Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)
1957-03-27 / 25. szám
1957. március 27, szerda Ü J ÚTON / ATOMMOTOR-E A SZÍV? EGY TÁRSASÁGBAN ORVOS BARÁTOM vetette fele kérdést. Sokan megütközve néztek össze. Nevetséges! Hiszen a szív rugalmas csomó, mely nem „üzemanyagmeghajtású”, hanem látszólag na- gyonis egyszerű mechanizmussal működő szivattyú. Fáradhatatlan munkája abból áll, hogy oxigéndús vért présel a szervezetbe, majd az elhasználtat kiszivattyúzza onnan. Szerepe tehát a vér mozgatása — ennyi az, amit a laikus a szívről tud. A SZÍV MUNKÁJA GYAKORLATILAG tényleg ebből áll. De kevesen törődnek azzal: mi készteti a szívet e feladat ellátására? Igaza volt orvos barátomnak, amikor megkockáztatta e frappáns megállapítást, vagy mindösz- sze hatástvadászó szellemeskedés volt-e részéről? Mielőtt válaszolnánk, vizsgáljuk meg, mi játszódik le a szívben az összehúzódó és táguló mozgások előidézése során. A SZÍVDOBOGÁS, mely a szívműködés népies neve, ütemes valami, bár gyorsasága korántsem egyenletes. Az alvó ember szíve aránylag lassan dobog, a járókelőé gyorsabban, a szerelmesé állítólag még gyorsabban, a futóé pedig egészen szaporán. Ez elsősorban azért van így, mert a megnövekedő igénybevétel a szervezet számára több oxigént tesz szükségessé, s fokozódó szükséglet ellátását nagyobb tempójú véráramlással lehet csak biztosítani. Persze — mint az előbb említett szerelmes esetében is — fokozhatja a szívműködés tempóját az idegrendszert érő behatás is. De mi biztosítja a szív dobogását? A SZÍV BAL PITVARÁBAN a rostok között egynéhány, centiméter nagyságú csomócska helyezkedik el. A vérben különböző sók vannak, érdekes, hogy ugyanolyan összetételben, és csaknem pontosan ugyanabban az arányban is, mint a tengervízben, ami a tudósok szerint az élet tengeri eredetének egyik, nem is távolfekvő bizonyítéka. E vérben lévő sók egyike a káliumsó. s a kálium egyik izotópja rádióaktív elem. E rádióaktív káliumizotóp szétesés közben elektronokat bocsát ki. Az elektronok némelyike eltalálja a balpitvarban lévő idegcsomót, és azon Az angol szerfölött flegma népség, a spar nyol közismerten harcias, igy vaiószvriü- leg ők találták fel a ruhatárat, amit a „ruhatár szó franciás hangzása is nyilvánvalóvá tesz. Sajnos, kritikátlanul mi is átvettük ezt a szörnyű intézményt, pedig világos, hogy a magyar embernek, különösen, ha egri az illető, nem felel meg. Egyenlőre azonban még újabb intézményről nem gondoskodtak, így a jámbor színházlátogató csak két eset között válogathat: vagy nem veti le a kabátját és megsül, esetleg beledagad a székbe, vagy leveti és beadja a ruhatárba, mivel ölben tartani nem illik. Pedig mennyi élvezettől fosztjuk meg magunkat ezzel! Így semmi zsibongó, nyomasztó érzés nem nehezedik az ember ölére, egy íz- zadságcsepp sem hagyja el homlokunkat, a későbben érkezőknek sincs min keresztülvergődni, (s így büntetlenül helyreülhetnek), a szomszédunkat sem tudjuk halálra taszigál- ni: hát érdemes így egyáltalán színházba menni? Jó, jó, tegyük fel, hogy lemondok ezekről a kellemes szóra- zásokról és használom a ruhatárat. De lehet egyáltalán figyelni az előadást, ha elektromos impulzust kelt. Ez az impulzus okozza aztán a szív falának össehúzódását. Az ismertetett folyamat tehát valóban nagyon hasonlít hatásmechanizmusában ahhoz, ami az atomreaktorban végbemegy. IGEN ÁM, DE AZ EMERI TESTBEN annyi rádióaktív kálium van, hogy naponta mintegy milliárd elektron szabadul fel, s ha ezek gátlás nélkül ütközhetnének az említett idegcsomókba, a szívműködés szabálytalan ránga- tódzássá fajulna. De miként az atomreaktornál a felszabaduló energiamennyiséget szabályozó moderátor, úgy működik a szív jobbpitvarában lévő idegcsomó, mely a visszaáramló vérben lévő széndioxidra érzékeny. Ha sok széndioxid van a vérben, gyorsítja, ha kevés: lassítja a szívműködést, függetlenül attól, hogy a rádióaktív kálium elektronjai milyen özönben bombázzák a bal pitvar idegcsomóit. IGAZA VOLT TEHÁT ORVOS BARÁTOMNAK, a szívműködést szabályozó mechanizmus rádióaktív reakció folytán jön létre, egy kis „fantáziával” tehát atommotornak is tekinthetjük a lírai költészet s az anatómia egyaránt kedvelt témáját és tárgyát: a szívet. Qidíivásár Egerben Kisgidák és báránykák bé- getésétől hangos ezekben a napokban az egri piac. A várostól nem messze eső Bükk- hegység lakói ugyanis reggelenként negyven-ötven három-négyhetes kis állatokat visznek a piacra, ahol csakhamar el is kelnek az anyjuktól elszakított, megriadt, kiabáló, ugrándozó gidák, és báránykák. Az egriek közül igen sokan szívesen vásárolják meg ezeket a gyenge állatokat, mert a régi helyi szokások szerint jó töltöttt húst és más ízes ételeket készítenek belőlük, de többen vannak olyanok is, akik megkegyelmeznek a kis ártatlanoknak és felnevelik ezeket. Az egri gidavásár hús vét előtti héten éri el majd tetőfokát, mert ugyancsak a régi szokások szerint ezen a környéken húsvétkor a gida, és a bárány a legfőbb nem zeti eledel. Öa is hibás, nemcsak a vezető! Cseng a telefon, a közlekedési őrs irodájában. Az ügyelet jelentkezik. — Erdőtelek község belterületén egy motorkerékpáros nekiszaladt az út baloldalán lévő kőkerítésnek és súlyos állapotban az egri baleseti kórházba szállították. A sérült neve: I g 1 a i József hevesi lakos, két gyermeke van, — közölte a rendőr. A baleseti járőr gyorsan kiment a helyszínre. Pontos, lelkiismeretes vizsgálat után megállapították, hogy a motoros 55 métert ment a menetirány szerinti baloldalon az árokban, majd a kerítésnek ütközött. A kihallgatott tanúk szerint 70—80 kilométeres sebességgel vezetett lakott területen. Vérvételnél kiderült, hogy az illető nagy- mennyiségű szeszesitalt fogyasztott. Nem a vezetőről akarok szólni, néhány szavam inkább Önhöz lenne, aki mögötte ült a motorkerékpáron X KÜLFÖLDI HlREK KÉPEKBEN Ki lesz a gazdája az egri sakkörnek? A sport minden területén való átszervezés erősen érezteti hatását sakknál is. A nagymúltú egri sakkozást komoly veszély fenyegeti: az egyesített egri sportkör elhatározta, hogy mint nem rentábilis szakosztályt, a sakkot nem veszi fel szakosztályai közé. Fölösleges lenne most itt arról vitatkozni, vajon egy sportkör helyesen teszi-e, ha kizárólag „ren tábilis“ szakosztályokat foglalkoztat s így esetleg elsorvaszt a rentábilisaknál sokkal eredményesebb kisebb sportágakat. Helytelen lenne utalni arra is, hogy Egerben az úgynevezett rentábilis ágak közül a legnépszerűbb a labdarúgás, minőségileg mily keveset produkál s ugyanakkor a sakkozók számos országos jellegű csapatbajnoki és egyéni versenyen állták meg a helyüket évek hosszú során át s a közelmúltban is. Helytelen lenne márcsak azért is, mert labdarúgó drukker nyilván százszor annyi van, mint sakk drukker s ezek egy hatodrangú labdarúgó csapatot is szívesebben vesznek mint egy NB I-es sakkcsapatot. De ha nincs is mód ilyen értelemben összehasonlítást tenni, s mégha a a viszonylag rossz egri labdarúgás százszorosán tömegsport is a jó egri sakkozással szemben, azért azért azt hisszük: lehetetlen, hogy ne akadjon szerv, vagy egyesület mely ne venné pártfogásába a tra- diciókkal rendelkező egri sakkozást. A sakk versenynaptára sokkal szegényebb, mint bármely más sportágé, felszerelése is egyszerűbb: készletekre, néhány verseny órára és egy alkalmas teremre van mindössze szükség. Ha egy sakkszakosztály évi 10—12 000 forinttal rendelkezik, ez már vidéki viszonylatban mesésen komoly összeg versenyek, csapatköltségek fedezésére. Képrejtvény és kisebb sérüléseket szenvedett, de még a baleset megtörténte után is igyekezett letagadni, hogy a vezetővel együtt szeszesitalt fogyasztott. ügy gondolta, ezzel segít valamit Iglai Józsefen, — pedig higyje el, nem ez volt a segítség, késő ez már a tragikus esemény megtörténte után. Igazán akkor segíthetett volna, amikor még józanok voltak és kocsmába indulva, figyelmezteti a vezetőt, hogy ne igyon, hiszen még hosszú út áll előttük. E- helyett azonban ön is vele ivott, sőt talán még fizetett is neki. A törvények értelmében ön nem esik büntetés alá, szerintem mégis felelős a súlyos balesetért, mint ember! Szeretném, ha megértene és igazat adna abban, hogy motorvezetés közben egy jótanács többet ér, mint hat deci bor. GÄCSI LÁSZLÓ SVÁJC Menetrendosztó készüléket szereltek fel a zürichi főállomáson. A pénz bedobása és a fogantyú meghúzása után egyéni menetrendet szolgáltat ki az automata. — A menetrendben pontosan megvannak jelölve az útirány adatai, vonatcsatlakozások, stb. Franciaország Párizsban, a nemzetközi fű- sőipar egyesülete kiállítást rendezett legújabb kreációiból, melynek során bemutatta a képen látható két készítményét is. Az egyik fekete gumianyag tüllel szegélyezve, csipke melltartó és egy fésülködő köpeny szerű átvető, szintén fekete tüllcsip- kébőL A másik modell szintén műselyem gu- gumiból készült fehér színben. A Olaszország (Bap óim a nmjipkabáíiíd az ember szívét fa- csargatja az aggodalom: meg lesz-e az előadás után a ruha? Talán leég a ruhatár, esetleg álruhás gengszterek kirabolják, kiszedik a pénztárcámat, ami igaz, hogy itt van a kis ka hatomban, de azért kiszedhetik. Előfordulhat az is, hogy szitává rágja a moly ruhámat, vagy kifakul, vagy összemegy, kinyúlik, kimegy a divatból, vagy tudomisén. Egy szó, mint száz: az én ruhám ne közösködjék! Közös kabátnak túrós a háta. Testreszabott kabátom mindenféle jött-ment kabáttal érintkezik, ott részeges, hamiskártyás, trágár, kispolgár kabáttal, vagy pláne zsebmetsző kabáttal. És ezek között nyomorogjak én a reumámmal és egyéb nyavalyámmal ?! Jó, jó, az enyém még ellóg valahogy, de azért ki felel, ha feleségem kabátja valami behízelgő, jómódú pasaséval kerül egy helyre? Nem vagyok féltékeny, de ki biztosít engem, hogy amíg gyönyörködöm abban, hogy a színészek és a zenekar halkan kíséri a karzat ,.Apacsdal'’ — című füttyszvitjét, hogy addig nem szar- vaznak fel a ruhatárban?! Azután a gombostű! össze-vissza szúr- kálja az ember kabátját, mint valami érzéketlen barmot és számot raknak rá! Számot, az én kabátomra! Mint a raboknak és hadifoglyoknak, deportáltaknak és postagalamboknak! Hát mi vagyok én? B 87-es néző? Szóval ez tűrhetetlen, falanszteri áUar- pot. Éppen ezért elhatároztam, hogy az egri helyi sajátosságokat . messzemenően figyelmbevéve új módszereket dolgozok ki a ruhák elhelyezését illetően A következő módozatok között lehet válogatni: 1. Mindenkinek két jegyet adunk. Egyiken ül, a másikra ruháját teszi. Hölgyeknél ez nem szükséges, nekik ugyanis vagy a BELSPED, vagy a Kovács KTSZ dolgozóiból rendszeresítenének partnert, aki könnyedén kitart 2-3 nagykabátot. 2. Minden székhez egy póznát erősítenének, amire madzagon fel lehetne húzni a lcabátot, mint a lobogót, hogy a kilátást ne zavarja. 3. A színészek játék közben, társadalmi munkában tartanák a nézők kabátjait. 4. Akik nagyon féltik ruháikat, azok a színpadon elhelyezett fogasokra tehetnék, így mindig szem előtt lenne. Ha a színészeket ez esetleg zavarná, tartsák meg a ruhatárban az előadást. 5. Jegyváltáskor a jeggyel együtt mindenki kapna egy hátizsákot, amibe ké- ryHme.cn belefér a nagykabát. Előadás alatt mindenki köteles a hátára venni. Ez o módszer azért is előnyös, mert odahaza le lehet csomagolni a hátizsákba a nagykabátot, így rengeteg időt takarítunk a:cg. Igen elmés és megtévesztő módszer a következő: Odahaza először a sálat és a nagykabátot, majd az ingei (vagy kombinát) s végül az öltönyt, (vagy kosztümöt) húzzuk magunkra. Senki sem fog gyanakodni, hogy nagy- kabátban vagyunk. Ha esetleg melegünk lenne, fordított sorrendben levetünk néhány holmit- (Öltönyt, vagy kosztümöt). 7. Külön személyzet gondoskodna arról, hogy az aggó- dóbb fajtájú nézőknek ötpercenként behozzák a kabátját: vizsgálja meg. milyen az állapota. Vizit alatt műsorszünet. 8. Egy nagy televíziós vásznat feszítenének ki a színpad előtt, s ezen helyszíni közvetítést láthatnánk a ruhatárról. 9. A filozófiai alap kellő bírálatával talán Egerben is lehetne alkalmazni a sokaknak ellenszenves ruhatár helyett egy eredeti módszert. Lényege a következő: A színházban kiszemelünk egy helyet, lehetőleg az előcsarnokban és fogasokkal látjuk el. Mindenki leválasztja magáról a nagykabátot és az előre odakészített asztalra, vagy pultra teszi. Egy idősebb hölgy (lehet fiatalabb is) egy olyan tűvel, aminek egyik végén gomb van, cédulácskát tűz a nagykabátra, amire a hosszadalmas név helyett egy számot írnának. Hasonló cédulát kapna a tulajdonos is. Előadás után csak a számokat kell felmutatni, s az illető megkapja saját kabátját. Ezt az intézményt esetleg el is nevezhetnénk valamilyen találó magyar szóval. Mondjuk, ruhatárnak. (ti... ti...) Pascalé Audret és Folco Lullt most készülő filmjük egyik jeleneieében ÉRDEKES HÍREK VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL ÜWWWWW^VWVV VYWWVYWW3 Háromszáztizennégy kilométeres sebesség motorkerékpárral John Allan amerikai motor- kerékpár versenyző saját konstrukciójú motorkerékpárján 311.43 kilométeres sebességet ért el. Motorkerékpárját 650 köbcentiméteres Triumph Thunderbord motor hajtotta, |a torpedóhoz hasonfó géptestet pedig műanyag borította. , A motor üzemanyaga szesz volt. A föld minden |jármnnél gyorsabban forog * A Föld a legpontosabb mot dem járműnél is sebesebben ] forog a nap körül. Ez a se- J besség másodpercenként 30 í kilométer Ha ilyen gyors já- \ ratú repülőgépet tudnánk gyártani, akkor ezzel tíz perc alatt tennénk meg az utat Hamburgtól Amerika keleti partjáig az egész Szovjetunión és a Csendes-Óceánon át. A Föld sebességével egy óra alatt háromszor körüflj árhatnánk az egyenlítőt. Szerencsére ezt a gyorsaságút nem érezzük. Tízezer mesterség közül lehet választani Hányféle mesterséget választhat az ember? Világviszonylatban teljes pontossággal nem adhatunk még választ erre a kérdésre, de statisztikai adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a földön gyakorolt mesterségek száma meghaladja a tízezret.
