Népújság, 1956. július (52-59. szám)
1956-07-11 / 54. szám
A TAKARÉKOS TÜZELÉSÉRT — Kazánfűtői ankét a Mátravidéki Erőműben — 1956. július 11, szerda NÉPÚJSÁG AZ ORSZÁG legjobb kazánfűtői találkoztak a közelmúltban a Mátravidéki Erőműben, hogy közös tapasztalat- csere és ankét formájában adják át egymásnak tapasztalataikat, s megvitassák a gazdaságos tüzelés követelményeit Az ankét 50 főnyi résztvevői között ott voltak a Borsodi, a Dorogi, a Tatabányai, a Salgótarjáni, a Mátravidéki Erőmű és a Selypi szénmedence néhány üzemének élenjáró kazánfűtői. A megbeszélés célja — mint ahogyan azt Zárai Géza, a Mátravidéki Erőmű igazgatója bevezetőjében említette — a korszerű tüzelési technika vívmányainak és a takarékos tüzelés módszereinek megismerése volt. A résztvevők mindenekelőtt rövid látogatást tettek az Erőmű kazánüzemében, ahol megismerkedtek az itteni rostélyos és porszén tüzelésű kazánok szerkezetével, működésével. A tanulságos üzemlátogatás után került sor az ankétra, ahol Nyirő Imre, a Mátravidéki Erőmű kazánüzemének mérnöke tartott bevezető előadást. A helyi viszonyok és tüzelési feltételek ismertetése közben több szó esett arról, hogy a gyenge kalóriájú szén, a rostélyos kazánoknál a tüzelőanyag nagy portartalma milyen rossz hatással van a tökéletes égésre, a kazánok üzembiztonságára. Az előadásban több szó esett arról a sok helyes kezdeményezésről és törekvésről, mely ebben az erőműben történt a kazánhatásfok állandó javítására. A BEVEZETŐ előadásból, majd később több hozzászólásból is kitűnt, hogy a gazdaságos tüzelés nem csupán a szén minőségétől és a tüzelőberendezések állapotától függ, hanem a fűtők lelkiismeretes, figyelmes munkájától is Szabó Ferenc hozzászólása adott leginkább kifejezést ennek a gondolatnak. A fűtőnek — mondotta — ma már valóságos technikusnak kell lenni, tudásának jó szakmai érzékkel kell párosulnia. Az igazi fűtő valósággal együtt él, együtt érez. a kazánnal, figyeli a műszereit, minden legkisebb változásra azonnal reagál, s mindig az adott helyzetnek megfelelően szabályozza a levegőt s a szénadagolást. A figyelmes, odaadó munka nyomán tökéletes lesz az égés, csökken a salakéghető százaléka, s így kazánonként naponta 8—10 vagon szén megtakarítása sem lehetetlen. S ha arra gondolunk, hogy bányászainknak milyen erőfeszítésekbe kerül ez a 8—10 vagon szén termelése, mindjárt láthatjuk, milyen sok múlik kazánfűtőinken, s milyen értékes ember a takarékosan tüzelő fűtő. Az ankéton a Mátravidéki Erőmű részvevői igen helyesen mutattak rá arra, hogy a műszerek és az automatizálás alkalmazása hogyan segíti a hatásfok növelését, a gazdaságos tüzelését. Nyirő elvtárs ismertette még azokat a módszereket, melyeket a biztonságos üzemmenetért az átívelések, a kazánkifúvások s egyéb üzemzavarok megelőzésére tettek, majd a salakeltávolítás problémájával foglalkozott. AZ ANKÉT nagy pozitívuma, hogy csaknem minden hozzászóló foglalkozott a munkaversennyel. Jogosan kérdezték mindannyian: mi az oka annak, hogy elhanyagolták a fűtők országos versenyének értékelését? A hozzászólók elmondották ,hogy ők igenis akarnak versenyezni. Erről beszélt Csorba István Kossuth-díjas fűtő, s rámutatott arra, hogy a második ötéves tervben milyen feladatok várnak rájuk a fajlagos kalória felhasználásában. Éppen ezért szükséges, hogy a technológia betartásával a fűtők, gépészek és energetikusok összmunkájával indítsanak egy újabb, az eddiginél sokkal eredményesebb versenyszakaszt. A fűtők versenyéről beszéltek még hozzászólásaikban a dorogi, a tatabányai erőművek fűtői és Marosvári elvtárs, a Vasas Szakszervezet Országos Központjának képviselője is. Megállapítást nyert, hogy az üzemek és a felsőbb szervek egyaránt felelősek a verseny pangásáért és azért is, hogy ez a verseny nem minden esetben volt reális és anyagilag ösztönző. A jövőben külön értékelik bz erőművek és a más jellegű üzemek fűtőinek versenyét, az értékelésben pedig nagyobb lesz az üzemek önállósága. Az ankéton máris több versenyfelhívás hangzott el, s ez remélhetőleg kiinduló pontja lesz az újabb versenymozga- lom fellendülésének. A Mátravidéki Erőmű fűtői párosversenyre hívták a jelenlévőket, többek között vállalták gőzfejlesztésj tervük 103 százalékos teljesítését, azonkívül azt, hogy a rostélyos kazánoknál 0.3, a porosoknál pedig 0.2 százalékkal csökkentik a salakéghetőt. SZAKMAI vonatkozásokban is sokat adott az ankét a részvevőknek. A felszólalások javára írandó, hogy említést tettek a TMK tervek betartásáról a szakmai továbbképzés és a gazdaságos tüzelés kölcsönhatásáról. A szakmai kérdések, viták és tájékoztatások bővítették a jelenlévők szakmai tapasztalatát Mindenki számára tanulságos volt a takarékos tüzelés — című oktató— ... «Hl...——HM film, melyet az ankét végéi pergettek le a jelenlévők előtt VÉGÜL BESZÉLNI kell mé. az ankét fő fogyatékossága ról, mely abban állt, hogy ke vés szó esett a jól bevált egyé ni módszerekről. A felszólalt fűtők egyike sem mondotta e hogyan dolgozik ő a kazánjai nál Nem ismertették részle tesen, milyen technológiával milyen munkaíölyamatokka egyénileg kialakult mesterség beli fogásokkal csökkentik i salakéghetőt. E fogyatékosság tói eltekintve, eredményes voi a találkozó és ez az eredmény végső soron egyre több és töbl vagon szén megtakarításában jut majd kifejezésre. CSÁSZÁR ISTVÁN HÍ R E K — SZILVÁSVÁRAD község dolgozói becsületesen teljesítik kötelességüket. Az élen- járásnak meg is van a jutalma. Alig két hete, hogy ajándékképen 6 hangszórós hangos híradót kapott községük. A berendezést a lakosság tájékoztatására, a rendeletek ismertetésére és a kiváló dolgozók népszerűsítésére használják. — 22 VAGON FÖZÖTÖKÖT szállított már az idén piacra a csányi Kossuth termelőszövetkezet tagsága. A holdankénti 200 mázsás átlagtermésből körülbelül 150 ezer forint jövedelemre számítanak. Egy év óta elintézet ten panasz . Kedves Népújság! — Egy panasszal fordulok az elvtársakhoz, melyet szeretném, ha elintéznének. Az elmúlt évben ugyanis, annak ellenére, hogy már évek óta rendesen kifizetem az adómat, a füzesabonyi járási tanács pénzügyi osztálya 439 forint adóhátralékot tüntet fel. Ezt én már több ízben említettem és mutattam a községi tanácshoz kiküldött elvtársnak, aki minden alkalommal igazat adott nekem és megígérte, hogy a hátralékot törlik. így egy darabig megnyugodtam, de nem sokáig, mert a következő értesítésnél újból szerepelt a hátralék Erre újra szóltam a tanács adókezelőjének, aki személyesen is bent járt Füzesabonyban, majd pedig újra egy kiküldött elvtársnak mondtam el panaszomat, aki megnézte befizetési csekket és törölte a hátralékot. Később azonban újra értesített a járás, hogy a fennálló adótartozásomat rendezzem. Üjra elkezdtem hát a dolgot elölről. Végre elértem azt, hogy a járási tanács értesített, törölték az adóhátralékot. Később azonban újra felvették. Még később pedig megint értesítettek a törlésről. Most már meg voltam nyugodva, hogy végre elintéződött az ügy. Sajnos azonban, ez sem sokáig tartott. Ugyanis az 1956. évi adóív kiadásakor újra azt tapasztaltam, hogy a 439 forint adóhátralék ismételten fel lett véve. Most kezdhetném élőiről az egész dolgot, és talán újra eredménytelenül. Mivel a Heves megyei Népújságban többször olvastam, hogy sok dolgot elintéznek, ezért fordulok most én is az elvtársakhoz, hogy illetékes helyen járjanak el, s végre elintézést nyerjen az éppen egy éve fennálló panaszom. özv. Vizer Elemémé, Kompolt * Reméljük, nem kell újabb egy évig várni, Vizemé ügyében végleges döntést hoznak. 2ÉT KÉP - KÉT ÜZEM Kovács Zoltán, a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár kiváló fúrósa jó munkával járul hozzá üzeme tervteljesííéséhez. it Igen sok mezőgazdasági kisgépet és gépalkatrészt készítenek a gyöngyösi vasöntödében. Képünkön a gyár két fiatal öntője a formákat készíti elő az öntéshez. Fontos itt a jó munka, hisz a tartós, munkabíró gépek, a jó alkatrészek felbecsülhetetlenek a mezőgazdasági munkák dandárjában. NEMRÉGIBEN levelet kapott szerkesztőségünk Maklár- tályáról Szvercsek ImrénétőL Arról írt. hogy nagyon olajos árokvizet látott s ha tényleg olyan fontos most a kőolaj, mint ahogy ő az újságokban olvasta, tudassuk ezt az illetékesekkel. Ha szükséges, bővebb felvilágosítással szolgálhat. Hogyne lenne szükséges! Válaszunkra megjött a második levél is: ahol én kőolajat, vagy földgázt vélek találni, ahogy előzőleg is említettem, megyénkben van. A Tiszához négy és fél kilométerre, egy nagy legelőn. Ide jártunk régebben gombázni és egy vízinövényekkel benőtt rész mindig úgy hatott, mint hatalmas tál leves, a tetején úszkáló terpedt zsírfoitokkal. Nem tudom, ilyen helyen találhatnak e kőolajat? Helyes lenne az újságban ismertetni a dolgozókkal, miről lehet felismerni a lelőhelyeket. Erről a levélről beszélgetünk Pilipár Gyulával, a kőolajkutatók egyikével, aki válaszként elmondja, hogy amióta irodát kaptak, hasonló mondanivalóval őket is gyakran csengetik fel telefonon. Legtöbben a víz felszín olajosságából következtetik az olajtartalékot, pedig ez nagyon csalóka. — Emlékszem, annak idején lent Körmenden is nagyon olajos volt a víz. A szakemberek hosszabb tanácskozás után a város szélén két helyen is le- fúrtak, de bizony se olajat, se földgázt nem leltek. Kiderült, hogy a víz tetejének olajpilléje a föld felsőbb rétegeinek összepréselődéséből keletkezett. Azóta természetesen sokkal fejlettebb formában végezzük a kutatási munkákat és részletes térképeket készítünk egy- egy vidék kőzetanyagáról. Ennek is köszönhetjük, hogy pélNéhány szó megyénk olajkutatóiról dául a demjéni résznél szinte juk most. Ismerkedjünk meg dig háromszöget egybefogóan ván a munkák vezetése, s minden fúrásunk eredményes, közelebbről is az olajkutatók végzik, most Madaras, Kács persze még a legkisebb munAZ EMLÍTETT eset korántsem jelenti azt, hogy hiába telefonálunk vagy írunk az olajkutatóknak. Hiszen az eddigi vizsgálat arra enged következtetni, hogy Eger környékén még sok kőolaj bújik a mélyben, egyelőre észrevétlenül. Lehet, hogy két év múlva éppen azon a környéken fúrják a legújabb kutakat, amelyet Szvercsekné, vagy más említett levelében, S még ha a vizsgálat — mert a bejelentéseket megnézzük —, a körmendihez hasonlóan végződne is, örvendetes és elgondolkoztató, milyen messzire jutottunk. Azok az emberek, akiknek életét még nem is olyan régen a látástól-vakulásig tartó munka jelentette, most, ismerve új ötéves tervünk törekvéseit, a kőolaj fontosságát, közvetlen, egyszerű észjárással, a maguk módján segítik kutatásunkat S egyben mást is jelentenek: népünk állandóan figyelemmel kíséri az olajkutatók tevékeny kedését, nagyra értékeli fáradozásukat, becsüli őket. Pedig jóformán még megismerni sem volt időnk ittlétünk rövid ideje alatt. Igaz, hogy munkájuk egy-egy állomása, mondjuk a demjéni új lelőhelyek első termőkútjainak üzemeltetése sokat foglalkoztatott bennünket. Egész megszoktuk, hogy az új hónap mindig uj termelőkutat is jelent, s hogy egyre nagyobb olajtartalékokról tudunk. De inkább eredményeiket ismerjük, mint magukat az embereket. Nos, amit eddig elmulasztottunk, pótolkakor betöltése is. Csak pár napja érkezett Egerbe az új vezető, Runpj Pál személyében, akiről eddig is tudták, hogy kiváló szakember. Nyolc évvel ezelőtt, akkor még a MADISZ felhívással fordult a fiatalokhoz: jelentkezzenek minél többen az olajkutatókat képző iskolára Ö is ekkor jelentkezett és a szép szakma szeretetére az iskola, majd a gyakorlatban töltött idő tanította meg. A másik elismert tudású vezető, Czimborai Lajos geológus, a Bükk nagy ismerője, kiről elég annyit elmondani, hogy meghívást kapott a világ geológusainak találkozójára, melyet hamarosan összehívnak Amerikában. Szuromi elvtársat hosz- szabb időre Kínába hívták, ő most ott segít a kutatásokban Szinte valamennyi műszaki a legkiválóbb . olajkutatók közül való. sőt a most már állandósult fizikai gárda is egyre nagyobb hozzáértéssel dolgozik. Láthatjuk eredményeikből: noha másfél éve se tart a kutatás, itt, Demjénen már nyolc termőkút van, Fedémesen és Párád környékén számos kísérleti forrás. Az olajkutatók élete sokban hasonlít a vándor cirkuszosokéhoz. Sehol nincs állandó helyük, mire az ország egyik vidékét megszokták, úgymond, mire valahol sátrat vernek, már készülhetnek is az újabb barangolásra. Városon, vagy városhoz közel vióiét ével, örömeivel és bosszúságaikkal. A KUTATÁSOKAT mtnszonylag kényelmet nyújtc üzemeinkben is sajnos, gyakori a munkásvándorlás, s ők az olajkutatók már évek ót; ugyanazok. Pedig munkájúi nem könnyű, nem is kényei mes Gondoljuk csak el, aká esik, ákár fúj, mindig a sza badban, sáros, csúszós talajor egyik dombról a másikra. bár az olajkutatás nagyo: fontos, mégsem segítünk ne kik mindenben úgy, ahogy ke! lene. A kutatásokhoz szüksége gépekkel jól ellátták őket. K tűnőén bevált a' Himba-sz vattyú, négy Sztalinyecük nap segítség a tornyok felvonás; nál. Van irodájuk, igaz, hop csak ideiglenes, de mégis vai VISZONT egy ilyen helye ahol nagy távolságokra s öra ké csak menniök kell, ez két gépkocsi kevés. Nem tu nak még motorhoz sem juti pedig már a saját pénzükön vennének és ezt is használni Hiányos a laboratórium fc szerelése, hogy csak egyet ei lítsünk: kevés a lombik, S legfájóbb panaszuk az, ho nincs lakásuk. Emiatt el; sorban a fizikai munkás keseredtek el. Persze, he kerestek már lakást valah de amikor idejöttek, sei nem kérdezte tőlük, jött-e család is és hogy van-e, am a fejüket hajtsák. Magukr kellett egy-egy szobát feli tatni, ami soknál még min nem megfelelő. AZ OLAJKUTATÓK tudj érzik mennyi szeretettel, gíteni akarással vesszük ő körül. De hogy erről még j ban meggyőződjenek, neme a munkában támogassuk ő hanem nézzünk kicsit lyebbre is, segítsük az em problémákat is: DOBAI MARÓ) és a demjéni mező jelenti a szög pontjait. Nagy távolságok. Komoly felelősséget ki
