Népújság, 1956. július (52-59. szám)
1956-07-18 / 56. szám
1956. jűlius 18., szerda NÉPÚJSÁG 3 Mi újság az országban ? Látogatás a Jászberényi Aprítógépgyiírban Fürgén kígyózik ki a vonat a hatvani vasútállomásról és minden kilométerrel, méterrel közelebb viszi utasait a jász főváros, Jászberény felé. Boldog, ez a híres paprikatermelő község még Heves megyéhez tartozik, de uiana egyre inkább alföldi jellegűvé válik a vidék. A rekkenő nyári melegben mindenfelé bő termést Ígérő, dúskalászú búzatáblákat ringat a szellő, szépek, fejlettek a kapásnövények, s minden jel azt mutatja, hogy földszerető, szorgalmas, dolgos nép lakik errefelé is. Jászfényszaru és Pusztamonostor között már valóban a Jászság szívében vagyunk, s az Alföldet kedvelő szemeknek kedves látványt nyúj tanak a földek között megbújó apró tanyák. Valóságos kis oázis mind, az Alföld végtelenjében, ahol akácerdő, hűs- vizü kút, gyepes tanyaudvar, tarka galambsereg és még igen sok kedves jellemvonás hívja, csábítja az embert; térj be, jöjj egy kicsit megpihenni hűs árnyaim alatt. Gyorsan tűnnek tova a kicsiny tanyák, fogynak a kilométerek és nemsokára egy baromfi törzstenyésztő állami gazdaság, majd a Jászberényi Gépállomás épülettömbjei mellett halad el a vonat. Ezek már valóságos kis erődítmények a vályogfalú tanyák között, a nagyüzemi gazdálkodás erődítményei, erős támpontjai. A város széléhez érve, új üzem füstölgő kéménye, magas, szürke épülete tűnik mindjárt szembe, s nem nehéz következtetni, ez a Jászberényi Aprítógépgyár. Elérkeztünk hát látogatásunk céljához, s itt a lehetőség, hogy megtekintsük ezt a népgazdasági szempontból igen fontos üzemet, mely igen sok Heves megyei üzemmel kooperál és több fontos törő, zúzó és aprítógépet készít megyénk ipara számára. De ha már itt vagyunk, te gyünk előbb egy rövid sétát a városban. Már az első lépéseknél feltűnik, hogy igen sok erre a kislakásépítés. A városi tanácsnál később megtudjuk, hogy az idén körülbelül 150 kislakás kerül tető alá, ezenkívül a Béta-telepen is épül egy ötvenlakásos épület. Többen is elmondották, hogy a városnak a népi demokrácia volt a legnagyobb jótevője, hisz gépállomás, az apritógépgyár, a szemcséző üzem mind új lé tesítmény. Az első ötéves terv létesítménye a Fémnyomó és Lemezárugyár is, ahol alumi- niumedényeket, vödröket, kannákat és számtalan háztartási eszközt készítenek az országos szükségletek kielégítésére. A hajdan elmaradott mezőváros helyett ma már a fejlődő, iparosodó város képét mutatja Jászberény. A város hírességei közé tartozik a 200 éves kórház, a tani tóképző hatalmas épülete, a dohánybeváltó, a Jász Múzeum, A város főtere a szépen parkosított Sztálin tér. Ide és a Zagyva által határolt Május 1 szigetre, valamint a strandfürdőre munka után tömegével járnak a dolgozók pihenni szórakozni. A Sztálin tér egyik házának falán márványba vésett emléktábla hirdeti, hogy ebben a házban született a magyar színművészet halhatatlanja: Déryné, kinek dicsőséggé vált ajkain a magyar szó, a magyar dal. A Jász Múzeumban látható Déryné naplója, főkötője, legyezője, ezenkívül a környék hősi múltjának, népművészetének számtalan értékes dokumentuma. Látogatásunk alkalmával hosszan megcsodáltuk az elefántagyarból faragott Lehel kürtjét. Épp a napokban lesz 1000 éve, hogy a nagyvezér (a Bécsi Képes Krónika szerint) a vesztes augsburgi csata után az áruló Konrád császár koponyáján csorbította meg a perzsa szalagdíszekkel és faragásokkal díszített híres kürtjét. Gazdag történelmi múltról regélnek a múzeum emléktárgyai. Jászberény ősi település. Az avargyűrűk maradványai bizonyítják, hogy a hunok és az avarok idejében már népes volt a vidék és maga Attila is előszeretettel tartózkodott a környéken. A harcias jász-kun vitézek könnyű lovassága országszerte híres volt. És a szabadságszerető jász nép. mely sohasem tűrte a szolgaságot, a jobbágy rendszert, számtalan haladó mozgalom zászlóvivője voit. Ott harcoltak Dózsa György seregében, Rákóczi szabadságharcában, s a 48-as szabadságharc idején is híres volt a Lehel-huszárok serege. Zászlójukat, melyet Világos után sem dobtak el, ma is értékes ereklyeként őrzi a múzeum. A török hódoltság alatt ez a város is Egerrel egyideig nyögte a török igát. Védelem szempontjából Jászberény is Egerhez tartozott, s az itteniek közül sokan járultak hozzá az egri vár építéséhez. Nemcsak a gazdag történelmi múlt, hanem a jelen is számtalan ösz- szekötő kapoccsal láncolja egybe megyénk és Jászberény életét Az utcai falragaszokon ott olvashatók a Gárdonyi Színház plakátjai. Vendégszereplésükkel sok kellemes órát szereztek már az ittenieknek. A jász- oerényiek viszont külön vonattal és autóbusszal látogatnak el a Mátrába vasárnaponként, hogy üdülést felfrissülést nyerjenek a csodálatos tájakon A Hatvani Cukor- és Konzervgyár részére ez a vidék a legjobb nyersanyagforrás, az itteni termelők látják el az üzemet a legjobb cukorrépával; paradicsommal, borsóval. S végül az Aprítógépgyár, a Gyön- gyösoroszi Ercelőkészítő, az Apci Fémtermia, ezenkívül a cement- és téglagyáraink számára ; készít nélkülözhetetlen gépeket. S már csak ezért is érdemes megismerni őket, s egy lépéssel közelebb jutni a büszkej tekintetű vendégszerető, dolgos jász nép szívéhez. Nemcsak a múltja, hanem jelenje, s egyre gazdagabbnak Ígérkező jövője miatt is írhatunk ennyi szépet és jót a városról. A lakosság nagy büszkeségére most adták át rendeltetésének a Lehel szállót, nemrég nyitotta meg kapuit a fémnyomógyár egymillió forintos költséggel elkészített gyönyörű kultúrotthona, befejezéshez közeledik a modem kenyérgyár építése. Nemrég pedig olajkutatás közben, 1000 méter mélységben hatvannyolc fokos jódos és sósvízforrásra bukkantak a város határában. Igen nagy lehetőség ez egy új strand- és gyógyfürdő, valamint egy kertészet létesítéséhez. Rövid és vázlatos, s talán felületes is ez a néhány kép a város életéről. Hosszú oldalakra, vagy többnapos szemlélődésre, ismerkedésre volna szükség ahhoz, hogy valójában megismerjük és megszeressük ezt a kedves alföldi várost. Folytassuk tovább a sétát és a város szélén máris szemtől- szembe állunk a büszke, méltóságteljesen elhelyezkedő Aprítógépgyárral. Az üzem bejárata előtt martinászt ábrázoló vasszobor áll, messzire hirdeti az alkotó ember, a termelő munka diadalát. A gyár környéke és udvara szépen parkosított, virágok pompáznak itt, mintha legalább is sétatéren lennénk. Az előtérben foglal helyet a modern irodaház, az ebédlővel, a kultúrteremmel egy fedél alatt, mögötte pedig a több részből álló hatalmas üvegkupolás szerelőcsarnok foglal helyet. Már messziről idehallani a hangos kopácsohogy a termelőmunka zaja, az élet vérKeringése beköltözött az újonnan épített aprítógép- gyárba. Minduntalan a Gyön- i gyösi Váltógyár j allege és története jut eszünkbe az itteni látogatás során. Lehetetlen fel nem fedezni a számtalan hasonlatosságot. Ez az üzem is egy másik gyárból, a Ganz Vagongyár aprító részlegéből szakadt le ide és fejlődött fontos, nélkülözhetetlen gépipari üzemmé. Azóta a környékbeli fiatalok százai nevelődtek itt szakmunkássá, megváltozott az agrárjellegű táj arculata, s ma már nemcsak országosan, hanem külföldön is hírneve, tekintélye és jelentős szerepe van az üzemnek Azok az emberek, akik néhány éve még Jásztelek, Jászboldogháza, Jászberény és Pusztamonostor határában kapáltak, vagy vágták a rendet most mint lakatosok, esztergályosok, vagy éppen szerelők dolgoznak az új üzem falai között. Egyik büszkeségük Matrezsán József és nyolctagú brigádja ők is itt nevelődtek szakmunkásokká s most a Csehszlovákiába exportált gépekkel együtt indultak útnak, hogy beszereljék azokát. A gépgyár termelésének több mint a fele ugyanis külföldi megrendelésekre készül. (Folytatjuk.) CSÁSZÁR ISTVÁN Az egész napi fárasztó aratási, cséplési munka után bizony nem nagyon van kedve az embernek hazatérve, este levelet írni. Persze panaszra azért nincs okunk, hiszen szép számmal kapunk levelet a mezőgazdaságból. iparból, kultúráról egyaránt. Szekszius Mihály tsz csoportvezető legutóbb a zagyvaszántói Aranykalász Termelőszövetkezet munkájáról írt. Még alig három hónapja alakult ez a tsz és máris komoly eredmények mutatkoznak. — Ahogy a petőfibányai úton haladunk, messziről észrevehetjük a szép tavaszárpát, és a többi kalászost. De ugyanilyen szép földdel, vetemény- nyel találkozunk, ha az Apc— zagyvaszántói vasútállomás felé haladva a tsz földje mellett megyünk el. Irt a csoport terveiről, az állatállománnyal, istállóépítéssel kapcsolatos elgondolásairól. Leveléből úgy látjuk, hogy ez a termelőszövetkezetünk rövid idő múlva már a legjobbak közé fog tartozni. Az ÁMG. Borsod-Heves meLOMjOM i\OTESZLAPOK Kedves Heves megyei olvasók! gyei Igazgatósága elküldte az állami gazdaságok június havi tejtermelésének értékelését. Az állami gazdaságok közül első helyet a poroszlói szerezte meg, ahol az egy tehénre jutó tej hozam az első félévben 1749 liter volt. A megye többi állami gazdasága sorrend szerint így következik: Pusztaszikszó, Dormánd, Heves és Domoszló. Üzemeinkben az új félév kezdete új, nagy lendületet adott a munkaversenynek. Bányászaink a közelgő bányásznapra készülnek. A szűcsi X-es akna Il-es frontjának dolgozói nevében ezen a héten Orsovai István front.mester írt levelet, a bányásznapi előkészületekről számolt be. Az a tervük, hogy a nap tiszteletére lőszerfogyasztásukat a múlt hónaphoz viszonyítva öt százalékkal csökkentik, 10 százalékkal kevesebb fát használnak fel és a különféle, jól bevált módszerek alkalmazásával tervüket 115 százalékra teljesítik. Bízunk benne, hogy a II-as front dolgozói, akik már sokszor értek el kiváló eredményt, most is betartják szavukat. Maradéktalanul teljesítsük a galtonabeadási tervet Ezekben a napokban vasárnap is néptelenek a falusi utcák. Sok helyen még a kémények sem füstölnek, kint vannak a háziak a határban. Vágják a búzát. Jó az idei termés, bőséges lesz a kenyér. Ilyenkor már reális számvetést készít a gazda, hiszen most már igen csak tudja, mennyi lesz a termés. Ebben a számvetésben a család kenyere, a jövő esztendei vetőmag mellett az e'ső helyen áll a beadás teljesítése. Évről évre egyre több azoknak a száma, akik a cséplőgéptől az első zsákokat a be- gyűjtőhelyre viszik. Tudják, kell az országnak, kell azoknak a dolgozóknak, akik a bányákban, üzemekben, vasúton dolgoznak azért, hogy több szén legyen, több iparcikk, műtrágya, hogy minden faluba e'jusson az áram. Egyre kevesebb az olyanok száma, akik még ma is úgy gondolják, hogy több mindent lehet vásárolni a falusi boltban, jó a kultúrház, a járda, de amit én te melek, azt csak én akarom elfogyasztani. S ha van i’yen — az egész falu helyeslésével találkozik állami szerveink intézkedése, am kor szigorúan fellépnek velük szemben, megakadályozva, hogy a termény a spekuláció csatornáin eltűnjön. Begyűjtési terveinket évről-évre pontosabban, jobban teljesítjük, azonban előfordul még ma is nem egy helyen, hogy a becsületes dolgozók teljesítése nyomán elérik a 100 százalékot, s míg a többség eleget tett kötelezettségének, egyesek abban bízva, hogy a terv úgyis teljesítve van, spekulációs úton próbálják értékesíteni az államnak járó terményt. Nem szabad ezt megtűrni az idei begyűjtésnél azért sem. mert ez sérti a becsületes parasz- tek igazságérzetét, joggal követel k meg az állami szervektől, hogy a törvény, a beadás törvénye is legyen mindenkire kötelező. Tanácsaink nem lesznek tehát egyedül a nagy begyűjtés idején sem. ha mindenkivel szigorúan betartatják a törvényeket. A kötelező gabonamennyiség begyűjtése komoly feladatot ró az apparátuj minden dolgozójára. Sok olyan hibát kell kijavítani, ami az elmúlt esztendőben akadályozta a begyűjtési munkát. Nem szabad például előfordulnia annak, hogy a dolgozó parasztok napokat állnak a termény rak tárak előtt, hiszen minden perc ki van most számítva, Mert az aratás, a cséplés mellett el kell végezni a tarlóhántást a másodvetést, a kapásoknál Is sokat jelent az aratás utáni gyomirtás. Több átvevőhellyel, korai nyitással, késői zárással sokat lehet ezen segíteni Sokat jelentene például az is, hogy megszerveznék, hogy mindig az az utca vigye be folyamatosan a gabonát, ahol a gép dolgozik. A gyors begyűjtés azon is múlik, hogy mindenhová biztosítsanak fogatot, ahol arra szükség van. A kötelező gabona begyűjtésével azonban még nem tudtunk le minden munkát. Ez a mennyiség még nem elegendő az ország bőséges kenyérellátásának biztosítására, éppen ezért államunk értékesítési szerződést köt a dolgozó parasztokkal a gabonafeleslegekre. Sok irányú haszna van ennek a szerződésnek. A dolgozó paraszt így meghatározott magas árat kap gabonájáért, minden mázsáért 280 forintot, vagy ha úgy kívánja, 240 forintot és kedvezményes mélyszántást, műtrágyát vagy korpát. Ha államunk nem biztosítana ilyen árat, ennek kárát látnák a dolgozó parasztok és a városi dolgozók egyaránt, mert mivel elég jó a termésünk, a spekulánsok 200 forintért összevásárolnák, s tavasszal, amikor már kevés a gabona 4—500 forintos áron adnának túl rajta. Az idén előnyt jelent a szerződés felvásárlásánál az is, hogy államunk előleget fizet a leszerződött gabona után s így éppen azokban a napokban jut pénzhez a dolgozó paraszt, amikor a mezőgazdaságban. — köztudomású, — a legkevesebb a pénzbevétel. Szívesen kötnek hát szerződést a dolgozó parasztok a kedvező feltételek ismeretében, arra van tehát szükség, hogy mindenütt megismerjék ezeket. Benépesedett a határ. Mindenütt, amerre csak jár az ember, aratnalc. Néhány nap múlva megrakott szekerek hordják a dús kévéket, kezdődik a cséplés, Zsákokba kerül egy esztendei kemény munka termése, a kenyérnek való. De csak akkor lesz teljes ez a munkánk, akkor mondhatjuk, hogy sikeresen végeztük el a nagy betakarítást. ha ezzel egyidőben maradéktalanul teljesítjük a ga- benabegyűjtési terveket is. A HYDE PARK bejáratánál árnyas fasor szomszédságában alkalmi szónokok tartanak be- zédeket. Sokszor 10—12 helyen folynak a szónoklatok s a parklátogatók kedvükre választhatnak, melyik csoport szélénél állnak meg: hegy közönségei legyenek a felhevült szónokoknak. Itt vallási témáról folyik a szó. A hallgatók megtudhatják, hogy a legutolsó alkalom perceit élik, amikor ismét lehetőség van bűnrengetegük jóvátételére. , A szomszédban a színes szakszervezet tart tiltakozó gyűlést az elpa- namázott munkaruha miatt. A legszélső csoportosulás hatalmas közönsége nekihevült szónok beszédét hallgatja, kétségkívül ez a legérdekesebb téma. A beszéd vezérgondolata táblára festve vonzza a hallgatókat. „Hogyan csapja be az angol hadügyminisztérium a feltalálókat — hangzik a fő mondanivaló, s az elkeseredett szónok apró modellekből rakja össze korszakalkotó találmányát, a trapézelemekből ösz- sz,erakható tábori barak-ot. A tömeg figyelmesen hallgat. Arrébb rendőr sétál. Feladata, hogy a szónokokat megvédje az esetleges bántalmaktól. „Angliában nincsenek koldusok’’ — válaszolja kísérőm, amikor megkérdezem, minek nézzem az egy-két szegényesen öltözött alak utcai bohóckodását. Az utca közepén tornáznak, szteppelnek, énekel, nek, esnek hasra és pattannak fel, hogy a következő pillanatban groszteszk táncba kezdjenek. Körülöttük száguld, rohan a sok autós s hogy a szédítő forgalom közepén mutatványaikat épségben megússzák, valóságos csoda. Körülöttük szaporán pengnek a pennys pénzdarabok, a hálás közönség dobálja feléjük s ők autók alól, lábak közül szedegetik fel művészetük honoráriumát. Keményen megdolgoznak, csakugyan nem koldusok. Ők a „vidám fickók” — ezt felirat hirdeti a szakadt dobogón. Aid amikor a sarkon feltűnnek a sisakos rendőrök, „comes the Bobbys’ súgja feléjük a szolidáris hallgatóság, s távozásuk feliratukkal ellentétben egyáltalán nem vidám, inkább ijedt és érthetően gyors. UTCAI KOLDUS mert bárhogy nézzük, az, szánalmasan egyforma kutyafejeket pingál a járda aszfaltjára, s ha a mű jó és felismerhető, pénz hull a kutyás remekműre. A művész (mert az angolok művésznek titulálják s nem koldusnak) felszedi az adományt és új utcasarokra költözik. Woolworth üzletek. A város minden részén megtalálhatók. Egyformák, tiszták, nagyok s az a jellemzőjük, hogy mindent megtalál bennük az ember, amire szüksége van, s minden olyasmit is, amit a technika és a pihent agyú feltalálók izzadtak ki abból a célból, hogy emberibb élet, emelkedett élet” jelszó alatt haszontalanságok tömkelegét tálalják. Amolyan nagy kirakóvásár ez. Szabadon turkálhatsz a számtalan csecsebecse között, tűk, gyöngyök, filléres fényképezőgépek, zoknik, harapófogók, mosópor, keksz, drótkerítés, fürdőkád és lekvár között. Mindent felpróbálhatsz, mindent magadhoz tehetsz, mindent visszatehetsz, senki nem szól rád, legfeljebb egy gombnyomásra működő mosolyt lövelnek feléd a gondosan válogatott elárusítónők, s megkérdezik, miben lehetnek segítségedre. Valamiféle láz kapja el ezekben az üzletekben az embert .mindenből kellene, mert kell vízillatosító, hisz olcsó, kell narancsízű fogpaszta ,mert olcsó, kell laticel mosdókesztyű, ó persze, már miért ne kellene, legalább lesz olcsó ajándék. De ha pirosat veszek, kell kék is sárga is, s az ember lassan összepakolja a tártkarú pult minden laticel mosdókesztyűjét, és persze, hogy kell, de mennyire kell kefe, kicsi és nagy, hajlított nyelű és egyenes, hiszen mind nagyon olcsó, és műanyag evőeszköz is kell, két shilling, potom ár egy evőeszköztartóért, és kell rúdalakú mosószappan púder és rúzs az összes szín árnyalatban, és kell minder ami nélkül eddig megvoltam s ami nélkül továbbra is vígai meglennék, de nem tudok sza badulni az üzlet gondosai megtervezett hangulatától mely milliomossá tette Ameri kában a híres tulajdonosnőt aki időnként férjhez megy elválik, aki hangú latárnyala faihoz választja ki autóját, re tiküljét, udvarlóját és kutyáját s aki nevetne, ha látná vásárlási görcsömet, de persze nem látja, hisz az egész gigászi üzlethálózatot megbízottjai irányítják. Baj persze nem érhe ti a bájos tulajdonosnőt, gondosan felépített, gondosan felszerelt üzletei milliárdokrt vannak biztosítva a különböze biztosító társaságoknál. S míf műanyagedények sorozatává szerelem fel magam, arra gondolok, végeredményben népszerű bóvli ez, vízillatosltó tesz a munkáslányok fürdő, kádjába, primitív fényképező gépet, de lén y képezőgépet at a szegényebb gyerekek kézé be, s uralja a hasonlószőri üzleteket, mert melyik bazá: ad tizenhat shillingért villany vasaló, linóleumot, tucat nad rágtartót, szöget és fagylaltot? OTTHON a szállóban meg; csak el a kedvem a hatalma arányú vásárlástól, amiko szobatársaim vizsgálódása nyo mán rájövünk, hogy a mű anyagedények egytől-egyig bo nyolult változatai egy bízó zonyosfajta edénynek, amelye a világ minden részén, külö nősen éjjelente használnak ; kényelmes emberek s a szoba tiszta gyerekek . . . HEGYI IMRE az Állami Népi Együttes tagja I lást, az örökké mozgó daruk tompa moraját. Augusztus 20-án lesz öt éve,
