Népújság, 1956. július (52-59. szám)
1956-07-14 / 55. szám
viiÂO miíTÁMi [GYtsùimm Al MDP i4£VES MEGYÉI B X. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM aka (g mua 1956. JULIUS 14. SZOMBAT Közelebb a fiatalokhoz — Gyöngyösön is! Mondtuk már, — mondjuk ismét: felelősek vagyunk az ifjúságért, az utánunk jövő nemzedékért, amely olyan lesz holnapra, amilyenre ma formáljuk gondolataikat, világnézetüket, lelkivilágukat. Felelősek vagyunk, de nemcsak általában, az úgynevezett fő kérdésekben, hanem olyan problémák megoldásában is, amelyek sajátosan a fiatalság problémái, és amelyet oly könnyen figyelmen kivül hagynak a korán öregedett öregek. Munka? — ez kétségkívül a legfontosabb, évtizezre- dekkel ezelőtt, s ma is a munka teszi az embert emberré. De a munkához más is kell, különösen, ha fiatal az ember: vidámság, szórakozás, romantika, amely célt és értelmet ad a munkának, jellemet alakít, vidám és megelégedett embereket nevel. És ez nem valami másodrangú valami... és mégis az: Gyöngyösön. Ebben a 35 ezer lakosú városban kereken négy és félezer DISZ-korú fiatal van, nem beszélve azokról, akik okkal és joggal vallják magukat fiatalnak. A Szerszám- és Készülékgyárban az ott dolgozók túlnyomó része 18—24 éves. Sok hasonló korú dolgozik a bányában, a Váltógyárban és a többi üzemekben, de szép számmal akad parasztfiatal is a városban. S ezek nemcsak „termelni“ akarnak, hanem munkájukért és munkájuk után vidáman szórakozni, fejlődni, művelődni, — emberibb emberré válni. Történtek, — kétségkívül történtek — intézkedések a város vezetői részéről, a helyi DISZ-bizottság kezdeményezésére, amelyek ezeket a jogos igényeket kívánják szolgálni. Az üzemi sport- és kultúrszervek, a városi ifjúsági székház létrehozása, legutóbb a Kisker. DISZ- szervezetének kezdeményezése, a balatoni táborozás, mindmegannyi biztató jel, hogy nemcsak érzik felelősségüket, de ennek tudatában cselekednek is a város erre hivatott vezetői. De ez mégis kevés, nagyon kevés. Olyan problémák megoldása akad el egyesek érthetetlen magatartásán, fiatalságot felejtő öregségén, amelyek bár látszatra nem nagy horderejűek, mégis ezreket ér'ntenek a városban. Itt van például a tánc ügye Amióta a világ világ, a fiatalság táncolt és táncolni fog, igen gyakran az öregekkel együtt. Táncol és nemcsak csárdást, de tangót, ke- ringőt, foxot, sőt uram bocsá’, szépen és emberi módon rumbát is. De hol? Gyöngyösön m'ndhárom táncos szórakozóhelyen népi muzsika van, nincs egyetlen olyan szórakozóhely, ahol táncolni lehet. (Félreértés ne essék, akkor is szólnánk, ha egyetlen helyen se lenne népi muzsika.) Miért? Mert a városi pártb'zottság elitéli, kispolgárinak bélyegzi az effajta igényeket, s attól fél, hogy ezzel tág teret nyit a kozmopolitizmusnak. S különben sem tartják ezt jelentősebb problémának, mert nem ismerik, de honnan is ismernék, amikor a „hivatalos” helyeken kívül bizony nem nagyon vetődnek el egy-egy pohár sörre, fröccsre. hogy maguk is meggyőződnének: népi zene mellett csak inni lehet, de táncolni nem. Egerben, a Népkertben sátortábort szerveztek az úttörőknek. Gyöngyös felett ott magasodik hazánk legnagyobb, és egyik legszebb hegysége, a Mátra. Hány tábort, hány túrát lehetett volna már szervezni a fiatalok számára, akik nrnden bizonnyal örömmel vettek volna ebben részt. Mégis csak a mátrafüredi DISZ-szervezetnek jutott eszébe két kirándulást szervezni szűkebb hazája megismerésére, ötlet, leleményesség, a fiatalok vágyainak, álmainak nem kellő ismerete okozza, hogy olyan sok az utcán tétlenül ténfergő fiatal fiú és lány. Ott az ifjúsági székház! De annak meg bizony nincs gazdája (itt szokott egyébként egy héten egyszer-kétszer tánc lenni), és gyakran még a villanyszámla kifizetése is gondot jelent. Egy rozoga ping-pong asztal, két sakk, egy billiárdasztal és egy rádió — semmi több a város sok-sok ezer fiatalja számára. A kevésnél is kevesebb. És mi van a parasztfiatalokkal, akikről még azt sem tudja a városi DISZ-bizottság, hogy mennyien vannak? Jó, most van a munka nagyja a mezőgazdaságban, de utána és ünnepkor hol szórakoznak, mik a vágyaik, terveik, mi a véleményük az életről, a jövőről, ez bizony fehér folt a térképen. S mi van az általános isko'át elvégzett fiatalokkal, akiket nem megfelelő eredményeik miatt nem vettek fel a gimnáz'umba, s nincs megfelelő hely számukra a város, vagy a megye MTH intézeteiben sem? És a most érettségizettek egyrészével, akik hasonló helyzetben vannak? Hogy töltik az idejüket, mivel, ki foglalkozik velük mikor n’ncsenek a szülői házban? Olyan kérdések ezek amelyekre még nincs megnyugtató válasz. Pedig az utóbbira majd félezer fiú és lány várja a választ. Ezekkel foglalkozni, egyrészt megoldást találni Jövőjüket illetően, másrészt törődni jelenükkel, szórakozásukkal, nevelésükkel, emberi, erkölcsi fejlődésükkel, rendkívül fontos feladat, — a párt, a DISZ, a tanács, az „öregek“ feladata itt Gyöngyösön, de másutt is. Mindenütt! Sokat, nagyon sokat tett ez az ország a fiatalságért. Annyit, mint amennyit eddigi történetünk folyamán együttvéve sem. De mindez nem kötheti be szemünket, a város vezetőinek szemét sem: nincsen még minden rendben ezen a téren, sok, nagyon sok a tennivaló. Megértő szív, szeretet, hozzáértés kell ehhez és még egy: közelebb a fiatalokhoz, az élethez, amely épp olyan őszintén tárja fel a bajokat mint az örömöket. S az egyikből tanulni, a másikból erőt meríteni egyforma kötelessége Gyöngyös város vezetőinek. Széntermelés bányafa nélkül Petőfinányán már régóta kísérleteznek a bányafa nélküli széntermeléssel, az acélpajzsos biztosítással Az üzem műszaki vezetői — a helyi geológiai viszonyokat figyelembe véve — a legjobb bányászok segítségével folytatnak kísérleteket az acélpajzsok vontatására. Az eddigi tapasztalatok alapján nemsokára újra munkához látnak. A tröszt gépműhelyében most javítják és új munkára készítik elő a biztosításhoz szükséges acélpajzsokat. Augusztusban és szeptemberben már két bányaüzemben, Petőfi altárón és a Gyöngyösi XII-es aknában 30—30 méteres fronton megkezdik az acélpajzsokkal való biztosítás újabb kísérleteit. A jövő évben már két teljes nagyságú frontot akarnak művelni ezzel az új eljárással és így igen sok bányafát takarítanak meg népgazdaságunk számára. 254 holdon 18,6 • mázsás átlagtermés A hevesi állami gazdaságban befejezték az őszi és tavaszi árpa aratását. Az idén is gazdagon fizetett az árpa, 254 holdon 18.6 mázsás termésátlagot értek el. Volt azonban egy 62 holdas olyan táblájuk is, ahol meghaladta a termésátlag a 22 mázsát. A napokban hozzáfogtak a búza aratásához is. Száll a hinta.. Sorol a másodvetés a hevesi járásban A hevesi járásban befejezéshez közeledik az árpa aratása, s aratják már mindenütt a búzát is. Az aratással egyidőben végzik! a tarlóhántást s az eke nyomában vetőgép jár. A Bo- conádi Petőfi termelőszövetkezetben már másodszor kapálják a takarmánykeverék helyébe vetett kukoricát. Az árpa tarlóba 15 holdon silókukoricát vetettek. A tamamérai Alkotmány termelőszövetkezetben már sorol az árpatarlóba vetett másodnövény. Csehszlovák vendégek érkeznek a Hatvani Cukorgyárba Kedves vendégek fogadására készülnek a Hatvani Cukor- és Konzervgyár dolgozói. A napokban csehszlovákiai testvérvállalatuk, a Diószegi Cukor- és Konzervgyár tíz tagú küldöttsége érkezik üzemükbe. A két vállalat ugyanis szocialista szerződést kötött, s ennek keretében történik a tapasztalatcserelátogatás. A csehszlovák vendégek egy hétig tartózkodnak Hatvanban és tanulmányozzák az itteni munkát, majd rövidesen a Hatvani Cukor- és Konzervgyár, valamint a célgazdaság munkásaiból, legjobb szakembereiből álló csoport tesz látogatást Diószegen. A tervek szerint a cukorfeldolgozási idény alatt szakmunkásokat is cserélnek majd mindkét üzem legjobb szakembereiből. A Heves megyei napok alatt jól forgalmaztak az egri kereskedelmi vállalatok A Heves megyei napok során Eger kereskedelmi vállalatai gondoskodtak arról, hogy az idesereglő látogatók jól érezzék magukat. Ételről, italról bőségesen gondoskodtak. Ezt mutatja a fogyasztás is. A Vendéglátóipari Vállalat sátraiban és étttermeiben tíz nap alatt 3000 pár virsli, 150 kilogram kolbász, 100 kilogram debreceni, 30.000 darab cukrászsütemény, 25 mázsa fagylalt, 8000 darab szendvics, 100 kilogram húsból készült laci- pecsenye, 3000. hektoliter sör és 50 hektoliter bor fogyott el. A Vtendéglátóipari Vállalat összforgalma meghaladta a 150 ezer forintot ezekben a napokban. Nagy forgalma volt az Üzemélelmezési Vállalatnak is Itt 820 adag lacipecsenyét, 180 adag sertéskolbászt, 460 darab lángost. 100 darab vagdalt húst, 930 pár virslit, nyolc hektoliter sört, 2200 pohár málnát szolgáltak ki a fogyasztóknál^ A Vendéglátóipari és Üzem- , élelmezési Vállalat mellett nagy forgalmat bonyolítottak le az abasári, visontai, gyöngyöshalászi és verpeléti borokat mérő borkóstolók is. Hat rcuttgómííhely járja a határt Afegveszerte tart a kenyérgabona aratása, cséplése. Jelenleg 19 kombájn, 70 aratógép és mintegy száz cséplőgép dolgozik a tsz-ek és a gazdák szérűjén. Gépállomásaink tervszerű munkával segítik a gabonatermés gyors betakarítását. A napokban hat moz- góműhelyt helyeztek üzembe. Az esztergapaddal, pótalkatrészekkel s egyéb szükséges szerszámokkal felszerelt műhelykocsik a nagy nyári munkák idején éjjel-nappal járják a földeket és ahol géptörést, vagy egyéb hibát találnak, helyszínen javít' ják ki. A kombájnokat külön kár- mi! hell y el szerelték fel, kisebb csavartörések miatt nem kell órákat állnia a gépnek, könnyűszerrel kijavítják. Gépállomásainkon a gépek gondos karbantartásával és jó ki használásával legalább öt nappal mesTövidítik az aratás-cséplós idejét. Piaci*a került az első paradlcsomszálIHmáii; Hatvan környékéről szövetkezetek és az egyéni gazdák leszedve az első paradioso mot, kedden délután a megyei mezőgazdasági termékeket ért& kesítő központ telepéhez vitték, amely húsz mázsát vásárolt fel és küldte a budapesti és környéki piacokra. Hatvan, Hort Csány és Ecséd környékén az idén is közel ötezer holdon termelik a kiváló fajta országszerte híres paradicsomot. A korán kiültetett, gondosan öntözött és ápolt növényeken az elmúlt napokban megérett az első termés. A termelő17-én érkezik csak a Praha Cirkusz A Magyarországon vendégszereplő csehszlovák cirkusz olyan sikert aratott Miskolcon, i hogy előadásait prolongálták és csak a tervezettnél később érkezik Egerbe. Első előadása így hát nem 13-án, hanem 17-én este lesz a Foglár-kertben. A határj áró ember csak derűs szívvel tud elmenni a gyöngyösi Kossuth Termelőszövetkezet földjei mellett, olyan gondozottak, olyan sokat ígérők. De aki a helybeli Dózsa Tsz földjeit keresztezi határjá- ró útjában, ugyancsak elönti a méreg, a szégyenkezés — az utóbbi a szóvetkezetbeliek helyett. Majd kétholdas cukorrépatábla, amely ki sincs egyelve, 15 hold kukorica, ahol nin- den fészekben még csokorban van a sárguló, küszködő növény. S most július van, nem egy termelőszövetkezetünk már a harmadik kapálást végzi. Ez bizony szomorú dolog. Az egyetlen cukorrépa, a kukoricaföldek minden civakodó szónál hangosabban hirdetik, hogy ebben a termelőszövetkezetben nincs egyetértés, nincs fegyelem, hogy a vezetés — ha Itt kell segíteni lehet egyáltalán erről beszélni, olyan, mint a lekvár. Tavasz- szal még 84 tagja volt a szövetkezetnek, ma már csak 65, elmentek a veszekedés vita miatt, elmentek amiatt, hogy két hónapban egyszer, csak úgy szemre írják be a munkaegységet. A meglévő tagság fele is jó, ha három napot dolgozik a szövetkezeti földön, napszámba jár, hogy pénze legyen, mert a szövetkezet nem ad előleget hogy kitartása legyen a túlnyomórészt agrárproletárokból álló tagoknak. De hogy is adhatna, ha nincs miből, hisz a tagság nem dolgozik úgy, hogy adhasson . . . önmagába visszatérő kör ez Nincs egyetlen középparaszt sem a szövetkezetben, aki szakértelmével, évtizedes földszabta fegyelmével segítene a nehézségek leküzdésében. Komoly bajok ezek, amelyekkel a városi pártbizottság, a városi tanács egymaga nem tud megbirkózni. De hát tud, róla a Megyei Tanács Mező- gazdasági Osztálya és segít?! Tud, de nem segít. Ebben a termelőszövetkezetben tavasz óta nem volt ugyan egyetlen instruktor sem, vagy ha volt, elmenekült s még a pártbizotb ságot is kikerülte Mert itt sok a baj, itt alapos hozzáértés és segítés kell, — nem vádolunk — talán ezért. Annak örülnénk, ha nem volna igazunk, s közben a város vezetőivel karöltve, a megyei igazgatóság szakemberei- megoldást találnának a Dózsa- szövetkezet ügyében, amely- nem egy szövetkezet, hanem az egész mozgalom, a fejlesztés ügye . . . (gy. .ó)