Népújság, 1956. június (43-51. szám)

1956-06-30 / 51. szám

4

NfPÜJSÄG

1956. június 30. szombat

A PÉTERVÁSÁRI KASTÉLY

[eves megye egyike hazánk legérdekesebb műemléki területeinek...”, amelyek között „kiváló barokképület a pétervásárai kastély” — írja róla az 1953-ban kiadott Műemlékjegyzék.

Hogy miért is kezdtem ezekjük. Kapuja copf vázákkal díszített. Lépcsőházának gazdag kovácsolt vaskapuja már régen felhívta magára a figyelmet. Régebbi feldolgozások, valamint Soós Imre vizsgálatai szerint minden valószínűség szerint Fazola Henrik rekel az elismerő sorokkal? Elsősorban azért, mert ma már csak a szakember latja meg a pétervásárai kastélyoan a „ki- váió barokk” emléke:..

Pedig kétségtelenül több figyelmet s toieg több gondoskodást érüememe. Meggyőződésként nadd ismertessem röviden a kastély toriepetet, épiieszeti és művészeti értékeit.

A régi megyei monográfiák mind megelékeznek roia. Építésének esztenaejet a Borovsz- ky aital szerkesztett monográfia, — s valószínűleg ennek nyomán — az 193ö-ban kiadott megyei monográfia is 1807-re teszi. Mindkettő megegyezik abban, hogy a falu 162ü-ban került Keglevich Miklós kezére, még pedig házasság révén. (A menyasszony személyét illetően nem teljes az egyetértés.) A későbbi idők folyamán — az oklevelek tanúsága szerint a falu birtoklásában más nemesekkel is osztozott. Az 1807-es építési évet igen későinek találták a későbbi művészettörténeti kutatások. Leginkább a III. Károly idejében zajló nagy építkezésekbe akarták beillesztem. Az építtető a Keglevicn-csa- lád. A legújabb vélemények az 1760 körüli évekből származtatjuk a kastélyt, Mária Terézia uraikouasanak idejéből. Mindenesetre a Rákóczi sza- . badságharc leverését követő évtizedekben jött létre, amikor a bécsi udvar felé hajbókoló, főleg idegen származású főurak egyre-másra építkeznek falusi birtokaikon, királyi látogatást remélve, vagy legalább is a császárváros pompájának halvány utánzása nyújtotta illúziókért.

ßk kastély egyemeletes, kö- zéprizalitos, U alakú épület. Az így három oldalról körülvett belső udvart hátul gazdasági épület zárja le. A kastély alaprajzi elrendezéséből következtetni lehet arrra, hogy a szárnyépületek valamivel később épültek, mint a homlokzati rész. Manzardte- teje kópaiávai fedett, mint számos korabeli épületnél lát—

mekével állunk szemben. Jelenleg konkrét bizonyíték nincsen rá, de a többi teljes biztonsággal Fazolának tuiajdo- nimato művekhez való feltűnő hasonlatossága, s már maga az a tény, hogy rajta kívül más itt nem igen tudott ilyet készíteni, valószínűsítik e feltevést.

A lent leírtak többé-kevésbé ismerten. Van azonban olyan értene a pétervásárai kastélynak, amely sokak által látott, de méitatásavai művészettörténeti irodalmunk egészen a legutóbbi ideig adós volt. Kemrégen jelent meg Garas Klárának a XVIII. századi barokk festészet emlékeit ismertető munkája, amely végre értékéhez méltóan emlékezik meg a kastély menyezet és falképéről.

A kastély középső részét foglalja el a tágas, téglalapú díszterem. A bejárati oldalon, az ajtótól jobbra és balra kecses nőalakok, két szélről félrehúzott függönyöket, emö- gött korlátos erkélyen keresztül távoli tájat mintázott meg a festő. A keskenyebb fal középén mintha egy előcsarnok, majd lépcsők vezetnének ki a kertbe. Szinte el is indulnánk..., de ez is festve van. Az ajtók felett hangulatos kis tájképek. S ami talán iegér- aekeseob számunkra: a menyezet hajlatán festett erkély húzódik végig, amelyet négy oldalon, a falsíkok középén egy-egy mitológiai jelenet ábrázolása szakít meg. A festett erkélyről a terem sarkain a Kegievich-család tagjai, a kastély lakói tekintenek le a terembe. A bejárattól balra áll a kastély ura, mellette felesége, akinek világos ruhája a festmény egyik legüdébb színfoltja. Az erkély következő traktusában, „mint egy színházi páholyban” a gróf két fiatal leánya foglal helyet, mellettük — hatalmas tintásüveggel — egy fiatal íródeák az erkély korlátján levelet ín A másik oldalon egy fiú dolmányban, haja varkocsba fonva. Mellette egy fiatal nő és egy bekötött fejű, idősebb aszszony, ruhájukról ítélve a kastély személyzetéhez tartoznak. A menyezeten ovális keretbe foglalva az antik mitológia, a római és görög mondák isteneit festette meg a művész.

A4 festmény aránylag jó u‘ állapotban van. „Feltűnése müvészettörténelmünk- nek kétségtelenül nagy nyeresége. Jelentőséget növeli, hogy mesterét is ismerjük.” A bejárattól jobbra, lent a festő szig- naturája látható: J. Beller. Egyelőre semmit sem tudunk roia Reve ismeretien a német, cseh, osztrák s a magyar művészetben is. Levéltáraink anyaga semmit sem árui el te- vekenysegerol. A festmény kivitelezése, művészi színvonala azonoan nagy gyakorlatra, tehelsegre utal. Rokokó művesz a szó íegteljeseob értei- meoen. A freskó iegjellem- zoDD sajátossága a könnyedség játékosság, gazdag díszítés, világos, ragyogó színek, npiteszeti elemeket fest, amely ekuen semmi statikus biztonsagot nem érezni, „olyan könnyedek s ideiglenesnek, rögtönzöttnek látszok, mint a színpadi kulisszák, játékosok es szeszélyesek, ínkáDD csak hanguiaiaeito es díszítő elemkent szerepeinek... az egesz petervasarai freskó egy roko- ko vigopera előadásának hangulatát sugározza. ’

Ezinte nenezemre esik nekiiramodott tohmat visszafogni, hisz oly sok mindent lehetne meg leimi erről a kastelyroL Csak éppen azt nem, hogy értékének megfelelően viselik gondját. Jeiemeg talán tsz irodák, raktarak vannak elhelyezve benne. Mintha nem is volna törvény arra, hogy műemlékeinket védeni, óvni kell, oly könnyelműen nézik, sőt elősegítik pusztulását.

Szeretnék utalni egy cikkre, amely a Szabad Nép-ben jelent meg az ötéves terv irányelveit megvitató cikkek sorában,' Gerevch László Kossuth- díjas művészettörténész tollából. Példákat hoz fel arra, hogy sokszor olcsóbb volna egy-egy meglevő műemléket rende bhozni s valamely köz- intézmény céljaira felhasználni mint újat építeni. Úgy gondolom, hogy ez a pétervásárai kastély esetében is így van. A járási tanács egyes osztályai nem egy épületben vannak. Miért nem hozzák rendbe a számukra, miért nem foglalják el a kastélyt? De nyilván van más cél is, amelynek szolgálatába lehetne állítani — s amely biztosítaná épségben maradását.

^'j^ikor utoljára kint voltam Pétervásárán, ennek néhány hónapja, — lehet, hogy kissé pesszimista hangulatban — 10 évet jósoltam még a kastélynak. De várom és velem együtt azt hiszem Pétervására, és az egész megye történelmünk emlékeit megbecsülő lakói várják, hogy ne 10 évet, hanem inkább egy évet adjanak — a helyreállításnak. Galván Károlyné múzeológus

ftSftfi

Map tár

Július 1.

— 120 esztendeje ezen a napon adta ki először Kossuth Lajos „Törvényhatósági Tudósítások“ c. kéziratos lapját, amelynek nagy szerepe volt a nemzeti függetlenségi mozgalomban.

— 35 évvel ezelőtt alakult meg a Kinai Kommunista Párt.

*— 150 éve jelent meg az első magyar hírlap, a „Hazai Tudósítások“ Kultsár István szerkesztésében Pesten.

Július 3.

— 15 évvel ezelőtt ezen a napon alakult meg Jugoszláviában az első partizánosztag.

— AZ EGRI PEDAGÓGIAI FŐISKOLA tanáraiból és hallgatóiból álló csoport, amely a Jeled Pedagógiai Főiskola meghívására két hetet töltött odakint, visszaérkezett a Szovjetunióból. A Pedagógiai Főiskola első emeletén kiállítást rendeztek azokból a tárgyakból, amelyekkel a csoport tagjait vendéglátóik megajándékozták.

— JULIUS 1-én megyei szakszervezeti sportünnepély lesz az egri sportstadionban, a megye mezőgazdasági üzemei sportolóinak részvételével. A MEDOSZ rendezésében lebonyolításra kerülő versenyen körülbelül 250 versenyző vesz majd részt, s a különböző atlétikaszámokban harcol majd az elsőségért.

— KEDDEN DÉLUTÁN az egri járásban is megkezdődött az aratás. Elsőnek a maklár- tályai Kossuth Tsz őszi árpatábláján kezdte el a munkát Hevesi Ferenc traktoros aratókévekötő gépével. Az egri gépállomás traktorosai ezután a többi termelőszövetkezeteknél is munkához látnak.

— MEGYÉNKBEN MAR 13 község dolgozói teljesítették maradék nékül második negyedéves adóbefizetési tervüket. Ezek között Komló, Tárnáméul, Roo, Sírok, ej Hevesaranyos községek dogozoi tettek eleget becsülettel megálllapított állampolgári kötelezettségüknek.

— AZ IDÉN A MEGYE hat községében fejezik be a községi kultúrházak építkezéseit. Ezek során kultúrház létesül többek között Abasár, Váraszó, Bátor, Egerszólát községekben. A Rákosi Művek patronáló brigádjai segítségével pedig még az idén sör kerül a nagy- rédei kultúrotthon ünnepélyes átadására is.

EGER VAROS ANYAKÖNYVÉBÖL

Születtek: Zagyva György. Vass Lajos. Tóth László, Nagy Gyula, Kocsis Jenő. Baranyai Lajos, Fü- iöp Erzsébet. Tóth Anna. Mészáros Gabor, Oláh Tibor, Csabai Márta, Balumbéli István, Csathó Csaba, Tímár Mária, Bites Katalin, Tren- ka Sándor, Tarczali Lajos. Házasságot kötöttek: Erdélyi Imre—Kaczovszky Katalin, Sidló Imre—Gácsi Magdolna, Berta Sándor Domboróczki Anna, Pók Viktor—Siller Valéria, Dobál Miklós —Horváth Irén.

Meghaltak: Szabó Árpád, Kerékgyártó Rozália, Szigeti József, Puporka Rozália, Szakáts Zoltán, Mata József.

Bocsi József versei:

EGY TANÁROMNAK

Nem írok rosszat soha sem rólad Ha toliam emlékre felemelem,

Mindig csak jónak, mindig csak nagynak Foglak majd látni jó mesterem.

Kedves tanár vagy. Igazi ember,

Akit a diák is hűen szeret,

Mert megérted mindig jóban s rosszban, Es vele örülsz, ha szépen felelt.

Magot plántálsz, mi lombot bajt nálad, Mely tudományt szül és tudóst farag,

* Országot épít, mezőre gyárat;

Üj virágzást hoz és üde tavaszt.

Nem vagy „Horger“ kit költő is csúfolt, Mert nem értette az idők szavát,

Mindig azt nézed hol az a járás Mely tudományt ád s szép haladást. Őszinte mester, jó Lengyel Gábor,

Ki tudja mit hozhat még az idő?

Csak annyit kérek; légy az ki voltál Es mutasd meg mindig hol a jövő...

KASZÁLUNK...

Levizsgáztam, s künn a zöld mezőben Vágom a rendet apám után.

S körülöttem lángo.ó hevével,

Izzik s dalol a nyári határ.

Finom a kezem, töri a bükkfa; Gyerünk csak gyerünk, légy te erős, Apád már bizony öreg az élre Úgy is sokáig ment már elöl.

Vágom a rendet, s zümmög a széna, Csillan a kasza napsugarán,

Apám zsörtöl; bogy lábába vágok;

S győzve is van az öreg titán...

Elől megyek már, kezem se fáradt S ajkamon víg nóta ;ár,

Győzött az Ifjabb, győzött a gyermek Erős karja a fáradt apán...

F I L M

ESKÜVŐ AKADÁLYOKKAL

Német filmvígjátékot mu- x- tat be a gyöngyösi Puskin Filmszinház június 30-tól f július 4-ig. A , film, Esküvő akadályokkal” j nem új témájú, a régi és új , generáció harca, a körülmények azonban, amelyek kö- ] zött az események leját- szódnak, új- §§§g§| szerű megoldásokat hoznak. Egy kis nemzetiségi faluban játszódik le a film, s egy idős parasztemberről szól, akinek az a terve, hogy lánya átveszi majd tőle a földet. De a lány csak a zenét szereti. Nem akar visszatérni a földhöz. Végül a vőlegénye menti meg a helyzetét, aki bemutatja apjának az újszerű, a közös gazdálkodást, ahol tehát az öreg megtalálja jövőjét, számítását. Lánya is kedvére folytathatja zenei tanulmányait és végül férjhez mehet a szeretett fiúhoz.

A MOZIK MŰSORA:

Egri Vörös Csillag:

Június 30-tól július 4-ig: Vörös

és fekete I. (francia).

Július 1-én matiné: Fel a fejjel (magyar).

Egri Bródy:

Június 30-án: Vörös és fekete I. Július 3—4-én: Idegen tollak Egri Szabadtéri:

Június 30-tól július 2-ig: Bel Ami (francia).

Egri Szabadság:

Június 30-tól július 1-ig: Döntő pillanat (jugoszláv).

Gyöngyösi Szabadság:

Június 30-tól július 4-ig: Halálugrás (német).

Július 1-én vasárnap de. matiné: Négy szív (szovjet).

Egri Béke :

Június 30-tól július 2-ig: Gábor diák (magyar).

Gyöngyösi Puskin:

Június 30-án: Idegen tollak Júl. l—4-ig: Esküvő akadályokkal Július 1-én vasárnap de. matiné: Egy éj Velencében (osztrák). Hatvan:

Június 30-tól július 4-ig: Gábor

diák (magyar).

Július 1-en vasárnap de. matiné: Hamupipőke (szovjet).

Füzesabony:

Június 30-tól július i-ig: Csavargó (hindu).

Pétervására:

Június 30-tól július 1-ig: Tiltott szerelem (francia).

Lovcsányi Jenő:

Három hónap Bulgáriában

h

KEDVES OLVASÓK! Erős a gyanúm, hogy nem sokat tudnak Bulgáriáról, erről a szép országról. Tájairól, városairól, életéről? S ha néha-néha olvasnak valamit róla az újságban (pl. sportszemle), esetleg egy gondolat- társítással elintézik: Balkán... Nos, kedves olvasók, alaposan tévedtünk mindnyájan, bevallom én is, mert a régi értelemben gondolt Balkán, a balkáni állapotnak itt nyoma sincs. Szófiába érkezésemkor nem győztem csodálkozni, s egyik bámulatból a másikba estem.

Gyönyörű világváros képe bontakozott ki előttem, a legtöbb világváros hátrányai nélkül (rossz levegő, korom, füst, minden négyzet- méter beépítve, szűk utcák stb.). Szófia közel hatszáz méter magasan fekszik a tenger színe felett a 2200 méter magas „Vitosa”-hegy tövében. A várost minden oldalról hegyek övezik és ide látszik a Balkáni félsziget legmagasabb hegyének, a „Rilla”-nak 3000 méter magas hófödte csúcsa is. A hóról jut eszembe, hogy nem kell túlságosan messze mennie a szófiai dolgozónak, ha most júniusban kedve támadna egy kis hóval bedörzsölni az arcát. Felül Szófia központjában a 2-es villamosra, majd átszáll az autóbuszra ,amely a VITOSA hegy lábánál teszi le (annyira van Szófiától, mint Pesten a János hegyi kilátó). Az autóbusz állomástól pár perc séta után eléH a szófiaiak kedvencét, a „liftet”, amellyel 20 perc alatt 1600 méter magasságba jut fel. Onnan még egy-kétórás séta és máris 2000 méteren vannak. Színpompás, gazdag flórájú, fenyvesekkel övezett hegygerincen, amelynek északi oldalában sokszáz méter hosszúságban fehérük a hó...., csodálatos látvány és élmény a felvonón Szófia fölé emelkedni! Két kis karfás szék egymás mellett, csak egy kis lánccal biztosítod magad a derék táján, és emelkedsz egyre magasabbra... Egy levegőben lebegő „karosszékben” ülsz húsz percig, úgy gyönyör- icödsz a Balkán félsziget legszebb városában és a közvetlen alattad elterülő fenyves erdőkben, sziklákban, vízesésekben.... Én vasárnap voltam részese egy ilyen kirándulásnak és — bevallom — alapos „edzést” tartottam a jelvonóból, mert négyszer jártam végig, felle... A felvonónak óriási a forgalma és egy- egy szép vasárnapon 20—25.000 embert szálút a hegyre és vissza! Egy kicsit szédítő a magasság, de meg lehet szokni. A helybeliek már úgy ülnek benne, mintha otthon a székben, kedélyesen társalogva menetközben — a levegőben....

HA MÁR ENNYIRE elkalandoztam a hegyekbe, hadd írjam meg azt is, hogy a „VI- TOSA”-án igen szép, modern, összkomfortos túristaházak várják a kirándulókat, igen olcsó árakkal. (Egy kétágyas szobában 6.50 lé- vát fizettem egyedül, ami 11.— Ft-nak felel meg, egy ebéd 5.50 leva.) A túristaházakban telefon, villany, fürdőszoba, társalgó, zenegép, könyvtár, — egyszóval minden van. Nagy hatást tett a túrám során az, hogy 2000 méter magasban tömegével találkoztam 55—60 éves férfiakkal és asszonyokkal, akik egészségesen, barnára lesülve, vidáman rótták a kilométereket a hegyekben.... (Nem lehetne ezt az egészséges életfelfogást, természet szeretetet például Egerben is egy kicsit szélesebb körűvé tenni?)

No, de térjünk vissza a szép Szófiába, sétáljunk egy kicsit a városban. Szófia a parkok, fák, széles sugárutak városa. A harmincas években indultak meg a nagy építkezések, a város átrendezése, valójában azonban a felszabadulás évtizede alatt nőtt igazi nagy világvárossá. Monumentális középületek (minisztériumok, Nemzeti Bank, Egyetem, Főposta négy-ötemeletes palotái terülnek el a város kötépcmtjában.) Ezeknek a palotáknak

az építésénél sok márványt is felhasználtak. A szófiai főposta külön élményt nyújt! A lakóházak is négy-ötemeletesek, egységes stílusban építve. (Ennek az egységes stílusnak igen érdekes okai vannak.) Szófiában már a hábo- rú előtt is óriási arányú társasépítkezést folytattak, ami azt jelentette, hogy összeálltak emberek és közösen járultak hozzá egy 3—4— 5 emeletes ház felépítésének költségeihez, amelyhez kölcsönt is kaptak, másrészt a fizetésükből házbérszerűen havonta fizették a részleteket. Ez a jó szokás ma is megvan, így épülnek a gyönyörű paloták Szófiában.

A VÁROST SZÉLES, fásított (bulevardok) utak szelik át, mint a Sztálin, Lenin, Tolbu- chin, Ruszkische, Dimitrov utak. Az utcák ragyogó tiszták! Sehol nem látni még véletlenül sem papírhulladékot és egyéb szemetet eldobálva. Mindenütt elhelyeztek szemétkosarakat, s a szófiaiak nem sajnálják a fáradságot arra, hogy a cigarettacsutkát, a csokoládépapírt ,villamosjegyet stb. a legközelebbi szemétkosárig elvigyék... (Hogy ez a tisztaság milyen nevelő hatású, arra a saját példámat hozhatom fel. Ha leszállók a villamosról, addig szorongatom kezemben a jegyet, amíg nem érek egy ilyen kosárkához....) Jellemző a tisztaságra, hogy az utcákat minden este és a kora reggeli órákban „felmossák!” Erős sugarú tömlőkből locsolják a kövezetét minden utcában, így a por teljesen ismeretlen fogalom Szófiában, még a legszárazabb időben is.

A város példája annak, hogyan kell a társadalom életét kellemessé, széppé tenni egy nagy világvárosban. A minden négyzetmétert beépíteni elv helyett nagymértékben érvényesül az az elv, hogy a természetet, — a fákat, virágokat, napfényt, jó levegőt — hagyják

érvényre jutni. A város központjának szélén terül el a Szabadság park, amely 3 kilométer hosszú, két kilométer széles. Ebben a parkban dobog a bolgár sport szive, itt van Bulgária sportjának központja. Fenyők, akácok, hársfák, virágok környezetében terül el a Levski stadion, amelybe 50 ezer ember fér el. A stadion egyik oldalát 15.000 nézőt befogadó, két emelet magas fedett lelátó övezi. Ennek az utca felőli része palotaszerűen kiképzett, oszlopos épület, amelynek helyiségeiben minden megtalálható, ami egy nagyvonalú sportélethez szükséges. Van benne például két 26X.15 méteres csarnok Az egyik tornaterem, a másik kosárlabda és röplabdapálya! Az öltözők valóságos szalonok. Perzsaszőnyeg, bársonytáblás fotelok, díszes asztalok, tágas öltöző- szekrények, tussolok, fürdőmedence fogadják a sportolókat. Az edzők, sportvezetők számára előadóterem, sportirodák, szertárak egészítik ki ezt a pompás épületet, lelátót.

A STADION MÁSIK oldalán, a lelátó tetején a lapos terrasz található, a sport étte- rem és két másik a közönség részére. Hatalmas termek ezek, gyönyörűen berendezve, sokszáz ember számára nyújtva étkezési és egyéb szórakozási lehetőséget. A stadionnak remek a gyepszőnyege, s az atlétikai pályák gondozottak ,korszerűek. Hogy teljes legyen a kép, mondjuk el még azt is, hogy a fedett lelátó épületében tornateremben, a kosárlabda, röplabdacsarnokban, az öltözőkben mindenütt központi fűtőtestek vannak. A stadionból kilépve, néhány lépéssel odább a most elkészült kosár- és röplabdapályára jutunk, amelyet hatezer személyes betonlépcső övez. Két*ko- sárlabda és egy röplabdapálya van itt a belterületen elhelyezve, s külön épület az öltözőknek. A pálya felett villanyégők vannak elhelyezve, így esti mérkőzések is tarthatók. Az egyik kosárlabdapálya talaja felett végig fapadló van elhelyezve, a teremsportnak megfelelő előfeltételt adva ezzel. (Folytatjuk.)