Új Úton, 1957. február (12. évfolyam, 10-17. szám)
1957-02-27 / 17. szám
1951. február 27. szerda ÜJ ÜTOX Az iroda a munkástanácsé —NE NÉZZÜK MEG az ajtón a felírást, menjünk be az egyik szobába csendes szemlélőként. Nagy munkában vannak. A munka vezetője nagyon elfoglalt férfi, mert per- cenkint hívják a telefonhoz. Hallgassuk csak meg, miben intézkedik? — Igen... van itt egy részeges férj, letiltása van, a családja pedig nem kap egy fillért sem. Kérem, halasszák el a levonást néhány hónappal, hogy a család is élni tudjon... — A mostani levonást kifizethetjük? — felderül a telefonáló arca. Remek... köszönöm... Alig tette le azonban a kagylót, már új ügyfél várta a zsúfolt szobában. Ha jól emlékszünk, Szente bácsi volt a látogató, s bútort igényel, olcsót és jót. Az előbb említett elfoglalt vezető széket hoz, segít kiválasztani az árjegyzékből a legmegfelelőbb szobabútort. — Még nem is végez, újból jönnek. kopogtatnak... s követelnek... ,.Kapunk-e mi vöröskeresztes csomagot?” Kartonnézés, magyarázkodás — döntés „majd később”. Mert az említett vezető intézi a bányához érkezett hatezer tétel vöröskeresztes ajándék elosztását is. Nemrégen még szappanelosztással gyötörték, az- ■előtt textíiutalványokat kellett kiállítania, dönteni a műsoros est ügyében, de reátartozik Egercsehibe küldött karórák elosztása is. És a vezető (nyakig van a munkában. TÚL VAN TERHELVE ez a szakszervezeti vezető, ezzel a „(gondolattal lépne ki az idegen a szobából, de ha kint megnézi a táblát, rájön, hogy itt valami tévedés lehet, hiszen ez a munkástanács irodája és az elfoglalt vezető nem szakszervezeti funkcionárius, hanem a munkástanács elnöke, aki eredeti (esztergályos) munkája mellett ezt a rengeteg feladatot is ellátja. De mi van akkor a szakszervezettel? Milyen kihalt ez az iroda... A vezető asztalt javít, nem nagyon zavarják foglalatoskodásában. Az előszobában sem várnak türelmetlenül a panaszosok. Jó órahosszáig, míg ott tartózkodtunk, senki sem jött az iroda felé. Pedig ez a szak- szervezeti iroda. Utassy Mátyás, a szakszervezet helyi képviselője elfoglaltságát sorolja: a tagnyilvántartás rendezése, a feladat a szakszervezeté a termelés növekedésének elősegítése, munkásvédelem. De hiszen a másik irodában is ezt csinálják, s ha nem nézzük az ajtón lévő táblát, nyugodtan össze lehet cserélni a két irodát. A MUNKÁSTANÁCS Mió- kovics János vezetésével nagyjából a szakszervezet munkáját végzi. A munkástanács elnöke, aki nem régen viseli ezt a tisztséget, jogosan panaszkodik, hogy a havi három nap nem elég a mostani teendők elvégzésére. Ez így is van. Mint ahogy a főmérnöknek sem lenne ideje a bánya irányításához, ha történetesen a kapus feladatát is átvenné és egész nap a portásfülkében ülne. Hisszük, hogy idővel megváltozik ez a helyzet Egercse- hiben is, ezért nem vádoljuk telhetetlenséggel és önzőség- gel a munkástanácsot. Hiszen ók maguk is szeretnének szabadulni ezektől az apró-cseprő és nem hozzá tartozó munkáktól, de még mindig nem tisztázták maguk között, hogy ki végezze ezeket. A SZAKSZERVEZET tisztában van azzal, hogy mindez az ő dolga lenne, de még nem szánta rá magát a döntésre, hogy kimondja: ez az ő feladatköre, adják át nekik a vöröskeresztes csomagok, karórák és a részeges férjek ügyét. A munkástanácsnak így majd több ideje jut arra, hogy igazi feladatát végezze — a termelékenység növelését, azon munkálkodhasson, hogy egy tonna szén ára 650 forintról legalább a felére csökkenjen. A munkástanácsok igazi feladatai, jogai és működési elvei már rendeletben is megjelentek, igaz, hogy elég szűkszavúan, megvan tehát a reális alap a feladatok elosztására. Utassy Mátyás, a bánya szakszervezeti vezetője nagyjából ismeri a munkástanács és a szakszervezet feladatát, de nem akart a munkán ösz- szeveszni, ennek köszönhető, hogy a munkástanács végzi a szakszervezethez tartozó munkákat, s az igazi munkásvédelmi szervhez csak néha-néha iciiii i " ' látogatnak el a bányászok, hogy bér- és elbocsátási kérdésekben felvilágosítást kérjenek, vagy panaszkodjanak. MINDKÉT SZERV ÉRZI — hogy ez a helyzet tarthatatlan, hogy rövidesen dűlőre kell vinni á hatáskörök elosztását. Enélkül túlterhelt lesz a munkástanács, s nem tudja igazi feladatát a szakszervezet sem betölteni. Reméljük, ez az érzés rövidesen cselfekvésre ösztönzi a csehi bányaiakat és a szappanügy is, meg a termelés ügye is igazi gazdájához kerül, s nem lehet összetéveszteni többé a munkástanács irodáját a szákszervezetével. ÚJ ÜTON-ban® A BŰNÖZÖK SORSA Sikkasztás, vesztegetés, társadalmi tulajdon elleni lopás, árdrágító üzérkedés — Scheffer Artur bűnlistáján Az elmúlt év egyik nagyszabású bűnsorozatában sikeres nyomozás után nemsokára a bíróság dönt majd. Scheffer Artur felnémeti lakes, a Vendéglátó Válalat italmérője, többszázezer forintos üzelme napvilágra került. Az élelmes üzletember kétoldali tevékenységet végzett. Az egyik bűnsorozatot az általa vezetett italboltban követte el. A múlt év utolsó hónapjaiban nem fizette be a napi bevételeket, s hogy a hiányt leplezze — betörést jelentett be, mely során a pincéből felhordott pálinkát az udvaron lévő gödörbe öntözték 3. betörők. A hiányzó 14 ezer forintból, még ha valóság is lett volna, a betörés, csak hatezer forintot tesz ki, a pálinka ára és a 8000 forint továbbra is hiányként szerepel. 1956. december 18-án, egy hónap múlva a 14 ezer forintos hiány után, újabb hatezer forint hiányzott a pénztárból, amit nem tudott semmivel sem bizonyítani, s így befizette a vendéglátó vállalatnak. A hiányokat azzal is „indokolja", hogy a ’ „forradalmárok1” és a sziovjet katonák itták meg, a tanúi azonban egész mást vallanak. A másik ügye nagyszabású faüzérkedés, vesztegetés is kiderült. A TÜZÉP-től 35—40 köbméter mezőgazdasági szerfát utaltatott ki és az 560 forintos köbméterenkénti ár helyett 2500—3000 forintért adta el az építkezni akaró embereknek. Jaksi Sándor egri lakostól több mint 6000 Pászti Ferenc- től és többi társától is hasonló összegeket zsebelt be faüzérkedéssel. A fát úgy sikerült megszereznie, hogy Kendő sz Dénes, az erdőgazdasági anyagmozgatási előadója, Scheffer szerint 20 ezer forintért, Kondász sí:érint 4900 forintért segédkezett a fa megszerzésében. Scheffer nem elégedett meg a nagymennyiségű fával, amit vesztegetés útján szerzet Kondásától, még lopott is hozzá. Mikor a lopott fát szállította haza fuvarosaival, akkor bukott le. Üzelmeivel azonban már két új házat szerzett három év alatt, most is erősen íogadko- zik, hogy ha félmillióba kerül is. de simán megússza az ügyet. Ez azonban már nehezebben hihető, mert a bíróság érzéketlen az ilyesfajta fogadalmak iránt. * A Füzesabonyi karhatalmi egység működése óta közel 40 személyt tartóztatott le árdrágítás^ tolvajlás, feketézés. betöréses lopás, fegj'verrejtege- tés és ellenforradalmi cselekmények miatt. Misz István, demjéni pedagógust, aki irányítója volt a helyi ellenforradalmi megmozdulásoknak, a napokban közbiztonsági őrizetbe helyezték. Ugyancsak közbiztonsági őrizetbe került Nagy Boldizsár, a volt nemzetőrség parancsnoka és Pelyhe János parancsnokhelyettes is. A minap, keszeg, szemüveges férfi keresett fel a szerkesztőségben, — lakásügyben Nem a saját, hanem egy bizonyos X. Y. lakásügyében, aki véletlenül csinos is, fiatal is, válófélben lévő asszony is. Az illető biztosított engem, hogy tiszta önzetlenségből vállalta az egyedülálló nő ügyének intézését. Néhány nap múlva találkoztam, — velük. A férfi, a leszálló alkonyaiban, a csendes mellékutcán éppen önzetlenségéről biztosította patronáltját. O Haj, de szép is lesz Eger. Megírta a megyei lap is, hogy annyi virágot ültetnek ki szépítészeti vállalat emberei, hogy az csak no. Jaj, de jó, lesz mit letaposni, összegázolni... ugye kedves egri virágta- posók. Bár az se volna egy kutya dolog, ha mondjuk a rendőrség megfizettetné majd a virágágyások rémeinek gyermekded szórakozását... Mert, ha jól tudom, a moziba is fizetni kell a szórakozásért. O Férj és feleség, karonfogva baktatnak az utcán. Velük szemben fiatal nő libeg, köny- nyed, ruganyos léptekkel, csinossága és fiatalsága tudatában. A férj — anélkül, hogy karját kihúzná felesége ölelő karjai közül — hátrabámul, hogy majd nyakszirtmereve- dést kap. Az asszony megtorpan, elfutja a méreg, s hirtelen sarkonfarául, a fiatal nő után siet. — Pardon... hölgyem... ne haragudjon, hogy megállítom — éri utói az elcsodálkozó ámulattárgyát — de a férjem nagyon maga után bámult... Engedje meg, hogy bemutassam magának — kacsint rá most már derűsen a fiatal nőre. Az néz egy ideig, aztán hangosan elneveti magát. Az asszony is. A férfi meg csak áll. bokáig vörösödve. áll és szóhoz se tud jutni. A két nő meg nevet: egymáson, s mindketten a felsült lovagon. CD — Kérem... jaj, de jó, hogy találkoztunk... olyan régen akartam elmondani már. mennyire nagyrabíxsülöm az elvtársat írásaiért... Igazán mondom... hát olyan tehetséges, de olyan — rohan rám az utcán egy ismeretlen férfi, hogy a térdem megroggyan az ijedtségtől. Minden sora élvezet, gyönyörűség, minden sora — keresi a hasonlatot hogy akaratlanul is hízni kezdek — olyan, mintha csak én írtam volna. Nézze meg, itt van... nézze meg és győződjön meg róla — ránt ki a zsebéből egy köteg valamit és a markomba- nyomva elrohan. Megnéztem. Azóta minden bizalmam elvesztettem „tehetségem” iránt. (?y .ó) ► M5t TAKARÉKOS ISKOLÁSOK Az országos általános és középiskolás gyermekek között takarékossági verseny folyik. Megyénk kis és nagyobb diákjai igen jól szerepelnek e versenyben, megszerezték az országos negyedik helyet. Közel 300 ezer forintért vásároltak iskolai takarékbélyeget. A kislétszámú iskolák közül a szentdomonkosi iskola tanulói messze túlszárnyalják a többiek eredményeit, fejenként 47.35 forintos átlagbetétet szereztek. Szúcs bányatelep iskolájában 25.92, a Csárdatanyán 19.10 forint az átlagbetétek összege. A közép létszámú iskolák közül nemcsak a megyében, hanem országosan is jó helyezést szerzett 46.78 forintos átlagbetétével a markazi iskola. A nagylétszámú iskolák közül a gyöngyösi IV. számú iskola vezet. írta : KOVÁCS ENDRE Féiivképeszte: MÁRKUSZ LÁSZLÓ II. rész Külön kis világ a c'gánycké. Megvannak a maguk szokásai, előítéletei, s jobban ragaszkodnak liczzá, mint a „magyarok.” Legérdekesebb ezek közül a próbaházasság. Csonka- ■ csütörtökön (ez a cigám/farsanl, mert a magyar farsangon a cigányoknak muzsikálni kcl:) a fiatal szerelmesek elszöknek a szülői háztól és két-három hétig ízlelgetik a sorelem legédesebb gyümölcsét. Csak utána határoznak, összeházasodnak-e. vagy sem? Piszkál az ördög, hogy javasoljam, nem lenne-e jó ezt a próbaházasságot a „magyarok'“ kost is bevezetni, talán kevesebb lenne a válás — úgy, mint a cigányoknál kevés.. Megtartják még a halotti-tort is, máglyával, nagy mulatozás közben, de leggyakoribb „népszokásuk” a verekedés, — ami már nem olyan örvendetes. És a cigánylakodalom.., Azt látni kell, azt híven leírni lehetetlen. Azt filmen kell megörökíteni, míg el nem veszti eredetiségét... Mert az idő rozsdája erősen marja a cigány-szokásokat is. Néhány javaslat .. . Mielőtt még elbúcsúznánk a Dankó-telepi cigányoktól, néhány javaslattal szeretnénk közelebb hozni a megoldáshoz a régóta vajúdó cigányproblémát. A kosárfonó kérése szerint jó lenne kézműipari KTSZ-t Létesíteni, nagyobb lehetőséget adni a zenészeknek arra, hogy a muzsikálásból megélhessenek, s főleg arra, hogy bárhol muzsikálhassanak. A tamalaleszi pedagógusokra vár az a szép, de nehéz feladat, hogy kimozdítsák a Dankó- te’epi cigányokat a tudatlanság évszázados kátyújából. S ami talán a legfontosabb, a környékbelieknek le kell mondaniuk a faji gyűlölet további szításáról, — s talán ez lesz a cigányprobléma megoldásában a legnehezebb. „Kossuth Lajos ? Arról még nem hallottam !“ Sok, nagyon sok még a tennivaló, főleg a fiatalságnál. Általános műveltségük megdöbbentően alacsony. Szólítsunk csak meg egy fiút a bámészkodók közül... — Szabad a nevét? — Pusomi Attila. — Hány éves? .— 18! — a körüiállók közbeszólnak: — . a rák... 20 éves vagy már. — Ki most a miniszterelnök? Attila nevet — Kádár... — És ki volt Kossuth Lajos? — Arról nem hallottam! — Müyen rendszer van Magyarországon 1945 óta? —’ Milyen? ...jó! — De hogy nevezik? — Azt nem tudom. — Tud írni, olvasni? — Csak pénzt... Nem jártam iskolába, — mondja és szégyenlősen elsompolyog. Az az — Mi ez a nagy felfordulás? Az ifjú házaspár kíváncsi. Az asszonyka csak 15 éves, de azért boldogok, s ha idő lesz rá, hivatalosan is egybekelnek érzésem, hogy ez nemcsak Pusomd Attila bűne, talán a tamaleleszi pedagógusok is tehettek volna érte valamit. A putrisar elcsendesedik. A gépkocsi elment, vége a szenzációnak. Az alacsony házakban közelebb húzódnak a meleget ontó tűzhelyhez, az ifjabbak türelmetlenül várják a csonka csütörtököt, a soha vissza nem térő örömök kezdetét, a kutyák fáradhatatlanul üldözik a betévedt idegent, — a Tó éli a megszokott életét. Csak az a biztató, hogy a jobb élet utáni vágy egyre erősödik a putri- soron is, talán nemsokára meg is valósítják bamabőrű lakói. Kívánjuk, hogy minél előbb sikerüljön... Egy cigány, aki fél a leszámolástól Azt mondjuk, veszőfélben a népszokások, s ez így is van. A bányász, vágj: a gyári munkás cigány, már jobban szégyen li a régi ceremóniákat. S egyre többen húzódnak az ipar felé, jobb megélhetést keresve. Ha nem lesz untató, bemutatunk egy ilyen cigányt. Neve: Suha Ernő, felesége 15 éves. Vadházasságban élnek. A férj hat éve . Rorsodnádas- don dolgozik, 1500 forintot keres. A többiekhez viszonyítva jól él. Most attól tart, hogy leszámolják. Egy cigány... Ti, a faji gyűlölet szítói jól figyeljetek... Ilyen is létezik.
