Népújság, 1956. október (77-83. szám)

1956-10-10 / 79. szám

1966. október Itt., seerda NÉPÚJSÁG SZÉNTERMELÉS BÁNYAFA NÉLKÜL * Jó ideig zakatol velünk a né- oesnek titulált kis villamos­vonat, amíg az altáró sötét fo­lyosóján végighaladva egészen az északi mezőbe érünk. Nem kis dolog mindennap megten­ni ezt az utat, főleg nem kis dolog mindennap ledolgozni a nyolc órát itt, a kísérleti front­fejtésen. Bizony, nehéz és ál­dozatos ennek a kísérleti kis csapatnak a munkája, amely a jövő új technikájának, a bá­nyafa nélküli széntermelésnek bátor úttörője. Minden bizonnyal sokat hal­lottak már arról, hogy Petőfi altárón a Szénbányászati Ku­tató Intézet egyik részlege a páncélpajzsos frontfejtés kísér­leteit végzi. Munkájuk lénye­ge, hogy a 30 méteres kísérleti frontszakaszon egymáshoz kap­csolt erős vaslemezek biztosí­tanak bényafa helyett. A ka­parószalag a lemezek talpára van erősítve és azokkal együtt mozog előre a hidraulikus vontatás hatására. Sok előnye van ennek az ötletes dolognak. Előnye, hogy nem kell hozzá faanyag, nem kell külön ácsol­ni, onlasztani, átszerelni a kaparószalagot, mindamellett tökéletes biztonságot nyújt. Természetes, hogy mindez nö­veli a fnontsebességet és ezzel együtt a termelést. Éidemes hát foglalkozni a pámélpajzzsal, s biztos, hogy a sdt kísérlet és várakozás vé­gül is meghozza gyümölcsét. Iga, göröngyös és nehéz az út iddig. Ez a kísérlet sem az else próbálkozás már Petőfi altírón. Az elmúlt télen szin­tén kísérleteztek már itt a páicélpajzzsal, de nem sok erdménnyel. Hosszú időn át esik 25 métert haladtak előre. A nagy nyomás, a gyenge talp, s a ’ rossz geológiai viszonyok niatt kudarc érte a kutatókat. De ők még sem adták fel a larcot. Augusztus végén újra evitték a bányába a kijaví­tott acélpajzsokat, vastámo- kat, beszerelték ide a kísérleti frontra s most már négy hét alatt n métert haladtak előre- A hidraulikák kitünően mű­ködnek és örömmel hallgatjuk, hogy 15—20 perc alatt közel egy méterrel vontatják előbb­re a nehéz pajzsszerkezetet. i Jól szétnéztünk a kísérleti fronton. Előttünk a vastag, több mint két és félméteres széntölep, oldalt és fejünk fe­lett az erős acél pajzsok biz­tonságosan állnak ellen a nagy nyomásnak. 'Még csak a kez­detnél tartunk, — tájékoztat bennünket Pavlisics Lóránt, a Kutató Intézet egyik mérnöke. A munka már sokkal jobban megy, mint a télen, de még mindig nem elég tökéletes. A négy hidraulika közül a két szélső kisebb, így a vontatás egyenlőtlen. A kaparószala­gunk is régi típusú, gyenge, sokszor elromlik. Jelenleg még nem robbantással, hanem kézi csákányozással fejtjük a sze­net, hogy a tető szilárd ma­radjon. • Most tehát féltve, óvatosan bánnak még a születő új tech­nika első kísérleteivel. Ez az időszak alkalmas arra hogy a kutatók megismerjék a kez­det minden gyermekbetegsé­gét s azután fokozatosan ja­vítsanak azokon. Körülbelül így határozhatnánk meg a je­lenlegi kísérlet célját. Ter­mészetesen nem sok kell ah­hoz, hogy alkalmazni tudják a robbantást így naponta közel három métert haladhat­nak előre és a tetőnyomás sem tudja majd őket utólémi. Rö­videsen hozzá is látnak a kor­szerűsítéshez. Újabb lépést tesznek előfe a tökéletesítés útján. A vontatást négy egy­forma, 250 atmoszférás vonó­erejű hidraulikával oldják meg, korszerű kaparószalagot szerelnek fel, s lassan kiala­kítják a munka új technoló­giáját, a pajzsos frontfejtés ciklus grafikonját. Igen hosszú és göröngyös az út idáig, de ismerve a kuta­tók lelkesedését és szorgal­mát bizonyosak vagyunk, hogy fáradozásaik meghozzák az eredményt. Nagy jövője Fiatal bányászok hősies példája Vörösmajorban, a volt báró Sósberger kastélyban, már több mint hat éve ipari tanuló intézet van. Itt nevelik a jövő vájárait. Ha figyelemmel kí­sérjük a napi sajtót, láthatjuk, hogy még a Szabad Nép is fog­lalkozik a fiatalok életével, ne­velésével. Hat éve múlt, hogy ipari tanulóképzéssel foglalko­zunk, de ezideig még senki sem járt nálunk, hogy intéze­tünk munkáját megnézve, az ifjúság munkájáról, fejlődésé­ről a Népújságban írt volna Tanulóink munkáját egy ese­ményen keresztül szeretnénk megmutatni, hogy a sajtón ke­resztül egész megyénk megis­merje életüket. Mi is hallot­tunk arról, hogy népgazdasá­gunk felhívással fordult az or­szág bányászaihoz: adjanak háromszázezer tonna szenet terven felül, Beszéltünk erről és megtárgyaltuk azt, hogy mennyivel tudnánk segíteni, erőnket mérlegelve, abban ál­lapodtunk meg, hogy 14 két éves és kilenc három éves kép­zésű tanulónkkal 1500 tonna szén kitermelését vállaljuk de­cember 31-ig. Szeptember 3-án hozzá is kezdtünk felajánlá­sunk teljesítéséhez. Három hét telt el azóta örömmel állapí­tottuk meg, hogy tanulóink eleget tesznek majd a felaján­lásnak, sőt többet termelnek, mint amennyit ígértünk. Szep­tember 23-ig 615-9 köbméter szenet termeltek ki a frontra járó tanulók. Nem egy fiatal van, aki a felnőtt normát 100 százalékon felül teljesítette. Azt hiszem, ez az esemény leírása is megérdemelné, hogy időnként a Népújság munka­társa ellátogasson az intézet­be, fiatalokról van szó, a jövő szakmunyásairól és talán min­denki részére fontos, érdekes, hogy milyen lesz a jövő szak­embere, milyen életkörülmé­nyek között élnek a vájárta­nulók Koós László, DISZ titkár Válasz a Népújság cikkére Gyümölcseinknek nincs tá­rolóedény címmel szeptember 26-án egy rövid cikk jelent meg a Népújságban. Ebben Suszták elvtárs azt írja hogy a helybeli földművesszövetke­zet nem gondoskodik megfele­lő mennyiségű tárolóedényről, ami volt, azt is elvitték Ivádra az építkezéshez, s a burgonya­begyűjtés sem megy zökkenő- mentesen. Valószínűleg téve­dés van a fent írt cikkben, mert Erdőkövesden már 290 mázsa burgonyát begyűjtötték, az Ivádra elküldött tároló­edény miatt pedig nem szen­vednek hiányt, mivel a szüksé- ! ges mennyiségű edény meg- jvan, 650 darab láda áll a gyü- I mölcsszállítás rendelkezésére, s a cefreszilvának is megfe­lelő mennyiségű hordó van. Nagy k. Imre, Erdőkövesd Több mint 7 millió forintot jövedelmezett a vöröslieremaíí Termelőszövetkezeteinknek és egyénileg dolgozó paraszt­jainknak egyaránt jó jövedel­met hozott a vöröshere és lu- cernamagtermelés. A cséplés eddigi eredményei szerint 1 5-2 mázsás magtermést értek el holdanként, de nem e©i he­lyen meghaladta a holdan- kénti átlagtermés a 3 mázsát, összesen 3120 hold vöröshere magtermésére kötöttek szerző­dést termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink s eddig mintegy 36 vagon ma­got adtak át a termeltető vál­lalatnak. Mázsánként 2000 fo­rintos árat számítva, eddig több mint 7 millió forintot fi­zettek ki a vörösheremagért a termelőknek. van a bányafa nélküli szén- termelésnek, vagy éppen úgy­is mondhatnánk, ez a .jövő bányaművelése, a pajzsos biz­tosítás. Gyorsan ki is számít­juk, milyen hasznot hoz ez a népgazdaságnak. Egy 60 méte­res íront körülbelül 250 köb­méter bányafát emészt meg egy hónap alatt negyedmillió forint értékben. A páncél­pajzsnál viszont nincs fafel­használás. Mindezekhez járul még az a többi előny is, me­lyet az előzőekben ismertet­tünk. A vágat végében több bá­nyásszal beszélgettünk a kí­sérleti munkáról. Itt dolgozik Balázs István, Tóth Gyula, ré­gi ismerősként találkoztunk Pál Ferenc lőmesterrel is, mindannyian régi pajzsosok már. Szeretik munkájukat, szívesen dolgoznak a kísérleti ironton, ez érződik ki minden szavukból, az egész beszélge­tésből. Örömmel újságolják a kezdeti szép eredményeket, azonban mégis van egy-két apró dolog, ami hátráltatja a munkát. A frontfejtés dolgozói kö­zött kevés a tapasztalt, szak­képzett vájár és sok az újonc. Ez nem is volna baj, hisz a fiatalság, meg az új technika közel állanak egymáshoz. A helyzet viszont megkövetelné, hogy legalább most a kezdet­kezdetén szakképzett, régi munkásgárda dolgozzon itt. Nagy szükség van a bányá­szok, minden egyszerű mun­kásember szaktudására, sok éves tapasztalatára a kísérleti munkahelyen. Mégis nem min­dig talál meghallgatásra véle­ményük. A kísérlet vezetője, Mester János, egy idős 63 éves bányamérnök. Kétségtelen, hogy kitartása, szorgalma és szaktudása egyik biztosítéka a mostani sikereknek. Mégis Mester elvtárs keveset ad a dolgozók véleményére, nem haligatja meg őket, — pana­szolják az emberek. Megtör­tént például az is, hogy Ger­gely Antalt elküldte a front­ról, csak azért, mert biztosí­tani merészelt. Gyakran adódik vita, né­zeteltérés a vezető mérnökök között. Igaz, ez a munka ter­mészetétől fairad és korántsem elítélendő, ha az végül is a születő új eljárás győzelmét segíti elő. Nincs messze az idő, amikor a kísérleti csapat a gyakorlat­ban bizonyítja be a bányaié nélküli széntermelés sikerét, előnyeit. Nem kétséges, hogy a bányászok ereje és szívós­sága úrrá lesz a nehézségeken ha a műszaki vezetők a fizikai dolgozókkal összefogva igye­keznek továbbjutni. Bizonyos hogy nem marad el az a siker amely tovább növeli majd a Szénbányászati Kutató Intézet dolgozóinak jó hírnevét CSASZAtt ÍSTVAN il MÁRTÍROK ravatalánál Nehéz sorokba önteni azt a szívszaggató érzést, amely a párt, a nemzetközi munkásmozgalom mártírjainak ra­vatalánál átjárja az ember szivét. Látni a sok tízezer gyászolót, a fájdalomtól megkeményedett arcokat, az őszi széltől csapkodó vörös, fekete zászlókat, a négy fekete koporsót, amely elvtársainkat: Rajk Lászlót, Pálffy Györgyöt, Dr. Szőnyi Tibort és Szalai Andrást zárja ma­gába, a megásott sírgödröt, az édes anyaföldet, amely rájuk borul az idők végtelenségéig. Tízezrek adóznak kegyelettel a hősöknek, tízezrek szívében izzik a gyűlölet, a személyi kultusz, az átkos, a törvényt tipró gyilkosság ellen, amely a párt, a nép hű harcosait követelte áldozatul. Fojtogat a fájdalom, de a fájdalomtól is erősebb a hit, a bizodalom. Soha, soha töb­bé nem ismétlődik, nem ismétlődhet meg ez a gyászos tragédia. Biztosíték erre népünk, biztosíték erre pártunk. Az a nép, amely a történelem folyamán annyit és oly dicső tettet vitt végbe, az a nép, amely dicső oldalakat írt a népek történelmében. És az a párt, amely a vér­tanuk ezreivel áldozott a haladásért ,a népért. Keserű, nagyon fájdalmas, de ez az igazság: egyesek a pártra, a népre hivatkozva visszaéltek a nép, a párt bizalmával, aljas személyi érdekeiket a párt, a nép ér­dekei fölé helyezték, bűnös uralkodásuk fundamentumát ártatlanok vérével locsolták és hangzatos szólamok, becs­telen rágalmak ködös frázisa mögé rejtették aljas tettei­ket, — félrevezették, becsapták a népet, a pártot. , Lehulltak az ártatlan vértől mocskos koronák, osz­lanak a ködös frázisok. A XX. kongresszus és a júliusi határozat szelleme, mint az igazság, az emberség fény­szórója belesugároz az agyakba, a szívekbe, űzi, üldözi az igazságtalanságot, az embertelenséget és hitet, bizal­mat forraszt az emberek lelkében. S ennek a fénynek a füzében elégnek, semmivé válnak azok, akik a régi utat akarják járni, akik megpróbálják visszafogni, vagy ép­pen visszafordítani a történelem kerekeit. Fájó, nagy áldozatok árán tanultuk meg, de megta- nultuk: a nép, a tömegek véleményének, igazságérzeté­nek figyelembevétele nélkül nem juthatunk előre. És az­zal adózhatunk és adózunk legjobban a személyi kultusz, önkény áldozatai emlékének, hogy szoros egység1 ■■■'n, he­lyettük is dolgozva fáradozunk azért az ügyért, amelyért Rajk László, Pálffy György, Dr. Szőnyi Tibor és Szalai András, szeretett elvtársaink olyan sokat tettek. ígérjük, méltók leszünk emlékükhöz. TÖBB OLAJAT ADNAK — ÍGY SZÓL A DEMJÉNIEK ÍGÉRETE Ha valamelyik termelési ágat, úgy az olajkutatást most a lehető legnagyobb érdeklő­déssel vesszük körül. Mindig, de legjobban talán napjaink­ban keressük az újságokban, rádióban, hogy az ország me­lyik részén remélnek újabb olajterületeket, földgáz előfor­dulásokat. Utazásaink közben, ha meglátunk egy kutatóto­rony rácsolatot, nem hagyjuk kérdés nélkül, milyen ered­ménnyel járt a kutatás. Szó­val minden, ami az olajjal kap­csolatos, kíváncsisággal tölt el bennünket. Ennek oka az, hogy a nagylengyeli olajmezó elvizesedése miatt tekintélyes tétellel megcsappant olajkész­letünk, mely sokban kihat mindennapi életünk esemé­nyeire is. Hogy példának csak egyet említsünk, az őszi gépi munkákra, a jövő évi kenyér időbeni biztosítására. Országos érdek az, hogy a hiányzó olaj- mennyiség legalább egy részét sürgősen pótoljuk hazai kutak­ból. Nagy jövő előtt áll az alig két éve megnyitott demjéni ólajmező, amely tapasztalafá- ink alapján részese kíván len­ni az olajhiány pótlásának. A demjéni telep meghatározása alatt két részt értünk: a Dem- , jén-keleti területet, melynek | m$r isir. ik a határvonalát. tudják, készletéhez hány kút szükséges, meddig érdemes ter- melőkutakat felállítani, tehát ezen a részen belül állandó olajtermelés van. Ezt az ismert dimbes-dombos darabot bőví­tik most, mivel a vizsgálat a környéken is azonos rétegeket mutatott, s ez adja a telep má­sik részét, egyelőre három kí­sérleti fúrással. Az első domb oldaláról jól látható, hogy a két kísérleti fúrás mellett már tartályok is sorakoznak, tehát megkezdték a termelést. Míg a harmadiknál nyitott kádba csordul az olykor megengedett kút gyöngyöző vöröses-barna folyadéka. Az olaj valójában sötétszürke, de itt még kisebb gázzal jelentkezik. Szakemberek állják körül a kutat, viszik a mércéket, kere­sik a következő próbafúrás he­lyét. Vezetők, mérnökök, mun­kások, az ország gondja az ő gondjuk is. Igen, sok olaj kell, több mint eddig. És nemcsak a jelenlegi termelő kutakból, hanem új területek felkutatása mellett új kutakból, ahogy itt nevezik, új bólogató jánosok- ból, ivómadarakból. Hogyan lehetséges a demjéni vidékről több olajat szállítani? Erre már megszületett az elhatáro- I zás. I Mindenekelőtt az állandó termeléssel. Tervük alapján ugyanis december 31-e után a kutak termelését le lehet ál­lítani, az olaj legnagyobb el­lensége, a hideg miatt. Azon­ban a kutak tovább dolgoznak, csökkentett termelés lesz. Meg­próbálják a fagy méregfogát kihúzni: a tankállcmás közelé­ben elszigetelik a vezetékeket, a mezőt ellátják fűtőolajjal, s a keleti mező gáztermelését — mely eddig felhasználatlanul eloszlott a levegőben, vezeté­ken továbbítva, fűtőolaj he­lyett alkalmazzák kazánok fűtésére. Másik módja lehet a gyor­sabb kutatás. Elsősorban itt, ahol már meggyőződtek a belső rétegek összetételéről, de má­sutt is, ahol oligocénkori réte­gekre bukkantak. A kutatási munkákba általában, így a fúrásokba is beleszól az idő­járás. Sokkal könnyebb most a mélybe jutni, mint télen, a fagyos, kővé dermedt talajban, pedig hamarosan tisztán sze­retnének látni az egri Vincel­lér részen is. A brigádok, kö­zülük is főként a Veres Győző által irányított Demjén 17-es feltáró csoport dicséretére le­gyen mondva, hogy azt a ter­melő forrást, melyet nemrég még egy, vagy másfél hónap alatt készítették el, napjaink­ban két hét, sőt volt már rá eset, hogy nyolc nap alatt elké­szítették. Nincs mitől tartani, hogy ezek a dolgozók bármi miatt is elakadnának a kuta­tásokkal. Igyekezetükhöz és a néhány év alatt gyűjtött tapasztalat­hoz járul az a segítség, hogy a demjéni mező a gyorsabb ter­melés miatt megkapja a má­sodik fúróberendezést is. lgv ha egyedül ezt a tényt vesszük is figyelembe, a mostani ter­melés kétszeresére van lehető­ség. (Természetesen mindig fi­gyelembe véve az időt!) Lesz olaj, a „demjénieknek" ez az Ígéretük, s ha Ígérik, meg is teszik. Különösen, ha nem­csak a termelést érintőleg ta­pasztalják a segítséget, hanem más, egyéni problémájukban is. Mondjuk, a tanács nagyobb gonddal intézi az olajosok iro­dájának, műhelyének áthelye­zését, amely feltétlen könnyí­tést jelentene a munkában. Vagy illetékes szervek jobban utánanéznek a lakásoknak, hisz ebben a munkakörben is sok a családos. Egy héten egy­szer sem engedhetik meg ma­guknak, hogy pontban a nyolc­órai munkaidő leteltével lete­gyék a „ceruzát”, haza utaz­zanak. Ezen a téren is kell, hogy velük érezzünk, hogy [megértsük őket. 1 (D. NI.) Nem kell már esős, hideg időben a szabad ég alatt várni aa autóbuszra Hevesen. A községfcjlesztési alapból felépült az új autóbuszmegálló. Megelégedéssel nézik az egri háziasszonyok a piacon felál tott asztalokat. Nem kell már a földre rakni az árút, a zöl séget, gyümölcsöt. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Kovács László, Bélapátfalva. Levelét megkaptuk, sajnos az ügyben intézkedési jogunk nincs. Irtunk a gyár igazgatójának, hogy vizsgálja felül bejelentését, és ha mód van rá. intézkedjék. Mást tenni az ügyében nem tu­dunk. Kiss János, Gyöngyös. Ügyében a Vendéglátóipari Vál­lalat igazgatójához írtunk. A ka­pott válaszról értesítjük majd. Kormos József. Balaton. Bejelentését köszönjük, az ügy­nek utána nézünk. Horváth Jánosné. Kál. Ügyét az SZTK-nál megvizsgál* I tűk. A személyi pótlék folyós sa azért késik, mert a folyós!! hoz szükséges iratok még min nincsenek elküldve az SZr nak. Ennek megküldésére feli ták az elvtársat, sajnos azont hónapokig elmulasztotta. Kér, i hogy saját érdekében sürgősen I tolja ezt a mulasztást, mert hónapi családi pótléka már el évült. Kis Mátyás, Feldebrő. Bejelentése feUiáboritott 1 nünket Is. Mi felhívtuk az 111 kesek figyelmét, de az a kérést i hogy panaszával közvetlenül • rási ügyészségi»«* forduljon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom