Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-07 / 19. szám

1937. március 7. csütörtök ÜJ ÜTŐN 7 BELTERJES GAZDÁLKODÁS = Nagyobb jövedelem Jobb ellátás Több export cikk RÉGI SZAKEMBEREINK tudnának a legtöbbet beszélni arról, milyen régen vitatott kérdés nálunk a belterjes gaz­dálkodásra való áttérés. A „kert-Magyarorezág“ program­ja nem új nálunk, de megva­lósításának mindig elhárítha­tatlannak mutatkozó akadályai voltak. Ha sikerült is egy-egy gazdaságban, esetleg nagyobb körzetben áttérni a belterje- sebb gazdálkodásra, ez nem vált általánossá, a terv sokáig csak terv maradt. A felszabadulás után ismét nagyobb mértékben fordult a figyelem a belterjesebb gazdál­kodás felé, azonban hogy még­sem hódított tért, ez nem kis részben annak köszönhető, hogy sokszor a kialakult táj­jelleg figyelmen kívül hagyásá­val szervezték egy-egy növény­fajta termelését, nem egyszer ötletszerűen, erőszakoltan. Nem vették figyelembe eléggé azt sem, hogy a belterjesebb gaz­dálkodás munkaigényesebb ah­hoz jóval több munkaerő kell a mezőgazdaságban, — vagy ennek híjján több gép. Igaz, hogy gépállomási rendszerünk igyekezett ezt a problémát megoldani, de nem mindig si­kerrel. S ez volt az oka annak, hogy termelőszövetkezeteink többségében is idegenkedtek a több munkáskezet igénylő ipa­ri növények termelésétől, no­ha az jóval magasabb jövedel­met biztosított, mint a külter­jes gabonatermelés. A munka­erő nagy részét a termelőszö­vetkezetekből épp úgy, mint az egyéni gazdaságokból elvették a gyárak, s az ottmaradotak- kal, akiknél sok esetben a ter­melési kedv is hiányzott, nem sok sikert ígért a mezőgazda- sági termelés átszervezése. NAPJAINBAN ISMÉT fel­vetődik a belterjesség, mint mezőgazdaságunk jövedelme­zőbbé tételének, a lakosság jobb ellátásának alapfeltétele. Csak ez biztosíthatja a na­gyobb jövedelmet a paraszt- gazdaságoknak, ugyanakkor jobb ellátást a dolgozóknak, fokozottad export lehetőséget az országnak. Hiszen rengeteg lehetőségünk van mezőgazda- sági termékek exportálására, ami azt jelenti/ hogy kisebb területről nagyobb bevételt le­het biztosítani. Hogy csak egyet említsünk, igen nagy a kereslet lucemamag iránt, azokban a Nyugat-Európai or­szágokban, ahol a csapadéko­sabb időjárás miatt kevés a lehetőség magfogásra. Mezőgazdaságunk belterjessé tételének egyik fontos feltéte­le, hogy felmérjük a hagyo­mányos termelési szokásokat, s elsősorban ezekből kiindulva ott bővítsük a belterjes terme­lést, ahol annak már hagyo­mányai vannak. Évtizedek, sőt helyenként évszázados ha- mányai vannak. Évt zedes, termelvények termelésének. Az egri, gyöngyösi szőlő, a hatvani konyha- és virágkerteszet, a •csányi, hevesi dinnye, a bol- doei paprika, a viszneki lucer­na ország-, sőt egyik-másik vi­lágszerte is híres. Az ott élő embereknek megvan a termelé­si tapasztalatuk, s emellett, ami nem kevésbé fontos, meg­felel a növényeknek a talaj •minősége is. Elsősorban tehát ezeken a területeken kell újjá­éleszteni a belterjes termelést, megadva minden lehetőséget arra, hogy ne csak a régi szín­vonalat érjék el, hanem to­vább is fejlesszék. Természe­tesen a tájjelleghez való ra­gaszkodás néni azt jelenti, hogy más területen ne próbál­juk meghonosítani ezeket a növényeket, de azt igen, hogy ne fordulhasson elő olyan dur­va túlzás, hogy alföldi sajátos­ságoknak megfelelő növénye­ket az északi megyékben pró­bálnak elterjeszteni, vagy for­dítva. A BELTERJESSÉGRE VA­LÓ ÁTTÉRÉS jóval több mun­kaerőt igényel. Az iparból az elmúlt hetekben igen sok em­ber került vissza falura a, csökkentett államapparátusból és az üzemektől, mert a hosz- szú bénító sztrájk után még mindig elég sok üzemünk küszködik energia és nyers- • anyaghiánnyal. Ezt a felszaba­dult munkaerőt gyümölcsözően lehetne foglalkoztatni a bel terjes mezőgazdaságban, ket­tős hasznot is elérve. Egyrészt jövedelmezőbbé válik mezőgaz­daságunk, másrészt b ztos munkaaílkalmat teremtünk az iparban átmenetileg munka- nélkülivé válóknak Amikor a belterjes gazdálko­dásról beszélünk, viszonylag kevés szó esik az állattenyész­tésről, noha szorosan hozzátar­tozik ehhez, elválaszthatatlan a fokozott tsílajvédelemtőL A mezőgazdaság termelékenysé­gének emelése ugyanis istálló­trágyázás nélkül elképzelhetet­len akár külterjes, akár bel­terjes gazdálkodásról van szó. Az állattenyésztés azonban csak a növénytermesztés bel­terjességével válik belterjessé jövedelmezőbbé, mert ezzel le­het biztosítani a változatosabb s ugyanakkor olcsóbb takar­mányt. Vegyük például a visz­nek leket. A községben régen igen virágzó lucernatermelés vdlt. Ebből exportra is termel­tek, de ugyanakkor fejlett ál­lattenyésztésük is volt. Amikor a lucerna termelést kezdték el­hanyagolni, csökkent az állat­tartás, vele a trágyahozam — végső soron csökkent a fö'dek termőereje is. A lucernaterme­lés feliújítása a faluban, az ál­lattenyésztői munka fellendü­lésére vezet, tehát újra he­lyesre fordul az eddig káros hatású körforgás. Szorosan hozzátartozik az állattenyész­tés fejlesztéséhez a legelők és rétek gondozása. Beszélni, ugyan sokat beszéltünk erről eddig is, azonban komolyabb fordulatot sohasem tudtunk elérni. Pedig a legelők és ré­tek hozamának növelése jelen­tős mennyiségű szántóföldet szabadítana fel más növények termelésére. SOKAT VITATOTT KÉR­DÉS az is, hogy a belterjes, munkaigényesebb növények termelése a gabona rovására megy, elkerülhetetlenül csök­kenti a búza vetésterületet. — Mi lesz akkor a gabona prob­léma megoldásával. Az igaz, hogy a belterjes növények fo­kozott elterjesztésével csökken a gabona vetésterület, azonban ez koránt sem olyan veszélyes, — sőt! Ha figyelembe vesszük a gabona világpiaci ára;t és nálunk egy mázsa búza terme­lési költségeit, kiderül, hogy viszonylag kevesebbe kerül az import búza, mintha itt ter­melnénk. Ugyanakkor a búza helyén exportra is alkalmas terményért jóval nagyobb összeget kapunk. Bármilyen furcsán is hangzik tehát, érde­mes exportra alkalmas bel­terjes növényeket — paradi­csomot, paprikát, lucerna és más magfélét, stb. termelni a búza helyén. BESZÉLNI KELL még a sokszor elég jelentős beruhá­zást igénylő belterjesebb gaz­dálkodásra való áttérés egyik fontos alapfeltételéről, a ter­melési kedvről is. Mert mun­kaigényesebb, több gondot, tö­rődést igénylő növények ter­meléséhez valóban nagyobb kedv kell. A jeliek szerint eb­ben sincs hiány, hiszen az el­múlt hónapokban hozott jelen­tős kedvezményt adó rendele­tek, a begyűjtés megszünteté­séről, a jövedelmi adó válto­zatlan összegének biztosításá­ig mind-mind növelték a pa­rasztok termelési kedvét, ér­deklődését a föld, a nagyobb j jövedelmet hozó termelési módszerek iránt. Mezőgazdasá­gi szakembereinknek tehát erre a kedvre építve kell ezekben a hetekben, hónapokban, — hi­szen nem rövid lejáratú fel­adatról van szó, — tanácsokat, szakmai segítséget adni a bel­terjes gazdálkodás megszerve­zésére, mely a parasztok szá­mára nagyobb jövedelmet, a lakosság számára jobb ellátást, az ország számára nagyobb exportlehetőséget jelent. DEÁK RÓZSI EGY-KET SZ A szoba olyan, mint a többi rendelő: fehér a fala, az aszta­lok, a székek s elég hideg. De a várakozók különböznek a „másfajta” betegektől. Szótla­nul, szinte mozdulatlanul ül­nek a széken, alig beszélnek valamit, azt is nagyon halkan, nehogy valaki meghallja. Az ember úgy érzi, itt mindenki szeretné elrejteni az arcát, el­bújni egy spanyolfal mögé, hogy ne lássa őket senki. Alig mer valaki a másikra nézni; fejlehajtva, magukba zárkózva várnak itt az emberek. Az egész szoba csupa szégyen. Szokatlan megrökönyödéssel figyelnek fel olykor, ha van valaki, aki hangosan és vidá­man beszél, mint az a fiatal lány, aki barátnőjének magya­rázott az ablak mellett: „Na­gyon korpás a hajam, kérek bilmhírek Kairóban szovjet filmfesztivált rendeztek. Az első napon „El a kezekkel Egyiptomtól“ című szovjet dokument filmet miUaltali be. — Marcel Camus Indókínában forgat filmet kijátszott halál1' címen. A film főszerepét egy cso­dálatos tehetségű 21 ées művész­nő, Anne Mechard játsza, akinek édesanyja vietnámi, édesapja brt- toni volt. — Érdekes módon akarták nö­velni Amerikában a filmszínhá­zak forgalmát. Egyes heiyenen be­vezették, hogy a jegyért ne kell­jen azonnal fizetni, hanem épp úgy a hónap végén nyújtják be a számlát, mint a gázról, vagy o telefonról. Az újítás azonban nem járt kellő sikerrel, mert csu­pán fél százalékkal nőtt a forga­lom. — Norvégiában film készül Ib­sen Kísértétek című drámájából. A rendező a szerző unokája Ta- nored Ibsen. — A DEFA is késszül a széless- vásznú filmek gyártására, egyen­lőre 13 ilyen film készítését vet­ték tervbe. — Chaplin 10 éves Michael ne­vű gyermeke is fellép apja új filmjében, melynek címe: Egy király New-Yorkban. A gyermek a király fiát játssza, apja szerint nem is rosszul. — Csehszlovákia előreláthatóan a Svejk filmmel képviselteti ma­gát a canrwsi filmfesztiválon. — Nagyon dicsérő kritika jelent meg a Párizsban most futó Bal­kezes újonc című filmről. — A japán filmipar 25 évéé 500 férőhelyes mozit bérelt Pá rizsban. Olyan filmeket mutatnak itt be, amelyeket Japán az euró­pai piacra szánt. ' valami kenőcsöt”. Ül itt olyan is, kinek csupán bőrbetegsége van, az ilyen szeretné minden­kinek elmondani: „én nem azért vagyok itt, látja, patta­násos a kezem”. Mert vannak itt mások is. Az ajtón egy kis fehér tábla hirdeti: „Bőr- és Nemibe teggondozó”. Előítélet, tagadás, szégyen, hazugság, tapasztalatlanság — igen, ez az oka, hogy még min­dig vannak, ha nem is túlságo­san sokan — nemibetegek. Persze az igazság kedvéért meg kell mondanunk azt, hogy lé­nyegesen kevesebb gondot okoz ma, mint okozott a háború előtt, vagy közvetlen utána. Ez köszönhető az antibiotiku­mok különösen a penicilin gyógyhatásának és nem utolsó­sorban annak, hogy korszerű gondozásban részesítik a bete­geket, s igyekszenek a fertőző forrásokat felkutatni. Az utób­bi okoz aztán komolyabb gon­dot. A gyerek tagad, mert gyerek; a fiatal lány, mert na­gyon szégyenli; a hűtlenkedő, mert nem akarja, hogy isme­rősei, legfőképpen házastársa' tudomására jusson. így adódik aztán a mindent takaró vá- j lasz: „vonaton ismerkedtem! meg vele, nem tud««», hogy j hol lakik, és azt sem, hogy I hívják1'. Az orvos nagyon sok j türeleméi és jóindulattal ma- j gyaráz: ,De kérem, gondoljon arra. hogy maga ... a családja...! a társadalom”. Már az is szó- í morú dolog, hogy az orvosnak ezekre kell hivatkoznia, de az még szomorúbb hogy így sincs minden esetben eredmény. | A tudomány már évszázadok óta küzd a betegségek ellen és ; tegyük hozzá, sikerrel. Az or­vostudomány és az emberek kulturáltságának köszönhető az is, hogy ma már a nemi­betegség — nem népbetegség. De ez még nem jelent min­dent. Itt van ez a tagadás, ez a szégyen, ez a „fiam, ne tudj róla”. És van nagyváros, ta­pasztalatlanság, vér az erek­ben, meggondolatlan éjszaka, hazug mámor! Nézzük csak egy kicsit részletesebben a dolgot. Hány falusi lány, vagy fiatalembert világosítottak fel otthon, mielőtt elindul a város­ba dolgozni, mely aztán az ilyen, vagy olyan szokásával, ízlésével magához ragadja és elnyeli. Nos, feleljünk hát. Ugye nem tudunk? Nem tu­dunk, mert ez még a közép­iskolában is „kényes kérdés” és egy-két szervezett előadá­son, vagy filmvetítéssel „kielé­gítik” a fiatalok ismerni aka­rását. Mondhatja valaki, hogy a honvédségnél részletes elő­adásokat tartanak a nemibe­tegségekről. Vajon megelő- zünk-e ezzel mindent? A fiú 20 éves, amikor behívják ka­tonának, s a lányok nem kata- náskodnak. A brossura szerint „sportolással, tartalmas köny­vek olvasásával, művészi szó­rakozással senkinek sincs ne­hezére az önmegtartóztatás”. És az élet szerint...? Vajon me­lyiknek erősebb a törvénye, — ugye tudjuk? Legyünk őszinték a fiata­lokhoz és magunkhoz is. Bíz­zunk többet önálló ítélőképes­ségükre, mert még így sem bí­zunk eleget. Ne szégyeljük megmutatni, hogy milyenek vagyunk és ne akarjunk mások előtt többnek látszani, s fő'eg ne takargasunk olyan hibát magunkban, melyből mások­nak csak kára születhet. Sze­ressük őszintébben a fiatalokat — normálisabb és tisztább lesz az életünk. Ezt akarja az or­vos, de akarja ezt a szülő, a lány, a fiú is — és egy kicsit emberibbek leszünk. HANKÖCZI SÁNDOR Másfélévé tanulja a szakmát Kalas Éva, Tamás László pé- tervásárai fodrászmesemél. A képen, ugyan még csak szappa­noz, de már önállóan borotvál] is. — Erre különben mi is tar­tanuk vagyunk. KÜLPOLITIKA — SOROKBAN — A NORVÉG kormány új költségvetésében 920 millió norvég koronát irányzott elő katonai kiadásokra. Az el­múlt évben 897 miüió norvég koronát fordítottak erre, a növekedést döntő mértékben az árak emelkedése tette szükségessé. AZ U NU ELNÖKLETE alatt álló új burmai kormány pénteken délelőtt letette az esküt. U Ba Szve volt mi­niszterelnököt miniszterel­nök helyettessé nevezték ki. A szállításügyi minisztérium élére új ember kerül, s ugyanakkor létrehozták a nemzeti szolidaritási minisz­tériumot is. — A francia nemzetgifűlés tagjai körében megalakult a Francia-Csehszlovák Baráti Társaság. Elnöke Bégouin ra­dikális-párti képviselő volt mi­niszter lett. — A DP közli, hogy a Wash­ington News szokatlan élesen bírálja a nyugat-német fegy­verkezési erőfeszítéseket. A lap azt írja, hogy a NATO azért gyenge mert az európai tagok sohasem vállatak illő rész sa­ját védelmükből. A Szövetségi Köztársaság élősdi lett, mely az Egyesült Államokkal és Nagybrittanniával védelmez­ted magát. — A COMBAT azt az érte­sülést közli, hogy Merbach az algériai nacionalista moz­galom titkára lépéseket tett az amerikai külügyminiszté­riumnál és közölte, hajlandók fegyverszünet tárgyalásokat kezdeni a francia kormány­nyal. ■— A Süddeutsche Zeitung értesülése szerint Franz Blüc­her nyugatnémet alkancellár március közepén hivatalos lá­togatásra Pakisztánba utazik. JOSEF KAMMHUBER al­tábornagy, a nyugat-német Luftwaffe felügyelője kije­lentette, hogy az idén és a következő évben körülbelül 3000 pilótát képeznek ki, — többségét az Egyesült Álla­mokban és Kanadában. AZ OSZTRÁK nemzetgyű­lés állandó bizottsága leg­utóbbi ülésén jóváhagyta a náci háborús bűnösökre vo­natkozó amnesztia törvényt; FAGERHOLM finn minisz­terelnök benyújtotta kormá­nyának lemondását, Kekko- nen elnöknek. A kormány le­mondásának oka, hogy hat agrárpárti miniszter kivált a kormányból, tiltakozásul a tej árának leszállítása ellen. Az elnök felkérte Fagerhol- mot, halassza el lemondását a jövő hétig. — A megfigyelők szerint a Wednesburyban és Carmathen- ben lefolyt részválasztások eredményei még Icényesebbbé tették a Macmillan kormány helyzetét. Ezeket a választáso­kat is némi munkáspárti elő­retörés és a konzervatív vá­lasztók nagyobb arányú kiesé­se jellemezte. — Nyugat-Németország a te­rületén állomásozó idegen megszálló csapátok költségei­nek fedezésére közel másfél- milliárd márkát fizet. — A jugoszláv külügymi­nisztérium közlése szerint Er- lander miniszterelnök ez év júniusában 10 napos látogatási tesz Jugoszláviába — A Tanjug jelenti, hogy Jugoszlávia és Marokkó közös megállapodással diplomáciai kapcsolatot létesített. — Mint az AFP jelenti, már­ciusba Szoboljev a Szovjetunió küldötte lesz az ENSZ bizton­sági tanácsának elnöke. Hal!otfa-e már? Agronómusokból tsz elnökök Megyénkben a gépállomá­sok mezőgazdász megszünteté­sével több, mint 100 szakem­ber vált meg a gépállomások­tól. A jó szakemberek azon­ban nem maradtak munka- nélkül. A megyei Tanács Me­zőgazdasági Igazgatóságán számbavették a mezőgazdászo­kat és gondoskodtak elhelye­zésükről. Mintegy 60-an köz­ségekbe kerülnek, ahol mint gazdasági felügyelők segítik a mezőgazdasági termelés fej­lesztését. Sokan közülük ter­melőszövetkezetbe léptek, ahol mint tagok dolgoznak, részt­vesznek a szakirányításban. A szövetkezetek szívesen fogad­ják a belépő szakembereket, közülük eddig 15-öt már meg­választottak elnöknek. Friss László az atkári gépállomás főmezőgaszdásza például a Pe­tőfi termelőszövetkezet elnöke lett. A detki Szabadság tsz ben szintén gépállomási mező­gazdász, Medveczky Imre lett az elnök A újhegyei tanács me­zőgazdasági Igazgatóságának veieménye szerint tavaszra egyetlen szakképzettséggel rendelkező mezőgazdász sem lesz munkanélkül a megyében. ...... hogy kilencven macska vi sel áüami hivatalt Svájcban. A költségvetésből évente meg­határozott összeget utalnak ki eltartásukra. A négylábú álla­mi tisztviselőknek az a felada­tuk, hogy irtsák az egereket és a patkányokat a hírneves Simplon-alagútban. ......hogy az Egyesült Álla­mokban mintegy 10 millió em­ber szolgál a hadseregben, vagy gyárt hadianyagot a had­sereg számára. Ez azt jelenti, hogy ennyi ember nem termel­het a lakosságnak közszükség­leti javakat. ...... hogy az Egyesült Álla­mokban rohamosan nő a gép­kocsiban született gyerekek száma. Ugylátszik, a természet is alkalmazkodik a modem technikához. A washingtoni statisztikai hivatal adatai sze­rint egy év alatt több mint 3000 gyerek született gépkocsi­ban. Komolyan kezdenek arra ! gondolni, hogy a születési bi­zonyítványban a ..születés he­lye” rovatban ilyen esetekben ezentúl a kocsi rendszámát ír- . já k be. I ...... hogy a newyorki rend­őrség 440 adat megjelölésével kartotékot készített minden egyes tisztjéről. A kartotéko­kat a rendőrségen bizonyos gépbe helyezik. Ha megnyom­ják a gép megfelelő gombját, kiugrik annak a tisztnek a kartotékja, aki legalkalmasabb egy bizonyos feladat ellátásá­ra ...... hogy a világ legritkább ny elvét, a „Manx”-ot, 350 em­ber beszéü. Számuk állandóan csökken, a századfordulón még 4.650 Man szigeti lakos be­szélte ősi nyelvét, 1921-ben már csak 915. ...... hogy a fogszuvasodás „c ivilizációs” betegség. A ma élő ősi életmódjuKat folytató primitiv népek között megle­pően kevés a íogszuvas emoer. Mihelyt ezek az emberek civi­lizáltabb körülmények közé kerülnek, azonnal jelentkezik náluk, ugyanis a primitívebb helyzetben élő népek többnyi­re vitaminokban gazdag és ás­ványokban gazdagabb táplá­lékot fogyasztanak, s ételeik is erősebb rágást kívánnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom