Népújság, 1956. június (43-51. szám)
1956-06-30 / 51. szám
2 NÉPÚJSÁG 1956. június 39. szombat 0 SZEMÉLYI INDULATOS 9 BÍRÁLAT ELFOJTÁSÁHOZ VEZETNEK HOGY ő milyen ember? Azzal tisztában van az egész falu. S ha az újság ír róla, csak a tekintélyének árt, — már mint az újság tekintélyének”. Körülbelül így fejezte ki gondolatait Ivádi 1 István, az ivá- di Dózsa Tsz elnöke, mikor Ivádi Sulyok Balázsról beszélgettünk. A „jóindulatú” figyelmeztetés ellenére is beszéljünk Ivádi s. Balázsról. Idős, 73 éves, megtört, öreg ember Ivádi s. Balázs. Jobb karja csonkán mered előre, 16 éves volt, mikor Ivádi Béla földbirtokán a szecskavágó levágta kezefejét. Hosszú pereskedés után a járási és a megyei bíróság 10 aranyforint rokkantsági díjat ítélt meg számára, de a kúria elutasította azt. Ügy gondolták, sok az egy munkáskézért, — és nem adtak semmit. Volt ő azután sok minden, őrizte az uraság erdejét, mint községi pásztor a falu jószágát. Volt mezőőr, harangozó, — szolgált a földbirtokosnak, a falunak, a plébániának, mikor melyik adott kenyeret családjának, öt gyermekének. A kora, egész élete tiszteletet, megbecsülést követel mindenkitől Mégis ha az „öreg Sulyok Balázsról” esik szó, egyesek nagyon rosszul vélekednek róla íme egy-két epizód: ÁPRILIS 26-án párttaggyűlés volt a Dózsa tsz-ben. Részt vett és felszólalt ezen Ivádi s. Balázs is. Elmondotta többek között, nem helyesli, hogy a tavasszal 9000 forintot fizettek ki takarmányért, ugyanakkor elégették a kukoricaszárat, elföldelték a répaszeletet; hogy elhanyagolták az állatokat, s ezért nyolc malac pusztult el; hogy egy órai munkával meg lehetett volna akadályozni, hogy a víz ne fusson a vetésre, ne tegyen kárt. Míg Ivádi elvtárs sorolta ezeket, a két járási kiküldött közül az egyik, Szegedi Károly elvtárs. a párt- bizottság előadója Ivádi Istvántól a tsz elnökétől érdeklődött hogy ki ez az ember? íme a tsz elnök válasza: Ez egy árulkodó, egy spicli. A másik eset. Többen beszélgettünk a tsz irodájában. Ott volt az elnök, az agronó- mus a párttitkár, néhány tsz tag később Tóth és Szegedi elvtárs, a járási párt vb. két dolgozója is megérkezett. Egykét kivétellel, rossz véleménynyel voltak Ivádi s. Balázsról, itt is gyakran hangzott el az áruló, a spicli jelző „Olyanokba is beleszól, amihez semmi köze” — így az egyik. ,.Ha valamit hall, szalad a pártbizottságra”, — ezt mondja a másik. öt óra Elcsendesültek az író- és számológépek, a tollak, írószerek szép rendben sorakoznak az íróasztalokon, a fiókok zárva. A tisztviselők kezet szorítanak, elbúcsúznak egymástól A munkaidő letelt. Megy mindenki a maga útján, hogy jól végzett munkája tudatában töltse szabad idejét, szórakozzon, pihenjen. A felületes szemlélő úgy gondolja, hogy mindenütt így van ez. Csak jó lenne, ha így lenne... A valóság egészen más! öt óra már jóval elmúlt. A hivatalos munkaidő régen letelt a megvei tanácson is. A csendet azonban írógép kattogása töri meg. A második emeleten a népművelési osztály dolgozik teljes apparátussal. Mindenki végzi a maga dolgát, mintha reggel kilenc óra volna, ki belépőjegyeket bélyegez felül, ki jegyzőkönyvet ír, ki meg éppen értekezik így megy ez már néhány napja. A kifogás: azért kell rádolgoznunk mert sok munkát adnak a Heves megyei napok előkészületei. A pénzügyi osztály egyik csücskében, egy eldugott szobában két könyvelő töpreng a kimutatások felett. Ahogy az asztalon lévő irathalmazból Ítélem, munkájuk eltart még néhány óráig. Miért túlóráznak? — teszem fel nekik a kérdést. „Nem túlórázunk — kezdik a védekezést —. sok a munka, s rádolgozunk egy kicsit.” Mi ez, ha nem túlórázás? De ők tovább védekeznek. — Egész napunkat elveszi a felekkel való foglalkozás és a sok felesleges munA harmadik: „Nagy spicli az öreg” — és még sorolhatnám, amit az „öreg Balázsra" és családjára szóltak. Miért tartják spiclinek, árulónak Ivádi s. Balázst? Azért, mert mindenbe beleszól, vagy ha úgy tetszik és hogy egyesek szavaival éljek, „mindenbe beleüti az orrát.” Törődik azzal is, hogy mire költik a községfejlesztési tervhez befizetett hozzájárulást, szól azért, mert a temető mellé, vagy köré telepített gyümölcsfákat megeszi a pajzstetű, fáj neki . és szól érte. ha rosszat lát a I tsz-ben, törődik, — mert úgy érzi kötelessége törődni — mindennel S ha nem talál meghallgatásra, megy fűhöz, fához, elmondja baját, keresi az igazságot. Volt úgy, hogy valamiért nem szólt, mert nem mert szólni, s közvetlenül a felsőbb szervekhez fordult, azoktól kért tanácsot. Ezért tartják árulónak, spiclinek. De hát .elvtársak, ez csak forma, hogy hová fordul elsőnek! Itt a tartalmat lássuk, azt. hogy Ivádi s. Balázsnak fáj, ha valami nem jól van és segíteni akar. Ilyen, vagy olyan módon, de segíteni akar. S ezért nem megbélyegezni kell egy embert, hanem bátorítani, segíteni, dicsérni Igaz, nem mindig kellemes a fülnek, ha felsorolják a hibákat, hát még ha azt el is túlozzák. Ez előfordult Ivádi s. Balázs elvtárs bírálatánál is. De semmiesetre sem az a megoldás, hogy árulónak bélyegezzünk egy embert, aki 73 évével, tapasztalatával is lelkes katonája a pártnak. Az még kevésbé, amit az ivádi Dózsa Tsz elnöke tett, hogy megfenyegette és kitanácsolta Ivádi s. Balázst a termelőszövetkezetből. Az sem megoldás, hogy kígyót-békát ilyen vagy olyan rágalmakat szóljunk egy emberre és családjára, mert kinyitotta a száját. Itt csak egyetlen megoldás van: elfogadni a bírálatot, és kijavítani a hibát. S ha eltúlozva sorolják fel a hibákat, magyarázzuk meg ennek károsságát Nem minden ember tud még úgy bírálni, hogy annak minden szava igazság legyen. De meg kell és meg lehet érezni a bírálatban a jóakaratot, vagy a rosszakaratot Tanítani kell bírálni is az embereket. De ha azt teszik, amit Ivádi s. Balázzsal tettek és tesznek, nehezen jutunk előre a szocialista demokratizmus, a bátor, őszinte bírálat levegőjének megvalósulásáig. ÉS MÉG EGYET, amit „az öreg Balázs” tesz ,vagy mond azt mindig személyeskedésnek titulálják. Tény az, hogy szeka, a jelentések elkészítésére csak ilyenkor van idő. Felesleges munka? Igen. S Németh elvtárs, az osztály vezetője — hisz ő is itt van még — már magyarázza is. „Régen a kihágási, szabálysértési tényleírások és pénzügyi szabálytalanságok kivetési munkáját a pénzügyőrség végezte. Gyorsan, bürokrácia nélkül ment akkor ez a munka. Most ezt ügyes manőverrel átpnsz- szolták nekünk, s ez bizony megduzzasztotta munkánkat. Elég ha csak annyit mondok, hogy az adócsoport a múlt évben csak ebből a fajtából 40 ezer darab aktát forgalmazott. Hát ezért a túlórázás.” Az élelmiszeripari osztályon is bent vannak még. A papírokat ugyan már elrakták, de minden jel arra mutat, itt sem ritka az esti munka. Fridrich elvtárs, az osztály vezetője nem is titkolja: mi is szoktunk túlórázni. Csillag Tibor elvtárs a döntő bizottság vezetője is dossziéit bújja még este nyolckor. mélyi ellentét van ott egy-két ember között. De mindent erre kenni, a bírálatot mindig úgy fogadni, hogy „már megint személyeskednek” — nem szabad. (Ez, sajnos másutt is tapasztalható, nemcsak az ivádi Dózsában). Mi abban a személyeskedés például, ha elmondja valaki, — ebben az esetben Ivádi s. Balázs —, hogy a Dózsában nem jó a munkaszervezés, hogy a munkacsapatok nem férnek meg együtt —, mikor ez az igazság és ez akadályozza a munkát! Vagy abban, hogy nem jól gazdálkodtak a takarmánnyal Akárki a tsz elnöke, akárhogyan tiszteli vagy szereti is ő a bírálót, — de ez az igazság. S nem személyeskedés, mert emberek gyarapodása, a tsz jó hírneve függ ettől. Tehát közügy. — a nagyüzemi mezőgazdaság ügye, a párt politikája megvalósulásának ügye. S a bírálatnak, ha nem az elvi alapját nézik, hanem azt mindenkor személyeskedésnek tekintik, akkor ahelyett, hogy javulna a helyzet a tsz-ben. még inkább nő az ellentét egyes emberek között, továbbra is civódnak, marják és rágalmazzák egymást, és a munkában való versengés helyett személyi háborúsdi dúl a jövőben is. A személyi ellentétek nem mehetnek a közösség rovására A járási pártbizottság keresi, kutatja a kiutat abból az állapotból, ami a tsz-ben van. Helyesnek tartanánk, ha Ivádi s. Balázs ügyét is megvizsgálnák. Egyesek nem jó véleménnyel vannak Ivádi s. Balázsról, mások Ivádi s. Istvánról, a tsz elnökéről. Ne mondjanak könnyen ítéletet — emberekről van szó. Alapos utá- nanézéssel valószínűleg arról győződnek meg ők is, hogy „az öreg Sulyok Balázs” nem áruló, nem spicli és hogy az elnök hibáját is eltúlozzák, őszinte beszélgetéssel tisztázni lehet ezt az ellentétet és javítani tudnak az igaz, segíteni akaró, bíráló szellemen .. S GONDOLOM, a Népújság tekintélye is megmarad Ivá- don, mert szóvá tette ezt a dolgot. PAPP JÁNOS Nemzetközi Szövetkezeti Nap Amerikai tábornok látogatása Sztálingrádba Moszkvából jelenti az MTI: Az Associated Press jelentése szerint Twining tábornok, az amerikai légi haderők , főparancsnoka kéréssel fordult a szovjet hatóságokhoz, en- j gedjék meg, hogy amerikai katonai szakírók és fényképé- ; szék társaságában csütörtökön Sztálingrádba látogathasson, «1 a sztálingrádi csata színhelyének megtekintésére. A j szovjet hatóságok hozzájárultak, hogy öt katonai szakíróval | és fényképésszel együtt Twining Sztálingrádba repüljön, j Az amerikai légi haderők főparancsnokát szovjet repülőgép viszi Sztálingrádba. Du Iles sajtóértekezlete Dulles kijelentette, hogy az Egyesült Államok gondos figyelemben részesíti Tito elnökkel való kapcsolatait. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a kongresszus, amely most foglalkozik a külföldi segélyprogrammal nem tesz olyan lépést, amely a Jugoszláviával való viszonyt megnehezítené. Az amerikai külügyminiszter azt mondotta, hogy az Egyesült Államok kormánya még nem értékelte véglegesen Tito háromhetes látogatását a Szovjetunióban. Azt a saját véleményét hangoztatta, hogy „komoly hiba lenne, ha az Egyesült Államok bármiféle lépést tenne, azt feltételezve, hogy Tito csatlakozott a Szovjetunió érdekköréhez”. Sepilov szovjet külügyminiszter közép-keleti útjáról szólva, Dulles azt mondotta, hogy az „Egyesült Államok még nincs abban a helyzetben, hogy ismerné Sepilov ka.rói , látogatásának teljes eredményét”, mindenesetre azonban kisebbíteni igyekezett Sepilov útjának az eredményeit de ugyanakkor elismerte, hogy „gazdasági befolyás tekintetében a Szovjetunió hatása a Közel-Keletre esetleg bizonyos mértékig növekedett”. Végül Dulles bejelentette: Arra számít, hogy Eisen- ; hower elnök néhány napon belül dönt azokról az intézkedésekről, amelyek az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti érintkezést irányítják. Újból hangsúlyozta egyéni véleményét: az Egyesült Államok kapcsolatait a Szovjetunióval esetről-esetre kell elbírálni. Július 1-én ünnepeljük az immár hagyományossá vált Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Elmondhatjuk, hogy a földművesszövetkezetek a dolgozó parasztság legszélesebb legnagyobb tagságot felölelő . tömegszervezeteivé váltak. Me. ' gyénkben is számtalan szövet- I kezeti tag győződött meg a ' szövetkezés előnyéről, mely- I nek eredményeképpen föld- : művesszövetkezeteink taglétszáma hetvenezer fölé emeike- j dett és a tagság több mint 13 százaléka tért át a nagyüzemi : mezőgazdálkodás útjára. Megyénk földművesszövetkezetein belül több mint 50 különböző mezőgazdasági szakcsoport működik. ; A jó áruellátás, a termelte- : tés és felvásárlás biztosítása : mellett szövetkezeteink éven- ; te az évi részjegy utáni részesedések, valamint a vásárlási ! és értékesítési visszatérítések ! címén szép összegeket fizetnek a tagoknak. Az 1955. évi vásárlási értékesítési visszatérítés meghaladta a másfélmillió forintot. A dolgozó parasztság széles tömegei helyeselték és támogatták a földművessszövetke- zetek fejlesztését. Pártunk és kormányunk az első ötéves tervben hatalmas összegeket biztosított földművesszövetkezeti beruházásokra. Megyénk területén 1951-től 1954-ig ösz- szesen 8 836 000 forintot fordítottunk különböző beruházásokra. Az első ötéves terv időszakában a beruházásokból fakadóan 17 százalékkal több bolthelyiség biztosítja a dolgozó parasztok bővebb és jobb áruellátását. Földművesszövetkezeteink az ötéves terv során 34 százalékkal növelték a közétkeztetési hálózatot. Kömlő, Bükkszék Kisfüzes, Kerecsend új vendéglőt, Gyöngyös város új éttermet kapott. A dolgozók kívánságára cukrászdát hoztak létre Hatvanban, Füzesabonyban, Pétervásárán és Verpeíé- ten. A mezőgazdasági termelvé- nyek felvásárlási munkájának megkönnyítése érdekében tároló raktárhelyiségeket építettek a tüzelő és építőanyagok biztosítására lerakatokat valósítottak meg szövetkezeteink. Meg kell említeni hogy a területi elhatárolás során földművesszövetkezeteink nem egy esetben a tagok társadalmi munkájával létesitett egységeket átadták az állami kereskedelemnek. Ezt az intézkedést legtöbb esetben a földművesszövetkezeti tagok megkérdezése nélkül hajtották végre, s így elégedetlenséget váltott ki a dolgozó parasztok körében Ez csorbította a tömegpolitikai munkát. Szövetkezeteink most azt kérik, hogy mindenütt adják meg nekik az önálló jogot és csatolják vissza a tőlük elvett boltegységeket. Megyénk területén a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmával a legnagyobb ünnepséget ma, június 30-án Egerben tartjuk meg, a Szak- szervezeti Székház Rákosi-ter- mében, ahol a MÉSZÖV, az az FJK, a fmsz-ek és a kisipari szövetkezetek dolgozói közösen tartják meg ünnepi ülésüket. Az ünnepi gyűlésen a résztvevő dolgozókat a legjobb földművesszövetkezeti kultúrcsoportok szórakoztatják Július 1-én a földművesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek sportkörei eeészna- pos sportműsort rendeznek. Süveges Benedek MÉSZÖV sa» — VERPELÉTEN, a téli és kora tavaszi időben a szőlőkből sok szőlőkaró eltűnt. Ba- rószi Miklós szőlőjét több mint 100 darab karóval rövidítették meg a tolvajok. A rendőrségi nyomozás sikerrel járt s a napokban a szőlőkaró tolvajok fölött ítéletet hirdetett az egri járásbíróság. Várad! Rudolfot hathónapi börtönbüntetésre, Balogh Gyulát és Vá^adi Lajost négy-négy hónapi javító-nevelő munkára, Danyi Sándort és Váradi Ernőt három-három hónapi bör- tönbüntetésre (felfüggesztéssel) ítélte a járásbíróság. Emellett kötelezte a vádlottakat, hogy egyetemlegesen fizessék meg az okozott kárt. — KASZA MENYHÉRT. Ti- szanána községi tanácsa végrehajtó bizottságának volt elnökhelyettese meghamisította a kötelező kenyérgabona-vetésterv végrehajtásával kapcsolatos statisztikai jelentést. Mintegy 450 termelő bevallott és aláírással igazolt vetésterületét „növelte” 800 négyszögöltől egy holdig terjedő vetésterülettel, Kasza Menyhértet a hevesi járásbíróság szándékosan valótlan statisztikai adatszolgáltatás és közokirathamisításra történő felbújtás bűntette miatt héthónapi börtönbüntetésre Ítélte. (A túlórák nyomában) A gépállomások igazgatóságán A mezőgazdasági igazgatóság is szokatlanul élénk az esti órákban. Az igazgatón, a személyzeti vezetőn kívül itt van még néhány osztályvezető és beosztott is. Lenhárt elvtárs annyira beletemetkezett az aktákba s a különböző iratokba, hogy mikor megkérdezem háromnegyed hétkor, miért nem ment még haza, úgy néz rám, mintha valami értelmetlenséget kérdeznék tőle, vagy tréfálnék vele. Majd órájára néz: — Ejnye, észre sem vettem, hogy így elment az idő. olyan parázs vita van, hogy észre sem vették, mikor beléptem az ajtón. Miért e késő esti értekezés? Húszadikára (az értekezlet 18-án volt) Pesten kell lenni a legjobb gépállomásaink adatainak (százalék, 6tb.). mert különben nem lesz élüzemavatás. A főkönyvelő érvel, hogy megbízhatók a gépállomás adatai, az ellenvélemény szerint ellenőrizni kell az adatok helyességét Azt hiszem, a főkönyvelő áll legközelebb a helyes állásponthoz. hiszen felelős vezetők vannak a gépállomásokon is. Különben pedig, ha azok adataiban nem bíznak a minisztériumban, hol a biztosíték, hogy egy nap alatt „ellenőrzött” adatok igazabbak, pontosabbak lesznek. De ne zavarjuk a vitát, gyerünk tovább. Az emelet egvik szobájában két férfi lepedőnagyságú kimutatást állít ösz- sze. Nem, ők nem statisztikusok, — állatorvosok. Jogos hát a méltatlankodásuk: ahelvett, hogy a megye állategészségügyére fordíthatnák idejüket, még este is ilyen felesleges papírmunkával kell bíbelőd- niök. Nem különb a helyzet két utcával odébb, a Kiskereskedelmi Vállalatnál sem, ahol két beteg ember helyett tizennégyen túlóráznak (?). Vagy a városi tanácsnál, ahol az oktatási osztály dolgozói az iskolai vizsgák idején a vb. beszámolóját készítik este 8 órakor. A járási tanácson zárt kapu fogadott. — No — gondoltam — végre egy hely, ahol betartják a munkaidőt. A zárt ajtó azonban csak szemfényvesztés. A nyitott ablakokból hangok szűrődnek ki, — még itt is folyik a munka. Megtalálom a módját, hogy az udvari kapun át meglátogassam az „esti műszak” dolgozóit. Itt találtam még Csirmaz Árpád elvtársat, a vb. elnökét is. Mit csinál?.... vb. beszámolót készít. Hogy miért most? Erre hadd válaszoljon ö. — Elég, ha annyit mondok, hogy áprilisban a 30 napból pontosan 23-at különböző értekezleteken, s bizottságokban ültem. Azóta sem javult a helyzet. A felgyülemlett munkát valamikor csak el kell végezni. Majd tréfásan még hozzáteszi: Jó volna már rendszeresíteni egy reprezentatív elnökhelyettest. aki csak gyűlésekre és ünnepségekre járna.” De a járási pénzügyi osztály dolgozói biztosan nem az értekezletek miatt túlóráznak Nekik is megvan a maguk gondja. Kötegekben áll előttük az elkönyvelendő adóbefizetési csekk, hiszen egy hónappal elmaradtak a könyvelésben. Miért e nagyfokú lemaradás? Nem az ő hibájuk. Az adókivetés határidejét — melyet a minisztérium szabott meg — a megyei tanács egy hónappal előbbre hozta Valószínű azért, hogy elsők legyenek az országban. Ez aztán sok ember szabadidejét rabolta el, s rabolja el ma is. De van más oka is a túlórázásnak. Régen — öt-hat évvel ezelőtt — nagyon helyesen, az adófőkönyvet a községekben kezelték. Ott volt a kivetés, ott volt a behajtás is. Ott készültek az adóívek és a többi nyomtatványok. Most? A járásnál készítik ezeket tízezer számra, s nem egyszer gépkocsikon, zsákokban szállítják a községekbe a sok papírt, amit túlórával készített el az osztály. Régen, ha valami reklamáció volt, ott helyben el is intézték. Most úgynevezett kettős könyvelés van A községek nyilvántartják a befizetést, de teljesen fölöslegesen, sok munkaerő lekötésével a járásnál is könyvelik minden község minden adófizetőjének befizetését. Emiatt persze gyakran zavar támad, elírások, tévedések történnek. Panaszkodnak az adófizetők, s ez szükségszerűen magával hozta, hogy az osztály dolgozói a községekben panasznapokat tartsanak ezek korrigálására. Ez még inkább elveszi idejüket, s ilyen „esti műszakokkal” kell pótolni az elmaradt munkát. Gyakran 16—18 órát is dolgoznak de nem ritka a huszonnégyezés sem. S mit kapnak ezért — semmit! Mit is kaphatnának? A járási tanács túlóra kerete például évi 30—35 óra. Egy este többet túlóráznak ennél. Gyakran halljuk azt a szót, hogy „csúsztatás”. Ez megint csak üres szó, mert ha valaki szabadnapot vesz ki a túlórázás miatt, újra elmarad munkájával. s jöhet megint a túlóra. Perpetum mobile! Joggal vetődik fel tehát a kérdés: vajon ezek az emberek mikor járnak a moziba, a színházba, mikor olvasnak egy- egy jó könyvet, mikor tanulnak, mikor jut idő, hogy családjuk körében éljenek, gyermekeiket neveljék? Ha nem változtatnak ezen, előbb-utóbb géppé válnak, — a bürokrácia gépévé —. ha nem azok már most is egyesek. Ez a cikk csak kis töredékét említi a túlórázók táborának. Gyökeres változást kell tehát teremteni a hivatali túlórázások vonalán. A Munka Törvénykönyv előírása mindenkire egyaránt vonatkozik. Minden dolgozónak jár a jogos pihenés és a nyolcórai munka után szükség is van a kikapcsolódásra. De — mint láthatjuk — nem is a szükséges munka követeli meg ezt. A túlórázás döntő részét a sok felesleges bürokratikus intézkedés okozza. Fokozott mértékben kell harcolni azért, hogy az államapparátus munkájának egyszerűsítéséről hozott minisztertanácsi határozat minél előbb megvalósuljon. A hivatalok, államigazgatási szervek vezetői az ügyintézés egyszerűsítésével a fölösleges adminisztráció felszámolásával, az alsóbb szervek önállóságának, s nem utolsósorban felelősségének fokozásával biztosítsák a nyugodt munkamenetet. BÔDI J\NOS