Népújság, 1956. október (77-83. szám)
1956-10-10 / 79. szám
4 NÉPÚJSÁG 1956. október 10.. azerda Diákélelmezés Egerben Felnőtt ember .amikor serdülőkorban lévő gyermeket lát enni, akaratlanul is csodálkozik, s azon gondolkodik, hova is fér el ez a teménytelen mennyiségű étel abban a nyurga, cingár kamaszfiúba, vagy leányba. Ez a csodálkozás azonban nem sokáig tart, mert az ember önkénytelenül visz- szagondol saját serdülőkorára, s eszébe jut, amikor maga is »olyan éhes vagyok, majd meghalok« — harsány kiáltással rontott be a konyhába ebédelni és 8—10 palacsinta, vagy két tányér főzelék elfogyasztása után körülnézett, hogy mit ehetne még. Nem csoda ez a hatalmas étvágy ebben a korban, hiszen ekkor fejlődik az emberi szervezet legerősebben, s ha nem kapja meg a szükséges táplálékot, akkor ez az egész életére kihatással lesz. Szükséges tehát a jó táplálkozás az ebben a korban lévők szamára, sőt még utána is, hiszen a fiatal szervezetnek erősödnie kell. így jobban megy a tanulás, a munka. Nagyon helyes az például, hogy az egyetemeken, főiskolákon, a vizsgaidőszakokban — amikor «okkal több a munka, mint máskor — külön étrendet állítanak össze, több és jobb minőségű ételt adnak, hogy a többletmunka következtében •lfáradt szervezetet megfelelően táplálják. Eger diákváros, többezer vidéki fiatal tanul itt az egriek mellett. Nézzük meg, hogy milyen az élelmezés a diákotthonokban, a főiskola menzáján. A Vörös Csillag diákotthonban, ahogy fejérünk az emeletre, ínycsiklandozó illat terjeng a folyosón. Kész az ebéd A konyhában hatalmas asztalokra van kirakva a dióskalács Bizony, ez olyan finom, hogy még otthon sem ehetne jobbat az ember. A dió nemcsak »mutatóba« van a kalácsba téve, hanem egyenlő vastagságú a dióréteg n tésztáéval. Aznap nemcsak ebédet főztek, hanem télire tettek el savanyúságot, befőttet is. Az ebédlőből evőeszköz, tányércsörgés hallatszik, terítenek. hiszen mindjárt egy óra és jönnek haza a gyerekek... Akár a konyhába, vagy az ebédlőbe megyünk, mindenütt tisztaság, rend, ahogy látjuk, hogy főznek, érezzük azt a szeretetet, amivel a diákotthon dolgozói ápolják a tanév idejére rájuk bízott gyerekeket. Ez érződött Szaniszló 1st- vánné konyhavezető hangjából is, amikor elmondta, hogy mindent megtesznek a jó koszt, a megfelelő táplálás érdekében. — Sajnos, nem mindig tudjuk azt adni, amit szeretnénk, kevés töltelékárut kapunk. Sőt többször előfordult az is, hogy amikor elmentünk a húsért, kétórás ácsorgás után mondták meg, hogy nincsen. Vagy hideg vacsorát szeretnénk adni, elmegyünk a kenőmájasért és nem kapunk, pedig egy serdülőkorban lévő fiúnak nem adhatunk csak zsíroskenyeret vacsorára. Igaza van Szaniszló István- nénak. s ezúton kérjük az illetékes szerveket hogy fordítsanak nagyobb gondot a diákotthoniok húsellátására. Kék köpenyes diáklányok sétálgatnak a folyosón, ki tanul, ki a szekrényt rendezgeti, ki pedig ebédelni készül. A Szilágyi Erzsébet leány diákotthon folyosóján vagyunk. Az ebédlőben a naposftk terítenek, az üres asztaloknál pedig tanulnak, hogy azt a kis időt se veszítsék el, ami az ebéd és az utolsó óra között van. Egyik ilyen tanulgató csoporthoz odamegyek, megkérdezem, hogy mi lesz az ebéd. — Nem tudjuk — hangzik a válasz. —; De biztos, hogy jó lesz. Nagyon jó az idén az ellátás. . Igaz, tavaly sem volt rossz, de az idén még jobb. Ebben a percben már feltűnik az ajtóban az első tál levessel a napos. Paradicsomleves, következő fogás rántott hal burgonyával és tészta- Hangos csiviteléssel tódul be a leánysereg és jó étvággyal kezd az evéshez. Csengetnek, vége az előadásnak, ebédelni indulnak a Pedagógiai Főiskola hallgatói is. Bableves és káposztástészta az ebéd. Van, aki hatalmas étvággyal kezd enni, van, aki csak fintorogva nézegeti a ká- posztástésztát. Hiába, ahány ember, annyi ízlés. A fiúknak általában az a véleménye, hogy adhatnának többet is, főleg húsból, mert ha pörkölt van ebédre, és a négy szem húsból egy csont, — a másik mó- csing, az nem valami laktató. A lányokból az örök háziasz- szony ütközik ki. A mennyiség elég, de jobb volna, ha ízletesebben főznének, mert sokszor nem tudjuk, hogy milyen levest eszünk tulajdonképpen, meg bizony jó lenne, ha a húst jobban megfőznék, puhább lenne. De ezek ellenére is sokkal jobb a koszt az idén, mint a múlt tanévben, sokkal változatosabb is az étrend. Láthatjuk, hogy a diákélelmezés vezetői mindent elkövetnek, hogy a diákok a megfelelő mennyiségű és' minőségű élelmet megkapják, mert csak így tudnak tanulási kötelezettségüknek eleget tenni és emellett sportolni, vagy önálló tudományos munkát végezni. A város általános diákélelmezési színvonalától még némileg elmarad a Pedagógiai Főiskola, de az illetékesek itt is azon varrnak, hogy a Főiskolán se legyen panasz a koszt minőségére, mennyiségéreSEGESDY ANNA TERVTELJESiTÉS, VAGY ÁRDRÁGÍTÁS A gyöngyösi földmúvesszövetkezet vendéglőjében (sön- tésben) egy korsó világos sör 3 forint 20 fillérbe kerül. Vajon nem-e meríti ki ez az árdrágítás tényét? Érdeklődésemre az üzem vezetője elmondja, hogy a söntést este nyolc órakor zárják, utána csak asztalnál ylő vendégeket szolgálnak ki. Azonban a tények az ellenkezőjét bizonyítják, mert este háromnegyed kilenckor is a söntésben fogyasztják a dolgozók a sört, — csak 70 fillérrel drágább áron. Miért hunynak szemet az illetékesek az efajta burkolt árdrágítás fölött. Tóth József <53 naptár <53 Október 10: 1856-ban született Oscar Wilde angol költő és író. Jugoszláv filmhét kezdődik Egerben. Október 11: Hatvan éve nyílt meg a Budapesti Iparművészeti Múzeum. 1936-ban Spanyolországban megalakult a magyar önkéntesek brigádja. Október 12: 1856-ban halt meg Richard Gu- yon, a magyar szabadságharc angolszármazású honvédtábornoka. — A BUDAPESTEN. vendégszereplő hindu művész- együttes tagjaiból 50 vendég érkezett október 4-én Egerbe. A hindu vendégek egy napig tartózkodtak itt, s az elragadtatás hangján nyilatkoztak városunkról, majd Miskolcra utaztak tovább. — A MÁTRA VIDÉKI ERŐMŰ pártbizottsága és a Hazafias Népfront bizottság elnöksége értelmiségi ankétot rendez 16-án este 7 órakor a Mát- ravidéki Erőmű kultúrtermében. Előadó Koltay Sándor. Vita vezető: Bodor Mihály. — ÜJABB KÖTETTEL gyarapodnak könyvkiadásunkban a zenei életrajzok. A jövő év folyamán megjelenik Pourtales világhírű regénye: Liszt Ferenc élete. HAT újabb termelőszövetkezet nyújtotta be a napokban gépkocsiigénylését, köztük a poroszlói Béke, a hevesveze- kényi Béke, az atkári Micsurin termelőszövetkezet. így már 26 termelőszövetkezet rendelkezik majd gépkocsival a megyében. TANÁR ÚR KÉREM Az Egri Vörös Csillag Filmszínház október 11—17-ig mutatja be Karinthy Frigyes híres könyvéből készült filmet, a »Tanár úr kérem«-et. A film főszereplője, Bauer jó néhány percet késett, a tanítás már megkezdődik, mikor besomfordál az osztályba. Frölich, a matematika tanára kihívja a fiút felelni, de nem tudja a leckéjét, ezért intőt kap. A fiú esze most nem a tanuláson jár, hanem gondolatait korszakalkotó találmánya, az örökmozgó foglalja le. Egy egész tanítási napot lá.hatúnk. a gyermekek csínytevéseit. Tanítás után Bauer félve bandukol haza, az intővel a zsebében. A Bauer-család már javában ebédel, amikor a kis diák megérkezik. A mama, hogy elterelje a figyelmet az ott lévő Stand néniről, az iskolai dolgok felől érdeklődik a fiánál. Ekkor kiderül az intő, s a verés természetesen nem marad el Este csodálatos álma van a fiúnak és ebből az álomból a reggeli ébresztő »zavarja« fel, újra iskolába kell menni . . . MOZIMŰSOROK: Egri Vörös Csillag: Október 10: Traviata (olasz). Október li—17: Tanár úr, kérem (magyar). Délutáni előadás : Október 10: A sas fia (jugoszláv). Egri Bródy: Október 10: Szökevények (francia). Október 11—14: Füst az erdőben (szovjet). Gyöngyösi Szabadság: Október 10: Bagdadi tolva) (angol). Október 11—17: Látogatás a felhőkből (csehszlovák). Gyöngyösi Puskin: Október 10: Bagdadi tolvaj angol). Október la—17: Riadó a hegyikben. Újra börtön, az ellenőrzés hiánya miatt INAPOLY1S TEPfcRlO Ugy-e bizarr ötlet? Pedig nem is mese, megtörtént. Valamelyik nar> a 14-es árudában (Zalár utca) egy dolgozó 20 deka tepertőt kért. Mikor hazament, meglepődve tapasztállá, nogy a 20 deka tepertőből körülbelül 5 deka volt csak tepertő, a többi pedig nápolyi törmelék. Mivel a dolgozónak jó ízlése volt, a tepertőt inkább kenyérrel szereti, arra kéri a 14-es áruda vezetőjét, máskor ne tegyenek vele ilyen tréfákat. Micsoda műsorpolitika? Űj jugoszláv filmet vetítenek városunkban, a »Sas fia«-t. Érdekes, izgalmas, eseményekben dús film ez, de kevés ember tudja megnézni. A MOKÊP jóvoltából a Vörös Csillag Filmszínház délután 4 órára tűzte műsorára. Nem kell sokat bizonygatni, hogy néhány embert kivéve, általában a dolgozók ezt az előadást nem látogathatják. Hogy teljes legyen a bosszúság és nehogy véletlenül mégis valaki vasárnap délután próbálja megtekinteni a filmet, a vasárnapi műsorról is levették a filmet. Ideje lenne már ezen a kétbalkezes műsorpolitikán változtatni. (B. J.) Sok gyenge-akaratú ember került már börtönbe az ellenőrzés hiánya miatt. A mindenre kiterjedő, alapos ellenőrzés sok pernek vette volna elejét. Sajnos, ekörül még mindig baj I van. Legutóbb az egyik bűnügyben ismét ez volt tapasztalható. A vádlottak padján jó megjelenésű, 30 év körüli fiatalember ül. Dr. Máhr Gábor, a Heves Megyei Kerámia Vállalat jogvégzett főkönyvelője. A volt főkönyvelőnek nem ez volt az első szembetalálkozása a törvénnyel. Kisebb-nagyobb visszaélések miatt már ült néhány hónapot, — aztán feltételesen szabadlábra helyezték. Hosszabb ideig állás nélkül csavargóit, majd a Heves megyei Kerámia Vállalat alkalmazta. Dr. Máhr csakhamar a vállalat főkönyvelője, beosztott könyvelője, adminisztrátora lett egyszemélyben. Itt így a törvény által előírt legelemibb ellenőrzés sem volt meg. Máhrnak jól jött ez az anarchikus állapot. Nagyon el volt adósodva A munka utáni sok hiábavaló járkálás lelki depressziót váltott ki benne, züllésnek adta fejét. A borban és a kétes értékű barátokban keresett kiutat. Ezek a »baráti« találkozások, tivornyázások bizony nem voltak olcsók. Különböző helyekről kölcsönöket vett fel, s mire állásba jutott, épp eléggé eladósodott. A főkönyvelői fizetés nem volt elég az adósság fedezésére, no meg előbbi életmódjával sem tudott felhagyni. »Dörzsölt« fiú volt. Csakhamar rájött, hogyha itt nem, akkor sehol nem tud pénzhez jutni. Nem sokáig tétlenkedett. Állásbajutása után négy-öt nappal meg is szerezte az első 3000 forintos tételt. Ezt követte aztán a többi. Néhány tétel a sok közül: július 14-én 3000, augusztus 11-én 40Ó0, szeptember 2-án 4000, szeptember 10-én 3000, és így tovább. Minden hónapban leemelte a maga 4-5 ezer forintos sápját. Nem ment nehezen, ö kezelte a csekket, ő vette fel a bankban az összeget, ő szignálta és könyvelte el (hamisan) a tételeket. Keresztbe könyvelést végzett — melyről a kihallgatás során nem Júaimtilt-d cl fdjúttgőc á ÇJjlnAc cl Szmlm/Lciéfi álmmcL? egyszer vallotta: »Ez az én találmányom.« Bár eleinte sót haszna volt ebből a találmány, ból, a végén mégis ráfizetett. így ment a csalás hónapokon keresztül, végül is amikor már 60 ezer forintnál mozgott az elsikkasztott összeg, rajtavesztett. Az egyik hamisítás bosszul sikerült, s ezen megbukott az egész nagyarányú sikkasztási história is. Dr. Máhr előbb tagadott, majd a bizonyítékok eléje tárása után tételenként beismerte bűnösségét. így indult ellene társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás vádjával eljárás. A járásbíróság által kiszabott négy évi börtön ad majd időt arra Dr. Máhrnak, hogy levonja a maga számára a következtetéseket. De ebből az ügyből van más tanulság is. Inotai elvtárs, a vállalat vezetője tanúvallomásában ezeket mondotta: »Én ellenőriztem ugyan, de számszaki dolgokhoz nem értek, így nem is tudtam felfedezni a sikkasztást.« Nps, nem ártana gazdasági vezetőinknek több szakismeretre szert tenni, s elsajátítani, megtanulni úgy a vezetést, hogy még a főkönyvelő munkáját is képesek legyenek ellenőrizni. Csak használna, ha számszaki dolgokhoz is értenének, hisz a jó vezetéshez ez is nélkülözhetetlen. De hivatásos ellenőrök sem végeztek jó munkát, különben a sikkasztó főkönyvelő nem kapott volna »kiváló dolgozó« jelvényt. De nézzük csak meg, mit mond erről Máhr? »A kiváló dolgozó jelvényt csak heccnek tartottam —, ami viszont az ellenőrzést illeti: az nem volt. Ha egy kicsit jobban megnézték volna a könyvelést, azonnal kiugrott volna a sikkasztás. Kezdetben féltem is ettől — vallja a továbbiakban —, de mikor láttam, hogy két revíziós vizsgálat sem jött rá a dologra, újra folytattam, így sodródtam tovább, tovább ■ . .« Hát igen, ellenőrzés az nem volt. Még egy segédkönyvelő felvételével is spóroltak, amit aztán így megtakarítottak, elsikkasztotta Máhr. Mihelyt betöltötték ezt a munkakört, megszűnt a sikkasztás, a hamisítás, sőt a régebbiekre is fény derült. Ha előbb teszik ezt, nem történik mindez. Nem sikkasztották volna el a vállalat sokezer forintját és nem került volna egy fiatal, könnyelmű gondolkodású, gyenge akaratú ember évekre a börtönbe. Érdemes ezen elgondolkodni .. . JANOS ESTÉRÖL-estére az egri iolgozók újabb és újabb szájai gyönyörködnek színhá- :unk értékes Csongor és Tün- ie előadásában. Érdemes oly- cor a színházból hazamenők órai között elvegyülni. Hall- '.atni az elismerő, vagy egyik- násik alakítással vitatkozó véleményeket. A beszélgeté- ekben Vörösmarty halhatat- an remekművével kapcsolatán kérdések is felmerültek. \z egyik ilyen kérdésre sze- etne e pár sor most némileg ligazító választ adni. A kérés így tehető fel: jogos-e a asonlóság megfigyelése a 'songor és Tünde, valamint hakespeare Szentivánéji álom mű víg játéka között? A magyar irodalomtudo- íány sokszor vizsgálta már :t a kérdést. Az olyan össze- ■glaló drámatörténelmi ta- ílmányok, mint Bayer Jó- ef, Vértesy Jenő ismert kö- tei is, számos egyezésre, ha- mlóságra utalnak, még in- ibb a Vörösmartyval foglal- izó önálló, tehát részlete- bb kritikák, amelyek közül ak a példa kedvéért emeljük Gyulayét, vagy Babits Mi- lyét. A legjelentősebb mun- t e téren azonban Fest Sán- r, a debreceni egyetem trams körülmények között el- nyt volt tanára, a magyar— angol kulturális kapcsolatok egyik legjobb ismerője végezte, akinek idevonatkozó tanulmányai a Magyar Shakes- peare-tár X. és XI. köteteiben találhatók meg. A tanulmányok megállapítása szerint Vörösmarty a Csongor és Tünde és néhány más drámájának írása idején behatóan olvasgatta, tanulmányozta Shakespeare drámáit, így érthető, hogy különösen történelmi drámáiban kétségtelen egyezések, hasonlóságok jelentkeztek. Kisebb hasonlóságok a Csongor és Tündében is megfigyelhetők, még pedig nem csupán a Szentivánéji álommal, hanem más Shakespeare drámákkal kapcsolatban is. KIT NEM emlékeztet a Csongor tudósának második monológja egyes gondolataiban a Hamlet „Lenni, vagy nem lenni”-jére? Közvetlen e monológ előtt pedig a visszatérő fejedelem szavai a Lear királyéhoz hasonló pátosszal hangzanak: „Lázadj fel tenger, Béke te hullj alá...” stb. Más motívumok Shakespeare Macbeth c. tragédiájával való kapcsolatra utalnak. Az ördögfiak első megjelenésükkor a Macbeth három boszorkányához hasonlóan viselkednek. Még több a hasonlóság a jóslási jelenetekben. A Macbeth-ben a három boszorkány, a Csongorban a vén Mirigy készítik a megtévesztő jóslások eszközeit. A boszorkányok, miközben a bűvös italt készítik, újra és újra ismétlik a varázsigét: Dauble, dauble, toil and trouble Fire bűm and caldron bubble. A varázsigét ezt a hangzás érzékeltetése kévéért angolul is idézett szöveget Szabó Lőrinc így fordította: Szikra pattan, olthatatlan Ég a munka, forr a katlan. Mirigy varázsigéje, az említett angol szöveg hangutánzó változata: Forrj kút habja, forrj — Tajtékot sodorj! Hasonló egyező motívumokat állapított meg a filológia a Téli rege, a Vihar, a Romeo és Julia stb. Shakespeare drámáknál. A legjelentősebb egyezések azonban a Szentivánéji álommal kapcsolatban figyelhetők meg. Bayer József és Babits Mihály egyaránt a Szentivánéji álom hatását látják már abban, hogy Vörösmarty aGyer- gyai szép históriáját nem hasonló elbeszélő, hanem drámai formában dolgozta fel. — Már Gyulai említi és különösen Riedl Frigyes elemzi a kapcsolatot a Csongor V. felvonásában a nemtők tündért tánca és játéka, meg a Titánia sorakoztatta tündérek éneke és körtánca között. Ez a jelenet sajnos az egri színház előadásából érthető technikai okokból kimaradt. Ugyancsak egyező motívum, mikor az egyik ördögfióka Balga öltözetével és hangjának utánzásával téveszti meg Csongort. A Szentivánéji álomban Puck Lysandert és Demetriust szintén a másik hangjának utánzásával vezeti tévútra. — Egyáltalán igazat kell adnunk Babits Mihálynak, aki a Szentivánéji álom Puckj át, a Csongor ördögfiai. manói »kedves bátyjá«-nak tekinti. AZ EGYEZŐ és hasonló motívumok keresése és megállapítása közben azonban a kritika állandóan hangoztatja, hogy Vörösmarty kétségtelenül Shakespeare hatása alatt, de teljesen szabadon, önállóan alkotta meg a maga remekét, így a nemtők említett jelenetével kapcsolatban már Riedl kiemeli az egyezések melletti nagy különbséget. Titánia tündéreinek egyik csoportját hernyót ölni, másikat bagolyt hassegetni, a harmadikat a bőregerek szárnyából a kis manóknak ruhát készíteni, tehát különböző hasznos munkára küldi. A Csongor nemtői viszont a legszebb magyar népi játékok egyikét elevenítik meg előttünk. — Babits, aki a Puck és a manók közötti hasonlóságot említi, maga mutat rá, hogy az ördögfiak, igaz, hogy önzőbbek és falánkabbak ,de egyben élettől duzza- dóbbak, jobban a mi viszonyaink közé valók. — Nincs, sajnos, terünk arra, hogy részletesebben elemezzük a mondanivaló, a kompozíció, a ritmus terén egyaránt fellelhető különbségeket, amelyek mind Vörösmarty művének teljes eredetiségét, sajátos nemzeti vonásait bizonyítanák. összefoglalva a kérdésre a választ: Vörösmarty az igazi írók módján lelkiismeretesen tanult az előtte jött nagy angol mestertől, de sohasem lett egyszerű utánzójává, másolójává. A Csongor és Tündével kapcsolatban pedig valóban méltán állapította meg róla a kritika: Shakespeare és Vörösmarty e mű esetében »nem mester és tanítvány«, hanem egymás méltó társaként állanak már egymás mellett. PATAKI LASZLO főiskolai tanár