Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)

1956-08-08 / 62. szám

4 NfPÖJSAG 1956. augusztus 8. szerda Mi lesz a mátrafüredi iskolával? Mátraíüred nevelő testületé aggódva tekint az új iskolai év elé. Ügy látszik, nálunk semmi sem sikerül. Ezelőtt egy-két évvel semmi kapaci­tás nem volt, azért nem lehe­tett építkezni, pedig megmoz­dultak a dolgozók és circa 60—70 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával biztosítot­ták, hogy gyermekeik ne do­hos, volt kocsmahelyiségben tanuljanak, hanem világos, tiszta tanteremben szívják magukba a tudást. Most, íme, itt a kapacitás, de vasbeton­gerendákat nem kap az egri Tatarozó Vállalat, s úgy pang a munka, veszekednek a dol­gozók, csigalassúsággal emeli kednek a falak. Érdemes vol­na lefényképezni, közel há­rom hónapja — április 12-től Két kőműves és három segéd­munkás dolgozik, és nézik őket néha tízen is. Én meg­fordítanám: tízen dolgoznának és csak egy-két gyakorolna el­lenőrzést. Állandóan a mun­kabér körül forog a vita. Egy­szer levonnak 500 forintot, ahogyan az emberek panasz­kodnak, máskor a munkala­pon feltüntetett összeget nem kapják mag. Szomorú nézni és hallgatni, mert ha valóban úgy van, amint a dolgozók előadják, itt valahol hiba van. Szomorú látni ezt a kínos vergődést, mely csaknem egyenlő a sem­mittevéssel. Nagyon jó lenne felhívni rá az illetékesek fi­gyelmét, mert én már emlí­tettem az egri Tatarozó Vál­lalat igazgatójának, de intéz­kedés nem történt. így a mátrafüredi dolgozók gyer­mekei a jövő tanévben nem tanulnak, mert a tanévet csak akkor lehet megnyitni, ha az iskolabővítés befejezést nyert és megtörtént az átadás. Már pedig ez előreláthatóan nem lesz meg. A szülők aggódva szemlélik ezt az építkezést. Itt valamit tenni kell, mert nem közömbös Mátrafüred dolgozóinak, de a nevelőtestü­letnek sem, hogy megindui-e az oktató-nevelőmunka, vagy nem. Az egyik tanterem épí­tés alatt, a másikban 50—60 ezer forint értékű szertári anyag és az új bútorzat meg­érkezett része van fölhalmoz­va. Talán így 1960-ra felépül, illetve kibővül az iskola. Itt segíteni kell, még pedig sür­gősen. Kovács László, Mátrafüredi ált. isk. igazgató Gergely Mihály: Julika t Vékony kislány ül a hatalmas da­ru fülkéjében: Ju- lika, a tiszaparti faluból nagyvá­rosba csöppent munkáslány Tisz­ta rajta minden: sötétkék kezeslá­bas munkaruhája, kékbabos kendője, — de érintetlen, tiszta még a lelke is, . .parti kis alucU'ában, liba. legeltetil »őzben jutott eszébe, hogy —barátnője pél­dáját követve — ő is Pestre jöjjön. Anyja elbúcsúzott tőle: ■’■'Jól van, kis­lányom, elindultál, hát menj a magad konok feje után, csak meg ne bánd! Mert ha valami gyalázat ér, ide vissza nem jö­hetsz . . . Nekem akkor nem vagy többé lányom. Mert én tiszta em­bereket neveltem, megőriztelek té­ged is, nekem úgy gyere vissza!» És Julika vigyáz magára a pesti forgatagban. De nehéz, nagyon ne­héz tisztességes­nek maradni! A műhelyben — a iok éhesszemű fér­fi között — egye­düli lány. Mit akarnak ezek tőle? Miért kísérgeti Lévai? Miért viszi moziba, cukrász­dába? Miért vett neki retikült? Ki­től kérjen taná­csot? Barátnője sza­vai gondolkodóba ejtik: «Sokfélék a férfiak, nehéz ki­ismerni őket. Aki ilyet vesz, az már fogni akar vala­mit . . ■ Vagy fe­leséget, vagy sze­retőt . . .» Mennyi kérdés, mennyi probléma! És mielőtt az író az utolsó választ adná — mi már érezzük, hogy mit kell tenni Juliicá- nak. Tudjuk, hogy a «tiszavirág szí­vű« Lévaival soha nem lehet boldog! Igaz, hogy Lévai sztahanovista, csi­nos, jól öltözött, szépszavú fiatal­ember, de üres a lelke! — és <zért a 18 éves, tiszta- szívű Julika nem nekivaló, könnyű kaland. Julika boldog­ságra vágyik: csu- pameleg szívével, ragyogó ' szemével, kecses alakjával. Szerelmet, boldog­ságot vár. A daru fülkéjében elgon­dolkozik ezen: « . . . nagy bol­dogság az is. ké- szuZSm . jé$z nap. várni az uráli i o.s ni rá, szépen ki­vasalni néki az . ' gét, még a rakon- cátlankodó ráncait is elsimogatná, mert az urának biztosan nagyon lehet szeretni még az ingét is.» Azt kereste min­dig julika, hogy öröme legyen a munkában. Mert «anélkül rettene­tes gyötrelem min­den embernek, ha csak kénytelenség- ből kell csinálni.« Julika végül az erős, dolgos, be­csületes Magos Gáborhoz köti az életét. Előtte azon­ban tele van ag­gódással, félelem­mel, gyötrődéssel: — Lehet-e bol­dog olyan ember­rel, akinek nincs apja? Aki még börtönben is volt? És Lévai cini­kus romlottsága, Magos Gábor fél­tő, óvó szeretető, erős karja meg­győzik: igen, le­het! Mert nem az az ember lesz hű­séges párja egy egész életen át, aki szép szavakat sut­tog a fülébe, aki csellel a lakására csalja; hanem az. aki igazán szereti őt, aki feleségnek akarja! Látszólag egy­szerű szerelmi tör­ténet: egy lányért két férfi verseng. De ez a két férfi itt két erőt, két osztályt képvisel; Lévai a jómódú, «régv* ember, Ma­gos pedig az Auguszta-telep egy sokat szenve­dett proletárja. önkéntelenül is szívünkbe zárjuk Magos anyját, a nyúzott, vézna, dolgos kis prole­tárasszonyt, a mérnök hajdani kedvesét. A mér­nök elkergette — s ezért Magos so­káig még az apja nevét sem tudta. Anyja fájdalma­san mondja neki: — a mérnökre, Lévaira és azok az osztálya iránti gyűlöletükre gon­dolva: «. . . talán nem szép ez tőlem, s tőled, hogy úgy érzünk, így meg­keményedtünk. .. De hát ők voltak hozzánk a könyör­telenek, mit tehe­tünk, ha így felel rá a lelkünk?» Az író nem álomvilágba visz minket: itt járunk Budapesten, az is­merős utcákon, büszkén mutatjuk Julikának a Nem­zeti Színházat, és együtt vásárolunk vele a csillogó áru­házakban, A mai Pest mai problémája, mai élete lüktet előt­tünk. Nem leplezi •el a szervezeti élet­béli itt-ott történő visszaéléseket, be­mutatja a DISZ- titkárt: Sziebertet, aki csak darál, da­rál, mint a malom, hogy mit őröl, azt már meg sem né­zi« Tudjuk, hogy amikor Lévai tisz­tességtelen szán­déka meghiúsul, — győz felette a becsület és a be­csületes munkás­emberek egysze­rű igazsága. Győz Magos Gá­bor és Istók Juli­ka szerelme . . . Győz a mi mai életünk a régi fe­lett! Kérjük Gergely Mihályt, írjon még sokat-sokat a mi mai nagy prob­lémánkról — és rólunk: fiatalok­ról! Pornai Éva IN a ptár Augusztus 8. 1790-ben, 166 éve született Köl­csey Ferenc költő. Augusztus 11. 1456-ban, 500 évvel ezelőtt halt meg Hunyadi János. 1871-ben, 85 évvel ezelőtt szüle­tett Heltal Jenő író. — Szív küldi a távolból cimmel új műsort indít augusztus 5-től a Magyar Rá­dió. Kü.földön élő honfitár­sa nk kívánságára vasárnap délutánonként 4 és 5 óra között az Amerikában és Nyugateurópában élő ma­gyarok zenés üdvözletét közvetíti a budapesti rádió a 252 méteres középhullá­mon. — TÁTRALOMNICRA indít autóbuszt a megyei IBUSZ. 2d—28-ig tartózkodhatnak a kirándulók Tátra-Lomnicon. Bővebb felvilágosítást az Ibusz irodája ad. — A MAGVETŐ kiadásá­ban a jövő évben jelenik meg Thomas Mann: Kiválasztott című regénye, Martin du Gard: A vén Európa c. mű­ve, Longos: Dapnism le Chloe, Ramuzz: Űzött vad című regé­nye és több más híres külföl­di mű. — 30 külföldi csoport lá­togatta meg május óta Eger városát. Legutóbb Uírecht- ből látogatott városunkba egy holland csoport. — OLIMPIAI kis lexikon jelenik meg az Ifjúsági Ki­adónál, amelyben számos fényképet, illusztrációt és eredménytáblázatot találnak a sportkedvelő olvasók. — Augusztus 9-én dr Palló Imre és Vörös Sári felléptével magyar nóta es­tet rendeznek az egri Peda­gógiai Főiskola Szabadtéri Színpadán. Az énekeseket a Fővárosi Népi Zenekar kí­séri Kozák J. József vezeté­sével. — A «VILÁGJÁRÓK»- soro­zatban 1957-ben a következő kötetek jelennek meg Hugó Bernatzik : Gari-gari, Hans Hass: Három vadász a tenger­fenekén, Szokoli Endre: Hét év Bolíviában stb. — Siófokra indít IBUSZ- vonatot Egerből az Idegen- forgalmi Hivatal. Részvételi díj 36 forint. A különvonat 19-én indul és 20-án érkezik vissza. Egri Vörös Csillag Filmszínház: Augusztus 8: Vádlottak padján (német). Augusztus 9—13: Utak és sorsok (szovjet). Augusztus 14—15: Első számú közellenség. Egri Bródy: Augusztus 8: Dalolva szép az élet (magyar). Augusztus 9—11: özönvíz előtt (francia). Gyöngyösi Puskin: Augusztus 8: Légből kapott zenekar (csehszlovák). Augusztus 10—15: Vádlottak pad­ján (német). Gyöngyösi Szabadság: Augusztus 8—9: Pármai kolos­tor I. (francia). Augusztus 10—13: Pármai kolos­tor II. (francia). Hatvan: Augusztus S: Szerelem enge­dély nélkül (csehszlovák). Augusztus 9—14: Csínytevők (szovjet). Füzesabony: Augusztus 8—9: Milliomos úr szerelmes (csehszlovák). Augusztus 11—14: Tavasz (jugo­szláv). Pétervására: Augusztus 8-ig: Hűség próbája Augusztus 11—12: És megfordul a szél (ausztrállal). Az egri Csákói városrészben lakók, illetve ott dolgozók ké­rik, hogy a Népkert és az Eger patak közötti Táncsics Mihály úton továbbra is enge­délyezzék a kerékpárral való közlekedést, mivel csak ez az egy út köti össze a várossal és az út lezárása igen nagy ki­esést jelent a napi munkában. Papp Sándor Drahos Józsefné Adamcsek Tivadar Bakos Aladár Bognár János és még 30 aláíró Hétmillió forintos árukészlet a hatvani ünnepi vásáron Hatvanban már megkezdőd­tek az augusztus 19 és 20-án sorra kerülő vidám ünnepi vásár előkészületei. A tervek szerint a Vegyipari Techni­kum kastély-kertjében kerül sor a nagy rendezvény lebo­nyolítására, és ugyanott ren­dezik meg a járási mezőgaz­dasági kiállítást is. Ezen a ki­állításon a járás legjobb tsz-ei és egyénileg dolgozó paraszt­jai mutatják be ez évi mun­kájuk legszebb terményeit, ezenkívül elhozzák azokat az állatokat is, amelyek az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­táson kerülnek majd bemuta­tásra. Külön érdekesség lesz még egy mezőgazdasági kis­gépbemutató. Az ünnepi vásáron hosszú pavilonsorokban a megye ál­lami áruházai, nagyobb föld- nűvesszövetkezetei kereske­delmi és vendéglátó vállalatai. KTSZ-ci ldnálgatják majd áruikat. A hat-hétmillió fo­rintos árufelhozatalból hősé- gesen jut minden vásárlónak. A Mátravidéki Vendéglátóipa­ri Vállalat, az Egri és a Gyön­gyösi Kiskereskedelmi Válla­latok, a Háziipari Szövetkeze­tek dolgozói máris nagyban készülnek az ünnepi vásárra. Több helyen lesz majd árube­mutató, ahol több új cikkféle­séget lehet megrendelni. A ki­állításon sorsolás is lesz, s a tombola értékes nyeremény­tárgyai között első díjként egy Pannónia motorkerékpár, új típusú rádió, Dongó se­gédmotor, férfi és női kerék­pár kerül kisorsolásra. Az ün­nepi rendezvényt egésznapos kultúr- és sportműsor kíséri, nem lesz hiány a szórakozás­ban sem. Megyeszerte nagy az érdeklődés a kiállítás iránt, melyre a MÁV 100 kilométe­res körzetben 50 százalékos vasúti kedvezményt biztosít. Ősszel rendezik meg a III. kiinyvsorsjá íékot Az olvasók kérésére az Ál­lami Könyvterjesztő Vállalat még nagyobb és több nyere­ménnyel, tehát fokozott nye­rési lehetőséggel rendezi meg ez év szeptemberében a III. könyvsorsjátékot. A főnyeremény 1 drb Pan­nónia export motorkerékpár, vager 1 drb 16.500 forint érté­kű zeneszekrény, a nyertes választása szerint. A főnyere­ményeken kívül televíziós ve­vőkészülék, magnetofon, Ma­mikon fényképezőgép, porszí­vó, írógép, Dongó kerékpár- segédmotor, könyvszekrény szerepel a tárgynyeremények listáján. A fő- és tárgynyere­ményeken kívül mintegy 3.500 darab 40-től 2000 forint érték­ben könyvnyereményt sorsol­nak majd ki. A sorsjáték húzását kará­csony előtt rendezik meg. 10 fiz irodalom hírei ü — A láthatatlan légió cím­mel megjelenteti a Magvető Kiadó, Rejtő Jenő (P. Ho­ward) könyvét, a Vidám Könyvtár sorozatában. — Szerb Antal Pendragon legenda című műve ugyan­csak a Vidám Könyvtár ez- évi tervében szerepel. Tolljegyottek A CSENDHÁBORÍTÓK NEM Naszreddin- r6l, a szemfüles, hun­cut, mindenkit becsa- oó ezeregy éjszaka hő­séről, mert őt hív­ták csendháborítónak. Nem, a modern egy­részt gépesített csend­háborítókról szólunk, akik a dolgozók ide­geit, nyugodalmát, te­szik tönkre. Két faj­tájuk van: Egy, mo­torizáltak, ezekhez tartoznak a traktoro­sok és a motorkerék­párosok. A városon végigdübörgö és za­katoló traktorok rend­szerint órákhosszat já­ratják a motort, de kizárólag csak hiva­talok előtt. Becsuk­hatod az ablakod, le­húzhatod a redőnyö­ket, akkor is az agyadba dübörög, za­katol, nem hallod az ügyfeled, kollegád, vagy saját hangodat. Félbe kell szakítanod a megkezdett értekez­letet. Vajon nem le­hetne addig, míg a traktoros, bevásárol leállítani a motort? A másik a motor- kerékpáros. 0 még veszélyesebb. Nappal csak elcsúszik a hang i többi zaj között, de éjjel aztán min­dent kipótol. A szűk utcákon úgy robog végig, hogy T 34-es- nek gondolnád. Lehe­tőleg akkor túrázik, mikor legédesebben alszol, felriaszt ál­modból, gyerekeid fel­sírnak, de ők zavar­talanul kiengedik a kipufogót és egész­ségügyi sétát végez­nek, egy és két óra­így ü kor éjjel, — nem tö­rődve azzal, hogy le- és felmenő rokonait szidják, nem lehetne csendrendelettel sza­bályozni ezeket az éjszakai csendháborí­tókat? Vagy minden ’■endelel nélkül nem ■ippelálhatunk lelkiis­meretükre? A TEFU. Nem első eset, hogy írunk ró­la, azóta ugyan már AKÖV-nek hívják, de még mindig Eger rep­rezentatív szállója mellett székel. Itt nem csak az a baj, hogy hajnalban körülbelül 50 teherautó és ugyanannyi autóbusz indul, munkába az el­képzelhető legna­gyobb zajjal, hanem az is, hogy a han­gos híradó bömböl, a gépkocsi-vezetők vi­tatkoznak, s az olajos kannák úgy dübög- nek, mint a közép­afrikai tam-tamok. Volt már róla szó, hogy a TEFU, azaz bocsánat az AKÖV olyan helyre költö­zik, ahol kevésbé za­varná az éjszaka pi­henni akaró dolgozó­kat. De a szó csak szó maradt. Na és most be­széljünk róluk, az emberekről, motor nélkül. Talán Mó­zesnek kellett volna a tízparancsolathoz egy 11-et is hirdetnie ne­kik. Valahogy így „Ne zavard felebará­tod éjszakai nyugo­dalmát." Rendszerint becsípve, vagy telje­sen illuminât állapot­ban 5-10-en öszze­a hatvani akaszkqdvaj hamis hangon legújabb slá­gereket üvöltenek a sötét éjszakába. Per­sze van szóló énekes is, aki saját hangjá­tól meghatva, szív­szakadva ordítja, „Most van a nap lemenőben, kimegyek a temetőbe...“ Ho­lott a nap inár igen régen lement. Van­nak azután éjszakai pletykázók is. Példá­ul egy társaság meg­áll az ablakod előtt és szapulja a Tinka nénit, a Lilit, a Pé­tert, vagy a nők egy új tésztareceptet me­sélnek, a férfiak pe­dig a totó-eredmé­nyekről csevegnek. Csevegnek bizony hajnali három óra kö­rül, mikor a bentlé- vők már az összes fellelhető vattát a fü­lükbe dugták, fejük­re borították a pár­nát, a paplant — ők azzal válnak el har­sány üvöltések közt, no gyerekek későre iár, mehetünk lefe­küdni.. Beszéljünk még a hangszórók tobzódá­sáról. Mikor a fő ut­cán egyszerre éneklik a Tosca imáját, a Mambó Itáliájával, és Az én apukám, c. slá­gerrel. Szereljük a ze­nét mindnyájan, az biztos, de sokkal jobb lenne mindegyik külön-külön énekelve. Nem lehetne az éj­szakai és nappali nyu­galomért valamit ten­ni? Törös Károlyné vasutasok A hatodik vasutasnap meg­ünneplésére készülnek a hat­vani vasútállomás dolgozói is. A háromezer főnyi vasutas­gárda egész napon át tartó színvonalas kultúr- és sport­műsorral egybekötött rendez­vényeken ünnepel és szórako­zik majd ezen a napon. 12-én reggel 6 órakor zenés ébresz­tőt adnak a város lakossága részére, majd délelőtt 9 óra­kor a három társszolgálat (a forgalom, a fűtőház és a pá­lyafenntartás) dolgozói közösen koszorúzzák meg a szovjet hősök emlékművét. A délelőtti órákban a MÁV kultúrotthonban kerül sor a vasutasnapi ünnepélyre, ahol több dolgozót részesítenek elő­léptetésben, kitüntetésben, többen pedig pénzjutalmakat kapnak. Az ünnepség után a vasutasok a környező üzemek meghívott dolgozóival és a város párt- és tanácsszervei­nek küldötteivel megtekintik az új vasútállomást, a jelenle­gi építkezéseket, a villamos teherszállítás berendezéseit, stb. A délutáni órákat közös szórakozás, kultúr- és sport­műsor tölti ki, este pedig táncmulatsággal zárul az idei vasutasnap helyi ünnepsége. Naponta ÍOO mássa sárgabarackot exportálnak megyénkből Megyénkből minden évben sokszáz vagon gyümölcsáru kerül külföldre. A népi demokratikus országokban épp úgy, mint a nyugateurópai országokban ismertek Heves me­gye export-árui. Ez évben elsőnek a paradicsom és paprika­export indult meg, melyből naponta 10-15 vagonnal szállí­tunk _Hort és Csány környékéről. Sárga barackból naponta 100 mázsát exportálunk, de Kál környékéről megindult már a görög- és sárgadinnye-export is. Most még csak napi 50—60 mázsát szállítunk, de napokon belül ez a mennyi­ség vagonokká nő. Hamarosan megindul a csemegeszőlő­export is Gyöngyös vidékéről. Áruköicsönzés a dolgozók előnyére A dolgozók mindennapi munkájának megkönnyítésére a gyöngyösi és hatvani KERA­VILL árudákban nemrég be­vezették az árukölcsönzés rendszerét. Eszerint mindenki vehet kölcsön használatra kerékpárt, varrógépet, porszí­vógépet, padlókefélőt, sátrat, stb. A bérleti díj igen méltá­nyos, így például egy varrógép napi bérleti díja 8, 14 napi dí­ja pedig 40 forint. A padló­kefélőgép és a porszívógép egy félnapra 7 forintba kerül. A kerékpár bérleti díja egy órá­ra 3, egy napra 20, 14 napra pedig 200 forint. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a ke­rékpár, varrógép, porszí­vógép és a padlókefélőgép iránt nagy az érdeklődés. Eger dolgozói is szeretnék, ha a tanács hasonló árukölcsön­zést engedélyezne. Készülődés a vendégek fogadására Szeptember közepén érkezik Egerbe a Szovjetunióból a Jeleci Pedagógiai Főiskola hallgatóinak küldöttsége, kik­nél nemrég látogatást tettek az Egri Pedagógiai Főiskolá- slok. Az egri főiskola tanárai már hozzákezdtek a látogatás programjának kidolgozásához, s a többek között lillafüredi és budapesti kirándulásokkal igyekeznek kellemessé tenni a vendégek kéthetes látogatá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom