Új Úton, 1957. február (12. évfolyam, 10-17. szám)

1957-02-06 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Fényképezőgéppel a Felnémeti CementlapgyáPban A kipréselt mozaiklapokat a S ime Szarvas Mária, ak; durva csiszológépen Nagy Má- ugyancsak csiszológépen dol­. . , . gozik. Most éppen a csiszoló­na csiszolja szép simára. Az ...... . , __. hom okot önti a gepbe, mely ő munkája nyomán kapja meg nek segitségévci formálja ki ; a mozaiklap végleges formáját mozaiklapot Mitől lesznek szép színesek a (Márkusz László képes riportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ARA 00 FILLÉR 1957. FEBRUAR 6. SZERDA MI TÖRTÉNT A KOMÓCSIN VILLÁBAN? A „tulaj“ fia inkább a könyvekre pályázott, a kezdő betörő mindent elvitt...; Nem mindennapos bűntény­ről lebbentette le a fátylat az egri rendőrkapitányság. A bűn­ügyben szereplő vádlottak Molnár Ferenc, volt Mészöv instruktor és Petró József, aki közben Belgiumba disszidált. Az októberi események által keletkezett „zavaros vízbe” Molnár Ferenc is kivetette há­lóját, a jó fogás reményében. Ahhoz képest, hogy kezdő volt, az első fogása nem lebecsülen­dő. Körülbelül 60 ezer forint értékű lakberendezés, ruha, — Komócsin Mihály összes ingó­sága — volt a zsákmány. Hogy is történt? 1956. októ­ber 29-én a nemzetőrök már feltörték Komócsin Mihály la­kását. Ezt az alkalmat felhasz­nálva, Molnár Ferenc a nem­zetőrök távozása után, elhord­ta az ott található ingóságok nagy részét. Bevallása szerint voltak társai is. Petró József, a ház volt tulajdonosának a fia és egy fiatal nemzetőr, Mossó- czy István. Petró József sajnos nem szá­molhat be a jogtalanul lefog­lalt lakásban eltöltött napok­ról és a (Molnár állítása sze­rinti) könyvek és más tárgyak elhurcolásáról, mert — való­színű, a felelősségrevonás elől — külföldre menekült. Mossó- czy lelkiismeretét csak egy fe­kete női táska terhelte. De ezek az apróságok eltörpülnek Molnár fogása mellett. Többek között elemeit 16 ezer forint értékű kölcsönkötvényt is, melyből egyet kisorsoltak a legutóbbi húzáson, persze a ; nyereményt is felvette a csep- ; pet sem szégyenlős instruktor. ; A rablott holmikat, hogy meg ! ne találják, távol élő rokonai- : hoz vitte, de a rádiót és né- : hány bútort lakásán tartott. A : házkutatás során ezeket a bú- ; torokat magáénak vallotta. Mikor felismerték a lopott holmit, Molnár Ferenc, kezdő betörőhöz méltóan, konokul tagadott és a diákokra fogta a ; lakás kirablását. Csak mikor ; kész tények elé állították, ak- j kor ismerte be bűnösségét. — Azóta már eltávolították mun­kahelyéről is és a kezdő betörő nemsokára bíróság előtt felel tetteiért. TRAKTORT VASAROLN4K A TERMELŐSZÖVETKEZETEK Heves megyében számos o- lyan termelőszövetkezeti gaz­daság működik, amelyek már megteremtették a feltételét a korszerű nagyüzemi gazdálko­dásnak. Az igen költséges és lassú fogaterő helyett egyre többen vásárolnak Zetort, traktort, teherautót, hogy ezzel is könnyebbé tegyék a mun­kát. A múlt évben már har­minc termelőszövetkezet vásá­rolt készpénzért Zetor traktort az idén pedig újabb harminc vásárlására adtak már be igénylést. Az idén néhány ter­melőszövetkezet igényét már kielégítették azzal, hogy a fel­oszlott tsz-ek birtokában lévő gépjárműveket más tsz birto­kára irányítoták. A feloszlott mezőtárkányi Ezüstkalász Tsz Zetor-traktorát például a fü­zesabonyi Szabad Nép Tsz tagsága vásárolta meg. A RENDŐRSÉG JELENTI U Egy bünbxövel megint kevesebb Egerben A pálhalmi büntetőintézet­nek lakója volt Szilágyi Ta- másné egri lakos, az októberi események előtt. Akkor ő is rövid úton szabadult. Szeren­cséjét azonban nem becsülte meg, mert ott kezdte, ahol büntetése előtt abbahagyta. ’ „Segített vinni” Vince Ilona csomagját és az állomáson meglépett vele. A rendőrség­nek nem sikerült elcsípni, s így Szilágyiné Budapesten pró­bált szerencsét. Mielőtt az egri rendőrségtől elszökött volna, elvették személyi igazolványát, de e szökése alatt Csite József- nétől szerzett helyébe másikat. Ügyködésének egy razzia ve­tett véget és a Keletinél lebu- kot. Bflnlistájához még hozzá­tartozik Kántor Ferencné egri lakásának feltörése is, ahon­nan két pár cipőt, sonkát és szalonnát lopott, miután a la­katot lefeszítette. A budapesti karhatalmi egység nemrégen megszabadította Egert az ügyes bűnözőtől. • Szándékos emberölés kísér­lete miatt tartóztatták le Pro- kai b. István egerszóláti lakost, aki társával, Kisses. Miklóssal Dománszki Ferenc rendőrőr­mestert tettleg bántalmazta, egyenruháját, és fegyverét kö­vetelte tőle, majd a tanácsháza előtti fára akarta felakasztani A kivégzést a nemzetőrök és a tanács dolgozói akadályozták meg. Bányafa nélkül A Mátravidéki Szénmedence legnagyobb aknaüzemében, a Petőfi altárón ismét megkezd­ték a bányafa nélküli acélpaj­zsos biztosítási kísérleteket. Az elmúlt évben ez a módszer még nem sok reménnyel bizta­tott. Januárban azonban — okulva a tavalyi tapasztalato­kon — már sokkal jobb ered­ményeket értek el. A kísérlete­ket egyelőre egy 30 méteres fronton folytatják és naponta egy métert haladnak előre. Je­lenleg még az acélpajzs vonta­tásánál merülnek fel nehézsé­gek, de az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a tröszt és a bányaüzem szakemberei rö­vid idő alatt sikeresen oldják meg a bányafa nélküli biztosí­tás módját, mely felbecsülhe­tetlen takarékosságot jelent majd népgazdaságunk számá­ra. Nem sokan ismerik a megyében a Felnémeti Cementlapgyárat, pedig ez a kis üzem romos munkát végez — az egész megyét ellátja a legkülönbözőbb színű és formájú mozaik-lappal. A munka eredményességében nagy jelentősége van az üzem vezetőinek és munkástanácsá­nak jó együttműködése. A képen Hajdú Imre művezető, Sinkovits üzemvezető (középen) és Bíró József, a munkástanács elnöke (jobboldalon) éppen a legsürgősebb tennivalókat be­szélik meg AZ „ÚJ HENTES“ ELINDÚL t mozaiKiapoK: tiZCKioi az <*pru «mészkőkavicsoktól, amelyeket < Farkas Emi! szállít most a « csillén Mégegyszer, de nem útdíjára, a szőlőkarókról Mi kell a borhoz? Szőlő! — vágja rá egyből a laikus. Valóban, szőlő nélkül nincs bor, de nincs, — szőüőkaró nélkül sem. A rosszul karó­zott szőlő rosszul is terem, kevés a szőlő, kevés a bor: kevés a jövedelem. S a me­gyében, amely . az ország egyik legjelentősebb szőlőter­melő vidéke, rendkívül sú­lyos probléma a szőlőkaró. Hi­ánya már aggasztóvá válik, s a segítség, a szükségletekhez képest a semminél is keve­sebb. Álljon itt néhány érdekes szám, s majd beszélnek azok maguk helyett is. A megyében mintegy 600 hold szőlő van, amelynek ka­rózása — lévén két-három éves telepítés — az idén lesz esedékes. Egy hold szőlőre 5 ezer karó kell, 600 holdhoz, tehát kereken 3 millió szőlő­karó. A megye 28 ezer hold- nyi régi telepítésű szőlőjének mintegy 30 százalékán kellene karópótlást végezni, noldan­ként másfélezerrel. Ez kere­ken 42 millió karó. Ehhez jön még a tavalyi telepítés, amelyhez már most sem ár­tana a karózás, — de ezt ne is számoljuk. így is 45 millió szőlőkaróra volna szükség, — fiatal akácból. Azt mondhat­nák erre az illetékesek: „jó, jó, de egy év alatt senki se akarja ell végezni az összes pótlást!” Igaz, de ennek a mennyiségnek a negyedrésze is 30 ezer tonna tűzifa. Ennyit a hazai erdőkből lehetetlen kitermelni. Behozatalra van szükség, mégha nehezek is a valutáris viszonyaink, behozatalra van szükség, — s ezt a Földműve­lésügyi minisztériumnak, va­lamint a külkereskedelmi szerveknek kell biztosítani, ügy véljük, lenne fedezet er­re. A jól karózott szőlőben nagyobb a termés, nagyobb e borkivitelünk is, De segíteni kell, mégpedig sürgősen, — mert ez nemcsak Heves megyei probléma. — LEHETNE a combból egy kilót? De csont nélkül kérném, pecsenye lenne belőle... — Igen, valami jó levesnek való marhahúst szeretnék... — Abból kérnék, amit vissza­akasztott. de szép soványát, ami rántanivaló... Ahányan voltak az üzletben, mind így elmondták, minek akarják a húst s éppen azért milyen darabból kémek. A hentes, az „új” hentes pedig kinek-kinek kérése szerint mért Nem tekintette a fáradságot, akár vevőnként is leakasztott a horogról egy disznó, vagy borjú részt, s közben a még já­ratlan, újdonsült férjeket, gye­rekeket. fiatalabbakat tanította hogy például „fasírozottnak?, annak talán jobb lenne ebből a húsosabból...” Ki tudja mióta szóhoz sem jutottunk a hentesnél. Legfel­jebb annyit kérdeztek tőlünk, hogy mennyit kér, no meg egy­két cifraságot mondtunk, ami­kor a 24.60-as disznóhús árban valami inas-hús és majd fél ki­lós csülök ringatózott a mérleg­serpenyőben. Érthető hát a kellemes meg­lepetés, a távozók elégedett ér­zése. És az is, hogy a „felfede­zett” hentesüzlet híre hamar el­járt a városban. Ma már sokan tudják, hogy a volt egri húsos­piac egyik helyiségében Kréti András nyitott üzletet, aki nem régen kapta meg újra az 50-ben elvett magánipari engedélyét. Régi ízíg-vérig hentesember, 22 szakmában eltöltött eszten­dővel a háta mögött. Aztán, amikor iparát bevonták, előbb kocsivezető lett, majd visszatért két és fél holdas földjére, s J mellette fuvarozott. Dehát, „ha nem mestere, hóhéra” tartja a mondás. Mégiscsak a henteskö­tényt akarta. S most örül, hogy a városban elsők között nyitha­tott üzletet. Sokkal szerencsé­sebb időben, mint annak idején nagy húshiánnyal szövetkezete­inké MIKOR kezdte meg a hús­mérést? — Január elsejével, előbb ugyanás helyiséget kellett sze­reznem, és ezt is rendbetenni. horgokat szereltem fel, át­alakítottam az ablakokat és természetesen élőállatot is vá­sároltam. Honnan szerzi be a húst és mikor milyen húst árúi? — Váltakozva, egyik nap marhához, máskor borjú vagy sertéshez jutok hozzá. Iparén- engedélyem „mindennemű élő­állat vágására jogosít”, s igyek­szem is valamennyit beszerezni. Kiselejtezett marhát és borjút, valamint hízott disznót bárhon­nan vehetek, akár terme'őszö­vetkezet, akár egyéniek kínál­ják. Hetenként kétszer-három- szor tartok nyitva, aszerint, mennyi a felbontott és mérésre előkészített készletem. Ünnep­napok előtt legtöbbször még délután is lehet nálam húst találni. MINT „KEZDŐNEK”, van-e valami kérése? — Évek óta ez volt a vá­gyam, a kérésem. Visszakapni az engedélyt, üzletet nyitni, — ahol feleségemmel eldolgozga­tunk. Hosszabb ideje szervi szívbajom van, tartósan nehéz munkát nem végezhetek, ez a kis üzlet pedig hoz annyi jö­vedelmet, hogy kétgyermekes családommal rendesen megél­jünk belőle. Nekem ez elég, nem akarok házat, holdakat szerezni, csak biztos kenyerem legyen és hagyjanak nyugod­tan dolgozni. Külön őrlőmalma is van ennek a kis üzemnek. Itt dolgozik Szajlai Miklós, akit most be­mutat fényképünk. Éppen a kőlisztet őrli ÖTVEN Ül LOKUS ÉPÜL EGERCSEM BÍNYDTELEPEN Nagy öröm érte a napokban Egercsehi bányászait, akik ja- I nuárban a sok hó és fagy el- i lenére is 140 tonna szénnel te- j tőzték meg havi tervüket. A felsőbb szervek, kérésüknek eleget téve. arról értesítették őket, hogy ebben az évben öt­ven új lakást építenek részük­re, ezenkívül pedig közel tíz­millió forintos beruházást kap­nak a bányaüzem fejlesztésére. Az öröm így most kettős az egercsehiek körében. Eddig ugyanis csak a beruházásért harcoltak, hogy még a föld mélyén fekvő több mint 20 millió tonnát kitevő magas ka- lóriájú szén feltárását meg­kezdhessék. E munkák meg­kezdéséhez szükséges összeg biztosítása mellett a forradal­mi munkás—paraszt kormány sorcnkívül ötven lakást is épít­tet a bányászok számára. > Hat esztendeje do'gozik már [ az üzemben Nagy Bertalanná. [Naponta 700 különleges mo- ; zaiklapot présel gépén — tes- ; sék kiszámolni hány százezer [ilyen mozaiklap került már ki a keze alól

Next

/
Oldalképek
Tartalom