Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)
1957-03-23 / 24. szám
4 Cs ÜTŐN 1957. március 23., szombat A Hazafias Népfront Városi Elnöksége által létrehozott Kulturális Bizottság programtervezete a Városi Tanács VB-nek és a Hazafias Népfront Városi Elnökségének i. Eger történetének utolsó évtizedéből világossá vált városunk fejlődésének iránya. Egy-két fontosabb ipari létesítmény megszervezése ellenére Eger — ha nem is kapott jelentőségéhez méltó figyelmet az országos fórumoktól — az iskolák, a műemlékek és a sport városa. Városunk fejlesztési irányának kialakításánál el akarjuk Javasoljuk, hogy Eger város Tanácsa még 1957-ben tisztázza az egri vár tulajdonjogé, nak kérdését és biztosítsa a város tulajdonjogába való iktatását. Szükséges, hogy a várral együtt a Dobó utcai, mintegy 15—20 lakótelephez csatilakozó kazamata részek kisajátítása, vagy megvásárlása útján a város tulajdonába kerüljenek, hogy egy későbbi időpontban megkezdődő építkezések, ásatások és feltárások révén a nagyközönség számára ezek is megnyithatók legyenek. A vár fejlesztése érdekében kívánatos, hogy a Városi Tanács folytasson tárgyalásokat a Honvédelmi Minisztériummal, melyeknek eredményeképpen olyan döntés szülessék, hogy a vár területén lévő honvédségi épületek két éven belül a város tulajdonába kerülve polgári, elsősorban múzeumi célokra használtassak fel. A várban lévő épületek birtoklása után mintegy öt éven belül a Városi Tanács biztosítsa, hogy a múzeum a vár épületében nyerjen elhelyezést egyrészt, hogy a város történetét illusztráló kiállításai bővüljenek, másrészt, újabb kiállítások nyíljanak, mint pl.: Eger város képtára anyagából egy képkiállítás, meglévő és egyéb úton összegyűjtendő anyagokból egy török kiállítás, egy Heves megye — ezen belül főleg Eger — néprajzát, népviseletét bemutató kiállítás és természettudományos kiállítás. Az országos hírű vár ma rendkívül elhanyagolt külsőt mutat. A természeti erők és a felelőtlen emberek szinte egymással versenyezve évről- évre súlyos károkat okoznak állagában. A gondozatlanság a dudva és a gyom kiábrándítóan hat az érdeklődők, a város lakosságának tízezreire. Javasoljuk, hogy a Városi Tanács a vár felszínét négy eszkerülni a múlt hibáit. Dicső történelmi hagyományok tisz- teletbentartásával, ápdlásával, a felbecsülhetetlen értékű természeti adottságok felhaszná- lásval célunk a város jellegének megőrzése, továbbfejlesztése. Ehhez kíván hozzájárulni a Kultúrális Bizottság a maga szerény elképzelésével, gondolataival. Ennek érdekében a következőket javasoljuk: tendő alatt lássa el megfelelő védőberendezéssel, korlátokkal, világítással, kezdje meg annak parkosítását és gondoskodjék a vár állagának állandó megóvásáról. Kívánatos, hogy ezen idő alatt, s ezzel együtt az író emlékéhez méltó módon megoldódjék a Gárdonyi síremlék ügye. A Dobó bástyán lévő sétányt még ez évben meg kell nyitni a város dolgozói részére. A Városi Tanács a Tudományos Akadémia, a Művelődés- ügyi Minisztérium és az Építésügyi Minisztérium Műemléki Központjával együttműködve az elkövetkezendő öt esztendő alatt készítse elő a vár kazamatarendszerének és felszínének további feltárását, hogy tíz éven belül újabb területekkel és leletekkel gazdagodjék a vár múzeumi anyaga. A feltárási munkánál a Népfront helyi szervei kezdeményezzék a széleskörű társadalmi munka kibontakozását, melynek vágya különösen az ifjúság között széleskörben él. A nagymultú vár, a műemlékek mellett a kik- és belföldi kirándulók érdeklődésének Eger felé fordulásában nem kevésbé fontos szerepe van az egri bor- és szőlő-kultúrának. Ezért javasoljuk, hegy öt év alatt egy megfelelő méretű, kifejezetten helyi jelleg- zetességű, a vár közelében lévő paraszti borpince megvételével a városi tanács létesítsen egy pincemúzeumot, borászati kiállítást és ezzel is gazdagítsa a múzeum anyagát, a város idegenforgalmi nevezetességeit a közösség ezirá- nyú jogos igényeinek kielégítése érdekében. Az egri várat felkereső több tízezres érdeklődőben kellemetlen emléket idéz, rossz indulaté találgatásokra, beszélgetésekre, helytelen következtetésekre adhat okot, megbontja a vár harmonikus egységét a Kálvária dombon lévő légoltalmi figyelő. Kívánatos, hogy a városi tanács gondoskodjék arról, hogy a légoltalmi figyelő két éven belül az e célra legalább annyira alkalmas vár mögötti sáncon nyerjen elhelyezést. Szellemi élet, tudomány és művészet: A nemzeti értékek egy nagy darabjának őrzője, ápolója Eger. Mégis mindez deig nem jelent meg olyan mű, mely a város történetét hitelesen ismertetné. Javasoljuk, hogy a városi tanács anyagilag és erkölcsileg támogassa Heves megye és Eger város történetével foglalkozó, a Magyar Történelmi Társulat Északmagyarországi Csoportjának irányítása alatt álló Monografikus Munkaközösség munkáját. Adjon publikációs segítséget munkájukhoz és támogassa a megye és város történetének perspektivikus elkészítését azáltal, hogy megjelenteti az ennek érdekében készülő „Heves megyei’, illetve „Egri füzetek” nevű előtanulmányokat. Szükséges, hegy a városi tanács megvásárolja Dr. Ivá- nyi Béla, nyugalmazott egyetemi tanár magántulajdonában lévő, a város történeti monográfiájának elkészítéséhez feltétlenül szükséges, pótolhatatlan, többnyire külföldi levéltárokból származó oklevélgyűjteményét. Hasonló támogatást igényel Eger város művészettörténeti topográfiájának munkája is, mely a Magyar Tudományos Akadémia irányításával készül. Eger és környéke kiválóan alkalmas arra, hogy a tudományok és művészetek otthonává váljék. Javasoljuk, hogy a városi tanács öt éven belül •egy — arra alkalmas környezetben és épületben — alkotóházat létesítsen, s így a városunkban tartózkodó országos és Európa hírű művészek, tudósok puszta jelenlétükkel is növelnék a város lakosságának érdeklődését, megbecsülését és szeretetét a művészetek és tudományok iránt, másrészt a vendégek személyes részvételükkel a város társadalmi életében, .főtanácsaikkal további fejlődésre serkentenék a tudomány és művészet helyi művelőit. Ugyanakkor a város élete és nevezetességei által ihletett művek tovább öregbítenék Eger jó hírnevét (Folytatása következik.) ß vár megőrzése érdekében kívánatos tennivalók: Színház műsora FILM; Azokban a napokban Március 23, szombat: Egerben, este 7 órakor: A mosoly országa (Mádách- bérlet.) Március 24, vasárnap: Egerben, este 7 órakor: A mosoly országa (Bérletszünet.) Március 25, hétfő: Nincs előadás. Március 26, kedd: Egerben, este 7 órakor: A mosoly országa. Egri Vörös Csillag Március 23—27: Két vallomás. Egri Bródy Mozi: Március 23—26: Azokban a napokban. Gyöngyösi Szabadság: Március 23—27: Dr. Danwitz házassága. Gyöngyösi Petőfi: Március 23—25: Cár és Ács. Március 26: Törvényen kívüli lovag. Hatvani Kossuth: Március 23—27: Don Juan. Szerkesztői üzenetek A Lőrinczi Gézdné, Gyöngyös. Levelével kapcsolatban érdeklődtünk a megyei tanács egyeztető bizottságánál, ahol azt válaszolták, hogy tekintettel az elnök hosszabb betegségére, több tárgyalás elmaradt és férje ügyével még nem foglalkozott a megyei területi egyeztető bizottság. Körülbelül a jövő héten kerül erre a sor és a tárgyalásra majd kapnak idézést. , Nyugat-német film., mely egy autó történeteit mondja el. Az autó 1933-ban kezdi pályafutását Németországban. Megismerhetjük egykori gazdáit, igaz embereket: a két kedvesét is kijátszó Szilviát, egy professzor családi életét, a zsidó származásuk miatt üldözött Bienert családot, az egymással viszály- kodó két testvért, az orosz frontot, amerre az autó járt. A film rendkívül megkapó, nagy sikerre tarthat számot. Játsza az Egri Bródy filmszínház március 22—27-e között. Poharassgaió, üvegezhető Minden rendelet által vont korláton valahol van egy kis rés, ahol ki lehet bújni, méghozzá néha igen kör- memfontan. Ha a szóban forgó rendelet rossz, akkor az emberek jól eső kárörömmel szemlélik, hogy az ügyes végrehajtó szerv, hogyan találta meg ezt a kis kaput. Egerben egyre-másra nyílnak a borkóstolók. Egyikben az engedély szerint csak po- harazgatás folyik, míg a másikból csak üvegekben lehet a hegy-levét elvinni és a po- harazgatás tilos. A borkóstolónak sok híve van, sok ember keresi fel ezeket a helyeket, hogy felhajtson két deci finom bort. A város közepén a Kossuth téren is van egy ilyen borkimérés. amely a második kategóriába tartozik, tehát poharazgatás nincs. Ez per. sze nem tetszik az üzlet vezetőinek, de a, fogyasztóknak sem. Így hát hamarosan megtalálták a , kis kaput.” Kiszuperált, két decis lapos pálinkás üvegekben mérik a bort, miután csak a poharazgatás a tilos, az üvegezgetés nem. Vígan isznak most már az üzletben — ami szerintem nem helytelen — de hogy a formális, üres rendeletén csorba ne essék, ilyen kényelmetlen szűkszájú üvegekből. A másik helyen viszont csak a poharazgatás a megengedett. Itt, akik el akarják a bort vinni, a poharakból üvegekbe öntögetik és ez ellen senkinek sem lehet kifogása. Könyörgöm kartársak! Hát van ennek a kényelmetlen, formális, bürokratikus gyakorlatnak valami értelme. Javítsák ki a rendeletet, vagy tartsák be. De ne kelljen vörös borral lecsurgatnom új kabátomat, ezekből a kis üvegekből, mert ha ez így megy tovább, rájönnek arra. hogy például az a köz- használatú intelem, hogy „az utcán köpködni tilos“, a fen. ti példa szerint remekül kijátszható úgy. hogy ha valakinek köpni szottyan kedve, bemehet egy kapu alá és onnan köp ki a járdára és ezzel a rendelet be lett tartva. \ Bükk vadregényes er- dőrengetegének nagyki- terjedósü völgyében szelíden meghúzódó Eger egyik gyöngyszeme a mi szép, gaz- dag országunknál,. Azok, akik először látják, önfeledten ismerkednek festői környezetével, a termékeny szőlőhegyekkel, a gazdag történelmi hagyatékokkal, a karcsú égbe- szökő minarettel, a tizenötödik századbeli várral, a csodálatos gyógyfürdő langyos vizével és nem utolsó sorban a tüzes, mámorító borokkal. Az ősrégi város nevezetességeiről, látványosságairól már sok tudományos és szépirodalmi könyv íródott a századok folyamán. Kevés azonban az (olyan könyv, amely a város joggal nevezett egyik legnagyobb értékével, a bőven fakadó, gyógyhatású egri vizekkel foglalkozik. Sokan még a született törzsgyökeres egriek sem tudják, akik naponta füröd- nek és élvezik a víz kellemes melegét, milyen hatást tesz ez a természet által fűtött 32 Celsius fokú meleg víz az emberi szervezetre, hogyan segíti elő a különböző emberi betegségek gyógyulását. Hogy mindezekre a kérdésekre választ kapjunk, fellapoztam egy 1923-as kiadású tudományos folyóiratot is, amely részleteiben foglalkozik az egri langyos vizű források eredetével és gyógyhatásával. A folyóirat megállapítása szerint az egri langyosvizü forrásokat a legrégibb időktől fogva ismeri és használja az emberiség. Több történetíró feljegyezte, hogy az árpádházi királyok alatt már használták ezeket a hévvizeket. A törökök is hatalmukba kerítették a már értékesnek vélt fürdőt és az egyik pasa szép fürdőházat is építtetett. Cselebi török világutazó, aki 1665-ben járt Egerben, azt írja, három fürdője volt azidőben a városnak: egy a férfiaknak, egy a nőknek, egy pedig az állatoknak. A törökök kivonulása után azonban a fürdők látogatottsága erősen megcsappant, úgy, hogy a fürdőépületek gondozás hiányában már omladozni kezdtek. Később, hosz- szú huza-vona után végül is a papság, Eszterházy püspök, majd Pirker érsek bővítette ki és csinosíttatta a fürdőt. Ezidőtájt kezdték tudományos szempontból is vizsgálat alá venni a hévforrásokat. A 19- ik század elején már országosan ismerik az egri fürdők jelentékeny szerepét és megállapítják. hogv azért népszerű, mert vize bőséges, magas hőfokú és fekvése is igen előnyös. Az utóbbi állítást igazolja, hogy a fürdők egy olyan jelentékenyebb vidéki városban találhatók, amelynek neves orvosai, komoly könyvtára színháza, parkja, szórakozó és kiránduló helyei vannak. Legjelentősebbnek tartja végül, de nem utolsó sorban, az egri hévvizeket rádiumema- náció tartalmuk miatt. A forrásokból feltörő gá"bk aránylag tetemes mennyiségű rá- diumemanációt tartalmaznak, amely kedvező hatással van egyes betegségek gyógyulásának az elősegítésére. Az 1927 «tjuin Nz évezredes fürdőváros 9 30-as években több gyakorlott orvos is kifejezte véleményét a víz gyógyító erejéről. A város egyik neves sebészfőorvosa például a következőket válaszolta a gyógyfürdő vezetőségének felkérésére: „A tizenhétéves kórházi és magángyakorlatom alatt a thermál fürdők kifejezett gyógyító hatásáról számos esetben volt alkalmam fmeggyő- zödni. A fürdők alkalmazása által legszebb eredményeket a húgysavas diatherisnél, neu• ralgiáknál, idült kötőszövetloboknál, izomreömatismus- valamint aqtraumás és rheu- más izületi bántalmaknál értem el. Nem hagyhatom azonban említés nélkül azt az üdvös hatást sem, melyet vérszegény egyéneknél és gyengén fejlett gyermekeknél a fürdő szabad medencéinek a használata után tapasztaltam.” Egy másik neves főorvos a következőkben foglalta össze véleményét: „Az egri forrásokból felfakadó radioaktiv langyos hévvizek enyhébb köszvényes megbetegedések, idült izületi- és izomcsúzos betegségek, nemkülönben gyulladásos, vagy sérülések utáni izületi merevségek és in, vagy izom contracturák gyógykezelésé- ■nél igen jó hatásuaknaik mutatkoztak, az esetek nagy részében gyógyuláshoz vezettek. A nőorvosok egyik kitűnősége arról számolt be. hogy a fürdők meleg forrásvize igen hatásosnak bizonyult olyan női betegségek utókezelésére, amelyek gyulladásos eredetűek. A langyos és szabad vízmedencék vize pedig nagyon hatásos a vérszegénység, ideggyengeség és ezekkel járó betegségek megelőzésére, leküzdésére. A tudományos vizsgálatok és a gyakorlati tapasztalatok tehát azt igazolták, hogy a város melegvizü fürdői a puszta emberi élvezeten, a tisztálkodáson kívül a különböző betegségek gyógyítására is igen alkalmasak. Ezért született meg annak idején az az elgondolás, hogy Egert fürdővárossá fejlesztik. A terv azonban a város akkori vezetőinek szűkmarkúsága miatt csak terv maradt. Végül is a felszabadulás utáni években kezdődött meg érdemben a gyógyfürdő nagyobb arányú fejlesztése, csinbsátása. A gyönyörűen kicsinosított, nagyszerű környezetben fekvő strandfürdőt például a múlt- évben mintegy ötvenezer ember kereste feL. Szinte alig volt olyan hazai, vagy külföldi vendég, aki látogatása alkalmával ne mártotta Volna meg magát a hűsítő vízben. A két évvel ezelőtt bővített strand azonban így is szűknek bizonyúlt. A városi tanács, valamint a vízmű- és gyógyfürdő vállalat vezetősége ezért úgy határozott, hogy elsősorban a strandfürdőt bővítik a közeljövőben. Az első lépések már megtörténtek. A tavalyi kutatófúrások eredményeként a népkert öreg fáinak tövében bőven fakadó forrásra találtait. A forrás hőfoka 32 Celsius fok. Tudományos vizsgálattal a víz összetételét is megállapították, mely szerint nagyobb mennyiségű rádium és szénsav tartalma van, amely elsősorban az idegbetegeknek és a szívbántalmakra panaszkodottnak lesz majd igen hatásos gyógyszer. Az új forrás 182 méteres mélységéből naponta kétezer köbméter víz tör elő, amelyből a két évvel ezelőtt épült hátsó medencét töltik majd meg. A kutató fúrásokat még ezévben tovább folytatják, mivel a szakemberek véleménye szerint 300— 400 méter mélységben 40-42 fokos vizet is találhatnak. A fürdőfejlesztés továbbá terveiben szerepel többek között a kabinsorok kibővítése. Még ebben az évben negyven új kabint létesítenek a strandfürdő területén. Elgondolások vannak arra is, hogy a fürdő mögött fekvő területen mintegy két katasztrális holdon csónakázó tavat létesítenek. Ez annál is inkább célszerű, mivel víz bőségesen áll rendelkezésre, ugyanakkor regényesebbé teszik a fürdőző Látogató vendégek nyaralását, szórakozását. Távolabbi terv még a fedettuszoda építése, mellyel a város régi múltra visszatekintő úszósphrtját akarják fellendíteni. Az eddigiek alapján tehát már itt az ideje annak, hogy Eger valóban fürdőváros legyen. Ehhez azonban még igen sok probléma megoldása szükséges, amely elsősorban a városi tanácson múlik. Úgy gondoljuk, ha lehetővé tennék, számos nagyüzem, szakszervezet, vagy más intézmény szívesen vállalkozna arra. hogy Egerben üdülőt, vagy szanatóriumot létesítsen, mert a vámosnak erre minden adottsága megvan. Csak néhány helyet említünk, A Makiári út elején lévő. volt rókus temető például már évek óta használaton kívül van. A szakemberek véleménye szerint a jófekvésű terület alkalmas lenne üdülő építésére. Hasonló kedvező feltételek kínálkoznak a Park szálló mögötti mintegy ötholdas területen is, amely egyúttal kellemes környezetet is biztosítana az üdülő vendégeknek. Ez a javaslat persze csak egy része a Lehetőségeknek. A város vezetői, szakemberei törjék a fejüket, használjanak fel minden lehetőséget, hogy a régi terveket, évtizedes vágyakat végre valóra válthassák, s Egert, mint az ország egyik legszebb üdülő városát emlegessék szerte a világon. ENDRÉSZ SÁNDOR.
