Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-27 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MÉG EGY PARTI... ÉS VÉGE AZ MSZMP HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 25. SZÄM Ara 60 FILLÉR 1957. MÁRCIUS 27, SZERDA Követésre méltó eredmények Sokan nem gondolták, hogy az októberi nehéz na­pok, a többhetes bénító sztrájk után ilyen helyzet­ben köszönt országunkra a tavasz. Az infláció réme el­került bennünket, van ener­giánk — ha még nem is ele­gendő — néhány üzemünk elérte az október előtti ter­melési színvonalat. Az üzle­tekben van elegendő áru, né­hány cikkféleségtől eltekint­ve nem szűkölködünk sem­miben. A dolgozók jó részé­nek rendezték a fizetését, bőven van hát vásárló az üz­letekben. Ez mind így van, ez így igaz. Sajnos, azonban sokan nem veszik észre, hogy a de­rűs képnek sötét árnyai is vannak. A megye üzemeinek többsége még nem érte el az október előtti termelési szin­tet, viszont a béralap maga­san az október előtti fölé ugrott. S ez így van országo­san is. Miből élünk hát, mi űzte el az infláció sötét ár­nyait, s elűzte-e egyáltalán? A baráti országok segítségé­ből, a szocialista országok szolidaritásából — semmi esetre sem csak a magunk erejéből. És az sem vitás, hogy ez nem mehet így örök­ké, nem lehetünk más orszá­gok — még ha baráti orszá­gok is azok — kitartottjai. A magunk, az ország erejé­ből, a termeit javakból és annak helyes elosztásából lehet csak népünknek tar­tós, egyre növekvő jólétet biztosítani. Ezt értették meg a Gyön­gyösi MÁV Kitérőgyár dol­gozói, üzemi és műszaki ve­zetői. Januárban alig volt energiájuk, mégis volt mer- szük 428 ezer forint nyeresé­get tervezni. S a jó munka- szervezés, a hasznos gazdál­kodás eredményeként ed­dig több, mint 1,600.000 fo­rint nyereségrészesedést fi­zettek be az államnak. Ennyivel járultak hozzá a nemzeti jövedelemhez eddig. Februárban az egy főre eső termelékenység 10 száza­lékkal nőtt, az elmúlt év szeptemberéhez viszonyítva. Érdemes még néhány szám­adatot megmutatni az üzem életéből, gazdálkodásából. Az elmúlt év 9 hónapjában át­lagosan 14.254 forint volt az egy főre eső termelési érték. Ez év februárjában 14.288 forint. A béralap 1956 szep­temberében 559.600 forint volt. Ez év februárjában 545.100 forint. Ma olcsóbban termelnek, mint október előtt. Hogyan érték el ezeket a biztatóan szép eredménye­ket? Az üzem létszámát 129 fővel csökkentették. (Ebből 30 adminisztratív dolgozó). De a fizikai dolgozók csak­nem felét már újból vissza­vették és április végére lét­számuk eléri az október előt­tit. Okosan mentették tehát át az üzemet az áram, az anyaghiány időszakában. De nem itt van a gyökere az eredményeknek, hanem az emberek munkájában. Az üzemben megszűnt a norma — régi formájában. Nincsen- nek stopperok, időeílemzők és a teljesítmény mégis meg­van. Bár időbérrendszer van az üzemben, a munkásoknak ma ugyanúgy vezetik a tel­jesítményét, mint azelőtt, s nem ritka az olyan munkás, amelyik a régi normájának 160—180 százalékát teljesíti. Ismerik a műszakiak, a mű­vezetők, a dolgozók képes­ségét és ha valaki nem úgy dolgozik, mint dolgozott, nem annyit termel, amennyire ké­pes lennie, beszélnek vele, bebizonyítják, hogy tud job­ban is dolgozni. S hogy erre ma nagyobb szükség van, mint valaha is volt. És ha valaki az időbérben többet teljesít, mint a másik, maga­sabb órabért kap. Aki pedig nem adja azt amire képes, leveszik az órabérét. Nincs tehát egyenlősdi, de náncs kimaradó, későn jövő, lógos sem az üzemben. Szóval er­kölcsi normájukban egyenlő­re, amellyel a dolgozók ré- eszére, szívére apellálnak és a zsebére, a fizetésére is. Természetesen ez nem egy végleges állapot, de ezekben a napokban, hetekben job­ban bevált a régi bonyolúlt normánál, ahol még ezred- órák is voltak. Nem kismértékben járult hozzá az eredményekhez a pártszervezet, a munkásta­nács és az igazgató harmoni­kus együttműködése. Ebben az üzemben, ahol csaknem egyötöde a dolgozóknak párt­tag és a 13 művezető közül 11 tagja az MSZMP-nek, a pártszervezet törődik a ter­meléssel és a kommunisták nem egy hasznos javaslattal járultak hozzá — lelkiisme­retes munkájukon túl — az elért eredményekhez. Néha kisebb-nagyobb ellentét van a pártszervezet, a munkás­tanács, vagy éppen az igaz­gató között, de ez mindenkor eldől a vitában, vélemény- cserében, s akinek igaza van, aki győz a vitában, mindig az, aki hasznosat, jót akar az üzemnek. A Gyöngyösi MÁV Kitérő­gyár kollektívája — néhány kivétellel — azon dolgozik, fáradozik, hogy egyre több és gazdagabb eredményeket érjenek el. Ezt bizonyítja második negyedévi tervük is. Tavaly nem egészen 21 mil­liós tervük volt a második negyedévben, idén ugyaneb­ben az időszakban több, mint két millióval emelkedik ter­vük. S az üzemnek szent el­határozása, hogy meg is va­lósítja ezt a tervet. A MÁV Kitérőgyár dolgo­zói sokat vállalnak magukra abból a teherből, ami az or­szág vállát nyomja, s mi bí­zunk abban, hogy fáradozá­suk — amely a megye, az or­szág dolgozóiban elismerést vált ki — nem lesz hiábava­ló. Bízunk abban, hogy á me­gye mind több üzeme követi példájukat, s ennek nyomán véglegesen eltűnik az inflá­ció sötét árnya. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Jó munkát kívánunk. Magánpolgáritól — tanács­elnökségig. Bányászok. Egy „tiszta multit forradal­már”. Mozaikok a magyar kor­mány és pártküldöttség Szov­jetunióbeli látogatásáról. A kártyázásnak hódoló emberek nagy bánatára egyre kevesebb idő jut az „ördögbibli­ára”. A tavaszi munkák, na meg a rövidülő esték lassan „kiütik” a kártyát a falusi emberek kezéből. A domonkosi gazdák, Agócs Ignác és partnerei is félretehetik az agyonnyúzott „bibliát”, — hiába, első a munka Jó a munkafegyelem a Recski Ércbányában A Recski Ércbányában és az Ércelőkészítőmű poros munkahelyein már az elmúlt év szeptemberében bevezették a hatórás műszakot. Ennek el­lenére az elmúlt két hónap­ban — habár a munkaidő 25 százalékkal csökkent — a ter­melékenység viszont 10 szá­zalékkal növekedett. Az Érc­bánya vezetősége ennek okát abban látja, hogy a munkahe­lyeken most sokkal jobb a munkafegyelem, mint az el­múlt évben volt. A recski ércbányászok ennek eredmé­nyeként, már hetekkel ezelőtt elérték a régi termelési szin­tet. A termelékenység növeke­désével a bányászok keresete is emelkedik. 1956. szeptem­berében például egy fejtési vájár átlagkeresete 59.80 fo­rint volt műszakonként. Ez a szám jelenleg 87.99 forintra emelkedett, amelyhez még 30 százalék földalatti pótlék is jár. A termelékenység további növelését, az önköltség csök­kentését az anyagellátás ne­hézségei akadályozzák. Igen kevés hengerelt árüt, lemezt, és más hiányzó nélkülözhetet­len anyagot kapnak. Panasz­kodnak még arra is, hogy rossz a bányászellátás. Eddig még egyszer sem kaptak tex­tilárut, háztartási felszerelést, kerékpárt és motorkerékpárt. Vasúti karambol - haláleset nélkül Szerencsés kimenetelű vas­úti karambol történt csütör­tökről péntekre virradó éjjel Recs—Parádfürdő és Verpelét állomás közötti szakaszon. A Kálkápolna—Kisterenye kö­zött közlekedő tehervonat éj­jel egy óra húsz perckor ösz- szeütközött egy szabálytalan, jelzőnélküli úton közlekedő honvédségi harckocsival. A karambol következtében a mozdony kiugrott a vágány­ról, de szerencsére nem bo­rult fel, hanem a kerekei a földbe fúródtak és megállt. Az összeütközés következtében a mozdony eleje megsérült, a harckocsinak a hernyótalpa pedig leszakadt. A baleset emberéletben nem okozott kárt, csupán a közlekedésben keletkezett néhány órás zár var. A MÁV műszaki dolgozói azonban reggel 7 órára vissza­emelték a mozdonyt a vá­gányra és ezzel megszüntették a forgalmi akadályt. Egercsehi már a régi termelési szinten termel Az Egri Babakocsigyár már­cius 20-án befejezte első ne­gyedéves tervét. Az üzem egyébként április 1-től önálló export-vállalat lesz, amely csak ebben az évben 10 és fél millió forint értékű babako­csit küld elsősorban a nyuga­ti országok megrendelői szá­mára. Egercsehi bányaüzem dolgo­zói a munkahelyek alapos rendbehozása után teljes erő­vel fogtak hozzá a szén ter­meléséhez, hogy minél előbb és minél több szene legyen az országnak. Szorgalmuk nem is maradt eredménytelen. A Heves megyei szénbányák kö­zül elsőnek érték el az elmúlt év harmadik negyedévének termelési színvonalát. A bá­nyaüzem dolgozói az elmúlt tíz nap alatt már annyi sze­net küldtek a felszínre, mint a múlt év szeptemberének második harmadában. Lehet jelentkezni az új színjátszó csoportba A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Kultúrotthona közli az üzemek, vállalatok, intéz­mények dolgozóival, hogy áp­rilis 5-én színjátszó csoportot alakít. A kultúrotthon felhív­ja azokat a dolgozókat, akika szakszervezeti központ szín­játszó csoprtjában részt akar­nak venni, jelentkezzenek a kultúrotthon irodájában (Szé­chenyi utca 16. I. em. 11.) hét­köznap d. u. 5—7 óra között. Közli továbbá a kultúrotthon, hogy április 2-án kézimunka, kötés-horgolás és népi hímzés tanfolyamot indít. A tanfo­lyam hathetes, részvételi díj 40 forint. Jelentkezés ugyan­ott. Visszakerült a kulcs . . . Olyan kis dolog az esemény, amit most leírok, hogy sokan talán észre sem vennék. Mind­össze arról van szó, hogy már­cius 20-án éjjel, amint a Bél­apátfalvi Cemetgyár portáján beszélgetünk, észreveszem az öreg Kovács bácsit, amint egy tekercs ragasztópapírból lesza­kít egy darabot, tollat fog és nagy betűkkel ezt írja rá: MSZMP. Azután a falon függő kulcstartóhoz megy, a tábla egyik sarkára ragasztja a pa­Tűz az Egeden — Kirándulók figyelem! pírt és fölakaszt rá egy kul­csot. Nem nagy esemény. Ta­lán nem is kellene újságba írni, de én úgy éreztem, ezt mégis el kell mondani mások­nak is. Jólesett tudni, hogy a Cementgyárban, ahol nem is olyan régen még hallani sem akartak a pártszervezésről, il­letve megalakításáról, most már ott tartunk, hogy a párt­iroda kulcsa újra visszakerült a kulcstartó táblára. Pásztor Sándor. Bélapátfalva A Tűzoltóságtól nyert érte­sülés szerint vasárnap két he­lyen is nagyobb tűz volt. A Galyatetőn mintegy 15 hóid fenyves csemete gyűlt ki, a kár körülbelül 40 ezer forint. A tűz eredete valószínűleg a kirándulók hanyagsága, de le­het, hogy szándékosság tör­tént. A kivizsgálás tart. A gyöngyösi tűzoltóknak majd­nem háromórás megfeszített munkával sikerült a tüzet el­fojtani. A másik tűz az Egeden gyul­ladt ki vasárnap déltájban. Az egri tűzoltók értesülésük után nyomban a helyszínre siettek, és öt óra alatt földdel elfoj­tották a bozótos erdőben ke­letkezett tüzet. Alig hogy visszatértek, újból érkezett a jelentés. Valahol maradt egy kis parázs és a szél újra fel­támasztotta a tüzet. Este hat­tól kilencig ismét földeltek, kilenc órára kialudt a láng. Az Egeden a kár jelentéktelen, de az idő alkalmas volt arra, hogy a másik oldal értékes erdőségébe terelje a tüzet. Ezúton hívjuk fel a kirán­dulók figyelmét — hiszen va­lószínű gondatlanseágukból még nagyobb károk is lehet­tek volna —, hogy minden esetben tartsák be a tűzren­dészet! szabályokat. Tüzet csak a kijelölt helyeken rak­janak és erre az erdészet kü­lön ügyeljen, vigyázva a rá­bízott területre. Azokat a ter­mészetkedvelőket, akik a tűz­védelmi szabályokat nem tartják be és ez bizonyítást nyert, szabálysértés, tűz ese­tén bűnvádi eljárás címén fe­lelősségre vonják. Letartóztatták a tolvaj telepvezetőt A füzesabonyi gépállomás káli üzemegységében hosszú idő óta lopkodták a társadal­mi tulajdont képező felszere­léseket, gépeket. Egy bejelen­tés alapján a megyei gépállo­mási igazgatóság és a füzes­abonyi járási rendőrkapitány­ság vizsgálatot indított és meg­állapította, hogy többek között egy kiselejtezett traktor, üzemképes daráló, ponyvák, nagyobb mennyiségű alkatré­szek, kerítésdeszkák tűntek el a gépállomásról. A vizsgálat során arra is fény derült, — hogy a hiányzó tárgyak jóré­sze Barta Zoltán telepvezető kezén tűntek eL Barta ugya­nis többszobás családi házat épített magának és a költsé­gek egyrészét az ellopott al­katrészek és egyéb tárgyak értékesítéséből biztosította. Barta Zoltánt a rendőrség őrizetbe vette, Antal Józsefet, a gépállomás igazgatóját pe­dig az ellenőrzés elmulasztá­sáért azonnali hatállyal fel­függesztették állásából. A vizsgálat tovább folyik. A békacomb nemcsak egri csemege Franciaország, Svájc is vásárolja Különö­Reggelenként nagy kanná­kat cipelnek igen sokan, fő­ként asszonyok az egri piacra. Ezeknek az edényeknek tartal­ma azonban nem tej, nem is más közismert élelmiszer, ha­nem a város lakóinak hagyo­mányos régi eledele, a béka­comb. Ebből a más vidékeken furcsa és szokatlan ételből — melyet az egriek kirántva ké­szítenek el — naponta három­négyezer fogy el a piacon. Párját 30—40 fiiléiért adják. Ezeket az étkezésre is al­kalmas békafajtákat, elsősor­ban a Tisza mentén is mes­terségesen tenyésztik a Heves megyeiek. Sokat száMítanak Urániám Grönland jege alatt Dán mérnökök és tudósok megállapították, hogy Grön- landban a hó és jég óriási urániumot takar. A grönlandi földalatti sziklák igen sok ér­cet tartalmaznak. Amerikai mérnökök most elhatározták: hogy atombombákkal felrob­bantják az urániumkincset ta­karó 900 méter vastag jégré­teget. belőlük exportra is. sen nagyon keresett csemege a békacomb Franciaországban és Svájcban. Ami a multheti képes riportból kimaradt B Az igaz. hogy kiskocsmábaa jó a hangulat. Jó ital, jó ze­ne van, de mit érne mindez, ha nem volna a kiskocsmá­nak jó. ízletes 's változatos a konyhája. A jó í: < konyhához pe- dig jó szakács­nő is kell. Nos, ....... ...... Krajcsovics Sá ndomé főzt­TIIIMI1... „ve a vendégek. Tí z és félmillió forint — egy év alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom