Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)

1956-09-12 / 71. szám

1956. szeptember 12. szerda NÉPÚJSÁG 5 Őse a hevesi gépállomáson A bejárati nagykapun ezüs­tösen csillogó élüzem jelvényt ringat a seél. A hevesi gép­állomás tulajdonosa ennek a szép és megtisztelő jelvény­nek. Tavaszi tervük jó telje­sítésével nyerték el. Azóta is úgy dolgoznak,, — el ne ke­rüljön tőlük. Nyári tervük tel­jesítésével újra megszolgáltak érte. Elsők lettek a megyé­ben 147.5 százalékos tervtelje­sítéssel. Elsőnek végeztek ara­tással, csépléssel. Minden biz­tosíték megvan hát, hogy to­vábbra is ott legyen a nagy­kapun valamennyiük büszke­sége, az élüzem jelvény. Nehéz volna meghatározni, mikor fejeződött be a nyári és mikor vette kezdetét az őszi időszak. Még csépeltek, ami. kor megkezdődött a vető szán­tás s már javában folyik a vetés előkészítése, mégis még mindig csépelnek, persze már nem gabonát, hanem apró­magvakat. A gépállomáson szeptember 1-től számítják az új tervszakot, az őszt. Néz­zük hát meg, hogyan dolgoz­nak az őszi terv teljesítéséért. A feladat nem kicsi. Tizen­két község határában kell el­végezni az őszi vetést, a mély­szántást. — 18 termelőszövet­kezet és az egyénileg gazdál­kodók ezrei adnak bőséges munkát a gépeknek, s az em­bereknek egyaránt. Mintegy 25—26 ezer normálhold az, mely megművelésre vár. S a hevesiek vállalták, hogy időre el is végzik ezt a munkát. Hogy Ígéretüket, megtartják, az a kezdeti lendületből is ki­tűnik, 55 traktor szánt je­lenleg és ezek a gépek szinte megállás nélkül hasítják a száraz talajt. Nehéz a mun­ka, de végzik, mert tudják, egy-két napos kiesés is má­zsákban jelentkezik a jövő csépléskor. Nyújtott műszak­ban dolgoznak, napi 16—18 órát. De a DT. traktorok éj­jel-nappal megállás nélkül mennek Az első dekádban 800 hold vetőszántás, és 800 hold mélyszántás a teljesítés. S mindezt 15 százalékos üzem­anyagmegtakarítással végzik. ' A rossz földviszonyok, az eső nélküli ősz megfeszített mun­kát követel, s bizony még a kemény ekevasat is marja. Gyakran kell élesíteni. Ezért külön hattagú brigád alakult a gépműhelyben az ekevas verésre. Éjjel-nappal élesítik a szerszámot, hogy ne legyen kiesés. Minden erőgépnek van bő­ségesen munkája A földmű­vesszövetkezeteknél a szer­ződtető dolgozó parasztok egymásnak adják a kilincset, s mind siet, mindnek sürgős a munka. A gépállomásiak nem akarnak hitegetni, Ígér­getni, végzik hát gőzerővel ' sorjában, ahogy jön. Persze első a termelőszövetkezet. Azo- ; két végzik először, s hogy a munka minősége sem rossz, azt a gyakori dicséret igazol­ja, melyet a traktorosok kap­nak. Legutóbb például a he­vesi Petőfi és a tenki Béke elnöke és agronómusa fejez­te ki elismerését a gépállo­más igazgatójának, de meg­elégedettek a munkával a dol­gozó parasztok is. Nemcsak a szántók, hanem az aprómagcséplők is kitesz­nek magukért. Az őszi tervbe beszámít az ő teljesítésük is. Tíz gép végzi most ezt a mun­kát. S hogy eredményeik mi­lyenek, arra két példát említ­sünk. Somodi Gyula Tama- ör sön, Tiszanánán és Zárdá­kon 150 mázsát csépelt el alig tíz nap alatt, míg Tuza And­rás a hevesi Petőfinél 85 má­zsát járatot le egy héten. A vontatóknak is van bőven munkájuk. A dohányszüret és a kukoricatörés bizony sok fuvart biztosít. Ehhez jönnek még az építkezési anyagok szállításai. Minden percet ki­használnak a gépvezetők, s hogy üresjárat ne legyen, visszafelé való útjuknál a kint maradt cséplőgépeket szállítják be a gépállomásra, vagy a brigádszállásra A műhely dolgozói sem he- veréssel töltik az időt. A gé­ljén állandóan van valami ja­vítani való. S ezt végzik, meg újításokat, ésszerűsítéseket 'hajtanak végre. Most fejez­ték be például a kombájnnak kukoricaszárszedésre és té- ' pésre való alakítását. Jónás András és társai a fűkaszaló ' törését szüntették meg egyik ésszerűsítésükkel, míg egy másik újítással az öntés alá kerülő csapágy előkészítésé­nek idejét rövidítették meg másfél-két órával. Sok kiváló dolgozóval ta­lálkozhatunk a gépállomáson. Van köztük kormánykitünte­téses. Hatan pedig a szakma kiváló dolgozói. Sokan nver- ték el a kiváló dolgozó címet is. Egyetlen egy nincs köztük, aki 100 százalék alatt teljesí­tené tervét. Annál több vi­szont az olyan, aki már egész évi tervének teljesítésével is a 96—98 százaléknál tart. A VIT brigád tagjai (18-an van­nak) például a hevesi határ­ban fejtenek ki elismerésre méltó munkát. Nyári tervüket 177 százalékra teljesítették és ezidőszerint éves tervükkel már 96 százaléknál tartanak. Most az őszi munkákban is ők járnak az élen. De jó ered- .ménnyel dolgoznak a DISZ- I brigád tagjai és a többiek is, mely munkának persze saját I részükre is megvan az ered­ménye Surányi Ferenc pél­; dául a nyári szezon idején négy-ötezer forintot vitt haza havonként, de jól kerestek a többiek is. A traktorosok 80 százaléka ma is kettőezer fo­rinton felül keres havonként. Az eddigi teljesítmények azt mutatják, hogy a továbbiak- . ban is megtartják ezt a szin­tet Az agronómusok zöme is ’ háytálL Szakismereteikkel segítik a szövetkezetét a ter­melésben, a gazdálkodás ve­zetésében. Tanácsukra a szö­vetkezetekben időben végzik a munkát. Nincs késlekedés. A szántás és vetés minőségét, mélységét gyakran ellenőrzik jkint a földeken. Bár a gépállomás kapuján çlüzem jelvény csillog, s bár 1 tervük teljesítésében megelő­zik a megye összes többi gép­állomását. mégis akad, ami le- lohasztja a kedvüket, ami za­I varja nyugodt munkájukat Épp a minap érkezett levél a Megyei Igazgatóságtól, mely­ben tudatják velük, hogy csökkentik gézolajkiutalásu- I kát s úgy gazdálkodjanak, hogy nem tudják biztosítani a megfelelő mennyiséget Ez nagy baj, mert a 26 ezer nor- málholdas teljesítésükbe könnyen hiba csúszhat be. Mindössze 150 ezer kilogramm gázolajuk van, míg a munká­hoz 260 ezer kilogrammra lenne szükségük. A meglévő mennyiség jóformán csak ar­ra elegendő, hogy a termelő­szövetkezetek munkáját el­végezzék, az egyéniek szerző­déseit már csak nehézségek árán tudják teljesíteni. Nagy hiba ez, s bizony ez lohasztja a versenylendületet, keseríti a traktorosokat, hisz ha nem tudnak megfelelő ütemmel dolgozni, kevesebbet keresnek ők is. Sürgősen intézkedni I kell az üzemanyag biztosítá­sára. A másik dolog, melyen I ugyancsak segíteni kellene, a j tarnaörsi brigádszállás sorsa I Itt csupán egy kis szoba je- ! lenti a brigádszállást. Öten ' fémek el benne, holott kilenc traktoros tartozik ide. Mos: ■ úgy oldották meg a pihenést, I hogy összetolt ágyakon, zsú­foltan alszanak. Ez azonban nem maradhat így. Sürgősen meg kell találni a módját, még építkezés árán is, hogy ' azok az emberek, akik egész • erejükkel dolgoznak a terv teljesítéséért, megfelelő szál­láson pihenjenek, emberi lak­helyük és életkörülményük legyen. Remélve, hogy ezek az apró szeplők, melyeit ma még za­varják a gépállomás dolgo­zóit, hamarosan eltűnnek, minden zavaró körülmény nélkül dolgozhatnak, hisz nya­kig vannak munkában, és nagy munkából győztesen akarnak kikerülni. Hisszük, hogy ez így is lesz és az él­üzem jelvény továbbra is ott csillog majd a nagykapun. (bódl) Utcák, egri Kracker János utca... Nemrégi lakos lévén Eger­ben, a minap történt meg elő­ször, hogy amint a Somogyi Béla utcán sétáltam, megáll­tam a Kracker János utca sarkán. Megálltam... Mert mielőtt az úton átmentem volna, szeméttel megrakott lovaskocsi kanyarodott be a? utcába. A kocsis hangos szóval figyel­meztetett arra, hogy vigyázzak, nehogy a lovak alá kerüljek. Amikor elzörgött előttem, hálásan néztem utána. Mi­lyen figyelmes, gondoltam, ha nem szól, könnyen a lovak alá kerülhettem volna. Még egy utolsó pillantást vetve utána, meglepetve lát­tam ,hogy a kocsi áll és gazdája lapáttal szórja le a szeme­tet. Első pillanatban azt hittem, hogy elakadt, s könnyíteni akar terhén, de amikor végignéztem az utcán (Kracker), rögtön megértettem, hogy nem kátyúba esett, hanem ide hozta a szemetet. Ekkor láttam, hogy a gizes, gazos utca épülettörmelékkel, trágyakupacokkal és egyéb szeméttel van tele. Gondolkodni kezdtem... Akik idehordják, vagy idehor- datják a szemetet, tudják-e azt, hogy van egy vállalat, amely éppen az ilyen szemét elfuvarozására alakult. Tudják-e, hogy a tisztasági mozgalom Egerre is érvé­nyes. A Somogyi Béla út Eger egyik legszebb utcája, amit csúnyán leront, ha az ember végignéz a belőle nyíló Kra­cker utcán, nem is beszélve arról, hogy a város szívétől alig 200 méterre van. Jó lenne, ha az illetékesek — ha már lovaskocsijuk van a szeméthordásra, — egy kis megterheléssel ugyan, de ne a Kracker utcába, hanem a városvégi szeméttelepre hordát-* nák a szemetet. Csáki József, Eger utcák . . . aMéí Dr. Kalovich Alajos levele­zőnk a Maczki Valér utcáról ír. Ez a keskeny utca városunk egyik legforgalmasabb része. Különösen piacnapokon. Ilyenkor a háziasszonyok szá­zai iparkodnak bevásárolni, majd hazafelé. Természetesen a keskeny járda nem elég a forgalom lebonyolítására és az úttesten is közlekednek, azaz hogy csak szeretnének, mert bizony a Széchenyi utcáról be­forduló járművek ezt lehetetlenné teszik. Levelezőnk kér­dezi, — vajon nem lenne-e okosabb dolog, ha néhány mé­terrel odébb húzódó, szélesebb és tolongásmentes Sándor Imre utcát választanák átjáróul a járművezetők. Kéri az illetékes szerveket, tegyék lehetővé azt, hogy a csomagokkal hazafelé igyekvő háziasszonyoknak ne kelljen állandóan hol jobbra, hol balra ugrálni a hatalmas sebes­séggel bekanyarodó járművek elől Szüntessék meg a jármű forgalmat ezen az utcán piacnapokon éppen úgy, mint a Fő utcán vasár- és ünnepnap. * Olyasóink kérik „,. cÆz. exjlizAÁq titka. A bolgár OTSB jóvoltából előzékenységéből háromnapos beutalást kaptam a tulajdonu­kat képező üdülőbe, BORA- VEC-re, a legszebb bolgár nyaralóhelyre, amely hely ki­indulását képezte a »Musala**- Sztálinra tett útnak. Hadd mutassam be BORAVEC üdü­lőhelyet . Szófiától 65 kilomé­terre fekszik ez a sokezer hold fenyves, 12—15 méter magas fenyőfák nyúlnak itt az ég felé, amerre a szem el­lát. Egykor cári nyaralóhely volt, ma a dolgozók tízezrei találnak itt felüdülést, pihe­nést, s gyűjtenek erőt a to­vábbi munkához. Gyönyörűek a fenyők között megbújó vil­lák! Sok a tiróli stílusú ház, villa, virágos kertektől, par­koktól övezve. Boravec üdülő­hely esti korzója olyan for­galmas, mintha Egerben jár­nánk, a Széchenyi utcán.. A korzó mentén lévő vendég­lők teraszai zsúfoltak, minde­nütt zene szól. jókedv, vidám­ság, tánc. Boldog, pihenő em­berek! Mintegy 2000—2500 állandóan cserélődő vendég van itt, üzemek, gyárak, hiva­talok dolgozói, valamint a hozzátartozóik. Úttörő tábo­rok is vannak és esténkint soká hallatszik a gyermekek ajkáról a szebbnél-szebb bol­gár népdal és induló, amint a tábortűz körül ülnek. Nap­közben a környező erdők fenyves rengetegeibe rándul- nak ki az itt nyaralók, élvez­ve a szép tájakat, a balzsa­mos gyógyító erejű levegőt. A kényelmesebbre sem jár vi­szont rosszabbul, mert a ház­ból kilépve, itt mindenütt fe­nyő, fenyő, fenyői Kedves bolgár barátaink méltán le­hetnek büszkék Boravecre, s nem csalódik az idegen, aki­nek Bulgáriába érkezésekor azt mondják, hogy három dolgot ne mulasszon el meg­nézni hazánkban: BORAVEC, Sztálin-csúcs, Fekete tenger (Várna). Hadd írjam meg még azt is, hogy milyen tündéri szépek itt — Bulgáriai útijegyzet — az éjszakák, a holdfényben fürdő fenyves erdő, a fenyők körvonalai s a csend, a vég­telen csend, amely körülveszi az embert, miközben szobájá­nak balkonjáról elmerülve, el­bűvölve néz és szivére szorí­tott kézzel együtt hallgat az éjszakával... Egy felejthetetlenül szép nap emlékével szívemben in­dultam neki másnap a Rilla- hegység erdőrengetegének, hogy feljussak Bulgária »te­tejére.*1 Valamit még a bolgár em­berek közismert egészségéről, hosszú életéről. Partnerem volt egy 65 éves plovdivi or­vos, aki korát meghazudtoló frisseséggel mászta meg a háromezer méteres csúcsot, s hazafelé menet vígan dúdolta a dalokat. Olyan volt — ősz feje ellenére —, mint egy 20 éves ifjú! A 2400 méter ma­gasan lévő házig vele túrázott 60 éves felesége is, s a Bora­vecre 5 —5 órát gyalogoltak oda-vissza. Rajtuk kívül igen sok hasonló korú ember túrá­zik a legmagasabb hegyek­ben, napi 30—40 kilométere­ket gyalogolva. De a szórako­zásoknál, a táncnál is ott van­nak a 60—65 éves »öreg gye­rekek*1 vidám szívvel, ruga­nyosán, fiatalosan. Nem be­szélve a munkáról, amelynek minden területén versenyt dolgoznak a fiatalokkal Ke­restem ennek a csodálatos fia­talságnak, életerőnek a titkát. És — megtaláltam! A »titok** a bolgár ember étkezésében van Egészsége­sen étkeznek, élnek. Étkezé­sükben rengeteg a vitamindús étel. Rengeteg salátát esznek, nyers uborkát, paprikát, pa­radicsomot, gyümölcsöt, s az aludtej, a »joghurt** valóban minden étkezésüknél szere­pel A fokhagyma, hagyma is kedvelt ételük, de sok édessé­get is fogyasztanak. Kedvelt italuk a limonádé, a málna­sznrr• > Nagyon szeretik ezenkívül a természetet, amelyet par­kok, ligetek formájában be­visznek, beépítenek a váro­saikba is, de maguk is állan­dóan felkeresik a hegyeket, erdőket. Napközben »szent­ség« előttük a kora délutáni »szundítás**, pihenés. Körülbelül ez a titka annak, hogy Bulgáriában is látni ősz fejeket, de fáradt, öreg arco­kat, megtört tekintetet egyet sem! Mosolygó szemű, vidám, egészséges, életerős öreg »lá­nyokat** és öreg »fiúkat** lát­tam — hatvan évtől felfelé... Ebből adódik, hogy Bulgáriá­ban nem nagy a forgalmuk a gyógyszertáraknak, kevés a beteg ember, a gyógyszerre rászoruló. »A legjobb gyógy­szer az egészséges életmód, az egészséges, ésszerű étkezés** — mondotta nekem egy bol­gár barátom. Igaza volt! — HÚSZ HOLDON törték le a dohányt a tenki Béke Tsz- ben. A dohányföldet felszán­tották és megkezdték a takar­mánykeverék, szöszösbükköny és őszi árpa vetését. Hamaro­san a rozs is földbe kerül. (Tóth Etelka.) A Marson a világ sseme A csillagászok az egész világon a Marsot figyelték. Pénteken a bolygó 56.5 millió kilométerre közelítet­te meg a Földet. Németor­szágban kedvezőtlen időjá­rás akadályozta a megfi­gyeléseket, Washingtonban kísérleteztek, hogy rádió­távcsővel a Marsról jövő rádiumsugarakat fogjanak fel. A dél-afrikai bloemton- teini csillagvizsgálóban jók voltak a megfigyelési kö­rülmények, a Mars távcső­vel látható képét először vitték át televíziós ernyő­re. A szovjet csillagászok azt igyekeztek megfigyelni, van-e növényi élet a Mar­son. Lovcsányi Jenő KÖNYVESPOLC Leonov: Az üstökös. Üstökösként ívelt fel Szkutarevszkijnek, a kiváló fizi­kusnak pályája a tudomány egén. ötven évesen, az öregség küszöbén, élete legnagyobb beteljesülésének és egyben leg­nagyobb kudarcának pillanatában mutatja be őt az író. Vég­rehajtja azt a nagy tudományos kísérletet, amelyre egész életén át készült; és egy suta, késői szerelem segítségével megszabadul egy lélekben idegen és a korral egyre idege­nebbé váló asszonnyal való házasságtól. De ... a kísérlet — legalább is részlegesen — kudarc­ba fúl; Szkutarevszkij egyetlen fia, a tehetséges mérnök egy szabotőr-banda hálójába kerül és öngyilkosságot követ el; a szeretett leányt pedig elküldi maga mellől a kijóza­nodott, vénülő tudós. Mégis a köz- és magánéletbeli meg­próbáltatásokon keresztül a szemünk láttára érlelődik még teljesebb emberré: szovjet emberré Szkutarevszkij. Leonov a nála megszokott lélektani éleslátással, tűzijá- tékszerűen sziporkázó, egész sereg érdekes és jól megraj­zolt mellékalakkal megtűzdelve, pergeti le előttünk a drá­mai feszültséggel teli történetet. Az Egri Gárdonyi Géza Színház falujáró csoportja az előző időkben gyakran elláto­gatott községünkbe, ahol színvonalas játékával meg­nyerte a közönség tetszését Sajnos, az utóbbi időben egy­re ritkábban látogatták meg községünket. Mint megtudtuk, ennek oka az volt, hogy Maklártálya közel esik Eger­hez, ezért nem járhatnak ki hozzánk. Persze ez helytelen elgondolás, mert a község la­kói közül nem mindenki te­heti meg, hogy Egerbe jáíjon be a színházba, ha egy-egy színdarabot meg akar nézni. Meg kell még említenem, Tánczenét k A szürke, egyszerű plakát nem közölte felhívó módon a város lakosságával: Balassa Tamás tánczenekara lép fel Gyöngyösön, a »Szabadsági-ét­teremben. Volt már ebben a helyiség­ben a közelmúltban is több rendezvény (László Imre, ope­rett-est, stb.), de soha nem lá­tott tömeg kereste fel ezen a napon a kerthelyiséget. Minek köszönhető? Hétköznap este a zsúfolásig megtelt helyiség és még a kívül rekedt, kb 200 ember. Annak, hogy Gyöngyösön a fiatalság kívánja a jó táncze­nét. Ez a lap már vezércikkben is foglalkozott ezzel a kérdés­sel. A város közvéleménye egyezett a cikkel, mégis mind a mai napig egyetlen olyan hely sincs Gyöngyösön, ahol tánczene lenne. Van Hatvanban a Park szál­lóban. van Mátrafüreden és Mátraházán, Egerben (Park szálló, Grill, stb), csak Gyön­gyös kivétel. A zenekar éjjel 3-ig tartott műsort. És azon a tánchelyen, ahol máskor 1—2 pár lötyög, most alig lehetett férni még éjjel 2 órakor is. Nem lenne helyesebb ezt úgy megosztani, hogy minden nap legyen tánc- zene (megfelelő jazz) és akkor a táncolni vágyó ifjúság na­ponként megosztódna úgy, hogy már éjjel 12 órakor haza is mehetne, hiszen tudja, hogy ha legközelebb idejön, ismét hallgathat tánczenét és kultu­hogy az egriek vendégszerep­lése után a község dolgozói vitatkoztak a színészek játé­kán és ez igen örvendetes. Nagyon szeretnénk, ha a Gár­donyi Géza Színház ismét ki­jönne hozzánk és előadásával gyönyörködtetne bennünket, ügy látjuk, hogy erre alka­lom és lehetőség is van a tá­gas színpadon. Ismételten kérem a község nevében az elvtánsakat — amennyiben ez lehetséges — biztosítsák számunkra a Gár­donyi Géza Színház vendég- szereplését. Tóth Jánosné. VB. elnök, Maklártálya ír Gyöngyös rált emberhez méltóan táncol­hat és szórakozhat. Aki ott volt (vagy ezer em­ber), tanú rá, hogy most nem volt verekedés, sem botrány a helyiségben Véletlen ez? Nem. Az ott lévők arra törekedtek joggal, hogy minél jobban ki­használják ezt a ritka alkal­mat, hogy most egy jó zene­kar ütemeire táncolhatnak és nem az volt a cél, hogy tánc­lehetőség hiányában a szeszes italt fogyasszák. Illetékesek hassanak oda, hogy a szomszédos városok és üdülőhelyek mintájára leg­alább egyetlen hely legyen Gyöngyösön, ahol jazz-zenekar játszik. Ezt kívánja a város lakos­ságéi, amely ezzel a szinte tün­tető létszámmal új igazolta, hogy mennyire hiányát érzik a jó jazz-zenének. ((Bognár Pál.) IBARI TANULÓKAT kőmű­ves (díszhomlokzat vakoló és fehérmunkás) szakmára FEL­VESZÜNK. Jelentkezni lehet mind­azoknak a fiataloknak, a- kik a 17. életévüket betöl­tötték és az általános isko­la VIII. osztályát elvégez­ték. — Jelentkezési hely: 12 5. Kőfaragó és Épület­szobrászipari Vállalat, Bu­dapest V., Rosenberg há­zaspár u. 16. III. 256. — Vidékiek levélben is je­lentkezhetnek. \W/VWWWAVvWvWWVWWV\A

Next

/
Oldalképek
Tartalom