Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)

1956-08-01 / 60. szám

VILÁG PROi [TÁVJAI ÍGYÍSÚULTÍHl Népünk jólétéért §I!jK X. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM ÁRA gQ FILLÉR 1956. AUGUSZTUS 1., SZERDA Tíz éves a férint Csak egy évtizede történt. Az akkori egri újság,_az Igazság fejlécén naponkint változott az árjelzés, 100 000 pengő, 400 000 adópengő, 600 000 millpengő. Infláció voilez az időszak. A nullákat már nem győztök írni, s nem is számokban, de kilogrammokban gondolkoztunk, ha pénzről volt szó, keserű idők voltak ezek. Havi fizetésünk két da­rab tojás, vagy három deciliter olaj volt, ha siettünk a pénzt átváltani. Különben ez is elveszett. Infláció és nyomor, s úgy tűnt, hogy ebből a gazdasági zűrzavarból nincs kiút. Ebben az időben nagy volt a po­litikai harc. sokan számítottak a hatalomra — éppen ezért sok mindent Ígértek. Nyugatra kacsingattak, segélyt kértek, alamizsnáért könyörögtek. „Semmire sem megyünk ameri­kai segély nélkül — arany kell" — mondogatták ezek az urak. Egy erő volt csak — a munkásosztály — melynek nem a hangzatos Ígérgetések foglalták le idejét. A mun­kásosztály és pártja a kommunista párt. Ez a párt csele­kedett, minden erejével azon fáradozott, hogy pénzt, ér­tékálló jó pénzt adjon a népnek. S a nép ott bábáskodott a jó pénz megteremtésekor. Éhesen és rongyosan, de feszülő izmokkal, biztatta és lel­kesítette a pártot, ha munka kell — lesz, ha áldozatvállalás kell — lesz. S így a párt és a nép akaratából, nagyszerű munkaerejéből kovácsolódott ki az új pénz anyaga. Voltak, akik ábrándnak minősítették a nagy vállalko­zást, aranyfedezetről meg egyebekről beszéltek. Az angol alsóházban a velük való kereskedelmet tették kritérium­nak a jó pénz megteremtéséhez. A hitetlenkedő tamásko- dók azonban felsültek. 1946 augusztus 1-én pártunk meg­teremtette a jó forintot. Cj korszakot jelentett ez a nap. Egy szebb, jobb és gazdagabb korszakot. A forint magyar anyagból készült. Magyar kéz készítette, s alapja szilár­dabb minden ércnél, drágább minden aranynál. Mi az alap­ja? — a munka és a nép hite rendszerünk iránt. Ércfede­zete pedig a munkásegység és a munkás-paraszt szövetség. A spekulánsok aranykora, munkanélküli élete véget ért. A pénz vitustánca befejeződött. Megszabadultunk a pénzromlás okozta nyomorúságtól. Nem kellett ameri­kai segély, nem adtuk el dollárokért az országot. Meg lett saját erőnkből, akaratunkból, hitünkből. A milliárdokat, billiókat a sok-sok nullát felváltották a 10 és 20 filléresek, a 10 és 20 forintosok. De örültünk is neki. Eleinte ugyan tétován, ügyetlenkedve bántunk vele. Tapogattuk, forgattuk. Bizonytalanul nézegettük az új ér­méket, a ropogós bankjegyeket. Csak úgy találomra vásárol­tunk az új pénzzel. Es hamar megtanultuk a vele való bá­nást. A munkás és tisztviselő új ruhát vásárolt rajta, az olajért adott régi rongyok helyére, a paraszt rendbeszed­te gazdaságát, lovat, gépet vásárolt, s az ország gazdago­dott. A jó pénz rendeti teremtett, visszahozta az emberek biztonság érzetét. A forint megjelenésekor az egyik mun­kásvezetőnk ezt mondotta: „A jó pénz jó kenyér, több kultúra, a gyermekek teje, cukra és öröme.“ S valóban. A jó forinttal építettük, szépítettük országunkat. Ma már újra milliókban és százmilliókban beszélünk, de ez már nem az inflációt, a szegénységet, a nyomort, hanem a stabilizációt, a gazdagságot, az életszínvonalat, s tervünk hatalmas összegeit jelenti. Tíz év csupán. Mégis sokról tudnánk beszélni, melyet mind, mind a forintnak köszönhetünk. Tíz év csupán, s hároméves tervünk után máris második ötéves tervünk gazdag programjának megvalósításán dolgozunk. Tíz év csupán, s a forint útját máris olyan monumentális alkotá­sok jelzik, mint Sztálinváros, Komló, Kazincbarcika, Inota, s a sok száz üzem, iskola, bánya, gépállomás és állami gazdaság, melyek mind, mind népünk állandóan növek­vő életszínvonalát hivatottak szolgálni. Ez alatt a tíz év alatt nincs egyetlen család, egyetlen ember hazánkban, ki ne gazdagodott volna. Megyénk községeiben az épületek szá­zai és ezrei hirdetik ezt a gazdagságot, de hirdetik a jól öltözött emberek, hirdetik a kereskedelmi vállalatok for­galmat jelző számai is. Felsorolni talán lehetetlen mit is köszönhetünk, a jó pénznek, mellyel fejlődik hazánk, fej­lődik megyénk, s gazdagszik minden ember. Az elmúlt tíz év alatt megtanultunk jól bánni a forint­tal. Megtanultuk értékelni, becsülni is. Tudjuk, erre a pénz­re lehet építeni. Építettünk eddig is rá és ezután is épí­tünk. Bízunk benne. Kevés család van hazánkban, ki e bi­zonyosság, megbecsülés jelét ne őrizné egy-egy takarékbe­tétkönyvvel. Takarékoskodunk, mert tudjuk van értelme, haszna. De védjük is pénzünket. Tudjuk, hogy fennállása óta arra törekedtek ellenségeink, hogy értéktelenné te­gyék, hogy különböző manőverekkel alá ássák hitelét, rombolják értékállóságát. Már tíz évvel ezelőtt is spekulán­sokat kellett elítélni, akik a jó forint ellen törtek. Akkor törvényt hoztunk a jó forint védelmére. Ez a törvény ma is érvényben van. Mi azon vagyunk, hogy megszabadítsuk a forintot minden ellenségétől, hogy még értékesebb, még hasznosabb jószág legyen. Munkánkkal tovább erősítjük értékállóságát, mert tudjuk, ma is áll a tétel: a forint a több termelés arányában lesz erős, vagy gyenge. Most jubileumot ünnepel a forint. Ma tíz éves. Tizedik születésnapján ünnepi köntösben találkozunk az ismert ér­mékkel, ezüst 10, 20 és 25 forintosokban gyönyörködhetünk. Forgatgatjuk a csillogó érméket, s nem kívánunk mást, mint azt, hogy éljen még nagyon sok születésnapot. Szolgálja sokáig még népünk jólétét, s ha lehet jusson belőle még több mindnyájunknak. S mi Ígérjük: vigyá­zunk rá! Túiteíjesífelte tervét Petőfi altáró Július hónapban a bányász­napi verseny eredményeként az előzőekhez képest sokat ja­vult Petőfi altáró tervteljesí­tése. A műszaki vezetőség több jó termelő frontot üze­meltet, s a termelés július 27-i állása szerint 104 százalék volt havi, 117 százalék pedig a napi tervteljesítés mutatója. Szombatra már csak négyezer tonna hiányzott a július havi tervből, s kedd reggelre ezt már pótolták is Petőfi altáró bányászai. Ekkor fejezték be a múlt havi tervet s a hátra­lévő időben kétezer tonnával adtak többet terven felül, ez­zel is pótolva az előző idősza­kok adósságait. A frontbrigá­dok versenyében a 39-es front dolgozói jártak az élen. Ugyancsak kedd reggelre fe­jezte be tervét a rózsái IX-es aknaüzem is. A szűcsi Xl-es és a gyöngyösi XII-es akna­üzemek dolgozói adóssággal zárták a július hónapot. A lányok fürge újjakkal, vigyázva csomagolják a paradicsomot, mert napok "múlva a szállítmány túl lesz az ország határán, hogy külföldön tovább öreg­bítse a magyar csemege hírnevét. Tizennégy vagon új búzát őröl naponkint a Selyp! Zsófia malom Több, mint két hónapon át tartó nehéz munkával végez­ték el a Selypi Zsófia malom idei karbantartását, felújítá­sát. A malomszerelők, Lovas Alajos főszerelő vezetésével derekas munkát végeztek. Át­alakították az őrlőberendezé­seket, a hengerek kerületi se­bességének növelésével most a szovjet gyorevágási módszer szerint lehet őrölni. Ezzel na­pi nyolc vagonról 14 vagonra növekedett az üzem kapacitá­sa. A nagyjavítások után a múlt héten egynapos próbaőr­lést végeztek az üzem dolgo­zói, s ezzel bebizonyították a karbantartások sikerességét. Július 18 óta pedig állandóan érkeznek az új búzaszállítmá­nyok az üzembe. Az első ga­bonaszállítmány Pusztamonos­torról érkezett, majd ezt kö­vetően több állami gazdaság szállította ide terményeit. A gabonaszükséglet felvásárlá­sának másik formája pedig úgy történik, hogy itt, a Zsó- fia-malomban létesítettek egy terménybegyűjtő helyet. Lő­rinci, Selyp, Zagyvaszántó és a többi környező község ter­melői egyenesen ide szállítják gabonájukat. Az idei gabona minősége sokkal jobb p. tava­lyinál. Hektoliter súlya 80, nedvesség tartalma pedig 14 százalék. Minden feltétel meg van tehát arra, hogy a Zsófia malom dolgozói az idén a ta­valyinál jobb minőségű liszt­tel lássák el az iparvidékeket. Hétfőn reggel megkezdődött a nagy munka, az üzem gépei hozzáláttak az új gabona őr­léséhez. A malom három őrlő­brigádja igyekezete nyomán hétfőtől kezdve naponként 14 vagon búzát őröl. Társadalmi munkával segítik az aratás-cséplés munkáját megyénk dolgozói A mezőgazdaság előtt álló hatalmas feladatok segítésére megyénkben több helyen ön­kéntes brigádok alakultak, akik a tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztság részére lel­kes munkával nyújtanak se­gítséget. Verpeléten Simon Béla DISZ-titkár aratóbrigádja mintegy tizenöt holdról vágta le a gabonát, ezzel nyújtott segítséget az öregek, özvegyek részére. A noszvaji Uj Élet tsz-ben 10 főből álló brigád segédke­zik, amit a községi tanács szervezett meg és versenyben dolgozik a tsz tagjaival. A hatvani vasutasok 24 fő­ből álló MÖHOSZ brigádja a sziráki állami gazdaságban dolgozik. Ez a brigád már har­madik éve vesz részt a csép- lési munkákban, a gazdaság vezetőinek és dolgozóinak a legnagyobb megelégedésére. Jó eredményt mutat a csányi Kossuth Tsz búzatermése A csányi Kossuth Tsz-ben megkezdték a cséplést. A ta­gok jó munkája eredménye­ként 13—14 mázsás átlagter­més várható. A tsz az állam iránti kötelezettségének a cséplőgép alól tesz eleget. Július 26-án befejezte a cséplést az ecsédi Új Élet Tsz Az ecsédi Uj élet tsz-ben a cséplést július 26-ra befejez­ték' és a gyenge homoktalaj ellenére igen jó eredményeket értek él. így a 15 holdas őszi árpavetésükről 20, 25 mázsás, 30 holdas őszi búzavetésükről 9,18 mázsás átlagtermést taka­rítottak be. Állam iránti kö­telességüknek a cséplőgép alól tettek eleget. Közös erővel gyorsabban megy a munka Egerszóláton az aratás be­fejezése után teljes ütemben folyik a behordás és a csép- lés. Az aratás gyors befejezé­sét segítette a tanács, párt és fm. szövetkezet tagjaiból ala­kult önkéntes brigád és a DISZ-csapatok. A hordást a községi tanács kezdeményezé­sére egész utcarészek összefo­gásával végzik az egyéni dol­gozók, hogy így biztosítani le- , hessen a cséplőgépek folyama- | tos munkáját. A cséplőcsapa­tok versenyben dolgoznak, hogy mielőbb magtárba kerül­jön az idei gazdag termés. Vitkov Miklós — MODERN 20 személyes munkásszálló épül az apci Fémtermia Vállalat vidéki dolgozói számára. A 160 ezer forintos beruházással elké­szített épületet még az idén átadják rendeltetésének. Béremelés a MáV-nál és a Postánál A Minisztertanács elhatározta, hogy az ez évi bérügyi intézkedésekre jóváhagyott keretből béremelést hajt vég­re a MÁV és a Posta meghatározott területein. Július T-i hatállyal rendezik a MÁV építő- és pályafenn­tartó munkásainak, valamint a Posta távirdamunkásainak bérét. A MÁV építő- és pályafenntartó munkások bérét az alapbér emelésével, a normák s kategóriák részleges megváltoztatásával, s a darabbéren kívül új prémium be­vezetésével rendezik. A vidéki igazgatóságok távirdamun- kásainál az eddigi merev prémiumrendszer helyett olyan jutalmazási rendszert vezetnek be, ami jobban figyelembe veszi az egyéni teljesítményeket és emeli a munkák többsé­gének kategóriáját is. A MÁV és a Posta havidíjas alkalmazottai többségé­nek a bérét augusztus 1-vel rendezik. Egyeseknek az érvé­nyes bértételek határain belül emelik az alapbérét, mint­egy 50 százalékkal növelik az edd;g jól bevált jutalmazási keretet, a pénztárosoknál pedig bevezetik az úgynevezett „mankópénz’‘-rendszert. A részleges béremelés a MÁV-nál és a Postánál éveutv mintegy 130 millió forint bértöbbletet eredményez az érin­tett dolgozóknak. Poroszlói állami gazdaság jelenti : Befejezték az aratást Derekas, jó munkát végez­tek a poroszlói állami gazda­ság dolgozói. A múlt hét vé­gére befejezték a gabona ara­tását. Gyors munkájukat a fokozott gépesítés segítette elő. Aratógéppel 750 holdról, kom­bájnnal 786 holdról vágták le a termést. Állami gazdaság az elcsépelt gabonát nyomban az állami magtárba szállította. Eddig 12 vagon kenyérgabonát és 4500 mázsa vetőmagot ad­tak! át­A gazdaság legjobb kom- bájnosánafc Szalai János bizo­nyult, aki 235 holdról aratta le és csépelte el a termést. Hordásban, csépiéiben élen járnak Verpelét tsz tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai A verpeléti dolgozó parasz­tok — tsz-tagok és egyéniek egyaránt — hatalmas lelke­sedéssel végzik az előttük ál­ló sürgős feladatokat. Még jó­formán be sem fejezték az aratást, máris elkezdték a termés behordását. Július 25-ig mintegy 50—60 száza­lékban végeztek ezzel a mun­kával. Különösen jó munkát végeztek a Dózsa Tsz diszista fogatosai: Szecskó Mátyás. Tompa István és Katona Zol­tán, akik az idősebbekkel: Molnár Istvánnal, Bögyi Jó­zseffel és Vitei Lászlóval ver­senyeznek a hordásban. Sür­gős is ez a munka, hiszen kö­zel háromezer csomó gabonát kell behordaniuk, amihez se­gítséget nyújt a gépállomás vontatója is. Közben megkezd­ték a cséplést az őszi árpával, ami 23,3 mázsás átlaggal fi­zetett a gondos munkáért. Harminc holdról kombájn vág­ta a búzát, átlagtermésük 14 mázsás ezen a területen. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok sem maradnak le eb­ben a munkában. Nagy Gyula, Szepesi István kisparasztok, Lefler János, Farkas h. István középparasztok és sokan má­sok hajnaltól késő estig hor­danak, így már 27-én öt csép­lőgép megkezdhette a munkát. Szecskó János Pállai Ferenc kombájn­vezető kiváló eredménye A tiszanánai Vörös Csillag Tsz-ben dolgozik Pállai Ferenc a tarnaszentmiklósi gépállo­más kombájnvezetője. Vis- nyóczki Károly segédvezetővel együtt július 23-ig 185 holdat arattak le és 20 vagon gabonát csépeltek el, ezzel tervüket 120 százalékra teljesítették. (Vona János.) Hatvanban a Kossuthftsz Jár az éleH fül Az elmúlt hét szombatján Hatvan városban teljesen be­fejeződött az aratás. A nagy munkák idején mindig a Kos­suth tsz tagsága járt az élen. Július 22-re befejezte a csép­lést és eleget tett beadási kö­telezettségének is. A termésátlagok csaknem mindenütt jobbak a tavalyi­nál. A nagyteleki Célgazdaság 17 30 mázsás holdankénti át lagtermést ért el árpából. A hatvani Petőfi tsz őszi árpája holdanként 12.8 mázsás átlag­termést adott. A jelek szerint ezen a héten a cséplés nagy­részét is befejezik és 10-ig tel­jesen végeznek a cséplésseL

Next

/
Oldalképek
Tartalom