Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)

1956-08-25 / 66. szám

4 195Ö. augiüïiiis 'Jő., szombat fafcPÜJSAG Viikovics Miiiâly 178. sziilelésnapfára Százhetvennyolc évvel ez­előtt, 1778 augusztus 25-én szü­letett Egerben a reformkor nyelvújító és irodalmi mozgal­mának jeles alakja, Kazinczy híres vpesti triászának” tag­ja: Vitkovics Mihály, a lelkes irodalombarát, nyelvújító és költő. Bár Egerben utca, szülő­házán márványtábla jelzi em­lékét — amely, sajnos, csak hosszas kutatás után található meg a csaknem kétévszázados görögkeleti papiak falán, any- nyira benőtte valami zöld fo­lyó növény — mégis kevesen tudják, hogy Vitkovicsot Eger városa adta a magyar iroda­lomnak. Nemcsak itt született, de itt töltötte ifjúságát, itt vált szerb származása mellett is magyar­rá. Az irodalom iránti lelke­sedést is egri gimnázium taná­ra, a szerzetes Horváth özséb oltotta belé, aki szembeszállva az udvar és az uralkodó osz­tály törekvésével magyar nyel­ven tanította növendékeit, Vitkovics később hálásan em­lékezik meg egy ódájában a derék mesterről: „Hát Lehel nyelvét mi mohón ajánltad; Mely gyakor szód volt: ma­gyarul tanuljunk Kedvesim . • Mint a magyar irodalomért folytatott harc lelkes résztve­vője írja meséit, népdalait, színpadi műveit és egyéb iro­dalmi alkotásait. Színpadi mű­vei magyar nyelven nem ma­radtak fenn, azonban a szerb nyelvű átdolgozásokból követ­keztethetünk azok jelentőségé­re. Elsőnek ültet át a szerb népköltészet örök értékű kin­cseiből magyar nyelvre, ame­lyek az egész művelt világ fi­gyelmét felhívták megjelené­sük alkalmával. De magyar irodalmi terméket is fordít szerb nyelvre, és pedig Kár­mán: Fannyját „Spornen mi ­lice” címen. Mindezek mellett meg kell emlékeznünk pesti irodalmi szalonjáról, amely irodalmi társalgásokra gyűjtötte össze a pesti és a fővárosba látoga­tó vidéki írókat, amely szalon tagjai erős küzdelmet vívtak a magyar nyelv és irodalom szent ügyéért. Kazinczy 1808-i pesti látogatása alkalmával tette nevessé a társaságot, azonban, ők maguk is gyarapí­tották hírnevüket. Támadták. Czinke Ferencet, a magyar nyelv és irodalom akkori „hi­vatalos” képvise újét Vitko­vics az, aki hadat üzen Czin- kének egy paródikus versezet- tel A híres ..pesti triász” tár­saság lelkes tagjai: Vitkovics, Horváth István és Szemere Pál. Prózai alkotásai közül je­lentősek levelei, levélregénye, ás tudományos jellegű érteke­zései: „Az óhitű magyar írók­ról”; „A szerbusi vagy rácz nyelvrül”, amelyből következ­tethetünk, hogy a szlavasztika is foglalkoztatta. Egy helyütt hivatkozik munkájában Józef Dobrovszkij, a nagy szlavista egyik munkájára. Többek kö­zött ezeket írja: „...főtiszt, tu­dós Dobrovszkij J. úr, prágai kanonok, nagy búvárja a szláv nyelvnek, ily című könyvében: , Szlovanka”, amelyet 1806-ban Prágában német nyelven adóit ki, erősen tagadja Hierony- must lenni a szláv ABC szer­zőjének; hanem inkább sz. I Cyrillus és Methódius után, jkik a 11-ik században a nap- ! nyugati ekklcsia által eretne­keknek kikiáltattak . . .” Még egy tudományos jellegű \ munkája maradt ránk: „A raa- igyar könyvek terjesztéséről” c. [alatt, amelyben szintén a ma- ! gyár nyelv és irodalom ügyé- ,ért száll síkra. I 1828 szeptember 9-én fejezte i I be életét. A gyászhírt Fáy 1 [ András közölte Kazinczyvaí . ! (Koporsóját Fáy, Vörösmarty,! ; Hélmeczy, Thaisz kísérte a [ budai, sírkertbe, ahol örök nyu- S galomra helyezték. { lelkes és odaadó munkássá- : gáért megérdemli hogy meg- J emlékezzünk róla szülővárosá- t ban 173 év távlatából. Lőkös István, Naptár Évadnyitó társulati ülés as Egri Gárdonyi Gésa Színházban Az Egri Gárdonyi Színház augusztus 22-én délelőtt társu­lati üléssel kezdte meg az 1956—57. évi színházi évadot. Az ülésen Ruttkai Ottó szín- igazgató tájékoztatta az össze­gyűlt színészeket és műszakia­kat a színház előtt álló felada­tokról. Elmondotta, hogy a Minisz­tertanács határozata alapján a színház 1956. június 1. óta a Megyei Tanács kezelésébe ke­rült. Ez azt jelenti, hogy az el­lenőrzést. az irányítást a Me­gyei Tanács végzi, közvetlenül és teljes hatáskörrel tud segí­teni, így nem kerül a színház hátrányos helyzetbe, mint ta­valy, mikor a minisztérium és a tanács kétféle utasítással látta el. A tanács máris a legmesz- szebbmenően segíti a színhá­zat. így megígérte, hogy saját járművet biztosít számukra. Ez eddig fájó és nehéz problé­mája volt a tagságnak, hátrál­tatta a terv teljesítését. ígére­tet tett a tanács a próbaterem, festő és díszletező termek meg­oldására is. Ruttkai elvtárs ezután a színház terveiről beszélt. El­mondotta, hogy a műsorpoliti­kánál a közönség kéréseit leg- messzebbmenően vették figye­lembe. 12 bemutatót tartanak az évadban, többek közt Vö­rösmarty: Csongor és Tündé­jét, Shakespeare: Szeget szeg­gel c. vígjátékát, Rachmanov: Viharos alkonyatát, Brecht kínai tárgyú szatíráját tűzik műsorra. Az operettkedvelők a Mágnás Miskát, a Csárdás­királynőt, a Nebántsvirágot és a Diákszerelmet láthatják. 90 előadást terveznek Egerben és 60-at a megye községeiben. Kérte Ruttkai elvtárs a szí­nészeket, tartsanak közvetle­nebb kapcsolatot a tájolásnál a községek dolgozóival, ala­kítsanak ki jobb bíráló szelle­met az elmúlt, évinél. A tagság és az igazgatóság között te­remtődjék meg a nagyobb mé­retű kritikai szellem. Ezzel se­gítik művészeti fejlődésüket, a színház munkáját is. Bejelen­tette, hogy művészeti tanács alakult, amelynek vezetője Solthy Bertalan, Kossuth-díjas színész lesz. Felhívta a figyel­met a szép magyar beszédre, a ripacskodás elkerülésére. Ez­után bemutatta az új színésze­ket. Solthy Bertalan Kossuth- díjast, Szende Bessiet, Soltész Máriát, Bordás Rezsőt, Takács Juditot, Rácz Mihályt, Fekete Andrást, Horváth Mihályt, Fü­zes Erzsit és több új gazda­sági, műszaki dolgozót. Be­jelentette, hogy a színház ál­landó kórust kapott és zeneka­ra öt taggal bővült. Ruttkai elvtárs ezután a színészek fi­zetésemeléséről beszélt, a szí­nészek átlagfizetése: 1800 Ft. A beszámoló után Horváth Nándor elvtárs a Megyei Párt- bizottság, Mikus László elv­társ pedig a Városi Pártbizott­ság részéről kívánt jó munkát a színészeknek és műszakiak­nak az új színházi évadban. Augusztus 25. Hét évvel ezelőtt 1949-ben nyílt meg Moszkvában a béke híveinek első konferenciája. Augusztus 26. 1936-ban, húsz évvel ezelőtt halt meg Hámán Karó, a magyar munkásmozgalom egyik kiemel­kedő alakja. Augusztus 27. 1576-ban, 380 évvel ezelőtt halt meg Tizian olasz festőművész. Augusztus 28. 1749-ben, 207 évvel ezelőtt szüle­tett Johann Wolfgang Goethe, a nagy német költő. Augusztus 29. 1526-ban, 430 évvel ezelőtt e na­pon kezdődött meg a mohácsi csata. — tSJFAJTA LUXUS kivi­telű cserépkályhákat hoztak, forgalomba a vas- és edény- \ boltok. Ezek különféle színösz- szeállításban kaphatók. A meg­vásárolt kályhákat a boltok házhoz is szállítják. — P-VíTAMüN gyártásit i kezdték meg a japánakác-bim- bóból a tissiavasyari Alkaloida : vegyészeti gyárban. A kísérleti üzemrészben már az idén aay- nyit állítanak, eíő, amennyi s belföldi szükségletet kielégíti, j A jövő évben, már exportra is ! jut A P-vitamin kísérleteit a debreceni tudomány egyetem • szerveskémia: intézetében Bog- j nár Rezső akadémikus, egyete- j mi tanár és Szabó Vince ta­nársegéd végezte. — A no.'aji községi tanács négy- j ezer forintos költséggel két hidat ! és egy közkutat hozatott rendbe, j Ezenkívül 500 forintot ajánlott fel | az iskola rendbehozatalára és j rend behozatta a községfejlesztési ’ hozzájárulásból a tanyai utat is. j — OLCSÓ MOSÓGÉPET, I hoz forgalomba rövidesen a ke- ' ! reskedelem. A tetszetős ház- [ Í tartási kisgép kézi meghajtású, j 8—10 perc alatt könnyedén ki-1 , mos két kilogramm ruhái. Az ára 640 forint lesz. I j FILM A RUMJANCEV ÜGY Színes szov- » jet filmet tű­ié zött műsorára az egri Bródy Filmszínház és a Gyöngyösi m Puskin Film- * - színház augusz­tus 25—29-ig. Szabad-e pál­cát tömi vala­ki felett addig, amíg döntő bi- zonyítékunk nincs ellene? — Elrontja-e va­laki tisztes ál­lampolgári hír- v.evét, ha egy fill ártatlanul gya- ür nuba kevere­dett barátja mellé áll és igazolja annak szavait? Med­dig tudja valaki elleplezni a dolgozók iránti szeretettel azt a durvaságot és közönyt, amivel az emberekkel és saját csa­ládjával bánik? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad igaz és szóki­mondó felelete: »A Rumjancev ügy« című új, színes szovjet film, amely egyszerű emberek életéből ragad ki és mutat be csupán néhány napot. A történet napjainkban játszódik. A néző szemei előtt nagyszerű tájképek suhannak el, az országúton tehergép­kocsioszlop halad Az egyik gépkocsi kormányánál Alek- sza.ndr Rumjancev, fiatal sofőr ül. Magabiztosan vezeti ko­csiját, s közben gondolataiba mélyed Arca mozdulatlan, a nézőközönség azonban hallja a hangját. Szomorú visszaem- ' ízeseit egyenletes szinte szenvtelen hangon mondja el Ez a visszaemlékezés pereg le előttünk az érdekes és izgal­mas filmben. t, ... s&giiæw PT)ozik Ff) ŰSORA Lengyel-Magyar Ünnepi Hét a hatvani járásban A Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Társaság hatvani járási és városi el­nöksége augusztus 25-től szep­tember 1-ig Lengyel—Magyar Ünnepi Hetet rendez. A meg­nyitó ünnepséget augusztus i 25-én, szombaton este 8 órai i kezdettel a lőrinci kultúrott­i honban rendezik meg. Az ün­nepélyen lengyel és magyar művészek adnak műsort. Aug , 28-án a hatvani járási könyv- • tárban irodalmi estet rendez- I nek, ahol Sienkiewicz művei- ! bői tartanak előadást. Utána I lengyel filmek kerülnek bemu- ! tatásra. Tiiksrélionkodá^ a kűgégjulaloinból Évről évre sokezer bányász 1 helyezi hűségjutalmának egy részét takarékbetétbe, hogy j abból bútort, motorkerékpárt ] vásárolhasson, családi házat : építhessen. Míg 1953-ban bá­nyászaink 1,773.000 forintot j takarítottak meg, tavaly 4,748 000 forintot tettek taka­rékba. A bányásznap közeled- ; tével a bányászok jelentős ' része ismét elhatározta, hogy ; az idén is takarékbetétbe he- ; lyezik el hűségjutalmának egy részét. — Az AvaSa filmvállalat meg­kezdte új játékfilmjének felvéte­leit. amelynek címe Kis cipellők az aszfalton. A film három egy­más .ól különálló részből fog áll­ni, főszereplői gyerekek lesznek. Egri. vörös Csillag Filmszínház: Augusztus 25—26: Sötét csillag (német). Augusztus 27—29: Kati és a vadmacska (magyar). Augusztus 26., vasárnap de. li­kőr matiné: Az utolsó padban (német). Egri Bródy: Augusztus 25—29: A Rumjancev ügy (szovjet). Egri Béke: Augusztus 25—27: Vörös és fekete I. (francia). Egri Szabadság: A.ugusztus 25—26: Kőszív (német). Gyöngyösi Szabadság: Augusztus 25—28: És megfordul a szél (ausztrál). Augusztus 26., vasárnap de. ma­tiné: Hongkongból érkezett. j Gyöngyösi Puskin: , Augusztus 25—29: Rumjancev ügy (szovjet). ! Augusztus 26., vasárnap de. ma­tiné: Szbander bég (szovjet). Hatvan: Augusztus 2.5—29: Vörös és fekete I. (francia). Augusztus 26.. vasárnap de. ma­tiné: Kaland Marienstadtban (cseh). Füzesabony: Augusztus 25—27: Gyötrelmes éjszaka (jugoszláv). Augusztus 29—30: Buksi megke­rül (cseh). Pétervására: Augusztus 25—26: Milliomos úr szerelmes (cseh). Augusztus: 28—29: A nagy kísértés (nyugatnémet). Az Egri Járásbíróság Elek Tiva­dar noszva ji lakost hat hónapi börtönre ítélte, mert a Tatarozó Vállalattól 1200 forint értékű szer­számot lopott. — A Pétervásári Járásbíróság Mészáros József detki lakost hét­hónapi javító-nevelő munkára ítél­te. mert 800 forint szállítási díjat Eged Gyula pétervásári lakostól elsikkasztott. — Tejjel és tejtermékekkel üzér­kedők felett hozott ítéletet a Pé­tervásári Járásbíróság. Szecskó Románné 15 ezer forint értékű te­jet vásárolt fel a helybeli termelő- szövetkezettől. melyet feldolgozva Özdon árusított. Szecskó Bálintné * ötezer forint értékű tejet az cgercsehi bányatelepen ári, bi­tóit a hatósági árnál maga­sabb áron, mig Szecskó Borbála meg nem állapítható, de nagy- mennyiségű tejtermékkel üzérke­dett. A bíróság mindhármukat ár­drágító üzérkedés bűntettében mondotta ki bűnösnek, s eszerint Szecskó Romániáét 10 hónapi fel­függesztett börtönre és háromezer forint pénzbüntetésre, Szecskó Bá- lintnét. négyhónapi felfüggesztett börtönre és 1200 forint felfüggesz­tett pénzbüntetésre, Szecskó Bor­bálát pedig hathónapi felfüggesz­tett börtönre és 1800 forint pénz- büntetésre ítélte. Valamennyien egerbocsi lakosok. Az éjjeli csendet siető embe­rek cipőtalpkopogása töri meg. Az egriek egy része siet a vas­útállomás felé — kirándulni mennek . . . Éjjel egy óra. Ekkor indult ki vonatunk az egri állomás­ról. Tíz kocsiban vidám egri országjárók szorongtak, hogy­ha egy napra is, de gyönyör­ködhessenek a Balaton szépsé­geiben, a magyar tenger part­ján pihenhessenek. A Siófoki kirándulásról van szó . . Jól kezdődött az egész. Éj­jel egykor ■'■'jól kialudva» tele­pedtünk le helyeinkre, hogy amit az ágyban elmulasztot­tunk,'majd folytatjuk a pádon esetleg a csomagtartón. Ez nem volt ám olyan egyszerű. Sokáig — egészen Siófokig — eltar­tott, míg tisztázódott, kinek hol a helye Az IBUSZ meg­felelő pontossággal gondosko­dott arról, nehogy egy-egy csa­lád tagjai egymás mellé kerül­jenek. Ha netán mégis egy­másután következő számozott helyet kapott valaki, úgy biz­tos. hogy a 30-as és 31-es hely között egy kupé választófala húzódott- Szóval érthető volt a szóváltás, vitatkozás, kisebb káromkodás és egyéb feleba­ráti szeretetet tanúsító kifeje­zés. ... a karaván halad — mondja a közmondás —, eh­hez hasonló történt velünk is. A kocsikban ugyan javában vitatkoztunk, de azért megin­dultunk s ha, egyelőre lassan is, de haladtunk, — úgy, aho­gyan ae egy IBUSZ különvo­nattól kitelik. Itt-ott ugyan megálltunk (nemcsak a meg­állóknál, hanem biztonság ked­véért közben is) nehogy vala­mi baj származzék a gyorshaj­tásból. A nagy út első pihenőjét Füzesabonyban tartottuk (cca 45 perc). Különben itt okunk volt a várakozásra. Az Egerben lemaradt Utasellátónak kellett helyet csinálni. S mivel csak a szolgálati kocsiként velünk lé­vő üres kocsiban volt hely, — a többit lefoglalták a kirándu­lók — hosszas vitatkozás kez­dődött a szálláscsinálók között. Negyvenöt perc után (elég rö­vid értekezés volt) aztán meg­született a nem éppen egyhan­gú döntés: a szolgálati kocsi­ban lesznek a büfés kosarak. Most már elárulhatjuk, ezt az utasok is vitatták és ott két perc alatt ugyanez a határozat született ■ . . Mentünk tovább — monda g éltünk. Alig másfél­órás késéssel elérkeztünk Gö­döllő elé Csak elé, mert ad­digra újabb esemény történt... A 8-as kocsi utasai félál­mukban furcsa füstszagot érez­tek Előbb körülszaglászták a belső berendezést- Nem-e eldo­bott cigarettavég okozta a füs­töt? De nem: A füst kintről jött. Nem kellett sokáig talál­gatnunk. A füsthöz éles sípo­lás is párosult s ekkor már az ablakokhoz rohantunk. Ko­csink egész hátulja füstben állt. begyúlt a tengely. Leszálltunk, tanakodtunk Majd kis idő múlva megérkez­tek a gyakorlott szakemberek iéfoki kaland is. Kézlegyintésükből megtud­tuk, nincs komoly baj, s fel­szálltunk. Sivítva, füstölögve és 3—4 kilométerenkint pihen­tetve, érkeztünk Ferencváros­ba Reggel 6 óra múlt Szinte jóleső volt a csípős-deres reg­geli szellő, mikor kitessékeltek a kocsiból, hogy más hely után nézzünk. A kocsiszerzés se ment si­mán. Egy idős, overálos vas­utas bácsi kalapácsával meg kocogiatta a kereket s megál­lapította a tényt, — melyet mindenki tudott — begyúlt a kocsi. Széttárt karókkal jelez­te, hogy ö nem tehet érettünk semmit de hogy mégis meg­nyugodjunk, elkészített egy jegyzőkönyvet. Benn a ferenc­városi vasutasok igen előzéke­nyek voltak. Mindjárt felajánl látták, hogy adnak egy marha­vagont, folytassuk azzal tovább az utat. Gondolták, a Balaton abból is szép . ■ . Mi megkö­szöntük és nem fogadtuk. el így aztán kaptunk a bedög­lött helyett egy kisebb, de épebb kocsit. Vállaltuk, hogy azt a húsz emberi, aki hely nélkül maradt, közös erővel elhelyezzük, — a sok jó elfér együtt elv alapján. Csakúgy, mint addig is jel­zőktől jelzőkig haladtunk to­vább. Konokul bíztunk közben, hogy még délelőtt megérke­zünk s ha már félnapunkat el is rontottuk, legalább délután mindenért kárpótol a Balaton. Üjjov-gtunk, mikor először megpillantottuk a víz fenséges nyugalmát a vitorlásokat, a lebarnult fürdőzőket De még nem szánhattunk le, Siófok még távolabb van . . . Magasan járt már a nap, mikor megérkeztünk. Az álló- mástól valóságos közelharc árán tudtunk csak elvergődni a felüljáróhoz, s egy-két gomb­szakadás után átvágtuk ma­gunkat a nagy emberáradat- btn. Kerestünk éttermet, ven­déglőt, fagijlaltozót, de sehol annyi hely hogy a «nyugodt» út után kicsit kifújjuk magun­kat. Ahogy hallottuk, a So­mogy megyei ifjúsági béketa- lálkozón s ez üdülőkön kívül «csak IS különvonatot» szerve­zett erre a napra az IBUSZ. Mondhatni jó szervezés volt ... Hosszas vergődés után az eg­riek nagyrésze úgy döntött, hogy inkább Tihanyt keresi fel. Ha szék, sör, fagylalt nem is lesz. legalább a félsziget erdő­jében lehet sétálni visszaindu- lásig. Azonban nemcsak mi, egriek gondolkoztunk így. A 35 fokos hőségben a sorban állók kígyózó tömegébe kellett beáll- nunk, hogy hajójegyhez jus­sunk. A hajók hamar megtel­tek s a pénztárt lezárták. «Tes­sék szétoszolni —mondta a mott- rózruhás rendező, — ha jön a hajó, újra ideállhatnak.» S mi, a sor elején bizony mél­tánytalannak tartottuk hogy újra kezdjük elölről. Küldött­ség ment hát az igazgatóhoz. Érveltek és panaszkönyvet kö­veteltek. Szerencsére itt a pa­naszkönyvnek úgy látszik na­gyobb jelentősége van, mint nálunk, s így megkaptuk több­szöri sorbanállás nélkül a je­gyeket — Tihanyba­Jeggyel a kezünkben újra kezdhettük a sorbaállást. A hajóra feljutni sem a legegy­szerűbb dolog. Elment az or­runk előtt a Beloiannisz a Csobánc,a Szigliget. a Kelén s ki tudná a többinek a nevét is felsorolni, amíg végre .mi is feljutottunk egy vitorlásra. Na, végre — mondtuk megköny- nyebbülten .mikor ráléptünk a hídra, csakhogy Siófokról el­jöhettünk S az a 40 perc, ami ezután következett, felejthetet­len volt. Nagyszerű érzés volt átkelni a kis vitorláson, a nagy Balatonon. Tihanyban sem kellett »csa­lódnunk.« Valóban nehezen le­hetett sört kapni, a fagylaltot mindig «most készítették», a bor meg ha kellett volna is, csak 28 forinttól felfelé volt kapható. Az erdőben barangol­ni és ismerkedni e vidék neve­zetességeivel azonban más volt, mint a siófoki hőségben állni. Délután nekünk, hontalanok­nak — gondolom, hogy min­dent megismerjünk — egy kis vihar kedveskedett Fedett hely csak annyi, ahol a mú­zeum, akvárium, és söröző volt. Érthető tehát, hogy gyors lép­tekkel a hajóállomás felé igye­keztünk. A szél süvített, kor­bácsolta a Balaton hullámait, a gyerekek sírtak, az eső csap- dosott bennünket. Nagysókára mikorra sokszáz ember össze­gyűlt, megérkezett egy vízi­busz. Dulakodás, lábrataposás. szitkozódás, és egyebek, míg­nem 150 szerencséset betusz­koltak a többiek a nagy tolon­gásban. A. Balaton, vagyon ked­ves volt kedves volt bonyodal­mat okozni az egrieknek- Egy­szeriben haragossá vált. Az ot­taniak állítása szerint nem történt más, csak egy kis meg­szokott balatoni vihar, de ez nekünk elég volt ahhoz, hogy halottsápadlan várjuk az út végét, s egy kis takarítanivaló- val hagyjuk ott a szép hajót. »Csakhogy végre partot értünk* — volt az egyöntetű vélemény kiszállás ízot. Siófokról kisebb bonyodal­mak után este 8 óra után in­dultunk. Visszafelé már egy­szerű volt minden. Beavatottak módjára tudtuk, mennyit ké­sik a vonat, melyik topolyafá­nál állunk meg, s kinek hol kell a helyért veszekednie. Reggel 4 óra volt, miken- a 2 órára Ígért vonat befutott az egri állomásra s fáradtan ki­szálltunk a vonatból. S mind­ezek után — nem tudni, miért — mindannyiunk véleménye az volt: megérte . ., talár, azért, mert olyan jó érzés meg­érkezni haza . . ■ BODI JANGS

Next

/
Oldalképek
Tartalom