Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)

1956-09-29 / 76. szám

mac pwiium iGYísúumui KÉPÚJSÁG A3 MD? UVES HEGYE! 2:j .HEGYEI TÄNÄCS LAPJA ÉVFOLYAM, 76. SZÁM ARA R|) FILLÉR 1956. SZEPTEMBER 29. SZOMBAT hQszQntjük B MAGYAR NÉPHADSEREG NAPIÉT Szeptember 29-én, a győztes pákozdi csata évfordu- lóján most is, mint már évek óta, megünnepeljük a ma­gyar néphadsereg napját. Néphadseregünk tábornoki és tisztikarát, tiszthelyetteseit, és harcosait ünnepli ezen a napon dolgozó népünk. Ünnepelünk mi, Heves megyeiek is. Köszöntjük az egri, a gyöngyösi, a hatvani, a ver­peléti, az abasári és a káli honvédségi alakulatok tag­jait, kiegészítő parancsnokságaink állományát Köszönt­jük népünk és hazánk védelmezőit, békés alkotó man­kónk biztos őrét, szilárd támaszát. Országépitő munkánk 11 éves eredményeiben nagy része van katonáinknak, akik mindenkor éberen őrköd­tek kivívott szabadságunk, békénk és függetlenségünk felett Hosszú és küzdelmes múltra, dicső elődökre te­kinthet vissza néphadseregünk a mai napon. Népünk történetének szabadságmozgalmai, 1848, 1919, majd az 1944-es partizánharcok hagyományai mind-mind ember­séget, vitézséget, követendő példát mutatva állanak a a méltó örökösök, néphadseregünk minden katonája előtt. 8 amint azt a tények is mutatják, honvédségünk nem lett méltatlan örököse dicső elődeinek. Az eltelt évek során fiataljaink százezrei váltak jó harcosokká, népüket, hazájukat szerető katonákká, a katonai kikép­zések ideje alatt. Megyénkben is hány, meg hány mun­kás és parasztfiatal vált még képzettebb, felvilágosult, igazibb emberré a hadsereg nagy nevelő iskolájában. Honvédségünk a nép, a dolgozó nép hadserege. Hús a nép húsából, vér a nép véréből, s a korszerű hadi­technika mellett ez jelenti sikereinek, erejének és ütő­képességének egyik kulcsát. Erős a mi néphadseregünk, s ahhoz, hogy ereje továbbra sem csökkenjen, feltétle­nül fontos, hogy minden tagja az előírások, a szolgálati szabályzat szellemében éljen továbbra Is. Néhány hét múlva megérkeznek az új bevonulók a hadsereg kötelékébe, és új kiképzési időszak veszi kez­detét. Laktanyáinkban minden bizonnyal szerető gondos­kodással készülnek az új bevonulók fogadására. Minden tiszt és „öreg“ honvéd törekedjen arra, hogy a „kis ka­tonák“ ne a szükséges rosszat lássák a hadseregben, hanem olyan otthont, olyan iskolát ahol jó harcosokká, bátor hazaszerető férfiakká edzik őket a kiképzések ide­je alatt. Megnövekedtek a kiképzés feladatai, hisz a napja'nkban rohamléptekkel fejlődő haditechnika fejlet­tebb műszaki és általános műveltséget, magasabbfokú képzettséget követel meg minden katonától. Tisztjeink és tiszthelyetteseink igyekezzenek hát tudásuk, a hon­védek pedig szorgalmuk és akaratuk legjavát adva, résztvenni a téli kiképzésen. Még egy fontos feladat a közeljövőben; az úgyneve­zett téli átállás. Ez azt jelenti, hogy minden harckocsit, gépkocsit, fegyvert és felszerelést megfelelően készítse­nek elő a hidegebb téli időszak, a téli kiképzés minden eshetőségeire. Nemcsak a haditechnika elsajátításában, hanem a nevelésben, a politikai képzésben legalább ugyanennyi a tennivaló. Haladó hagyományaink megismerése, az igazi hazaszeretet, a dolgozó nép szeretete. az internacionaliz­mus érzésének ápolása és továbbfejlesztése, a politikai tisztek, a párt és DISZ szervezetek egyik legfontosabb tennivalója. Sokoldalú és átfogó az a nevelőmunka, amely néphadseregünk alakulataira vár. Tudvalévő, hogy a bevonulásnál sok esetben még aránylag keve­sebb műveltséggel rendelkező, félig érett fiatalok kerül­nek a honvédséghez, s a két esztendő munkája sohasem múlhat el nyomtalanul a fejük felett. A katonai kikép­zés eredménye azzal mérhető le igazán, ha a kiképzések után férfivé érett, széles látókörrel, műveltséggel és tá­jékozódó képességgel rendelkező fiatalok lépnek ki újra a polgári életbe. Égető és közérdekű kérdéssé nőtt napjainkban a had­sereg létszámcsökkentése, amely megyénket is hathatósan érinti. Azt hisszük, mindenhol helyesléssel fogadták ezt az intézkedést, mely az egyre javuló nemzetközi helyzet eredménye. Több ezer tiszt és tiszthelyettes lép újra a polgári életbe, s csaknem mindenhol több épületet adnak át az iskolák, kórházak, múzeumok és lakóházak részére. Mindez jó dolog, de nehézségek vannak a leszerelő tisztek elhelyezkedésénél. Néphadseregünk tisztjei, akik eddig becsülettel szolgálták a hazát, méltán megérdemlik, hogy a leszerelés után is képzettségüknek és tudásuknak megfelelő helyre kerüljenek. Sajnos, megyénkben és kö­zelebbről véve Egerben korántsem látszik biztosítottnak a leszerelő tisztek elhelyezése. Tanácsaink és vállalataink mereven elzárkóznak e kérdés elől, csupán a Dohánygyár és az Autóipari Forgácsológyár nyújt kellő támogatást. Jóllehet a megyerendezés a megyei szervek átszervezése súlyosbítja az elhelyezkedési lehetőséget, mégis minden­képpen módot kell találni, hogy a leszerelt tisztek rendes munkalehetőséghez és keresethez jussanak. Helyes lenne, ha más városok kezdeményezéséhez hasonlóan nálunk is összeülnének a párt- és tanácsszervek, a kiegészítő parancsnokságok, valamint a vállalatok veze­tői és közösen döntenék el, hol van lehetőség a leszerelt tisztek elhelyezésére. Csak néhány kérdést ragadtunk ki honvédségünk jelenlegi helyzetéről, főbb feladatairól. Minden bizony­nyal nem volt hasztalan dolog és ünneprontás beszélni ezekről, most, a Néphadsereg napjának ünnepén. To­vábbra is jó munkát, erőt, egészséget, eredményes ki­képzést kívánunk hadseregünk minden katonájának, kí­vánjuk, hogy a jövőben is hasonló igyekezettel teljesítsék harci feladataikat, hazaszeretetükkel és jó fegyvereikkel szilárdan és elszántan őrködjenek népünk békéje, alkotó munkája fölött.-, Forgalmi korlátozás az autóbusz-járatoknál A 32-es számú Autóközleke­dési Vállalat értesíti az uta­zóközönséget, hogy szeptem- bér 24—tői újabb intézkedésig £ szünetelteti az Eger—Tiszaná- na—Tiszafüred—Nagyiván 419- 416-os járatait, az Eger— Fel­sőtárkány — Bükkszentkereszt —Miskolc 917—918 járatait Felsőtárkány—Miskolc 916-os járatot Eger—Felsőtárkány 977—964—965 járatot Eger— Pétervására— Bükkszék— Bo- dony 242—243—241 A járatot Eger — helyi járat összes já­ratait, Eger—Füzesabony—Ti- szanána—Kisköre 453, 456-os járatait Eger—Kerecsend vi­szonylatban, Mezőkövesd — Bükkzsérc 446-os, Mezőkövesd —Gyógyfürdő összes járatait, Párád—Pétervására 731, 732— 734—735 számú járatait. III. díjat nyert az egri vörösbor a ljubljanai nemzetközi borversenyen A Népújság szeptember 15-i számában több szó esett a ljubljanai nemzetközi borver­senyről és arról, hogy az egri borok nem voltak képviselve. Ennek tisztázására írom az alábbi sorokat. A Ljubljanában megtartott nemzetközi borversenyre 17 borvidékről küldtünk 19 be­nevezést. Részt vettek a bor­versenyen az állami gazdasá­gok, a kísérleti gazdaságok, a MONIMPEX, mely képviselte a borforgalmi vállalatokat is. A borversenyen 20 állam sze­retjeit, 500 borfajtával, köztük spanyol, portugál, olasz és gö­rög világhírű borok. A borver­senyen a Szőlészeti Kutatóin­tézet is részt vett az egyes kí­sérleti telepeken termelt bor­fajtákkal Magyarország 18 díjat nyert, ebből a Kutató Intézet nyolcat kapott, két arany, öt ezüst és egy bronz­érmet A Szőlészeti Kutató In­tézet egri telepe vörösborával a harmadik helyezést érte el a nemzetközi borversenyen. Ebből is látható, hogy a ma­gyar borok szépen szerepeltek a nemzetközi versenyen, s az egri borvidék is megállt lyét, újabb sikert és di get szerzett. Király Sándor, kísérleti telepvezető A füzesabonyi járás egyik legjobb társasgazdaságában az egeríarmesi Uj barázda Tsz- ben a kapások jó részét már betakarították. A tagság mun­kája az idén is gazdagon gyü­mölcsözött. A száraz időjárás ellenére napraforgóból 11, borsóból 8, kukoricából 30 mázsát takarítottak be hol­danként. Igen jól fizetett á gondosan ápolt, kétszer fejtrá- gyázott cukorrépa. Harminc­négy katasztrális holdról 320 mázsás átlagot értek el, ami egyenlő a füzesabonyi Petőfi Tűse lett a gondatlanságból 'fanomé «ferszalókí la­kos szeptember 2C-án délben ebé­det vitt férjének. Béla nevű négy­éves gyermekét örixetlenfil otthon hagyta. A kisfiú a szomszéd gyer­mekekkel együtt a szalzeakazal té­vében tüzet rakott, melytől aa e- gész kazal kigyúlt. Az égé szalma­kazalból a tűz átcsapott a szom­széd házra Is. Az egerszalóki ön­kéntes tűzoltók és az egri állami tűzoltóság gyors beavatkozásának köszönhető, bogy a házat megmen­tették a tűz martalékától. A min­tegy 53 mázsa szalma teljesen el­égett. rsz tavaly elért megyei re­kordjával. A kapások kiváró terméseredménye jelentősen növeli a szövetkezet idei be­vételét. A szerződött borsóért kereken 410 ezer forintot kap­tak. A cukorrépából származó bevétel felül lesz az ötszáz­ezer forinton. Ehhez jön még a szerződés útján értékesített kukorica. Mindez együttvéve több mint egy millió forintot jelent a termelőszövetkezet­nek. Az Uj barázda Tsz tagjai a jövő évi jó termésre is gon­dosan készülnek. 299 katasz­trális holdon már földbe tet­ték az árpa, rozs és o búza vetőmagját. Több mint száz katasztrális holdon az őszi mélyszántást is elvégezték, melybe a tavasszal jórészt a kapásokat ültetik. Akik határidő előtt teljesítették harmadik negyedévi tervüket A harmadik negyedév utolsó he­tében egymásután érkertek a je­lentések Szemekből, gyárakból, hogy batáridő előtt teljesítették harmadik negyedévi tervüket. A Bélapátfalvi Mészmű dolgozói szerdán reggel tettek eleget ne­gyedévi kötelezettségűknek. Ekkor azt Ígérték, hogy a hónap végéig több mint ezer tonna terven felüli mésszel látják el az építőipart. Csü­törtökön reggel a Mátravldéki Szénbányászati Tröszt dolgozói is maradéktalanul teljesítették harma­dik negyedévi tervüket. A tröszt bányászai október elsejéig 13 ezer tonna szénnel tetőzik meg negyed­éves előirányzatukat. Ugyancsak csötörtök reggel érkezett a hír a Mátravidékl Erőműből és a Selypi Cementgyárból Is, bogy mindkét helyen befejezték a harmadik ne­gyedéves tervet. Az Erőmű dolgo­zói ugyanakkor terven felül t mil­lió kUówattóra energiát, a Selypi Cementgyár dolgozói pedig 73« ton­na cementet Ígértek as országnak Angliába és Amerikába is szállítja dísztárgyait a Parádsasvári Üveggyár A 150 éves Parádsasvári Üveggyár termékeit már a világ mind az öt részén jól ismerik. Szebbnél-szebb ízlé­ses üvegkészleteiket, dísztár­gyaikat szívesen vásárolják a kapitalista országokban is. Ebben az évben már tíz va­gon csiszolt és festett üveg­árut exportáltak, melynek nagy részét Angliába és Ame­rikába szállították. Távfűtést vezetnek be a Mátravidékl Erőmű lakótelepeinél A tél folyamán már haszno­sítani fogják a Mátravidékl Erőmű eddig kárba veszett hulladékenergiáját (Államunk ötmillió forintos költséggel távfűtéssel látja el a lakótele­pet melynek házait az Erő­Szirtes fi Etám játszik a Csongor ü îiMben Szirtes Adám Jászai-díjas, a miskolci Déryné Színház mű­vésze vendégszerepei Egerben, ő alakítja a Csongor és Tün­dében Balgát. Az ismert, kitű­nő művész fellépése nagy nye­resége az előadásnak. Pénteken este bemutatták Vörösmarty Mihály mesejáté­kát. Az előadás méltatására visszatérünk. mű kondenzátorait fűtő 70— 80 fokos melegvízzel fűtik majd. Az erőmű és a lakótelep közti részen szerdán délelőtt már befejezték a fő vízvezeté­kek lerakását és hozzáfogtak a lakásokba való beszerelésé­hez. A fűtési idény kezdete előtt bekapcsolják a távfűtés­be mindazokat a lakásokat, melyekben már korábban be­szerelték a fűtőtesteket. Az egész lakótelep távfűtési be­kapcsolására a jövő évben ke­rül sor. Az Erőmű hulladékenergiá- jának felhasználása, a lakóte­lep távfűtéssel való ellátása évente több mint ezer tonna szénmegtakarítást jelent nép­gazdaságunk számára. c Milyen jó érzés szerény iTX emberekkel találkozni, velük beszélgetni. Igaz, nehe­zen fakad ajkukon a szó, nem szívesen beszélnek önmaguk­ról, s ilyenkor bizony szegény újságírónak elég sok dolga akad, míg mindent meg tud róluk, amíg tiszta kép rajzoló­dik ki egész jellemükről egyé­niségükről. Valahogy így jártunk Fülöp Gyulával is, aki az egri Autó­ipari Forgácsológyár szerszám- lakatosa. Magas termetű, rend­kívül komoly, egyenes tekin­tetű embert ismertünk meg benne már az első látásra. Egyike a legjobb szakmunká­soknak. Tudása, szorgalma rövid egy év alatt már műve­zetővé tette őt. Pedig Fülöp Gyula nem volt mindig ezen a munkahelyen, kerek hét esztendeig parancsnoki beosz­tásban szolgált a néphadse­regben. Két-három évvel ezelőtt , még parancsokat osztogatott és Aki m&gtalálta hah fit a cdüli élejJmt sok katonát nevelt bátor, ha­zaszerető harcossá. Tavaly ősz óta a tiszti rangót felcserélte a szerszámgéppel, azóta be­csülettel helytáll a termelés­ben és művezetővé küzdötte fel magát. Megkérdezzük tőle, milyen érzés volt újra a termelőmun­kához látni? Csendesen moso­lyog. »Sokan talán azt hiszik, hogy ez lecsúszás, rangcsök- kenés vagy éppen alacsonyabb beosztás. Sohasem volt ilyen érzésem, elvégre lehet-e szebb, megtisztelőbb dolog annál, hogy valaki termel, két kezé­nek munkája és tudása nyo­mán új szerszámokkal, gépek­kel gazdagítja az országot. Hiszen végső soron minden­nek ez az alapja, ebből élünk mindannyian. T? leinte bizony nehezen ment a hét évi szünet után, de később azután min­den rendbe jött. Nincs ebben semmi különös, mert aki akar és tud is dolgozni, szereti a szakmáját, az megtalálja és meg is találhatja számítá­sát Más munkahelyekre —egye­sek szerint »jobb« munkakö­rökbe — is helyet kapott vol­na Fülöp elvtárs, amikor le­szerelt. Kaphatott volna köny- nyebb, adminisztratív mun­kát, vagy személyzeti beosz­tást, de 6 csak a szakmájába, a szerszámgépek mellé vágyott vissza. Ma már 35 ember irá­nyításának gondja van a vál­lán, de örömmel dolgozik. Ha a helyzet úgy kívánja, műsza­kilag is tanácsot tud adni em­bereinek, s hogy tudását to­vább növelje, az a terve, hogy jövőre beiratkozik a techni- kumba. Yfülöp Gyula itteni mun­kája és két újítása is arról tanúskodik, hogy érde­me szerint, nem pedig előző rangjára való tekintettel lett művezető. Egyik újítása egy kivágó készülék elkészítése volt, mely egyszerűbbé, ol­csóbbá teszi a munkát. A má­sik az volt, hogy a gyalugépet egy köszörűfejjel egészítette ki, s így a gép nemcsak gya­lul, hanem a lapköszörűlése- ket is elvégzi. — Igaz, már más lapra tartozik, hogy ezt a két hasznos újítást még min­dig nem vezették be az üzem­ben. A mi pedig az anyagiakat ■í"*‘ illeti, Fülöp elvtárs itt is megtalálta számítását. Tel­jesítményével együtt keresete is állandóan növekedik, most már több pénzt kap, mint an­nak idején a katonaságnál Fülöp Gyula példája nem egyedüli az üzemben. Sós Ist­ván szerszámlakatos, Maros­vári János lakatos, Pintér Já­nos átképzős esztergályos szin­tén katonatisztek voltak- Most ők is új otthonra találták az új üzemben. Valóban igaza van Fülöp Gyulának, amikor azt állítja, hogy az az ember, aki helytáll nem fél a mun­kától, aki szereti a szakmáját és az életet, könnyen magára találhat. HOSSZÜ KIKÉPZÉS EREDMÉNYE AZ EGYSÉGES, FEGYELMEZETT DÍSZMEklET Egy millió forint bevétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom