Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)
1956-08-08 / 62. szám
1956. augusztus 8. szerda nIpüjsSg 3 kit mentesítsenek a kulákság alól. Mikor ez ellen a helyi pártszervezet és a becsületes dolgozók felléptek, megtörtént, hogy egyes kommunista párttagok és tanácsfunkcionáriusok kivonultak a teremből. Hasonló ingadozás a kulák-kér- désben előfordult még Barna elvtársnál is, aki a tiszanánai községi pártbizottság függetlenített titkára, bár egyébként egyik legjobban dolgozó és legképzettebb községi titkárunk. Megmutatkozott abban LS, hogy egyes funkcionáriusok eljártak a templomba, engedték, hogy gyermekeiket megkereszteljék, vagy más vallási szertartásokon részt vegyenek. Mindezek a jelenségek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy fokozni kell párttagjaink éberségét, szélesíteni kell a párttagok és tömegek informálását, arra kell törekedni, hogy minden párttagunk elsősorban meggyőzéssel, de határozottan lépjen fel pártunk politikáját elferdítő mindenféle jobb- és baloldali nézettel szemben. A párt kérdései A Központi Vezetőség 1956. júliusi határozata megyénk valamennyi kommunistája elé azt a feladatot állította, hogy szilárdítsa a párt eszmei, politikai és szervezeti egységét. A párt egységének megszilárdítása nemcsak a KV., vagy a Politikai Bizottság feladata. Megyénk pártszerveiben és szervezeteiben is meg kell valósítani a párt politikájának egységes értelmezését, a cselekvés egységét, a határozatok végrehajtása érdekében. Megyénk pártszervezeteiben is tapasztalható volt az utóbbi hónapokban, hogy a párt intézkedéseiről nem egységesen vélekedtek és nem hajtották következetesen végre. Megmutatkozott ez többek között a kulákká minősített középparasztok rehabilitálásánál is, kétszer is kellett sürgető határozatot kiküldeni a járási pártbizottságokhoz a fontos feladat maradéktalan végrehajtására. Különösen tapasztalható volt a huzavona a hatvani járás egyes községeiben, például Ecséden és Horton. A párthatározatok feletti elvtelen vita a párt határozatainak elvtelen bírálgatása megyénk egyes területén, különösen üzemeinkben, állami gazdaságainkban, sok súrlódást okoztak pártszervezeteink és a gazdaság vezetés között. Egyes gazdasági vezetők vitába szálltak a helyi pártbizottság, pártszervezet határozatával, noha ők is jelen voltak, amikor ezeket a határozatokat meghozták. Legyen figyelmeztető mindazok számára, akik ezt az utat járták, a Központi Vezetőség júliusi határozata, mely így szól: «a párt fegyelmének, mely demokratikus elveken alapszik, elsősorban meggyőzéssel kell érvényt szerezni. Szükség esetén azonban a demokratikus centralizmus megsértőit a Szervezeti Szabályzat előírásai szerint fegyelmi úton is felelősségre kell vonni »- Pártszervezeteink és megyénk valamennyi kommunistája tartsa kötelességének a párt határozatainak egy nyelven való magyarázását, s egységes végrehajtásását. Gyengítette megyénk párt- szervezeteinek egységét a pártban megmutatkozó szek- tánság. Elsősorban régi és becsületes, volt szociáldemokrata párttagokkal szemben, másrészt a pártban lévő becsületes értelmiségiekkel szemben. Ez a bizalmatlanság, mely a régi szociáldemokrata párttagokkal és értelmiségi párttagokkal szemben megnyilvánult, gyengítette a pártegységet. De megmutatkozott abban is, hogy a régi harcos munkásmozgalmi elvtársakat, különösen alapszervezeteknél, nem vonták be a pártmunkába, nem támaszkodtak gazdag tapasztalataikra. Sokszor nem törődtek jogos kérelmeikkel. Megmutatkozott egyes párttagokkal szembeni, sokszor durva eljárásokban. Több esetben előfordult, nem megfelelő indokok alapján zártak ki párttagokat, sokszor azért, mert megmerték mondani véleményüket. A gyöngyösi városi párt VB-nek ebben a félévben több kizárási javaslatát kellett alacsonyabb pártbüntetésre változtatni. Mi továbbra is helyesnek tartjuk, ha a gyöngyösi városi párt VB. következetesen fellép a pártegység megbontóival szemben, azonban nagyobb gonddal és szeretettel intézzék egyes párttagok ügyeit. A Központi Vezetőség a párt egységének megszilárdítása céljából fontos feladatként állította elénk a személyi kultusz minden maradványa elleni harcot. A személyi kultusz megyénk pártszerveiben is gyakran előforduló jelenségek közé tartozik. Ez főként megmutatkozik a párt vezetőtestületének hátérbe szorításában, ami azt eredményezi, hogy a párt vezetői közül fontos, az egész járás, város, vagy községet érintő kérdésben nem tanácskoznak a párt választott szervével. Ennek következménye az lesz, hogy mást mondanak a vezetők és mást akarnak a párttagok. Ezen csak úgy tudunk változtatni, ha pártszervezeteink vezetői előzőleg tanácskoznak a párttagokkal, a párt választott szerveivel, az elhangzott vita és vélemények alapján döntenek el minden fontos kérdést. A kollektív vezetés egyik fontos feltétele, hogy az egész pártunkban olyan légkört teremtsünk, ahol bátor vita, harcos bírálat és önbírálat alakul ki, ahol gátlás nélkül mindenki elmondhatja a véleményét. Meg kell mondani, sok párt- szervezetünkben még nincs ilyen légkör kialakulva. Még most is előfordul, hogy egyes helyeken hosszú hónapokon keresztül nem tartanak pártbizottsági ülés, Párádon, vagy Pétervásárán a községi párt- bizottság az utóbbi hónapokig megalakulása óta pártbizottsági ülést nem tartott. Ilyen helyeken még a formális kollektív vezetésről sem lehet beszélni, így akarva, akaratlanul a titkár egyszemélyi vezetésének mindenhatósága érvényesül. A leninista pártot az egységes cselekvés jellemzi, ezért a vita lezárása után a hozott határozatokat még akkor is végre kell hajtani, ha azokkal egyes pártagok vagy pártszervek nem értenek egyet. Csak a kollektív vezetés, a párt határozatok egységes végrehajtása biztosíthatja a párt szilárd egységét. A lenini elvek érvényrejut- tatását elengedhetetlenül szükségessé teszi a pártmunka bürokratizmusa elleni könyörtelen harc. Megyénk pártszervezeteiben meglévő bürokratikus vonások elsősorban abban jutnak kifejezésre, hogy sok helyen a párt tevékenysége ösz- szeolvad a gazdasági és adminisztratív szervek tevékenységével. Több helyen a párttitkárok helytelenül átveszik az igazgatók feladatát. Előfordult, például a hevesi állami gazdaságban, hogy a pártbizottság titkára utasította reggelenként a fogatosokat, a brigádokat, milyen területen dolgozzanak és milyen munkát végezzenek, bár Buncsák elvtárs egyik legjobban dolgozó és jól képzett állami gazdasági titkárunk. Ugyanakkor nem maradt ideje a tagság és dolgozók politikai nevelésére. Pártunk bürokratizmusát mutatja az is, hogy sok pártszervezetünk, pártbizottságunk nem ismerve a terület legfontosabb adatait, a termelés mutatóinak ismerete nélkül dolgozik és általában utasít. Ennek következménye, hogy több községben, ahol pártbizottság működik függetlenített titkárral, hátul kullognak olyan feladatok végrehajtásában, mint a termelőszövetkezetek fejlesztése, vagy megszilárdítása. Ebben az évben például Párádon egy dolgozó paraszt sem lépett a tsz-be, hasonlóan Egerszaló- kon, Recsken, Sarudon, ahol szintén függetlenített titkár van, egy, illetve 5 tag lépett mindössze a tsz-be. Ugyanilyen tapasztalatok vannak az állampolgári kötelezettségek teljesítésénél is. Kömlő és Pély a begyűjtési versenyben a 112 község közül a 108., illetve a 80 helyen áll. Ezek a tények azt igazolják, hogy pártszervezetünk munkája sokszor abban merül ki, hogy szűk, napi, talán nem is a legfontosabb kérdésekben utasítják a különböző szerveket és háttérbe szorul a polit kai felvilágosító munka. Pártszervezeteinknek párttagjainknak tevékenységét az SZKP XX. kongreszusa, a KV júliusi határozatai alapján elsősorban a gazdsági fel- datok megoldására a második 5 éves tervünk célkitűzésének megvalósítására kell irányítani. Szólni kell végül tömegszer vezetőink, tömegmozgalmaink szervekben dolgozó kommunisták munkájáról, munkamódszeréről A KV júliusi határozata aláhúzza, hogy meg kell javítani az e szervekben dolgozó kommunisták, MDP csoportok munkáját. Különösen nagy gondot kell fordítani az egyre jobban fejlődő Hazafias Népfrontok munkájára, amely megyénk minden hazafias haladó erejének összefogását szolgálja. A Hazafias Népfront mozgalom megalakulása óta megyénkben is komoly eredményeket ért el. Azonban az utóbbi hónapok tapasztalatai azt igazolják, hogy a Hazafias Népfront mpzgalom nem tölti be megfelelően feladatát. Ennek oka elsősorban abban van, hogy megyénk jsártszervei és pártszervezetei és hozzá le hét tenni, a Népfrontban dolgozó kommunisták lebecsülték e mozgalom jelentőségét és fontosságát. Ezért befolyása csökkent a falusi és városi értelmiségiekre, kisiparosokra és háziasszonyokra. A párt befolyásának növekedését akadályozta párt- és tömegszervezeti funkcionáriusaink körében elterjedt szektás nézet is, lebecsülték a Hazafias Népfront szerepét és jellentőségét. Őszintén szólva, féltek az itteni munkától. Az igaz, hogy nem könnyű a Hazafias Népfrontban dolgozni, felvetődnek különböző kérdések, nézetek, s ezekre őszinte, türelmes választ kell adni. Felvetődnek kételyek is a Hazafias Népfrontban egyes intézkedéseink iránt, éppen ezért hagy a Hazafias Népfrontban dolgozó kommunisták feladata, mert ezeket a kételyeket nekik kell eloszlatni, elsősorban az ott végzett, példamutató munkájukon keresztül^ E mozgalomnak széleskörű felvilágosító munkával kell biztosítani a párt és kormány határozatok végrehajtását, lakosság közvetlen szükségletét kielégítő és érdekeiket szolgáló kezdeményezésekkel növelni kell befolyását a dolgozók között. Övni kell azonban a népfront mozgalmun kát attól, hogy a pártmunka stílusának sablonos lemásolói legyenek Ügy gondolom, még mindig van ilyen veszély Hazafias Népfront megyei titkáránál, Jenei elvtársnál. A kommunisták aktívabb közreműködésével biztosítanunk kell, hogy a Hazafias Népfront mozgalom valóban a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, az értelmiségi rétegeket átfogó nagy haladó mozgalommá váljék megyénkben is. Megyénk szakszervezetei az utóbbi hónapokban, különösen a Központi Vezetőség novemberi határozata óta aktívabban vették ki részüket a termelés és a termelékenység emelésére irányuló munkából Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az utóbbi hónapokban megyénk üzemeiben élénkült a munkaverseny, javult a termelékenység, csökkent az önköltség. Szakszervezeti mozgalmunk elé a Központi Vezetőség határozata azt a fontos feladatot állítja, hogy munkájuk homlokterébe változatlanul a termelést és a dolgozók jogos védelmét kell állítani Bátrabban kezdeményezzenek és következetesebben harcoljanak a dolgozók szociális és kulturális ellátottságának biztosításáért. Lépjenek fel szak- szervezeti szerveink az üzemben lévő törvénytelenségek ellen. Megengedhetetlen, hogy egyes üzemeinkben figyelmen kívül hagynak párt- és kormányhatározatokat, jogtalanul túlóráztatják a munkásokat nem kapják meg a védő ételeket és italokat, stb. Nem harcolnak megfelelően egyes szakszervezeti bizottságaink a a munkavédelmi beruházások felhasználásáért. Az egri Bútorgyár például 27 ezer forintos ezirányú beruházásából eddig még semmit nem teljesített. Mindezek előidézik a dolgozók egészségének romlását, a balesetek fokozódását. Különösen a bányászat és egyes mezőgazdasági üzemek terén, van ezen a téren súlyos felelőtlenség. Teremtsenek elevenebb kapcsolatot a műszaki értelmiségiekkel, vonják be őket a szakszervezeti munkába. Küzdeni kell a szakszervezetekben is a bürokratikus vezetés, a túlzott centralizmus, a demokratizmus megsértése ellen. Szakszervezeti vezetőinknek többet kell tanácskozni a dolgozókkal, gyorsabban, huzavona nélkül kell intézni a dolgozók jogos sérelmét és problémáit. E munkában járjanak élen a szakszervezetben dolgozó kommunisták, az MDP csoportok vezetői. Megyénk ifjúságának aktivizálódása politikai arculatának megváltoztatása szempontjából rendkívül fontossággal bír a Dolgozó Ifjúság Szövetsége. Megyénk ifjúsági szervezetei az elmúlt évben alapjá- banvéve helyesen dolgoztak, és sok segítséget nyújtottak a párt előtt álló feladatok megoldásában. A DISZ sikeres termelési mozgalmaira jellemző, hogy megyénk számos üzemében, Petőfibányán, a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban, a Váltó- és Kitérőgyárban lendítője volt a munkaversenynek. Nem becsüilendők le azok az eredmények, melyet ifjúságunk szervezetei a falusi termelési mozgalmakban elértek. Elsősorban a rét. legelő javítás, valamint a silózási tervek teljesítésében. Megyénk ifjúsága a megye összes silózási tervének 30 százalékát vállalta. A tavasz folyamán mintegy négy és félezer hold legelőt tisztítottak meg, közel egy millió facsemetét ültettek el Az elmúl negyedév alatt mintegy 1600 új fiatal lépett a DISZ-be és vált munkásává megyénk ifjúsági szervezetének. Ezeknek az eredményeknek a forrása abban van, hogy javult a pártbizottságaink és pártszervezeteink irányító tevékenysége, pártvezetése a DISZ-ban. Látnunk kell azonban még, hogy számos azoknak a fiataloknak a száma akik kívül állnak az ifjúsági szervezeten és a DISZ nem tud ezekre megfellelő politikai befolyást gyakorolni. DISZ szervezeteinknek arra kell törekedniük és úgy kell dolgoz- niok, hogy az ifjúság tömegeinek ezrei találják meg továbbképzésük, nevelésük és szórakozásuk lehetőségét a DISZ-en belül. 'lisztéit pártaktíva, kedves Elvtársak! Pártszervezeteinknek, párttagjainknak a dolgozók között végzett széleskörű felvilágosító munkájával szervezni kell a dolgozókat az ellőttünk álló gazdasági feladatok megoldására. Párttagjaink járjanak élen a tervek teljesítésében, az állampolgári fegyelem megszilárdításában. Álljanak ki határozottan és egységesen Központi Vezetőségünk júliusi határozatai mellett. Pártunk sz lárd egysége volt eddig is sikereink mozgatója és ez kell, hogy legyen a jövőben is. (A beszámoló feletti vitát következő számunkban közöljük.) _________ Augnsztns 12. a VI. Vasuta§nap A vasutas dolgozók nagy ünnepét, a VI. Vasutasnapot augusztus 12-én tartják. Ebből az alkalomból számos vasutast tüntetnek ki kiváló munkájáért. Az ünnepségeket vidám, kulturális és sportesemények tarkítják majd. A MÁV dolgozói ünnepi műszakkal, kiváló munkateljesítményekkel készülnek a Vasutasnapra. fi felnémet! Petőfi Tsz. életéből Ç; Nagy Istvánná és Farkas Andrásné a töreket hordják Szedik a paprikát a tsz szorgalmas asszonyai Az j. gr; Gépállomás DISZ csépiőbrigádja Kollár István vezetésével napi 140—150 százalékra teljesíti tervét Új gabonát őröl a mezőtárkányi malom Megkezdődött az új gabona őrlése szerte az országban. Megyénkben szép eredményt értek el a mezőtárkányi malom dolgozói. A harmadik ne. gyedév első hónapjának őrlési tervét 186 százalékra teljesítették. Jó eredményeknek az az oka, hogy a malom a múlt évi ógabona készletének a hó elején történt felőrlése után biztosította az új gabonakészleteket. Ehhez segítséget kaptak a dórmándi és poroszlói állami gazdaságtól, a környékbeli tsz-ektől, — ezenkívül főleg a helyi Győzelem Tsz-től. A malom elsősorban a környékbeli sütőüzemeket látja el, a füzesabonyit és a szihalmit, ezenkívül pedig nullás lisztet küldött a községek üzleteibe, sőt az ott őrölt lisztből kapott Salgótarján, Kisterenye és Eger is. A malom dolgozói között számos kiváló dolgozó van. Az 1955. évi tervét eredményesen fejezték be, mázsánként több mint öt forint hasznot értek el. Komoly munkát kell végezni a malom dolgozóinak, hiszen az elkövetkezendő napok alatt tetemes gabonamennyiséget kell megőrölni. A malom dolgozói bíznak abban, hogy a harmadik negyedévet is sikerrel fejezik be. A cséplés, gabonabegyűjtés hírei Jó eredményeket értek el a kiskörei állami gazdaság dolgozói ebben az évben is. Nemcsak a tervet, a vállalást is túlteljesítették. Gsziárpából a tervezett 11,3 mázsával szemben 13 mázsás, őszi búzából a tervezett 9,9 mázsával szemben 12 mázsás átlagtermést értek el. (Molnár József). — Erdőtelek községben befejeződött a hordás, a gabona 30 százalékát már elcsépelték. Elsőnek Szigili Jánosné,. Miklós János és Nagy g. József teljesítetik gabönabeadásukat. (Be- senyei János). — Szilvásváradon is megkezdődött már a folyamatos cséplés. Az eddigi eredmények szerint a község termésátlaga őszibúzából 10 mázsa, sokkal jobb, mint az előző években. Itt ifj. Kis g. Károly, ifj. Varró E. Lajos, Varró K. József és Czakó Imre dolgozó parasztok járnak az élen a beadásban. (Fejes Anette.) — A parádi Vörös október Tsz ben befejezték az előiegosztást, kenyérgabonából négy, takarmánygabonából egy kilógrammot osztottak munkaegységenként. Az egyéni gazdák befejezték a bordást, megkezdték a cséplést és egyenest a gép alól teljesítik beadási kötelezettségüket. (Mata Pál). — Termelőszövetkezeteink közül elsőnek a bodonyi, parádi recski, siroki és erdőkövesdi tsz ek fejezték be a cséplést. (Molnár Miklós.)
