Népújság, 1956. július (52-59. szám)
1956-07-28 / 59. szám
NÉPÚJSÁG 1956. július 28. SEombat. TÍNTORÍTHITITLANUL HALADUNK A PART MUTATTA ÚTUN Őszinte egyetértéssel fogadtuk a K. V. határozatát Nemcsak a magam, hanem az özem párttagsága, sőt összes dolgozója nevében kijelenthetem, hogy mindannyian nagy helyesléssel, és őszinte egyetértéssel fogadtuk a Politikai Bizottság beszámolóját. A Központi Vezetőség július 18 — 21-i ülése és a Politikai Bizottság beszámolója úgy érezzük új szakaszt jelent pártunk életében. Üj időszakot, melyet a XX. kongresszus szelleme hat át, egy olyan nyílt, őszinte légkört, ahol igazán érvényesül a pártdemokrácia, s egyre jobban érvényre jut a kollektív vezetés elve is. Nagy helyesléssel találkozott üzemünkben a határozatnak a szocialista törvényeség betartásával foglalkozó része és az is, hogy pártunk a jövő feladatainak megoldásában egyre inkább támaszkodik a széles néptömegek segítő erejére. Különösen az életszínvonal emelésére vonatkozó intézkedések ragadták meg az üzem dolgozóinak figyelmét. Itt is mindenki helyesléssel fogadta a további békekölcsön jegyzések megszüntetését, s sokan már tervezgetik is mire fordítják ezután megtakarított forintjaikat. Sok szó esett a annka- padok mellett a reálbérek 25 százalékos növekedéséről, s több dolgozónak az a kívánsága, hogy ezt ne csak az ötéves terv végén egyszerre valósítsák meg, hanem mostantól kezdve évről évre fokozatosan a termelés növekedésével párhuzamosan. Tudjuk jól. hogy a reálbérek és az életszínvonal emelése nem történhet csak úgy magától egy- egy intézkedés hatására. A termelés fokozásával, mimkánk növekvő termelékenységével kell megteremteni ennek reális és szilárd alapját. Éppen ezért megfogadjuk, hogy túlteljesítjük második féléves tervünket, az ex- porttervet és jobban ügyelünk az anyagfelhasználásra. Bretz Károly gyalus Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó üzemi Vállalat Ezrek, százezrek forgatják az újságokat, ismerkednek <a Központi Vezetőség határozatával, a Poliitkai Bizottság I beszámolóival, keresik benne saját feladataikat. Népünk már megszokta, hogy gondjára, problémájára a| \ párttól kap megoldást, választ. Örömmel, megelégedéssel fogadja azokat az intézkedéseket, melyeket a párt az elmúlt'. ) hónapok alatt a jólét emelésére, a törvényesség megszilárdí- j tására tett és tesz ma is. Ezek az intézkedések növelik a bizalmat a párt iránt, még jobban egybekovácsolják a párt és la tömegek kapcsolatát. A mi népünk tudja, hogy a párt a ] társadalom, a dolgozó ember felemelkedéséért fárad s ha eb- ! ben a munkában követett is el hibát, ha nem is haladt ) olyan ütemben sorsot formáló munkánk, mint sokan elvárják volna, mégis egyedül a párt képes a történelmi feladat > megvalósítására. Sok még a tennivaló■ Sokat kell még tenni, 1 hogy népünk még elégedettebb legyen. Dolgozó népünk fel-1 [ajánlja alkotó képességét, erejét, még nagyobb munkakedvvel fog hozzá újra életünk formálásához. A Központi Vezetőség határozata igazolta, hogy fejlődé-1 sünk csak a párt vezetésével van biztosítva. Népünk várja, igényli a párt vezetését, és ígéri: tántoríthatatlanul halad előre a pártmutatta úton. Tettekkel válaszolnak a Mátravidéki Fémmiíyekbei A Mátravidéki Fémművek róp- gyűléseken tárgyalta meg a Központi Vezetőség határozatát. Felajánlások születtek a gyűléseken és ezek mind azt bizonyítják, hogy a dolgozók tettekkel akarják kifejezni bizalmukat és eredményekkel adják meg a választ a Központi Vezetőség jelentős intézkedéseire. A szerszámüzem brigádvezetőnek kezdeményezésére, vállalást tettek az üzemrész dolgozói. Megfogadták, hogy a III. negyedévben az élüzemszint követelményeinek megfelelően dolgoznak Az edzők 26 ezer forint értékű segédanyag megtakarítására tettek vállalást. A Xl-es üzemben Gubica Imrévé mondotta el, hogy milye* sokat jelent a békekölcsön-jegyzés megszüntetése. Ezt azzal akarják viszonozni, hogy mégj óbban dolgoznak és békekölcsön helyett, több, jobb munkával segítik az államot. A Xl-es üzemrész dolgozói egységesen vállalták, hogy ebben a negyedévben 4 százalékkal csökkentik gyártmányaik önköltségét. A forrasztok nevében Márton György csoportvezető vállalta, hogy ebben a negyedévben öt százalékos importanyag megtakarítást érnek el. Segítenek a DISZ fiatalok A megye több községében, így Verpeléten is több DISZ- fiatal vállalta, hogy az arra rászorultaknak segítséget ad az aratási munkákban. Igaz, hogy a verpeléti diszisták nem mindnyájan váltották be a szavukat, azonban igen szép számmal voltak olyanok, akiknek vállalását tett követte. Simon Béla DISZ titkár Csorba Mihály hadirokkant földjén segítkezett 1000 négyszögöl búza learatásánál. Csorba László és Nagy István Nagy gy. Mátyásnénak 809 négyszögöl búza learatásához nyújtott segítséget. A felsoroltakon kívül még Simon Béla, Fehér Gyula, Simon Rózsa és Jakab Valéria vettek részt a segítségadásban. A fiatalok lelkes munkája a község határain is túljutott és a feldeb- rői termelőszövetkezetnél egy napig segítették az aratást Czipó Magdolna és Szecskó Anna fiatalok. Szecskó János községi párttitkár, Verpelét A határozatok tettekké válnak Megyénk valamennyi községében a helyi szervek a dolgozók véleményére támaszkodva, felülvizsgálták azoknak a középparasztoknak a helyzetét, akiket az előző hibák, baloldali torzítások miatt kulákként kezeltek. Ezt a munkát a legtöbb helyen tárgyilagos elbírálással eredményesen a közvéleménynyel egybehangzóan végezték el a községek párt- és állami vezetők. Személyesen keresték fel a sértetteket, megbeszélték velük, hogy milyen jogtalan sérelmek érték erkölcsileg és anyagilag, hogy azok a lehetőséghez képest mielőbb rehabilitálva legyenek. E téren a legelőrehaladot- tabb a gyöngyösi járás munkája, ahol huzavona nélkül párt- és állami szerveink határozott és gyors intézkedéseket tettek. A járási tanács végrehajtó bizottsága július 19-én elhatározta, hogy törlik a középparasztok kulák- korlátozásból adódó beadási hátralékait .ami 2400 búzamázsát tesz ki. Gyöngyöshalászon Komjáti Györgynének 425, Kádár Lajosnénak 141, Adácson Győri Jánosnénak 494, Papp Andrásnak 193 mázsát töröltek. Helyes, ha Heves megye járásai mielőbb követik a gyöngyösi járás példáját, hogy megyénk valamennyi községében a kiadott helyes határozatok mielőbb tetteiké váltnak. Az érintettek megelégedéssel fogadták a már gazdasági lehetetlenülésükhöz vezető nagymennyiségű hátralék törlését. A kötöttségektől felszabadulva, újult erővel tekintenek a biztos jövő felé, hiszen erre mind az erkölcsi, mind az anyagi feltételek egyaránt biztosítva lettek. A rehabilitáltak valamennyije azt értékelte legtöbbre, hogy nem lesz tovább kulák- nak bélyegezve, hogy le lett választva a volt virilisek, a szegény embert nyúzó embertelen, zsíros parasztok, a tényleges kulákok közül. Kevésbé emlegették az anyagi sérelmeket, jogtalan büntetéseket, azt általában a múltnak tekintik, de kimondhatatlan örömüket fejezték ki a legtöbben az erkölcsi rehabilitációért. Több háziasszony megilletődve, örömkönnyekkel fejezte ki, hogy végre a férje úgy jelenhet meg a tanácsházán, a rendezvényeken, mint a sok becsületes ember, hogy gyermekeik előtt szabaddá vált az érvényesülés, hogy tudásukkal és tehetségükkel kiemelkedő egyéniségei lehetnek demokratikus rendszerünknek. Ezeket a kezdeti, de nagyszerű eredményeket tovább kell fejleszteni községi szerveinknek, hogy dolgozó parasztságunk teljes egységben, töretlen akarattal meg tudja oldani a szocializmus építésében rájuk háruló nagy mező- gazdasági feladatokat. Most már elmondhatjuk, hogy az eodig vitatott középparasztok valamennyije teljes jogú polgáraivá vált szocializmust építő hazánknak. Visszanyert önbizalmukat fokozni kell, hogy mielőbb homály borítsa a múlt hibáit. Varga Ferenc a Megyei Begyűjtési Hivatal vezetője A párthatárosat a törvénysértések ellen vessi fel a hiisdelmet A most megjelent párthatározatnak a szocialista törvényesség további megszilárdításáról szóló része magába foglalja azokat az eredményeket, melyeket ezen a téren eddig elértünk. Az 1953-as júniusi határozat óta megszűnt a szocialista törvényességtől idegen internálás és kitelepítés intézménye és határozott harcot kezdtünk a törvény- sértések ellen. A börtönökben a korábban túlzsúfoltsággal szemben, a befogadóképesség alá csökkent a létszám, a nagymértékű szabadi ábrahelyezések, valamint a korábban kiszabott börtönbüntetések végre nem hajtása foly'án. A határozat után megyénkben több mint 40 százalékkal csökkent a bíróságok elé állították száma, s azokkal szemben is a bíróságok szélesebb körben szabtak ki nevelő jellegű intézkedéseket, — mint pénz főbüntetést, felfüggesztett bur- bönbüntetést, vagy javitó-ne- velőmunkát. Jelentős eredményeket értünk el a nem büntetőjogi eszközökkel való fe- lelősségrevonás, a fegyelmi, a kártérítési és a társadalmi bíráskodási eljárás terén is. Társadalmi bíróságaink komoly nevelő hatással kezdték meg működésüket Petőfibá- nyán, Sírokon és az Egri Fí- nomszerelvénygyárban. — Ugyanakkor bűnüldöző szerveink figyelme a nagy károkat okozó bűnügyek felderítésére irányulhatott A mostani párthatározat a XX. kongresszus szellemében megjelöli a további utat. Mi. jogászok tudjuk csak igazán, mily jelentősek a párthatározat intézkedései mind a jogszabályok rendezése, mind a büntető és igazságügyi, valamint a belügyi szervek munkájának megjavítása s e szervek hathatós ellenőrzése terén. Csak a gyakorlati életben lehet igazán értékelni, hogy mit jelent a párthatározat azon utasítása, hogy érthető, a gazdasági társadalmi viszonyokban megfelelő törvények és jogszabályok legyenek, valamint, hogy ezeket a törvényeket megtartsák. A jogszabályok megjavítására különösen fontosnak tartom a párthatározatnak azon intézkedését hogy "ezt a munkát elméleti és gyakorlati szakemberek, valamint a nyilvánosság bevonásával kell elvégezni.» Ez az útja a szocialista törvények megalkotásának. A párthatározat a bűnüldözés terén a leglényegesebb A megyei párt végrehajtó- J bizottság tagjai az elmúlt napokban több helyen, — a Gyöngyösi Váltó- és Kitérő- | gyárban Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Gyöngyösön Putnoki László elvtárs, a megyei párt- , bizottság osztályvezetője — konzultációkat tartottak az ' déktalan megtartására kötelezően külön is felhívja a figyelmet, s ezzel azok megvalósítását pártszerű kötelességgé is emeli. Annak a követelménynek az érvényesítése, hogy senkinek a bűnösségét csak beismerése alapján megállapítani ne lehessen, ha azt bizonyítékok alá nem támasztják, lényegében elejét veszi a meg nem engedett nyomozati cselekményeknek, meet ezáltal értelmét veszti a beismerő vallomásra való törekvés. Természetesen szervezeti és eljárási biztosítékok is vannak a nyomozati szak törvényességének betartására. A párthatározat a megyénkben is még előforduló törvénysértések ellen veszi fel a hatékony küzdelmet az őrizetbevételek és előzetes letartóztatások terén, hogy csak indokolt esetekben szabad ezen intézkedésekkel élni. Egyesek még mindig csak akkor tartják radikálisnak és hatékonynak a bűnüldözést, ha az őrizetbevétellel, illetve előzetes letartóztatással indul. Az ügyészség törvényesség feletti felügyeletével kapcsolatban is a legfontosabbra hívja fel a figyelmet a határozat. — a hatékonyságra. Pl téren is vannak eredményeink, de még mindig komoly hibák fordulnak elő. Állami, tanácsi szerveink legtöbb esetben maguk veszik fel a küzdelmet a törvénysértések ellen, azonban még mindig akadnak olyan esetek, amikor ügyészi beavatkozás dacára is további tudatos törvénysértéseket követnek el. Az ügyészi apparátus dolgozói tudják, hogy azt az utat, amit a szocialista törvényesség megszilárdítása terén megtettünk, pártunk irányításának köszönhetjük, s hogy munkánk színvonala úgy emelkedik, ahogy benne a párt irányítása, a párt elmélete, a marxizmus—leninizmus megvalósul. Dr. Baranyai Ferenc, megyei ügyészhelyettes Sok szépet és jót hall manapság az ember a Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat munkájáról, s ez a sok dicsérő szó nem is alaptalan. Az üzem, mely két-három évvel ezelőtt valósággal a tönk szélén állott és szégyene volt megyénk iparának, most a legjobbak között foglal helyet. Erről tanúskodik az a tény is, hogy az üzem dolgozói egyfolytában már 15 hónapon át teljesítik tervüket, 105,6 százalékos eredménnyel zárták az első félévet, s most is nagy lelkesedéssel, jó munkával fáradoznak második féléves exportkötelezettségük megvalósításáért. S ha választ keresünk arra a kérdésre, hogy mi a tervteljesítés s a javuló munka oka, a javuló anyagellátáson túl, feltétlenül az emberek megváltozott magatartásában, egyre fokozódó öntudatában kell keresni a rejtély nyitját, ügy érezzük, valahogy önállóbb, nagykorúbb lett az üzem, s ez nem csupán az évek számával mérhető le hanem elsősorban a dolgozók tetteivel. Sok szép példa bizonyítja az üzemvezetés önállóságát, s ezek között is főleg az anyag- beszerzés leleményessége érdemel dicséretet. Tudvalevő, hegy a vasas üzemek, így a Váltógyár anyagellátása sem mentes még a kisebb, nagyobb zökkenőktől. Nehéz beszerezni az univerzális széles acélokat, a graver gyűrűket stb. S ha az üzem anyagbeszerzői csupán a megrendelésekre, a papíron intézett üzletekre várnának, bizony fennakadás lenne. Ehelyett az anyagbeszerzők állandóan járják a kooperáló vállalatokat, Diósgyőr, Ózd, a Lőrinci Hengermű üzemeit és minden merev előírástól, megkötöttségtől függetlenül tárgyalnak, vesznek. kereskednek s a szép szó, a jó kapcsolat mindig meghozza gyümölcsét. Anyaghiány miatt így a nehézségek ellenére sem szenved csorbát a tervteljesítés. Nemcsak a külső kapcsolatoknál, hanem az üzem belső életében is sok példája van az önállóságnak. Egyre több a bátor kezdeményező munkások száma, akik javaslataikkal, elgondolásaikkal alakítják, formálják az üzem életét, s legtöbbnyire mindig helyesen szólnak bele egy-egy feladat megoldásába. Kopcsó Béla művezető, aki pártvezetőségi tag is egyben, csaknem mindennap felhívja az üzem- vezetőség figyelmét a kisebb, nagyobb hibákra, s a dolgozók véleményei alapján mindig közli, hol kellene, hol lehetne még javítani, módosítani. A A jó gasda módjára napokban egyik baráti beszélgetés közben elmondotta a vállalat igazgatój ának, hogy az öntött sínszékek aljának gya- lulását a gyalugép helyett sokkal jobban olcsóbban és nagyobb termelékenységgel lehetne elvégezni egy sík esztergagépen. A javaslat életrevalóságát igazolja az, hogy a műszakiak máris komolyan foglalkoznak ezzel a problémával. Örvendetes, hogy minden értekezlet és felesleges papírmunka nélkül így válik az egyszerű szavakból gyakorlati tett — s ez a fontos, A marósok között igen hasznos mozgalom elindítója volt Tóth Ottó geómarós. Munkatársai előtt vállalta, hogy megnöveli az igen értékes gomba marófej élettartamát, és 200 lemez helyett 500-at mar ki egy-egy ilyen szerszámmal. Eleinte mindenki lehetetlennek tartotta, de Tóth elvtárs a gyakorlatban bizonyította be, hogy Ígérete nem üres szóbeszéd. Azóta mozgalommá vált a példája, s most csaknem mindenki hasonló eredménnyel dolgozik. Vagy említsük a sok közül Szántó László szegecselő csoportvezető példáját, aki az új technika, az új módszerek alkalmazásának egyik úttörője. Brigádja, amely a sínszéleket a hossztalp lemezekkel szegecseli össze, mindaddig csak kézierővel volt hajlandó dolgozni, amíg Szántó elvtárs be nem bizonyította nekik, hogy a pneumatikus szegecs fejezőgép használata előnyösebb, jobb és könnyebb. S akik kezdetben idegenkedtek, mar megkedvelték az új gépet, melyen négy ember helyett csak három végzi el ugyanazt a munkát, még hozzá fizikai erőkifejtés nélkül. Hosszan sorolhatnánk még a bátrak, a kezdeményezők neveit, akik a legtöbb javaslatot teszik a termelési értekezleten, akik tevékenyen szóltak bele az ötéves terv vitájába, s akik tetteikkel ma is élen járnak. Nehéz eldönteni, ki méltó leginkább a dicséretre, hisz egész sereg olyan ember van már itt mint Tamás József művezető, Mar- cis László és Horváth Imre lakatosok, Tóth József villanyhegesztő, akik mind tagjai a kezdeményezők bátor kis csapatának. E kedvező jelek arról beszélnek, hogy a viszonylag új üzem fiatal munkásgárdája egyre inkább sajátjának érzi a gyárat, saját ügyének a termelést és kötelességének tartja, hogy törődjék sorsával. Igen heiyes és követésre méltó lépések ezek, de mindjárt, hozzátehetjük, hogy ez még csak a kezdet. E néhány példa még nem jelent általánosságot, ettől függetlenül még igen sok itt a fehér folt, az érdektelen, közömbös ember. Mégis semmi ok a csügge- désre, hisz a kezdet biztató. A javaslatok ésszerű felhasználása. az anyagi érdekeltség növelése minden bizonnyal a széles dolgozó tömegek fokozott aktivitását segíti majd elő. Több helyes kezdeményezés és javaslat hangzott már el az üzem nagyobb önállóságáról. Sok huzavona és felesleges munka válna szükségtelenné, ha az üzem teljesen szabad kezet kapna az anyagbeszerzésben. s nem kellene minden vásárlásnál a MÁV Anyagellátási Igazgatását közbeiktatni. Egyszerűbb, könnyebb lenne a helyzet, ha önállóan intéznék a bevásárlásokat. Többen kérték az önálló gazdálkodás rendszerének bevezetését. így a vállalati nyereséget a dolgozók véleményei alapján használnák fel üzemi célokra. Ami pedig az. üzem belső önállóságát illeti, itt is sok a terv, a javaslat, s főleg a tennivaló. Különösen a párt- szervezet vezetősége mutat jó példát, mert tagjai kezdenek áttérni a gyakorlatias pártmunkára, aktív részesei a termelési feladatok megoldásának. Munkájuk azonban csak akkor jár teljes sikerrel — ez az üzem vezetőségére is Vonatkozik, — ha még jobban támaszkodnak az üzem kol- ’ektívájára, az alulról jövő kezdeményezés, tervezés és javaslat segítő erejére. Erről beszél Hegedűs András elvtárs is az MDP Küzponti Vezetőségének ülésén, amikor a második ötéves terv irányelveinek kapcsán azt mondja, hogy a gazdasági irányításban az addiginál sokkal nagyobb szerepet kell biztosítani a dolgo- iók kezdeményezéseinek, javaslatainak». A nagy, közös célok között a tervteljesítésen túl most az anyagtakarékosság és a minőség állandó javítása szerepel. Mindez szép feladat és nem is megoldhatatlan. Ez a tóbb- r.záz főnyi lelkes munkásgárda. mely öntudatban, felelősségérzetben egyaránt megerősödött, a saját üzemében a jó gazda módjára gondolkodik és cselekszik, képes lesz tovább Haladni a megkezdett utón. CSÁSZÁR ISTVÁN Konzultációk a Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének határozatáról üzemek, illetve a város dolgozói részére a Központi Vezetőség határozata alapján. Az elvtársak elbeszélgettek a dolgozókkal és válaszoltak kérdéseikre. A megyei pártbizottság a közel jövőben még több nagyüzemben, termeJJszövetkezet- ben és községekben tart majd hasonló jellegű konzultációkat.
