Népújság, 1956. november (84-91. szám)

1956-11-09 / 88. szám

NÉPÚJSÁG fi Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes megyei elnökségének felhívása a megye pártszerveihez, kommunistáihoz Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt ideiglenes elnöksége 1956. november 1-én megala­kult. Az elnökség — tagjai: Puinoki László, Gubán Dezső, Furucz János, Suha Andor, Er­délyi Ferenc —• ülésén hozott határozata mélységesen elítéli a rákosista, gerőista klikk bű­nös politikai vonalát, annak nemcsak országos, hanem helyi megnyilvánulásait is. Ennek szellemében úgy határozott az elnökség, hogy felmenti funk­ciójától Komócsin Mihályt, a megyei pártbizottság volt első titkárát, Tamás Lászlót, az eg­ri városi pártbizottság volt első titkárát, Sinkó Antalt, az egri járási pártbizottság volt első titkárát. Zeke Sándort, a füzes­abonyi járási pártbizottság tit­kárát, Marosán Lajost, a gyön­gyösi városi pártbizottság első titkárát. ' A párt megyei elnöksége te­kintettel a fennálló helyzetre, nem tudta még áttekinteni az egész meg3rét, nem tudta fel­mérni a kommunisták, a dol­gozó nép véleményét és han­gulatát, így tehát személyi vo­natkozású intézkedései nem te­kinthetők befejezettnek. Az ideiglenes megyei elnök­Iség ezzel egyidőben Eger vá- j ros pártbizottsága vezetésével ; ideiglenesen Sztán Ferencet, az egri járási pártbizottság ve­zetésével Gubán Dezsőt, a fü­zesabonyi járási pártbizottság vezetésével pedig Horváth Fe­rencet bízta meg. Felhívja az elnökség a kom­munistákat, hogy a járásokban, városokban alakítsák meg az ideiglenes elnökséget, a párt ügyeinek rendezésére, a kom­munisták sorainak rendezésé­re. Elv társak! Kommunisták! Pártszervezeteink! A legfontosabb feladat most az, hogy álljanak talpra a párt­szervek, kezdjenek munkához, rendezzék a kommunisták so­rait, s vállvetve dolgozó né­pünkkel, mindenütt a legéle­sebben határolják el magukat a rákosista. gerőista klikktől. Álljanak a rendért, nyuga­lomért harcolók soraiba, fe­gyelmezett munkával, helytál­lással segítsék népünket az élet teljes helyreállításában, a sza­bad, független, szocialista Ma­gyarország megteremtésében, a forradalom vívmányainak megvalósításában. Kommunisták! Vizsgáljátok i meg mindenütt, hogy a párt- I szervek vezetőségei képesek-e. Javul az áramellátás — Lízememkbol jelentik ­Üzemi munkástanácsaink , mi a helyzet az energia-ellá- feihívására ma reggel már egy- j tással, hisz jelentősebb üzeme­re több helyen kezdték meg a ! ink munkája jórészt az áram­munkát. Igaz, hogy most még ellátáson múlik. Azt a választ számtalan akadály, energiahi- . kaptuk, hogy ma már jelentő- ány, objektív és szubjektív j sen javult a helyzet az előző okok nehezítik a rendes munka- j napokhoz képest. A borsodi és menet kibontakozását, de a je- Mátra vidéki bányákban egyre lentések már arról adnak hírt, ! több bányász lát munkához, s hogy itt is, ott is lassan kéz- j így naponkint több energiát is detét veszi a békés termelő- j termelnek. Néhány nappal ez- munka. j előtt a rendes kapacitásnak Áz Egri Dohánygyárban a (csak egyötödét tudták termelni dolgozók 70 százaléka jelent és ebből a mennyiségből első- meg ma reggel és napi egy sorban a lakosság szükségiete- műszakkal már megkezdődött it, az élelmiszeripari és köz- a termelőmunka. Jelenleg még szükségleti üzemeket elégítet- áramkorlátozásokkal küzde- ték ki. Most, mivel javult a nek, s a szivarkagyártás pe- helyzet, már a Bútorgyár, az dig gépalkatrész hiány miatt j Autófcrgácsoló és a Lakatos­halad lassan. .árugyár részére tudnak Az Autóipari Forgácsológyár ' némi áramot adni. Remélhető- dolgozóinak jórésze is megje- i leg a közeli napok jelentős ja- lent az üzemben, s tanácsko- j vulást hoznak majd az energia­záshoz kezdtek. Itt is egyelőre ellátásban, energiakorlátozás akadályozza még a teljes munkamenetét. A Bútorgyárban a dolgozók 75 százaléka látott munkáhaz, s továbbra is készítik az aszta­lokat. Az energiahiány itt is érezteti hatását, s ezért még egy-két gépnél tudnak üzemeltetni. Megkérdeztük az Északma- gyarcrszági Áramszolgáltató Vállalat üzletigazgatóságát is, alkalmasak-e arra, hogy utasít- gatás, diktálás, parancsolgatás nélkül vezessék a kommunis­ták harcát, munkáját, a füg­getlen magyar élet kialakításá­ban. * Azok a kommunisták, akik részt vettek a munkástanácsok választásában, s akik maguk is bekerültek oda, küzdjenek e- zekért a vívmányokért, s ha a tanácsok vezetői a népből va­lók, pártállásra való tekintet nélkül a legmesszebbmenőkig támogassák megbecsült mun­kájukat. Ugyanakkor, ha egyes községekben, üzemekben hor­thysta, fasiszta, vagy más, a néptől idegen elemek jutottak pozícióba, akkor a kommunis­ták kötelessége, hogy dolgozó társaikkal együtt, harcoljanak, hogy helyükbe a néphez, a for­radalom vívmányaihoz hű em­berek kerüljenek. Felhívja az elnökség ugyan­akkor azokat a kommunistá­kat, akiket esetleg személyes sérelem (leváltás stb.) ért, hogy azokat félretéve, ott, ahová az élet állította őket, dolgozzanak teljes becsülettel a szabad, füg­getlen, szocialista Magyaror­szág megteremtéséért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt ideiglenes megyei elnöksége. j ><i i*öanruL.tmjf-* Nehéz ez élelme­zés egyenlőre váro­sunkban. El van vágva az út a fővá­rostól, iparvidékek­től, ahonnan nagyon sok éleimet szállí­tottunk. Konzervet, élesztőt, édesipari cikkeket, amellyel kisegítették az ellá­tást. Városunk élel­mezési dolgozói egy pillanatig sem pi­hentek, nem sztráj­koltak és volt olyan a sütő- és húsipar­nál, aki 36 órát is dolgozod egyfolytá­Kössőnet helyett * • • Reggelenként nagykendőbe hu- gyolálva kopog be az ajtón a te­jesnéni, Nehézkesen szedi le a há­tit, s míg a kannából a lábasba csordái a friss tej, egy-két szóval gyorsan elmondja, mit látott az úton. míg Felnémetről beért Eger­be, Vagy hat családnak hordja a tejet, mindenütt gyermekek vár ják, akad köztük egész pici is, akinél az anyatejet is pótolja az, amit 6 hoz. — Nem fél Panni néni ? — kér­dezzük tőle minden reggel. — Igen is nem is hangzik rá a válasz, dehűt kell a tej a gyer­mekeknek, nekem pedig a pénz. Ne féljenek — nyugtatgatja meg sorba a szülőket minden reggel — hacsak valami nagyon komoly do­log nincs, én mindennap jövök. Nem maradnak a gyerekek tej nélkül. Naponta hozza esőbe, szélbe, hozta a legnehezebb időkben iá és sohasem jutott eszébe, akkor sem, amikor életveszélyt is jelen­tett a tejhordás, hogy fölemelje az árát. Az apróságok nevében köszönet Panni néninek a felnémeti tejes­asszonynak és társainak, akik na­ponta teszik meg az utat, hogy élelmiszert, tejet hozzanak be — a régi áron — a város dolgozó­inak, akik az elmúlt napokban sok követelésük mellett azt is kivívták, hogy eltöröljék a parasztokat nyo- morgató begyűjtési rendszert, hogy rendbehozzák az évek alatt soka­sodó jogtalanságokat. Nagyon sok követőre lenne most szükség ! Vámssedők Ez már valóság! ban. Kenyérrel lát­ták el a lakosságot a legnehezebb per­cekben, vajat, tejet szállítottak, tepertőt, húst és a lehetősé­gekhez képest zsírt adtak a lakosság­nak. Sajnos voltak és vannak azonban a forradalomnak vém- szedői^crkikaz egek­ig szaladtak az ára­ikkal, akik a piacon 8 forintért merészel­nek adni egy tojást, 6 forintért mérik a tejet, 10 forintért a krumplit. Ennyit merészelnek kérni attól az üzemi mun­kástól, aki még ma is értük dolgozik, azoktól a fiatalok­tól, akik két héten’ keresztül, őrizték a város nyugalmát, Van-e becsületes ember eb­ben a városban, ebben az or­szágban, aki ne fogadta volna örömmel a forradalom vívmá­nyait: az emberibb életet, a munkásosztály és a parasztság igazi hatalmát, amit ma már nem csupán egy-egy munkás, vagy paraszt kiemelése jelent az üzem, vagy a falu élére, ha­nem az, hogy az igazán demok­ratikusan választott munkás- és paraszttanácsok tagjai vet­ték kezükbe az élet irányítá­sát. örömmel üdvözölték a dol­gozó parasztok is azt, hogy el­törölték a begyűjtést, mely sokszor nemcsak a munka hasznától, hanem saját kenye­rétől, vetőmagjától is megfosz­totta őket. Az örömet azonban az elmúlt napokban bizalmatlanság vál­totta fel, vajon igazán eltörlik- e a begyűjtést, igazán orvoslá­sokat hoznak-e a következő hetek, hónapok, az évek során elkövetett igazságtalanságok­ra, a tagosításoknál elkövetett törvénysértésekre. Bizalmatlanságukat meg le­het érteni, hiszen annyi ígére­tet kaptak már. De most nem ígéretről van sző! Ez már való­ság! Mindén dolgozó paraszt szabadon rendelkezik termé­nyével, állataival: két keze j munkájának minden gyümöl- ‘ csévél. Nincs már olyan törvény, ami elvegye jogos tulajdonát, Ezt is, mint annyi mást, ami megkeserítette, megnehezítette attól az anyától, aki pérnapos csecsemő­jét szoptatja, vagy aki öt gyereket sze­retne jóllakatni. Nincs semmi tör­vényes módunk en- rfek megállítására. Csak az embersé­gükhöz szólhatunk. Ne tegyék ezt, ne emeljék áraikat, ne hozzanak szégyent városunkra, amely eddig kivívta józan­ságával az elisme­rést. Ne legyenek vámszedői a nehéz­ségeknek I az emberek életét, elsodorta az elmúlt napok vihara. Termel­het, szánthat, vethet nyugod­tan a paraszt. Nem fenyegeti többé az a veszély, hogy lép­ten nyomon beleavatkoznak munkájába. Trágyázhatja ter­mőföldjét, nem másnak hozza rendbe, s új vetésű lucernájá­ról is maga kaszálja a szénát a következő esztendőben. A munkásság, a fiatalok e- zekért is harcoltak az elmúlt napokban, s amit elértünk, azt nem fenyegeti most már sem­mi, ha mindenütt olyan embe­rek kerülnek élre, akiktől egy­formán messze áll az elmúlt esztendők önkénye éppúgy, mint a földesurak és gyárosok visszakívánása. Ezekben a napokban csak egyet lehet mondani: dolgoz­zanak nyugodtan, szántsanak, vessenek, senki nem szabja meg, mennyit, mert úgyis tud­juk, amikor számot vet azzal, miből, mennyire van szüksége, akkor gondol a városra, a mun­kásokra, figyelmeztetés nélkül is. Gondol azokra az emberek­re, akik az elmúlt napokban érte is síkra szálltak. Nyugalomra, rendre, munká­ra van most szükség. Ez hoz­za meg azt a független orszá­got, ahol a paraszt is gazdája, ura a földjének. Salgótarjánból jelentik Salgótarjánból érkezett jelenté’ sek szerint a Nógrádi szénmedence bányáiban Mizserfán és a zagyva­menti üzemekben ma már két és félezer dolgozó kezdte meg a munkát. A nappalos mfíszakok- csaknem teljes létszámmal láttak munkához. Salgótarjánban és kör­nyékén rendszeresen közlekednek a munkásjáratok és megkezdő­dött a vasúti személyszállítás is Ma reggel munkához látott a Salgótarjáni Üveggyár is, a Tűz­hely gyárban karbantartás folyik, az acélgyárakban pedig részleges munka folyik egyrészt az anyag és az energia korlátozások miatt. A füst és hamu 4' FELHÍVÁS. Felhívom Eger város lakó- nyilvántartó könyv vezetőit, hogy a lakótömbjükbe tartozó elhagyott lakásokat sürgősen jelentsék be lezárás és biztosí­tása végett a Megyei Rendőr­kapitányságon. Körmöczi József r. alezrs. Megyei Kapitányság vez. A sztálinizmus édesgyereke, a rákosista terror minden szállal, mint a pók, magához akarta fűzni az embereket. Mindenkiről mindent tudni. Ki mikor, mit csinál. Mi volt az apja, anyja, kivel levele­zett, hova írt és miért. Milyen a'< magánélete. Ennek a „szent” célnak érdekében változtatták az embereket kartotékokká, káderlapokká. Fájdalmas kiáltás AZ EGRI UTCÁKON járva, kelve hallot­tam olyan híreket, hogy nincs elég só, né­hány nap múlva nem lesz villany. Mikor ke­nyérért álltam sorba, egy nénitől, hogy kevés két kilogramm kenyér, mert nagy családdal vannak, hogy kevés a város liszt-készlete. Má­sok arról panaszkodtak, hogy itt a tél, és nincs szenük-fájuk. Láttam, hogy a piacon 8 forint­ért kínálták a tojást, hogy az egyik utcasar­kon hat forintért mérték a tej literét. És még sok mindent. Persze hallottam arról is — ezt nem láttam —, hogy elegendő készletünk van lisztből, sóból, s a villannyal sincs komolyabb probléma. És bennem ezek a hírek — valók, vagy valótlanok — egyetlen hatalmas kiáltás­sá tornyosultak: munkástestvéreink, adjatok! S az igenlő választ pedig éppen, hogy csak meg tudtam hallani, olyan halk volt. Két hét óta lényegében nincs termelés, hallgat a kalapács, nem zümmögnek a gépek. Csak a kenyérgyáriak és még néhány létfon­tosságú üzem dolgozói, meg a kereskedelem dolgozott. Helyes volt ez? Igen, helyes volt. így kel­lett lennie, mert a népnek, a dolgozóknak más, i-rinél fontosabb munkája volt: összezúzni, el­söpörni az ország színéről a múlt minden rot­hadtságát, szennyét. Eltüntetni, hogy soha töb­bet ne térhessen vissza. Megtörtént. Nehéz két hét volt, de megérte. S hogy győzött a nép, ezt tevékenyen elősegítette a munkások egységes ■állásfoglalása, amely a személyes hősiesség • ••; véráldozat mellett az egységes sztrájkban i.-: kifejezésre jutott. A SZTRÁJK a nép ügyének győzelmét se­gítette elő. De vajon most elősegíti-e a mun­kások, a dolgozók, a fiatalok vérével szerzett győzelem megszilárdítását, u forradalom vív­ná nyalnak megerősítését? Vannak még követeléseink, — mint pél­dául a szovjet csapatok kivonása hazánk terü­letéről, — s amellyel egész népünk mélysége­sen egyetért —, de ezek valóraváltását sztrájk nélkül is elérhetjük. Kell, hogy sztrájk nélkül érjük el, mert az ország gazdasági élete a tel­jes összeomlás előtt áll. Két hétig a felhalmozott készletekből él­tünk, — lehet, hogy újabb két hétig, vagy ta­lán két hónapig is még tudnánk élni belőle —, de ha csak veszünk belőle, s hozzá nem te­szünk, az is elfogy. S mi történik akkor? Nem, nem az éhhalált, a nyomort, a hi­deg szobát akartuk, nem ezt akarták azok a hősök, munkások és fiatalok sem, akik életü­ket áldozták fel. Nem ezt akartuk, s hogy ne így legyen, harcolni kell tovább, de más eszközökkel, a munka fegyverével. Csak a munka megkezdé­se biztosítja számunkra az elért vívmányaink megőrzését, csak a munka biztosítja ma a ren­det, a nyugalmat, csak a munka felvétele biz­tosíthatja, hogy legyen mit ennünk, hogy té­len ne kelljen dideregnünk. A munkástaná­csok — amelyeket a nép és a Forradalmi Mun­kás—Paraszt kormány is egyaránt elismert — bebizonyították, hogy méltók a dolgozók, a munkások harcának vezetésére. Vezessék hát ezt a harcot is úgy, ahogy szívük diktálja, — ahogy dolgozó népünk érdeke, drága hazánk sorsa megkívánja. MUNKÁSOK, mérnökök, bányászok, élel­miszeripar dolgozói, vasasok! Halljátok hát meg ti is gyermekeitek, öreg szüléitek, fele­ségeitek, az egész ország kérését, kiáltását: adjatok kenyeret, élelmiszert, villanyt, tüzelőt, élni akarunk! Fájdalmas kiáltás, de én így hallottam! Sárközi Miklós Rózsaszínű, zöld és szürke lapokká váltak így az embe­rek, melyek a hivatalokban, az üzemekben, iskolákban és kórházakban az embert je­lezték. S ha valaki meghara­gudott valakire, vagy rossz­akaratú volt, akkor a lapra már beírták, politikailag megbízhatatlan. És ezt mint szégyenbélyeget viselhette, de nem tudott róla. Nem tudta, mi az oka annak, hogy nem kap prémiumot, hogy nem léptetik elő kellő időben, — hogy nem kap munkát, ha állást változtat. A káderlap titkos volt, szigorúan bizal­mas, és mint szöges drótháló, szögezte körül az ember éle­tét. . És a munkástanácsok ja­vaslatára most égnek a ká­derlapok. Magasra csapnak a lángok, majd lassan izzani kezdenek, parázslanak, ha­muvá válnak és a szél elfújja őket. Nincs többé szükség rájuk. A forradalom két hete megmutatta, ki mit ér, akár párttag volt, akár pártonkí- vüli, megmutatta, ki. őrizte meg a forradalom tisztaságát, ki nem szennyezte be magát személyi bosszúval, igazság­talansággal, fosztogatással és árdrágítással. Annák tiszta a „káderlapja”. Tiszta a lelkiis- merete, az megmutatta, mit ér még akkor is, ha előzőleg rosszindulatú kezek megbíz- hatalan jelzőt írtak lapjára. Újból Eisenhower as Egyesült Államok elnöke Az amerikai rádió jelentése sze­rint az amerikai nép újból Eisen- howert választotta elnökévé. Bár a szavazatok számlálása még tart, Eisenhower fölénye annyira nyil­vánvaló, hogy még Stevenson az ellenjelölt is elismerte a győzelmet és az amerikai választások hagyo­mányainak megfelelően — a veszt tesjelölt köszönti a győztest jó munkát és jó egészséget kíván Amerika új elnökének négy éves munkájához. .4« angolok és franciák elérték céljukat Egyiptomban Elégtek hát a káderlapok, hurnuvá — semmivé váltak. Mert nem volt rájuk szük­ség. Egyre van most szük­ség, igazságra, bizalomra az emberek iránt, és az emberi- j no„, vehet részt, ségbe vetett igaz hitre. Ez a /legtisztább káderjellemzés ma. Türös Károlyné Az elmúlt napokban bombák hullottak Kairóra, Egyiptom fővá­rosára, a Szuezi csatorna környé­kére, miközben angol és francia csapatok szálltak partra Egyiptom földjén. E két nyugati hatalom tehát végrehajtotta tervét, hogy erőszakkal helyezik ismét nemzet­közi ellenőrzés alá az egyiptomiak jogos tulajdonát, a Szuezi csator­nát. A nyugatiak azzal az ürüggyel támadtak rá a függetlenségéért küz­dő egyiptomiakra, hogy megaka­dályozzák a két szomszédos ország. Izrael és Egyiptom között kiújult ellenségeskedést. Az ügy háttere világos. Anglia és Franciaország felbiztatta Izraelt, támadjon Egyip­tomra, hogy ezen az alapon okot találjon a fegyeros beavatkozásra, a Szuezi csatorna újbóli megszál­lására. Hétfőn az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésen foglalkozott az egyiptomi helyzettel. A közgyűlés nagy szótöbbséggel határozatot ho­zott, melyben felszólítja Angliát és Franciaországot, valamint Izra­elt, hogy haladéktalanul szüntes­sék he az ellenségeskedést. Ezen­kívül a közgyűlés azt is elhatá­rozta. iiogy az. ENSZ zászlaja alatt nemzetközi rondőrcsupatokut kül­denek Egyiptomba a rend fenn­tartása érdekében. A közgyűlésnek ezt a határozatát is elfogadták u szembenálló lelek A rendőrcsapa­tok szervezése már folyamatban vau. Sok tagállam ajánlotta fel eddig részvételét. E rendfenntartó csapatokban u négy nagyhatalom Az ENSZ liutározatu után, szer­dán virradóra az Egyiptomban cg)mákéul azembenálió felek álta­lános tűzszünetet rendeltek el' Nyugati jelentések szerint várják a nemzetközi rendőrcsapatokat, melyek megszállva tartják majd a Szuezi csatornát és irányítják a forgalmat. Anglia és Francia- ország végrehajtotta eredeti ter­vét, és elérte célját. A szuezi csa­tornát ismét nemzetközi felügye­let alá helyezik, pedig clvitatha- tatlanul az egyiptomiaké. iVWWVWWWVVNA^VVWWvVl. VWN Közlemény Olyan rémhírek terjedtek el, hogy Egerben letartóztatásokat hajtanak végre. Az igazságnak megfelelően tudatjuk, hogy sem a szovjet parancsnokság, sem az az ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács, sem a magyar honvédség politikai állásfoglalásért, vagy tet­tekért letartóztatásokat nem haj­tott és nem hajt végre. A szovjet parancsnokság és az Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Ta­nács célja, hogy rendet,nyugalmat, megfelelő közbiztonságot teremt­sen Egerben, s ha valaki az ellen vét, vagy fegyvert rejteget — ép­pen a város lakóinak nyugalma, biztonsága érdekében — termé­szetesen fellépnek elleue. NfiPtTJSAQ Eger Város Forradalmi Nemzeti ■ . Tanácsának lapja Szerkeszti: a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Eger Város Forra­dalmi Nemzeti Tanácsa. .Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Mártírok tere t. Posta (lók: H. Telefon: S4-43. IHt H-ií. Heves megyei Nyomda V., Kgper Felelős a Munkástanács elnöke: Hangúéul András,

Next

/
Oldalképek
Tartalom