adminisztratív beosztásukban, addig érettségizett embereket racionalizáltak, illetve minősítettek át segédmunkásnak. Az író mindjárt ( neveket is hoz fel példának, s a nevek mellett számok igazolják, hogy az illető család — férj és feleség — együttesen mennyit keres. Mi az igazság a levél körül? Először is a villamos iparban, tekintettel sajátos jellegére nem volt, s előreláthatólag nem is lesz racionalizálás. így tájékoztatott bennünket Zárai elvtárs az üzem igazgatója, s így tudja az Erőmű pártszervezete és munkástanácsa. Tény, hogy majd ezer főnyi üzemben néhány ember munkakörét — ezek is adminisztratív dolgozók — megszüntették. így került az elő, illetve az utókalkulációs osztályról egy-egy ember, érettségizett, akiknek semmi dolguk nem volt már ott, a fizikai laborba, ahol műszerész lehet belőle, de fizetése már több, mint volt Elkerült a vállalattól két nő, az egyiket ideiglenesen vették fel, a másik pedig nem tudta ellátni munkakörét. Ennyi volt a „racionalizálás“! Egyébként a lakótelepen nincs munkanélküliség. Miért, hogy mégis racionalizálásról suttognak az üzemben? A helyzet az, hogy a Munkás- tanács még a közelmúltban — függetlenül attól, hogy tudomása volt a felsőbb intézkedésekről — félhivatalosan, inkább csak néhány tagjának öntevékenységéből tárgyalni kezdte, kiket lehetne elküldeni. E félhivatalos tárgyalás kiszivárgott az üzembe is, ahol szintén megkezdődött a vita a racionalizálás felett,, s ma már a kapus fülkében is tudják, hogy „most jön a java“. Ez bizony BŰNÖZÖK SORSA — Búzás Béla nagyúti lakos 1956. október 27-én Saiga István tsz-elnököt tettleg bántalmazta, s követelte a tsz feloszlatását. Az októberi események során uszító röplapokat írt és terjesztett. A bíróság két év és hat hónapi börtönre ítélte. — A füzesabonyi járásbíróság ítéletet hozott a mezőtár- kányi ellenforradalmi cselekmények szervezői és vezetői ügyében. If j. Szabó Károly me- zőtárkányi lakost egy év, Cseh László 10 hónap, Szecskó Rudolf egy év, Macskás József hét hónapi börtönbüntetést kapott, mert Birinyi Andrást, a községi tanács elnökét tett| leg bántalmazták. ütlÓ(UíDAÍ4Í&l É Mikor és mennyi fejtrágyát használjunk Tapasztalatból tudjuk, hogy jó termésre csak akkor számíthatunk, ha növényeinket megfelelően látjuk el a szükséges tápanyagokkal. Különösen fontos a nitrogén tápanyag pótlása, erre a pétisó műtrágya alkalmas. Fejtrágyázni elsősorban akkor szükséges, ha az őszi vetés rossz elővete- mények után következik, pl. lászosok, burgonya. De akkor I is, ha a talaj tápanyagokban : szegény, vagy ha nem volt | elég idő a talaj jó előkészítésére, esetleg később vetet- I tünk, így vetéseink nem tudtak I kellőképpen megerősödni. A tavaszi fejtrágyázás akkor | is fontos, ha a vetés fagyott, i és erősítenünk kell a gyenge 1 növényt. A fejtrágyázást már március elején kezdjük el, s amennyiben a talaj megfelelően szikkadt, utána befoga- soljuk. A műtrágyát nem szabad nedves, deres, harmatos növényre kiszórni, mert éget, hanem csak akkor, amikor a talaj jól feiszikkadt és a gyalogos ember károsodás nélkül rámehet. A foga- I solást pedig akkor végezzük, a- I mikor már a talaj felszín any- nyira megszikkadt, hogy a fogas nem tesz kárt a vetésben. Panasz, melynek kicsit örülni is lehet. . . A bizonyítékot sztoniol-papírba csomagolva hozták be a ^' szerkesztőségbe. A panasz tárgya egy darab kenyér, benne a „mazsola“, frissen sült svábbogár. A „lelet’ a Buktái úti kenyérbolt árudájából került hozzánk. ,,Bosszantó dolog, hogy a sütőipariak megint ott kezdik, ahol a múlt évben abbahagyták, mindent belesütnek a kenyérbe” — így reklamált a panaszos. Igazán bosszantó... De engedje meg a svábbogár miatt reklamáló elvtárs — azon túl, hogy énis elítélem a sütőipariak gondatlanságát, figyelmetlenségét — kicsit örülök is a panasznak, az ilyen panasznak. Mert az úgy van, hogy a nagy bajok elmúltával az ember felháborodik a kis bajon is, de örül, hogy már csak ezen kell bosszankodnia. Hogy is wlt a kenyérrel? Két hónapja még órák hosszat tartó sor- banállás után ha kaptunk egy kilócskát, diadallal vittük haza. Száraz volt? — Ez legyen a legnagyobb baj — mondtuk legyintve. Spárga volt benne? Kikanyarítottuk a késsel. S féltünk, hogy valaki felzaklatja a sütőipariakat, jön a sztrájk, nem lesz kenyér. Ezért örültem egy kicsit, hogy már csak azon bosszankodhatunk, mert svábbogár került a kenyérbe. Persze a sütőipar nem veheti ezt „bűnpártolásnak“, mert már két hónap múlt el azóta és most már azt szeretnénk, ha a svábbogár miatt sem kellene bosszankodni. Az emberek többre és jobbra vágynak, s annyi megpróbáltatás után — jogosan... Tisztit! vihar a petöfibányai irodákban JDztőfibányán járva hiába kerestük megszokott helyén az * irodákat, osztályokat. Már megint valami „átszervezés” — gondoltuk, egy kis „költözik a hivatal" játék zajlott le, mióta nem jártunk Petőfibányán, de ez egyszer alaposan tévedtünk. Átszervezés valóban volt, csak nem a régi értelemben, mikor a létszám és a kiadás maradt, legfeljebb a neve változott a gyereknek... Most Petőfibányán üresek voltak az irodák, hallgattak a telefonok és az aktával teli mappák háborítatlanul hevertek a fiókok mélyén, „Nagy vihar volt itt” — világosít fel az egyik alkalmazott, mikor az irodák gazdái után érdeklődünk. „Felére csökkentették az irodákban dolgozók számát.“ A nagy vihar hasznos, tisztító vihar volt, mert akik megmaradtak, nem csücsülnek naphosszat az asztalok mellett, többet járnak a bányába, az emberek közé, s nem dosz- sziékból irányítják többezer bányász és a bánya sorsát. A tisztító vihar után nemcsak ezt láttuk örömmel, hanem azt is, hogy milyen kiadásoktól mentette meg a bányát az adminisztratív dolgozók létszámának csökkentése. Durván számolva is évi egymillió forint megtakarítást jelent, de erkölcsi haszna talán még nagyobb, mert a bányászok régi kérése teljesült ezzel, akik már unták fizetni és szenvedni a bürokrácia ezerfejű sárkányának káros tevékenységét. Ezért örültek úgy a tisztító viharnak üresek a petöfibányai irodák... és annak, hogy bátori — Mennyi pétisót szórjunk ki fejtrágyának? Sok esetben a fejtrágyázás azért nem volt eredményes, mert kevés pétisót szórtunk ki. 40—50 kiló pétisó nem elegendő, ez a mennyiség csupán a kezdeti fejlődés megindítására jó. így nem marad a növénynek éppen a legfontosabb időben, a magkötés idején elegendő tápanyaga. Nem is beszélve arról, hogy 40—50 kilót nem is lehet egy holdra rendesen kiszórni. Ezért legalább egy mazsa pétisót számoljunk holdankint. Ezt a mennyiséget két részletben is kiszórhatják. Egyik részét kora tavasszal, a többit szárbaszökkenés előtt. A pétisó hatására a gyomok is erőre kapnak, úgy, hogy a hasznos növényeket sokszor teljesen elnyomják, ezért a vegyszeres gyomirtásról is gondoskodni kell. A gabona teljes bokrosodásakor, illetve a szárbaszökkenés előtt, április közepétől május közepéig permetezzünk vegyszeres gyomirtóval. Szoó János körz. felügyelő. KERESZTREJTVÉNY Oscar Wilde a „Readingi fegyház balladája“ című verséből idézünk Tóth Árpád fordításában folytatólagosan a vízszintes 1, és függőleges I szám alatt. p 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 |14 m 15 16 r 17 m 18 19 ■ 20 21 m 22 23 24 m 25 m 26 27 28 H 29 ■ 30 31 32 33 M m 34 fi m 35 m 36 m m 37 38 39 m 40 s 41 42 43 44 m 45 46 ■ 47 48 ■ 49 50 ■ 51 52 53 m 54 55 ■ 56 57 58 ■ 59 60 m 61 i ■ 62 63 L V m 64 VÍZSZINTES 14. Mátyás király egyik olasz tudósa. 15. és 16. Két szó: ázsiai hegy és kiváló bárny ász. 17. Karcsú, ékes halfajta. 18. Mesebéli. 19. TBI. 20. Szicíliai város. 22. Angol mássalhangzók. 23. Rossz diák réme. 25. Angol hegy. 26. Vízinövény visszafelé. 27. Névelő és két igekötő. 29. Pang mással hangzói. 30—31. Két szó: Mezőgazdasági eszköz és ének- hang. 32. Uj magyar zeneszerző. 34. Névelővel: lámpabél. 35. Gépkocsizók réme. de sokan fején találják. 36. Durr ikerszava visszafelé. 37. Keleties üzdet mutatószóval. 41. Ilyen föld is van. 44. Arkangyal. 4R Férfi név 47 Majdnem kölyök. 48. Angol hercegség. 49. Illatos keleti kenőcs. 51. Angol mérték. 52. Klasz- szikus út. 54. Francia költő. 56. SKE. 67. Erkölcs kezdete. 58. Zseb keverve. 59. Elemi csapás. 61. Imádó. 62. Sz... szláv férfi név. 64. Ázsiai hegylánc névelőveL FÜGGŐLEGES 2. Romantikus közlekedési eszköz. 3. Vissza: francia költő. 4. Áfonyában van. 5. Nem egészen Vilmos. 6. Ázsiai állam. 7. Békét szokás rájuk kívánni (visszafelé). 8. Kínai író. 9. Petőfi vers. 10. Zola regény. 11. GLD. 12. Vivace! 13. Szidó! 21. Vannak latinul. 24. Európai nép. 26. Gát. 28. Komárom megyei község. 30. Vissza: erdei állat. 33. Klasz- szikus levegő. 34. Latin művészet. 38. ...Day távolkeleti politikus. 39. A lónak ez a széna. 40. Had is van ilyen. 42. Afrikai tó. 43. Pálinka ágya. 45. Európai főváros. 46. Kívánságai. 49. Mozgás kezdete. 50. Anénm. 53. Ázsiai állam. 54. A lelke mindennek. 55. Gida j keverve. 68. Betűk egymás- I után. 60. Les keverve. 63. OA. Képrejtrény u íl AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ HEVES MEGYEI IGAZGATÓSÁGA 1957. január hó folyamán 28 család elhunyt hozzátartozói részére 14.755.— forint temetkezési segélyösszeget fizetett ki. ________ v= 7n-=KÉIWÜStLE FELELET a föl d ren d esésr Megyénk dolgozó parasztjait a tavaszi munkára való felkészülés mellett erősen foglalkoztatja a földrendezésről szóló törvényerejű rendeíet. Felkerestük Szitás Elek elvtársat, hogy tájékoztassa a lapon keresztül a megye dolgozó parasztságát a rendelet végrehajtásáról, Milyen eredmények vannak eddig a rendelet végrehajtásánál és milyen nehézségek mutatkoznak? A földrendezéssel kapcsolatos 10. számú törvényerejű rendelet értelmében február végéig kellett elintézni a termelőszövetkezetekből kilépettek földkiadásának ügyét, s ugyancsak február 28-án járt le az egyénileg dolgozó parasztok sérelmei bejelentésének határideje. A kilépettek földkiadásának ügye megyénkben csaknem minden termelőszövetkezetet érintett. 103 községben 143 termellőszövetkezet- ből léptek ki. 16—18 község kivételével meg is történt ez, a hátramaradó községekben március 9-ig intézik el a kilépettek ügyét. A kilépők részére a tagosítatlan területekből vagy a tagosított táblák szélén adták ki a földeket. A termelőszövetkezetek közgyűlésen határozták el. hányán maradnak, mennyi földterületet tartanak meg és hol. Ezeken a gyűléseken résztvettek a kilépők küldöttei és a szövetkezeti tagok meg a kilépők közösen határozták el hol adják ki a földeket. Előfordultak olyan esetek, hogy vagy a tsz, vagy a kilépők íléptek fel jogtalan követelésekkel, de mindenütt. sikerült megegyezni. A termelőszövetkezetek a földek rendezése után megszilárdulva. az egyénekkel együtt megelégedve fognak hozzá a tavaszi munkához. Sem a termelőszövetkezetek, sem a kilépettek földjén nem akadályozza most már a földrendezés a tavaszi munkák megkezdését Február 28-án zárult le az egyéni sérelmek bejelentésének határideje. Teljesen pontos számokat éppen ezért még nem tudunk, azonban az eddigiek szerint mintegy 4—5000 kérelem érkezett a tanácsokhoz. Községi tanácsainknak, most az lenne a feladatuk, hogy a beérkezett kérelmek elbírálása után a dolgozó parasztokkal együtt vitassák meg a sérelmek orvoslásának leghelyesebb módját. A parasztok ismerve a falut és a lehetőségeket, igen sok segítséget tudnak nyújtani tanácsainknak. A földrendezésben igen komoly nehézséget okoznak az egyes falvakban előforduló törvénytelen földfoglalások. Néhány községben, minit Ujlő- rincfalván, Boldogon, Atká- ron, az egyénileg dolgozó parasztok jogtalanul behatoltak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, nem ritkán egy másik dolgozó paraszt jogos földtulajdonába. Ezeken a helyeken az első feladat az 1956. évi október 1-i birtokviszonyok visszaállítása. Az ilyen földfoglalások törvénysértő voltuk mellett igen nagy mértékben hátráltatják a földügyek törvényes kereteken belül való rendezését és a tavaszi munkákat Általában a legjogosabb sérelmekre minden községben megtalálják a módot az orvoslásra. Elsősorban azokat a dolgozó parasztokat kártalanítják, akik a tagosítások során a ta- gosító bizottságok hibájából nem kaptak csereingatlant, vagy kártérítés nélkül sajátították ki földjüket. Csak ezek kártalanítása után kerülhet sor esetleg olyan emberek kártalanítására, akik elhagyták, vagy felajánlották földjeiket. Hogyan fogadták a dolgozó parasztok a földrendezés hírét, nem igyekszik-e az ellenforradalom ezt a törvényt a parasztoknak az állammal való szembefordítására kihasználni? A dolgozó parasztok általában mindenütt nagy várakozással néznek a törvény végrehajtása elé. Azt már is meg kell mondani, hogy a sérelmek túlnyomó részének orvoslására csak a nyár folyamán kerülhet sor, tekintettel arra, hogy idő kell a beérkezett kérvények elbírálásához. A termelőszövetkezeteknél és a kilépetteknél általában megelégedésre végezték a földrendezést, itt nincs is hiba. A községek túlnyomó részében az egyénileg dolgozó parasztok sem léptek fel jogtalan követelésekkel. Néhány községünkben azonban, — a fentebb is említett Boldogon, Atkáron, ellenforradalmi elemek, kulákok és volt földesurak hozzátartozói igyekeztek törvénytelenségre uszítani. Volt is némi eredménye ennek, azonban azóta már lelepleződtek ezek az uszítok. Remélhető, hogy a törvényesség szigorú betartásával elérjük, hogy nem lesz sehol talaj az ellenforradaL- márok támadásához. Milyen munkát végez az ÁFTH? Az Állami Földrendező és Térképészeti Hivatal dolgozóira komoly feladatok várnak a földrendezés során. Akadtak közöttük olyan elemek, akik ellenforradalmi uszításra akarták felhasználni pozíciójukat, azonban már eltávolították őket. A dolgozók többségére azonban nem ez a jellemző, régi tapasztalt szakemberek, akik jól végzik feladatukat Sajnos, nagyon kevés a szakemberük és sok községben helyi erőkkel kell megoldaná a földmérési feladatokat. Sok múlik az ÁFTH szakemberein, mert az ő lelkiismeretes munkájuktól is függ, mennyi olyan földterületet tudnak felkutatni, amelyik kártalanításra alkalmas. ' nem segíti elő a kedélyek megnyugvását, s meg kell azt is mondani, hogy az Erőmű pártszervezete is hozzájárult a „kedélyek“ ébrentartásához. Jószándékkal, kétségtelenül, de hozzájárult, i A pártszervezet is megkapta ezt a levelet, legépeltette néhány j példányban, s kifüggesztette, hogy vitatkozzanak rajta az üzem dolgozói. Már pedig, ha a párt valamit vitat, altkor az a valami be is következik, — gondolhatják most az Erőmű munkásai, pe- , j dig, mint már mondottuk a villamosiparban ezután sem lesz racionalizálás, s különösem nem a fizikai dolgozók között. Pedig most megnyugvásra van szükség, hisz az Erőmű, melynek munkástanácsa nagyobbrészt megtisztult a nem odavaló elemektől, a műszakiakkal karöltve egyre
