Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)
1956-08-29 / 67. szám
4 NÏPÜJSAG 1958. augusztus 89. szerda ÜGY GONDOLOM, hogy nem sokan tudnak otthon azokról a kultúra ikerekr 51, amelyet irodalom, zene, film terén elértünk Bulgáriában. Én is csak úgy tudtam meg ezt, hogy könyvért menlem a Magyar Intézetbe, s az ott tapasztaltak, hallottak alapján kaptam képet a bulgáriai kul- túrkapcsolatainkról Első úti levelemben azt írtam, hogy nálunk, Magyarországon keveset tudnak Bulgáriáról, a bolgár nép életéről, kultiirá* járói. Nos, annál többet tudjak rólunk, magyarokról Bulgáriában, elsősorban az irodalmunkon keresztül. Nem tudtam hová lenni a meglepetéstől, amikor a szófiai Magyar Intézet kedves, fiatal titkára egymásután vette elő a könyvszekrényekből a bolgár nyelvre lefordított magyar műveket Talán nem érdektelen, ha felsorolok ezekből a könyvekből, hogy képe legyen olvasóimnak a magyar irodalom hatalmas térhódításáról, sikereiről, nagy népszerűségéről Bulgáriában. Elöljáróban le kell szögeznem, hogy a felszabadulás előtt alig néhány könyv jelent meg a magyar íróktól, s a felsorolt könyvek 1947—1956, de főként az utóbbi 4—5 év alatt bolgár nyelven művenként öt-hatezer példányban lett kiadva. Kezdem talán egy egri VO' natkozással. A bulgár nyelven kiadott magyar irodalmi művek közül a legnagyobb sikert I Kultúrsikereink Bulgáriában ~~| és legnagyobb példányszámot Gárdonyi Géza „Egri Csillagok” műve érte el, amely 10 ezer példányban lett kiadva és — egytől egyig elfogyott. Tízezer könyv Egerről, az egri vár hős védőiről, a magyar történelem ragyogó hősiességéről egy idegen országban! Mi ennek a nagy érdeklődésnek a titka? A két nép közös sorsa. Bulgária és Magyarország egyaránt török iga alatt volt. (Bulgária 500 évig.) Mindkét nép hősies harcokat vívott a törökökkel s népeink egyaránt megőrizték nemzeti egységüket, kultúrájukat az évszázadok során. Iván Vazov, a bulgár nép Gárdonyi Gézája, lélekemelőén szép művekben örökíti meg népe életét, harcait a török rabságban. Ezért fordult a bulgár nép egy másik nagy író műve felé olyan nagy érdeklődéssel, szeretettel, tisztelettel. Legjellemzőbb az Intézet titkárának az alábbi megjegyzése: „Az egri csillagok”-at soha nem találja a könyvespolcokon, mert ahogy egy példány bejön az olvasóktól, már viszik is azonnal mások- Előjegyzéseink vannak erre a könyvre... (Az „egri csillagok”-at egyébként 1955-ben fordították bulgár nyelvre.) Molnár Ferenc l„Pál utcai fiúk” művét már 11947-ben lefordították, s hatezer példányban jelent meg. A MAGYAR klasszikusok közül nagyon szeretik Petőfit Bulgáriában. Petőfi válogatott művei 1955-ben ötezer példányban került kiadásra. Az első kiadás 1954-ben jelent meg háromezer példányban. Jókai Mór ,Aranyember”-e 1955-ben lett kiadva ötezer példányban. Mikszáth Kálmán: „Különös házasság” című könyve 1956-ban két kiadásban került az olvasók kezébe! Móricz Zsigmondtól a „Rokonok”, „Szegény emberek”. (A „Rokonok” 1956-ban jelent meg ötezer példányban.) Kiadták Petőfi „Hóhér kötele” c. prózai művét is. Továbbá a „János vitéz”-t Megjelent a «Magyar költők antológiája» is. Sok könyv jelent meg a felszabadulás utáni irodalmunkból is: Szabó Pál «Egy darab föld», «Emberek». Aczél Tamástól: «Vihar és napsütés», »A szabadság árnyékában«. Veres Pétertől: «A pályamunkások» 1952-ben ötezer példányszámban jelent meg. Illyés Gyula: «Magyar népmesék», «Petőfi» (1956-ban hatezer példányban). «Puszták népe» (1954-ben négyezer példányban) művei nagy népszerűségnek örvendenek. Barabás Tibor: «Egy bányász élete» (1948, ötezer példányban), Vass Zoltán: «Tizenhat év a börtönben», Goda Gábor: «Farkasok között». Illés Bélától: «Fegyvert s vitézt éneklek», a «A nép szabadságáért», «Kárpáti Rapszódia» című könyvek jelentek meg. Tardos Tibor: «A gyári belépő». Örkényi István: «Házastársak» (1953-ban négyezer példányban), Szeberényi Lehel: «A hegyek elmozdulnak» (1955-ben hatezer példányban). És még lehetne sorolni egy ideig a bulgár nyelvre lefordított magyar műveket, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy csodálkozzunk, egyben büszkék legyünk bulgáriai irodalmi sikereinkre. UGYANAKKOR elismeréssel kell adóznunk a bolgár nép kultúrszomja felé! Mintegy 150 ezer kötet magyar írói alkotás bolgár nyelven! Igen nagy dolog ez. Büszkék lehetünk íróinkra, költőinkre, irodalmi kultúránkra, amely — íme — Bulgáriában is hódít százezreket. És hadd írjam meg még azt a kedves epizódot, amelyet ugyancsak a Magyar Intézet titkára mondott el, mint személyes élményét. «Egyszer egy bolgár falusi orvos rendelőjében böngésztem a 20 könyv között, s meglepetésemre két magyar könyvet találtam: «Az egri csillagodat, és «A hegyek elmozdulnak» című műveket — mondotta a fiatal titkár. , Véletlen? Lehet, de mégis jellemző történet, epizód, élmény. Lovcsányi Jenő ORSZÁGJÁRÓ DIÁKOK FILM EGY SZÉP LÁNY FÉRJET KERES Üjból olasz filmet tűzött műsorára az egri Vörös Csillag Filmszínház augusztus 30-tól szeptember 1-ig. A szép lány férjet keres filmben Anna Zaccheo szegény lány létére szerelmi házasságról álmodozik. Szerelmes és boldog akar lenni. Becsületes munkával szeretné előteremteni kelengyéjét, ez azonban nem könnyű dolog egy olyan lánynak, aki feltűnő szépségével túlzottan magára vonja a ..főnökök” figyelmét. Milyen sors vár erre a szép nápolyi lányra? — Azt hiszi ,sok keresés után végre rendes főnökre talált, aki nemcsak a nőt látja benne. Ez azonban csak rafináltabb, mint a többiek, és sikerül is megszédítenie Annát. A lány kétségbeesve döbben rá, hogy a történtek után már nem lehet szerelmese, Andrea felesége, s öngyilkosságot kísérel meg. Szégyenében elhagyja a szülői házat, és most már az éhség kényszeríti ,hogy elfogadja az öreg, de gazdag halkereskedő házassági ajánlatát, azt a prostitúciót, melyet a világ törvényesen jóváhagy és szülei is óhajtanak. A végső döntésnél azonban mégis visszariad attól, hogy megvásárolják, mint egy luxuscikket. — A sors ismét összehozza Andreával. A férfi még mindig szereti Annát, de túlságosan féltékeny ahhoz, hogy felejteni tudjon. Ügy érzi, szülei sem fogadnák szívesen, ha egy ilyen lányt vinne a házhoz. — Anna magárahagyatottan, összetört álmokkal tér vissza a szülői házhoz. ____ l* T)OZIK fí) ÜSORA Egri Vörös Csillag Filmszínház; Augusztus 29. Kati és a vadmacs- ka (magyar). Augusztus 30-tól szeptember 5-ig: Szép lány férjet keres (olasz). Szeptember 2-án délelőtt 11 órakor matiné: Expressz szerelem. Egri Bródy: Augusztus 29. Rumjancev-ügy (szovjet). Augusztus 30-tól szeptember 5-ig: Véletlen találkozás (bolgár). Eger, Béke: Szeptember 1—3-ig: Vörös és fekete II. (francia). Eger, Szabadság: Szeptember 1—2-ig: Zsongó melódiák (német). Füzesabony: Augusztus 29—30: Buksi megkerül (csehszlovák). Gyöngyösi Szabadság: Augusztus 29-én: Békében élni (szovjet). Augusztus 30-tól szeptember 5-ig: Az ördög szépsége (francia). Szeptember 2-án matiné: Kék vércsék erdejében. Gyöngyösi Puskin: Augusztus 29-én: A Rumjancev- ügy (szovjet). Augusztus 30-tól szeptember 5-ig: Egy nap a bíróságon (olasz). Hatvan: Augusztus 29-én: Vörös és fekete I, (francia). Augusztus 30-án: Simon Menyhért születése (magyar). Augusztus 30-tól szeptember 5-ig: Vörös és fekete II. (francia). Pétervására: Augusztus 29-én: Nagy kísértés (nyugatnémet). Pár nap még ég újra kezdődik az iskola . . . Két hónapja is elmúlt, hogy az iskolákban befejeződött a tanítás, s az utolsó éves közép- iskolásokat érettnek nyílvánították. — A nyári időtöltés célja a pedagógus és a diák számára a pihenés, erőgyűjtés időszaka volt Jártamban-keltemben sok egri diákkal találkoztam és érdemesnek tartom, hogy beszámoljak róluk, foglalatosságuktól. Égerben és a környező vidéken sokfelé akadtam középiskolásokra a termelőmunka különböző ágaiban A Gyümölcs- feldolgozó Vállalatnál, állami gazdaságokban, a cséplésnél, de még más vállalatnál is szorgoskodtak középiskolás fiúk, lányok. A felnémeti kőbányában a most érettségizett és az egyetemre készülő Szakács Géza értékesíti munkaerejét. Szintén a Dobó Gimnáziumban végzett Máté Miklós, aki most Nos2vajon szüleinek segít a föld javainak betakarításában. Huszonhárom, különböző évfolyamú diákkal találkoztam Budapesten, a Molotov-téri hajóállomásnál. Az egri Városi DÍSZ Bizottság toborzására indultak el Egerből, hogy az árvízsújtotta Mohács-sziget újjáépítésében kivegyék a részüEzután a Balaton mentén, Siófokon akadtam össze egriekkel, ugyancsak Dobós gimnazistákkal. Mint tavaly, most is itt töltik a j utalomtáboro- zás két hetét. A siófoki gimnázium udvarán verték fel sátrukat. s huszonegyen élvezték — már amennyire az időjárás engedte — a Balaton áldásait. A Tihanyi félszigetet is meglátogatták a napokban — elbeszélésük szerint. Esténként szórakoznak, s nagyszerű műKörutamon találkoztam Ur- bán Ferenccel* a Szilágyi Erzsébet Gimnázium «véndiákjával». Versenykerékpárjával indult el otthonról balatoni túrájára, s már éppen visszatérőben volt Az Alpári Gyula Közgazda- sági Technikum leánytanulói is vándoréletet folytattak a 'Balaton szép vidékén. Hol Tihanyban. hol más 'községben telepedtek le néhány napra. A legélményszerűbb benyomásokat a Gárdonyi Géza Tanítóképző táborában szereztem, ahol egy napot töltöttem marasztaló vendégszeretetükből. Badacsony egyik öblében telepedtek le, mintegy százharmincas létszámmal. A fiúk sátrakban, a lányok a község általános iskolájában alszanakNagy kirándulásuk körülményeiről a következőket tudtam meg Papp Sándortól, a tábor parancsnokától: Régi tervük valóraváltása diákságunk érdeme. A tanévben végzett társadalmi munka, s a nagysikerű «Képzelt beteg» előadásaiból befolyt összeg — 18 ezer Ft — lehetővé tette az anyagi fedezetet. A színdarab szereplői ingyen jöhettek, a többiek még százötven forintot fizettek. Tíz nevelő volt velük. Azzal a benyomással távoztam innen, hogy a jövő pedagógus-nemzedéknek ez a száz egynéhány tagja szívesen emlékezik vissza mindenkor e két hét gondtalanságára, élményeire. amelyet példaképeiknek, jó tanáraiknak köszönhetnek. Szilánk Olivér Eger. DCezdödik a izúiiwad Megkezdődtek a próbák az Egri Gárdonyi Géza Színházban 14 bemutató — dráma, operett, vígjáték és szatíra — szórakoztatja majd Eger közönségét Apró szeplők a műemlékek városában Eger város szülőhelyem, itt is nevelkedtem. Városom hősi múltjával, szépségeivel, nevezetességeivel már szüleim megismertettek iskolába lépésem előtt. Ahogy növekedtem, úgy hallottam egyre gyakrabban, hogy milyen szép ez a város — a mi városunk — és hogy milyen büszkék lehetünk rá, kik itt élünk. Csendesen elhittem, erősítget- iem minden meggyőződés nélkül az idegen igazát. Valahogy úgy voltam városom szépségével, hírességeivel, mint az ember az egészséggel. Természetesnek találtam, hogy van és hogy olyan, amilyen. Csak akkor vettem igazán észre Eger szépségét, amikor összevetéseket tehettem a különböző városokkal, helyekkel. A sors évekre száműzött szülővárosomtól, de ez az idő csak mintegy érlelte bennem az igaz patrióta oüszkesegemet. Boldogan látogatok haza és úgy érzem, amikor megpillantom a távolból a Székesegyház Kimagasló tornyait, a kedves, ismerős he- jyzKJt, házakat, hogy városom szívére szorítja megtérő gyermekét. Már nem vágyódom innen sehová. Budapest sem csábit. Itt szeretnék élni a vár tövében, hol még a levegő is dicső történelemtől terhes. Meggyőződésem, hogy a 400 évvel ezelőtt élt ősök tettei örök ihletöi lesznek ifjúságunk, egész népünk hazafiságának. Történelem — emlékek... Itt ringatták Bródy Sándor bölcsőjét, ez a föld adott örök nyughelyei Gárdonyi Gézának. Emlékek—műemlékek . . . Mint megannyi épület, szin te annyi műemlék. Barokk és későbarokk, copf-stílusban épült házak sorakoznak egymás mellett- Gyönyörködünk a templomok szépségében, tiszta, lágy vizével hívogat a strand, az uszoda, arról pedig beszélni sem érdemes, hogy az igazi egri bornak nincsen párja széles ez országban. Néha-néha hazajövet láttam, hogy épül, hogy szépül, hogy fejlődik városom. Igen tetszetősek az utóbbi évek munkálatai, alkotásai. A Sztálin út folytatása a város szíve felé meglepően új színt adott Egernek. Igen szép es kedves hely lett a Kossuth téren felállított tej-espres- só. A tervezőket csak dicsérni lehet azért, hogy az új épületeket gondosan illesztik, bele a műemlékek koszorúzta környezetbe. Erre igen jó példa a Főiskola mögötti MÁVAUT - állomás. Szépen restaurálják a régi épületeket. Különösen tetszik a leánygimnázium épületének helyreállítása. Néhány napja már a Főiskola épülete mellett is állványok sorakoznak. (Nagyon rá is fér a javítás!) Néhány szeplő, — vagy mondjuk így: szépséghiba — mégis akad ebben az idegenforgalmáról is annyira nevezetes városban. Az idegen, aki először jár Egerben, gyönyörködik a virágokkal, fákkal ékeskedő Sztálin út szépségeiben, a református templom kissé svájcias jellegű tornyában, a gyönyörű székesegyházban, de meglepődik, mikor megpillantja a temp, lom alatt elhelyezett borkóstolót. Egyesek talán csak a vállukat vonogatják, gondolván, hogy ez így természetes, hiszen Egerben vagyunk, a bor egyik kifogyhatatlan hazájában. Mások azonban nem könyvelik ilyen egyszerűen el a látottakat és talán olyan kérdés vetődik fel bennük, hogy vajon nem lehetett volna a borkóstolónak jobb helyet találni? A Népújság szerkesztőségének épületével szemben egy «vízcsöpögő» áll. Igaz, hogy az ízlések különbözők, de sokaknak egyáltalán nem tetszik. Megjegyzendő azonban, hogy a gondolat helyes. Nagyon szép lenne a városban néhány szökőkút. Sokkal szebb, mint az efajta «csöpögő». Egy szökőkút elkelne mindjárt következő állomásunknál is, a Székesegyház előtti parkban. Elszórna, rító látvány a Líceum és a Székesegyház előtt elterülő park. S ez bizony már így áll évek óta. Ha valahol, ott igazán nagyon sok idegen megfordul. Milyen jó fényképezési lehetőség is nyílna a parkban, — esetleg egy szökőkúttal! — Ahogy a parkból távozunk, messziről szemünkbe -ötlik egy nem egészen tetszetős, sőt egyszerűbben kifejezve: csúnya, kiállító háznak nevezett valami. Ismeretterjesztő Társulat! Szebb lehetőség nem adatott? Maga az a tény, hogy nem ülik oda a Főiskola ódon fala mellé, már elég lenne. De csúnya is, bár maga az elképzelés helyeselhető, de nem itt! Hogy a környéken maradjunk, térjünk be az érseki épület kertjébe egy pillantásra — több időt nem érdemes ott tölteni. — Ezt a parkot is el lehetne másképp képzelni, mint ahogy most látható. Hogy hogyan lehetne megszépíteni, azt a kertészek, illetve az illetékesek jobban tudnák nálam. A gyönyörű, egetnéző fenyők lábánál kukorica nyúlik a magasba- Alatta vígan sütkérezik a bab, búsan szárad a krumpli szára. Itt aztán valóban kihasználnak minden négyzetmétert, — jut eszünkbe, de talán virágok stílusosabbak lennének. A város egy-egy pontján sátrak állnak, hol frissítőket mérnek. Sűrű csoportosulás jelzi, hogy a kereslet számottevő. Meleg van, szomjasak az emberek. Sokan azonban csak vizei kívánnának, egyszerű, friss vizet, ahogy azt a természet adta. Vajon nem lenne helyes néhány ivókutat létesíteni a város utcáin, terein, de legalább a parkokban? Néhány héttel ezelőtt Veszprémben jártam. Ott, különösen a várban levő épületek tetszettek. Tetszettek, mert színig, azt a hatást keltették bennem, mintha Egerben jártam volna. Ott is a barokk és a copf az uralkodó stílus. Azonban nem ez volt az érdekes. Sokkal inkább tetszett, hogy ott a műemlékeken kicsi táblácskák szerénykednek, melyeken magyarázat olvasható. Veszprémben úgy látszik gondoltak arra, hogy nem minden látogató műépítész, illetve művészettörténész,, sőt idegenvezető sincs minden látogatóval. Az is tetszetős hogy a várkapunál egy fémtáblán az egész vár története olvasható — legalább is dióhéjban. Helytelen volna azonban, ha nem ven- nők észre, hogy ilyen magyarázó táblácska Egerben is akad. Látható például a megyeház kovácsolt vaskapui mellett. Ez nagyon szép, de a látogatók sokasága az olvasás közben helyesírási helytelenségeket is lelhet, mely már nem dicsérendő. Igaz, nem olyan szembetű- nőek, mint amilyenek a strandon, vagy a parkokban találhatók, de a hiba, az hiba. Még beszélhetnénk egyébről is, de egyszerre ennyi is elég. Remélem, nem hasogattam szőrszálakat és soraimból az olvasható, hogy toliamat városom szerete- te vezette. Szívből kívánom: legyen még szebb Eger! Az idegenek hadd csodálják, a helybeliek érezzék még jobban itt magukat. NAGY ANDOR egyetemi hallgató.
