Új Úton, 1957. február (12. évfolyam, 10-17. szám)
1957-02-10 / 12. szám
ÜJ ÜTŐN 1957. február 19. vasárnap N x em sok olyan falu akad Heves megyében sem, ahol az elmúlt esztendőkben ne sértették, károsították volna meg a tagosítások, jogtalan vagy jogos kisajátítások során a parasztemberek ezreit. Sokszor csupán azért, mert akadtak emberek, akik a törvényeket „200 százalékra” akarták teljesíteni. Halmozódtak a problémák, s éppen időben született meg a törvényrendelet, mely ha nem is teljes egészében, de túlnyomó részben rendet teremt a földek körüli zavarokban. Még jóformán meg sem született az új rendelet, máris támadták és támadják, és ez nem véletlen. Az ellenforradalom, mely elvesztette csatáját a városon, az üzemekben, most a falun próbál támadni. Érvei, jelszavai tetszetősök, látszólag a legfontosabb problémák megoldását tűzik célul. De ez csak látszat. Ha az ember alaposan utánanéz, a háttérben nem olyan tiszta, szent célok állnak. Az emberek előtt szépen hangzó jelszavak számukra csupán addig és arra jók, amig kikapartatják a gesztenyét a tűz- ből. A legsikeresebbnek látszó támadási pont az ellenforra- da’om számára falun — a föld. Jól tudják, hogy ideig- óráig van talajuk ott, ahol az elmúlt esztendők során jogtalanságok történtek. Most azt mondják: lám a kormány megváltoztatja a parasztokkal saembeni politikáját, eddig adott, de most el akar venni. ■^gen, eddig csak adott a kormány a parasztoknak, megszüntette a begyűjtést, a kötelező biztosítást, felemelte a szerződéses termelési árakat, engedélyezte a föld szabad j forgalmát, természetesen addig a határig, míg nem válhat a kizsákmányolás eszközévé. És most elvesz? Igen, —csak nem olyan értelemben, ahogy egyesek magyarázni próbálják. A törvénytelenségek megszüntetésével, a termelési biztonság megerősítésével, a sérelmek nagy részének megszüntetésével elveszi a lehetőségét annak, hogy ezekre a volt sérelmekre építve bárki is szembefordíthassa a parasztot az állammhatalommal. Mert a rendelet lényege , éppen az, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyénileg dolgozó parasztok számára biztosítsa a ( tulajdonukban lévő föld zavartalan művelését, megvédje őket minden jogtalan támadástól. S ugyanakkor a lehetőségen! belül igyekszik kártalanítani, azokat, akiket az elmúlt eszi tendők során sérelem ért. Nem | vitás és nem is akarjuk bi- , zonygatni, hogy mindenki sé- j reime orvoslást nyer, mert ez anélkül, hogy újabb törvény- sértések egész sorát követnénk el, lehetetlen. De jórészét helyre tudjuk hozni, s ez megnyugvást ad a falunak. Ha végre eldöntik mindenkinek pontosan hol a földje, nem fordul elő, hogy vetés idején hárman is állnak a föld végén, s mind a magáénak vallja, ez ismét növelni fogja a dolgozó parasztok biztonságát. Azt Fiadig mindenki tudja, hogy i ott, ahol megvan a kedv a ‘ biztonságos munkához, ott kevés tere van minden ellenséges bujtogatásnali. Ez az egyik oka annak, hogy már jóformán megszületése előtt támadni kezdték a rendeletet. \ kormányrendelet hatá- rozottan kimondja: állami-, kísérleti-, tan- és cél- gazdaságcknak és termelőszövetkezeteknek törvényesen kialakított területét megváltoztatni, vagy csökkenteni nem szabad.. (Nem vonatkozik ez a kilépésekkel kapcsolatos földkiadásokra.) A rendeletnek ez a pontja határozottan leszögezi, hogy nem mondunk le a szövetkezeti mozgalomról, a nagyüzemi gazdaságok megvédéséről. Az igaz, hogy véget vetettünk a sok kárt okozó erőszakos tsz fejlesztésnek, ; a türelmetlenségnek, de a már j meglévő szövetkezeteket nem ' hagyjuk. Az elmúlt hónapok-1 ban nem egy helyen éppen ] azért sikerült feloszlatni a ter-1 melőszövetkezeteket fenyege- j tésekkel, mért a tagok elvesztették biztonságukat, nem érezték azt, hogy a kormány valóban mellettük áll, s teljes j súlyával továbbra is támogat-' ja őket. Most ahogy szi'árdul biztonságérzetük, úgy aiakí-j tották egymásután újjá sző-1 vetkezetüket. Fiz a rendelkezés, most újabb bizonyítékát adja, hogy kormányunk, bár fokozottan segíti és -támogatja az egyéni gazdaságokat, a helyes útnak, a szövetkezeti utat tartja. Hatása az lesz, hogy •tovább erősödnek termelőszövetkezeteink, egyre többen térnek vissza a közösbe, —• s éppen ez a második oka, a rendelet elleni támadásnak. Az elmúlt hetekben nem egy helyen volt önkényes föld- foglalás. A felzaklatott embereket: „vissza az ősi földet” — jelszóval indították útnak, hogy kikarózzák az állami gazdaság, termelőszövetkezetek földjét, hogy elkergessék egymást az időközben megcserélt földekről. Vo’t ahol nem ha’lgattak erre, de számos helyen tetszett ez,- nem kevés kisparaszt, s új gazda is akadt a fenyegetődzők csoportjában. I Ellenforradalmárok voltak mindnyájan? Nem, csupán az ellenforradalmárok által félrevezetett emberek, akik nem vették észre mi van a jelszó mögött. Nem ébredtek rá arra, i hogy mikor az ősi föld visszaszerzéséről beszélnek, akkor jegyáltalán nem az ő 5—10 I holdjukról van szó, hanem az | 500—1000 holdakról. Vagy ! csupán a 60—100 holdakról, í ami kényelmes életet jelentett 'a gazdájuknak, de nyomort és éhezést a rajta dolgozó cselédeknek. Nem vették észre, hogy a táblákból kihasított 10 holdak csali az első lépést jelentették volna, a következő a régi nagybirtok visszaállítása, amiről Mindszenty maga is elég nyíltan beszélt, mikor kijelentette: visszaköveteli az egyházi birtokokat. Ilyen jelszóval próbálkoznak most ismét, mikor napvilágot látott a törvény, mely esztendők törvénytelenségeit próbálja helyrehozni, A cél azonban, ami e mögött a jelszó mögött van, maradt a régi. MAJD TAVASSZAL... Ezt mondogatják egyesek suttogó fenyegetődzéssel... Majd tavasszal — suttogják tovább ijedten... Majd tavasszal, — mondják igen sokan bizakodva a jobb életben. Nehéz dolog ma már ellenforradalmárnak lenni, nehéz és éppen ezért meg kell ragadni minden alkalmat és lehetőséget, ami csak adódik. Ilyen ez a tavaszt jó- solgatás is: félelmet, bizonytalanságot kelteni az emberekben, helyesebben ébren tartani. ' ahol az még meg van. S vannak, akik felülnek a fenyegetődző tavaszvá- rásnak, de vannak, szerencsére összehasonlíthatatlanul többen vannak, akik szívből várják a tél végét. Mert akkor ügye már nem kell fűteni, megjelenik a saláta a piacon, lekerül a megunt télikabát, — s talán már teljes kapacitással dolgozhatnak az üzemek is. „Március!” így köszönnek az egyik üzemben jónéhá- nyam, a baljóslatú tavaszvárók. Köszönjenek. Mi fegyverrel köszöntöttük és köszöntjük az ellenforradalmat és virággal, dallal a tavaszt. Az igazi tavaszt. Á létszámcsökkentés után is gyorsan intézik a dolgozók ügyeit A pétervásári járási tanácsnak a létszámcsökkentés előtt 74 alkalmazottja volt, ebből 50 rendszeresen kiszállásra járt. Jutott belőlük bőven községekbe, termelőszövetkezetekbe. Bár a kiszállók többsége igyekezett becsületesen segíteni, ez a túlzott támogatás azt eredményezte, hogy lassan már dolgozni sem tudtak tőlük, nem mertek önállóan dönteni a községekben, s olyan hangulat is volt, hogy várták, majd megcsinálják a járásiak, ők úgyis jobban értenek hozzá. A termelőszövetkezetekben meg egyenesen úgy vélekedtek, legjobb volna, ha megfognák a szerszámot, s úgy segítenének. Ki is alakult egyeseknél az u- tóbbi időben, hogy javaslatok helyett kaszálni, kocsitrakni segítettek. A lakosság nem vette szívesen, hogy sok a termelőmunkát nem végző adminisztratív, irányító, ellenőrző Ülést tartott _ •• a MÉSZÖV Heves megyei választmánya dolgozó, akikből bőven jutott a tanácsülésektől a cséplőgépekig mindenhova. A tanácsoknál végrehajtott létszámcsökkentéssel egyetértett a lakosság is. Hogyan néz ki egy munkanap a létszám- csökkentés óta? A két elnök- helyettes közül az egyik is ellátja munkáját, hiszen a begyűjtés megszűnt, a mezőgazdasági feladatok is megváltoztak. A VB-titkárnak sem kell napokat a pénzügyi osztályon töltenie, mert az adóval kapcsolatos panaszokat most már a községekben intézik. Az igazgatási osztályon is győzik ketten munkát. A legnagyobb forgalom a munkaerőgazdálkodásnál és az ipari csoportnál van, de azért biztosítva van a dolgozók ügyeinek késedelemnélküli elintézése. Császár Lajos, pétervásári járási tanács A földművesszövetkezetek hevesmegyei választmánya csütörtökön ülést tartott a földművesszövetkezetek jelenlegi helyzetéről és a jövő feladatairól. A választmány tagjai előtt Bartolák Mihály a Mészöv elnöke, tartott vitaindító előadást. Hangsúlvoc.ta. hogy a elmúlt hetek eseményei során a földművessrövetkezetek döntő többsége kiállta a próbát és kisebb nehézségektől eltekintve zavartalanul biztosította a fahisi lakosság! árúellátását. A múlt év három utolsó hónapjában például csaknem háromszor annyi forgalmat bonyolítottak le, mint áz előző esztendő hasonló időszakában. ä közelmúltban jelentős lépéseket tettek annak érdekében is, hogy a raktárak fogyóban lévő készleteit feltöltsék. Többek között kapcsolatot teremtettek a szomszédos Csehszlovákiával, azonkívül szerződést kötöttek a felnémeti fínomsze- relvény gyárral, amely a legszükségesebb mezőgazdasági gé pékét gyártja majd és szállítja a földművesszövetkezetek üzleteibe. Beszélt továbbá arról is, hogy a megyében igen szépen fejlődnek az egyszerűbb termelési társulások, a szakszövetkezetek. Mintegy száz termelési társulás, köztük pince-, méhész-, takarékszövetkezetek alakultak már az elmúlt hónapokban. Több helyen már lépéseket tettek a gazdák tej szövetkezetek létrehozására és hegyíz Ilkán Gépállomás Talaj- és Vetömagvizsgáió LIBORITÚRIUMI felhívja az ÄLLAMI GAZDASÁGOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, EGYÉNI GAZDÁK figyelmét, hogy díjmentesen végez talívj, VCtOíDílg, műtrágya, növény védősze r, öntözővíz, állati termék, takarmány vizsgálatokat, valamint szakvéleményt ad GYÜMÖLCSÖS, SZŐLŐ, ÉS PILLANGÓS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK telepítéséhez. — Mintákat postán is lehet küldeni. REJTŐ JENO (P. HOWARD): Mert ha elárulja a nőnek, hogy felfedezte a hamis nevet, rájött a csalásra, akkor ez a Harlington új szélhámost küld a nyakára. Azt esetleg nem ismeri fel. Inkább legyen ez a közelében, aki már nem veszélyes, mert hiszen felismerte. Belépett a kávéházba... Nem látta a nőt. A környékbeli tornyokból egymásba folyt a mü- ezzinek gurgulázó éneke. Egy teve is bőgött valahol, és nagy port vert fel négy elefánt, — amint sebes csoszogással haladtak az úton... Hű, micsoda forróság! Mindegy. Megvárja a nőt. Ne sejtse, hogy rájött valamire. Leült és várt. Teljes két órát. De a nő nem jött és sir Yolland igen rosszkedvűen ment haza. Polchon ezalatt utánanézett a járműnek. Kint Mellahban, az arab városban épp elég fuvaros, szállító, meg ilyen van... Polchon csakugyan matróz volt. De nyugodtan ajánlkozott, amikor hallotta, hogy leszerelt légiós tiszteket keresnek egy expedícióhoz. Szerzett hamis papírokat. Podvi- necz marsall nem is kutatta nagyon. Felvette tisztnek, — Polchol tudta, hogy megállja a helyét. Menetelni, kommandí- rozni tud, ami meg a szaharai ismereteket illeti: lesz ott igazi tiszt is, aki ért hozzá, ő meg majd mindenben utánozza, ráhagyja amit mond, és kész. A nagy melegben aztán az ember betér egy kis italra, valahová. Épp itt ez az elsőrangú hely, talán még verekedés is lesz. Ki tudja? Bement egy italra... Verekedés nem lett, de más fajtájú szórakozásra nagyszerű alkalom adódott. Egy arab cipőfoltozó, egy hivatásos orgyilkos és két csodadoktor tartózkodott éppen állás nélkül a helyiségben. Ezek hívták kártyázni. Polchon nem sokat törődött tiszti tekintélyével és közéjük ült. Ezer frankot adott át Pidgin, a gróf titkára jármű vételére. De az ördög látott még ilyent! Hogy a három partner is hamiskártyás volt, ez nem jelentett semmit, hiszen kiegészítették egymást. De úgy látszik, ellene dolgozott a sors, mert negyedóra alatt elveszítette a pénzt. — No, most mehetek a víz alá — mondta dühösen. — Oda a friss rangom. — Mi fene? — álmélkodott az egyik csodadoktor. — Sikkasztottam. Más pénzét játszottam el. — Na és. Az baj? — Nem volna baj, de egész jó állásom volt. Hosszú lejáratú úri munka. Nekem való. Lehet jól öltözködni, hencegni, meg verekedni és most vége. Kardomra mondom, hogy sajnálom. — Mit kellett volna venni a pénzen? — érdeklődött jóindulatúan a hivatásos orgyilkos. — Járműt. Akármiféle járműt. Amivel a sivatagban ko- csikázhatott volna egy hibbant angol, a felettesem. A cipőfoltozó tűnődve simogatta az állát: — Megvan — kiáltotta aztán. — Gyerünk Strudl úrhoz. Ö boldog lesz és te meg vagy mentve. Kár lenne, ha az ezer franKnál többet veszítenél. Jó hamiskártyás vagy és talán nem is nyertünk volna tőled, ha szintén ismered hátulról a lapokat. Segítünk rajtad. — Úgy van ! — hagyta rá a csodadcktor is. — Ha ezer frankot nyertünk, akkor illik viszonozni valamivel. Kifizetjük a pálinkádat, összeteszünk neked néhány frank készpénzt és Strudl úr kiránt a bajból a kocsival. Polchon könnyekig meghatódott. Kedves gyerekek. Útközben kiderült, hogy Strudl úr a háború után jött el Bécsből. A Graben nevű gyönyörű úton állt kocsijával és címeres szürke kalapjával. A régi, császári uraságokat fuvarozta. Szerencsétlen módon került Afrikába. Egy részeg tőzsdés fogadott, hogy konflison megy Bécsből Algírba. Legendás, gazdag ember volt. Az Operánál részegen beült Strudl úr kocsijába és hanyagul azt mondta: „Vigyen, barátom, Algírba, az Európa szállóhoz...” Strudl úr ment, ment és a gazdag úr belekerült az újságokba. Strudl úr izgatottan számolta a kilométereket. Ilyen fuvar ritkaság. Hajón vitték át őket a tengeren és az Európa- hotel előtt megálltak. A tőzsdés itt belenézett a lapokba, látta, hogy pánik volt a bécsi börzén és ő már koldus. Minden vagyona az, ami a zsebében van. Az utas, csakúgy, mint valami bécsi csibész, bement a hotelbe és egy másik ajtón távozott. Másnap reggel Strudl úrnak már feltűnt, hogy utasa még nem jön a szállóból. Bement és itt megtudta, hogy becsapták. Tíz osztrák schilling volt minden vagyona. Talán hazamehetett volna, valamiféle segéllyel, de a szégyen, az elkeseredés itt tartották. Azóta is itt él. Csak Marokkóba vetődött az idők folyamán. Egy tevekölcsönző arabnál „tréner” lett, ahcgy ő mondja. Vakarja, mossa és veri a dro- medárokat. Hajdani konflisa a szemétdomb mellett áll és régi bőrülésén széna van felhalmozva. Tizenöt év előtti gebéje ott búsul az istállóban, kes- hedten. Vörös, vaksi szemeivel mélán bámul maga elé. A Práterről, meg az Augartenről álmodozik és eszi a rossz, afrikai szénát. Ott lóg mellette egy galambszürke kabát és a kokárdás cilinder, az cstor, a pantalló, meg a ráncos felhajtó köpeny, amit Strudl télen kerített a nyaka köré, hogy a Reichsbrücke felől fúvó szél ne csapkodja az arcába a jeges pelyheket... Bizonyára erre gondol Dimdel is, a vedlett bordájú, osztrák Rocinante. Strudl úr meghallgatta az urakat. Éppen egy rudat faragott ingujjban, a szemétdombon ülve. A rudat egy tevenyereg abroncsának szánta. — És hová kell vinni az a bolondos úr? — kérdezte különleges rossz kiejtéssel. — A Szaharán át, Szudánba. Vállat vont. — Szudán? Különben mindegy hol van. Mir ist déz Wurst. Nagy fuvar, jó fuvar, csak egyet kötök ki fixre. Nekem minden megállásnál kifizetni a taxamétert, mielőtt tovább ku- csérolunk... — Ez olyan gazdag elmebeteg... — magyarázta Polchon. — Nix gazdag. Én csináltam egy fuvar Bécsből Afrika és a pasas meglógott. Az is gazdag volt. Egy börziáner. Végül megállapodtak, és Strudl úr hozzáfogott, hegy ismét rendbehozza a konflist. 3. — Sir Issisex of Harrington lord — jelentette a lakáj... — Kéretem... a sirt — mondta Yolland. Harrington, a másiK pénzkirály, vasutak, bányák, tenger, levegő, szén és hajózási főrészvénypakettek tulajdonosa: jóval öregebb volt, mint sir Yolland, de látszólag barátságosabb. (folytatás következik) községek kialakítására. Ezeket a kezdeményezéseket mindenütt felkarolják és aktív segítséget nyújtanak létrehozásuk- j hoz. A választmány tagjai hozzászólásaikban egyöntetűen an- 1 nak a véleménynek adtak kifejezést, hogy a jövőben is minden erejükkel támogatják a földművesszövetkezeti mozgalom igazi kibontakozását. j Többen javaslatot tettek ar- ! ra, hogy a soraikból hívják , vissza azokat a tagokat, akik az ellenforradalmi események következtében visszaéltek a nép Dizai mával és az ellenforrada- 'om malmára hajtották á vizet. Dudás Jánosné, a verpeléti földművesszövetkezet elnöke, Király Miklós, a tarnaörsi fmsz elnöke és a többiek kérték, hogy Orosz István, a Mészöv volt főkönyvelőjét, Győri Lászlót, ugyancsak a megyei központ dolgozóját távolítsák el soraikból és többi kétesmúltú elem tevékenységét pedig vizsgálják felül, mert csak a néphez hű, a szövetkezeti mozgalom érdekeit szem előtt tartó vezetőkkel lehet egészsé- kes, jó munkát végezni. A javaslatot egyöntetűen elfogadták. A választmány tagjai végül határozatot fogadtak el, amelyben ígéretet tettek, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány rendelkezései értelmében cselekednek és dogoz- nak a szövetkezeti mozgalom gyors és erőteljes fejlesztéséért. A törvény végrehajtása, mely nyugalmat, termelési biztonságot hoz a falunak, nehéz lesz. Nehéz lesz azért, mert akadályozni fogják minden módon olyan emberek, I akiknek egyáltalán nem érde- ' ke a falu nyugalma, akik azt ! szeretnék, ha már az üzemben ■nem sikerült, legalább odakint álljon meg a munka. Nehéz munka lesz, mert egyáltalán nem népszerű feladat olyat I tenni, ami egyesekre hátrányos, de sikeres lesz, ha segítenek, benne a falu kommunistái, becsületes józan parasztjai. Nehéz lesz azért is, mert nem lehet egy általános minden falura érvényes végrehajtási sémát ajánlani. Két ember ügye sem egyforma, egy- enkint. külön-külön kell tehát elbírálni minden sérelmet, s dönteni jogos-e vagy jogta'an- e a követelés, van-e lehetőség orvoslására.^ Felelősségteljes nagy munka lesz, mert helyes elintézésétől a falu nyugalma függ, ■ jó végrehajtása pedig a további győzeinek záloga. DEÁK RÓZSI A FÖLDRENDEZÉSBŐL
