Népújság, 1956. október (77-83. szám)

1956-10-10 / 79. szám

NÉPÚJSÁG Ï954. október 10., szerda Készüljünk a VIT-re Moszkvától Budapestig az út csaknem két és fél napig tart vonaton. Ez idő bőségesen elég arra, hogy a hazatérők — utazók — rendezzék gondola­taikat, felelevenítsék szovjet­unióbeli élményeiket, tapasz­talataikat. A feledhetetlen él­ményekhez, kedves emlékek­hez azonban néhol «-balsiker-« vegyül, mely legtöbbször ab­ból adódik, hogy az utazó nem ismeri az ott élő emberek nyelvét. Különösen így szokott ez lenni olyan társaságban, amely csoportosan vesz részt versenyeken, rendezvényeken­Néhány évvel ezelőtt, mikor magam is egy hónapos kint tartózkodás után jöttem haza­felé .emlékszem, sok min­denről esett szó. Többek kö­zött megfogadtuk, ha még egy­szer módunkba lesz Moszkvá­ba utazni, legalább minimális orosz nyelvismeretre szert te­szünk. Ez volt az előzménye an­nak ,hogy. én is el kezdtem az orosz nyelvet tanulni. Hogy mennyire nem volt hiábavaló, azt akkor éreztem igazán, amikor az elmúlt hetekben egy magyar ifjúsági túrista- csoporttal ismét Moszkvában jártam. Gyakorlatban éreztem annak a mondásnak az iga­zát, ami valahogy így hang­zik: «-Aki külföldön jár és nyelvüket is érti. az kétszer lát«. Ezek után joggal kérdez­hetné valaki, hogy mi köze a fentieknek a VIT-re való fel­készüléshez. A válasz egysze­rű. 1957. július 28-án nyílik meg Moszkvában a «►Béke és Barátság« sze1 lemében a vi­lág ifjúságának VI. nagy talál­kozója. Minden magyar ifjú kedves emlékként őrzi a budapesti VIT napjait. Meleg szeretet­tel gondol azokra a külföldi fiatalokra, akikkel akkor ba­ráti kezet szorított. Megyénk ifjúságának küldöttei is részt- vettek a budapesti VIT után a berlini, bukaresti, valamint a varsói VIT-en és barátságot kötöttek több ország ifjú kül­döttével. Sokaknak barátsága még most is élő a levelezési kapcsolaton keresztül. Ennek a barátságnak nevében kívánunk mi is, Heves megyei fiatalok, diszisták felkészülni a nagy moszkvai találkozóra. Igaz, hogy most még nem tudjuk honnan, kik és meny­nyien mennek a VIT-re, de azt tudjuk, hogy a DISZ Központi Vezetősége a moszkvai VIT-en való részvétel küldöttválasztói jogát azoknak a DISZ alap­szervezeteknek ítéli oda, me­lyek a DISZ alapszervezetek nemes vetélkedésében a VIT- re való felkészülés során a legjobbaknak bizonyultak. így tehát valóban azok a fiatalok kerülnek ki a VIT-re, akik legjobban megérdemlik, akiket az alapszervezet tagsága vá­laszt. Az elkövetkező hónapok munkája dönti el, kik kapják a küldöttválasztás jogát. Ér­demes tehát nemes vetélke­désbe kezdeni, hisz örökké feledhetetlen élmény lesz a világ haladó ifjúságának ezen a találkozóján résztvenni Moszkvában. A DISZ alapszervezetek ve­télkedéséhez nincsenek »-ver­seny szempontok«. Minden alapszervezetnek azon kell munkálkodni, hogy az élet minden területén az adottsá­gokhoz mérten a legtöbbet adják és tegyék. Néhány tennivalóra mégis szeretnénk felhívni a fiatalok és a DISZ alapszervezetek fi­gyelmét. A legfontosabb — mivel at­tól függ a további munka is — .hogy a fiatalok megismer­jék a VIT célját, a világ fia­taljai készülődését, a VI. VIT országát és városát, a szovjet fiatalok, mint vendégfogadók terveit, munkáját. Ezért javasoljuk, hogy mi­nél több alapszervezetben tart­sák meg a VIT tanfolyamo­kat. (DISZ K. V. írásban ki­adja az anyagát). Ezen túl ! szervezzenek a fiatalok között . minél több beszélgetést, elő­adást, filmvetítést, felolvasást, stb., melyek kapcsolódjanak a VIT-re való felkészüléshez­Ha ismerik a fiatalok a VIT célját, mely a világ ifjúságá- I nak békeakaratát, a világ bé- i kéje melletti egységes kiál­lást jelenti, a magyar, fiatalok I is megtalálják sajátos ma­gyarországi feladataikat. In- ‘ dúljon az üzemekben, falvak- I ban és iskolákban nemes ver- ' sengés a fiatalok között a ter­melési és tanulmányi munka jobbátételére. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján alakuljon ki nemes vetélkedés a kultu­rális és sportmunkában. Mind­ez a VIT-verseny keretében I történjen. Alapszervezeteink ! ne várjanak különösebb fel­sőbb utasításra, használják fel j fiataljaink között lévő ötlete- ■ két, tanácsokat. Széleskörű ; versenymozgalom azonban csak akkor tud kibontakozni, ha e munkát alapszervezete­ink a kulturális, sport, MSZT és egyéb társadalmi és tömeg- j szervezetekkel közösen végzik. Hasznos lenne, ha a Gyön­gyösi Szerszám- és Készülék- gyár DISZ szervezete és má­sok példáját minél több üzemi, falusi DISZ szervezet követné és szerveznének nyelvtanfo­lyamokat, elsősorban orosz nyelvtanfolyamot- Erre min­den helyen van lehetőség még akkor is, ha orosz tanár nin­csen. Hisz az MSZT, amennyi­ben azt a fiatalok kérik, mi­nimális térítés ellenében rend­szeresen biztosít nyelvtanárt. Másrészt a DISZ Központi Vezetősége a napokban ad ki közel 200 szóból álló szótárt, melyet tanár nélkül el lehet sajátítani, hisz fonetikusan, — azaz ahogy kiejteni kell — van benne a szó leírva. Diszistáink, DISZ szerveze­teink akkor készülnek jól a további feladatok megoldásá­ra, ha a fent vázolt feladatok megoldását tűzik ki célul. Hi­szen ezek jó megoldása biz­tosítja csak a küldöttválasztó jog elnyerését, mely feljogo­sítja arra az illető fiatalt, vagy csoportot, hogy a magyar ifjúság képviseletében két hét­re Moszkvába — a béke és barátság városába — utazzon, hogy örökké felejthetetlen él­ményben legyen része. Szabó Imre, a DISZ Heves megyei VB. titkára. Takarékoskodjunk a villamosenergiával Naponta többször nyúlunk a villanykapcsolóhoz, vagy a konnektorhoz, és igénybe vesz- szük a villamosenergiát. Az égő meggyullad, a vasaló, a főző melegedni kezd, s ez ter­mészetes. De vajon gondo­lunk-e arra, hogy milyen kö­rülmények között és milyen nehézségek árán állítják elő a villamosenergiát? A bányászok ezrei a szén- termeléssel, a vasutasok a szál­lítással, az erőművek dolgozói az energia átalakítással, az áramszolgáltató vállalatok dol­gozói pedig az elosztással biz­tosítják azt a kényelmet, amit a villamosenergia jelent a ház- /artásban. Városon és falun egyaránt egyre növekszik a villamosenergiafogyasztók szá­ma és ez igen örvendetes. Mégis azt kell mondani, hogy takarékoskodjunk a villamos­árammal. Nemsokára itt az ősz, a tél. amikor az esti csúcs­időben éppen a háztartási fo­gyasztás miatt annyira megnö­vekszik a terhelés, hogy ez az ipari fogyasztással együtt túl­haladja az erőművek teljesítő képességét. Ilyen esetekben a nagyobb üzemek terhelését kell csökkentenünk azért, hogy a lakosság ne szenvedjen hát­rányt. Éppen ezért kérjük a lakos­ságot, hogy az esti órákban le­hetőség szerint minél jobban takarékoskodjon a villanvener- giával. Lehetőleg az esti órák­ban ne használják a villanyva- salót, a rezsót és az egyéb, nagyfogyasztású készüléket. Ezekkel inkább a nappali órákban dolgozzanak. Sokat lehet takarékoskodni a világí­tással is. Számtalan esetben látjuk, hogy a különböző in­tézetek, otthonok és hivatalok helyiségei ki vannak világítva anélkül, hogy ott valaki is tar­tózkodna. Ilyen irányú takaré­koskodással sok szenet tud­nánk megtakarítani népgazda­ságunknak, erre pedig nagy szüksége van. Simon Antal, Eger KOSZONJUK A HATVANI CUKORGYÁRNAK Ezelőtt két évvel egy há­romtonnás hídmérleget vásá­rolt termelőszövetkezetünk, a tenki Béke Tsz. Nagy szüksé­günk van erre a rakott kocsik, a szálastakarmányok mérésé­nél. Megfelelő szakember hiá­nyában azonban a mérleget jó ideig nem tudtuk beépíteni. Tavasszal az egri Finomme­chanikai Vállalatot kértük meg a beépítésre. A vállalat dol­gozói a 6000 forint értékű mér­leget 16 ezer forintért szerel­ték volna össze és ezen felül még 3000 forintot kértek a kő­műves munkáért. Mi ezt egy kicsit soknak találtuk. Később a Hatvani Konzerv­gyárhoz fordultunk és kértük, segítsenek rajtunk. A Kon­zervgyár azt válaszolta, hogy a kőművesmunkákat végeztes­sük el és ők az összeszerelést elvégzik. A kőműves munká­kat kisiparossal elvégeztettük 600 forintért (amit a Finom­mechanika 3000 forintért vég­zett volna el). A Hatvani Kon­zervgyár patronáló brigádja pedig összeszerelte a mérleget (amelyet szintén a Finomme­chanika 16 ezer forintért vál­lalt volna el). Ezúton mondunk köszönetét a Hatvani Kon­zervgyárnak, a termelőszövet­kezetünkkel szemben tanúsí­tott támogatósáért. Tóth 'Etelka, Tenk Felszabadult légkör —- őszinte szó Ez jellemezte a hevesi járás [ értelmiségi dolgozóinak pén­teken megtartott aktívaülé­sét. A járás területéről mint­egy kétszázan, orvosok, agro- nómusok, pedagógusok, párt- és tanácsfunkcionáriusok jöt­tek el, hogy meghallgassák és megvitassák a járási pártbi­zottság beszámolóját, melyet Tóth Sándor elvtárs, a járási pártbizottság első titkára mon­dott eL Jellemző a nagy érdek­lődésre, hogy például sok pe­dagógus, akinek délután ta­nítani kellett, a rossz közleke­dés miatt biciklivel is bejött a járás legtávolabbi községei­ből, hogy az aktívaülésen is résztvegyen és a tanításra is haza tudjon érni. A beszámolót, bár több mint egy óra hosszat tartott, mégis élénk figyelemmel kísérték a résztvevők, mert nem másol­ta a Központi Vezetőség hatá­rozatát, hanem annak szelle­mében a járás értelmiségi problémáiról szólt. Reálisan értékelte a jelenlegi helyzetet, önkritikusan, de nem önmar- cangolóan tárta fel az elkö­vetett hibákat. Őszintén ki­mondta, hogy az elmúlt évek­ben az értelmiség értékelésé­nél, a járásban sem a felszaba­dulás óta végzett munkát vet­ték figyelembe elsősorban, ha­nem azt nézték, hogy a felsza­badulás előtt volt-e kántor, tiszti rangja stb., holott e funkciók nagyrésze pl. a peda­gógusi képzettséggel járt, vagy a kenyér biztosítását jelentet­te. E helytelen értékelés ered­ményezte, hogy sok értelmisé gi dolgozó, mint dr. Gulyás Jó zsef körzeti orvos, Törőcsi gógusok és mások hátrányos megkülönböztetésben része­sültek. Megállapította a beszámoló, hogy a KV határozatának szellemében ezek közül a já­rási pártbizottság már is so­kat rehabilitált, de tovább fo­lyik az egész járás területén a jogtalan sérelmek orvoslása. Foglalkozott a beszámoló töb­bek között azzal is, hogy az értelmiségi határozat nem va­lami új „sakkhúzás”, hanem a párt júliusi határozatának a következménye. A továbbiak­ban értékelte az értelmiség szerepét a szocialista építés je­lenlegi szakaszában, majd a járás viszonylatában az értel­miség és a párt kapcsolatáról beszélt Tóth elvtárs. Befejezésül megjelölte a be­számoló, hogy a járási pártbi­zottság mit kíván tenni a jö­vőben a párt értelmiségi po­litikájának helyes megvalósí­tásáért. Nem utolsósorban e józan, lakkozásmentes beszámoló — és a járási pártbizottság dol­gozóinak, akik készítették — érdeme, hogy a résztvevő ér­telmiségi dolgozók nagyon fel­szabadult légkörben, őszintén szóltak. S bár sokan említet­ték a megtörtént sérelmeket, szinte minden hozzászólásból kicsendült a bizalom a párt­ban, bizakodás a jövőben. Kádár Géza erdőtelki isko­laigazgató arról a jóleső érzés­ről beszélt felszólalásában, hogy a párt jóvátette a rajta- esett sérelmet, amelyet ugyan — mint mondotta — nem a párt, csak egyes párttagok követtek el. Szuromi Ferenc, a hevesi I. sz. ált. isk. igazga­tója arról beszélt, hogy ő is, pedagógus társai is nagy öröm­mel és megelégedéssel fogadták a határozatot. Elmondta, hogy akármilyen jó is ez a határo­zat, azonban egycsapásra nem teremtheti meg a teljes bizal­mat, nem nyitott még meg minden szájat. Ehhez tettek kellenek mindkét részről. Ez­után részletesen foglalkozott a pedagógusok munkakörül­ményeinek megjavításéval, amelyhez segítséget kért. Sokan beszéltek arról, hogy a múlt kölcsönös bizalmatlan­sági légköre mennyire káros volt mind az ő számukra, mind pedig az ország számára. Erdei István pedagógus el­mondotta, hogy ő is, meg má­sok is „húzódoztunk a felelős funkciótól, mert ha akaratla­nul is hiba csúszott be, a ré­gi értelmiség volt a hibás, ha mi követtük el, ezért, ha nem. akkor meg azért, mert ott vol­tunk mi, úgymond okos embe­rek. De nemcsak funkciót nem mertünk vállalni, az észlelt hibákat sem mertük elmonda­ni, mert közben felszínre jött volna az is, hogy egyikünk, vagy másikunk kántor volt. vagy tartalékos tiszt, s ez nem szült volna jót. Több bizalmat várunk hát, hiszen mi is biza­lommal akarunk segíteni a népnek, építeni az országot”, s mintha folytatná Szabari Szaniszló azt mondta: „Talán követünk el baklövéseket, hi­bákat, de most már bátran merünk szólni”. Dr. Jakab István fiatal ügyvédjelölt ar­ról beszélt, hogy a jogászok sem kapták meg érdemleges helyüket eddig. Javasolta, hogy a jövőben közülük is le­gyenek a társadalmi, tanács és pártszervekben, mert ez csak elősegíti a júliusi határo­zat, a demokratizmus megva­lósítását. A fentieken kívül még szá­mosán szólaltak fel. Volt, aki teli bizalommal — s ez volt a jellemző — beszélt a jövő fel­adatairól, s voltak, akik aggo­dalmuknak, várakozó állás­pontjuknak adtak hangot. Put- nokí László elvtárs, a Megyei Pártbizottság tagja hozzászólá­sában szinte mindkettőre megadta a választ. Nem sza­bad azt hinni — mondotta —, hogy a KV határozata, az ak­tívaülés most már egycsapásra mindent megváltoztatott, kö­zös harcra, közös munkára van szükség a jelenlévő értelmisé­gi dolgozóknak az értelmiség között, nekünk pedig a párt tagjai, a dolgozók között. Ez a közös munka teszi majd le­hetővé, hogy az értelmiségi » ározat mindannyiunk, a gozó nép javára valósulhas­son meg. A párt eddig sem akarta, a jövőben még inkább nem akarja, egyesek pedig már nem fogják tudni bezárni az őszinte szóra nyílt értelmi­ségi dolgozók ajkát. A hozzászólások után Tóth Sándor elvtárs adta meg a vá­laszt és közölte a résztvevők­kel, hogy a felvetett konkrét problémákat a járási pártbi zottság megvizsgáltatja és in­tézkedést tesz azok kijavítá­sára, majd Bukucs József elv­társ zárszavával véget ért az aktíva ülés. SÁRKÖZI MIKLÓS ­AZ OLASZ VASUTASOK ÁLTALÁNOS SZTRÁJKBA KÉSZÜLNEK A különböző irányzatokhoz tartozó olasz vasutas szak- szervezetek összekötő bizottsága elhatározta, hogy október 15—16-án általános országos vasutassztrájk lesz. A sztrájk időtartamát 48 órában állapították meg. A sztrájkhatáro­zatról pénteken délelőtt a szakszervezeti összekötő bizottság közleménye adott hírt. A közlemény a többi között meg­állapítja, hogy a szakszervezetek azért jutottak erre a döntés­re, mert a kormány negatív magatartást tanúsított a vas­utasok alapvető követeléseivel szemben. A vasutas szak- szervezetek emlékeztetnek arra, hogy a vasutasok a múlt­ban is felelősségteljes magatartást tanúsítottak, nevezetesen, amikor elhalasztották az augusztus 9—10-re kitűzött orszá­gos vasutassztrájkot. Sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a kormány részéről mindezek ellenére nem fogadták el a vasutasok szerény és jogos követeléseit. Azt kívánják, hogy az illetékes szervek módosítsák tarthatatlan álláspontjukat és ezáltal az országot megkíméljék a sztrájk szerencsétlen következményeitől. AUSZTRIA KOMMUNISTA PÁRTJA AZ ÁREMELÉSEKRŐL. Az österreichische Volksstimme közölte Ausztria Kom­munista Pártjának az áremelkedéssel és a dolgozók béreme­lési mozgalmával kapcsolatos felhívását. A felhívás hangsúlyozza, hogy a sütőipari munkások erélyes és egységes harcukkal kivívták követeléseik telje­sítését. A szolidaritási megmozdulások tiltakozó mozgalommá fejlődtek az áremelkedés és az alacsony bérek ellen. EGYHETES SZABADSÁGOT KAPNAK AZ ANGOL TARTALÉKOSOK Monckton, brit honvédelmi miniszter bejelentette, hogy azok a tartalékosok, akiket a szuezi válság miatt hívtak be, s most Angliában, vagy Nyugat-Németországban teljesíte­nek szolgálatot, egyhetes szabadságot kaphatnak. A minisz­ter hangsúlyozta: a hatóságok elismerik, hogy Anglia ka­tonai óvintézkedései, amelyeket a szuezi válság miatt hozott, sok nehézséget okoztak a tartalékosoknak. RÖVIDESEN ROMÁN—AMERIKAI TÁRGYALÁSOK KEZDŐDNEK BUKARESTBEN A Román Népköztársaság kormánya ez év március 7-én javaslattal fordult az Egyesült Államok kormányához, hogy tárgyalják meg a két ország közti kapcsolatok néhány fon­tosabb kérdését.. A két kormány megegyezett abban, hogy október 15-én Bukarestben tárgyalásokat kezdenek. A tárgyalásokon megvitatják az eddig elintézetlen gaz­dasági és pénzügyi kérdéseket, a két ország közti kereske­delmi kapcsolatok problémáját, valamint a Román Népköz- társaság, és az Egyesült Államok közti konzuláris, kulturá­lis és más kapcsolatokat. Ügy gondolom, az egrieknek nem kell különösebben ecse­telnem az ú. n. Tiszti kert szépségeit. A város központjá­ban, a trinitáriusok rossz temploma mögé rejtve, apró házakkal körülépítve húzódik meg ez a mesterségesen ide varázsolt üde folt, ahol hajda­nában szerzetesek saruja alatt zörgött a száraz avar, majd a honvédség tisztjei találtak kel­lemes pihenést az árnyas lom­bok alatt. A szépen gondozott utak, virágágyások, terebélyes fák és bokrok világába csak kivételes személyek kukkant­hattak be. Egy-egy rendezvény híre azonban kijutott a város­ba is és sokáig foglalkoztatta a közvéleményt, Aztán a kert elnéptelenedett. A tisztek szabad idejüket szí­vesebben töltik a klubban. A telekkönyvi tulajdonos azon­ban továbbra is a honvédség maradt. Ma, ha bemegyünk erre a hajdan meseszép hely­re, a pusztulás szomorú képét látjuk. Az utakat -benőtte a fű, a virággruppok dudvától dísz­lenek, a régi épületeknek csak a törmelékei hevernek szerte szét. Még így is felemelő érzés itt tartózkodni. A poros utcá­ról az ember egy lépéssel a természet »-lágy ölébe« toppan. Legfeljebb azon méltatlanko­dik, hogy egy ilyen helyet ki­használatlanul hevertetnek, Azaz, hogy most már újra van gazda. Még pedig — úgy gondolom, mások is osztják véleményünket — a legmél­tóbb gazda: az ifjúság kezébe Icerült a kert. Az Uttörőház igazgatósága és a honvédség képviselői közt lefolyt tárgya­lás eredményeként a kertet az ifjúság rendelkezésére bocsát­A múzeumi napok műsora A múzeumi napok keretén belül Galván Károly muzeoló­gus Régészeti kutatások a vár­ban címmel tart előadást ok­tóber 11-én, csütörtökön este 8 órakor a TTIT klubhelyisé­gében, majd a Magyarországi török hódoltság művészi emlé­kei címmel képes előadást tart a járási kultúrház első emeleti előadótermében Fehérvári Gé­za, az Országos Iparművésze­ti Múzeum tudományos kuta­tója október 13-án, szombaton este öt órakor. ják. Ezentúl az Uttörőház szak­köreinek tagjai töltik itt sza­bad idejüket. Egyes szakkö­rök — mint például a kézi- abda, biológiai — foglalko­zásaikat is itt tartják majd. Mások pihenni, szórakozni jön- 'nek és az indulás időszakába* munkájukkal is hozzájárulnak a kedves hely széppé, kelle­messé varázsolásához. Az Uttörőház igazgatósága minden lehetőséget felhasznál, hogy a gyermekek részére var­lóban egy vonzó, kedves he­lyet biztosítson. Persze olya* anyagi fedezettel nem rendel­kezik, ami lehetővé tenné azt, hogy minden munkát elvégez­tessen. Azt hiszem, erre nincs is szükség. Olyan aranyfede­zetre támaszkodik, ami kime­ríthetetlen. Ez pedig a gyerme­kek iránti szeretet és az ifjú­ság munkalendülete. Elsősorban azokhoz fordul tehát, akik részére újjá akar­juk varázsolni a kertet: a fia­talokhoz. Jöjjenek minél töb­ben, vegyenek részt ebben a munkában fiatalos lelkesedés­sel. Munkájukkal és ötleteik­kel járuljanak ahhoz, hogy valóban az ő kedvüknek meg­felelően lehessen berendezni az Úttörő parkot, ahol kicsik és nagyok vidáman és haszno­san tölthetik el idejüket. Mozgósítsák az iskolák nö­vendékeit. Az itt tervbe vett szabadtéri színpad rendezvé­nyein növendékeink szórakoz­nak, tanulnak. A sportpályák előttük lesznek nyitva. A léte­sítendő kísérleti kertben meg lehet oldani azon iskolák me­zőgazdasági gyakorlatait, ame­lyek még nem rendelkeznek területtel. Nagy megnyugvást jelenthet az iskolák tantestü­leteinek az a tudat is, hogy növendékeink egy része — é* remélhetőleg egyre nagyobb része, — jó helyen, felügyelet meUett tölti majd el szabad­idejét. És itt kapcsolódik a szülők, elsősorban pedig azon szülők érdeke az ügyhöz, ahol mind­ketten dolgoznak, s a gyermek felügyelete nincs megoldva. Ők is sokat segíthetnek szép és nagy terveink valóraváltásá- ban. Segítsék munkájukkal és erkölcsi támogatásukkal a fel­adatok megoldását. Rajtuk ke­resztül kapcsolódjon be a vá­ros egész társadalma ebbe a nemes munkába Hollényi László ösvadon, vagy úttörőpark a város központjában?

Next

/
Oldalképek
Tartalom