Új Úton, 1957. január (1-9. szám)

1957-01-11 / 4. szám

FÜGGETLEN, DEMO K RATI K US, SZOCIALISTA MAGI AROKSZAGOT) AZ MSZMP HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE ËS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IL ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Ara 60 FILLÉR 1957. JANUÄK 13. VASÁRNAP Fel hívás! MUNKAADÓK FIGYELEM! ('elkérjük a megye vál­lalatait, üzemeit, állami gazdaságait, gépállomá­sait, s valamennyi mun­káltatót, amennyiben tudnak valamilyen szak-, vagy segédmunkásokat alkalmazni, közöljék szerkeszt őségűnkkel, hogy értesíthessük a munkanélkülieket az el­helyezkedési lehetősé­gekről. Repül a szán . . VEZÉRCIKK. - GYÖNGYÖSRŐL Ezekben a napokban, amikor a tragikus események, a sztrájk bódulatából mindinkább életre kel az ország, — amikor, ha még vontatottan, sok-sok nehézséggel is, de megindult a termelőmunka, egyre szélesebb tömegeket hódít Gyöngyösön egy furcsa megelégedettség. „Nálunk nem is volt ellenforradalom, mi csendben vészeltük át a nehéz időket” — vélik jónéhányan még a kommunisták körében is. Mondani sem kell, hogy minden becsületes ember csak örülni tudna, ha valóban mindez így történt volna ebben a mátraalji városban, ha m nt valami mese­beli eldugott fészekhez hasonlóan, a csend, a béke honolt volna itt mindvégig a nehéz napok ideje alatt. Az igazság azonban mást mutat. Ha Gyöngyösön nem is történt fegyveres provokác ó, ha a felszín látszólag csendesebb is volt, mint pz ország más városaiban, ez csak a felszín, amelyet valóságban elfogadni sem nem volna helyes, sem nem volna igaz. Ebben a városban is — ha csak egy időre is — felülkerekedett az ellenforradalom, s a nyílt atrocitásig csak az idő röv'dsége, a város józan­fejű, becsületes dolgozóinak fékező ereje miatt nem ju­tott el. Vájjon „forradalmi” tettnek nevezhető-e a szovjet hősi emlékmű ledöntése? Lehetett és lehet ezután is bár­kinek bármilyen véleménye a szovjet népről, a szovjet— magyar kapcsolatokról, de egvetlen becsületes ember se, csak az ellenforradalom képes egy ország területén, a fasizmus el’en vívott küzdelemben meghaltak em'ékét ilyen vandál módon megcsúfolni. A halottgyalázás nem az október 23-i követelések közé tartozott. S nem nevez­hető éppen forredalmi tettnek a pártházak, a tanács épü­leteinek. s egvéb közénületnek szérdulása sem. A város do'gozóinak jogos követelései megvalósításának, a Gyön­gyösön is meghonosodott önkény elsöprésének nem ez volt, m'ntahogy nem is lehetett ez az alapja. Jól tudja minden gyöngyösi, sőt még az is, aki csak hébe-hóba fordult meg ebben a városban, hogy itt is volt ok bőven az elkeseredésre. A kü’önböző. a magánélet mélvébe is be’evájká’ó. íz’és*el°n és megszégyenítő pla­kátok a főtéren, a biza’imtlanság, a tömegek alkotó ere­jének és véleményének lebecs’"’ése, a rük+álás. az egv- kéz-nrolom — ez bizony az akkori pártbizottság le'kén szárad, ame’y nem egv téren még a „hivata’os” vonalat is túll'citá’ta. Egv városban, ahol a fiataloknak táncolni egyet jelentett a kozmopobtizmussal, ahol nyilvános he­lyen mutatkozni, szórakozni, egvhén szólva is rossz pon­tott jelentett az 'llető káder'apián, pedig volt azon már a tudta nélkül is e’ég. szóv-l egy ilyen városban volt és lehetett ok az e’ke*eredésre. S mint másutt, úgv itt is, ezt az elkeseredést nyergei­ig meg az el’en forr-da lom a közénületek fe’dúlásától, a városi munkást"nács szerenén keresztül egészen az utol­só nanokig Arró1 beszélt Gyöngyösön is how az e’mú’t 12 esztendő... Pedig az elmúlt 12 esztendőben kapott földet a • gyöngyösi n’ncs+elen, lett emberré a summás, államosították a gyárakat, nagyüzemeket, épültek fel a vámsvégi új telep bányászháza', kerü'tek főiskolákra, egyetemekre a város munkás- és parssztfia*aliai. Ezek o’yan ténvek. amelyek az elmúlt évek súlyos po’itikai és gazdasági hibáitól függetlenül tények maradnak, a nép alkotó ereiének, a becsületes kommun'sták erejének megdönthetetlen tényei. Ezeket csak az ellenforradalom tagad’-a meg. csak az ellenforradalomnak nem tetszett a .földosztás, az államosítás, s számos más, az elmúlt években kivívo’t szoc alista vívmány. Hogy mit akartak helvette? Nem lehet nehéz a vá­laszadás. ismerve az eimúlt hetek eseményeit országosan, de gyöngyösi v'szonvlatb~n is. Megalakult a városi mun­kástanács. e’nöke Egved Antal tanár lett. Je’lemző erre a rmmbástanácsra. hogv a becsületes tanárt végül is ha- zaküldték ..o'henni”. mondván, hogv beteg. S kik kü’d- ték haza? Nos. a számos becsü’e+es tanácstag közül azok. ak'k hangadók le‘tek. akik kezükön kaparintották ezt az úgynevezett munkástanácsot. Pádéul Noveszád Lajos rovottmúltú égvén, aki már elmegvógvintézetben is volt, Vet*er János kiugrott k'snan. megrögzött alkoho’ista, aki minden tanácsi dolgozót, még a gépírónőt is el akarta za­varni, vagy Csintalan György, ak' azzal dicsekedett, hogy ült a Rákosi-féle börtönben, csak azzal nem, hogy kö­zönséges bűncselekményért. Ezpk és társaik hoztak ha­tározatokat, nyakra-főre a sztrájkra, fenyegették meg a munkásokat, hogv rájuk lövetnek, ha dolgozni merészel­nek. ezek próbálták rávenni a közeli honvédséget, hogy szálljon harcba a szovjet csapatokkal, mitsem törődve, hogy ez a város pusztulásával járt volna. Ezek voltak azok, ak'k kizavarták a kommunistákat az üzemekből; ezek és társaik, s az á’taluk félrevezetett dolgozók révén kellett illegálisan dolgoznia, mint a Horthy-időkben, a szerszám gyári pártszervezetnek. Miattuk félnek még számos helyen bátran beszélni a kommunisták, az egvszerű, becsületes emberek. Pedig volna mit, van mit beszélni az elmúlt hetekrő’, s a jövő feladatairól. Ez az úgvnevezett városi munkástanács „po­litizált” — a nép el’en; s sztráj kra uszított ismét a nép ellen. Hogv néhány gvöngyös' üzemben ma munkásokat kell kisebb-nagvobb időre elbocsátani, azért az effajta központi munkástanácsok mellett a gyöngyösi is felelős. Ma már nincs legális alapjuk az ilyen e’emek „po­litizálásának”, de nem tettek le az uszításró’, rágalma­zásról, s még jó ideig megragadnak — m'nden bizony­nyal — m'nden alka’m't, hogy fékezzék a kibontakozást, hogv akadá’yozzák az átmeneti munkanélküliség felszá­molását. hogv zavart keltsenek a békét, nyuga’mat vágyó dolgozók körében. De mint másutt, Gyöngyösön is a józan ész került felül, a becsület, a munkáshatalomhoz való hűség. En­nek megszilárdításán do’gozni, a mú’t hibáiból okulni, s a leszűrt tapasztalatokat felhasználni további mun­kánkhoz. úgy véljük, ez most minden becsületes gyön­gyösi ember legszebb és legfontosabb feladata. Amatőrfotósok márciusban különfé’e márkájú gépek között válogathatnak Az október—novemberi har­cok során az OFOTÉRT bolto­kat ugyancsak megdézsmálták. Márkás fényképezőgép alig egy néhány darab maradt. Időközben az egyéb fotókellé­keket is felvásárolták, úgyhogy a boltokban néhány papirfélén és box-gépen kívül nem igen talál mást az amatőr. Az árú­szegénység nem lesz tartós, a ' vállalat devizakeretet kapott arra, hogy külföldi fényképező­gépeket vásároljon. Előrelátha­tóan februárban, de legkésőbb márciusban már sokféle már­kás fényképezőgép között válo­gathatnak majd az amatőrök. Addigra megjavúl a papír, és ilmellátás és több lesz a vegyszer is. NÉZZE MEG AZ EMBER A hó megvékonyodott az enyh e januárban, de a kedv, szánkózás megbirkózik a sovány hóval .is nap alatt község lsen in elkezdődtek a tanácsülések Soltész Mária, a színház új művésznője az ntolsó „ecset­vonásokat” vég­zi, hogy az­tán a színpad­ra perdüljön Ismét műsorra tűzte az egri Gárdonyi Géza színház jól sikerült műsorát, a Nézze meg az embert S hogy mennyire megnézik, s mi­lyen jól szórakoznak, ezt mutatja képünk is Megyénkben az októberi ese­mények következtében a köz­ségi tanácsok munkája is több héten át szünetelt. A múlt hé­ten azonban ismét megkezdőd­tek a végrehajtó bizottsági ülések. Hat nap alatt hetven községben tartották meg a VB ülést, ahol elsősorban az idő­szerű munkák megkezdéséről, a tavaszi felkészülésről és a napi poétikai eseményekről tárgyaltak. Ezen a héten ülé­sezett végrehajtó bizottságok már a kormány új program- nyilatkozatával is foglalkoztak. Megvitatták a benne foglalta­kat és annak szellemében in­tézkedtek a feladatokról. Vé- csen a VB határozatot hozott az új orvosi lakás építésének megkezdéséről. Atkáron a nyár j elején megkezdett kultúrház építésének továbbfolytatását j jelölték meg az egyik legfon­tosabb feladatnak. A határo­zat értelmében máris megkezd­ték a tatarozási munkálatokat. Intézkedtek a dolgozó paraszt­ság téli foglalkoztatásáról is. j Hatvan részvevővel megindí­tották a téli ezüstkalászos tan­folyamok Domoszlón a peda-: I gógusoknak akarnak jobb élet­körülményeket teremteni. Első lépésként az új tanítói lakás építésről fogadott el javaslatot a végrehajtó bizottság. A héten még újabb 40 községben vitat­ták meg a kormány nyilatko­zatát és határoztak a legsürgő­sebb tennivalókról a közsé­gekben. Félt a felelősségre vonástól — ezért lett öngyilkos Józsa Gyula Nemcsak két géppisztoly volt a diákotthonban Amint január 6-i számunkban már megírtuk, Józsa Gynla egri főiskolás íőlielőtte magát 8 vég­zetes cselekedetének okát homály fedi. A rendőrség és az ügyészség azóta már meglehetős sikerrel nyomozott az ügyben és több olyan fontos részlet került nap­világra, mely azt bizonyítja, nem­csak józsa Gynla volt részese a diákotthonban talált fegyverek el­rejtésének. Még mielőtt Józsa Gyula és Rudolf Ottó Tibor főiskolások Egerbe jöttek volna, Balogh Bá­lint, a diákotthon igazgatója a fürdőszoba egyik szekrényében két géppisztolyt és egy pisztolyt talált. Mivel félt, hogy statáriális bíróság elé állítják, szólt Kovács Ferenc gondnoknak és a szellőző nyíláson a vizes pincébe dobták a fegyvereket. A rendőrséget nem értesítették, tettük titokban ma­radt. Újabb két géppisztoly került elő a szekrényekből Mikor a rendőrség házkutatást tartott, nem törte fel a diákok szekrényeit, s ezért maradhatott még feg ver a diákotthonban. A két géppisztolyt és a bárom kézi­gránátot Józsáék találták meg és szóltak róla Berzi András tanár­nak. Berzi András értesítette a diákotthon igazgatóját, aki a gond I nokkal úgy határozott, hogy eze­ket a fegyvereket is eltüntetik. A fegyvereket a pincében ásták el. Balogh Bálint igazgató másnap mégis úgy döntött, hogy szól a főiskolán a fegyverekről. A tanári kar ntasította, hogy törjenek fel minden szekrényt, szedjék össze az összes fegyvert, a kincstári fel­szereléseket, készítsenek róla lel tárt, és majd a főiskola értesíti a rendőrséget. (Nehezen érthető, hogy tanáremberek, meglett főis­kolások statárium idején leltáros- dit játszanak a fegyverekkel ahe­lyett, hogy azonnal átadták volna a rendőrségnek. Ez esetben nem lettek volna ilyen súlyos követ­kezményei a fegyverrejtegetésnek I és Józsa Gyula sem menekült Amiről hallgattunk eddig Joga®van-e az asszonynak? F. A.-NÊ helyes, szőke kis asszony. Olyan fajta, akire azt mondják: olvasva elmehetne a lányok között. Koránál fog­va kétszer is, hiszen csupán 18 éves, tele életkedvvel,’ bizako- j dáss 1, boldogsággal. Mert mi is kellene más ehhez, mint a párja, akivel egy féléve keltek egybe, az egyszoba, konyhás k s lakás, amit végre megkap­ta, s amibe egyre több új hol­mi került. Most fizették ki a konyhabútor utolsó részletét, az október, novemberi dupla­fizetésekből rádiót vettek, igaz, kézalatt, de nagyon szép. Ter­ve k: egy szép hármasszek­rény, edények, csőbútor, ter­mészetesen részletre. Egyszó­val meleg, kényelmes fészek­ké tenni az otthont. Most ke­resztülhúzta számításukat a gyerek. — Nem kell! — jelentették ki mind a ketten. Majd ha ké­szen lesz a lakás. Előbb bútor kell, ágynemű, ruhák. — Nem kell! — kontráztak rá a szülők. Az asszony any­ja azért, mert sajnálta a lá­nyát, olyan fiatal még, m nek venne magára annyi gondot. Úgyis csak addig szabad, amíg nem kapaszkodik a szoknyájá­ba egy gyerek. A fiú anyja, ha máskor nem is, de most igazat adott a nászasszonynak. Ö a fiára gondolt. Nem elég az, hogy semmi nélkül vette el a lányt? Nem is kell más, csak egy gyerek! I — Nem kell! — mondogatták az ismerősök, a barátok, gye­rek lehet egy féltucat, de a szép fiatal évek nem jönnek vissza. MIUTÄN mindenki így be­szélt, F. A.-né elment az AB bizottsághoz. Visszautasították. Első gyerek, nem lehet elven­ni, mert fennáll az a veszély, hogy nem lesz több, hiába sze­retnének később. A kis asz- szony sírt egy sort, igazságta­lansággal vádolta a bizottsá- I (Folytatás az 5. oldalon.) volna_ a balálba.) Újra kiásták a fegyvereket. A főiskola utasítására, sőt további kutatás során még egy pisztolyt is találtak. A kiásott és megtisz­tított fegyvereket abban a szobá­ban tárolták, ahol Józsa öngyilkos lett. A diákotthon igazgatója még mindig a csak a jelentés megírá­sánál tartott, mikor Józsa — való­színű félelmében és az előző na- pok izgalmainak hatására — fejbe­lőtte magát, holott ő sem volt bűnösebb társainál, hacsak buda­pesti tartózkodása alatt nem kö­vetett el valamilyen bfincrelek- ményt. Az ügy még nem fejező­dött be. Az öngyilkosság napián letartóz­tatták Balogh Bálint igazgatót és Rudolf Ottó Tibor főiskolást, ja­nuár 3-án pedig Kovács Ferenc gondnokot is. Mivel az ügyészség ágy látta, hogy ügyüket szabad­lábra helyezésükkel is ki tudják vizsgálni, január 8-án szabadon boesá'ották őket. MKOM! wmött ' 118 »I tilkMki — Csik Gábor budapesti la­kos petróleummal üzérkedett. Tehergépkocsin, szállított olyan petróleumot, melynek eredetét ! nem tudta igazolni. A kaposvá­ri rendőrkapitányság vette őri­zetbe. I — Németh József bősárkányi hentes lázító röpcédulákat ké­szített és ezeket kiragasztotta a falra. Megindították ellene az eljárást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom