Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)
1957-03-03 / 18. szám
ÚJ ÚTON IS57. március 3. vasárnap h Az emberiesség nevében Hagyjuk most a megható frázisokat, beszéljenek csak a tények. Ezek mindent elmondanak, jobban, mint ezer megható szó. Bukucs Józsefné, háromgyermekes egri családanya 1953- ban súlyosan megfázott munr kahelyén. az Egri Vendéglátóipari Vállalatnál. A megfázásból vesegyudladás lett, s teljes egy évig betegeskedett. A kezelőorvosa 1954-ben — mivel úgy nézett ki, hogy megvan a 10 éves munkaviszonya —rokkantsági nyugdíjra javasolta. Az SZTK e javaslatot akkor azzal utasította el, hogy megállapította: Bukucsné munkaviszonya még csak 8 év és 10 hónap. Bukucsné betegeskedett tovább, hol dolgozott, hol táppénzes volt, végül 1956. decemberében a vállalata felmondott és elbocsájtotta az asz- szonyt, akinek néhány nappal ezelőtt racionalizálták a férjét is. Az asszony, kinek állapota a tragikus helyzet miatt ismét rosszabbra fordult, orvoshoz ment, ugyanakkor férje felesége nevében fellebbezett élő- szőr a vállalati, majd a megyei Egyeztető Bizottságnál. A fellebbezése nyomán az asz- szonyt vissza kellett vennie a vállalatnak, vissza is vette. Közben azonban az orvos ismét azt javasolta, hogy menjen Bukucsné rokkantsági nyugdíjba. Gyors számolás: ha 1954-ben alig másfél év hiányzott a 10 évhez, akkor ez 1957- ben már megvan. Bukucsné ugyan elfoglalta helyét a vállalatnál, mert rá Volt kényszerülve. hisz férje sem dolgozott, de megtette a kellő lépéseket nyugdíjaztatása ügyében. Minden ilyen „lépés” Után már csak néhány nap türelemre in— A SZOVJETUNIÓ egymil-1 Hó rúpia értékű megrendelést tett a kasmiri kormánynál kézműipari árukra, a többi között pokrócokra, sálakra és bőrvánkosokra. — AZ ENSZ közgyűlésének politikai gizottsága az AP jelentése szerint összeült, hogy megvitassa Indonéziának, Nyu- gat-Iránra vonatkozó igényét. — AZ ALGÉRIAI pacifiká- ció című riportja miatt elkobozták a l’Humanitét, a francia Kommunista Párt központi lapját. Hivatalos indoklás, a cikk tartalma veszélyezteti az állam belső és külső biztonságát., — AZ AFP ÍRJA, Heeler tábornok nem változtatta meg jóslásaikat és a Szuezi csatornát március 10-én megnyitják a hajózásnak. tett az SZTK, — míg végül azt kérte, hogy az asszony töröltesse a vállalati igazolásból ezt a megjegyzést: ....időközben a T. E. B a felmondást hatályon kívül helyezte és munkahelyét elfoglalta”. A vállalat csak úgy volt erre hajlandó, ha a TEB döntését megváltoztatja, amit az hajlandó is volt, hisz Bukucsné rokkantsági nyugdíja forgott kockán. A TEB tehát visszovonta (!) döntését, a vállalat ennek szellemében megegyezett az asszonnyal, nogy munkahelyét azonnali hatály- lyal, a felmondási idő nélkül elhagyja, hisz egy-két nap és megkapja a rokkantsági segélyt. Tehát minden rendbejön. Azaz hogy... Az SZTK ezután állapította meg, hogy öt hónapot nem tud papíron igazolni Bukucs Józsefné, mert — anélkül, hogy ő tudott volna erről — egyik munkahelyén, még 1949-ben nem jelentették be. Munkaviszonya megszakadt, — rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. így ha fellebbez is, elutasítják. marad a bíróság, ha tud tanukat hozni, hogy valóban dolgozott akkor, Bukucsné tud tanukat hozni, csak pereskedni nem akar, mert három gyermeke van, s élni akar, s jelenleg ehhez az élethez hiányzik a legfontosabb: a jövedelem. Tudjuk, vannak törvények és előírások, de azt is tudjuk, hogy van emberiesség. Hát ennek a nevében kérjük az illetékeseket, elsősorban is az SZTK-t, segítsen egy munkában megrokkant, háromgyermekes családanyán, akinek joga is van ehhez a segítséghez! — DÉL—VIETNAMI jelentések szerint háromezer szajgo- ni kikötőmunkás ismét sztrájkba lépett, mert a vállalkozók nem voltak hajlandók teljesíteni azt a béremelési ígéretüket, amit az előző sztrájk alkalmával tettek. — A PÁRIZSI rendőrfőnökség betiltotta a Francia Kommunista Pártnak az algériai békéért indított propaganda hetek keretében szervezett nagygyűlését. — A KÖZELJÖVŐBEN olasz szociáldemokrata küldöttség látogat Jugoszláviába. — PÁRIZS két nemzetközi repülőterén, Orlyban és Le Bourgetban délelőtt nyolc órára megszüntették a munkát a vámőrök. Sztrájkuk ideje alatt a külföldi utasok vámvizsgálat nélkül hagyhatták el a párizsi repülőtereket. Hallotta-e már? •— —■■■---------■ ...... hogy Svájcban a Wallisi Alpokban lévő Anniwiers nevű völgyben egy 1200 méter hosszú csövön szállítják le a tejet az alpesi legelőről a jóval alacsonyabban lévő faluba. ...... hogy a dublini Trinity College o rvosi kutatólaboratóriumában szintézis útján új gyógyszert állítottak elő. Az új gyógyszer védelmet nyújt a tuberkulózis bacilusok ellen. ...... hogy Japánban még házasodni is lehet részletfizetésre. Egy nagy áruház közvetíti a házastársat, gondoskodik a lakodalmi előkészületekről, kétnapos vidéki nászutat biztosít, — s mindezt 12—18 havi részletre. ...... hogy a világ legmagasabb hegyi vasútja Bolíviában van. A hegyi vasút itt 4480 méter magasra megy fel. ...... hegy ha valaki napi 8 órá s műszakot véve alapul, 1 | milliárdig akarna számolni, az éppen kerek harminc esztendőt I venne igénybe. ...... hogy egy középnagyságú öltönyhöz kereken 75 ezer öltésre van szükség, ennek körülbelül csak a felét végzi el a gép, a többit a szabónak kézzel kell leöltögetni. ...... hogy Szudán a szudániak nyelvén annyit jelent, mint „fekete emberek országa”. ...... hogy a vér az ember te stében 23 másodperc alatt végzi körútját. ...... hogy a modern kultúra eg yik fontos anyagát, az üveget már a legrégibb kultúrné- pek is használták Az üveget időszámításunk előtt, kb. 1700 körül találták fel az egyiptomiak. ...... hogy a szivattyú sem a mo dern kor találmánya, az első szivattyút időszámításunk előtt kb. 120-ban készítette Kteszibiosz görög matematikus. ......hogy a gyorsírást időszámításunk előtt 63 évvel találták fel. Kidolgozója Ciceró felszabadított rabszolgája, Tiro volt.-h ogy az összes emlősök közül csak az elefánt él hosz- szabb ideig, mint az ember. A 100 évnél idősebb elefánt elég gyakori. ...... hegy a jó idegeiről sokat emlegetett elefánt egyike a legidegesebb állatoknak. Ugandában például rendelet tiltja, hogy a repülőgépek 500 méternél alacsonyabban repüljenek, mert gyakran előfordult, hogy a zúgástól felidegesített elefántok vadul rohangálva, nagy károkat okoztak az ültetvényekben. JÖ SZAKMUNKÁS, gyakorlott éttermi felszolgálókat állandó munkára keres PARK SZÁLLÓ EGER, jelentkezés személyesen’ KÜLPOLITIKA — SOROKBAN Piramida... Pesszimista ember lévén, sohasem mertem arra gondolni, hogy egyszer engem is megkör- nyéhezhet a szeréncse, Totón, lottón, vagy akár sorsjegyen is nyerhetnék tekintélyes összeget, amelyből aztán szépen megalapozhatnám jövőmet és utat törhetnék gondtalan, rózsás családi élet felé. Totón például kereken három évig próbálkoztam. Hetente nagy odaadással, hozzáillő szakértelemmel rajzolgat ■ tam a formás számokat a hasábokra, esetenként még az öreg nagyotthalló, babonás szomszédnéni segítségét is igénybevettem. de minden hiábavaló- ruik bizonyult. Akár nagy töprengések közepette, akár félvál- ról írtam be a számokat, a vasárnap este, vagy a hétfő reggel (amikor közzétették a találatokat) mindig keserű csalódást hozott. Általában négy-öt találatom volt. ritkább esetheti hétnyolc. de akkor már iával ezren felül volt a tizenkéttalálato- sok száma. Ezekután azt hiszem érthető, hogy elment minden kedvem a szerencsejátékoktól és megfogadtam. honi sohasem pályázok a pénzszerzés ilyen olcsó módjára. A napokban azonban mégis megcsillant előttem a rém ént/ újabb szikrája. A póstás egy gondossan címzett levelet nyomon a kezembe, amelynek n jobb felső sarkában a következő gépelt szöveg állt: ..Ha becsületesen játszol, nagy összege> nycsz“. F.z icen, gondoltam magamban és lázas izgalommal téptem fel a sárga borítékot, amelyben egy ív papírocskál találtam illedelmes megszólítással. „Kedves Kartárs, Elvtárs. Or“ (kinek mi jár) Akarsz 31.260 forintot? Akkor kapcsolódj be a Piramida nevű játékba. Hát már hogyne akarnék, hiszen mind. bolond ember az, aki nem akar könnyűszerrel nagy pénzre szert tenni. Nagy sietséggel olvasom tovább, hogyan is kell az összeg megszerzésének a módját elsajátítani. Ahogy beljebb jutottam a kusza sorok rengetegébe, egyre inkább kezdett homályossá válni a dolog előttem. A megadott öt cím egyikére küldjél két napon belül tíz forintot — folytatódik a le vél. (Na tessék, az előbb még azt olvastam, hogy én kapok 31.250 forintot, már meg én adjak tíz forintot.) Jó, hát tíz forint nem a világ, gondoltam, legfeljebb egy nap nem iszom meg a szokásos fröccsömet, ha nem elküldöm az árát. Na de gyerünk tovább. „Ha becsületesen játszol és egy fillér hiány nélkül elküldöd a tízest“ — olvasom — akkor körülbelül egy hónapon belül már 3125 ember hüld neked tíz foritot“. (gyors matematikai számítássá-' kiderítettem. hagy valóban 31.250 forintot tesz ki). Ekkor megálltam, egy pillanatra a sorok olvasásával és azon törtem a fejem, hogy ki lehet az u sok dilinós ember, aki énrám pazarolja a tisztességes munkával megkeresett tízeseit. Dehát a megadott szöveg erősen és becsületszavára állítja, hogy ez így lesz, ám legyen. A szöveg második bekezdésében már arra tér rá és arra ad magyarázatot, hogy voltaképpen, hogyan is jön ki a lépés a nyerésre. Ha Pataki Ferenc fejszámoló mű véss lennék, akkor könnyebben megértettem volna ezt a számítást, de mivel nem egyköny nyen játszadozom a számokkal. hosszú töprengés, szorzás után jöttem rsak rá. hogy mi is akar lenni. Egyszóval egyhónapon helül megkapom a 31.250 forin lot, — crősítgeti a bonyoht': számtani művelet. Meg kell mondanom őszintén, ekkor még némileg hittem. hogy valaki nyerhet is ezen cr Piramida játékon. De mikor másnap és harmadnap is megjelent az én jó postásom hasonló tartalmú levéllel, akhoi már minden reménvem regképp szertefoszlott. Először is i--ért. me~* ha én minden levélben megadott címe 10 forintot küldök, akkor a félhavi fizetésemet csak erre áldozhatom, másodszor, ha mindenki becsületesen kapcsolódik a játékba, akkor Magyarországhoz még hoz zá kellene kapcsolni fél Európát- mert hiszen a mi kicsi országunkban nincs annyi babonás ember, oki hajlandó volna nekem osztogatni a tízeseit. Ezek után már csak az a kérdés, ki az a tökkelütnlt ember. aki szerencsejátékosok beesüle ’éra hivatkozva ország-világnak küldözgeti a nehéz, becsület"* munkával megkeresett pénzét. F.NDRP.SZ SÁNDOR Búcsú az öregektől Bensőséges ünnepség keretében búcsúztak el az egri posta dolgozói, Udvari Béla, Adam- csek Kálmán, és Császár Anna szaktársaktól, akik hosszú postai szolgálatuk után nyugdíjba vonultak. Különösen Udvari Béla táviratkézbesítőt ismerik, és szeretik a város dolgozói, aki évtizedekig oly sok jó és néha bánatot okozó táviratot kézbesített. Néni demokratikus államunk megbecsüli a dolgozókat, ezt bizonyítja az a tény is, hogy megélhetésüket becsületes nyugdíjjal biztosítja. Pártos Ferenc, hivatalvezető Műélvezők Miért nincs disznóhús Egerben? Miért nincs mostanában elég disznóhús, és miért kell sokszor a marhahúsért sorban állni az egri asszonyoknak — teszik fel a kérdést egyre gyakrabban. Mert csakugyan a hentesboltok előtt ismét sorok kezdenek gyülekezni. Megkérdeztük a két legilletékesebb szervet, a Húsfeldolgozó vállalatot és a Kiskert. A Húsfeldolgozó vállalat azt a felvilágosítást adta, hogy mostanában kevés kiutalást kapnak az Élelmezési Minisztérium Húsipari Igazgatóságától, mely az ország egész területén intézi a húselosztást. Az Állatforgalmi vállalatok ugyanis annyi vágójószágot szállíthatnak a vágóhídra, a- mennyire a kiutalást kapják. A sertéshús ellátásba átmeneti nehézség van, mert a téli hizlalású sertéseket már levágták, a tavaszi hizlalás még nem kész. Remélhető azonban, hogy hamarosan lesz ezen a téren változás és az állami gazdaságok készleteiből kap megyénk is sertéshúsra kiutalást. Marhahús van korlátlan mennyiségben, a Kisker, által igényelt mennyiséget minden esetben leszállítják. Hogy mégis sorbaállnak a marhahúsért is, ez szerintünk csak két dologgal magyarázható: a meg nem felelő elosztással és — tegyük hozzá, a sokszor igazán szükségtelen sorbaállási pánikkal. A Kisker vállalat gondoskodik a meglévő készlet elosztásáról. Elmondották, hogy az igényelt hús mennyiséget valóban mindig megkapják, a baj az, hogy kevés a város belterületén a hentesüzlet. Ezen már a közeljövőben enyhítenek valamit, a Makiári úton új hentes üzlet nyílik. Ezzel részben megoszlik a vásárló közönség. Azonban teljes megoldást csak még több hentesüzlet nyitása hozna. A KŐTELEZŐ BIZTOSÍTÁS Elnöki Tanácsi rendelet értelmében MEGSZŰNT. Gondoskodott-e már önkéntes biztosítás útján vaíryontárcyainnk védelméről? Akik vagyontárgyaikat ez év március 31-ig önkéntesen biztosítják tűz, villámcsapás, robbanás és viharkárok esetére, azoknál a kötelező biztosítás ez év március 31-ig járó kötelező biztosítási egynegyedévi díj elengedésre korül. Az októberi események után kezdetben lassan, majd később egyre gyorsabb ütemben helyreállt a rend. Ismét teljes ütemben folyik a munka az üzemekben. A bányák napról napra több és több szenet adnak. A mezőgazdaságban munkára készen várják a tavaszt, amely már nem sokáig várat magára. Egyszóval rendes kerékvágásba zökken az élet. A munkában eltöltött órák és napok után az emberek — ' legyenek azok fiatalok, vagy •regek — szórakozni akarnak. Szórakozni, sokat és jól. Ezzel az érthető és jogos igénynyel lépnek fel az egri dolgozók is. ** E cikk keretében nem akarunk Egejr összes kulturális és szórakozási lehetőségeivel foglalkozni, csupán a kultúr- házakról, kultúrcsoportokról, a , műsorokról és főleg ezek hiányosságairól írunk. A felületes szemlélő előtt úgy tűnhet fel, hogy a város lakóinak minden kulturális lehetősége megvan. Ki ne emlékezne az elmúlt év nagy rendezvényeire, a Heves megyei napokra, az országosan is elismert egri dalos ünnepre, és ez az év is több meglepetést tartogat még a várcs lakónak. Nagy ütemben folyik már a Kodály-évforduló és az Egri Több rendezvényt, szórakozási lehetőséget ezt kérik az egriek Dalkör jubileumi ünnepségének előkészítése. Nagy reprezentatív rendezvényekben tehát nem volt és nem is lesz hiány, mert a Megyei Tanács és a Kultúrház művészetet szerető lelkes szakemberei nagy gyakorlattal és több éves részletes programmal a tarsolyukban munkálkodnak ezen. Az egyszerű vasárnapok és hétköznapok kulturális programjaival már keveset foglalkoznak ebben a városban. A júniusi jubileumi ünnepség részletes programja készen van, sőt a következő év nagyobb rendezvényeinek is nagy vonalakban megvan a műsora, de hogy március hónapban, milyen műsorokat nézhetnek meg az egriek, azt még nem tudják az illetékesek. Itt kezdődik a hiba. Igaz, van színháza is a • városnak, amelyet mindannyian nagyon szeretünk. De a Gárdonyi Géza színház előadásai mellett szívesen néznénk meg jó pesti műsorokat, vagy akár helyi csoportok előadásait Is. Színes és változatos műsorokat kellene biztosítani, de nem a színház rovására, hanem velük együtt működve. Ezt elsősorban a kultúrházaknak kellene megoldania. Egerben két kultúrház működik, a városi és a szakszervezeti. Szerveznek gyorsíró, szabász, balett tanfolyamokat, különböző szakköröket, táncokat —s ez nagyon helyes! — de a művészi csoportokat egyformán elhanyagolják. Pedig éppen a művészeti csoportok tudnák biztosítani a nagyobb tömegek szórakozási lehetőségeit. A szakszervezeti kultúr- háznak például már évek óta nincs se színjátszó, se tánccsoportja, pedig minden lehetőségük megvolna ezek szervezésére. Nem működik a városi kultúrház tánccsoportja sem, sőt a színjátszó csoportot is feloszlatták, mert állítólag „rossz volt a vezetés” és nem találják életképesnek a csoportot a színházzal szemben. A színházzal „szemben” persze nem is lehet életképes egy csoport sem — ez igaz —, de a színház mellett igen. Más a feladata a színháznak és másnak kell lennie egy színjátszó csoportnak is, és ha megvan a megfelelő egyetértés, akkor a színház nagyon sokat tud segíteni a kultúrcsoport munkájában. (Erre nagyon sok pesti és vidéki példát is lehetne felsorolni.) * Szakszervezet, városi kultúrház, városi tanács. Mindegyik végzi a maga kulturális feladatait — de külön-külön. Nincs közös terv, közös program, jó együttműködés. Ez a hiba gyökere. A szakszervezeti kultúrház híven őrzi jogait, az üzemek kultúrmunkája hozzájuk tartozik és egymásután sikkadnak el az olyan jó kultúr- csoportok, mint a Dohánygyáré, Bútorgyáré, az Útfenntartó Vállalaté, a Kiskeré, vagy akár a Pedagógus Szakszervezeté volt. A városi tanács művelődési csoportja nem szól bele, mert „nem hozzájuk tartozik”. S a városi kultúrház is külön intézmény, s ennek a külön utakon való járásnak bizony az egriek látják kárát: kevesebb rendezvény, gyöngébb műsor, kevesebb szórakozás. Egymást kiegészítő és segítő együttműködésre lenne szükség a kultúrmunkában is és természetesen megfelelő vezetésre. Legyen már végre gazdája a város kultúrális életének. A városi tanács vegye kézbe a kultúrmunka irányítását, s egy városi kultúrbi- zettság — melybe be kellene vonni minden kultúrával foglalkozó szervet — intézze és szervezze a kultúrmunkát. Ebbe a munkába be lehetne vonni a színházat és a Tiszti Klubbot is. Ha a kultúrmunka városi vezetői így összefognak, akkor az egriek nem lesznek majd arra „ítélve”, hogy több. mint egy hónapig nem nézhettek meg más műsort, csak a Csárdáskirálynőt és a Holéczi együttes műsorát. •• Még vadamit, ami ehhez a témához tartozik. A klubbok. Igen a klubbok, amelyekről a múltban is oly sokat beszéltünk, de amelyből keveset valósítottunk meg. Külföldi vendégeink akár Keletről — vagy akár Nyugatról jönnek, el sem tudják képzelni egy város életét klubbok nélkül. Bár már mindkét kultúrház tett egy-két kezdő lépést ezen a területen, de ez még csak a kezdet és még ez nem az igazi_ Nagyon barátságos és jól felszerelt klubbok kellenének, ahová délutánonként, vagy esténként be lehetne ülni egy kis zenét hallgatni, beszélgetni, olvasgatni, kártyázni, vagy billiárdozni, vagy ha úgy tetszik, táncolni és udvarolni is. Olyan sokat beszéltünk mostanában a fiatalokról, a fiatalok neveléséről, szórakozásá- sáról, s az ifjúsági szervezet- rcll. Nos ezeket a klubbokat örömmel keresnék fel a fiatalok is. S ezzel talán közelebb kerülnénk az ifjúsági probléma megoldásához is. ** A szépen kialakított klubélet, a jó és nívós kultúrműsorok, a színház és a meglévő kultúrális lehetőségek az eddigieknél sokkal jobban tudnák biztosítani a város lakóinak kultúrális igényeit. Ez pedig egyedül a város kultúrvezet őin múlik. Fogjanak hát össze, s közös erővel alakítsák, forrnádják a város kultúréletét, hogy minél több és jobb műsorok és különböző szórakozási lehetőségek közt válogathassanak az egriek. Márk rísz László
