Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)

1956-08-18 / 65. szám

2 NÉPÚJSÁG 1956. augusztus 18- szombat A SZÖVETKEZÉSBEN AZ ERŐ — Tapasztalatok a hatvani járásból — TERÜLETÉRE nézve nem nagy, de gazdaságilag annál jelentősebb tájegység a hatva­ni járás. Szép és gazdag vidék Hatvan és környéke, melyet országszerte híressé tesznek cukor- és cementgyárai, a mátravidéki lignitbányák, s a Mátravidéki Erőmű. Nem ki­sebb a járás mezőgazdasági termékeinek hírneve sem. A nagyüzemek füstölgő kéményei közelében, a jó meleg homo­kos talajon szépen virágzik a belterjes gazdálkodás, a ker­tészkedés, és nemcsak ország­szerte, hanem külföldre is el­jut a boldogi paprika, az ecsé- di paradicsom, a csányi tök és dinnye, a rózsaszentmártoni szőlő hírneve A járás dolgozó parasztjai csak egy-egy nyáron is többezer mázsa gyümölcs és zöldségfélét küldenek a fővá­rosi piacokra, és külföldi ex­portra Rendkívül szorgalmas, mun­kaszerető nép lakja a környé­ket, hisz a belterjes gazdálko­dás el sem képzelhető enélkül. S az itteni dolgozó parasztok termelőmunkáját, értékesítési gondjait mindenhol átfogja és segíti a földművesszövetkezeti mozgalom. Nem új dolog már az a megállapítás, hogy egy­ségben, szövetkezésben az erő. Tudják ezt jól a hatvani já­rásban is, s most már közel 8 ezer főt számlál a földműves­szövetkezet tagsága. Csaknem 8 ezer dolgozó paraszt érzi már napjainkban e régi meg­állapítás igazságát, hisz életé­nek, munkájának számtalan mozzanata — kezdve a bevá­sárlásoktól a termelésig — szorosan kapcsolódik össze a szövetkezettel. Sokoldalú, élő és mindkét fél számára hasz­nos ez a kapcsolat, s mindezt a gyakorlat ékesen bizonyítja. Nézzünk hát meg egy-két ilyen példát. Vásárnak is beillő tolongás, csoportosulás van mostanában nap mint nap Ecséd község földművesszövelkezeti felvá­sárlóhelyén. Kora tavasztól késő őszig népes az átvevő­hely. Az idén már 7 vagon cseresznyét, 5 vagon tököt, 40 vagon uborkát szállítottak el közfogyasztásra Most ép­pen paradicsomszezon van, s a termelők hosszú kocsisorai hozzák a híres, élénkpiros, magas cukortartalmú frissen szedett paradicsomot. A község gazdái az idén 500 holdon ter­meltek ebből, s kb 400 vagon kerül elszállításra. Még a múlt hónap közepén megkezdődött itt a munka, s azóta napon­ként 6—7 vagon paradicsom indul el útjára. Idáig már több mint 200 vagonnal szál­lítottak el a hazai, a németor­szági és az angliai piacokra. AZ ÁTVEVŐHELYEN szor­galmas leánykezek válogatják, osztályozzák a paradicsomot külön az exportminőséget és külön) a Konzervgyár részére induló szállítmányokat. Ko­vács Bálint, az átvevőhely ve­zetője nem győzi dicsérni a lányok szorgalmát, majd büsz­keséggel beszél arról is, hogy az exportparadicsom milyen sok értékes devízaforintot je­lent államunknak, s a terme­lők is jól járnak. Katz Sán­dor bácsi idős, igen értelmes parasztember. 25 évvel ezelőtt ő honosította meg a paradi­csomtermesztést a községben, s most igen büszke erre. Kész­séggel mondja el nekünk, hogy az idén már több mint 25 ezer forint jövedelme volt csupán paradicsomból. Nem kevesebbet fizetett ki a szö­vetkezet Sipos Imre és Tóth Lajos termelőknek sem Amb­rus János 600 négyszögölön termelt uborkát és ezért 12 000 forintot kapott az átvételnél. Nem nehéz következtetni — számolja Kovács elvtárs —, hogy a községben az idén mintegy 5 millió forintot fi­zetnek ki, de csak a paradi­csomért, a többit nem is szá­mítjuk. Mindezt tetézi még az is, hogy a szövetkezetnek Bu­dapesten jól jövedelmező pia­ci standja is van. Jó a jöve­delem, nagy a vásárlóerő, s így nem csoda, ha a község szövetkezeti boltjainak forgal­ma havonként meghaladja a 660 ezer forintot. Hasonló felvásárlási munka folyik Hort és Csány közsé­gekben is. Az átvevőhelyek előtt valóságos ládatorlaszok jelzik az itteni forgalom nagy­ságát. Mindkét helyről még június elején megkezdték a tök szállítását, s közel 1200 vagon főzőtök hagyta már el az átvevőhelyeket. Uborkát közel 200 holdon termelnek itt a dolgozó parasztok, most pe­dig éppen a dinnyét szállítják. Itt teremnek meg az ország legízletesebb sárga és görög dinnyéi, s a termelők ki is használják a lehetőségeket. Több mint 5 ezer mázsa sárga dinnyét vesz át az idén a föld­művesszövetkezet, nem is be­szélve a görög dinnye több­száz vagonjáról Boldog köz­ségben a paprikatermelésnek vannak nagy hagyományai, s nem ritka az olyan nap, ami­kor 500 mázsa paprika kerül be az átvevőhelyekre. Szép jövedelemről, a dolgo­zó parasztság jólétéről tanús­kodnak az átvevőhelyeken tett látogatások tapasztalatai. A szövetkezet segítségével egy­szerű, könnyű az értékesítés, s ami pedig a jövedelmet il­leti, arra igazán nem panasz­kodhatnak. Nemcsak az értékesítésben, hanem más területen is meg­mutatkozik a járásban a szö­vetkezet segítő szerepe. Több községben igen eredményesen halad a tagok gépi társulása az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. E szerint a szö­vetkezet köt szerződést a gép­állomással s a társulat tagjai közös megegyezés alapján szer­vezetten, lehetőleg dűlőnként beosztva végzik el a szántást és az egyéb gépi munkákat. A SZÖVETKEZETI társulás ilyen kezdeti formája már több, jól működő szakcsoport munkájában is testet ölt. Je­lenleg 7 szakcsoport van a já­rás területén és ezek műkö­dése azt igazolja, hogy jobb, könnyebb és eredményesebb a közösen végzett munka, a tár­sulás. A járás több méhész szakcsoportja közül a hatvani működik a legjobban. A cso­port 46 tagja 508 család mé­héhez a szövetkezet támogatá­sával szerzi be a cukrot, a mű- lépet és közösen oldják meg a vándoroltatást is Az eredmé­nyes munka láttán mostaná­ban a tagok között egyre több szó esik arról, hogy átalakul­nak méhész szövetkezetté. Petőfibányán nemrég alakult meg a méhész szakcsoport 15 taggal. Munkájukhoz az apci földművesszövetkezet nyújt tá­mogatást. A szövetkezet tőle telhetőén minden segítséget megad a fiatal egyesületnek, de még így is sok kezdeti ne­hézségekkel kell küzdeniük. A méhek jórésze szalmakasban van, mert nem kapnak kap­tárépítéshez szükséges deszka­anyagot Nem kapnak elég műlépet sem, s mindez gátol­ja a munkájukat. Igazán ér­demes lenne támogatni a de­rék bányászok csoportosulá­sát, hisz a kis csapat állandóan bővül, új tagokkal gazdagodik. Pál Mihály, Rácz Lajos, Róza Vince és még több bányász örömmel lépett be a társulat tagjai sorába, hogy hasznosan töltsék el szabad idejüket. Felismerték, hogy érdemes szövetkezeti alapon dolgozni Morvái Ferenc bányamester például 10 család méhe után 4 ezer forint értékű mézet adott el az államnak, s ez még nem is a legsikeresebb esz­tendő volt a számára A kö­zösség erejét bizonyítja, hogy most egy mézpergetőt vesz­nek. Elég drága dolog egy ilyen gép, s egy ember nehe­zen tudná megvásárolni, s nem is lenne jól kihasználva egy helyen. Közösen vesznek mű- lép-prést is, a szövetkezettől ingyen kapnak kannákat a méz elszállítására s kannánként ez is két, háromszáz forintos előnyt jelent nekik. Munká­jukhoz csupán a megye mé­hészeti előadójának, s az ille­tékes szakembereknek kell több segítséget adni. Igazán érdemes támogatni ezt a kis lelkes csapatot. Rózsaszentmártonban mű­ködik a járás híres szőlőter­melő szakcsoportja. Hatvan­hét szőlőtermelő társult ebben az egyesülésben. Elnöke Nagy János középparaszt, akit igen ügyes, jó gazdának ismernek a községben. Ez a szakcsoport termeli a híres rizling boro­kat, s ezt Budapesten, a saját borkimérésükben értékesítik Sok előnye van van ennek az értékesítési formának. Kajó Lajos és Huczka Pál szövetke­zeti tagok, akik 10 hektoliter bort adtak át a borkimérés­nek, egyenként 3 ezer forinttal több pénzt kaptak, mint egyéb­ként. Hogyan segíti a helyi szövetkezet a szakcsoportot? — Ami ezt illeti, nem panasz­kodhatunk. A szövetkezet szer­zi be a szőlőkarót, a rézgálicot, a raffiát, a növényvédő szere­ket. Szövetkezeti alapon vet­tünk egy vagon meszet is. igaz csaknem a fele kő volt — so­rolja az elnök egymásután a tényeket. — Most pedig az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tásra készülünk, s szeretnénk, ha a jó borainkkal országszer­te megismernék szakcsopor­tunk hírét és munkáját. Helyes és követésre méltó a rózsái szakcsoport munkája, jó együttműködése. Eredmé­nyesen gazdálkodnak a szö­vetkezet segítségével, s ha las­san, lassan, lépésről lépésre is, re azért érik közöttük a szö­vetkezés gondolata, hisz már megízlelték a közös munka előnyeit. ÜDVÖZLENDŐK és elisme­résre méltók ezek a szép tö­rekvések, kezdeményezések de ugyanakkor megjegyezhetjük, hogy mindez még csak a kez­det. Az adottságokhoz képest még mindig nem használták ki eléggé sokoldalú lehetősé­geiket a járás dolgozó paraszt­jai Csányban most alakult egy zöldségtermelő, Horton alakulóban van egy prémesál- lat-tenyésztő szakcsoport, de kérdezhetjük, miért nem szer­veznek ilyen társulásokat Ecsé- den a szőlő és paradicsom. Boldogon a paprika termesz­tésére, Lőrinciben és csaknem minden községben a kertész­kedés, a zöldség- és gyümölcs- termelés fellendítésére. Kétsze­res előnyt jelentene ez, hisz a termelésnél és a felvásárlás­nál egyaránt segítené őket a szövetkezet. Kezdeményezés­ben, jó példában nincs hiány, jó példa már van elég, s ez­után igazán érdemes lesz ezen elgondolkodni, s úgy dolgozni, hogy az elgondolások tettekké is váljanak. CSÁSZÁR ISTVÁN Vonják be fokozatosan tanácstagjainkat az irányítá munkába A kétnapos ünnep műsora Hatvanban A helybeli Vegyipari Technikum évszázados fákkal díszített parkjában, festői kör­nyezetben rendezik a vidám vásárt A kiállítás külön érde­kessége, hogy mindkét napon televíziós közvetítést adnak Újító bemutatót tart a járás minden üzeme, így Petőfibá- nya, a Mátravidéki Erőmű, a Hatvani és a Selypi Cukor­gyár, az Apci Fémtermia Vál­lalat. Mezőgazdasági kiállítást rendez a város és a járás több termelőszövetkezete és egyéni­leg dolgozó parasztja. Kiállí­tásra kerül az országos hírű csányi dinnye, a hatvani para­dicsom és a boldogi paprika. A látogatók a hatvani, nagy- kökényesi, herédi, boldogi színpompás ősi népviseletben gyönyörködhetnek. Mátrafüreden 19-én ifjúsági nap. Délelőtt 9—este 6-ig Mátra Kupa-mér- kőzés. Este 6—8-ig kultúrműsor a mátrafüredi szabadtéri színpa­don. 8 órakor nagyszabású sportbál a strandfürdő tera­szán, a városi DISZ-bizottság rendezésében. Gyöngyösön Egésznapos futball bajnoki mérkőzés, este 8-kor a Dimit­rov szabadtéri színpadon a Szabin nők elrablása —zenés, táncos operett a Szolnoki Szig­ligeti Színház előadásában. Augusztus 20-án, Alkotmá­nyunk ünnepén reggel 7 óra­kor zenés ébresztő, délelőtt 10 órakor ünnepi beszéd a sza­badtéri színpadon, beszédet mond: Földes László külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, az MDP KV. tagja. Délután 3 órától este 6-ig lóverseny a vásártéren. Este 7 órakor kultúrműsor a szabadtéri színpadon. Este fél 9 órakor utcabál a Stzálin téren. Az ünnepség mindkét nap­ján nagyszabású helyiipari és kultúrkiállítás a gimnázium­ban. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa rendkívül mély hatást gyako­rolt hazánk egész politikai, gazdasági, és kulturális életé­re. A dolgozó népünk örömmel és lelkesedéssel fogadta a kongresszus történelmi meg­állapításait. A XX. kongresz- szus hatására a mi pártunk és kormányunk is lépéseket tett a gazdasági és politikai hala­dásunkat fékező bürokratiz- ! mus és személyi kultusz meg- ! szüntetésére. A gazdasági ve- ! zetés gyökeres megjavítására tett intézkedéseket. Hozzáfog­tunk államéletünk további de- I mokratizálásához és szilárd alapra helyeztük a szocialista törvényességet. Tanácsainkra is fokozott fe­lelősség hárul. Bővíteni kell úgy szakmai mint politikai látókörünket, mert csak így tudjuk valóra váltani a párt Központi Vezetőségének jú­lius 18—21-i határozatát. Ér­vényt kell szereznünk a tanács demokratizmusának. Jobban kell támaszkodnunk a tömeg- szervezetekre, tanácstagjain­kat pedig be kell vonnunk fo­kozottabban az irányító mun­kába. Támaszkodnunk kell még jobban a dolgozó népre s azok javaslatainak figyelem- bevételével kell irányítani a falu, vagy város életét. Községünkben —, Besenyő- telken — is hozzáfogtunk a Központi Vezetőség határozata által megadott irányelvek szel­lemében dolgozni. Meg akar­juk szilárdítani a törvényes­séget, a tanácsnak nagyobb te­kintélyt akarunk szerezni, hogy bátran és bizalommal fordul­janak hozzánk tanácstagjaink, választó polgáraink, hogy pa­naszaikkal felkeressenek ben­nünket. A július 21-i tanács­ülésen határozatot hoztunk. Ide állandóan bejárnak a ta­nács tagjai tanácskozni a köz­ség életéről, a dolgozók pana­szairól, a közérdekű javaslatok elbírálására. Itt tárgyalják meg a felsőbb szervek által hozott határozatokat is. Ren­delkezésükre bocsátjuk a ren­deleteket, megismerés céljából, s utasítottuk a szakigazgatási dolgozókat, hogy minden ada­tot, amit kérnek bocsásanak a tanácstagok rendelkezésére. Elhatároztuk, hogy ismétel­ten beszélünk azokkal a ta­nácstagokkal, akik eddig nem törődtek feladatuk ellátásával. Ismertetjük velük a tanácstör­vényt és azt, mit várnak tő­lük választóik. Reméljük, ez­által aktívvá tudjuk tenni az eddig meghúzódó, gyűlésekre is alig-alig járó tanácstagokat. Az eddigieknél szélesebb kör­ben kívánjuk a beszámoló fel­készítésébe is bevonni a tö­megszervezetek vezetőit, ta­nácstagokat és élenjáró dolgo­zókat. Kikérjük a szakembe­rek véleményét, javaslataikat és így elérjük, hogy a beszá­molók valóban a tömegek han­gulata alapján s azok érdeké­ben szóljanak. Az adminiszt­ratív intézkedések helyett a politikai felvilágosító munkát tartjuk a legjobb módszernek az állampolgári fegyelem biz­tosítására. Törvényes szank­ciók alkalmazása nélkül akar­juk teljesíteni kötelezettsé­geinket. Mindezek az elgondolások úgy gondoljuk sikeresek lesz­nek. Már eddig is eredményes az új szellemben végzett mun­kánk. Az adókivetés óta, mint­egy 90—100 dolgozó paraszt­nak intéztük el panaszát, míg a múlt esztendőben ugyanezek a panaszok hosszadalmas időn keresztül elintézetlenek ma­radtak. Ügy gondoljuk, ha ezt az utat járjuk, jó úton hala­dunk. Vadnai László vb elnök Besenyőtelek VIZŰM nélkül AZ ORSZÁG DOLGÁBAN Levelet vitt a zsebében —tit­kos üzenettel. A titok egyéb­ként — aho­gyan ez már az efajta titkok­nál szokás nagyon is tu­dott. beszélt ügy volt. A 600holdas Puchy méltóságos képviselő akar lenni és a község vezetőit környékezi márrégen, adják rá a voksot: nem bánják meg. A levél a nem megbánás bérét, jó néhány hízó ökör árát he­lyezi kilátásba. Hogy Puchy méltóságos miért nem lett mégis képviselő, hát azt Var­ga m. János sem tudja, pedig annak idején, jó húsz eszten­deje éppen ő vitte azt a bizo­nyos levelet. De hát ki tudott akkor bele látni az urak prak­tikájába, a zsíros koncot, ran­got, nevet adó és munkát ép­pen nem jelentő képviselői címért folyó herce-hurcaba. MINDEZ onnan jutott eszébe most Vargának, hogy valami­féle feljegyzés után kotorász a zsebében, s az Elnöki Tanács levelét húzkodja elő, amelyet éppen egy hete hordoz a zse­bében. „Képviselői levél ez is” — bök vaskos újjával a borí­tékra, amelyen ott volt a gép­pel írt cím: Varga M. János országgyűlési képviselő, Kömlő. A levél egyébként egy panasz kivizsgálására és elintézésére kérte fel a képviselőt Egy ügy a sok közül, amelyet el kell intézni, s amelyet becsülettel el is intéz Puchy méltóságos volt cselédje, a helybeli Sza­badság Termelőszövetkezet el­nöke, Heves megye országgyű­lési képviselője Közel jár már az ötvenhez, katona fia van, — de telve van fiatalos lendülettel, nagy- nagy lelkesedéssel feladata munkája iránt. A mostani or­szággyűlés meg egyenesen olaj volt természete tüzére, valóság­gal az égig csapott benne a tervek, az elgondolások, a munkakedv lángja. — Ha ilyen lett volna min­den országgyűlés, mint ez, — böködi a nyomaték kedvéért az asztalt, — sokkal elébb lenne az ország sorsa, nagyobb lenne a képviselők tekintélye.. Most már élni lehetett a kép­viselők jogával. S nagy-nagy megelégedett­ség terült szét az arcán. Az­tán nekem is elmond egy-két eseményt az országgyűlés le­folyásáról, elmondja vélemé­nyét a felülről, az egész ország dolgát átlátó ember szemével. Magabiztos, természetes hangja akkor is, amikor a külpoliti­káról, akkor is, amikor a me­zőgazdaság fejlesztéséről esik szó. úgy beszél, mintha évtize­dek óta foglalkozna a közgaz­daság problémáival, a külpoli­tika kérdéseivel, — az e té­mában otthonos ember feszte­lenségével, ugyanakkor pa­raszti egyszerűséggel. Négy elemit végzett! Még a saját sorsa felett sem tudott dönte­ni, intézkedni, mert hogy nem is dönthetett azelőtt. Most egy ország gondja, baja nyomja vállát „országos szinten”, meg egy termelőszövetkezet ezernyi apró-cseprő problémája fogja át, meg át szívét, agyát, életé­nek minden óráját — helyi vi­szonylatban. S nem megrop­pant ennyi súly alatt, de a zsá­kolástól, kaszálástól éhezéstől megszívósodott teste, lelke A Román Népköztársaság kormányának javaslatára a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kor­mányai megegyeztek abban, hogy a két ország közötti uta­zások megkönnyítésére augusz­tus 15-i hatállyal megszünte­tik a vízumkényszert. A megegyezés értelmében hivatalos és magánjellegű lá­togatásoknál, valamint átuta­zásnál magyar és román ál­még acélosabbá, frissebbé vált. A FELESÉGE kicsit keser­nyésen — ez az asszonyi szív miatt —, de mégis büszkén — ez meg a feleség, — az élet­társ szíve, esze miatt — jegyzi meg: „Már csak vendégség­ben jár haza” Varga csende­sen elmosolyodik a bajusza alatt, de a világért sem szól­na. így kell ennek lenni, így kivánja azt a közügy, meg a megtiszteltetés, a nép bizalma. Nem Puchy méltóságos ő, hogy vadászattal, mulatozással, sem­mittevéssel töltse idejét, neki munkája van, megbízatása. A nép adta, olyanok, mint ő is — s neki azzal élni nemcsak joga, de kötelessége is. Találkozásunk előtt jött meg éppen Egerből. A szövetkezet dolgában járt el, meg a kór­házban is volt, az egyik tagot látogatta meg: hogy van, gyó- gyul-e, jön-e már haza, meg egy kis kömlői hírt vinni. Hogy milyen minőségben történt ez a látogatás: elnök-e, képvise- lő-e a betegágynál? Ember, — s ez magában foglalja mind­kettőt, meg még annál is töb­bet. S ezért a többért ismerik, szeretik Vargát és bíznak is benne. Hogy mi mindennel nem tudnak jönni hozzá az embe­rek?! Lakásügy és öregségi nyug­díj, beadás és pereskedés, pa­nasz a felsőbb szervekre, se- gílségkérés az építkezéshez, — úgy hömpölyög rajta keresz­tül az élet, mint valami széle­sen áradó, gazdag folyam. S Varga nem gátja ennek a fo­lyamnak, hanem éppen hogy surran tó ja. gyorsítja a folyást szívével, eszével. Kiss Sándor 75 éves, s bár a joga megvolt hozzá, mégse kapta meg öreg­ségi nyugdíját, pedig járt már Ponciustól—Pilátusig Hiába, könnyű egy öreg embernek el­tévedni a bürokrácia útvesztő­lampolgárok vízum (illetve át­utazó vízum) nélkül utazhat­nak a két ország területén, amenyiben diplomata, szolgá­lati, polgári vagy kollektív út­levéllel rendelkeznek. Vízum nélkül lehet továbbutazni Ro­mániába a személyazonossági igazolványai is, amennyiben a személyazonossági igazol­vány tulajdonosa kiváltja a szükséges betétlapot az IBUSZ-nál. jében Varga m. János képvi­selő intézkedett az ügyében. JUHÁSZ JÁNOS boconádi lakostól, hat gyermek apjától, elvették — házhely céljára — tenyérnyi kis konyhakertjét. Most ezt intézi. K. J. szerelmi problémáival, s annak követ­kezményei terhével keresi a képviselő segítségét. Hogy az­tán ehhez végkép mi köze Vargának? De hát K. J. életé­ben — akár igaza lesz, akár nem —, most ez a legnagyobb probléma, amellyel nem képes egyedül megbirkózni, amely gúzsbaköti munkakedvét, iz­mait, agyát. Ezen az emberen segíteni kell, hogy igazsága le­gyen, vagy az igazság tényénél végre szembenézhessen saját magával, hogy lássa: most már merre is az út. Ezek a panaszok. Aztán a képviselői beszámoló, a külön panasznapok a környező köz­ségekben, — melyeket mind­mind rendszeresebbé kell ten­ni, mert megkövetelik az em­berek, megköveteli a párt po­litikája Tagja az országgyű­lés szociális és egészségügyi bizottságának. Az ott felme­rült ügyekben is eljárni, ta­nácskozni, intézkedni. Emel­lett hát ott volna a Szabad­ság Termelőszövetkezet, amely kenyerét adja, amely él. fej­lődik, virágzik, s amelynek to- vábbvirágoztatásáért ugyan­csak van mit tenni. . . Van mit tenni bőven, nem mulatság üres rang a nép or­szágában országgyűlési képvi­selőnek lenni. Varga m. János több mint három éve az S az eltelt évek, hónapok beigazol­ták, hogy méltóképpen az, méltó a nép képviselőinek rangjára, feladatára. EZ VÁLASZTÓI véleménye, — s ez az egyetlen lehetséges vélemény, amely dönt Varga m János és rajta keresztül az ország dolgában. GYURKO GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom